KÜ BH 2007/315
KÜ BH 2007/315
2007.09.01.
Elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tilalom nélkül is kiköthető, azonban az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát kell biztosítania – A vevőt terhelő beépítési és helybenlakási kötelezettség az eladó ,,dologra vonatkozó jogának'' tekinthető (1997. évi CXLI. tv. 17. és 51. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 28. §; 1959. évi IV. tv. 114., és 200. §)
A felperesi önkormányzat 2003. május 29-én eladta a v.-i 165/6 hrsz.-ú, 1008 m2 területű beépítetlen ingatlant, H. J. és házastársa részére.
A szerződés 10. pontjában a felek 12 év elidegenítési tilalmat kötöttek ki a beépítési és helybenlakási kötelezettség biztosítására, az eladó javára.
A Körzeti Földhivatal a vevők tulajdonjogát bejegyezte, az elidegenítési tilalom bejegyzésére irányuló kérelmet azonban elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, és az elidegenítési tilalom bejegyzését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát – az elsőfokú földhivatali határozatra kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú földhivatalt új eljárásra kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 28. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a Ptk. 114. § (1) és (3) bekezdése értelmében az elidegenítési tilalom kikötése a jogszabályi előírásoknak megfelelt; a szerződő felek pontosan megjelölték azt a jogot is, amelynek biztosítására az elidegenítési tilalom szolgál, és helyesen hivatkozott a felperes arra is, hogy lehetőség van csak elidegenítési tilalomban való megállapodásra, nem szükséges egyúttal terhelési tilalmat is kikötni.
A megismételt eljárásra a megyei bíróság azt az iránymutatást adta, hogy a bejegyzési eljárásban figyelembe kell venni az adásvételi szerződésben kikötött elidegenítési tilalmat, amely a felperesi eladónak beépítési és helybenlakási kötelezettség biztosítására szolgáló joga.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Inytv. 17. § (1) bekezdés n) pontjába, valamint a Vhr. 28. §-ába ütközik.
Hangsúlyozta, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezések csak elidegenítési és terhelési tilalom tényének feljegyzését teszik lehetővé, elidegenítési tilalom önállóan nem jegyezhető fel jogilag jelentős tényként.
Utalt e körben az Inytv. 2. § (2) bekezdésében foglaltakra és arra, hogy a Vhr. 28. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 114. § (2) bekezdése értelmében azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom vonatkozik; a 12 évi időtartamra szóló beépítési és helybenlakási kötelezettség azonban sem nem jog, sem nem a felperes javára szolgál.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozással arra, hogy a szerződő felek a Ptk. 200. § (1) bekezdésében foglalt szerződési szabadság elvének megfelelően az elidegenítési tilalmat kiköthették, az az Inytv. 17. § (1) bekezdés n) pontja és Vhr. 28. §-a alapján is bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba.
A beépítési és helybenlakási kötelezettség azért került előírásra, hogy a községből a fiatalok ne költözzenek el, a lakók száma ne csökkenjen. Ugyanakkor a felperesnek terhelési tilalom kikötése nem állt érdekében.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ptk. 114. § (2) bekezdése szerint az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni, és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak, vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa.
Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
A következetes bírói gyakorlat szerint érvényesen elidegenítési és terhelési tilalom akkor köthető ki, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötésekor az átruházónak, vagy más személynek az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó olyan joga van, amelynek biztosítása céljából az elidegenítési és terhelési tilalom mintegy járulékos jogosultságként létesíthető (BH 1997/477.).
Amennyiben tehát a kikötés nem a dologra vonatkozó jog biztosítását szolgálja, az elidegenítési tilalom a Ptk. 114. § (2) bekezdésébe ütközik, és az Inytv. 51. § (1) bekezdésére figyelemmel nem jegyezhető be, mert az elidegenítési tilalom kikötése nyilvánvalóan érvénytelen.
A megyei bíróság ítéletében a 12 év időtartamra szóló beépítési és helybenlakási kötelezettség biztosítását tekintette a felperes jogának.
A vevőt terhelő beépítési és helybenlakási kötelezettség azonban nem tekinthető az eladó jogának. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen járt el, amikor az elidegenítési tilalom bejegyzésére irányuló kérelmet elutasító elsőfokú földhivatali határozatot helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet indokolását a tekintetben is támadja, hogy az az elidegenítési tilalom önálló feljegyzését lehetségesnek tartja.
A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint elidegenítési tilalom csak terhelési tilalommal együttesen jegyezhető fel az ingatlan-nyilvántartásba.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet e tekintetben helyesen mutatott rá arra, hogy a Ptk. 200. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg, ezért elidegenítési tilalmat önállóan, terhelési tilalom nélkül is kiköthetnek.
Amint az alperes felülvizsgálati kérelmében arra rámutatott, az ingatlan-nyilvántartásba az Inytv.-ben felsorolt tényeken kívül más tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. Az Inytv. 17. § (1) bekezdés n) pontjából, illetve a Vhr. 28. §-ából azonban nem következik az, hogy önállóan elidegenítési tilalom ténye az ingatlan-nyilvántartásba ne lenne feljegyezhető.
Az Inytv. 17. §-a ugyanis olyan tényeket is összekapcsol azonos pont alatt az ,,és'' kötőszóval, amelyek egymást szükségszerűen nem feltételezik.
Ennek megfelelően az Inytv. 17. § (1) bekezdés d) pontja jogilag jelentős tényként nevezi meg a kisajátítási eljárás és a telekalakítási eljárás megindítását is, holott kisajátítási eljárás indulhat telekalakítási eljárás nélkül is, és megfordítva, telekalakítási eljárás is folytatódhat kisajátítási eljárás nélkül.
Ugyanígy az Inytv. 17. § (1) m) pontja együtt említi a telekalakítási tilalom elrendelését, az építési tilalom elrendelését és az egyéb építésügyi korlátozást; holott sor kerülhet önállóan telekalakítási és építési tilalom, vagy egyéb építésügyi korlátozás elrendelésére is.
Ugyanígy egy pontban említi az Inytv. 17. § (1) bekezdés s) pontja a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondást.
Önmagában tehát az Inytv. e kodifikációs megoldásából nem vonható le az a következtetés, hogy ingatlan-nyilvántartási eljárásban elidegenítési és terhelési tilalom egymás nélkül, önállóan ne lenne feljegyezhető.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes eredményes felülvizsgálati kérelme folytán az elsőfokú bíróság jogszabálysértő ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.352/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás