KÜ BH 2007/316
KÜ BH 2007/316
2007.09.01.
A térképezési hiba földhivatali hatáskörben akkor javítható ki, ha a kijavítás annak elvégzésekor nem ellentétes a természetbeni állapottal (1996. évi LXXVI. tv. 11. §; 16/1997. FM r. 23. §).
M. I.-né, a t.-i 16/4 hrsz.-ú ingatlan haszonélvezője, azzal a kéréssel fordult a körzeti földhivatalhoz, hogy a szomszédos 17 hrsz.-ú földrészleten álló romos pajtaépület melletti telekhatár-szakasz térképi ábrázolását vizsgálja felül, mert a térképről lemaradt a csurgó ábrázolása.
Az elsőfokú földhivatal megismételt eljárásban hozott határozatával 8 ingatlan felmérési, térképezési és területszámítási hibáját javította ki, a 17 hrsz.-ú, 470 m2 nagyságú belterületi földrészlet területét 492 m2-re módosította, a szomszédos 16/4 hrsz-ú ingatlan területét pedig 95 m2-ről 102 m2-re növelte.
A földrészletek határvonalának nyilvántartási térképi ábrázolását a határozat mellékletét képező változási vázrajzon ábrázoltak szerint változtatta meg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a földhivatal a határvonalat az 1979-es felmérés idején meglévő természetbeli állapotnak megfelelően javította ki, amit a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 11. § (7) bekezdése, illetve az annak végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.) FM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 26. §-a alapján jogszerűen elvégezhetett.
A megyei bíróság álláspontja szerint a közhitelesség elvének megsértését eredményezné, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási adatokat csak annak megfelelően korrigálhatná, ahogy a tulajdonosok a határvonalat a tulajdonszerzést követően módosítják; ami a tulajdonviszonyokba való beavatkozást jelentene.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, illetve – a földhivatali határozat hatályon kívül helyezése mellett – a kijavítási eljárás megszüntetését kérte.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Fttv. 11. § (7) bekezdésébe ütközik, mert az elrendelt kiigazítás a természetbeni használatot érinti.
Hangsúlyozta, hogy a lefolytatott bizonyítás eredményeként az 1979. évi természetbeni állapot nem volt megállapítható, az 1979-ben készült felmérési vázlat nem megbízható. Szakértői megállapítás szerint az 1998-ban az ingatlanok határvonalán létesített új kőfal nem a térképezési kijavítás előtti, illetve utáni térképi határvonalnak megfelelően épült.
Az új térképi ábrázolás tehát nyilvánvalóan eltér a jelenlegi természetbeni állapottól, a földhivatali kiigazítás a térképészeti hiba kijavítása mellett tehát ingatlan-nyilvántartási jogvitát is eldöntött, amelynek csak polgári peres eljárásban lehetett volna helye.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozással arra, hogy eljárásában tisztázta a felméréskori használati viszonyokat, a mérési vázlat adatai e használati viszonyoknak megfelelnek.
Nem vitatva, hogy eltérő természeti használat valósul meg, előadta, hogy az eltelt, közel 30 év során az ingatlanok határvonalán csekély mértékű átépítések, kerítés, kapubejáró, kőfal-építés történt, amelyből vita nem származott, a kőfal-átépítés pedig a felperes és a felperesi beavatkozó egyetértésével történt.
Álláspontja szerint az időközben bekövetkezett változás nem akadályozhatja a térképezési hiba kijavítását.
Az I. és III. rendű felperesi beavatkozó előkészítő iratában – a felperessel egyezően – a jogerős ítélet, valamint a földhivatali határozatok hatályon kívül helyezését, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás megszüntetését kérték.
Álláspontjuk szerint a földhivatali eljárás eredményeként tulajdonjogi sérelem keletkezett, az ügy megoldása polgári bíróságra tartozik.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Fttv. 11. § (7) bekezdése szerint felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén a földhivatal az alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor – hivatalból is – kijavíthatja.
A Vhr. 23. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása nem érinti, és nem változtatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.
Az e jogszabályhelyhez kapcsolódó bírói gyakorlat szerint a földhivatal akkor rendelheti el a kiigazítást, ha az a természetbeni használatot nem érinti (BH 2003. évi 218. számú jogesete).
A közigazgatási perben beszerzett L. József földmérő üzemmérnök, igazságügyi földmérő szakértő által 2005. november 13-án készített szakvélemény megállapította, hogy a kiigazítás szerinti határvonal a természetbeni határvonalnak nem felel meg. Ennek megfelelően az ítélet indokolása is rögzíti, hogy a térképezési hiba kijavítása utáni térképi határvonal nem felel meg a természetbeni határvonalnak (ítélet 4. oldal utolsó előtti bekezdése).
A felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a kiigazítás nem sértheti a természetbeni állapotot.
A megyei bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a természetbeni állapot sérelmét a felmérés idején fennálló helyzethez mérten kell vizsgálni. A térképezési hiba földhivatali hatáskörben akkor javítható ki, ha a kijavítás annak elvégzésekor (az erről rendelkező földhivatali határozat meghozatalakor) nem ellentétes a természetbeni állapottal.
Figyelemmel arra, hogy a perben beszerzett szakvélemény, és a jogerős ítélet indokolása egyaránt tartalmazza azt a nem vitatott megállapítást, hogy a kijavítás folytán térképezett határvonal nem felel meg a természetbeni határvonalnak, a földhivatal jogszabálysértően járt el, amikor az Fttv. 11. § (7) bekezdésébe, illetve a Vhr. 23. § (1) bekezdésébe ütköző módon rendelkezett a térképezési hiba kijavításáról.
A felperes keresetében alappal sérelmezte a földhivatal eljárását, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a keresetnek helyt adó határozat meghozatalával a másodfokú földhivatali határozatot – az elsőfokú határozatra kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú földhivatalt új eljárásra kötelezte.
A megismételt eljárásban nem végezhető olyan kijavítás, amely a természetbeni határvonaltól, illetve birtoklási viszonyoktól eltérne.
(Legf. Bír. Kfv .IV 37.329/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás