321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet

1. §² A rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) a külön jogszabályban meghatározott komplex minősítés keretében a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitálhatóságról, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szóló szakhatósági állásfoglalásának kialakítása során az e rendeletben foglaltak figyelembevételével jár el.

2. § (1) Amennyiben a szakértői bizottság megállapítja, hogy az érintett személy az egészségkárosodásától függően alkalmassá tehető a jelenlegi, az egészségkárosodását megelőző, vagy a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra, akkor a rehabilitáció lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve munkaköröket jelöli meg.

(2) A szakértői bizottság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza továbbá azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a szakértői bizottság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

3. § (1) A rehabilitáció lehetséges irányától függően a szakértői bizottság megállapítja az érintett személy

(2) A foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szükségletek részletes felsorolását, valamint a szükségletekhez kapcsolódó foglalkoztatási és szociális rehabilitációs szolgáltatásokat e rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az orvosi rehabilitációs szükségleteket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 100. §-ának (4)–(5) bekezdéseiben foglaltak alapján kell meghatározni, figyelembe véve a kötelező egészségbiztosítás ellátásait meghatározó törvény által előírt, az orvosi rehabilitáció keretében nyújtható szolgáltatásokat.

(4) A szakértői bizottság a rehabilitációhoz szükséges időtartamot a rehabilitációs szükségletek alapján állapítja meg.

4. § (1) A szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során az érintett személy egészségkárosodásának mértékét, szakmai munkaképességét, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát, a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el.

(2) A rehabilitálhatóság akkor állapítható meg, ha az érintett személy részére

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállásának megállapítása céljából a szakértői bizottság az alapvető rehabilitációs szükséglethez kapcsolódó – a mellékletben, illetve orvosi rehabilitáció keretében nyújtható szolgáltatás esetén külön jogszabályban meghatározott – rehabilitációs szolgáltatás hozzáférhetőségét vizsgálja.

5. § (1)³ A rehabilitációs járadékban részesülő személlyel a rehabilitációs megállapodást a munkaügyi központnak a járadékban részesülő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) köti meg.

(2) Az Rjtv. 7. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelentkezését követően a rehabilitációs járadékban részesülővel a kirendeltség személyes konzultációt folytat a rehabilitációt érintő lényeges kérdésekről. A konzultáció során a rehabilitációs járadékban részesülő személlyel együttműködésben, véleményének figyelembevételével kell meghatározni a rehabilitáció konkrét irányát, a rehabilitációs szolgáltatások körét és elkészíteni a rehabilitációs megállapodás és a mellékletét képező rehabilitációs terv tervezetét.

(3)⁴ A (2) bekezdés szerinti konzultáció keretében a kirendeltség a rehabilitációs járadékban részesülőt tájékoztatja az irányadó jogszabályi rendelkezésekről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről és a munkaügyi központ által nyújtott szolgáltatásokról is.

(4)⁵ Az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez és a rehabilitációs megállapodás megkötéséhez szükséges részletes információkról a kirendeltség megkeresése alapján a munkaügyi központ – a megyei (fővárosi) szervezete, illetve kirendeltség és szolgáltató központja útján – az általa nyújtott vagy támogatott munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, rehabilitációs tanácsadás) keretében tájékoztatást ad a rehabilitációs járadékban részesülőnek.

(5) A rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs megállapodás elkészítése során együttműködik a kirendeltséggel, részt vesz a rehabilitáció konkrét irányának meghatározásához szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokban és igénybe veszi a megállapodás megkötését elősegítő rehabilitációs szolgáltatásokat.

6. § (1)⁶ A kirendeltség a rehabilitációs járadékot megállapító határozat, a komplex minősítés során kiadott szakhatósági állásfoglalás, valamint a konzultáció alapján készíti el a rehabilitációs megállapodás tervezetét.

(2) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő keresőtevékenységet folytat, és a foglalkoztató az Rjtv. 7. §-ának (6) bekezdése szerinti megkeresés alapján a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába a foglalkoztatót is be kell vonni. A kirendeltség a foglalkoztatót tájékoztatja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során igénybe vehető támogatásokról és szolgáltatásokról.

(3)⁷ A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába más szervet, szakértőt (a munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezete, illetve kirendeltség és szolgáltató központja, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozás- egészségügyi, pszichológiai, szociális szakértő stb.) is bevonhat.

(4) A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába a rehabilitációs járadékban részesülő kérésére – annak beleegyezése esetén – hozzátartozóját is bevonhatja.

(5) A rehabilitációs szükségletek szerinti rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtók a kirendeltség megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükség szerint közreműködnek.

7. § A rehabilitációs terv tartalmazza:

8. § (1)⁹ A rehabilitációs megállapodás előkészítése során a kirendeltség a rehabilitáció – foglalkozást, munkakört (munkaköröket) megjelölő – konkrét irányát a munkaerő- piaci lehetőségeket, a rehabilitációhoz szükséges foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások körét és időtartamát figyelembe véve a szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalásában meghatározott lehetséges rehabilitációs irányok közül határozza meg.

(2) Nem állapítható meg a rehabilitáció konkrét irányaként olyan foglalkozás, munkakör, amelyben a rehabilitációs járadékban részesülőnek előre láthatóan nem lehet megfelelő munkahelyet felajánlani.

(3) Ha a rehabilitációs járadékban részesülő keresőtevékenységet folytat és a foglalkoztató a rehabilitációs járadékban részesülő további foglalkoztatását, valamint az ehhez szükséges rehabilitációs intézkedések megtételét vállalja, akkor a rehabilitáció konkrét irányát ennek figyelembevételével kell meghatározni.

9. § (1) A kirendeltség a rehabilitációs tervben azokat a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásokat tünteti fel, amelyek a rehabilitáció konkrét irányaként megjelölt foglalkozás, munkakör betöltéséhez szükségesek. A rehabilitációs tervben nem kell feltüntetni azt a szakértői bizottság által meghatározott rehabilitációs szükséglethez kapcsolódó foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatást, amelynek igénybevétele az adott foglalkozás, munkakör betöltéséhez nem szükséges.

(2)¹⁰ A kirendeltség az orvosi és a szociális rehabilitációs szükségleteket és szolgáltatásokat a szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalása szerinti rehabilitációs szükségletek alapul vételével tünteti fel a rehabilitációs tervben. A szakhatósági állásfoglalásban feltüntetett, alapvető rehabilitációs szükségleteteket kielégítő szolgáltatásnak nem minősülő rehabilitációs szolgáltatások közül nem kell felsorolni azokat, amelyek a rehabilitációs járadékban részesülő számára nem hozzáférhetők.

10. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő az Rjtv. 8. §-ában meghatározott értesítési kötelezettségét a kirendeltség felé teljesíti.

(2) A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról a kirendeltség és a rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs megállapodásban megjelölt időközönként, de legalább félévente értékelő megbeszélést folytat, szükség esetén a kirendeltség a megbeszélés alapján előkészíti a rehabilitációs megállapodás, illetve a rehabilitációs terv módosítását, illetve kezdeményezi a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítását.

(3)¹¹ A rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítását a kirendeltség abban az esetben kezdeményezi, ha a sikeres rehabilitáció a járadékban részesülőnek nem felróható okból hiúsult meg, és a rehabilitáció előre láthatóan az Rjtv. 10. § (2) bekezdése, vagy az Rjtv. 31. §-a szerinti időtartamon belül sikeresen befejezhető.

11. § A rehabilitációs szolgáltatások az e rendeletben, illetve külön jogszabályokban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkoztatási, orvosi és szociális szolgáltatások.

12. § (1) A kirendeltség a rehabilitációs megállapodásban és az annak mellékletét képező rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtásának érdekében a megállapodás megkötésével egyidejűleg a járadékban részesülőnek rehabilitációs mentort (a továbbiakban: mentor) jelölhet ki.

(2) Kötelező a mentor kijelölése abban az esetben, ha

(3) A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell

(4) A mentori szolgáltatást nyújtó a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról és a (3) bekezdésben foglalt intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet.

(5) A mentori szolgáltatás nyújtásának feltételeit és támogatására vonatkozó rendelkezéseket a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló külön jogszabály határozza meg.

13. § A rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatását vállaló foglalkoztató a külön jogszabály szerint vehet igénybe rehabilitációs célú szolgáltatásokat és támogatásokat.

14. § (1)¹² Az Rjtv. és az e rendelet által meghatározott feladatok végrehajtásához az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a rehabilitációs szakértői szerv az együttműködés, továbbá az Rjtv. 14–16. §-ában meghatározott keretek között az adatok kölcsönös átadásának rendjét megállapodásban határozza meg, és az együttműködés érdekében közös informatikai eljárási rendet alakít ki.

(2)¹³ A Foglalkoztatási Hivatal évente – a december 31-éig lezárt együttműködési megállapodások alapján – a tárgyévet követő év január 31-éig a vonatkozó adatok statisztikai célú felhasználása céljából személyazonosításra alkalmatlan módon adatokat szolgáltat a rehabilitációs szakértői szerv számára a rehabilitációs járadéknak a keresőtevékenységre tekintettel való megszüntetésének arányára, a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítására tett javaslatok számára, valamint a rehabilitáció tényleges időtartamára vonatkozóan.

(3)¹⁴ A Foglalkoztatási Hivatal a komplex rehabilitációban részesülő személyek számára, továbbá a lezárt együttműködési megállapodások alapján a rehabilitációs járadék tervezett és tényleges időtartamára, az igénybe vett rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó adatokat – személyazonosításra alkalmatlan módon – a honlapján rendszeresen közzéteszi.

(4)¹⁵

(5)¹⁶ A rehabilitációs járadékot megállapító nyugdíj-biztosítási igazgatóság az Rjtv. 7. §-ának (4) bekezdése szerinti, a munkaügyi központ az Rjtv. 7. §-ának (7)–(8) bekezdése szerinti kötelezettséget elektronikus úton teljesíti.

(6)¹⁷ Amennyiben a munkaügyi központ a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az Rjtv. 10. § (2) bekezdése, vagy az Rjtv. 31. §-a szerinti meghosszabbítást indokoltnak tartja, azt a rehabilitációs járadék időtartamának lejártát megelőzően legalább huszonkét munkanappal kezdeményezi a rehabilitációs járadékot megállapító nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál.

(7)¹⁸ Az Rjtv. 10. §-ának (3) bekezdése szerinti feléledés iránti igénybejelentést a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz kell benyújtani. Az Rjtv. 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak vizsgálata céljából az igénybejelentéshez csatolni kell a keresőtevékenység megszűnéséről rendelkező dokumentum másolatát is. A feléledésre vonatkozó igénybejelentésről a nyugdíj-biztosítási igazgatóság dönt.

(8)¹⁹ Az Rjtv. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az érintett személy egészségi állapotában bekövetkezett, a rehabilitációt ismét lehetővé tevő javulás megállapítása érdekében a nyugdíj-biztosítási igazgatóság a komplex minősítés elvégzése céljából megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet.

(9)²⁰ A munkaügyi központ az Rjtv. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti értesítési kötelezettséget elektronikus úton teljesíti

(10)²² A rehabilitációs járadék megszüntetéséről az Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének b), d) és f)–g) pontjaiban meghatározott esetekben a nyugdíj-biztosítási igazgatóság dönt.

(11)²³ A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a rehabilitációs járadék

15. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2)²⁴

(3)²⁵