BÜ BH 2007/33
BÜ BH 2007/33
2007.02.01.
Próbára bocsátás bűnhalmazat esetén is alkalmazható – Ilyen esetben a próbára bocsátás feltétele megállapításánál nem a Btk. Általános Részének a halmazati büntetésre irányadó felemelt büntetési tételét, hanem a bűnhalmazatban lévő bűncselekményeknek a Különös Részben megállapított büntetési tételét kell alapul venni [Btk. 12. § (1) bek., 72. § (1) bek.].
A városi bíróság a 2004. október 8. napján hozott ítéletével a terheltet közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 évi időtartamra próbára bocsátotta.
A megállapított tényállás lényege a következő:
Sz. J. sértett 2001. szeptember 19. napján kelt adásvételi szerződés alapján megszerezte E. külterületén lévő nyilvántartott szántó művelési ágú ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A sértett tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.
B. L. terhelt 2003. február 1-jén valótlan tartalmú adásvételi szerződést készíttetett. A szerződés azt a valótlan tényt tartalmazta, hogy Sz. J. sértett 2003. február 1. napján 80 000 forint vételárért eladta a tulajdonában lévő ingatlanát a terheltnek. Az adásvételi szerződésben Sz. J. névaláírás hamis, mivel az a terhelttől származik.
A terhelt 2003. február 17. napján a hamis adásvételi szerződést benyújtotta a körzeti földhivatalhoz tulajdonának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett. A földhivatal az adásvételi szerződés alapján határozatával a terhelt tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Ennek következtében azt a hamis, valótlan tényt, hogy a terhelt a tulajdonos, ezen határozat, okirat közhitelesen igazolja.
A terhelt tudatos magatartásával közreműködött abban, hogy a földhivatal eljárása során valótlan tényt foglaljon közokiratba.
Az ítélet 2004. október 8. napján első fokon jogerőre emelkedett.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség 2005. február 11. napján a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Álláspontja szerint a terheltnek a tényállásban írt cselekménye a közokirat-hamisítás bűntette mellett a csalás vétségét is megvalósította, így a bűnhalmazatra tekintettel az alkalmazott próbára bocsátás intézkedés törvénysértő.
A Legfőbb Ügyészség átiratában – és az ügyész a nyilvános ülésen is – a felülvizsgálati indítvánnyal egyetértve azt fenntartotta és a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány a következők szerint alapos:
Anyagi jogszabályt sértett az eljáró bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a közokirat-hamisítás bűntettével halmazatban csalás vétségében nem állapította meg.
Az irányadó tényállás szerint a terhelt büntetőjogi felelősségét a Btk. 274. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettében az alapozta meg, hogy az általa készíttetett fiktív adásvételi szerződés benyújtásával közreműködött abban, hogy a földhivatali nyilvántartásba ingatlan tulajdonjogának keletkezésére vonatkozóan hamis adatok kerüljenek bejegyzésre.
Az ítélet rögzíti azt is, hogy a terhelt magatartása következtében az ingatlan-nyilvántartás azt a valótlan tényt igazolja közhitelesen, hogy a szóban lévő földterület tulajdonosa a terhelt.
Az irányadó tényállás – amely a vád tárgyává tett tényekkel megegyező – a csalás törvényi tényállási elemeit is tartalmazza. A Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett másnak a tévedésbe ejtésével, vagy a tévedésben tartásával kárt okoz. Az adott esetben a terhelt más ingatlanát jogosulatlanul a földhivatal megtévesztésével kívánta megszerezni. A tényállás alapján a törvény által megkívánt jogtalan haszonszerzési célzat és a kár bekövetkezése is megállapítható. A tévedés és a károkozás között az okozati kapcsolat is fennáll. A csalás megvalósulásának viszont nem feltétele, hogy az elkövetési tevékenység a tévedésbe ejtés és a károkozás ugyanannál a személynél következzék be.
Mindezekre figyelemmel a terhelt tényállásban írt cselekménye az okozott 80 000 forint kárra figyelemmel – a közokirat-hamisítás bűntettével halmazatban a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző, de (2) bekezdése szerint minősülő csalás vétségét is megvalósítja. Az eljárt bíróság határozata a terhelt büntetőjogi felelősségének e bűncselekményében meg nem állapítása miatt sérti a büntető anyagi jog szabályait.
Nincs azonban törvényi akadálya bűnhalmazat esetén sem a próbára bocsátás intézkedés alkalmazásának. A felülvizsgálati indítványnak az ezzel ellentétes álláspontja nem alapos.
A Btk. 85. § (1) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy bűnhalmazat esetén mindig büntetést kell kiszabni. Bűnhalmazat esetén is helye lehet egységes intézkedésként megrovás vagy próbára bocsátás alkalmazásának, ha annak törvényi feltételei fennállnak.
A Btk. 72. § (1) bekezdése szerint a próbára bocsátás 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt alkalmazható. E feltétel megállapításánál nem a Btk. Általános résznek a halmazati büntetésre irányadó felemelt büntetési tételét, hanem a bűncselekményeknek a különös részben megállapított büntetési tételét kell figyelembe venni. Azokban az esetekben ugyanis, amikor a törvény az elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyához fűz valamely rendelkezést vagy jogkövetkezményt, azon a különös részben meghatározott büntetési tételeket kell érteni, mivel az fejezi ki a cselekmény tárgyi súlyát, társadalomra veszélyességét.
A próbára bocsátásnak a büntetési kerethez kapcsolódó feltételét a halmazatban álló bűncselekmények mindegyikére külön kell vizsgálni, ha ez valamennyi cselekmény esetében megállapítható, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető, nem kizárt a próbára bocsátás intézkedés alkalmazása.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Be. 425. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította, mivel csalás vétségében a terhelt büntetőjogi felelősségének a meg nem állapítása miatt az ügydöntő határozatát anyagi jogszabálysértéssel hozta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 190/2005.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás