Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet

34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet

a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól1

2011.12.24.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 357. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – a 2–3. § tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel, a 4. § (2) bekezdése tekintetében az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítésre irányuló kérelmet benyújtó foglalkoztató, egyéni vállalkozó a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában foglalt, az állapotfelmérés elvégzésére vonatkozó kötelezettségét – munkahelyenként és munkakörönként – az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adatlap kitöltésével teljesíti.

(2) Az adott munkakörre jellemző munkaenergia-forgalom, klímaparaméterek, valamint zajexpozíció esetében az adatlapon egy évnél nem régebbi mérési adatok tüntethetők fel. A mérésekről készült jegyzőkönyvet az adatlaphoz csatolni kell.

2. §2 A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló eljárásban (a továbbiakban: mentesítési eljárás) az R. 4. §-ának (1) bekezdése szerint szakértőként közreműködő munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet megillető szakértői díjat a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű díjtételek alapján kell megállapítani.

3. §3

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 6. napon lép hatályba.

(2)4

(3)5

1. számú melléklet a 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelethez6

ADATLAP A FOGLALKOZTATÓI ÁLLAPOTFELMÉRÉSRŐL

1. A munkakör és a munkahely megnevezése:

.................................................

 

.................................................

2. Munkaidő:

 

 

 

– tényleges napi munkaidő tartama: ...............................................

óra

 

 

– túlmunka átlagos időtartama: ......................................................

óra/hét

 

 

3. Műszakrend

 

 

 

a) egy műszakos

 

 

 

b) két műszakos

 

 

 

c) három műszakos

 

 

 

d) folyamatos

 

 

 

e) az a)–d) pontban foglaltak kombinációja

 

 

 

éspedig: ...............................................

 

4. A munkaenergia-forgalom1 mértéke fizikai munka esetén

férfiaknál

..... kJ/min, vagy
..... dHR2/min

 

 

nőknél

..... kJ/min, vagy
..... dHR2/min

 

5. Munkakörre jellemző klímaparaméterek3

 

 

 

– meleg munkakörnyezet

 

..... EH/KEH °C

 

= közel azonos klímakörnyezetben

 

..... EH/KEH °C

 

= térben és/vagy időben egymástól eltérő klímakörnyezetben

 

 

– mesterséges hideg munkakörnyezet

 

–..... °C
a munkaidő ..... %-ában

– váltakozó munkaklíma

 

 

 

= külső környezet

 

.....°C

 

= belső munkakörnyezet

 

.....°C

 

– alkalmazott munka/pihenési rend

munkavégzés

..... az összmunkaidő %-ában

 

pihenés

..... az összmunkaidő %-ában

6. Kényszertesthelyzetben végzett munka4

 

 

 

a napi munkaidő

 

........ %-ában

 

7. Ismétlődő és/vagy egyoldalú mozgással járó tevékenység5

 

 

 

a napi munkaidő

 

.......... %-ában

 

8. Jelentős szellemi, figyelmi igénybevétellel járó munka zavaró zajos
környezetben1 (a zaj adott munkakörre jellemző, mért értéke6)

 

.......... dB(A)

 

9. Magasban végzett munka (3 méter felett)

 

 

 

10. Föld alatt végzett munka

 

 

 

a munkaidő .......%-ában

 

 

 

11. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkavégzés és/vagy munka-
környezet

 

 

 

12. Feszültség alatti munkavégzés7

 

 

 

13. A foglalkoztatott a munkavégzés során saját vagy mások testi ép-
ségét és/vagy vagyoni értékeket az átlagost meghaladó mértékben
veszélyeztetheti8

 

 

 

14. Állandó időkényszerben végzett, figyelmi igénybevétellel járó
munka

 

 

 

15. Családtól távoli tartós munkavégzés, önmagában vagy a rendszer-
telen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel

 

 

 
–––––––––––
1 A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet alapján, az Adatlap kitöltési útmutatójában foglalt „A” és „B” táblázatok figyelembevételével.
2 dHR: a műszak átlag pulzusszám és a nyugalmi pulzus különbsége.
3 A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet alapján.
4 Az izomrostok tartósan megfeszült állapotban vannak (pl. térdelve, guggolva, fekvő testhelyzetben, kinyújtott karokkal oldalt, vagy fej felett végzett munkák).
5 A kéz kis anatómiai képleteit érintő, erőkifejtéssel járó és/vagy percenként 20-nál nagyobb gyakorisággal ismétlődő munkavégzés.
6 A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerinti mérések alapján.
7 A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának hatálya alá tartozó munkavégzés [72/2003. (X. 29.) GKM rendelet].
8 Pszichés terhelés nehezítő körülmények között (pl. olyan munkavégzés, amely emberekért, anyagi értékekért való nagy felelősség viselésével jár, döntést igényel nehezen áttekinthető és/vagy új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk, bonyolult szabályok, összefüggések, utasítások alapján, egymást gyorsan követő problémákkal járó helyzetekben).
Kitöltési útmutató
Amennyiben az Adatlap valamely pontja(i) az adott munkakört jellemzi(k), úgy kérjük ezt a sor végén szereplő négyzetbe tett „x” jelzéssel jelezni. Kérjük továbbá a válaszokat a kipontozott helyeken beírással vagy szabadlap útján közölni. Utóbbi esetben a kérdés sorszámára kell hivatkozni, illetőleg a szabadlapos közlés tényét az Adatlapon is jelezni kell!
Segédlet az Adatlap 4. pontjának kitöltéséhez
Az ismertetendő módszerrel a munka-energiaszükségletet számíthatjuk ki, tehát azt az energiaszükségletet, amelyet a dolgozó az alap-energiaszükségleten felül igényel munkatevékenységének ellátásához.
A módszer feltételezi az „A)” és „B)” jelű táblázat megfelelő alkalmazását. A táblázatok a munkatevékenységnek két összetevőjét különböztetik meg. Ezek:
A) testhelyzetek és helyváltoztató mozgások,
B) munkavégzési módok.
A dolgozó munka-energiaszükségletét A) és B) összege adja. A táblázatokban az energiaszükségletek kJ/min értékben kerültek feltüntetésre.
A) táblázat

Testhelyzet- és helyváltoztató
mozgások

Sebesség
(km/h)

Energiaszükséglet
(kJ/min)

Kód

Ülés (fekvés)

–

1,0–(2,0)

A1

Állás (térdelés, guggolás, állás meghajolva)

–

1,5–(2,5)

A2

Járás sima, kemény talajonvízszintes

3

8,0

A3

 

4

11,0

A4

 

5

14,0

A5

10%-os lejtőn felfelé

3

16,0

A6

 

4

22,0

A7

10%-os lejtőn lefelé

5

11,0

A8

Járás üzemi terepenvízszintes

4

11,0–14,0

A9

10%-os lejtőn felfelé

3

20,0

A10

 

4

26,0

A11

10%-os lejtőn lefelé

4

14,0

A12

Járás szabadföldi terepenvízszintes

4

14,0–20,0

A13

10%-os lejtőn felfelé

3

25,0

A14

 

4

34,0

A15

10%-os lejtőn lefelé

4

16,0

A16

20%-os lejtőn felfelé

2

27,0

A17

 

3

38,0

A18

20%-os lejtőn lefelé

3

18,0

A19

Járás lépcsőnfelfelé

(lépcsőfok/min)
60

31,0

A20

 

80

37,0

A21

lefelé

60

11,0

A22
Ülésen és álláson üldögélést és álldogálást kell érteni, amelybe kisebb helyzet- és helyváltoztató mozgások is tartoznak, mint pl. az, hogy ülés közben a dolgozó mozgolódik, egyik oldaláról a másikra dől, néha néhány másodpercre feláll, illetve állás közben testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezi, időnként egy-két lépést tesz. Előfordul, hogy a dolgozó munka közben fekszik, térdel vagy guggol. A fekvést ülésként, a térdelést és guggolást állásként számoljuk el.
A járás fogalmával nincs ellentétben, ha a dolgozó járás közben egy-két percre megáll, ugyanakkor pl. az ácsorogva járást nem minősíthetjük járásnak. A járás ugyanis legalább kb. 3 km/h sebességű haladást tételez fel, míg az ácsorogva járás sebessége ennél kisebb. Akkor járunk el helyesen, ha az ácsorogva járást állásra és járásra bontjuk, vagy – kissé elnagyolva – az állás és a járás energiaszükségletének összegét felezzük. Így pl. a szövőnő testhelyzetét és helyváltoztató mozgását nem lehet álldogálással vagy járkálással jellemezni: a szövőnő álldogál és járkál.
Fontos, hogy tekintettel legyünk a járás feltételeire: különbséget kell tenni vízszintes vagy lejtős pálya vagy lépcső között; ügyelni kell a haladás irányára (felfelé vagy lefelé) és a pálya talajának minőségére (sima, kemény, üzemi, szabadföldi terep).
A táblázatok energiaszükségleti adatokat tartalmaznak a vízszintes és lejtős pályán való járáskor leggyakrabban előforduló haladási sebességekre. A vízszintes pályához képest az emelkedő leküzdése mindig energiaigényesebb, viszont a lejtőn lefelé járás – legalábbis azokon a határokon belül, amelyekkel üzemi körülmények között általában számolni kell – könnyebb.
Üzemi terepnek minősülnek általában a felvonulási területek, kohászati üzemekben az öntőcsarnokok stb., egyszóval mindazok a helyek, ahol a talaj nem süppedő, de időnként át kell lépni, meg kell kerülni kisebb kiemelkedő tárgyakat. A szabadföldi terep ettől elsősorban abban különbözik, hogy süppedő, egyenetlen és a járást egyéb körülmények is nehezítik, mint pl. az, hogy a talaj gyomos, a kultúrnövényeket átlépegetni, kerülgetni kell stb.
B) táblázat

Munkavégzési módok

Energiaszükséglet
kJ/min

Kód

Kézzel végzett

könnyű munka

1,0–3,0

B11

 

nehéz munka

3,0–5,0

B12

Egy karral végzett

könnyű munka

3,0–5,0

B21

 

nehéz munka

5,0–9,0

B22

Két karral végzett

könnyű munka

6,0–9,0

B31

 

nehéz munka

9,0–12,0

B32

Törzzsel és végtagokkal végzett

könnyű munka

10,0–16,0

B41

 

közepesen nehéz munka

16,0–25,0

B42

 

nehéz munka

25,0–36,0

B43

 

igen nehéz munka

36,0–

B44
A munkavégzési módokat illetően különbséget kell tenni a kézzel, az egy vagy két karral, valamint a törzzsel és végtagokkal végzett munkák között. A kézzel végzett munkákat az olyan mozdulatok jellemzik, amelyekben lényegében csak az ujjak és a csukló ízületei vesznek részt. Ha a végtagok mozgatása könyök- és vállízületből történik, a tevékenység karral végzett munkának minősül. A törzzsel és végtagokkal végzett munkák gyűjtőfogalmába azok a nagyobb erőkifejtést igénylő tevékenységek tartoznak, amelyek a törzsizmok fokozott igénybevételével járnak.
A felsorolt kategóriákon belül fokozatokat különböztetünk meg. A kézzel és karral végzett munkákban elegendő a könnyű és nehéz fokozat elkülönítése. A könnyű fokozattól a nehezet általában az különbözteti meg, hogy az utóbbiban a mozdulat valamilyen ellenállás leküzdésével jár együtt. A törzzsel és végtagokkal végzett munkákban – minthogy azok igen széles tartományt hidalnak át – célszerű a könnyű, közepesen nehéz, nehéz és igen nehéz fokozatok megkülönböztetése.
Kézzel végzett vagy könnyű munkának számít többek között a kézzel való írás, az elektronikus műszerek szerelése, a számítógép kezelése. Ellenben bőrnemű anyagok kézi varrása, amely már ellenállás leküzdésével jár, kézzel való nehéz munkának minősül. Ilyen jellegű munka még a futószalag mellett végzett könnyű szerelési munka, amelyet pl. csavarhúzóval vagy kisebb villáskulccsal hajtanak végre.
Egy karral végzett könnyű munkának számít a kis ellenállású emelőkapcsolók működtetése, a szórópisztollyal való festés, a metszés, ha a vessző nem vastag és nem kell hajlítani. Az egy karral végzett nehéz munkák fokozatába tartoznak a hegesztés, a kisméretű kalapáccsal végzett kalapácsolási munkák, pl. amikor a cipész a talpba szöget ver.
Két karral végzett könnyű munkának számít a személygépkocsi vezetése, a fonónő szálkötözési tevékenysége, a kézi szabás, az üvegfúvás, az esztergályos tevékenysége általában, a csomagolási feladatok (legfeljebb 1-2 dg egységsúlyokig). A lombgereblyézés is kétkari könnyű munka, de már nem az a talajegyengető gereblyézés nehéz talajon, mert abba a törzs izmai is aktívan bekapcsolódnak.
Kétkari nehéz munkának minősül az ablaktisztítás, a gyümölcsszedés, a kézi rakodás csípő- és vállmagasság között, hajlongás nélkül, legfeljebb 15 kg egységtömegig, kézikocsik húzása-tolása vízszintes, sima, kemény talajon, 100 kg hasznos teherig és az üres csille tolása.
Törzzsel és végtagokkal végzett könnyű munka a padlósúrolás, a nagymosás kézzel, a teregetés, a gyalulás, a talajegyengető gereblyézés nehéz talajon, kézi teherszállítás 10 kg hasznos teherig, kézikocsik húzása-tolása vízszintes, sima, kemény talajon 100–200 kg-os és csille tolása 350 kg-ot meg nem haladó hasznos terhelés közben.
Közepesen nehéz fokozatnak tekinthető a legtöbb kovácsolás tevékenység, az ásás laza talajon, motoros fűrészek kezelése, a lapátolási munkák 5 kg hasznos teherig, kézi teherszállítás 15–20 kg között, üres kézikocsi húzása-tolása vízszintes, sima, kemény talajon 200–400 kg, és csille tolása 350–600 kg hasznos teherrel.
A törzzsel és végtagokkal végzett nehéz munkára példa a legtöbb csákányos munka, lapátolási munkák 5 kg hasznos teher felett, 25–20 kg-os egységtömegek hajolgatással egybekötött emelgetése, a kézi teherszállítás 25–40 kg között, a kézikocsi húzása-tolása üzemi terepen 150 kg, vagy vízszintes, sima, kemény talajon 600–900 kg hasznos teherrel.
Az igen nehéz fokozatba sorolhatók: kazánok kézi salakozása, a hajk-kivágás az erdőgazdasági munkákban, anyagmozgatás kézi kocsival vagy csillével, az előzőekben megadott hasznos terhelés felett.
A munka-energiaszükséglet kiszámítására vonatkozóan a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv honlapján példaszámítás található.

2. számú melléklet a 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelethez7

A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló eljárásban megillető szakértői díjat megalapozó díjtételek:

Szakvélemény elkészítésének díja

200 000 Ft

Helyszíni szemle díja

50 000 Ft/szakértő/nap

Klímamérés díja

500 000 Ft/munkahely

A munkavállaló szervezete igénybevételének meghatározása

500 000 Ft/munkakör

Zajmérés

200 000 Ft/munkahely

Fokozott pszichés megterhelés vizsgálata

50 000 Ft/nap/munkakör
1

A rendeletet a 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte 2015. október 1. napjával.

2

A 2. § az 51/2011. (XII. 23.) NGM rendelet 12. §-a szerint módosított szöveg.

3

A 3. §-t a 42/2009. (IX. 15.) IRM rendelet 8. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 7. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

4

A 4. § (2) bekezdése e rendelet 4. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 4. § (3) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

6

Az 1. számú melléklet az 51/2011. (XII. 23.) NGM rendelet 13. § (1) bekezdsée szerint módosított szöveg.

7

A 2. számú melléklet az 51/2011. (XII. 23.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdsée szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére