Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

KÜ BH 2007/361

KÜ BH 2007/361

2007.10.01.
A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjogbejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. tv. 39. §; 6. §, 7. §)
A 2004. március 9. napján kelt közjegyzői okirat tanúsága szerint a Bank Rt. – jelen per alperesi beavatkozója – javára a H. Rt. – képviseletében eljáró K. J. igazgatósági elnök –, mint adós, zálogkötelezett, valamint a H.-I. Kft. – képviseletben eljáró K. J. ügyvezető –, mint kezes, a P. Kft. – képviseletében eljáró K. J. ügyvezető –, mint kezes és K. J., mint zálogkötelezett magánszemély, és mint kezes magánszemély kölcsönszerződést, valamint megbízási szerződést és az azokban foglalt fizetési kötelezettségek biztosítékául jelzálogszerződéseket, ingó zálogszerződéseket, készfizető kezességi szerződéseket kötöttek, s azt közjegyzői okiratba foglalták.
A szerződés szerint, a K. bankot követő ranghelyen a szerződés 3-as számú mellékletét képező jelzálogszerződés szerint a H. Rt. tulajdonát képező 2626/10 hrsz. alatti ingatlanra, továbbá a szerződés 4-es és 5-ös számú mellékletét képező jelzálogszerződés szerint a K. J. 1/2 arányú tulajdonát képező 1709/24/A/19 hrsz. alatt felvett ingatlanra, valamint a K. J. 1/1 arányú tulajdonát képező 15498 hrsz. alatt felvett ingatlanokra jelzálogjogot engedtek a tulajdonosok, a II. rendű beavatkozó javára.
A közjegyzői okirat jelzálogszerződés részét képező 3-as számú melléklete 2-es pontja szerint a K. bankot követő ranghelyen jelzálogjogot alapítottak a felek, így a H. Rt., mint zálogkötelezett a II. rendű beavatkozó javára a 2626/10 hrsz. alatt felvett ingatlanra, míg a 4-es számú melléklet 2-es pontja szerint a felperes és a II. rendű beavatkozó között jött létre jelzálogjog alapítása az 1/2 arányban tulajdonában álló b.-i 1709/24/A/19 hrsz. alatti, illetve az 1/1 arányú tulajdonában álló 15498 és a 19826-os hrsz. alatti ingatlanra vonatkozóan. Mindhárom melléklet 4-es pontjában a felek a szerződés aláírásával kifejezetten hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy az érintett ingatlanokra a beavatkozó bank javára a szerződéssel alapított jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. A felek megállapodtak abban is, hogy a jelen szerződéssel alapított jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése a zálogkötelezett kötelezettsége, aki köteles viselni ennek költségeit is.
A felperes a H. Rt. képviselőjeként eljárva 2004. március 26-án a 2626/10 hrsz.-ú, 6643 m2 területű ipartelep ingatlanra a II. rendű beavatkozó bank javára a K.bank Rt.-t követő ranghelyen jelzálogjog bejegyzését kérte.
Ezt követően 2004. május 28-án a felperes és az I. rendű beavatkozó házassági vagyonjogi megállapodást kötött, amely szerint az I. rendű beavatkozó megszerezte a 1709/24/A/19 hrsz.-ú ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát, valamint a 15498 és a 19826 hrsz.-ú ingatlanok tulajdonjogát.
Az I. rendű beavatkozó 2004. szeptember 29-én a vagyonjogi megállapodás alapján tulajdonjoga bejegyzését kérte.
Az elsőfokú földhivatal 2004. október 11-én a II. rendű beavatkozót hiánypótlásra hívta fel a tekintetben, hogy a közjegyzői okirat alapján a 1709/24/A/19, továbbá a 15498 és 19826 hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozóan is nyújtson be bejegyzési kérelmeket.
A II. rendű beavatkozó 2004. október 19-én minden érintett ingatlanra kérte a jelzálogjog bejegyzését.
Az elsőfokú földhivatal 2004. október 26-án kelt határozatában a jelzálogjogot bejegyezte a 1709/24/A/19, a 15498, a 19826, valamint a 2626/10 hrsz.-ú ingatlanra is.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának – az elsőfokú határozatra kiterjedő – hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú földhivatalhoz kizárólag a 2626/10 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan érkezett jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérelem; a hozzá csatolt közjegyzői okirat bejegyzési kérelmet nem tartalmazott, az abban foglaltak szerint a jelzálogjog bejegyeztetése a zálogkötelezett kötelessége.
Álláspontja szerint az elsőfokú földhivatal jogszabálysértően járt el, amikor az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 39. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben hiánypótlásra nem a kérelmezőt hívta fel.
Utalt arra, hogy a földhivatal az Inytv. 6. §-a értelmében a kérelemhez kötve van, a 2626/10 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó jelzálog-bejegyzési kérelem és a mellékelt közjegyzői okirat között ellentmondás nem állt fenn; a bejegyzési kérelemnek nem hiányossága az, hogy más személy tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozóan bejegyzési kérelmet nem tartalmaz. Ezért jogszabálysértően került sor hiánypótlás elrendelésére. A hiánypótlásra a II. rendű beavatkozó által benyújtott új bejegyzési kérelmeket semmiképp sem lehetett az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában elintézni, azokat új kérelemként kellett volna iktatni.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.
Hangsúlyozta, hogy a hiánypótlási felhívásnak akkor nincs csak helye, ha a változás alapjául szolgáló okiratot kellene módosítani, a módosítási tilalom azonban nem vonatkozik magára a kérelemre.
Hangsúlyozta, hogy a földhivatalt az Áe. 26. § (1) bekezdésében meghatározott tényállás-tisztázási kötelezettség terheli, amelynek egyik módja a hiánypótlási eljárás.
Kiemelte, hogy az eljárás során a zálogjogosult II. rendű beavatkozót is ügyfélnek kellett tekinteni, ezért a földhivatal jogszerűen hívta fel hiánypótlási eljárás keretében a bejegyzési kérelem tisztázására, pontosítására, kiegészítésére.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte, hivatkozással arra, hogy a földhivatal nem a kérelmezőt hívta fel hiánypótlás teljesítésére, holott a kérelemhez a földhivatal kötve van.
Állította, hogy az eredeti bejegyzési kérelemnek pótolható hiányossága nem volt. Véleménye szerint a földhivatal tényállás-tisztázási kötelezettségébe nem tartozik bele egy harmadik személlyel szemben bejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó felhívás.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Inytv. 6. § (1) bekezdése szerint a jogok bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás – ha e törvény másként nem rendelkezik – az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog jegyezhető be, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.
Az Inytv. 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét – és ezzel a bejegyzések rangsorát – e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg.
Az Inytv. 39. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a kérelemnek, illetőleg a mellékletének, vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van – ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is –,
a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására.
A földhivatali iratokból megállapíthatóan a felperes – mint a H. Rt. képviselője – 2004. március 26-án kizárólag a 2626/10 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan kérte jelzálogjog bejegyzését, mint zálogkötelezett.
E kérelem teljes egészében megfelelt a felek által az inatlanra kötött jelzálogszerződésnek, amely kimondta, hogy a jelzálog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése a zálogkötelezett kötelezettsége.
A szerződő felek külön jelzálogszerződést kötöttek a további ingatlanokra is. A szerződések nem tartalmaznak olyan megállapodást, hogy az egyes ingatlanokra vonatkozó jelzálogjog kizárólag valamennyi ingatlanra egyszerre kerülhet bejegyzésre. Ily módon az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a 2626/10 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó jelzálogjog-bejegyzési kérelemnek nem volt olyan hiányossága, amely hiánypótlási felhívás kiadását tette volna szükségessé; az elsőfokú földhivatal tehát az Inytv. 9. § (1) bekezdésében előírtakkal szemben jogszabálysértően hívta fel hiánypótlásra a II. rendű beavatkozót.
Ugyancsak helyesen mutatott rá a B. Megyei Bíróság arra, hogy a házassági vagyonjogi megállapodással összefüggésben előterjesztett tulajdonjog-bejegyzési kérelem előterjesztését követően, a hiánypótlási felhívásra benyújtott újabb ingatlanokra vonatkozó jelzálogjog-bejegyzési kérelemnek eleget téve az Inytv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott rangsor elvének sérelmével tett bejegyzést az elsőfokú földhivatal, mégpedig a tulajdonjog-bejegyzési kérelmet megelőzően.
A II. rendű beavatkozó által 2004. október 22-én benyújtott újabb ingatlanokra vonatkozó jelzálogjog-bejegyzési kérelem ugyanis a törvénysértő hiánypótlási felhívás folytán nem tekinthető a 2004. március 26-án előterjesztett jelzálogjog-bejegyzési kérelem utóiratának, illetve nem intézhető el annak ranghelyén.
A 2004. október 22-ei jelzálogjog-bejegyzési kérelmek rangsorban csak a házassági vagyonjogi megállapodáson alapuló – 2004. május 28-án előterjesztett – tulajdonjog-bejegyzési kérelem elbírálását követően intézhetők el.
A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet nem ellentétes az Inytv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott kérelemhez kötöttség, illetve 7. §-ában meghatározott rangsor elvével, nem sérti az eljárás megindítására vonatkozó Inytv. 26. § (1) bekezdésének, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozó Inytv. 29. §-ának, a hiánypótlást szabályozó 39. § (1) bekezdésének, a közbenső intézkedések hatályáról szóló 43. §-ának, illetve a beadványok intézésére vonatkozó 44. § (1) bekezdésének, valamint a széljegyzésre vonatkozó 48. § (1) és (2) bekezdésének, illetve az Inyvhr. kérelem-benyújtásra vonatkozó 60. § (1) és (2) bekezdésének szabályát sem.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.050/2006.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére