37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM együttes rendelet
37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM együttes rendelet
egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről
A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 25. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának f) pontjában megállapított feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el:
1. § A rendelet hatálya a következő nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyekre (a továbbiakban: szálláshely) terjed ki:
a) gyermek- és ifjúsági csoportot fogadó üdülő (a továbbiakban: üdülő),
b) gyermeküdülő,
c) gyermek- és ifjúsági tábor,
d) gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor (a továbbiakban: telepített sátortábor),
e) nomád táborhely.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) táborozás szervezője: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a 4. § szerinti bejelentési kötelezettséget teljesíti;
b) gyermek- és ifjúsági csoport: 6–18 éves korosztályú fiatalok legalább hat főből álló közössége;
c) veszélyes anyag: az a külön jogszabályban meghatározott anyag, amely hatását kifejtve halált, egészségkárosodást okoz, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentősen károsítja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában a Kr. szerinti fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.
3. §1 Szálláshelyen szervezett üdülésen, táborozáson (a továbbiakban együtt: táborozás) az a személy vehet részt, aki arra egészségi állapota alapján alkalmas és azt a szervezett táborozás megkezdése előtt a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről szóló 12/1991. (V. 18.) NM rendeletben foglaltaknak megfelelően nyilatkozattal igazolják.
4. § (1)2 A táborozást a táborozás szervezője a táborozás kezdete előtt legalább 6 héttel köteles a tábor helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a táborozás helyét, időpontját, valamint a táborozásban részt vevők várható számát. A bejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető.
(2)3 Vándortábor esetén, ha az útvonal több járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) illetékességét érinti, a vándortábort a kiindulási pont szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) kell bejelenteni.
(3)4 Az e rendeletben foglalt előírások betartását az (1) bekezdés szerinti táborozás esetén a járási hivatal, a (2) bekezdés szerinti táborozás esetén a kormányhivatal ellenőrzi.
5. §5 Az 1. §-ban meghatározott szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeit az 1. számú melléklet, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 3. §, az 5. § és a (4) bekezdés, valamint az 1. és 2. számú melléklet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)–(4)6
(5)7
1. számú melléklet a 37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM
együttes rendelethez8
I. Szálláshelyek üzemeltetésének közös egészségügyi szabályai
1. A szolgáltatónak a szálláshelyen elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést kell biztosítania.
2. A tiszta és szennyes textíliát elkülönítve kell tárolni.
3. Az üdülőben, gyermeküdülőben, gyermek- és ifjúsági táborban a festést és mázolást szükség szerinti gyakorisággal, de a festést legalább három évente, a mázolást legalább öt évente el kell végezni.
4. Az ágymatracot, a paplant, a plédet és a párnát a szolgáltató szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente köteles tisztíttatni.
5. A takarításhoz, tisztításhoz és fertőtlenítéshez használt eszközöket, a veszélyes anyagnak, veszélyes készítménynek nem minősülő tisztító- és fertőtlenítőszereket külön helyiségben, egyéb zárt tárolóhelyen (tisztítószerraktár, -szekrény) vagy egyéb elzárható helyen kell tartani. Ha azok a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények közé tartoznak, akkor a külön jogszabályok előírásait kell betartani.
6.9 A táborozás szervezőjének a táborozás megkezdése előtt tájékoztatnia kell a részvevőket arról, hogy védőoltással megelőzhető a kullancs-encephalitis, azonban a Lyme-kór ellen nem véd, ezért a kullancsirtószerek alkalmazása és a naponkénti „kullancsvizit”, valamint a felfedezett kullancsok azonnali eltávolítása szükséges.
A tájékoztatásnak ki kell terjednie a nem szokványos viselkedésű vadonélő állatok simogatásával, érintésével kapcsolatos veszélyekre is.
Amennyiben állatharapás, marás vagy tömeges darázscsípés történik – az orvosi ellátás biztosításán túl –, a harapás, a marás vagy a csípés tényét azonnal jelenteni kell a tábor helye szerint illetékes járási hivatalnak.
II. Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor üzemeltetésének különös egészségügyi szabályai
1. Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén orvosi ellátás elérhetőségét biztosítani kell. 300 főnél nagyobb létszám esetén állandó orvosi felügyelet biztosítása kötelező.
2. Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén külön helyiségben, nemek szerint elkülönített betegszoba biztosítása kötelező. A betegszobához rendelt vizesblokkot, amely 1 db zuhanyállásból, 1 db kézmosóból és egy WC fülkéből áll, kizárólag a beteg használhatja.
Telepített sátortábor esetén – amennyiben a vizesblokk fizikai kialakítása az elkülönítést nem teszi lehetővé – a közös vizesblokkot a beteg is használhatja azzal, hogy a használatot követően a helyiséget fertőtleníteni kell.
A betegszoba szállás céljára még ideiglenesen sem vehető igénybe.
3. Játszótér elhelyezésére (telepítésére), illetve használatára a külön jogszabályban előírtakat kell alkalmazni. Homokozó esetén a homok évenkénti teljes cseréjéről az üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor szolgáltatója gondoskodik. A használaton kívüli homokozót le kell fedni.
III. Nomád táborhely üzemeltetésének különös egészségügyi szabályai
1. A nomád táborozás teljes időtartama alatt képzett elsősegélynyújtó jelenlétét kell biztosítani. Orvos elérhetőségének helyéről és idejéről a tábor szervezője a táborozás megkezdése előtt köteles tájékozódni.
2. Fogyasztáshoz, főzéshez, mosogatáshoz, fogmosáshoz a létszámnak megfelelő, elegendő mennyiségű, ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani.
3. A mosdótálak rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről gondoskodni kell. A mosdótálak csak tisztálkodásra használhatók.
4. A keletkező szennyvíz, hulladék és fekália ártalmatlanítására a Kr.-ben előírtakat kell alkalmazni.
A keletkezett szennyvíz elszikkasztásának, az emésztőgödörnek és az űrgödörnek a sátraktól és élővíztől való minimális távolsága 20 méter. Emésztőgödör és űrgödör forrás fellett nem létesíthető. Az illemhelyek gödreit naponta fertőtleníteni kell és a tábor végeztével be kell temetni. A terhelt réteget legalább 30 cm tiszta földréteg fedje.
A szennyvíz eltávolításának kötelezettsége csak arra az esetre vonatkozik, ha a hidrogeológiailag érzékeny területen a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi okokból nem engedélyezi a helyi szikkasztást, valamint az emésztő- és űrgödör létesítését.
Hidrogeológiailag érzékeny területeken a helyi szikkasztást, emésztő- és űrgödör létesítésének lehetőségét, valamint élővíztől való távolságát az illetékes környezetvédelmi hatóság állapítja meg. Amennyiben használatuk nem engedélyezett, a hulladék gyűjtését lehetőség szerint egyszer használatos zsákban vagy fedeles gyűjtőedényben kell végezni. A hulladék kommunális gyűjtőhelyre történő szállításáról, a gyűjtőedényzet kiürítés utáni mosásáról és fertőtlenítéséről gondoskodni kell. A keletkezett szennyvíz és fekália gyűjtését zártan és szivárgásmentesen kell biztosítani, és azt a táborozás után ily módon kell elszállítani.
5. Fenéklap nélküli sátorban közvetlenül a földre matrac, polifoam, szivacs nem helyezhető.
6. A nomád táborozás befejezése után a táborhelyet legalább olyan tisztasági állapotban kell elhagyni, mint amilyenben az a táborozás megkezdésekor volt.
2. számú melléklet a 37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM
együttes rendelethez10
I. Üdülőre, gyermeküdülőre, gyermek- és ifjúsági táborra, telepített sátortáborra vonatkozó élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szabályok
1. Üdülőben, gyermeküdülőben, gyermek- és ifjúsági táborban, telepített sátortáborban az étkeztetési szolgáltatás a külön jogszabályban előírtak szerint működő vendéglátó, közétkeztető nyújthatja. Telepített sátortáborban étkeztetési szolgáltatás a nomád táborhelyre vonatkozó élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szabályok alapján is nyújtható.
2. A hűtőszekrények rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről a szolgáltató köteles gondoskodni. Az élelmiszerek hűtött tárolását a szolgáltatónak kell biztosítania. Amennyiben a hűtött tárolás nem megoldható, csak tartósított élelmiszert vagy az elkészítést közvetlenül megelőzően vásárolt nyersanyagot szabad felhasználni.
3. Az önellátó étkeztetési lehetőség céljára szolgáló építmények (konyha, teakonyha, főzőfülke, szabadtéri főzőhely) berendezésének rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről a szolgáltató köteles gondoskodni.
4. Távollévő szolgáltató esetén a táborozás szervezője, illetve a vendég köteles gondoskodni az egészségügyi előírások betartásáról.
II. Nomád táborhelyre vonatkozó élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szabályok
1. Nomád táborhely esetén a felállított főzősátorban vagy a ponyvatetővel védett szabad területen az élelmiszerek és a konyhai edényzet talajra helyezése tilos. Az élelmiszerek és az edényzet elhelyezésére mosható, fertőtleníthető felületű munkaasztalokat és tárolóeszközöket kell biztosítani.
2. Nomád táborhelyen történő ételkészítés esetén annak a személynek, aki az ételkészítés teljes folyamatát felügyeli, a külön jogszabály szerinti közegészségügyi minimum-vizsgával kell rendelkeznie.
3. Az ételkészítésben az a személy vehet részt, aki a külön jogszabályban előírt személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton alkalmas minősítést kap.
A 3. § e rendelet 6. § (2) bekezdése alapján 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba, szövege a 19/2012. (III. 28.) NEFMI rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése az 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet 33. §-ával megállapított, az 54/2016. (XII. 30.) EMMI rendelet 56. § (2) bekezdés a) pontja, a 62/2022. (XII. 27.) BM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 21/2021. (VI. 8.) EMMI rendelet 9. §-ával megállapított, a 62/2022. (XII. 27.) BM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdését a 21/2021. (VI. 8.) EMMI rendelet 9. §-a iktatta be.
Az 5. § e rendelet 6. § (2) bekezdése alapján 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.
A 6. § (3)–(4) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (5) bekezdése e rendelet 6. § (3) bekezdése alapján 2007. szeptember 1-jén hatályát vesztette.
Az 1. számú melléklet e rendelet 6. § (2) bekezdése alapján 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 1. számú melléklet I. pont 6. alpontja a 10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 60. § (2) bekezdése, az 54/2016. (XII. 30.) EMMI rendelet 56. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet e rendelet 6. § (2) bekezdése alapján 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás