2007. évi XXXIX. törvény

2007. évi XXXIX. törvény

egyes adótörvények módosításáról¹

2007.05.29.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

1. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. §-a a következő (5)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

b) a (6)–(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve – a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak

a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy

b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)–h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy

c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka.

(8) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti

a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;

b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél – a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként – az adóévben elszámolt bevétel;

c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;

d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

(9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli

a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

b) az átvevő társaság – az átruházó nyilatkozata alapján – az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.

(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevételének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.”

A személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény módosítása

2. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vállalkozói adóalap

a) az (1)–(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, azzal, hogy

b) ha az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint

ba) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

bb) a (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.

Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor az a) pont és a bb) alpont szerinti vállalkozói adóalapot – figyelemmel a (15) bekezdés rendelkezésére – úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.”

(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására

a) a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, vagy

b) ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.”

(3) Az Szja tv. 49/B. §-a a következő (23)–(24) bekezdéssel egészül ki:

„(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-)minimum az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka.

(24) A (20) bekezdés b) pontjában említett kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének (a tevékenységét az előző adóévben, vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.”

Az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény módosítása

3. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.”

4. § Az Art. 31. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.”

5. § Az Art. 35. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az adóhatóság utólag megállapítja, hogy az e törvény 20/A. §-a szerinti START, START PLUSZ, vagy START EXTRA kártya igényléséhez kapcsolódó – külön jogszabályban előírt – nyilatkozattételi kötelezettségét az igénylő rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével teljesítette, az így megszerzett kártya felhasználása esetén az adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű járulék, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított járulékok közötti különbözet összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját) határozattal kötelezi.”

6. § Az Art. a következő új 91/A. §-sal egészül ki:

„

91/A. § (1) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-ának (23) bekezdése, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

(2) Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az e törvény 108. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg.

(3) Ha az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt bevallás kiegészítésére hívhatja fel a 91. §-ban foglaltak alkalmazásával.

(4) Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni. Egyebekben az ellenőrzésre az e Fejezetben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az adózó nyilatkozatát hibásan, hiányosan töltötte ki, a hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot, amely a hibás, hiányos nyilatkozatot kijavítja.

(6) Ha az adózó a bevallás önellenőrzése következtében az (1) bekezdés hatálya alá esik, az önellenőrzési lap mellékleteként köteles a bevallás kiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és benyújtani. A bevallást kiegészítő nyilatkozatra, illetőleg az ellenőrzésre történő kiválasztásra az e §-ban rögzített szabályokat kell alkalmazni.”

7. § Az Art. 108. §-ának (3) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:

[Becslés alkalmazható]

„e) ha az e törvény 91/A. §-a szerint megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani.”

8. § Az Art. 178. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. csekély összegű (de minimis) támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás,”

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

9. § (1) Ez a törvény – a (3)–(4) bekezdésekben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvénynek az Art. 178. §-ának 30. pontját módosító rendelkezését 2007. január 1. napjától kell alkalmazni.

(3) A Tao. – e törvény 1. §-ával megállapított 6. § (5)–(10) bekezdése, az Szja tv. – e törvény 2. §-ával megállapított – 49/B. § (8), (20) és (23)–(24) bekezdése, továbbá az Art. – e törvény 6. és 7. §-aival megállapított – 91/A. §-a és 108. § (3) bekezdésének e) pontja 2007. július 1-jén lépnek hatályba, azzal, hogy ezeket a rendelkezéseket azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.

(4) Az Art. e törvénnyel megállapított 35. §-ának (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 46. napon lép hatályba, azzal, hogy az Art. e törvénnyel megállapított 35. §-ának (6) bekezdését a hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekre kell alkalmazni.

(5) Az Art. e törvénnyel megállapított 31. §-ának (9) bekezdését első alkalommal a 2007. július hónapjáról benyújtott bevallásban kell alkalmazni.

(6) Az adózó – a Tao. 6. § (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén – a 2007. adóévben választhat, hogy a Tao. 19. §-a szerinti adómértéket, a nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve

a) a Tao. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a 2007. adóév egészére megállapított adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával meghatározott rész és a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerint a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem-(nyereség-)minimumnak tekintett összegből a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számított napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával meghatározott rész együttes összegére alkalmazza, vagy

b) olyan adóalapra alkalmazza, amelyet

ba) a 2007. június 30-ára készített közbenső mérleg alapján a Tao. 6. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított adóalap, és

bb) a 2007. évi adóévről készített beszámoló alapján a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerint megállapított jövedelem-(nyereség-)minimum összegéből a 2007. június 30-ára készített közbenső mérleg alapján a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerint megállapított jövedelem-(nyereség-)minimumot meghaladó rész

együttes összegeként határoz meg.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti választás esetén az adózó

a) 2007. június 30-ára köteles közbenső mérleget készíteni, és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni, azzal, hogy e közbenső mérlegre nem vonatkozik a külön jogszabályban előírt könyvvizsgálati kötelezettség,

b) a Tao. 6. § (5) bekezdésének alkalmazásáról a 2007. évi beszámoló és a közbenső mérleg adatainak különbözeteként a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított, a Tao. 6. §-ának (2) bekezdése szerinti adózás előtti eredmény, illetve a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimum alapján dönt.

(8) Az egyéni vállalkozó – az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének b) pontja bb) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén – a 2007. adóévben választhat, hogy az Szja tv. 49/B. §-ának (9)–(10) bekezdése szerinti adómértéket, a nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve

a) az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének a) pontja szerint a 2007. adóév egészére megállapított vállalkozói adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész és az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének b) pontja bb) alpontja szerint a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem-(nyereség-)minimumnak a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész együttes összegére alkalmazza, vagy

b) olyan adóalapra alkalmazza, amelyet

ba) az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének a) pontja szerint a 2007. január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított vállalkozói adóalap, és

bb) az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének b) pontja bb) alpontja szerint az adóév egészére megállapított jövedelem-(nyereség-)minimumból a 2007. január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított jövedelem-(nyereség-)minimumot meghaladó rész

együttes összegeként határoz meg.

(9) Ha az egyéni vállalkozó a 2007. évi adókötelezettsége megállapításához a (8) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti módszert választja, akkor

a) nyilvántartásait úgy köteles vezetni, hogy az adókötelezettsége teljesítéséhez és az ellenőrzéshez szükséges adatok rendelkezésre álljanak,

b) az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdése b) pontja bb) alpontjának alkalmazásáról a 2007. évi nyilvántartása alapján a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra az Szja tv. 49/B. §-ának (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget meghaladó része, illetve az Szja tv. 49/B. §-ának (23) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimum alapján dönt.

(10) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 126. §-ának (3) bekezdése a következők szerint módosul:

„(3) E törvénynek a Tao. 22/B. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontját megállapító rendelkezése 2008. január 1-jén lép hatályba.”

¹

A törvényt az Országgyűlés a 2007. május 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. május 21. A törvényt a 2016: XXXII. törvény 45. § 9. pontja hatályon kívül helyezte 2016. július 1. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére