KÜ BH 2007/393
KÜ BH 2007/393
2007.11.01.
Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé való átalakulása során a vagyonleltár-tervezetnek a tulajdonjog jogutódlás jogcímén történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges adatokat (a település nevét, a helyrajzi számot) tartalmaznia kell (1997. évi CXLI. tv. 32., 39. §).
A II. rendű felperes – mint egyéni vállalkozó – 1991-ben megvásárolta a t.-i 6112/7 hrsz.-ú és a t.-i 6112/8 hrsz.-ú 10 m2 területű üzletet, továbbá 1998-ban a k.-i 27/20 hrsz.-ú, 737 m2 területű, ,,üzlet és udvar'' megjelölésű ingatlant.
Az ingatlan-nyilvántartásba a II. rendű felperes tulajdonjogát bejegyezték.
A II. rendű felperes 2004-ben – mint egyéni cég – nyert bejegyzést a Cégbíróságon, majd egyszemélyes kft.-vé alakult át, amelyet a megyei bíróság – mint cégbíróság – 2005. március 31-én, az egyéni cég törlésével egyidejűleg, bejegyzett.
Az I. rendű felperes az átalakulással az egyéni cég általános jogutódja lett, ezért a bejegyző végzés alapján az I. rendű felperes kérte az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjoga bejegyzését.
Az elsőfokú földhivatal határozatával a bejegyzési kérelmet elutasította.
A II. rendű felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperesek keresetükben az alperesi határozat – elsőfokú határozatra kiterjedő – hatályon kívül helyezését kérték.
A megyei bíróság az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú földhivatalt új eljárásra kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Vt.) 15. § (1) bekezdése szerint egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó a 15/A. § (1) bekezdése szerint egyszemélyes kft.-vé, vagy egyszemélyes rt-vé alakulhat át. A II. rendű felperes vállalkozó ennek alapján alakult át az I. rendű felperes kft.-vé.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 29. §-a és 30. § (1) bekezdése azonban meghatározza, hogy milyen okiratok alapján kerülhet sor a tulajdonjog bejegyzésére.
A megyei bíróság kifejtette, hogy a Cégbíróság végzése az átalakulás tényét egyértelműen megállapította, a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonleltár-tervezet tárgyi eszköz-leltár része pedig tételesen, helyrajzi szám szerint megjelölte a bejegyzés tárgyát képező három ingatlant is.
A megyei bíróság álláspontja szerint a földhivatalnak minden olyan adat rendelkezésére állt, ami a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges volt; ezért a földhivatali határozatokat hatályon kívül helyezte, és a földhivatalt ennek megfelelő, lefolytatandó új eljárásra kötelezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a keresetet elutasító döntés meghozatalát kérte.
Kifejtette, hogy az I. rendű felperes által benyújtott okiratok nem tartalmazták a bejegyzéssel érintett ingatlanok pontos megjelölését, mert a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonleltár-tervezet tárgyi eszköz-leltár része nem tüntette fel a település nevét, csak a helyrajzi számot, és a cégbíróság végzése sem tartalmazza az ingatlanok helyrajzi számát. Ily módon az I. rendű felperes a földhivatali eljárásban bejegyzésre alkalmas okiratot nem csatolt be.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a földhivatali eljárás során nem állt rendelkezésre az egyéni cég bejegyzését elrendelő cégbírósági végzés sem, ami a közbenső tulajdonlást igazolta volna.
Az egyéni cég – mint közbenső tulajdonos – ingatlan-nyilvántartási bejegyzése elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy az I. rendű felperes kft. tulajdonjoga jogutódlás jogcímén bejegyezhető legyen. Az egyéni cég tulajdonjogának bejegyzésére irányuló kérelmet azonban a földhivatalhoz nem nyújtottak be.
Utalt továbbá arra, hogy a 135 hrsz.-ú ingatlan is a II. rendű felperes tulajdonában állt, mégsem szerepel azon ingatlanok között, amelyek az I. rendű felperes tulajdonába kerültek.
A felperesek ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Inytv. 32. § (1) bekezdés c) pontja szerint az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám), és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot.
Az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pontja szerint nem alkalmas hiánypótlásra a feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni.
A alperes felülvizsgálati kérelmében helyesen fejtette ki, hogy az I. rendű felperes tulajdonjog-bejegyzési kérelméhez csatolt – a bejegyzés alapjául szolgáló – okiratok a település megjelölését nem tartalmazzák.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a kérelemhez csatolt tulajdoni lap másolatok az Inytv. 29. és 30. §-ában meghatározott, bejegyzés alapjául szolgáló okirat fogalmi körébe nem sorolhatók.
A fentiekre figyelemmel a megyei bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor megállapította, hogy a földhivatalnak minden olyan adat rendelkezésére állt, ami a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperesek keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor jogszerűnek találta a megyei bíróság ítéletét a tekintetben, hogy az I. rendű felperes tulajdonjogának bejegyzéséhez nem szükséges a II. rendű felperes által bejegyeztetett egyéni cég közbenső tulajdonszerzésének bejegyzése.
Az alperes téves következtetést vont le a Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 37.366/2002/7. számú ítéletéből.
A felperesek ellenkérelmükben helyesen mutattak rá arra, hogy az egyéni vállalkozó és az egyéni cég személye azonos, közöttük jogutódlás nem képzelhető el, így a közbenső jogszerzés igazolása sem követelhető meg.
Az egyéni vállalkozó egyéni cégként való bejegyzése az egyéni céget nem teszi önálló jogalannyá, így önálló tulajdonszerzési képessége sincs. Az a tény, hogy az egyéni cég szerepel a cégnyilvántartásban, a tulajdonjog átszállását nem eredményezi.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben kifejtettekkel összefüggésben hangsúlyozza, hogy nincs akadálya annak, hogy az I. rendű felperes – miután a II. rendű felperes, mint alapító, az átalakulási vagyonleltárt az ingatlanok azonosításra alkalmas adataival kiegészítette – ismételten kérje tulajdonjogának bejegyzését.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.394/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás