BÜ BH 2007/4
BÜ BH 2007/4
2007.01.01.
I. Rágalmazást valósít meg, aki a becsület csorbítására alkalmas módon azt állítja, hogy a sértett lop, csal, hazudik, okiratot hamisít, illetve pedagógusként a gyermekek bizalmával visszaél, őket megkárosítja, megkülönbözteti (Btk. 179 §, 182. §).
II. A véleménynyilvánításhoz való jog korlátja, hogy másnak alkotmányosan védett személyiségi jogait – ideértve az emberi méltósághoz, jóhírnévhez, társadalmi megbecsüléséhez való jogát is – nem sértheti. – E jogok jogellenes megsértése polgári jogi és büntetőjogi következményeket vonhat maga után [Btk. 10. §, Alkotmány 59. § (1) bek., 61. § (1) bek.].
A Sz. Városi Bíróság 2005. július 14. napján meghozott ítéletével – melyet a megyei bíróság végzésével 2005. december 13. napján helybenhagyott – M. L. terheltet rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek, s ezért őt 1 évre próbára bocsátotta.
A megállapított – másodfokon is irányadónak tekintett – történeti tényállás a következő:
B. Zs. magánvádló, a Sz.-i I. K. Általános Iskola igazgatója, M. L. terhelt közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette. A terhelt emiatt a munkaügyi bírósághoz fordult, amely per jogerősen lezárult.
A terhelt, sérelmezve a magánvádló magatartását, egy 15 oldalas beadványt készített, amit 28 sz.-i általános iskola igazgatójának megküldött. A 15 oldalas iratban véleményezte a magánvádló cselekedeteit; leírta saját munkáját és magatartását, azonban abban az alábbi mondatok is szerepeltek:
,,B. Zs. alperesnek lopni, csalni, hazudni, visszaélni a gyerekek bizalmával, megkárosítani, megkülönböztetni őket lehet?!'' Továbbá: ,,Milyen jogon követett el okirat-hamisítást és vett át az önkormányzattól 709 000 forintot?''
A magánvádló a feljelentését 2005. január 19-én adta postára. A történtekről nem 2005. december 27-én, hanem helyesen 2004. december 27-én szerzett tudomást, amikor a beadványt az édesanyjától kézhez kapta.
Az eljárt bíróságok az idézett kijelentéseket, tényállításokat sértő, gyalázkodó, becsmérlő jellegűnek tekintették, ezért a valóság bizonyítását mellőzték.
A másodfokú jogerős ügydöntő határozat ellen – de tartalmilag az elsőfokú ítéletet is sérelmezve – a Be. 405. § (1) bekezdésének a) pontjára alapozottan felmentés, másodlagosan a támadott határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében a terhelt és kirendelt védője nyújtottak be felülvizsgálati indítványt.
Jogi álláspontjuk lényege abban összegezhető, hogy a terhelt – mint alkalmazott – a sérelmezett levél tartalma szerint csupán véleményt nyilvánított a magánvádló vezetői stílusáról, módszereiről, az érintett iskolában kialakult viszonyokról, az ottani légkörről. Ezzel az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított szabad véleménynyilvánítás jogát gyakorolta. Minthogy magatartásából hiányzott a jogellenesség, a terhére rótt bűncselekményt nem valósította meg.
Továbbmenően arra hivatkoztak; a Btk. 182. § (2) bekezdése alapján a valóság bizonyításának a törvényi feltételei is fennállottak, hiszen egy iskolai közösség belső viszonyainak tisztességéhez közérdek fűződik. De annak elrendelését jogos magánérdek is indokolttá tette volna, miután a magánvádló által kialakított vezetői stílus és légkör a terheltet – aki munkáját kifogástalanul végezte – személyében is hátrányosan érintette.
A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, s a megtámadott határozatok hatályukban történő fenntartását indítványozta.
A Be. 422. §-a (1) bekezdése értelmében megtartott nyilvános ülésen a védő és a legfőbb ügyész képviselője is az írásbeli indítványának megfelelő tartalommal szólalt fel.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Az abban felhozott jogi érveket a terhelt és védője már az alapeljárásban is előadták, azokat az ott eljárt bíróságok is vizsgálták, és elfogadhatatlannak tartották. Ennek során a megyei bíróság helyesen mutatott rá: a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának is vannak korlátai. Az másnak az alkotmányosan védett személyiségi jogait – ideértve az emberi méltósághoz, jóhírnévhez, társadalmi megbecsüléshez való jogát – nem sértheti. Az említett jogok megsértése jogellenes, az polgári jogi, és büntetőjogi következményeket vonhat maga után.
De helytálló az eljárt bíróságoknak az a megállapítása is, miszerint a terhelt – szemben az indítványban foglaltakkal – nem véleményt nyilvánított, hanem magáról a sértettről, annak tulajdonságairól, személyes értékeiről tett olyan kijelentéseket, amelyek alkalmasak voltak a róla kialakult társadalmi megítélés kedvezőtlen irányú befolyásolására. Annak, ha valaki lop, csal, hazudik, okiratot hamisít, illetve olyan pedagógus, aki visszaél a gyermekek bizalmával, megkárosítja, megkülönbözteti őket, a társadalomban kialakult általános erkölcsi felfogás szerint egyértelműen negatív tartalma van. Az ilyen tényállítások becsület csorbítására feltétlenül alkalmasak. Következésképpen fel sem merülhet, hogy a terhelt cselekménye nélkülözné a jogellenességet.
Az elkövetésnek a terhelt által választott módja miszerint a durva, gyalázkodó kitételeket tartalmazó levelet 28 iskola igazgatójának megküldte, semmilyen pozitív közérdeket, vagy jogos, méltányolható magánérdeket nem szolgált. Azokkal a terhelt szándéka és célja a magánvádló becsületének csorbítása, személyének az iskolaigazgatók szakmai közösségén belüli lejáratása volt.
Mindezek miatt bűnösségének megállapítása törvényes, a valóság bizonyításának mellőzése is megfelelt a vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseknek.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt; a megtámadott határozatokat a Be. 427. §-ának alkalmazásával hatályukban fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. I. 332/2006. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás