• Tartalom

40/2007. (XI. 28.) HM rendelet

40/2007. (XI. 28.) HM rendelet

a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól1

2007.12.06.

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-a (2) bekezdésének ah) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 51. §-ában foglalt feladatkörömben az alábbiakat rendelem el:

1. § A rendelet hatálya a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományú katonáira terjed ki.

2. § A Hjt. 59. §-a (6) bekezdésének c) pontja szerinti méltatlanná válást a szolgálati jogviszony megszüntetésére jogosult parancsnok, vezető (a továbbiakban: parancsnok) méltatlansági eljárás keretében állapítja meg.

3. § (1) A parancsnok méltatlansági eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján az állomány tagja által elkövetett cselekmény alkalmas lehet a Hjt. 59. §-a (6) bekezdésének c) pontján alapuló katonai szolgálatra való méltatlanság megállapítására. A parancsnok a tudomására jutott tények alapján a méltatlanságot külön eljárás nélkül is megállapíthatja, ha az állomány tagja ehhez írásban hozzájárul.

(2) A méltatlansági eljárást határozattal kell elrendelni, amelynek egy példányát az eljárás alá vont személynek, képviselőjének kell kézbesíteni. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, az eljárás lefolytatásával kapcsolatos határidőket, továbbá az eljárás alá vont személy jogairól való tájékoztatást.

(3) A parancsnok a (2) bekezdés szerinti határozatban a méltatlansági eljárás elrendelésével egyidejűleg vizsgálót jelöl ki az irányítása alá tartozó katonai szervezet jogi és igazgatási szolgálatának állományából a tényállás megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok felderítésére és összegyűjtésére.

(4) A parancsnok a vizsgáló javaslata alapján az eljárást megszünteti vagy az ügy elbírálására háromtagú méltatlansági bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre. Az eljárás alá vont személy írásbeli kérelme alapján a parancsnok a vizsgáló javaslatai alapján a bizottság létrehozása nélkül is érdemi döntést hozhat.

(5) A bizottság elnökét és további két tagját a parancsnok az irányítása alá tartozó szerv hivatásos állományából az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozók közül jelöli ki. Amennyiben ilyen személy nincs az adott szervnél, a bizottság elnökét, illetve tagjait – a parancsnok megkeresésére – az elöljáró parancsnok jelöli ki az általa irányított szervek állományából.

(6) A méltatlansági eljárásban vizsgálóként, bizottság elnökeként és tagjaként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.

(7) A bizottság elnökeként és tagjaként nem járhat el az, aki a méltatlansági eljárásban, mint vizsgáló vesz részt, illetőleg a vizsgálóként eljáró, valamint az eljárás alá vont személynek a Hjt. 2. § (28) bekezdése szerinti közeli hozzátartozója.

(8) Az eljárás alá vont személy a vizsgáló, a bizottság elnöke, illetve tagja ellen kizárási okot jelenthet be. A kizárásról a parancsnok 3 napon belül határoz.

(9) A (6)–(8) bekezdésekben foglalt kizárásra vonatkozó szabályok a jegyzőkönyvvezetőre is irányadók.

4. § (1) A méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt nem indítható méltatlansági eljárás, ha az alapul szolgáló cselekmény elkövetése óta 1 év, vagy a parancsnoknak e cselekményről való tudomásszerzésétől számítva 30 nap eltelt.

(2) Ha a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény egyben bűncselekménynek is minősül – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően –, az eljárás mindaddig megindítható, amíg az a Büntető Törvénykönyv 33. §-a szerint el nem évült.

(3) Ha a cselekményről a parancsnok az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a méltatlansági eljárást csak az állomány tagjának a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) A méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény (1) bekezdés szerinti határidejének a kezdő napja:

a) a cselekmény elkövetésének napja,

b) ha a cselekményt valamely kötelezettség elmulasztása vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a cselekmény valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap, amikor ez a jogellenes állapot megszűnik.

(5) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha az alapul szolgáló cselekményt a parancsnok a méltatlansági eljárás megszüntetésével már elbírálta.

5. § (1) A vizsgáló a vizsgálatot 15 napon belül jelentés elkészítésével fejezi be. A vizsgáló a jelentésében összefoglalja a kifogásolt cselekmény elkövetését, valamint a Hjt.-ben meghatározott feltételek fennállását bizonyító tényeket és következtetéseket, és ezek alapján javaslatot tesz a méltatlansági eljárás megszüntetésére, vagy a bizottság létrehozására és a bizottság döntésére. Jelentését a vizsgálat befejezését követő 5 napon belül felterjeszti a parancsnoknak.

(2) A vizsgáló a vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a bizottság dönthet a szolgálati jogviszony méltatlanság címén történő megszüntetésének kezdeményezéséről.

6. § (1) A parancsnok a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követő 3 napon belül a 7. § (4) bekezdésében fennálló ok esetén a méltatlansági eljárást megszünteti, vagy – a 3. § (4) bekezdése szerinti kérelem kivételével – a vizsgáló jelentésének megküldésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. A bizottság elnöke a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követő 8 napon belüli időpontra összehívja a bizottság ülését. Ha az ügy érdeméről az ülésen a bizottság dönteni nem tud, 8 napon belül ismételten ülést tart.

(2) A bizottság az ülésén a bizonyítékokat értékeli, további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy az újabb ülésig a vizsgálót a parancsnok útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére hívhatja fel. A pótvizsgálatot 8 napon belül be kell fejezni.

(3) Pótvizsgálat esetén, annak befejezésétől számított 8 napon belül kell a bizottságnak folytatólagos ülést tartania.

(4) A bizottság ülésén a tagoknak együttesen kell jelen lenniük. A bizottság ülésén a vizsgáló és a jegyzőkönyvvezető részvétele kötelező. A bizottság üléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét az ülés előtt legalább 3 nappal értesíteni kell. A bizottság ülését az elnök vezeti. A bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A bizottság ülésén lehetővé kell tenni, hogy az eljárás alá vont személy az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen.

(6) Az eljárás alá vont személy bizonyítási indítványáról a bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az indítvány elutasítása ellen nincs helye külön jogorvoslatnak.

(7) Ha az eljárás alá vont személy – akadályoztatás kivételével – a bizottság felhívása ellenére nem jelent meg és írásban sem adta elő védekezését, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.

(8) A bizottság eljárásához szükséges feltételek biztosításáról, a bizonyítékok beszerzéséről, a meghallgatni kívánt személyek kiértesítéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

7. § (1) A bizottság az ülését követő 5 napon belül zárt ülésen, többségi határozattal dönt a méltatlansági eljárás megszüntetésének vagy a szolgálati jogviszony méltatlanság címén felmentéssel történő megszüntetésének kezdeményezéséről. Döntését jegyzőkönyvbe foglalja, amely tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait.

(2) A méltatlansági eljárás, vagy a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséről a parancsnok a bizottság döntését tartalmazó jegyzőkönyv alapján annak kézhezvételétől számított 5 napon belül határoz. Ugyanez a határidő irányadó a 3. § (1), illetve (4) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárásokra is.

(3) Az eljárás megszüntetése, illetve felmentés tekintetében a parancsnok nincs kötve a bizottság döntéséhez.

(4) A parancsnok megszünteti a méltatlansági eljárást, ha

a) annak tartama alatt a szolgálati jogviszony megszűnik,

b) az eljárás alá vont személy a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,

c) a Hjt. 133. §-ában szabályozott ok áll fenn,

d) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a Magyar Honvédség működéséhez szükséges közbizalom súlyos veszélyeztetését.

(5) A méltatlansági eljárás (4) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése – a Hjt.-ben foglalt egyéb feltételek fennállása esetén – nem akadálya fegyelmi fenyítés kiszabásának.

(6) A méltatlansági eljárás elrendelése, felfüggesztése, valamint a bizottság döntése csak a szolgálati jogviszonyt megszüntető felmentés, illetve az eljárást megszüntető határozat ellen benyújtott szolgálati panaszban sérelmezhető.

8. § Az eljárás alá vont személy képviseletére, személyes meghallgatására, költségviselésére, iratbetekintésére, az iratokról való feljegyzés, másolat készítésére a Hjt. XII. fejezetének vonatkozó szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

1

A rendeletet a 2011: CXCII. törvény 60. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére