403/B/2007. AB határozat
403/B/2007 AB határozat*
2009.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 18/2008. (IX. 18.) IRM rendelet 31. § (5) bekezdés e) és g) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 34. § (1) bekezdés „az állampolgárok felé irányuló szolgáltatással kapcsolatos tevékenységgel jár” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 33. § (9) bekezdés e) és g) pontjai, valamint a 34. § (1) bekezdés „az állampolgárok felé irányuló szolgáltatással kapcsolatos tevékenységgel jár” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. A sérelmezett rendelkezések azt szabályozzák, hogy mikor nem engedélyezhető a hivatásos állomány tagja részére munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése.
Az indítványozó kérelmét arra alapította, hogy a támadott rendelkezések ellentétesek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), illetve a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) releváns rendelkezéseivel. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy a miniszter nem kapott felhatalmazást a Hszt.-ben meghatározott összeférhetetlenségi okok bővítésére. Az indítványozó e miatt úgy véli, hogy sérül az Alkotmány 2. § (1) bekezdése (jogállamiság elve, illetőleg a jogbiztonság követelménye), valamint a 37. § (3) bekezdése (a miniszteri rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabály előírásaival).
2.1. Az indítvány benyújtását követően megjelent az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 18/2008. (IX. 18.) IRM rendelet (a továbbiakban: R2.). A 2008. szeptember 21. napja óta hatályban lévő R2. 31. § (5) bekezdés e) és g) pontjai szövegszerűen megegyeznek az indítvány által támadott R1. 33. § (9) bekezdés e) és g) pontjaival.
2.2. Úgyszintén az indítvány benyújtását követően a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 11/2009. (III. 6.) ÖM rendelet az R1.-t 2009. március 14. napjával hatályon kívül helyezte.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései.
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„37. § (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
2. Az R1. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„33. § (9) Nem engedélyezhető akkor sem a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése, ha
[...]
e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata,
[...]
g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul,”
„34. § (1) A hivatásos állományba tartozással összeférhetetlen munkavégzéssel járó – így általában, amely az állomány tagjának szolgálati tevékenységével érintett szervvel létesítendő, valamilyen hatósági vagy felügyeleti tevékenységgel összefüggő, illetve az állampolgárok felé irányuló szolgáltatással kapcsolatos tevékenységgel jár, vagy a szolgálati hely és a tevékenységet biztosító szervezet között gazdasági, elszámolási jogviszony áll fenn – egyéb jogviszonyt az állomány tagja nem folytathat.”
3. Az R2.-nek az indítvánnyal támadott szabályozással megegyező rendelkezései:
„31. § (5) Nem engedélyezhető a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése különösen, ha
[...]
e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata,
[...]
g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul,”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság az indítvány benyújtását követő jogszabály-változásokra figyelemmel megállapította, hogy az R1. támadott rendelkezései az indítvány elbírálásakor már nem hatályosak. Egyúttal azt is megállapította, hogy a támadott szabályozás egy részét [az R1. 33. § (9) bekezdés e) és g) pontját] az R2. tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét fő szabályként nem vizsgálja (először: 335/B/1990/13. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). Erre utólagos normakontroll keretében csak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, illetve a 48. § szerint alkotmányjogi panasz alapján van mód, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítása mellett a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására is van lehetőség. A kialakult gyakorlat szerint azonban a hatályon kívül helyezett jogszabály helyébe lépő új rendelkezések tekintetében is lefolytatandó a vizsgálat akkor, ha a régi és az új szabályozás tartalmi azonossága megállapítható [pl. 335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261, 262.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2055, 329, 333–334.; 519/B/2003. AB határozat, ABH 2005, 1182, 1184.; 26/2004. (VII. 1.) AB határozat, ABH 2004, 398, 406.; 2/2007. (I. 24.) AB határozat, ABH 2007, 65, 92.].
A fentiekben kifejtett gyakorlatnak megfelelően az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. §-ának a) pontja alapján az R1. 34. § (1) bekezdés „az állampolgárok felé irányuló szolgáltatással kapcsolatos tevékenységgel jár” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette. Ugyanakkor az R2. 31. § (5) bekezdés e) és g) pontjai, mint az indítvánnyal támadott rendelkezések egy részének helyébe lépett szabályozás tekintetében az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot lefolytatta.
2. Az indítványozó két szempont alapján kifogásolta a rendelkezéseket: egyrészt törvénnyel való ellentétre hivatkozott, másrészt azt állította, hogy az adott tárgykör rendeleti szabályozására nem volt felhatalmazása a miniszternek.
A Hszt. releváns rendelkezései szerint a hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. A törvény azt is kimondja, hogy nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti [65. § (2), illetve (5) bekezdés].
A Hszt. egyik felhatalmazó rendelkezése feljogosítja a fegyveres szervet irányító minisztert arra, hogy rendeletben határozza meg a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével kapcsolatos szabályokat [342. § (2) bekezdés c) pont].
Az SzVMt. 3. § (5) bekezdése szerint a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja állományilletékes parancsnoka engedélyével végezhet személy- és vagyonvédelmi tevékenységet.
Az Alkotmánybíróság a felhívott törvényi rendelkezésekkel összefüggésben rámutat: a törvényhozó a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással egyébként nem összeférhetetlen esetekben is csak akkor teszi lehetővé a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítését, ha az érintett erre engedélyt kapott. Az R2. tehát nem további összeférhetetlenségi okokat határoz meg, hanem felsorolja – nem kimerítő jelleggel – azokat az eseteket, amikor az engedély nem adható ki. Az engedélyezésről döntő állományparancsnoknak egyébként ezeken az eseteken túlmenően is jogában áll további szempontokat mérlegelnie döntése meghozatalakor. Mindez, vagyis az engedélyhez kötöttség tartalmilag szoros összefüggésben áll azzal a törvényi megszorítással, amely biztosítani kívánja a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását. Ebből fakadóan sem az indítványozó által hivatkozott törvénnyel való ellentét, sem a felhatalmazásról szóló rendelkezés kereteinek túllépése nem állapítható meg, így a felhívott alkotmányi rendelkezések sem sérülnek. Ezért az Alkotmánybíróság az R2. 31. § (5) bekezdés e) és g) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2009. május 25.
|
|
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
Dr. Lévay Miklós s. k., |
||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||
|
|
||||
|
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||
|
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás