PÜ BH 2007/43
PÜ BH 2007/43
2007.02.01.
I. A Ptk. 144. § a) pontja nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó munkák engedélyezéséhez, hanem költségeik közös viseléséhez követeli meg a tulajdonostársak egyhangú határozatát.
II. Az engedély nélküli építkezés jogellenessége a fennmaradási engedély kiadásával orvosolható, az ehhez szükséges – jogszabály által megkívánt – hozzájáruló nyilatkozatot joggal való visszaélés esetén a bíróság pótolhatja (Ptk. 5. §, 144. §).
A perbeli budapesti kilenclakásos ingatlan a felek – valamint a perben nem álló további tulajdonosok – közös tulajdona. A felperesek 2002 nyarán – építési engedély nélkül, a hátsó kert megközelítése érdekében – földszinti lakásuk kertre néző gardróbszobájának 60x45 cm méretű ablaka helyére 80x210 cm méretű ajtót építettek be.
A felperesek a Ptk. 5. § (3) bekezdésére alapított keresetükben az elvégzett munka fennmaradásának engedélyezéséhez kérték az alperesek hozzájáruló nyilatkozatának pótlását.
Az I. rendű alperes – a szakértői vélemény beszerzését követően – nem ellenezte a kereset teljesítését; a III–IV. rendű alperesek azzal az indokkal kérték a kereset elutasítását, hogy az ajtó statikai okok miatt nem megfelelő, beépítése veszélyezteti az épület állékonyságát.
Az elsőfokú bíróság ítéletével pótolta az I. valamint III–IV. rendű alperesek kért jognyilatkozatát. Döntését dr. B. J. igazságügyi szakértő véleményére alapította és azzal indokolta, hogy az ajtó beépítése megfelelő módon történt, nem veszélyezteti az épület állékonyságát. Megjegyezte, hogy a munka nem haladja meg a rendes gazdálkodás körét, ezért elvégzéséhez nem szükséges a tulajdonostársak egyhangú határozata.
A másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatának fellebbezett rendelkezését és elutasította a keresetet. Indokolása szerint az ajtó beépítése a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, amelyhez a Ptk. 144. §-ának megfelelően a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges, a határozat azonban szavazat, amely – hasonlóan a szerződéses nyilatkozathoz – nem pótolható ítélettel. Az ellenszavazat nem jelenthet joggal való visszaélést: az alperesek éltek, s nem visszaéltek jogukkal, amikor nem adtak hozzájárulást az engedély nélküli építkezés legalizálásához, visszaélésszerű joggyakorlás hiányában pedig nincsen lehetőség a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatának pótlására (ellenkező esetben sérülne a tulajdonhoz való jog, amely alkotmányos alapjog). Végül kihangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy az épület állékonyságának, teherbírásának romlása miatt az alperesek okkal ellenzik a kialakított helyzet fenntartását.
A jogerős ítélet ellen – hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása, költségeik megtérítése végett – a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Érvelésük szerint a munka nem haladja meg a rendes gazdálkodás körét, költségeit egyébként sem kívánják áthárítani a tulajdonostársakra, ezért téves a Ptk. 144. § alkalmazása; emellett az alperesek statikai kifogása nem bizonyult alaposnak, a jognyilatkozat megtagadása joggal való visszaélés a részükről.
A III–IV. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelemre nem nyilatkozott.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ptk. 144. § a) pontja szerint a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz. Az idézett rendelkezés – annak helyes értelmezése szerint – nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó munkálatok elvégzésének engedélyezéséhez, hanem kifejezetten e munkák költségének közös viseléséhez követeli meg a tulajdonostársak egyhangú határozatát. Mivel a Ptk. XII. fejezetének egyéb szabályai sem tiltják az említett nyilatkozat pótlását, a bírói gyakorlat következetessé vált abban, hogy a Ptk. 5. § (3) bekezdése alapján pótolható a hiányzó hozzájárulás a tulajdonostársak egyhangú határozatához kötött építési tevékenység esetén is (l.: a Legfelsőbb Bíróság Pfv. I. 22.178/1994. számú ügyben hozott és a BH 1999/207. számon közzétett, valamint a Pfv. I/A. 20.710/2001. ügyben hozott és a BH 2004/139. számon közzétett eseti döntéseit). Ha tehát a saját előnyére építkező tulajdonostárs magára vállalja a munkák teljes költségét – és ha az építkezés eredményeként nem módosul a közös tulajdon tárgya –, a rendes gazdálkodás körét meghaladó munkák esetén sem kizárt a jognyilatkozat Ptk. 5. § (3) bekezdésére alapított, ítélettel történő pótlása, sor kerülhet a Ptk. 5. § (3) bekezdésében felsorolt törvényi előfeltételek fennállásának a vizsgálatára.
A jogerős ítélet indokai kapcsán rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy az engedély nélkül elvégzett építési tevékenység valóban jogellenes, ezért az előállt állapot jogsértő, azonban az építésügyi hatóság által kiadható fennmaradási engedély megteremtheti a jogellenes helyzet jogszerűvé tételének lehetőségét, s az ebben szükséges – jogszabály által megkívánt – jognyilatkozatot a bíróság ítélete pótolhatja. Az engedély nélküli építkezés jogellenessége ezért önmagában nem zárja ki a joggal való visszaélés lehetőségét, pusztán az építkezés elhárítható jogsértő jellegére hivatkozással nincsen lehetőség a Ptk. 5. § (3) bekezdésére alapított kereset elutasítására.
A III–IV. rendű alperesek ellenkérelmükben kizárólag az ajtó beépítésének statikai veszélyére, az épület állékonyságának romlására hivatkozással kérték a kereset elutasítását, azonban erre vonatkozó állításukat – a jogerős ítélet indokaival ellentétben – az igazságügyi szakértő véleménye nem igazolta. A szakértő kihangsúlyozta, hogy az ajtó beépítése – a födém anyagától függetlenül – nem veszélyezteti az épület állékonyságát, a beépítés szakszerűen és statikai szempontból megfelelő módon történt.
Mindezek szerint a másodfokú bíróság Ptk. 144. § a) pontjára és az engedély nélküli építés ,,legalizálásának'' jogellenességére alapított jogi álláspontja téves, az alperesi ellenkérelemmel kapcsolatos okfejtése pedig ellentétes a bizonyítás anyagával. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság nem tévedett abban, hogy az adott esetben alkalmazásra kerülhet a Ptk. 5. § (3) bekezdése, helyesen értékelte a felek érdekeit és – a Pp. 206. § (1) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörében – helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az III-IV. rendű alperesek részéről a jognyilatkozat – az ellenkérelemben felhozott okból történt – megtagadása joggal való visszaélés.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság ítéletét, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát.
(Legf. Bír. Pfv. I. 20.344/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás