2007. évi XLV. törvény
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról1
2007.07.01.
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek
és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény
módosítása
f) légiközlekedési baleset: a repülés tartama alatt bekövetkezett olyan esemény, amelynek során
fa) valaki meghal vagy súlyos sérülést szenved]
„fab) a légijármű bármely részével való közvetlen érintkezés következtében, beleértve a légijárműről levált alkatrészeket, a légijárművön szállított vagy arra függesztett fegyverzetet és egyéb függesztményt is, vagy”
„(8) A közlekedésbiztonsági szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: köztisztviselő) nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek köztisztviselője, vezető tisztségviselője, tulajdonosa, alkalmazottja vagy egyéb munkavállalója.” [A közlekedésbiztonsági szerv:]
„d) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében
da) javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének, valamint
db) biztonsági ajánlást tesz
dba) a közlekedési társaságoknak,
dbb) a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek,
dbc) a járművek üzemeltetőinek, állami légijárművek esetében az üzemeltetésért felelős állományilletékes parancsnoknak (a továbbiakban együtt: üzemeltető),
dbd) állami légijárművek esetében a légijárművek üzemben tartójának,
„(12) A helyszíni szemle vezetőjének jelentése alapján a közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset bejelentésétől számított 24 órán belül tájékoztatást ad a balesetről a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, illetve a rendvédelmi szervek érintettsége esetén az illetékes miniszter részére.”
„(11) A közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény esetén a személyzet és az utasok tulajdonának, továbbá a speciális eszközöknek és tartozékoknak, valamint a rakománynak a begyűjtése, nyilvántartásba vétele az üzemben tartó vagy az üzemeltető feladata, azok helyszínről történő elszállítására – az érintett hatóságokkal történt egyeztetést követően – a vizsgálóbizottság vezetője ad engedélyt.”
7. § A Kbvt. az „A zárójelentés” alcímet megelőzően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
15/A. § Az állami légijármű fegyverzeti, titkosító, felderítő berendezéseinek, valamint ezek okmányainak vizsgálatát a vizsgálóbizottság vezetője által kijelölt, arra jogosult személy végzi.” „(14) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggő zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és üzemeltetőnek, továbbá az állami légijárművel összefüggő biztonsági ajánlást – érintettségük esetén – a NATO-tagországok repülésbiztonsági szervezeteinek.”
18/A. § Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset vagy repülőesemény tekintetében a közlekedésbiztonsági szerv a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekekre figyelemmel ad tájékoztatást a sajtó részére.” „(2) Felhatalmazást kap a miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter, hogy a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályait együttes rendeletben állapítsák meg.”
„(3) A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.”
„(3) A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság vezetője a feladat- és hatáskörében jogosult államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat minősítésére.”
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti korlátozott légtérnek a környezet védelme érdekében történő kijelölésére a környezetvédelemért felelős miniszter a miniszternek javaslatot tehet.” 14. § Az Lt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
18. § „(1) A magyar állami légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A szövetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légijárműveken alacsony láthatóságú felségjel felfesthető. Az állami légijármű jelzéseinek részletes szabályait a honvédelemért felelős miniszter – a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza. (2) Az állami légijármű nyilvántartásának szabályait a honvédelemért felelős miniszter – a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.”
„(6) Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának rendjét az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.” 16. § Az Lt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
21. § „Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez az üzemben tartó hozzájárulását követően a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.” „(3) A polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-ei 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter – állami légijárművek esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.” „(1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására vagy e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.”
„(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben – a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen – rendeletben állapítja meg.” „(1) Légijármű, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre
a) az 1592/2002/EK rendelet és a légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-ei 1702/2003/EK bizottsági rendelet alapján az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, vagy b) az elvégzett típusvizsgálat alapján a légiközlekedési hatóság,
c) az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság
típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.”
47. § „Az 1592/2002/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter, az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.” „(2) Az állami légijármű légialkalmassági feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben szabályozza.”
„(5) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait a honvédelemért felelős miniszter – a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.”
„(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit, valamint kiadásuk, felfüggesztésük, helyszíni elvételük és visszavonásuk rendjét a miniszter, illetve az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel – a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel is – egyetértésben, rendeletben határozza meg.”
„(2) A légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatát külön törvény rendelkezései alapján a közlekedésbiztonsági szerv végzi.”
[A törvény alkalmazásában]
„1. állami célú légiközlekedés: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti célú légiközlekedés;
2. állami légijármű: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti szervek céljára szolgáló légijármű;”
[A Kormány rendeletben állapítja meg]
[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
„n) a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel – valamint az 5. § b) pontjának ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is – egyetértésben a magyar légtérnek az 5. §-ban meghatározott részeit, azok típusait és igénybevételük rendjét, továbbá a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának szabályait;” a) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a légiközlekedési hatóságok eljárási díjai fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét;
b) a miniszter a 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben, hogy az üzemben tartás feltételeit, az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának szabályait; c) a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben, hogy a 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeit, az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának szabályait; d) a miniszter, hogy a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-ei 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait; e) a miniszter, hogy a polgári légiközlekedés tekintetében a légiközlekedési szakszemélyzet képzésének szabályait;
f) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében – a rendészetért felelős miniszter és a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés tekintetében a miniszter egyetértésével – a légiközlekedési szakszemélyzet képzésének szabályait; g) a miniszter, hogy a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában – a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen – a 39. § (1) bekezdésében említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit; h) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben – a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen – a 39. § (1) bekezdésében említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit; i) a miniszter, hogy az 1592/2002/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat szabályait; j) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami légijármű jelzéseinek és nyilvántartásának szabályait, az állami légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait, az állami légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat szabályait;
k) a miniszter, hogy – a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben – a szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit, valamint kiadásuk, felfüggesztésük, helyszíni elvételük és visszavonásuk szabályait;
l) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel – a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel is – egyetértésben a szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit, valamint kiadásuk, felfüggesztésük, helyszíni elvételük és visszavonásuk szabályait;
m) a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen, hogy a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit;
n) a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit;
o) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait;
p) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályait;
q) a miniszter, hogy a polgári légijármű légialkalmassági követelményeit, a légialkalmassági vizsgálat rendjét, továbbá a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének, helyszíni elvételének és visszavonásának szabályait;
r) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami légijármű légialkalmassági feltételeit, a légialkalmassági vizsgálat rendjét, továbbá a légialkalmassági bizonyítvány kiadásának, felfüggesztésének, helyszíni elvételének és visszavonásának szabályait;
s) a rendészetért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a szakszolgálati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány rendőr által történő helyszíni elvételének szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
„(2) A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és tengeri gyorsjáratú vízijármű, illetve az államhatárt átlépő belvízi személyhajó üzemben tartója köteles felkutatási és mentési, valamint hatósági feladatok végrehajtását biztosító célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát, nemét és állampolgárságát tartalmazó utasnyilvántartást vezetni, és azt szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok, valamint – a hatóság adatkérése esetén – a 48/A. § (1) bekezdésében megjelölt hatóságok rendelkezésére bocsátani.” „(1) Az úszólétesítmény tulajdonosa, üzemben tartója vagy vezetője a hajózási hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a határőrség és az egészségügyi államigazgatási szerv által hivatalból indított vagy folytatott eljárás esetén, a hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban – a hatóságnak a folyami információs szolgáltatások központ útján megküldött kérésére – a hatóság döntéséhez szükséges adatokat, továbbá a 21. § (2) bekezdésében, valamint a 47. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyes adatokat átadja. Az átadás történhet a folyami információs szolgáltatások központ útján is.” [E törvény alkalmazásában]
„47. folyami információs szolgáltatások központ: a folyami információs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok – informatikai és távközlési berendezések útján történő – továbbítására szolgáló, a hajózási hatóság által működtetett központ.”
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„(4) A vasutas biztosítottak az elkülönült vasútegészségügyi szervezeten (Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság, valamint MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok) és az Állami Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzem-egészségügyi ellátásra jogosultak. A vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét külön jogszabály állapítja meg.
(5) Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet és a vasutas nyugdíjfolyósító szerv munkavállalóját a (2) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából a közforgalmú vasúti személyszállítási tevékenységet végző, valamint az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság munkavállalójának kell tekinteni.” 34. § (1) Ez a törvény 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kbvt. 3. §-át megelőző alcímben a „Közlekedésbiztonsági Szervezet” szövegrész helyébe „közlekedésbiztonsági szerv” szöveg, 7. §-át megelőző alcímben a „Szervezet” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv” szöveg, az Lt. 5. §-ának felvezető szövegében az „együttesen rendeletben” szövegrész helyébe „egyetértésben rendeletben” szöveg lép.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
