48/2007. (HK 11.) HM utasítás
48/2007. (HK 11.) HM utasítás
a Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzata kiadásáról*
2007.06.22.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő
utasítást
adom ki:
1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztérium szervezeti elemeire, a HM közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség feladat ellátásában érintett katonai szervezeteire.
2. § A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény – folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) részét képező – Kockázatkezelési Szabályzatát a jelen utasítás mellékleteként kiadom.
3. § 3. Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzata kiadásáról szóló 48/2006. (HK 11.) HM KÁT szakutasítás.
Dr. Szekeres Imre s. k.,
honvédelmi miniszter
Melléklet a 48/2007. (HK 11.) HM utasításhoz
A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény
Kockázatkezelési Szabályzata
Kockázatkezelési Szabályzata
A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény (a továbbiakban: minisztérium) folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (a továbbiakban: FEUVE) rendszerének részét képező kockázatkezelési eljárásainak végrehajtása során (kockázat azonosítása, mérése és kezelése tekintetében) a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a hatályos HM utasításban foglaltaknak megfelelően az alábbiakat kell figyelembe venni:
1.1. A szabályzat vonatkozásában:
(1) Kockázat: a minisztérium gazdálkodása tekintetében mindazon események bekövetkeztének valószínűsége, melyek hátrányosan érinthetik a minisztérium működését.
(2) HM szervek: a minisztérium szervezeti elemei.
1.2. A kockázatkezelési tevékenység célja
– a kockázatelemzés során felmérni és megállapítani a minisztérium tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat;
– a kockázatkezelés rendjének kialakítása során meghatározni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik (illetve megszüntetik) a kockázatokat, másrészt megelőzik a minisztériumra, illetve a Honvédelmi Minisztérium fejezetre gyakorolt negatív hatások bekövetkeztét.
1.3. A kockázatkezelésért felelős vezetők kijelölése
(1) A minisztérium kockázatkezelési tevékenysége a HM Szervezeti és Működési Szabályzatában (HM SZMSZ), illetve gazdálkodási intézkedésében meghatározott tevékenységek, feladatok vezetői szintű felelősségi rendszeréhez kötött kockázatkezelésen alapul.
(2) A FEUVE rendszeren belül a minisztérium kockázatkezelési feladatainak ellátásáért a HM kabinetfőnök (HM KF) a felelős, aki tevékenységét a (4) bekezdésben meghatározott vezetők útján gyakorolja.
(3) A HM KF a kockázatkezelés rendjének működtetésében szükséges korrekciók megállapítása és elrendelése tekintetében támaszkodik a külső ellenőrző szervezetek, a HM fejezet FEUVE tevékenységének koordinációját végző HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség és a minisztérium belső ellenőrzését végző HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal (a továbbiakban: HM KEHH) ajánlásaira, valamint az illetékes HM és MH szervezetek által végrehajtott szakellenőrzések megállapításaira.
(4) A szakfeladatok végzése során felmerülő kockázatkezelésért az alábbi személyek a felelősek:
– a HM szervek vezetői saját szervezetük gazdálkodással összefüggő tevékenysége;
– a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség Ellenőrzési és Ellenjegyzési igazgatója a pénzügyi és számviteli szakterület;
– az MH Támogató Dandár parancsnoka, a HM Infrastrukturális Ügynökség (a továbbiakban: HM IÜ) vezérigazgatója, illetve a HM IÜ Anyagi-Koordinációs Osztály osztályvezetője az utaltsági rendnek megfelelően, ellátási szakterületei vonatkozásában.
(5) Kockázatkezelő a fentieken túl minden olyan személy, aki döntéseivel, tevékenységével befolyással bír a szervezeti cél megvalósításához szükséges folyamatokra.
(6) A minisztérium kockázatkezelésével kapcsolatos feladatainak végrehajtását a HM Védelemgazdasági Főosztály (HM VGF) koordinálja.
1.4. A kockázatkezelési feladatok meghatározása
(1) A minisztérium kockázatkezelésért felelős vezetőinek feladata az éves feladatterv és a költségvetési terv kialakítása, végrehajtása, a folyamatba épített ellenőrzése során a kockázati tényezők és elemek azonosítása, a kockázatok valószínűségének meghatározása, a kockázatok hatásainak mérése és lehetőség szerinti csökkentése.
(2) A kockázatelemzésnek fel kell ölelnie a minisztérium valamennyi gazdasági, gazdálkodási, költségvetési kihatással járó tervezési és végrehajtási szaktevékenységét, valamint a fejezeti gazdálkodás feladat-rendszerére hatással és befolyással bíró folyamatokat.
(3) A kockázatkezelésért felelős vezető(k)
– saját szakterületük vonatkozásában elvégzik a minisztérium gazdálkodására, költségvetési előirányzataira hatással lévő feladataik, tevékenységeik azonosítását és kockázatértékelését;
– az éves feladatterv és a költségvetési terv elfogadása után, az ellenőrzési nyomvonal és a kockázat-nyilvántartás felülvizsgálatával, az új, illetve év közben jelentkező feladatok vonatkozásában a kockázat-nyilvántartási táblázat kitöltésével elkészítik a szakterületükön felmerülő kockázatok elemzését, meghatározzák azok kezelési módját;
– a szükséges intézkedések meghatározását követőn intézkednek azok végrehajtására és ellenőrzésére.
1.5. Kockázatkezelési Bizottság
(1) A kockázatkezelési feladatok minisztériumi szintű összehangolása, a Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény kockázat-nyilvántartásának összeállítása a HM Kockázatkezelési Bizottság (HM KKB) feladata.
(2) A HM KKB tagjai az 1.3. pont (4) bekezdésében felsorolt szervezetek vezetői által kijelölt személyek (kockázatkezelési felelősök), vezetője a HM VGF főosztályvezető-helyettese.
(3) A HM KKB üléseit félévente, a kockázat-nyilvántartások áprilisi és októberi felülvizsgálatát megelőzően tartja. Indokolt esetben soron kívüli ülést a HM KKB vezetőjénél kell kezdeményezni.
2. A végrehajtás szabályai
2.1. A kockázat azonosítása, az azonosítás kereteinek meghatározása
(1) A kockázat-azonosítás célja annak megállapítása, hogy a HM szerv által végzett tevékenységnek melyek a minisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium fejezet feladatainak ellátását veszélyeztető fő kockázati tényezői.
(2) A kockázati tényezők azonosítását a kockázatkezelésért felelős vezetők végzik a minisztérium ellenőrzési nyomvonala tevékenységei alapján.
(3) A beazonosított kockázati tényezőket azok felmerülésének valószínűsége és a tevékenységre gyakorolt hatása alapján tevékenységenként az alábbi táblázat szerint kell értékelni:
|
A kockázati tényező hatása |
|||
|
Alacsony |
Közepes |
Magas |
|
A kockázati tényező |
Alacsony 1 |
1 |
2 |
3 |
Közepes 2 |
2 |
4 |
6 |
|
Magas 3 |
3 |
6 |
9 |
|
(4) A kockázatok bekövetkezésének valószínűségét a tevékenység jellege szerint kell az alacsony, közepes vagy magas kategóriába sorolni.
(5) A minisztérium tevékenységei kockázatelemzését, illetve annak felülvizsgálatát félévente, a tárgyévi feladatterv elkészítésekor, illetve az elemi költségvetési előirányzat(-keretek) jóváhagyása után, nem tervezett feladatok esetén év közben, a feladatok felmerülésekor kell végrehajtani.
2.2. A kockázatkezelés, a kockázatokra adott válaszok meghatározása
(1) A feltárt kockázatok ismeretében saját szakterületük vonatkozásában a kockázatkezelésért felelős vezetők meghatározzák, hogy az egyes feladatok/tevékenységek vonatkozásában az alábbi kockázatkezelési módok közül melyiket kell alkalmazni:
1. kockázat átadása – biztosítás kötésével;
A szükséges biztosítások megkötésére a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (HM VTI SZÁT) intézkedik. A biztosítási igényeket a HM-I. Objektum Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra útján a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség vezérigazgatója részére kell felterjeszteni.
2. kockázat elviselése – nincs reakció;
Külső kockázati tényezők esetében, illetve ha a kockázati tényező felmerülési valószínűsége és hatása értékeinek szorzata 1–3 közé esik, további intézkedés nem szükséges.
Külső kockázati elemeknek kell tekinteni a minisztérium alaprendeltetés szerinti feladatainak azon kockázati tényezőit, melyek felmerülése független a minisztérium tevékenységétől, ezért azok kezelése a minisztériumban nem lehetséges.
3. kockázat elfogadható szintre csökkentése;
A kockázatkezelésért felelős vezetők meghatározzák, illetve az illetékes vezetőnél kezdeményezik azoknak az intézkedéseknek a megtételét, melyek a kockázati szint csökkenését eredményezhetik.
4. kockázatos tevékenység befejezése;
Amennyiben egy adott szervezeti elem alaprendeltetésébe nem tartozó tevékenységének kockázata meghaladja a minisztérium számára a tevékenység végzéséből származó előnyöket, az érintett szervezeti elem vezetője javaslatot tehet a HM VTI SZÁT útján a HM KF részére az adott tevékenység beszüntetésére vagy kiszervezésére.
(2) A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében (ahol a kockázat bekövetkezése valószínűsége és hatása értékeinek szorzata 9) a HM KF intézkedik azok ellenőrzésére (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér, vagy a HM KEHH hatáskörébe tartozó államháztartási belső ellenőrzést kezdeményez az adott folyamat értékelése és hatékony kockázatkezelése céljából.
(3) A kockázatkezelésért felelős vezetők gondoskodjanak a hatáskörükbe tartozó választott intézkedések kockázatkezelési folyamatba történő beépítéséről.
(4) A választott intézkedés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét össze kell vetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel.
2.3. A kockázatkezelés időtartama
A kockázatkezelési tevékenység átfogja a teljes költségvetési ciklust, azt a költségvetési tervezés elején kell megkezdeni, majd a költségvetési év során folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell a folyamatokat, frissíteni a megállapításokat, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait.
2.4. A kockázatok és intézkedések nyilvántartása
(1) A HM VGF elkészíti és vezeti a minisztérium összesített kockázat-nyilvántartását. A nyilvántartás tevékenységenként/feladatonként minden kockázati tényezőre nézve tartalmazza:
– a kockázat bekövetkezésének valószínűségének és a szervezetre gyakorolt hatása nagyságának értékelését, illetve ezek szorzatát;
– a kockázat kezelésére javasolt intézkedést;
– a felelős megnevezését;
– a kockázatkezelés hatékonyságát ellenőrző eljárás leírását;
– nem megfelelő hatékonyságú kockázatkezelés esetén az alkalmazandó eljárás leírását.
(2) A kockázatelemzés a szaktevékenységek végzése során folyamatosan jelentkező feladat, melynek során a kockázatkezelési felelősök a központi kockázat-nyilvántartás vezetéséhez félévente (április 15-ig, illetve október 15-ig) a jelen szabályzat 1. számú melléklete szerinti formában, a 4–9 közötti szorzat-értékű kockázati tényezők esetében a 2. számú melléklet szerinti adatlap egyidejű kitöltésével, indoklással együtt adatokat szolgáltatnak a HM VGF részére.
(3) A HM KKB vezetője évente február 28-ig jelentést készít a HM VTI SZÁT útján a HM KF részére, melyben az intézményi költségvetési beszámoló elkészítése részeként összegzi, elemzi az előző év kockázatkezelési tevékenysége során nyert tapasztalatokat.
(4) A kockázat-nyilvántartás felülvizsgálatát a HM ellenőrzési nyomvonalának változásakor, de legalább félévente május 1-jéig, illetve november 1-jéig kell elvégezni.
1. számú melléklet a Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzatához
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
VÉDELEMGAZDASÁGI FŐOSZTÁLY
Nyt. szám:
A Honvédelmi minisztérium Kockázat-nyilvántartása
Érvényes 200 . -től
Sor- |
Tevékenység/feladat |
Kockázati |
Kockázati tényezők |
Besorolás |
Javasolt intézkedés |
Felelős |
Ellenőrzési |
Eljárás eredmény- |
||
1. |
|
1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Budapest, 200 ................................................. -n.
........................................................
főosztályvezető-helyettes
2. számú melléklet a Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzatához
HM/MH szervezet megnevezése
Nyt. szám:
....... sz. példány
Ellenőrző adatlap
Sor- |
Tevékenység/feladat |
Kockázati tényezők |
Kockázati tényezők értékelése |
Kockázati tényezők értékelése |
Változás indoklása2 |
Javasolt intézkedések |
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
......................................................, 200..
……………………………………
HM/MH szervezet vezetője
Az Adatlapot a vizsgált időszak alatt bekövetkezett változások alapján, a vizsgált és az előző időszaki szervezeti kockázat-nyilvántartások alapján kell kitölteni.
A két időszakban vizsgált azonos tevékenységek/feladatok közül azokat kell feltüntetni, melyek egy vagy több kockázati tényezőjének értékelésében változás következett be.
Az Adatlapon fel kell tüntetni a változás (javulás, vagy romlás) okait, valamint a kockázatok csökkentésének további lehetséges lépéseit, a szükséges intézkedéseket.
Az Adatlapon minden esetben fel kell tüntetni a két vizsgált időszak legalább egyikében magas kockázati besorolást elért tevékenységet/feladatot.
A mindkét vizsgált időszakban magas kockázati besorolású tevékenység/feladat esetében a Változás indoklása oszlopban a javulás elmaradásának okait, és indoklását kell feltüntetni.
__________
1 A magas kockázatú tevékenységet akkor is fel kell tüntetni, ha értékelésében az időszak során változás nem történt.
2 Mindkét vizsgált időszakban magas kockázati besorolású tevékenység esetében a javulás elmaradásának okai, indoklása.
*
Az utasítást a 103/2008. (HK 19.) HM utasítás módosította, hatályon kívül helyezte a 11/2011. (I. 25.) HM utasítás 3. §-a 2011. január 26. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás