PÜ BH 2007/48
PÜ BH 2007/48
2007.02.01.
A szerződés megkötése előtti tájékoztatási és együttműködési kötelezettség megszegése – a szerződéskötés elmaradása esetén – alapul szolgálhat a szerződésen kívüli károkozás szabályainak alkalmazására (Ptk. 205. §, 339. §, 536. §; 1995. évi XCIV. tv. 102. §).
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 1 millió forintot a felperes, 365 020 forintot pedig az M. Kft. részére. Kötelezte továbbá az alperest a fenti összegeknek 2000. május 30-ától a kifizetésig számított késedelmi kamatának megfizetésére is. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Ítéletében megállapította, hogy a felek 1999. január 1-jei kockázatviselési kezdettel általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek, mely egyebek mellett kiterjedt a csomagolással összefüggő szolgáltatói felelősségbiztosításra. Erre tekintettel az alperes indokolatlanul tagadta meg annak az összegnek a kifizetését, amely a felperes csomagolási szolgáltatása hibás teljesítésével összefüggésben keletkezett. Az alperes a rá háruló, helytállását megalapozó vagy azt kizáró bizonyítási kötelezettségnek nem tudott eleget tenni. A biztosítási szerződés tartalmát, részletes feltételeit nem igazolta, az általa csatolt és a kizárást tartalmazó szolgáltatási felelősségbiztosítási feltétel nem a perbeli, hanem későbbi időszakra vonatkozott. Az alperes ezért a Ptk. 559. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a kár felperes, illetőleg a károsult M. Kft. részére való megtérítésére, a korábbi teljesítése és a szerződés szerinti önrész beszámításával.
Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az ítéletet fellebbezett részében megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes az ajánlat aláírásával beismerte, hogy az általános felelősségbiztosításra vonatkozó szabályzatot átvette, az alperes ugyanakkor nem bizonyította, hogy a szolgáltatás felelősségbiztosítás feltételeit – mely tartalmazta a szerződés lényeges elemének minősülő biztosítási esemény meghatározását – a felperesnek átadta. A lényeges kérdésekben való megállapodás hiányában a perbeli fedezetre vonatkozó szerződés a felek között nem jött létre, ezért a felperes az alperes szolgáltatására nem tarthat igényt.
A jogerős ítélet megváltoztatása és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az elsőfokú ítélet indokaival egyetértve hangsúlyozta, hogy a másodfokú eljárásban az alperes által csatolt Általános Felelősségbiztosítás Biztosítási Szabályzat nem vonatkozott a csomagolási felelősségbiztosításra. Az alperes a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. 102. §-ában foglalt tájékoztatási, a Ptk. 205. §-ának (4) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, ami a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződésen kívüli károkozásért fennálló kötelezettségét kiváltja.
A jogerős ítélet a fentieken túl a Pp. 215.§-ába ütközik, mert a szerződés érvénytelenségét ilyen irányú kereset vagy viszontkereset nélkül állapította meg. A határozat sérti a Ptk. 205. §-ának (1) és (3) bekezdésében, a Ptk. 537. §-ának (1) bekezdésében és a Ptk. 538. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Utalt arra, hogy a másodfokú bíróság a szerződés érvénytelenségére vonatkozó megállapítást nem tett.
Azzal is érvelt, hogy a felperes nem bizonyította sem a károkozással összefüggésben fennálló felelősségét, sem a követelése összegszerűségét.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy a felperes rendkívüli perorvoslati kérelme az alábbiak következtében alapos.
A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
A Ptk. 205. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.
A Ptk. 536. § (1) bekezdésében úgy szabályoz, hogy biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A törvény idézett rendelkezéseiből következően a biztosítási szerződés megkötése során alapvető jelentőségű a biztosítási esemény meghatározása. A biztosító a helytállásának feltételeit többségében az általános szerződési feltételnek minősülő szabályzatában határozza meg.
Az alperes a csomagolási szolgáltatás tárgyára nézve ilyen szabályzatot, vagy konkrét feltételeket annak ellenére nem tudott csatolni, hogy a felperes 1999. január 19-én kelt ajánlatát elfogadta. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a másodfokú bíróság helytálló álláspontot foglalt el abban a kérdésben, hogy a felek között a felelősségbiztosítási szerződés a felperes csomagolási tevékenységre visszavezethető hibás teljesítésért való helytállásra is kiterjedően külön megállapodás hiányában a felperesi díjfizetés ellenére sem jött létre. Az alperesre a Ptk. 205. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott és mindkét szerződő félre irányadó együttműködési és tájékoztatási kötelezettségen túl a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (Bit.) 102. §-ának rendelkezése is kötelező. E § (1) bekezdése szerint a biztosítónak a szerződés megkötése előtt írásban, közérthető módon, egyértelműen és részletesen tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfélnek a biztosítási szerződés lényegi kikötéseiről. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás fontosabb jellemzőit a törvény 6. számú melléklete tartalmazza. A Bit. 102. §-ának (2) bekezdése értelmében a biztosító a szerződés megkötése előtt köteles beszerezni az ügyfél arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta. Az a tény, hogy a szerződés az alperes mulasztására visszavezethető okból nem jött létre – mely alperesi magatartás egyúttal a Bit. 102. § (1) bekezdésének fentebb idézett rendelkezésébe is ütközik – alapul szolgál a szerződésen kívüli károkozás Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szabályainak az alkalmazásához. E vonatkozásban a felperes a keresetét – ellentétben a jogerős ítélet megállapításával – az elsőfokú eljárásban kiterjesztette, ezért az alperes ezen a jogalapon helytállni köteles azokért a károkért, amelyet a felperes a károsultnak megtérített. Az összegszerűség kérdésében a bizonyítási eljárást Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felperesre háruló bizonyítási kötelezettség alapulvételével le kell folytatni.
A Legfelsőbb Bíróság ennek érdekében a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275. § (4) bekezdése].
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 20.327/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás