5/2007. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás
5/2007. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás
a fejezeti kezelésű előirányzatok 2007. évi felhasználási szabályairól*
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás (a továbbiakban: Utasítás) hatálya a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 1. számú mellékletének XVI. fejezetében szereplő fejezeti kezelésű előirányzatokra terjed ki.
(2) A 2007. évi fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetését, felhasználási célját, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályait az utasítás melléklete tartalmazza.
A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának folyamatleírása
2. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására a munkatervi, illetve kiemelt feladatokkal összhangban – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – feladattervet kell készíteni. A feladattervet, valamint annak módosításait – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a koordinátor készíti elő és a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője terjeszti elő jóváhagyásra a miniszter részére.
(2) Nem kell feladattervet készíteni a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, ha az előirányzat
a) működést finanszírozó,
b) célját kormányhatározat, vagy nemzetközi megállapodás meghatározta.
(3) A feladatterv technikai jellegű módosításait (saját bevételi többlet, egyes feladatok közötti pénzeszköz átcsoportosítás miatti módosítás) a környezetgazdasági szakállamtitkár hagyja jóvá.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatra – a feladatfinanszírozási és beruházás-finanszírozási szabályok alá tartozó előirányzatok kivételével – a koordinátor felhasználási tervet készít. A felhasználási terv havi ütemezésben tartalmazza az egyes feladatok megvalósítását szolgáló intézmények, szervezetek megnevezését, ezek előirányzat-felhasználási keretigényét intézményenként, valamint kiemelt előirányzatonként, továbbá a fejezeten kívüli szervezetek által ellátni javasolt feladatok esetében a feladatok megvalósítását szolgáló megállapodások, illetve szerződések tervezetét.
(5) A fejezeti kezelésű előirányzatokból tervezett informatikai fejlesztést a koordinátornak az Informatikai osztály vezetőjével, a kutatást, műszaki fejlesztést a Kutatási és oktatási osztály vezetőjével, a kommunikációs tartalmú, valamint kiadványokkal kapcsolatos feladatokat, társadalmi szervezetekkel kötött támogatási szerződéseket a Kommunikációs főosztály vezetőjével egyeztetnie kell.
(6) A felhasználási terv elkészítésével egyidejűleg a koordinátor a környezetgazdasági szakállamtitkár előzetes egyetértésével szakmai közlő levélben rendelkezik a megvalósító saját intézmény számára az előirányzat céljáról, a feladat leírásáról, a költségvetési előirányzatokról, a határidőkről, a folyamatba épített ellenőrzésről és a feladathoz biztosított pénzeszköznek a feladat teljesítését követő elszámoltatásáról.
(7) Az előirányzatok fejezeti közvetlen felhasználása (fejezeti bankszámláról való átutalások teljesítése) esetén kötelezettségvállaló és utalványozó a koordinátor, ellenjegyző a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője. A kötelezettségvállalásokat és az Ámr. szerinti előzetes kötelezettségvállalásokat a koordinátor a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője részére, aki haladéktalanul intézkedik a szükséges adatoknak a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) részére történő bejelentésről.
(8) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor a Fejezeti költségvetési osztály előirányzat átcsoportosítást hajt végre a fejezeti kezelésű előirányzatról a fejezethez tartozó megvalósító intézmény részére.
(9) Az előirányzat módosítással fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény Gazdálkodási Szabályzata szerint történik. Az átcsoportosított előirányzatot a felhasználó intézmény köteles kiadási jogcímenként elkülönítetten kezelni és igénybevételéről az éves beszámoló keretében elszámolni.
(10) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor, amennyiben más fejezet központi költségvetési szerve részére fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítás szükséges, a fejezetek közötti megállapodást a koordinátor készíti elő és a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője terjeszti elő jóváhagyásra a környezetgazdasági szakállamtitkár részére.
(11) Az előirányzat maradványokkal kapcsolatos valamennyi előirányzat-módosítást a miniszter hagyja jóvá.
(12) A feladatfinanszírozás, illetve beruházás-finanszírozás alá tartozó előirányzatok kincstári okmányainak megnyitásához Áht. 93. § (7) bekezdésének végrehajtásaként a maradvány felhasználását a miniszter engedélyezi. A jóváhagyást követően szükséges technikai előirányzat módosítás és a Kincstár felé történő intézkedés a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetőjének feladata.
(13) A feladatfinanszírozás, illetve beruházás-finanszírozás alá nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással terhelt maradványa esetében az Áht. 93. § (7) bekezdésének végrehajtásaként az áthúzódó kötelezettségek teljesítése érdekében az egyes kifizetésekkel megegyezően szükséges technikai jellegű előirányzat módosítást a koordinátor javaslatára a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője nyilvántartásba vételre bejelenti a Kincstárnak.
A feladat- és beruházás-finanszírozás szabályai
3. § (1) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok (jellemzően központi beruházás, európai uniós forrásból, illetve nemzetközi fejlesztési intézmények által biztosított forrásból megvalósuló feladatok) – beleértve az év közben létesített fejezeti kezelésű előirányzatokat is – azok, amelyek az Ámr. 70. § (1) bekezdésének a)–k) pontjai hatálya alá tartoznak.
(2) A Feladatismertetőt és Beruházásismertetőt az illetékes koordinátor javaslatára a Fejezeti költségvetési osztály készíti el, melyet a környezetgazdasági szakállamtitkár hagy jóvá. Az okmányokat a jóváhagyást követően a Fejezeti költségvetési osztály küldi meg a Kincstárnak.
(3) A Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot a Fejezeti költségvetési osztály készíti el. A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a Feladatfinanszírozási Engedélyokirattal érintett részfeladat engedélyezésére a környezetgazdasági szakállamtitkár, annak ellenjegyzésére a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője jogosult.
(4) Valamennyi beruházási előirányzat Beruházás Finanszírozási Alapokmányát és a hozzá tartozó létesítményjegyzéket a megvalósító intézmény állítja ki, melyet az illetékes szakágazati főosztálynak küld meg, amely intézkedik a szakmai, tartalmi és stratégiai ellenőrzésről, majd annak jóváhagyásáról. Ezt követően továbbítja a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője részére, aki gondoskodik annak pénzügyi ellenőrzéséről.
(5) A (4) bekezdés szerint elkészített Beruházás Finanszírozási Alapokmányok engedélyezésére a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a koordinátorok jogosultak, azok ellenjegyzője pedig a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője.
(6) A vízügyi szakállamtitkár hatáskörébe tartozó beruházások esetében az alábbiakban megjelölt rendelkezésre jogosult személy legfeljebb nettó 300 millió forintig kötelezettségvállalásra való jogosultságot kaphatnak.
a) a 10/1/7/7 Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Víz- és környezeti kárelhárítási főosztály vezetője,
b) a 10/1/9 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat és a 10/1/20 Ivóvíz-minőség javító program fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Vízgazdálkodási főosztály vezetője,
c) a 10/1/19 EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Víz Keretirányelv főosztály vezetője.
Nettó 300 millió forintot meghaladóan, illetve a 10/1/7/5 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében minden esetben, a kötelezettségvállaló a koordinátor, illetve távollétében az általa írásban kijelölt főosztályvezető.
(7) A feladat-, beruházás-finanszírozással kapcsolatos valamennyi dokumentumot a jóváhagyást követően a Fejezeti költségvetési osztály küldi meg a Kincstár részére.
(8) Beruházást megvalósító intézmény a Kincstár által befogadott és visszaigazolt „Szerződés bejelentőlap” és a szerződés másolatát, valamint a beruházás, vagy részfeladat befejezésekor készítendő záró okmányt, illetve amennyiben a beruházás, vagy a részfeladat teljes mértékben megvalósult, az üzembe helyezési bizonylatot 5 napon belül megküldi a Fejezeti költségvetési osztály részére.
(9) A Kincstár által befogadott és visszaigazolt beruházás finanszírozási alapokmány egy eredeti példányát a Fejezeti költségvetési osztály saját nyilvántartásába veszi, egy példányát közvetlenül megküldi az érintett szerv részére és egy eredeti, vagy másolati példányt a koordinátornak küld meg.
(10) A nem magyar nyelven megkötött szerződésekhez kapcsolódó szerződés bejelentések esetén a szerződések azon magyar nyelvű szakaszainak fordítását csatolni kell a Kincstár részére, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását. Az így benyújtott szerződések fordításának hitelességét a koordinátor igazolja.
A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
4. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok év közben keletkező bevételi többleteit (kamatok, árfolyamnyereség, megtérülések, egyéb átvett pénzeszközök) ugyanazon előirányzatok növelésére kell fordítani, mint amelyekkel összefüggésben keletkeztek.
(2) A bevételi többletek felhasználására a koordinátor tesz javaslatot, amelyet a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetőjének előterjesztésében a környezetgazdasági szakállamtitkár hagy jóvá.
(3) A nemzetközi segélyprogramok keretében létesített előirányzatok (Phare, Átmeneti támogatás) többletbevételei (deviza, általános forgalmi adó visszatérítés) miatt szükségessé váló előirányzat módosításokról a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője saját hatáskörben intézkedik a Kincstár felé.
Vegyes rendelkezések
Záró rendelkezések
6. § (1) Az utasítás a kiadmányozása napján* lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) 2007. évben eredeti előirányzatként nem szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok 2006. évi maradványának felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok 2006. évi felhasználási szabályairól szóló 4/2006. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás rendelkezései az irányadók.
(3) A külön utasítással szabályozott fejezeti kezelésű előirányzatok működtetéséhez ezen utasításban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet az 5/2007. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasításhoz
A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetése, felhasználási célja, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályai a következők (a fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezése utáni zárójelben: címszám/alcímszám/jogcím csoportszám/jogcím szám).
1. Beruházás (10/1)
1.1. Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai (10/1/1)
A beruházási előirányzat a fejezethez tartozó intézmények elhelyezésének, alapfeladatainak biztosítását szolgálja. Az előirányzat a fejezethez tartozó valamennyi intézmény működtetésével összefüggő fejlesztést, a szakmai célokat szolgáló fejlesztéseket és azok intézményi hátterének megteremtését biztosítja.
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
1.2. Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (10/1/7/5)
A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése elnevezésű program (VTT) jogszabályi hátterét a Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) szóló 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat, valamint a fejlesztési program első ütemét elrendelő 1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat, valamint a 2004. évi LXVII. törvény tartalmazza. Az előirányzat a 2006. évben műszakilag megvalósult alprojektek pénzügyi rendezésére, továbbá Tisza-völgy árvízi biztonságának megteremtésén túl az érintett térség terület- és vidékfejlesztését is magába foglaló program megvalósítása részeként a megkezdett feladatok folytatására kerül felhasználásra.
Az árvízi tározók építésével és a hullámtéri beavatkozásokkal egy időben kerül sor a meglévő árvízvédelmi fővédvonalak szükség szerinti megerősítésére is, a Bereg térségében, Tiszadobon és Csongrádon.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár, aki a feladattervet a környezetgazdasági szakállamtitkár előzetes egyetértésével készíti el.
A vízügyi szakállamtitkár, valamint a környezetgazdasági szakállamtitkár e program végrehajtásával kapcsolatos feladat- és hatásköre külön kerül szabályozásra.
1.3. Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai (10/1/7/7)
Elsődleges cél az elmúlt években megkezdett szakaszokon az árvízi biztonság növelését szolgáló, folyamatban lévő töltéserősítési munkák befejezése.
A rendelkezésre álló forrás a szerződéses kötelezettséggel terhelt munkák befejezésére elegendő.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.4. Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése (10/1/9)
Az előirányzat az állam kizárólagos tulajdonát képező víziközmű-rendszerek fejlesztését, a regionális főművek építését szolgálja a Balaton térségében.
A Balaton térségében a részletes regionális főművi fejlesztési feladatok végrehajtása az előirányzat segítségével a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programra. (BVFP) alapozott két koncepció, a „Balaton kiemelt üdülőkörzet regionális vízellátása” és a „Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és tisztítása” fejlesztési koncepció alapján történik.
A balatoni beruházások tekintetében a már megkezdett szennyvízelvezetési, tisztítási fejlesztések folytatása és befejezése a legfontosabb feladat.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.5. EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai (10/1/19)
Az EU Víz Keretirányelvben, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben megfogalmazott államra háruló kötelezettségek finanszírozására fordítódik a támogatás.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár
1.6. Ivóvízminőség-javító program (10/1/20)
A jelenleg folyamatban lévő fejlesztések 2007. évi ütemét az előirányzat – az érdekelt regionális viziközmű társaság hozzájárulásával – biztosítja.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2. Ágazati célelőirányzatok (10/2)
2.1. Vízkár-elhárítási művek fenntartása (10/2/3)
Az előirányzat az állami tulajdonú vízkárelhárítási létesítmények fenntartási kiadásaihoz járul hozzá. A normatív alapon számított, de az egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő forrás-szétosztás az árvízvédelmi töltések, a műtárgyak, a csatornák, a szivattyútelepek, a tározók, a kapcsolódó védelmi infrastruktúra fenntartás-üzemeltetési feladatait hivatott biztosítani a töltéskaszálástól a csatorna-iszapolásig.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.2. Szigetközi térség kárainak mérséklése, környezeti monitoring működtetése (10/2/6)
A Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi államközi szerződés megszüntetésével összefüggésben a környezetvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik a Duna Monitoring környezeti adatgyűjtő és információs rendszerek működtetése, fejlesztése, illetve koordinációja. A monitoring rendszer keretében hidrológiai, vízminőségi, hidrogeológiai és biológiai megfigyeléseket folytatnak a megbízott intézmények.
A Duna 1992. októberi eltereléséből adódó károk mérséklésére megépült a fenékküszöb. Üzembe helyezését követően a környezetállapot megfigyelése kibővült a hullámtéri vízpótlás hatásának kiértékelésével is. Ezt a feladatot az 1995. április 19-én aláírt szlovák–magyar kormányközi „Megállapodás” és a hozzá kapcsolódó Szabályzat rögzíti. (A Duna elterelése miatt bekövetkezett szigetközi károk mérséklésére megépített fenékküszöb és a vízmegosztás ill. vízpótlás hatásának megfigyelése: Megállapodás a Szlovák Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes intézkedésekről a Dunában és a Mosoni-Dunában, 1995. 04. 19.). A Megállapodás időbeli hatályát 2412/1997. (XII. 17.) Korm. határozat meghosszabbította, a magyar–szlovák tárgyalásokat lezáró kétoldalú megállapodás megkötéséig.
Az előirányzatok koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.3. Nemzetközi tagdíjak (10/2/7)
A 2007. évi költségvetési támogatási előirányzat a környezetvédelem, természetvédelem és vízügy területén meglévő sokoldalú egyezményeknek, illetve nemzetközi szervezeteknek fizetendő tagdíjakat, ill. hozzájárulásokat fedezi.
Ezen túlmenően 2007-től ennek az előirányzatnak kell fedeznie az Európai Űrügynökség (ESA) ún. Európai Együttműködő Államok Programjában való részvételből eredő hozzájárulást is a 224/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a jogi és koordinációs szakállamtitkár.
2.4. Üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok (10/2/9)
A Kiotói Jegyzőkönyv hatálybalépése és az EU középtávú üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentési céljainak meghatározása jelentősen megnöveli az éghajlatpolitikával kapcsolatos szabályozás és adminisztráció mértékét és horizontális hatását.
Az EU egyre markánsabb éghajlat-politikai intézkedéseinek hazai átvétele, és az éghajlat-politika horizontális integrációja adminisztratív kapacitásnövelést tesz szükségessé ezen a területen. Külön kiemelkedik ezek között az EU emisszió kereskedelmi rendszer, amely hazánkban is bevezetésre került és fenntartása az adminisztratív költségeken túl tervező, elemző munkát is igényel.
Az éghajlatváltozással kapcsolatosan jelentősen emelkednek az EU és nemzetközi (Kiotói Jegyzőkönyv) kötelezettségekből adódó feladatok költségei. Ezen feladatok főképp az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos feladatok, valamint a megújuló energiaforrások és energiahatékonyság finanszírozására vonatkoznak és jelentős a pénzügyi erőforrás igényük.
Az elkövetkező évek egyik fontos feladata az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményen belül, az eddigieknél átfogóbb, az éghajlatváltozás problémájára megfelelő választ adó nemzetközi rendszer felépítéséről folyó tárgyalások. A jelentős kibocsátáscsökkentés gazdasági és társadalmi hatásai miatt, valamint az éghajlatváltozás okozta változásokra, hatásokra tekintettel Nemzeti Éghajlatpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása szükség (része a kormányprogramnak).
Az előirányzat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos feladatok, valamint a megújuló energiaforrások használatát elősegítő intézkedések finanszírozására használható fel.
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.5. Kutatási feladatok (10/2/10)
A Kutatási feladatokra tervezett előirányzat a magyar űrkutatás folyamatosan bővülő feladatainak megoldásához nyújt fedezetet, amely pályázati rendszer keretében kerül felhasználásra.
A pályázati rendszerben elért eredmények értékelése a 198/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint valósul meg.
Az előirányzat koordinátora a jogi és koordinációs szakállamtitkár.
2.6. Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program (10/2/12)
A cél az 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat 7. pontja szerint „A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására” vonatkozó Intézkedési terv, valamint a 1117/2003. (XI. 28.) Korm. határozat a „Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Koncepciójáról”, valamint a 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv (Víz Keretirányelv) alapján a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó (nagy tavaink) ökológiai állapotának megőrzése és a vízminőség javítása érdekében szükséges feladatok ellátása, az előírt tárcafeladatok, programszerű végrehajtása.
Folytatni kell a Balatoni Intézkedési Tervben meghatározott feladatok teljesítését. A tó ökológiai állapotának megőrzése érdekében a vízminőség javítása céljából létesített szűrőmezőket üzemeltetni kell. Folytatni kell a nád-rehabilitációs programban előírt feladatokat is.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.7. Kincstári számlavezetési díjak és kamatkifizetések (10/2/30)
Az előirányzat a költségvetési törvényben előírt maradványképzési kötelezettség teljesíthetősége érdekében az előző évről tárgyévre átütemezett kötelezettségek késedelmes pénzügyi teljesítéséből adódó kamatok, illetve a Magyar Államkincstár által vezetett számláink számlavezetési díjainak kifizetésére használható fel.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.8. Víz- és környezeti kárelhárítás (10/2/34)
Az előirányzat a tárca felelősségi körébe tartozó árvíz-, jég-, belvíz-, és aszálykár elleni védekezés, valamint a vízminőségi és környezeti kárelhárítási feladatok finanszírozását szolgálja. Az előre nem látható, havaria jellegű károk megelőzése és elhárítása érdekében felmerült, a védekezéssel közvetlenül összefüggő költségek forrása.
A Víz- és környezetvédelmi kárelhárítás előirányzat elsősorban a már megvalósult kárelhárítás többletkiadásainak megtérítésére igényelhető. Az igénylést a kárelhárítást elrendelő intézménynek kell kezdeményeznie a vízügyi szakállamtitkárnál. Az igénylésben az intézménynek fel kell tüntetnie a kárelhárítás helyét, idejét, a kár jellegét, a teljesített kiadások összegét, kiemelt előirányzatonkénti bontásban.
Az igényelt támogatás ellenőrzését követően a vízügyi szakállamtitkár javaslatot készít a környezetgazdasági szakállamtitkár felé az előirányzat átcsoportosítására vonatkozóan.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.9. Természetvédelmi kártalanítás (10/2/35)
Az előirányzat az eseti természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozásokból, illetve a védett állat kártételéből adódó kártalanítási igényeket finanszírozza.
A természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás esetén a gazdasági tevékenység korlátozásából eredő károk megtérítésének szabályait a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 72. §., a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, illetve a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet tartalmazza, amelyek meghatározzák a kártalanítási igények kielégítésének szabályait.
A védett állat kártételének megelőzése érdekében bizonyos esetekben a természetvédelmi hatóságnak engedélyezni kell riasztási módszerek alkalmazását, védett állat befogását, kivételes esetben, pedig a gyérítését. A riasztási, befogási, gyérítési költségek viselése érdekében szükség van a természetvédelmi hatóság részére bizonyos összegek elkülönítésére, továbbá a védett állat kártétele miatti kártalanítási igények kielégítésére
Amennyiben a kártalanításra tervezett előirányzat az év folyamán előre láthatóan nem kerül felhasználásra, a fel nem használható összeg védett, vagy védelemre tervezett természeti területek állami tulajdonba vételéhez, és a tárca felelősségi körébe tartozó kisajátításokhoz használható fel.
Az előirányzat koordinátora a természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár.
2.10. Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok (10/2/37)
A 2007. évi eredeti költségvetési támogatási előirányzat alapvetően hulladékkezeléssel összefüggő nagy volumenű beruházások determinációjára, valamint hulladékkezelési- és gazdálkodási projektek megvalósítására, elsősorban a szelektív gyűjtés és a biohulladékok komposztálására nyújt fedezetet.
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.11. Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése (10/2/38)
A termékdíjról szóló törvény szerint meghatározott feltételek fennállása esetén a már korábban befizetett termékdíjat a vállalkozó visszaigényelheti. Az előirányzat e kötelezettség teljesítésére szolgál. (Az előirányzat felülről nyitott.)
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.12. Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása (10/2/39)
Az 1996. évben Korm. határozat alapján indított, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által szabályozott Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében a KvVM feladata – a program általános és országos feladatainak ellátása mellett – a KvVM felelősségi körébe tartozó, ill. kormánydöntés értelmében a KvVM által irányított kármentesítési beruházási feladatainak ellátása.
Kiemelt feladata a tárcának a Metallochemia és környezete kármentesítése projekt végrehajtása [1063/2004. (VI. 28.) Korm. határozat], illetve a Budafok barlanglakások területén folyamatban lévő környezeti kármentesítési munkák elvégzése.
Az előirányzat felhasználására, illetve az OKKP működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön miniszteri utasítás tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.13. Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása (10/2/40)
Az előirányzat a nemzetközi (európai uniós alapok, Norvég Alap, GEF) nyertes pályázatok támogatását szolgálja, kiemelten az önrész/társfinanszírozás biztosítását, az árfolyamkockázatok kezelését, illetve a pótlólagosan felmerült költségek fedezetének megteremtését.
A Világbank a Duna vízminőségének javítása érdekében komplex programot támogat, melynek egyik eleme a fővárosi szennyvíztisztítás, másik eleme pedig a holt és mellékágak ismételt bekapcsolása az élővízi rendszerbe, és ezáltal a szállított hordalék mennyiségének igen nagy mértékű csökkentése. A Kormány 2042/2004. (II. 28.) Korm. határozatával döntött a támogatás elfogadásáról és felhatalmazta a pénzügyminisztert a megállapodás aláírására.
Az ENSZ Fejlesztési Programja és a Világbank közösen támogatja a Tisza biodiverzitás megőrzését célzó programot, amely 2005. szeptemberében indult, s időtartama 3 év. A program célja az ártéri tájgazdálkodási módszerek elterjesztése, a tiszamenti térségekben élők segítése tanácsadó iroda, mikroalap és a Tisza Szövetség létrehozásával.
A ROP programok keretében több természetvédelmi oktató- és bemutatóközpont létesítésére nyílik lehetőség.
Az EU LIFE program keretében az uniós tagállamokkal folytatott pályázati versenyben, legveszélyeztetettebb élőlényeinkre és élőhelyeinkre nyertünk el forrásokat. A projektek a Natura 2000 területek állapotának javítását szolgálják olyan fajok esetében, amelyek megőrzése elsősorban Magyarország feladata (túzok, kék vércse, kerecsensólyom, tartós szegfű). Kiemelkedő élőhelyeink közül a LIFE program keretében valósul meg többek között a világon egyedül Magyarországon élő pilisi len Európa Diplomás élőhelyének helyreállítása, illetve a Beregi-síkság, az Egyek-pusztakócsi mocsárrendszer rehabilitációja.
INTERREG programokból újabb határmenti természetvédelmi programok és fejlesztések indulnak, illetve folytatódnak.
A Norvég Alap finanszírozásában is lehetőség nyílt a nemzeti park igazgatóságok számára természetvédelmi programok megvalósítására.
Az előirányzat koordinátora a természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár.
2.14. Magán és egyéb jogi személyek kártérítése (10/2/43)
A peres eljárásokkal kapcsolatban várhatóan felmerülő költségvetési kiadásokat finanszírozza.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora jogi és koordinációs szakállamtitkár
7. Phare programok és átmeneti támogatás programjai (10/7)
7.1. Átmeneti támogatással megvalósuló programok (10/7/2)
Az „Átmeneti támogatással megvalósuló programok” jogcímcsoport alatt szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok végrehajtása során az egyes megvalósítandó célokat, feladatokat az illetékes szakállamtitkárokkal egyeztetni kell.
7.1.1. Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése (10/7/2/1)
A projekt célja egy országos Természetvédelmi Információs Rendszer létrehozása; amely adatokkal látja el az önkormányzatokat és társadalmi szervezeteket. A projekt magában foglalja mind a rendszer megtervezését, mind a szükséges adatok, adatfeldolgozó eszközök és szoftverek vásárlását.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
7.1.2. Víz Keretirányelv végrehajtása II. fázis (10/7/2/2)
A projekt a VKI hazai végrehajtásában nyújt további segítséget, ezen belül a vízhasználat gazdasági-elemzési rendszerének, módszertanának kifejlesztésében; a nyilvánosság, társadalmi részvétel támogatásában; és a gazdasági-elemzési rendszer módszertani tesztelésében.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
7.1.3. A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvnek megfelelő monitorozás és területkezelés előkészítése (10/7/2/3)
A Natura 2000 területek kihirdetését követően a projekt célja egyrészt, az európai uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges Natura 2000 monitorozó rendszer, másrészt a Natura 2000 területek természetközpontú kezelésének megalapozása.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
7.1.4. A magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményi fejlesztése (10/7/2/4)
A Víz Keretirányelvben foglaltak megvalósításához a KvVM a magyar Vízrajzi Szolgálatot alkalmassá kívánja tenni az új, komplex feladatok ellátására. Ehhez módszertani, végrehajtási és irányítási eszközöket, illetve speciális adatbázis-hátteret és feldolgozó szoftvereket kíván megvalósítani.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
7.1.5. Hűtéstechnikai Alkalmazásokat Ellenőrző Országos Intézményrendszer kifejlesztése (10/7/2/5)
A Hűtő-és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) 250 000 euró összegű twinning light projektje, melynek célja hűtőberendezések, hűtőközegek, hűtéstechnikai vállalkozások és hűtőgépszerelők monitoring és minősítő-tanúsító rendszerének kidolgozása és alkalmazásba vétele.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
10. Fejezeti tartalék (10/10)
10.1. Fejezeti általános tartalék (10/10/1)
Az előirányzat a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési intézményeknél, illetőleg egyes fejezeti kezelésű előirányzatoknál felmerülő, előre nem látható feladatokra, eseti kormánykötelezettségek teljesítésére és az egyéb állami feladatellátás finanszírozására nyújt fedezetet.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
A tartalék intézményi pótelőirányzatokhoz történő felhasználásához a javasolt pótelőirányzatok összegét és rendeltetését (címenként és intézményenként kiemelt előirányzatonkénti bontásban) a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetőjének előterjesztésében a miniszter hagyja jóvá.
10.2. Fejezeti egyensúlyi tartalék (10/10/2)
Az előirányzat felhasználási céljának meghatározására és a felhasználás engedélyezésére a Kvt. szerint a Kormány jogosult.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az utasítást utóbb a 17/2007. (K. V. Ért. 9.) KvVM utasítás módosította. Az utasítást a 9/2012. (V. 22.) VM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2012. május 23. napjával.
A kiadmányozás napja: 2007. február 15.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás