• Tartalom

PÜ BH 2007/51

PÜ BH 2007/51

2007.02.01.
A bíróságnak a jogorvoslati határidő tekintetében adott téves, a törvénnyel ellentétes tájékoztatása jogkövetkezményét nem lehet arra a jogi képviselőre hárítani, aki a perbeli cselekményt e tájékoztatásnak megfelelő határidőben teljesítette (Pp. 219. §, 220. §).
Az elsőfokú bíróság a 2005. április 18-ai tárgyaláson kihirdetett 30-II. sorszámú végzésével a felperestől a perben korábban engedélyezett költségmentességet megvonta, egyben a felperest illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesítette. A végzés jogorvoslati záradéka szerint a végzés ellen a ,,kézhezvételtől'' számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.
A tárgyaláson a felperes és jogi képviselője jelen volt, utóbbi részére a tárgyalási jegyzőkönyvet, amely a fenti végzést is tartalmazta, 2005. május 6-án kézbesítették.
A felperes a 2005. május 12-én érkeztetett fellebbezésében a végzés megváltoztatását kérte, majd igazolási kérelmet terjesztett elő. Az igazolási kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla végzésével elutasította, amit a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyott.
A Fővárosi Ítélőtábla a felperesnek a 30-II. sorszámú végzés elleni fellebbezését hivatalból elutasította.
Indokolása szerint a 2005. április 18-án tartott tárgyaláson a felperes jogi képviselője jelen volt, ezért a tárgyaláson hozott határozatot vele a Pp. 219. §-ának (3) bekezdése alapján már a kihirdetéssel közöltnek kellett tekinteni. A fellebbezés 15 napos határideje ehhez képest 2005. május 3-án lejárt, következésképpen a május 12-én érkezett fellebbezés elkésett. A másodfokú bíróság szerint ,,tény, hogy az elsőfokú bíróság határozata – amely szerint a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni – nyilvánvalóan téves, a jogi képviselőnek azonban a törvényes fellebbezési határidőről és a határozat közlésére vonatkozó eljárásjogi szabályokról tudnia kellett''.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú végzése ellen a felperes a Pp. 233/A. §-a alapján fellebbezést terjesztett elő.
Az alperes ellenkérelme szerint tekintettel arra, hogy a felperes jogi képviselővel járt el, a határidő számítása tekintetében a jogi képviselőjének megfelelő tájékoztatást kellett nyújtania a számára, a tájékoztatást nem a bíróságtól kellett megkapnia.
A felperesnek a fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezése alapos.
A Pp. 220. §-ának (3) bekezdése szerint az ítéletnek a rendelkező részt követően tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. A 222. § (1) bekezdése értelmében ez a szabály a végzésekre is irányadó. A fellebbezési határidő kezdő időpontja a határozat közlése, amelyre a 219. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek értelmében a tárgyaláson kihirdetett végzést a jelen levő felekkel, illetve jogi képviselőikkel a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni.
Az elsőfokú végzés jogorvoslati záradéka azonban – a törvény rendelkezésétől eltérően – a fellebbezési határidő kezdetét a végzés ,,kézhezvételében'' jelöli meg, amely nem a kihirdetés, hanem a kézbesítés időpontjára utal. Márpedig a jogorvoslatról való tájékoztatás hiánya, a téves vagy pontatlan tájékoztatás miatt a felet hátrány nem érheti (BH 1971/9/6887., 1977/1/27., 1985/2/66.). Ez a szabály irányadó akkor is, ha a fél jogi képviselővel jár el, mert a jogi képviselő a bíróság intézkedését, rendelkezéseit nem bírálhatja felül. A bíróság téves, a törvénnyel ellentétes tájékoztatásának jogkövetkezményét nem lehet arra a jogi képviselőre hárítani, aki a perbeli cselekményt e tájékoztatásnak megfelelő határidőben teljesítette. Az ítélőtábla ezzel ellentétes érvelése a Pp. megváltozott, a jogi képviselővel eljáró fél tájékoztatását jelentősen szűkítő rendelkezései mellett sem helytálló. A perbeli esetben ugyanis nem a tájékoztatási kötelezettség terjedelméről, hanem a bíróság téves tájékoztatásának következményeiről kellett dönteni.
Az elsőfokú bíróság 30-II. sorszámú végzésének a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatásához képest a felperes fellebbezése nem késett el, ezért azt az ítélőtábla elkésettség miatt jogszabálysértően utasította el.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a végzést a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát a felperes fellebbezésének érdemi elbírálására utasította.
(Legf. Bír. Pf. II. 24.734/2006.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére