• Tartalom

52/2007. (HK 11.) HM utasítás

52/2007. (HK 11.) HM utasítás

a honvédelmi tárca ellenőrzési rendjéről*

2007.06.30.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 52. § (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Hvt. 97. § (1) bekezdésének p) pontjára – a honvédelmi tárca ellenőrzési rendjéről az alábbi utasítást adom ki:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire és a külföldi szolgálatot teljesítő katonai szervezetekre (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek).

(2) A honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alá tartozó szervezetek, a HM államtitkár által felügyelt szervezet, valamint a HM gazdasági- és közhasznú társaságok és a Hvt. 52. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott centrális alárendeltségű közigazgatási és helyi védelmi igazgatási szervek esetében az utasítást az adott szervezet működését meghatározó jogszabályok figyelembevételével lehet alkalmazni.

(3) Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzések, valamint a HM hatóságok által végzett ellenőrzések előkészítését és végrehajtását – amennyiben jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze másként nem rendelkezik – az utasítás előírásainak figyelembevételével kell végrehajtani.

2. § Az utasítás alkalmazásában:

1. Szakterület: mindazon feladatok összessége, melyek megvalósulásáért – a szakirányítás rendjének megfelelően – az adott honvédelmi szerv tárcaszinten felel.

2. Téma: A szakterületeket alkotó jól elkülönülő egység, ami önálló értékelést kap.

3. Államháztartási belső ellenőrzésen az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. § szerinti belső ellenőrzést kell érteni.

Az ellenőrzés alapelvei

3. § (1) Az ellenőrzés az irányítás és a vezetés szerves része, amely a célkitűzések, a feladatok és az elért eredmények, valamint a honvédelmi szervek működésére előírt szabályok és a gyakorlati megvalósítás helyzetének felmérésére, összehasonlítására szolgál.

(2) A honvédelmi tárcánál végrehajtott ellenőrzésnek a HM vezetése részére rendszeres, objektív információkat kell biztosítania a honvédelmi feladatok teljesítésének helyzetéről és a honvédelmi szervek állapotáról.

(3) A honvédelmi miniszter a HM vezetői, a HM szervek, valamint a honvédelmi miniszter alárendeltségébe tartozó szervezetek útján ellenőrzi az Alkotmányban, a Hvt.-ben, más jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott feladatok végrehajtását, valamint a belső rendelkezések jogszerűségét és azok érvényesülését.

(4) Az ellenőrzést az irányítás (szakirányítás), a vezetés és a felügyelet rendszerében kell megvalósítani.

(5) Az ellenőrzés a közvetlen szolgálati és szakmai alárendeltek tevékenységére irányul, és csak indokolt mértékben terjed ki a vezetés alsóbb szintjeire.

(6) Az ellenőrző bizottság összetételét az elrendelésre jogosult vezető, parancsnok határozza meg. A bizottság tagjait a vizsgálandó területek, tevékenységek felmérését és értékelését biztosító, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező személyekből kell kijelölni.

4. § Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények

a) tárja fel az ellenőrzött terület, vagy az ellenőrzés tárgyának objektív megítéléséhez szükséges tényeket, az ok-okozati összefüggéseket, a befolyásoló körülményeket, tényezőket;

b) állapítsa meg az eredményeket, tárja fel a mulasztásokat, és az azokat kiváltó okokat;

c) szilárdítsa a törvényességet, biztosítsa a kincstári vagyon védelmét;

d) legyen rendszeres, szakszerű, következetes, megelőző és szükség szerint váratlan, időben derítse fel a hibákat;

e) fejlessze a kölcsönös bizalmat, a feladat végrehajtásáért érzett személyes felelősséget;

f) adjon szakmai iránymutatást a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére.

Az ellenőrzés rendszere

Az ellenőrzési rendszer felépítése

5. § A honvédelmi tárca ellenőrzési rendszere fejezetszintű ellenőrzésekre, elöljárói felügyeleti ellenőrzésekre, továbbá a honvédelmi szervek belső ellenőrzéseire tagozódik.

A fejezetszintű ellenőrzés

6. § (1) A fejezetszintű ellenőrzés körébe jogszabály alapján a honvédelmi miniszter jogkörébe utalt, az általa elrendelt ellenőrzések tartoznak.

(2) A fejezetszintű ellenőrzést a rendeltetéssel és a szakfeladatok ellátásával összefüggő, valamint a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzési területeken önállóan, külön-külön, vagy egyidejűleg több területre kiterjedően kell végrehajtani.

(3) A fejezetszintű ellenőrzést a honvédelmi miniszter által kijelölt, átruházott hatáskörben eljáró vezető irányításával kell végrehajtani, az arra rendelt szervezet, illetve – az ellenőrzés területeinek megfelelően – kijelölt bizottság állományával.

(4) A honvédelmi miniszter a számára jogszabályban meghatározott – hatósági jogkörben végrehajtandó – ellenőrzést az arra jogszabályban felhatalmazott szakmai szervezet révén hajtja végre. A végrehajtás rendjét külön jogszabály határozza meg.

Az elöljárói felügyeleti ellenőrzés

7. § (1) Az elöljárói felügyeleti ellenőrzés a szolgálati elöljáró szolgálati, illetve a szakmai elöljáró szakterületi szolgálati kötelmeiből adódó kötelezettség az alárendeltek, a szakirányítási körbe tartozók irányába.

(2) A parancsnoki felügyeleti ellenőrzést az elöljáró vezető, parancsnok a szolgálati kötelmeiből adódó kötelezettsége alapján rendeli el az alárendelt honvédelmi szerveknél, amelyet személyesen, vagy kijelölt bizottság útján végez.

(3) Az elöljárói felügyeleti szakellenőrzést a szakmai elöljáró, felettes a szakterületi szolgálati kötelmeiből adódó kötelezettsége alapján rendeli el a honvédelmi szerveknél a szakirányítási körébe tartozó szakterületet érintően, amelyet személyesen vagy kijelölt bizottság útján végez.

(4) A honvédelmi miniszter alárendeltségébe tartozó szervezetek elöljárói felügyeleti szakellenőrzését a HM Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve a HM Hatásköri Jegyzékben meghatározott szervezetek az ellenőrzött szervezet működési rendjét meghatározó jogszabályban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben előírtak figyelembevételével hajtják végre.

A honvédelmi szervek belső ellenőrzése

8. § (1) A honvédelmi szervek belső ellenőrzésének megszervezése és működtetése valamennyi vezető, parancsnok kötelessége és felelőssége a vezetése alatt álló szervnél, szervezetnél.

(2) A honvédelmi szervek belső ellenőrzése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésekre, a szervezeti és szakterületi belső ellenőrzésekre, valamint az államháztartási belső ellenőrzésekre tagozódik.

(3) A honvédelmi szervek belső ellenőrzésének – a hatályos jogszabályok és belső rendelkezések előírásai figyelembevételével – olyan rendszerességgel kell átfognia a honvédelmi szervek tevékenységét, hogy képes legyen időben jelezni a tevékenység megvalósítása során az előírt szabályoktól, követelményektől való eltérést, biztosítani a külső környezetben bekövetkező változásokra történő gyors reagálást és az éves tevékenység értékelését.

Az ellenőrzés főbb területei

9. § (1) A honvédelmi szervek ellenőrzése magában foglalja honvédelmi szervek rendeltetésével és a szakfeladataik ellátásával összefüggő ellenőrzést, a NATO és nemzeti TACEVAL/CREVAL ellenőrzést, valamint az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést.

(2) A honvédelmi szervek rendeltetésével és a szakfeladataik ellátásával összefüggő ellenőrzés kiterjed az alaprendeltetési feladatok végrehajtására való alkalmasságra. Magába foglalja – a szakterületek vonatkozásában – kiemelten a honvédelmi szerv tevékenységi körének megfelelően

a) a törvényességi felügyeleti, a fegyelmi szakellenőrzést;

b) az információ- és dokumentumvédelemi szakellenőrzést;

c) a pénzügyi-számviteli szakellenőrzést;

d) a személyügyi- humán tevékenység, a hadkiegészítés, a toborzás, valamint az oktatás-képzés helyzetének szakellenőrzését;

e) az alapító okiratban, az SZMSZ-ben meghatározott feladataik teljesítését, a vezetés szervezettségének és színvonalának szakellenőrzését;

f) a vezetés híradó és informatikai biztosítottságának szakellenőrzését;

g) a hadműveleti és kiképzési szakfeladatok végrehajtásának szakellenőrzését;

h) a logisztikai ellátottság, biztosítás helyzetével, valamint a beszerzésekkel kapcsolatos szakellenőrzést;

i) az ingatlan-gazdálkodás és ingatlan-kezelés szakellenőrzését;

j) az egészségügyi ellátás helyzetének szakellenőrzését;

k) a haderőtervezési-szervezési és az önkéntes haderő képességei kialakítása helyzetének szakellenőrzését;

l) a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) tevékenység szakellenőrzését.

(3) A NATO és nemzeti TACEVAL/CREVAL ellenőrzések a Szövetséges Műveleti Parancsnokság fegyveres erőire vonatkozó Harcászati Értékelő Programok előírásai alapján – a kijelölt erő típusa és készenléti kategóriájától függően – kiterjednek

a) az alkalmazási tervek meglétének, naprakészségének ellenőrzésére;

b) a felkészültség, alkalmazási készség és a kiképzési tervek ellenőrzésére;

c) a készenlét fenntartásának és fokozásának helyzetére;

d) a személyi és logisztikai feltöltöttség helyzetének ellenőrzésére;

e) a harc- és túlélő képesség vizsgálatára;

f) az elöljáró és az alárendeltek közötti együttműködési képesség vizsgálatára;

g) a műveleti képességek meghatározott NATO követelményekkel való összevetésére.

(4) Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés magába foglalja a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, valamint az államháztartási belső ellenőrzést az alábbiak szerint:

a) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős;

b) az államháztartási belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. Az államháztartási belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát;

c) az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés rendjét jogszabályok, HM utasítások és belső rendelkezések határozzák meg.

Az ellenőrzés típusai

10. § (1) Az ellenőrzés komplex ellenőrzés, átfogó ellenőrzés, témavizsgálat, célellenőrzés vagy utóellenőrzés lehet.

(2) Komplex ellenőrzés az állami feladatként ellátandó alaptevékenységként (rendeltetésként) meghatározott feladatok végrehajtására való alkalmasság mérésére a honvédelmi miniszter hatáskörében, több szakterületre kiterjedően elrendelt ellenőrzés, ami a honvédelmi szervek helyzete felmérésének, tevékenységük ellenőrzésének, feladataik végrehajtása segítésének és a számonkérésnek a legmagasabb formája. Nem kerül végrehajtásra az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szervezeteknél, valamint a HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatalnál (a továbbiakban: HM központi ellenőrzési szervezete).

(3) Átfogó ellenőrzés az adott honvédelmi szerv vagy valamely szakterület egy vagy több vezetési szintet érintő tevékenység egészére terjed ki, és az adott időszakra meghatározott követelmények teljesülését, illetve az alaprendeltetésnek való megfelelés érdekében végzett összes tevékenységet vizsgálja.

(4) Témavizsgálat egyes alapvető rendelkezések érvényesülésének, a kialakult helyzetnek, állapotnak egy időben több honvédelmi szervnél történő vizsgálatára, elemzésére, elsősorban a jelentősebb feladatok gyakorlati végrehajtásában jelentkező tendenciák megismerésére, a kedvezőtlen jelenségek okainak feltárására terjed ki.

(5) Célellenőrzés a honvédelmi szerveknél az előírások betartására, a részfeladatok gyakorlati végrehajtásának felmérésére, vagy konkrét eset, esemény körülményeinek vizsgálatára irányul.

(6) Utóellenőrzés a korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolására megszabott feladatok teljesítésének felmérésére irányul.

(7) Államháztartási belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítményellenőrzést, illetve informatikai rendszerellenőrzést kell végezni, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kiadni, melyek tartalmát jogszabály rögzíti.

11. § (1) Az ellenőrzés az elrendelő rendelkezése szerint – annak céljától és tartalmától függően – lehet előre bejelentett vagy váratlan. Az előzetes bejelentést akkor nem kell megtenni, ha az meghiúsítaná az ellenőrzés eredményes lefolytatását vagy jelentősen befolyásolná annak eredményét.

(2) Az ellenőrzés lehet

a) előzetes, amelyet a tevékenység végrehajtását megelőzően, alapvetően a döntés-előkészítés megalapozása, a megkívánt eredmény biztosítása érdekében rendelnek el,

b) egyidejű, amely a tevékenység végrehajtásával párhuzamos, annak megfigyelését, mérését, értékelését, a szükséges korrekciók előkészítését szolgálja,

c) utólagos, amelyet a tevékenység végrehajtását követően végeznek, a végrehajtás értékelését, a hiányosságok ismétlődésének elkerülését célzó vezetői intézkedések meghozatala érdekében,

d) tervezett, vagy nem tervezett.

Az ellenőrzések gyakorisága

12. § (1) A fejezetszintű komplex ellenőrzést 3–5 évente hajtják végre – a 10. § (2) bekezdésében felsoroltak kivételével – a HM szervezetek és az MH középszintű vezető szerve tekintetében. Fejezetszintű komplex ellenőrzés keretében az elöljárói tevékenység értékelésének kellő megalapozása érdekében a vizsgált honvédelmi szerv elrendelés szerint kijelölt alárendeltjeinél átfogó ellenőrzés, témavizsgálat, illetve célellenőrzés kerül végrehajtásra.

(2) A HM illetékes vezetői, az MH középszintű vezető szerve átfogó parancsnoki, elöljárói felügyeleti ellenőrzést 3–5 évente hajtanak végre az irányítási körükbe tartozó, illetve az alárendelt honvédelmi szervnél. Kivételt képez ez alól azon honvédelmi szerv, amely ezen időszakban magasabb szintű elöljáró által elrendelt átfogó ellenőrzésben részesült, ideértve a HM központi ellenőrzési szervezete vagy átruházott hatáskörrel rendelkező elöljáró belső ellenőrzési egysége által végzett államháztartási ellenőrzést, kivéve a megbízhatósági vizsgálatot.

(3) A szakirányítási joggal és kötelezettséggel rendelkező vezetők átfogó elöljárói felügyeleti szakellenőrzést 2–3 évente hajtanak végre. Kivételt képeznek ez alól azon honvédelmi szervek szakterületei, amelyek ezen időszakban magasabb szintű átfogó ellenőrzésben részesültek.

(4) A NATO TACEVAL/CREVAL ellenőrzések gyakorisága – a felajánlott katonai erő típusa és készenléti kategóriája figyelembevételével – a vonatkozó NATO előírásoknak megfelelően kerül meghatározásra. A nemzeti TACEVAL/CREVAL programok szerinti készenlét elérésére irányuló képesség mérésére irányuló ellenőrzések végrehajtásának rendjét és gyakoriságát a HM Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HM HVKF) szabályozza.

(5) Fejezetszintű, valamint elöljárói felügyeleti ellenőrzések körében témavizsgálatot és célellenőrzést – a területtől függően – a vonatkozó jogszabályban, belső rendelkezésben meghatározott gyakorisággal, illetve szükség szerint kell végrehajtani.

(6) Külföldi szolgálatot teljesítő katonai szervezetek ellenőrzésére a külföldi ellenőrzésekre vonatkozó külön szabályozás szerint kerülhet sor.

Az ellenőrzések alapvető módszerei

13. § Az ellenőrzések végrehajtásakor – annak jellegétől és tartalmától függően – külön-külön vagy együttesen alkalmazható főbb módszerek

a) jelentés, adatszolgáltatás bekérése, a szolgáltatott információk tesztelése,

b) helyszíni vizsgálat (szemle), beszámoltatás, meghallgatás,

c) tervek, beszámolók, jelentések, szerződések, egyéb okmányok és nyilvántartások tanulmányozása, számviteli és statisztikai adatok elemzése, értékelése,

d) tevékenységi folyamatok és rendszerek elemzése, értékelése, működésének megfigyelése, tesztelése,

e) személyek kikérdezése (interjú), vizsgáztatása szóban, illetve írásban,

f) technikai eszközök működőképességének felmérése,

g) eszközök, anyagok, pénzeszközök, pénzre szóló követelések teljes vagy részleges leltározása,

h) kísérlet, mintavételes vizsgálat,

i) számítástechnikai és informatikai teszt,

j) ellenőrző gyakorlatok, lövészetek és felmérések.

Az ellenőrzések tervezésének, előkészítésének és végrehajtásának rendje

Az ellenőrzések tervezésének rendje

14. § (1) Az ellenőrzések tervezése HM szinten 1+2+2 éves stratégiai és éves tervek kidolgozásával történik.

(2) A HM 1+2+2 éves stratégiai ellenőrzési terve a fejezetszintű ellenőrzésekre terjed ki, külön csoportban kell meghatározni a komplex ellenőrzéseket, az átfogó törvényességi felügyeleti, és a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzéseket. Tartalmazza a honvédelmi szervek megnevezését, a tervezett ellenőrzés területeit és az ellenőrzés tervezett időpontját. A tervet évente – gördülő tervezés módszerével – a következő öt évet átfogóan kell aktualizálni.

(3) A HM éves ellenőrzési terve meghatározza az adott év és az azt követő év első negyedévre tervezett fejezetszintű ellenőrzéseket, a HM szervek, szervezetek által tervezett felügyeleti ellenőrzéseket, a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzéseket, a HM, mint intézmény államháztartási belső ellenőrzését, a HM szervek egyéb szervezeti és szakterületi belső ellenőrzési feladatait, továbbá az utasítás hatálya alá tartozó bármely honvédelmi szerv bármely jogcímen külföldön végrehajtandó ellenőrzéseit. A terv önálló fejezetekben tartalmazza

a) a fejezetszintű komplex ellenőrzéseket;

b) az átfogó ellenőrzéseket,

ba) a fejezetszintű átfogó törvényességi felügyeleti ellenőrzéseket,

bb) a parancsnoki felügyeleti átfogó ellenőrzéseket,

bc) az elöljárói felügyeleti átfogó szakellenőrzéseket,

bd) a NATO és nemzeti TACEVAL/CREVAL ellenőrzéseket;

c) a témavizsgálatokat,

ca) a fejezetszintű törvényességi felügyeleti témavizsgálatokat;

cb) a parancsnoki felügyeleti témavizsgálatokat;

cc) az elöljárói felügyeleti szakmai témavizsgálatokat;

d) a célellenőrzéseket,

da) a fejezetszintű törvényességi felügyeleti célellenőrzéseket;

db) a parancsnoki felügyeleti célellenőrzéseket;

dc) az elöljárói felügyeleti szakmai célellenőrzéseket;

e) az utóellenőrzéseket,

ea) a fejezetszintű törvényességi felügyeleti utóellenőrzéseket;

eb) a parancsnoki felügyeleti utóellenőrzéseket;

ec) az elöljárói felügyeleti szakmai utóellenőrzéseket;

f) a külföldön végrehajtandó ellenőrzéseket (típus szerint);

g) a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzéseket;

h) a HM, mint intézmény államháztartási belső ellenőrzéseit;

i) a HM szervezeti és szakterületi belső ellenőrzéseit,

ia) a vezetői ellenőrzéseket;

ib) a munkafolyamatba épített, a határidőhöz kötött ellenőrzési feladatokat.

(4) Az éves ellenőrzési tervben meg kell határozni az ellenőrzés vezetéséért felelős szervet, az ellenőrzésben közreműködő, illetve az ellenőrzésre kerülő honvédelmi szerveket, valamint az ellenőrzés és a jelentés előterjesztésének időpontját.

(5) A HM tárca ellenőrzési tervei összeállítását a HM központi ellenőrzési szervezete koordinálja az érintett szervek vezetőinek javaslatai alapján. Az egyes területek ellenőrzéseinek tervezéséért felelős szervezetek az ellenőrzési tervjavaslataikat – a tárca ellenőrzési tervei szerinti részletezéssel, önálló mellékletként vagy csatolt iratként – a tárgyévet megelőző év október 31-ig – a Honvéd Vezérkar tervjavaslatait a HM Vezérkari Titkárság összesítése mellett – a HM központi ellenőrzési szervezete részére megküldik. A tervjavaslatokat úgy kell összeállítani, hogy azok legyenek összhangban a stratégiai ellenőrzési terv adott évre tervezett fejezetszintű felügyeleti, valamint államháztartási belső ellenőrzési feladataival és tartalmazzák a tárgyévet követő első negyedévre tervezett ellenőrzési feladatokat is. Az államháztartási belső ellenőrzés tervezetéhez felterjesztendő tervek tartalmát és formáját HM utasítás határozza meg.

(6) Külföldön végzendő ellenőrzést – figyelemmel a külföldi szolgálatot teljesítők ellenőrzési rendjéről szóló HM utasításra – az ellenőrzött szervezet jellegéhez igazodva, a takarékos gazdálkodás követelményeinek figyelembevételével az érintett ellenőrző szervezetek javaslatai alapján a HM központi ellenőrzési szervezete tervezi. Az ellenőrzést végrehajtani kívánó honvédelmi szervek éves ellenőrzési terv javaslataikat a tárgyévet megelőző év október 20-ig a HM központi ellenőrzési szervezete részére megküldik. A HM központi ellenőrzési szervezete által koordinált és egyeztetett javaslat – a HM védelempolitikai szakállamtitkár, valamint a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár ellenjegyzése után – a „HM éves ellenőrzési terv”-ében kerül tervesítésre.

(7) A HM központi ellenőrzési szervezet vezető a HM éves és stratégiai ellenőrzési terveit a HM HVKF egyetértését követően a HM jogi szakállamtitkár (a továbbiakban: HM JSZÁT) és a HM kabinetfőnök útján terjeszti a honvédelmi miniszterhez jóváhagyásra a tárgyévet megelőző év december 15-ig.

(8) Az ellenőrzések koordinálásánál és a HM fejezet ellenőrzési terveinek összeállításánál alapvető szempontként kell figyelembe venni, hogy az államháztartási belső ellenőrzések – különösen a HM központi ellenőrzési szervezete által a meghatározott honvédelmi szervekre, illetve területre irányulóan végzett fejezetszintű ellenőrzéseknek a vonatkozó jogszabályban előírt rendszerű, kockázatelemzés és kapacitásszámvetés módszerén alapuló – megvalósítása olyan kötelezettség, amelyet más típusú ellenőrzések nem váltanak ki.

(9) A HM fejezet fejezetszintű, illetve a HM, mint intézmény államháztartási belső ellenőrzésének éves és stratégiai terveit a vonatkozó jogszabályi előírások alapján a HM központi ellenőrzési szervezete készíti elő és terjeszti elő a honvédelmi miniszterhez jóváhagyásra.

15. § (1) Az alárendelttel rendelkező vezető szervek 1+2 év és éves szinten tervezik az ellenőrzést.

(2) Az 1+2 éves stratégiai ellenőrzési terv az elöljárói felügyeleti átfogó ellenőrzésekre terjed ki, külön csoportban kerülnek meghatározásra a parancsnoki felügyeleti ellenőrzések, valamint az elöljárói felügyeleti szakellenőrzések. A tervben szerepeltetni kell a HM stratégiai ellenőrzési tervéből az érintett szervezetre, illetve az alárendeltjeire vonatkozó ellenőrzéseket. Az 1+2 éves stratégiai tervet évente a gördülő tervezés módszerével a következő három évet átfogóan kell aktualizálni, figyelemmel a HM stratégiai tervében szereplő ellenőrzésekre.

(3) Az éves ellenőrzési terv állapítja meg az év során az érintett szerv által az alárendeltek körében elrendelésre kerülő parancsnoki felügyeleti ellenőrzéseket, az elöljárói felügyeleti szakellenőrzéseket, valamint az érintett szerv belső ellenőrzési feladatait. A tervben szerepeltetni kell a HM éves ellenőrzési tervéből az érintett szervezetre, illetve alárendeltjeire vonatkozó ellenőrzéseket. A terv önálló fejezetekben tartalmazza

a) a 14. § (3) bekezdésének a)–i) pontja szerint az érintett szervezetnél, illetve alárendeltjeinél végrehajtásra kerülő ellenőrzéseket;

b) az átfogó ellenőrzéseket;

ba) a parancsnoki felügyeleti átfogó ellenőrzéseket;

bb) az elöljárói felügyeleti átfogó szakellenőrzéseket;

bc) a NATO és nemzeti TACEVAL/CREVAL ellenőrzéseket;

c) a témavizsgálatokat;

ca) a parancsnoki felügyeleti témavizsgálatokat;

cb) az elöljárói felügyeleti szakmai témavizsgálatokat;

d) a célellenőrzéseket;

da) a parancsnoki felügyeleti célellenőrzéseket;

db) az elöljárói felügyeleti szakmai célellenőrzéseket,

e) a saját intézményi államháztartási belső ellenőrzéseit;

f) az utóellenőrzéseket;

fa) a parancsnoki felügyeleti utóellenőrzéseket;

fb) az elöljárói felügyeleti szakmai utóellenőrzéseket;

g) a honvédelmi szerv szervezeti és szakterületi belső ellenőrzéseit;

ga) a vezetői ellenőrzéseket;

gb) a munkafolyamatba épített, a határidőhöz kötött ellenőrzési feladatokat.

(4) A tervben meg kell jelölni az ellenőrzés vezetéséért felelős elöljáró szerv vezetőjét, az ellenőrzésben közreműködő, valamint az ellenőrzésre kerülő honvédelmi szerveket.

16. § A 14–15. §-ban nem érintett honvédelmi szervek éves munkatervükben (feladattervükben) tervezik szervezeti és szakterületi belső ellenőrzéseiket. A terv tartalmazza az elöljárók által az érintett honvédelmi szervnél végrehajtásra kerülő fejezetszintű, illetve elöljárói felügyeleti ellenőrzéseket is.

17. § (1) Az ellenőrzések megfelelően átgondolt, összehangolt tervezése biztosítja, hogy a honvédelmi szerveket a szükségesnél gyakoribb ellenőrzés ne terhelje.

(2) Azon honvédelmi szervnél, amelynél fejezetszintű komplex ellenőrzést hajtanak végre, a tárgyévi elöljárói ellenőrzéseket lehetőleg a komplex ellenőrzés keretében, annak végrehajtása idejére kell tervezni.

(3) Egy honvédelmi szervnél egy időben, azonos témában több szintű ellenőrzés nem tervezhető. Az azonos témában elrendelt, nem tervezett ellenőrzések egybeesése esetén a magasabb szintű bizottság vezetője koordinálja a feladatok, tevékenységek végrehajtását.

(4) Amennyiben az ellenőrzésre tervezett honvédelmi szerv egy-egy szakterületén nemzeti vagy NATO/EU hatósági ellenőrzés került végrehajtásra, a szakterületért felelős vezető annak eredményét részben vagy egészben elfogadhatja.

(5) Azonos szakterületen, ellenőrzési témában – tárgyévben – lefolytatott különböző szintű ellenőrzések megállapításai közül a magasabb szintűét kell meghatározóként elfogadni, és az ott kapott értékelést súlyozottan figyelembe venni.

Az ellenőrzések előkészítésének és végrehajtásának rendje

18. § (1) A fejezetszintű és az elöljárói felügyeleti ellenőrzéseket ellenőrzési program (ellenőrzési terv) alapján kell végrehajtani.

(2) Az ellenőrzési programot az ellenőrzés előkészítéséért felelős (koordináló) szerv állítja össze és terjeszti az ellenőrzés elrendelésére jogosult vezető, parancsnok elé jóváhagyásra.

(3) Az ellenőrzési program tartalmazza

a) az ellenőrző szervezet megnevezését;

b) az ellenőrizendő honvédelmi szerv megnevezését;

c) az ellenőrzés témáját, célját;

d) az ellenőrzés típusát, módszereit;

e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást;

f) az ellenőrizendő időszakot;

g) az ellenőrzés tervezett időtartamát;

h) az ellenőrző bizottság vezetőjét, tagjait, katonai vagy személyi igazolványuk számát;

i) az albizottságok vezetői, tagjai nevét, katonai vagy személyi igazolványuk számát, feladatait;

j) az ellenőrzés részletes feladatait;

k) az ellenőrzés végrehajtásának ütemtervét;

l) a rész és a különböző összegző, összefoglaló jelentések elkészítésének, az összefoglaló jelentés előterjesztésének határidejét;

m) az értékelés módját, időpontját;

n) szükség szerinti egyéb rendszabályokat;

o) a kiállítás keltét;

p) az elrendelésre jogosult aláírását.

(4) Az ellenőrzést az ellenőrzött honvédelmi szerv vezetőjének, parancsnokának az ellenőrzési program megküldésével a helyszíni vizsgálat megkezdése, illetve az adatbekérés határideje előtt komplex, illetve átfogó ellenőrzés esetén legalább 14, témavizsgálat, cél- és utóellenőrzés esetén legalább 7 nappal korábban be kell jelenteni, az elöljáró vezetők egyidejű tájékoztatása mellett.

19. § (1) A jóváhagyott ellenőrzési program alapján az ellenőrzés vezetője meghatározza az ellenőrző bizottság tagjai személyre szóló feladatait.

(2) Az ellenőrző állományt a bizottság (albizottság) vezetője készíti fel az ellenőrzésre.

(3) Az ellenőrök a bizottság (albizottság) vezetője – részletes munkaprogramban meghatározott – útmutatásának megfelelően felkészülnek az ellenőrzésre. A felkészülés során részletesen tanulmányozzák a szakterületre vonatkozó jogszabályokat és belső rendelkezéseket, a honvédelmi szerv tevékenységének végrehajtását meghatározó körülményeket, az ellenőrzésre kerülő honvédelmi szervre, különösen általános helyzetére, az ellenőrzés tárgyára vonatkozó adatokat, jelentéseket, a korábbi ellenőrzések, vizsgálatok tapasztalatait.

(4) Az ellenőrzés vezetője – az ellenőrzési program jóváhagyását követően kidolgozott ellenőrzési ütemterv alapján – az ellenőrzés megkezdésekor tájékoztatja az ellenőrzésre kerülő honvédelmi szerv vezetőjét, parancsnokát az ellenőrzés tervezett lefolyásáról.

(5) Nem tervezett ellenőrzés végrehajtásának alapját a jóváhagyott ellenőrzési program képezi.

(6) Az ellenőrzés végrehajtása során – a folyamatok, események, tények megismerése érdekében – az ellenőrző bizottság vezetője – az elrendelő alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervek vonatkozásában – a helyszíni ellenőrzés idejét meghosszabbíthatja, illetve az ellenőrzést más honvédelmi szervre is kiterjesztheti.

20. § Az ellenőrzési program előkészítésével egy időben az albizottságok, szakcsoportok vezetői elkészítik programjaikat, amelyek részletesen tartalmazzák az albizottság, szakcsoport, valamint az ellenőrző személyek részletes feladatait. A programokat az ellenőrzés vezetője hagyja jóvá.

Komplex ellenőrzés előkészítése, végrehajtása és értékelése

21. § (1) A 10. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés előkészítése a HM központi ellenőrzési szervezet vezető koordinálásával történik.

(2) Az egyes ellenőrzések előkészítésére és végrehajtására – a HM központi ellenőrzési szervezet vezető javaslata alapján – a honvédelmi miniszter az éves ellenőrzési tervben bizottságvezetőt és bizottságot jelöl ki.

(3) A bizottság vezetője az ellenőrzési programot a HM JSZÁT és HM kabinetfőnök útján – az MH katonai szervezetei vonatkozásában a HM HVKF egyetértésével – az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 45 nappal jóváhagyásra előterjeszti a honvédelmi miniszterhez.

(4) Az ellenőrzés előkészítéséért és végrehajtásáért az ellenőrző bizottság vezetője a felelős. Az ellenőrzést az ellenőrzés területeinek, szakterületeinek megfelelően albizottságok végzik. Az albizottságok vezetőit, tagjait, valamint az ellenőrzés célját, területeit és az értékelés rendjét – a szakterületért felelős vezetők javaslatai alapján – a bizottság vezetője határozza meg.

(5) Az albizottságok vezetői ellenőrzési programjaikat jóváhagyásra – a szakterületért felelős vezető útján – a bizottságvezetőhöz terjesztik fel.

(6) A bizottság tagjainak és az albizottságok vezetőinek felkészüléséről a bizottság vezetője, az albizottságok tagjainak felkészítéséről az albizottságok vezetői gondoskodnak. Az albizottságok vezetői az ellenőrzés megkezdése előtt ellenőrzik az ellenőrzésre kijelölt személyek felkészültségét.

(7) Az ellenőrzés keretében lefolytatott helyszíni vizsgálat végrehajtható egy ütemben összefüggően, vagy az egyes területek felmérése közötti időeltolódással, azonban teljes időtartama a 30 munkanapot nem haladhatja meg.

(8) A helyszíni ellenőrzés során azon albizottságok, ahol az ellenőrzött szakterületek kapcsolódó témákat tartalmaznak, helyszíni ellenőrzéseiket lehetőleg azonos időpontban hajtják végre, megállapításaikat és következtetéseiket egyeztetve teszik meg.

(9) Az ellenőrzés értékelése annak megállapítására irányul, hogy az ellenőrzött honvédelmi szerv miképpen felel meg a 9. §-ban meghatározott ellenőrzési területeknek. A rendeltetésre való alkalmasságot – figyelembe véve a honvédelmi szerv sajátosságait, valamint az ellenőrzés tartalmi követelményeit – az ellenőrzési program mellékleteként kiadott egységes értékelési mutatók alapján kell megállapítani.

(10) A honvédelmi szervek mérő-mutató rendszerének véglegesítése, az ellenőrzés előkészítése és értékelése során az alábbi követelményeket kell figyelembe venni

a) a mérő-mutató rendszert az MH hadrendje szerinti szervezetekre úgy kell megállapítani, hogy – a sajátosságokat figyelembevevő módosításokkal – a HM szervezetek ellenőrzésekor is alkalmazható legyen;

b) a szakterületeket „1”, „2”, „3”, „4” minősítéssel kell értékelni;

c) a témák értékelését „A”, „B”, „C”, „D” osztályzattal kell végrehajtani;

d) a szakterületeket és értékelésük rendjét az ellenőrzési program mellékleteként kiadott értékelési rendnek, a szakterületi témák és altémák értékelési rendjét az albizottságok programjainak kell tartalmaznia;

e) az ellenőrzés tapasztalatairól szóló összefoglaló jelentésben a szakterületek és a témák, az albizottságok ellenőrzési részjelentéseiben a témákat és az altémákat kell részletesen megjeleníteni;

f) a honvédelmi szervek összegzett értékelését a szakterületek, a szakterültetek értékelését a témák összegzett értékelése alapján kell végrehajtani;

g) az ellenőrzött honvédelmi szerven kívül álló okok miatt bekövetkezett hiányosságokat – a kiváltó okok kifejtésével – a jelentésben szerepeltetni kell, de az összegzett értékelésnél nem kell figyelembe venni;

h) a HM szervezetek ellenőrzése során a pontosított mérő-mutató rendszert az ellenőrzési program mellékleteként kiadott egységes értékelési mutatókban kell rögzíteni;

i) a mérő-mutató rendszer véglegesítését és karbantartását a HM HVKF felügyeli;

j) a szakterületek értékelési rendjét a szakirányítási rendnek megfelelően az illetékes szakmai elöljárók, felettesek dolgozzák ki, oly módon, hogy az legyen szinkronban a szövetségesi értékelési rendszerrel.

(11) Az értékelés részét képezik az ellenőrzésben érintett honvédelmi szerv elöljáró szervei által – az előző ellenőrzéstől eltelt időszakban – végrehajtott ellenőrzések értékelései, valamint a végrehajtott gyakorlatok eredményei.

(12) Az MH katonai szervezetei által – az ellenőrzés keretében – végrehajtott gyakorlat értékelését a bizottság vezetőjének egyetértésével a gyakorlat vezetője végzi.

(13) Az albizottságok az ellenőrzés befejezése után az egyeztetett megállapításokról jelentenek a bizottság vezetőjének és tájékoztatják az ellenőrzött honvédelmi szerv vezető állományát. Az észrevételek figyelembevételével – de legkésőbb 15 napon belül – véglegesítik ellenőri jelentéseiket, amelyeket a szakterületért felelős vezető egyetértésével a bizottság vezetőjének terjesztenek elő. A bizottság vezetője az összefoglaló jelentést az ellenőrzés befejezése után 30 napon belül jóváhagyásra előterjeszti a honvédelmi miniszterhez.

(14) Az ellenőrzött honvédelmi szerv parancsnoka (vezetője) a jóváhagyott összefoglaló jelentés megérkezését követő 10 napon belül megtartja értékelését az ellenőrzött honvédelmi szerv vezető állománya részére.

(15) A hiányosságok megszüntetése a 24. § (2) bekezdés szerint történik azzal, hogy intézkedési tervet – azon hiányosságok felszámolására, melyek kiküszöbölése az ellenőrzött honvédelmi szerv vezetője hatáskörét meghaladja – az érintett szakterületek vezetői készítenek. Az intézkedési tervet a HM központi ellenőrzési szervezet vezető egyidejű tájékoztatásával az ellenőrző bizottságvezetőhöz terjesztik elő.

(16) A komplex ellenőrzés során feltárt hiányosságok kiküszöbölését az adott szakterületért felelős vezető utóellenőrzés keretében önállóan ellenőrizteti.

TACEVAL/CREVAL ellenőrzések

22. § (1) A Harcászati Értékelő Programok rendeltetése az MH katonai szervezeteinek szövetségesi kötelezettségeiből adódó feladatokra való felkészültségének felmérése és értékelése. A programok a NATO és nemzeti TACEVAL/CREVAL ellenőrzések keretében valósulnak meg, amelyek végrehajtását NATO szabályozók, követelmények, útmutatók, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei és belső rendelkezések szabályozzák.

(2) A TACEVAL program az ACO hadműveleti alárendeltségébe felajánlott és a légierő, ACO által közvetlenül vezetett NATO parancsnokság alá helyezett erőinek ellenőrzésére szolgál. A felmérést, értékelést nemzetközi ellenőrző csoport hajtja végre.

(3) A CREVAL program a felajánlott szárazföldi parancsnokságok és alakulatok (ideiglenes kötelékek és harccsoportok is) alkalmazási készenlétének felmérésére szolgál. A felmérést és értékelést nemzeti csoport végzi, NATO megfigyelők jelenlétében.

(4) A nemzeti TACEVAL/CREVAL program az MH katonai szervezeteinél a kötelékkiképzés és a hadműveleti képességek harcászati szintű ellenőrzésére szolgál. A felmérést és értékelést nemzeti csoport végzi.

Az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése

23. § (1) A helyszíni ellenőrzés befejeztével az ellenőrzés vezetője az ellenőrzött honvédelmi szerv vezetőjét a főbb tapasztalatokról szóban tájékoztatja. A tájékoztatást követően az ellenőrzött honvédelmi szerv vezetője (érintett szolgálati személyek) számára lehetőséget kell biztosítani a vizsgálattal kapcsolatban felmerült vitás kérdések tisztázására.

(2) Az ellenőrzést a tapasztalatok elemzése, feldolgozása és összegzése követi a helyi lehetőségek és sajátosságok, az ok-okozati összefüggések figyelembevételével.

(3) Az ellenőrzés megállapításait, a problémák megoldását célzó intézkedési javaslatokat összefoglaló ellenőrzési jelentésbe kell foglalni. A jelentést az ellenőrző bizottság vezetője írja alá és terjeszti fel az ellenőrzést elrendelő vezetőnek (elöljárónak). Külföldön végrehajtott fejezetszintű törvényességi felügyeleti ellenőrzésről, a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzésről, valamint a hatósági ellenőrzésről önálló ellenőrzési jelentés készül. Az ellenőrzöttek részére az összefoglaló ellenőrzési jelentés, illetve az önálló jelentések egy-egy példányát az ellenőrzést elrendelő – egyidejű feladatszabás mellett – további felhasználásra megküldi. Az összefoglaló ellenőrzési jelentés egy példányát tájékoztatás céljából meg kell küldeni az ellenőrzött szervezet közvetlen elöljárójának.

(4) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészítésének határidejét – a vonatkozó előírások figyelembevételével – az ellenőrzést elrendelő határozza meg.

(5) Az ellenőrzések írásba foglalásának formái: ellenőrzési jegyzőkönyv, ellenőri részjelentések, egyes szervezeteket érintően ellenőrzési jelentés és összefoglaló ellenőrzési jelentés.

(6) Az ellenőri jelentés (részjelentés) tartalmazza

a) az ellenőrzött és ellenőrző honvédelmi szerv(ek) megnevezését;

b) az ellenőrzést végző személyek megnevezését;

c) az ellenőrzésre vonatkozó felhatalmazás megjelölését;

d) az ellenőrzött időszakot;

e) az ellenőrzés kezdetét és végét;

f) a vizsgálat célját, feladatait;

g) az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzési program pontjainak sorrendjében;

h) a következtetéseket és javaslatokat;

i) az ellenőrzött időszakban hivatalban volt és lévő vezetők nevét, beosztását;

j) a jelentés dátumát és az ellenőrzésben résztvevő állomány aláírását.

(7) A jegyzőkönyvek, jelentések megállapításait úgy kell megfogalmazni, hogy az ellenőrzött honvédelmi szerv működése objektíven értékelhető legyen, és vegye figyelembe a működésre ható előnyös és hátrányos összefüggéseket. A kedvezőtlen irányzatok, hibák, hiányosságok rögzítése mellett rá kell mutatni azok okaira, valamint következményeire (kihatásaira), hivatkozni kell azokra a jogszabályokra és belső rendelkezésekre, amelyeknek előírásait megsértették, és utalni kell a feladatok követelmények szerinti megvalósulása érdekében foganatosított intézkedések tartalmára.

(8) Az ellenőrzés során az ellenőr büntető-, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, illetve mulasztás feltárása esetén a hatályos jogszabályok szerint jár el.

(9) Az összefoglaló ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell a (6)–(7) bekezdésben, illetve az ellenőrzési jelentésnek a (6) bekezdésben foglaltakat, továbbá a büntető-, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt, illetve mulasztást. A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és hiányosságokat összefoglaló rövid értékelést kell adni. A jelentés elkészítéséért, a levont következtetésekért az ellenőrző bizottság vezetője, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végzők felelősek.

(10) A honvédelmi szerv belső ellenőrzésének megállapításait dandár-, egységszintű ellenőrzés esetén ellenőri jelentésben vagy az ellenőrzési füzetben kell rögzíteni.

Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése

24. § (1) Az ellenőrzés végén az ellenőrzött honvédelmi szervet, a végzett munkát, az eredményeket és hiányosságokat – a feladatok, követelmények teljesítésének mérésére alkalmas előírások alapján – a valóságos helyzetet tükrözve az ellenőrzés vezetője, vagy az összefoglaló jelentés alapján a honvédelmi szerv vezetője értékeli.

(2) Az ellenőrzött köteles az ellenőrzés tapasztalatait feldolgozni és a hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet készíteni, és annak egy jóváhagyott példányát az ellenőrző szervezet vezetőjének tájékoztatásul előterjeszteni (megküldeni). A tervben meghatározottak végrehajtását az ellenőrző figyelemmel kíséri, indokolt esetben kezdeményezi és/vagy végrehajtja az utóellenőrzést.

(3) Az ellenőrzések tapasztalatait a legszélesebb körben hasznosítani kell. A HM szervek és a 12. § (1) bekezdésében felsorolt honvédelmi szervek vezetői az éves és szakterületenkénti ellenőrzéseik összegzett értékelését és tapasztalatait – évente – február 28-ig a HM központi ellenőrzési szervezet vezető részére megküldik. A megküldött, valamint a saját éves ellenőrzési jelentések alapján a HM központi ellenőrzési szervezet vezető összefoglaló jelentést készít. Az összefoglaló jelentést a HM HVKF egyetértését követően a HM JSZÁT és HM kabinetfőnök útján a honvédelmi miniszterhez terjeszti jóváhagyásra.

Az ellenőrzéshez kapcsolódó jogok, kötelességek és felelősség

Az ellenőr jogai, kötelességei és felelőssége

25. § (1) Az ellenőrző személy az ellenőrzés érdekében – nemzetbiztonsági ellenőrzési szintjének megfelelően – jogosult

a) a biztonsági korlátozó és titokvédelemi intézkedések megtartásával az ellenőrzött honvédelmi szervnek az ellenőrzés tárgyával összefüggő valamennyi objektumába, helyiségébe belépni,

b) az ellenőrzöttek szolgálati tevékenységét vizsgálni (megtekinteni), azzal kapcsolatban kérdéseket feltenni, arra a kérdés tartalmának megfelelően teljes körű tájékoztatást megkapni,

c) a titokvédelemre vonatkozó előírások megtartásával mindazon iratba, okmányba betekinteni, amelyek ismerete szükséges, amennyiben betekintési jogosultsággal rendelkezik,

d) a feladatával összefüggő okmányról, iratról az ügyviteli szabályok betartásával másolatot, vagy kivonatot készíteni,

e) az ellenőrzés tárgyával összefüggő kérdésekben az ellenőrzött szervezet állományába tartozóktól tájékoztatást kérni,

f) indokolt esetben – elöljárója, illetve az ellenőrző szerv vezetője útján – szakértő kirendelését kezdeményezni.

(2) Az ellenőrző személy az ellenőrzés érdekében köteles

a) ellenőrzési munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályban, az ellenőrzési programban foglaltakat, valamint az őt megbízó rendelkezéseit maradéktalanul betartani;

b) az ellenőrzött honvédelmi szervnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat betartani;

c) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzendő honvédelmi szerv vezetőjét tájékoztatni és megbízólevelét (nyílt parancsát) bemutatni;

d) az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni;

e) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni;

f) az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni;

g) haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrző szervezet vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel, vagy a munka-, vagy környezetvédelmi előírások durva megsértése tapasztalható;

h) az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött honvédelmi szerv vezetőjével, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni és azok írásbeli észrevételeit – az átvétel igazolásával – átvenni. Az írásbeli észrevételeket jelentéséhez mellékelni, az észrevételeket az eljárásban figyelembe venni és az észrevételek parancsnoki (vezetői) elbírálására javaslatot tenni. A szóban tett észrevételeket azonnal írásba foglalni, és a bejelentővel aláíratni;

i) az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni;

j) a vizsgálati megbízásával kapcsolatban személyére nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrző szervezet vezetőjének. A bejelentés elmulasztásáért, vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(3) Az ellenőrző személy felelős

a) az ellenőrzés időbeni és szakszerű elvégzéséért;

b) a tények, jelenségek és összefüggések tárgyilagos megállapításáért;

c) a jogszabálysértések bizonyítási eszközeinek megőrzéséért;

d) az összeférhetetlenség jelentéséért.

Az ellenőrzött jogai és kötelességei

26. § (1) Az ellenőrzött jogosult

a) az ellenőr igazolványának, illetve megbízólevelének (nyílt parancsának) bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni és az észrevételekre szóban, vagy írásban választ kapni,

c) személyes felelősségével kapcsolatban adott írásbeli magyarázatára írásban választ kapni,

d) titoktartási kötelezettség esetén – amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg – a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni,

e) az ellenőr, vagy mások testi épségének és egészségének megóvása, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését, mozgását az adott területre, objektumra érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni (e korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának),

f) szakértői és/vagy jogi segítséget igénybe venni.

(2) Az ellenőrzött köteles

a) az ellenőrzés feltételeit biztosítani, végrehajtását segíteni,

b) az ellenőr részére a szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti iratokat – másolat és átvételi elismervény ellenében – az ellenőrnek átadni,

c) a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak fennállása esetén, erre a tényre és a lehetséges eljárási módra az ellenőr figyelmét felhívni,

d) az ellenőr kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

e) az ellenőrzés során feltárt hibák kijavítása céljából a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről az ellenőrző szerv vezetőjét – az ellenőrzött szerv vezetője útján – tájékoztatni.

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a honvédelmi tárca ellenőrzési rendjéről szóló 94/2004. (HK 26.) HM utasítás és a szervezeti korszerűsítéssel és létszámcsökkentéssel összefüggésben egyes honvédelmi miniszteri utasítások módosításáról, valamint hatályon kívül helyezéséről szóló 104/2005. (HK 24.) HM utasítás 1. § -a hatályát veszti.

Dr. Szekeres Imre s. k.,

honvédelmi miniszter

*

Az utasítást utóbb a 86/2011. (VII. 29.) HM utasítás módosította, hatályon kívül helyezte a 12/2013. (II. 22.) HM utasítás 19. § (4) bekezdés a) pontja 2013. február 27. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére