643/B/2007. AB határozat
643/B/2007. AB határozat*
2008.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság folyamatban levő ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására, valamint alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 12. § (3) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására, valamint ezen rendelkezéseknek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság előtt folyamatban levő 12.K.27.071/2007. számú perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.
Indokolás
I.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság bírája az előtte 12.K.27.071/2007. számon folyamatban lévő perben az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. §-ára hivatkozva indítványozta a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 12. § (3) és (4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítását, valamint az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján a támadott rendelkezéseknek a folyamatban lévő perben történő alkalmazhatósági tilalmának kimondását.
Álláspontja szerint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek (a továbbiakban: Vtv.) a végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazása alapján a jogalkotó nem volt jogosult a Vtv.-nek a 14. § (1) és (2) bekezdésekben szabályozott hirdetményre vonatkozóan a 12. § (3)–(5) bekezdéseiben előírt követelményeken túlmenően további, a R. 12. § (3) és (4) bekezdéseiben rögzített többletkövetelményeket előírni. Nézete szerint a végrehajtási rendelet támadott rendelkezései ezzel sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményét, valamint a 7. § (2) bekezdése szerinti jogforrási hierarchia rendjét.
Beadványában a kezdeményező hivatkozik az Alkotmánybíróság több határozatára, melyek szerint „a végrehajtás során hozott szabályok a fogalmat kitölthetik, az időtartamot meghatározhatják, de a törvény által megfogalmazott rendelkezéseket nem szűkíthetik” [17/1990. (VII. 31.) AB határozat, ABH 1990, 173.]; „alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal; végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazás kereteit a felhatalmazás jogosultja nem lépheti túl [12/1991. (IV. 12.) AB határozat, ABH 1991, 392.]; „a végrehajtási jogszabályok – az alapjukat szolgáltató rendelkezések keretei között – elsősorban olyan részletes szabályokat határoznak meg, amelyek az alaprendelkezések megvalósulását segítik elő. A felhatalmazás kereteinek túllépése – a jogforrási hierarchia rendjének megsértése miatt [Alkotmány 7. § (2) bekezdése] – alkotmányellenességet eredményez” [63/2006. (XI. 23.) AB határozat, ABH 2006, 716.].
II.
Az Alkotmánynak a kezdeményezés által hivatkozott rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény határozza meg, amelynek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazat szükséges.”
A Vtv.-nek a kezdeményezéssel érintett rendelkezései:
„12. § (1) Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai
a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
b) a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről,
c) a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület – ideértve a medret is – összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított szótöbbséggel határoznak a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén (a továbbiakban: földtulajdonosok gyűlése), és ebben az arányban viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.”
„13. § (3) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni. A határozatról készült és két tanúval hitelesített okirat egy példányát a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni.”
„14. § (1) Társult vadászati jog esetén a 12. § szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület tulajdonosainak a 12. §-ban foglaltak szerint számított egyharmada kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és az érintett települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a 12. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a kialakítandó vadászterület térképi megjelölését.
(2) Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének összehívása érdekében eleget tettek az (1) bekezdésben foglalt eljárásnak.”
„100. § (1) Felhatalmazást kap a vadgazdálkodásért felelős miniszter arra, hogy
a) a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat,
...
rendeletben állapítsa meg.”
A R.-nek a kezdeményezés által alkotmányellenesnek tartott rendelkezései:
„12. § (3) A földtulajdonosok gyűlését összehívó földtulajdonosoknak a hirdetményen nyilatkozniuk kell a tulajdonukban lévő, illetve képviselők esetében az általuk képviselt földterületekről a helyrajzi számának és nagyságának megjelölésével.
(4) A hirdetményen fel kell tüntetni, hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívóinak helyrajzi szám szerinti összes földtulajdonának területe hogyan aránylik a vadászterület teljes területéhez.”
III.
A bírói kezdeményezés nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a kezdeményezés alkotmányossági vizsgálata során azt kellett vizsgálnia, hogy a R. támadott szabályai valóban túllépték-e a törvényben kapott felhatalmazás kereteit.
A Vtv. 12. § (1) bekezdésben foglalt szabály szerint az úgynevezett társult vadászati jog gyakorlása esetén a föld tulajdonosai az ott meghatározott kérdésekben szótöbbséggel határoznak. A szótöbbség számításának módjára vonatkozóan a 12. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése szerint azt „a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában” kell meghatározni. A vadászati közösségben részt vevők szavazati joga tehát lényegében a földtulajdonuk arányához igazodik.
A Vtv. 14. § (1) bekezdése szerint az így számított szavazati joggal rendelkezők egyharmada kezdeményezheti a földtulajdonosok gyűlésének összehívását a 12. §-ban meghatározott kérdésekben való határozatok meghozatala céljából. A (2) bekezdés rendelkezése – többek között – ezen kritérium teljesítését is az érvényes határozat meghozatalának feltételévé teszi. A kezdeményezés hirdetmény útján történik.
A R.-nek a kezdeményezés által a törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedőnek, és ezáltal alkotmányellenesnek tartott szabályai azt írják elő, hogy a földtulajdonosok gyűlését összehívó hirdetménynek tartalmaznia kell a kezdeményezők tulajdonában álló földterületek helyrajzi számát és nagyságát (térmértékét), valamint azt, hogy ezen összes földterület hogyan aránylik a vadászterület teljes területéhez. Ez a követelmény tartalmilag a Vtv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott, a földtulajdonosok gyűlésének összehívására előírt egyharmados tulajdonosi képviselet meglétét és ellenőrizhetőségét biztosítja. A támadott rendelkezések tehát nem tartalmaznak többet, mint annak meghatározását, hogy a Vtv. 14. § (1) bekezdésében rögzített, a kezdeményezőkre vonatkozóan előírt egyharmados tulajdoni hányadot hogyan kell igazolni.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a végrehajtási rendelet megalkotása során a R. támadott szabályaival a jogalkotó nem lépte túl a törvényi felhatalmazás kereteit, a R. támadott szabálya magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétes, ezért az alkotmányellenesség megállapítására irányuló bírói kezdeményezést elutasította. A törvényi keretek betartása, a felhatalmazás túllépésének hiánya miatt az Alkotmánybíróság a kezdeményező által felhívott alkotmányi rendelkezésekkel való összefüggést érdemben nem vizsgálta.
2. Mivel a támadott rendelkezések alkotmányellenességét állító kezdeményezést az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak, ezért a bírói kezdeményezésnek az alkalmazási tilalom kimondására irányuló kérelmét is elutasította.
Budapest, 2008. március 10.
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás