• Tartalom

KÜ BH 2007/66

KÜ BH 2007/66

2007.02.01.
A szexuális áru fogalmát a jogszabály pontosan meghatározza, az ilyen termék csak más árutól elkülönítve, zárt csomagolásban hozható forgalomba (4/1997. Korm. rendelet 14. §, 27. §; 1986. évi II. tv. 7. §).
A felperesi kft. ellen vásárlói panaszbejelentés érkezett a ,,M.'' című havi lap tartalma miatti megjelenési formája ellen, kérve annak fóliázva történő árusítását.
A Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a 2005. március 12. napján kelt határozatával kötelezte a felperest arra, hogy az általa kiadott havi lapot zárt csomagolásban hozza forgalomba.
A határozat indokolása szerint az újság szexuális árunak minősül, ugyanakkor csomagolás nélkül került forgalomba, ezért a felperes megsértette az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 14. § (1) bekezdését, mely szerint ilyen áru a többi árutól elkülönítve, csak zárt csomagolásban hozható forgalomba.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. április 21. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a határozatok jogszabálysértőek, mert mellőzik a konkrét tényállás megállapítását, nem jelölik meg, hogy a lap melyik képe, írása vagy cikke minősül szexuális árunak; erre tekintettel téves az a megállapítás, hogy a gazdasági társaságnak tudnia kell, hogy mely képek közlésétől kell tartózkodnia. Állította, nem tudja, hogy mi a kritériuma annak, hogy valami szexuális ingerkeltésre alkalmas, mivel ez teljesen szubjektív; az értelmezés elsősorban a közigazgatási szervek feladata.
A lap havonta jelenik meg, és azt még előre nem lehet tudni, hogy a későbbi számok milyen tartalommal fognak megjelenni, ezért a zárt csomagolás elrendelése nem vonatkoztatható a jövőben esetlegesen bekövetkező valamely cselekményre. Abból, hogy a 2005. márciusi lap szexuális árunak minősül, nem következik az, hogy a 2005. decemberi lap is az lesz.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az R. 19. § (1) bekezdésére és 27. § f) pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a havi lap zárt csomagolásban történő forgalomba hozatalára vonatkozó kötelezés feltételei fennállnak.
Tartalmát tekintve egyértelmű és kétséget kizáró az, hogy a kiadvány szexuális árunak minősül, nem csak a hatóságnak – a felperes véleménye szerinti szubjektív – megítélése alapján, hanem a közerkölcsre, a józan ítélőképességre, a felelősségteljes és lelkiismeretes kiadói tevékenységre figyelemmel is.
Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperesi hatóságok az érintett képek konkrét felsorolása nélkül is megállapították a tényállást, és már azzal, hogy a kiadvány tartalmaz olyan képet, amely nemi aktust nyíltan mutat, illetve testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon ábrázol, külön felsorolás hiányában is megvalósítja azt a jogszabályi feltételt, amely indokolttá teszi a kiadvány más árutól elkülönített, zárt csomagolásban való árusítását.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak megváltoztatását kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Alkotmány 61. § (1) bekezdését és 70/G. §-át; továbbá az R. 14. § (1) bekezdését és 27. § f) pontját tévesen értelmezte.
Álláspontja szerint mindenkinek joga van a szabad vélemény-nyilvánításra; az Alkotmány biztosítja a tudományos és művészi élet szabadságát, e kérdésben dönteni kizárólag ezen hivatások művelői jogosultak.
Kifogásolta a felperes, hogy az általa becsatolt szakértői véleményt figyelmen kívül hagyta az elsőfokú bíróság, anélkül, hogy erre vonatkozóan indokolási kötelezettségének eleget tett volna.
A szakvélemény szerint a ,,M.'' című időszaki lapban ,,közölt írásos, képi megjelenítési formák egyértelműen szexuális ingerkeltésre, az ebből eredő vágyak megvalósítására nem ösztönöznek''.
Lényegében tehát az elsőfokú bíróság szexuál-pszichológiai szakkérdésben döntött anélkül, hogy ezt megindokolta volna.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részletesen feltárta, és ítélete indokolásában megfelelő alapossággal rögzítette az ügyben irányadó tényállást, továbbá abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le.
Az R. 27. § f) pontja egyértelműen kimondja, hogy mi minősül szexuális árunak. Ezen fogalomértelmezés során helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság – egyezően az alperesi hatóságokkal –, hogy a vizsgált időszaki lap szexuális árunak minősül, ezért zárt csomagolásban hozható csak forgalomba.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a perben vizsgált lap iratokhoz csatolt példányszámának áttanulmányozása alapján egyértelműen eldönthető volt, hogy a kiadvány szexuális árunak tekintendő. Ezen megállapítás nem minősült szakkérdésnek, ezért szakértő kirendelésére sem volt szükség.
Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság a felperes által becsatolt szakértői véleményt ítélete indokolásában nem értékelte, bizonyítékként való mellőzését külön nem indokolta. Ezzel a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakat részben megsértette. Ezen eljárási szabálysértése azonban nem minősült olyan súlyú lényeges szabálysértésnek, amely az ügy elbírálására kihatott volna, illetve a per kimenetelét befolyásolhatta volna.
A felperesnek az Alkotmány megsértésére vonatkozó felülvizsgálati kérelembeli érvelése kapcsán hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperes nem a véleménynyilvánítási szabadságát korlátozta a felperesnek, kizárólag arra kötelezte, hogy a lapot zárt csomagolásban hozza forgalomba; ennek jogszabályi feltételei azonban – a fent kifejtettek szerint – fennálltak.
A Pp. 275. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.052/2006.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére