Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2007. évi LXXI. törvény

2007. évi LXXI. törvény

egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról1

2010.09.16.

Az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény módosítása

1. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 111. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alapnyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]

„a) a szakképesítést szerzett neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye (tartózkodási helye);”

(2) Az Eütv. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást az alapnyilvántartásban szereplő személy az alapnyilvántartást vezető szervnek a változást követő 30 napon belül bejelenti. A bejelentéshez mellékelni kell az adatváltozást igazoló eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát.”

2. § (1) Az Eütv. 112. § (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]

„f) a munkahely, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő egészségügyi tevékenységvégzés helye, megnevezése, címe, a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó munkát végez, a munkavégzésre irányuló jogviszony jellege,”

(2) Az Eütv. 112. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]

„k) az egészségügyi dolgozó nyilvántartási száma.”

(3) Az Eütv. 112. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (4) bekezdés b)–f) és k) pontjai, továbbá a) pontjából az egészségügyi dolgozó neve közérdekből nyilvános adat.
(10) Az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának időtartama öt év, amely – a nyilvántartott személy kérelmére – újabb ötéves időtartamokra megújítható. A működési nyilvántartás ötéves időtartamát a működési nyilvántartást vezető szerv egy alkalommal az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon történő szünetelésére tekintettel – a nyilvántartott személy kérelmére – annak időtartamával, de legfeljebb három évvel meghosszabbítja. Amennyiben a nyilvántartott személy a külön jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása miatt szünetelteti az egészségügyi tevékenységet, abban az esetben a közfeladat ellátásának teljes idejével hosszabbodik meg a működés nyilvántartás időtartama. A meghosszabbítás iránti kérelmet a működési nyilvántartás időtartama alatt, de legkésőbb annak lejártát megelőzően harminc nappal kell benyújtani.”

(4) Az Eütv. 112. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A működési nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vételt követően az egészségügyi dolgozó nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja születési nevét, a szakképesítésének megnevezését, az oklevelének, bizonyítványának számát, az alapnyilvántartási és a működési nyilvántartási számát, valamint az esetleges korlátozott alkalmasságának tényét tartalmazó hatósági igazolványt állít ki.”

3. § (1) Az Eütv. 113. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv – az egészségügyi dolgozó munkáltatója és az egészségügyi hatóság egyidejű értesítése mellett – törli azt a személyt,]

„a) aki a 112. § (10) bekezdése szerint nyilvántartását – a felhívást követően – nem újította meg, vagy meghosszabbítási kérelmét határidőben nem nyújtotta be, vagy meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították,”

(2) Az Eütv. 113. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A működési nyilvántartásba vételre vonatkozó feltételek fennállása esetén az (1) bekezdés alapján a működési nyilvántartásból törölt vagy korábban a működési nyilvántartásban nem szereplő egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásba akkor vehető fel, ha Magyarországon kívül egészségügyi tevékenységet
a) végzett vagy végez, és írásban nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének helye szerinti utolsó állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt,
b) nem végzett és nem végez, és ennek tényéről írásban nyilatkozik.”

4. § Az Eütv. 117. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ESZTT]

„d) külön jogszabályban meghatározottak szerint a felsőfokú szakirányú szakképzéssel és szakvizsgáztatással, valamint a felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítvány kiállításával összefüggő feladatokat lát el,”

5. § (1) Az Eütv. 140/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi dolgozók általános szakmai, illetőleg etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályainak kidolgozására, továbbá meghatározott esetekben az egészségügyi dolgozókkal szemben szakmai-etikai (a továbbiakban: etikai) eljárás lefolytatására Országos Etikai Tanács (a továbbiakban: OET) működik és az egészségügyi dolgozókkal szemben etikai eljárás lefolytatására Megyei Etikai Tanácsok (a továbbiakban: MET) működnek.”

(2) Az Eütv. 140/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az OET elnökét az OET jelenlevő tagjai többségi szavazással választják meg. A MET-ek elnökeit a MET jelenlevő tagjai többségi szavazással választják meg. Az OET elnökének és a MET-ek elnökeinek megbízatása tagsági megbízatásukhoz igazodik, továbbá egy alkalommal újraválaszthatóak.”

6. § Az Eütv. 140/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az etikai eljárást a (2) bekezdésben meghatározott eset bekövetkezésén túl akkor is meg kell indítani, ha annak lefolytatását az egészségügyi dolgozó maga ellen kéri.
(6) Az adott ügyben eljáró elsőfokú etikai bizottság tagjait és elnökét – tagjaik közül – az illetékes MET-elnök jelöli ki.”

7. § (1) Az Eütv. 140/C. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az adott ügyben eljáró országos etikai bizottság tagjait és elnökét – tagjaik közül – az OET elnöke jelöli ki.”

(2) Az Eütv. 140/C. § (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„E határozatot a fellebbezés benyújtásától számított harminc napon belül kell meghozni, a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”

8. § Az Eütv. 140/D. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A bizonyítási eljárást tárgyalás keretében kell lefolytatni.”

9. § Az Eütv. 243. § (6) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„Ettől a feltételtől eltekinteni akkor lehet, ha szervet külföldről a Magyar Köztársaság területére behoztak és átültettek, és nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szerint ezen szervadományozás viszonzása céljából kerül sor azonos típusú szerv külföldre vitelére. A viszonzási kötelezettség a szerv Magyar Köztársaság területén történő átültetésének időpontjában keletkezik, és a viszonzásként adományozott szerv külföldön történő beültetésének időpontjában ér véget.”

10. § (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő k)–l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„k) az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak végrehajtásához szükséges szabályokat,
l) a külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyt kiadó szervet”

[rendeletben megállapítsa.]

(2) Az Eütv. 247. § (2) bekezdésének h)–j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„h) az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartására, valamint az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a működési nyilvántartásba vételt igazoló hatósági igazolvány kiállítására vonatkozó részletes szabályokat,
i) az egészségügyi szakképzésre, felsőfokú szakirányú szakképzésre, szakvizsgáztatásra, az egészségügyi továbbképzésre, továbbá a külföldi alap-, közép- és felsőfokú szakképzés, a szakirányú szakképzés során szerzett szakképzettség megszerzését tanúsító oklevelek elismerésére, valamint az elismerés során eljáró hatóságra, annak feladat- és hatáskörére, továbbá a felsőfokú szakirányú szakképzésben és továbbképzésben részt vevő képzőhelyek szakképző helyként történő elismerésére vonatkozó részletes szabályokat,
j) az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetére, működésére, feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat,”

[rendeletben állapítsa meg.]

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény módosítása

11. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni:]

„s) a vizitdíj visszaigénylésével összefüggő eljárásban.”

12. § Az Eüak. a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„
35/A. § A jegyző a vizitdíjnak az Ebtv. szerinti visszaigénylésével összefüggő eljárásban az ellátást igénybe vevő biztosítottnak a nyugtán, illetve a számlán szereplő nevét és TAJ-számát az eljárás befejezéséig kezelheti.”

Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló
2006. évi CXVI. törvény módosítása

13. § Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 2. §-a a következő (4)–(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A Felügyelet elnökhelyettesét a Felügyelet elnökének javaslatára a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter hatéves időtartamra nevezi ki és menti fel.
(5) Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása és közszolgálati jogviszonya megszűnik:
a) a megbízatási idő leteltével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) összeférhetetlenség megállapításával,
e) halálával.
(6) Felmentéssel
a) szüntethető meg a megbízatás, ha az elnök, illetve az elnökhelyettes neki fel nem róható okból kilencven napon túl nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak;
b) szűnik meg a megbízatás, ha az elnök, illetve az elnökhelyettes neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős bírósági ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el.
(7) Ha az elnök vagy az elnökhelyettes az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az elnök esetében a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a miniszterelnök, az elnökhelyettes esetében az elnök javaslatára a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter a javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül dönt az összeférhetetlenség megállapításáról. Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az elnök vagy az elnökhelyettes a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.”

14. § Az Ebftv. 3. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Felügyeleti Tanács ülésén a Felügyelet elnöke tanácskozási joggal vesz részt.”

15. § Az Ebftv. 6. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Felügyelet eljárásaiban elektronikus ügyintézésnek nincs helye.
(6) A Felügyelet feladatkörében kapcsolatot tart más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük nemzetközi szerződésnek nem minősülő együttműködési, illetve feladatkörét érintő egyéb szakmai megállapodásokat köt.”

16. § Az Ebftv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § „(1) A Felügyelet ellenőrzi az egészségbiztosítási szolgáltatások minőségét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy
a) ezek nem felelnek meg az egészségügyi, illetőleg az egészségbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak, hatósági döntéseknek, az egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezi az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét;
b) az egészségügyi, illetőleg az egészségbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban, hatósági döntésekben meghatározott egészségbiztosítási szolgáltatások nem felelnek meg az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők jogos érdekeinek, úgy – szükség esetén – felhívja az egészségügyi szolgáltató figyelmét a minőségi kifogásra, illetőleg kezdeményezi az egészségügyi szolgáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.
(2) A Felügyelet ellenőrzi az egészségbiztosítási szolgáltatások hozzáférhetőségét, így különösen az egyenlő bánásmód követelményének egészségügyi intézményeken belüli érvényesülését. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az arra kötelezett az egészségügyi, illetőleg az egészségbiztosítási szolgáltatással összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményét nem tartotta meg, a Felügyelet
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és
c) a 11. §-ban meghatározott felügyeleti bírságot szabhat ki.”

17. § (1) Az Ebftv. 11. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljárás megindítása iránt előterjesztett kérelem illetékmentes.”

(2) Az Ebftv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a Felügyelet – a biztosított kérelmére, illetve hivatalból lefolytatott eljárása során – azt állapítja meg, hogy a kötelező egészségbiztosítás körében a finanszírozott egészségügyi szolgáltató nem vagy nem megfelelően teljesíti a finanszírozási szerződésből folyó kötelezettségét, az alábbi intézkedéseket teheti:
a) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
b) felszólíthatja az egészségügyi szolgáltatót a kötelezettsége teljesítésére,
c) a biztosított kérelmére a területi ellátási kötelezettség alapján ellátásra köteles szolgáltató helyett más, a progresszivitás azonos szintjén lévő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatót jelölhet ki a biztosított ellátására abban az esetben, ha a biztosított az ellátást a szolgáltató hibájából nem vagy nem az arra irányadó szabályok szerint kapta meg,
d) felügyeleti bírságot szabhat ki,
e) felszólítja az egészségbiztosítót a finanszírozási szerződés felfüggesztésére, súlyos szabálysértés esetén felmondására.”

(3) Az Ebftv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti felügyeleti bírság mértéke legfeljebb 10 millió Ft lehet. A bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni, így különösen:
a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosság súlyosságára,
b) a cselekménynek az egészségbiztosítóra, annak ügyfeleire, tagjaira gyakorolt hatására,
c) a biztosítottak érdekei sérelmének körére,
d) a jogsértő állapot időtartamára,
e) a cselekménynek az egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatására,
f) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért előnyre vagy az okozott kár, illetve a kárenyhítés mértékére,
g) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára,
h) a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.
(5) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. A jogerősen kiszabott, de be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.”

18. § Az Ebftv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § „(1) A Felügyelet ellenőrzi az e törvényben, valamint – az egészségbiztosítással összefüggő tevékenységük tekintetében – az 1. § (2) bekezdése szerinti jogszabályokban foglalt rendelkezések egészségbiztosítók általi betartását.
(2) Ha a Felügyelet megállapítja az (1) bekezdés szerinti jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértését, az alábbi intézkedéseket teheti:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) a 11. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki, azzal, hogy a bírság mértéke legfeljebb 50 millió Ft lehet.
(3) Amennyiben a Felügyelet ellenőrzése során olyan jogsértést tapasztal, amely a PSZÁF hatáskörébe tartozik, a szükséges intézkedések megtétele érdekében tájékoztatja a PSZÁF-ot.
(4) A Felügyelet az 1. § (2) bekezdésének ab–ac) pontjában meghatározott egészségbiztosítóknál vizsgálja az egészségbiztosítás általános szerződési feltételeit, valamint a biztosító biztosítottakkal kapcsolatos magatartását, így különösen az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését a biztosítás kötése során.
(5) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az arra kötelezett biztosító a biztosítottakkal kapcsolatos magatartása során megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, az alábbi intézkedéseket teheti:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) a 11. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki.
(6) A Felügyelet szükség szerint bírósági eljárást indíthat az egészségbiztosítók által alkalmazott általános szerződési feltételek érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítása, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltételek alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltás iránt.
(7) A Felügyelet szükség szerint – a biztosítottak széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében – bírósági eljárást indíthat azon egészségbiztosító ellen, amelynek jogszabályba ütköző tevékenysége
a) az egészségbiztosítási szolgáltatók, illetve a biztosítottak széles körét érinti, vagy
b) jelentős nagyságú hátrányt okoz, vagy ilyen hátrány okozásának veszélyével fenyeget.
E feltételek fennállása esetén per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett biztosított személye vagy az érintett egészségügyi szolgáltató nem állapítható meg.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be, ezt követően eljárás nem indítható. A bíróság az ítéletében feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.
(9) A Felügyelet – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – a honlapján közzéteszi az egészségbiztosítók működésével kapcsolatban az (1)–(7) bekezdés szerinti vizsgálat és eljárás eredményét és intézkedéseit.”

19. § Az Ebftv. 21. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a Felügyelet eljárásainak, a felügyeleti díj befizetésének, valamint a felügyeleti bírság befizetésének és felhasználásának részletes szabályait.”

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

20. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/B. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„k) intézményi várólista: az adott intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely – a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével – az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében kerül kialakításra [a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista],”

21. § Az Ebtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § „Államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások tekintetében e törvény rendelkezéseit az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása irányadó.”

22. § Az Ebtv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosított külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra és otthoni hospice ellátásra.”

23. § (1) Az Ebtv. 18/A. § (5) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(5) A biztosított a 16. § szerinti orvosi rehabilitációs ellátást a (4) és (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével
a) járóbeteg-szakellátás keretében a (10) bekezdés szerinti vizitdíj fizetése mellett,
b) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretében (14) bekezdés szerinti kórházi napidíj fizetése mellett
jogosult igénybe venni.”

(2) Az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szövegrész lép:

„Az (1), (3) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – nem kell vizitdíjat, illetőleg kórházi napidíjat fizetni, ha”

(3) Az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdésének h) pontja helyébe a következő bekezdés lép:

[Az (1), (3) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – nem kell vizitdíjat, illetőleg kórházi napidíjat fizetni, ha]

„h) a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj megfizetése előtt a biztosított elhalálozott,”

(4) Az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdése a következő j)–p) pontokkal egészül ki:

[Az (1), (3) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – nem kell vizitdíjat, illetőleg kórházi napidíjat fizetni, ha]

„j) az ellátás a Magyar Honvédség tényleges állományú tagjának, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ának (5) bekezdésében meghatározott rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyban álló tagjának a szolgálatával közvetlenül összefüggő intézkedése, eljárása során szerzett sérülése vagy betegsége miatt szükséges,
k) az ellátás az Országos Mentőszolgálattal (a továbbiakban: OMSZ) közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló tagjának, valamint az OMSZ mentésirányítása alatt működő napi operatív mentési feladatokat ellátó mentőszervezetek munkavállalójának a szolgálatával közvetlenül összefüggő intézkedése, eljárása során szerzett sérülése vagy betegsége miatt szükséges,
l) az ellátás a külön jogszabályban meghatározott tartós orvosi kezelés részét képezi,
m) az ellátást igénybevevő biztosított térítésmentesen legalább 30 alkalommal adott teljes vért és ezt a külön jogszabályban meghatározottak szerint igazolja,
n) tüdőszűrő vizsgálat igénybevételére a fertőző betegségek és járványok megelőzése céljából kerül sor, függetlenül attól, hogy az a külön jogszabályban foglaltak szerint kötelezően elrendelt-e,
o) az ellátást a 18 év feletti, nappali rendszerű alapfokú vagy középfokú iskolai oktatásban részt vevő biztosított az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében veszi igénybe,
p) a külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli vagy baleseti ellátására való jogosultság megállapítása céljából kerül sor.”

(5) Az Ebtv. 18/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (9)–(16) bekezdések számozása (10)–(17) bekezdésre változik:

„(9) Nem mentesít a (12) bekezdésben meghatározott emelt összegű vizitdíjfizetési kötelezettség alól
a) a (6) bekezdés i), j), k), l), m), n), o), p) pontja és a (11) bekezdés,
b) a (6) bekezdés e) pontja a (13) bekezdésben meghatározott esetekben.”

(6) Az Ebtv. 18/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben átszámozott (13)–(17) bekezdés számozása (14)–(18) bekezdésre változik:

„(13) A 18 év alatti biztosított a (12) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékű emelt összegű vizitdíj ellenében jogosult a járóbeteg-szakellátásra, amennyiben
a) azt más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte,
b) a biztosított a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi igénybe.”

(7) Az Ebtv. 18/A. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az (5) és (6) bekezdéssel átszámozott (16)–(18) bekezdések számozása (17)–(19) bekezdésre változik:

„(16) A vizitdíjról, a kórházi napidíjról kiállított nyugta, illetve számla tartalmazza legalább
a) annak megjelölését, hogy az adott bizonylat számlának vagy nyugtának minősül,
b) az egészségügyi szolgáltató megnevezését, címét,
c) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő nevét és TAJ-számát,
d) a megfizetett összeget,
e) a befizetés alábbi jogcímének megjelölését:
ea) háziorvosi vizitdíj (ideértve a fogorvosi alapellátásért fizetett vizitdíjat),
eb) szakorvosi vizitdíj vagy
ec) kórházi napidíj,
f) a fizetés módját,
g) a teljesítés időpontját,
h) a számla, illetve nyugta sorszámát.”

24. § Az Ebtv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt biztosítottak legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel), az ellátásra való jogosultság sorrendjét, valamint az ellátás várható, illetve – amint ismertté válik – pontosan meghatározott időpontját tartalmazza. A biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. A várólistán szereplő adatokat és a biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni. Várólista vezetésére az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által külön jogszabályban meghatározott módon minősített szoftvert kell alkalmazni.”

25. § Az Ebtv. 23. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosított részleges térítés mellett jogosult]

„b) a külön jogszabály szerinti terhesgondozás és a szülészeti ellátás kivételével az ellátást végző orvos 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megválasztására;”

26. § Az Ebtv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a biztosított részére – annak kezdeményezése alapján, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának érintése nélkül – külön térítési díj ellenében egyéni igénye szerinti étkezést, valamint az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti elhelyezéstől eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezést nyújthat, amennyiben
a) a többletszolgáltatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak,
b) a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és
c) az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljeskörűen tud ellátást nyújtani.”

27. § Az Ebtv. 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)–o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)–o) és s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg.”

28. § (1) Az Ebtv. 31. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni]

„c) az egészségügyi szakellátásra történő beutalásra jogosult, a táppénzfizetés alapjául szolgáló keresőképesség elbírálására, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás támogatással történő rendelésére jogosult személyek azonosító adatait,”

(2) Az Ebtv. 31. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni]

„i) az egészségügyi szolgáltatónál működő intézményi várólista kezelésére jogosult személy(ek) azonosító adatait, valamint az egészségügyi szolgáltató azon szervezeti egységének azonosító adatait, amelyik intézményi várólista alapján nyújt egészségügyi szolgáltatást.”

(3) Az Ebtv. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A finanszírozási szerződés módosítását – a kapacitásokat szabályozó külön jogszabályokra figyelemmel – bármelyik fél kezdeményezheti.”

29. § Az Ebtv. 32. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az az orvos, aki rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szerződéssel, jogosult saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója szakorvosi ellátásra történő beutalására.”

30. § (1) Az Ebtv. 38/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (8) és (9) bekezdés számozása (9) és (10) bekezdésre változik:

„(8) Hozzárendelt biztosítottnak minősülnek a (9) bekezdés szerint értesített biztosítottak közül azok, akik adataik ellátásszervező általi kezelését megtiltották.”

(2) Az Ebtv. 38/C. §-ának az (1) bekezdéssel átszámozott (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (4) bekezdés szerinti elvi számla tekintetében a hozzárendelt biztosítottakat is figyelembe kell venni.”

31. § Az Ebtv. 38/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A (3) bekezdés szerint az ellátásszervező területének minősülő kistérségben más ellátásszervezővel szerződött háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak a 38/C. § (4) bekezdése szerinti elvi számla tekintetében a háziorvosi szolgáltatóval szerződött ellátásszervezőnél kerülnek figyelembevételre.”

32. § (1) Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

„f) a vizitdíj és a kórházi napidíj fizetésére és elszámolására, a vizitdíj visszaigénylésére vonatkozó, valamint a vizitdíj, a kórházi napidíj megfizetésének kötelezettsége alóli mentességekkel kapcsolatos szabályoknak,”

[meghatározására.]

[Felhatalmazást kap a Kormány]

„p) az Állami Egészségügyi Központ igényjogosulti körének, az igényjogosultság igazolása módjának, valamint az Állami Egészségügyi Központban történő ellátás igénybevételi rendjének,”

[meghatározására.]

(3) Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

„zs) a várólistára vonatkozó szabályok”

[meghatározására.]

(4) Az Ebtv. 83. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]

„a) a támogatott gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét,”

33. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ellátási terület a 4. §-ban foglaltak szerint, a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével kerül meghatározásra.”

(2) Az Eftv. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató fenntartója nem helyi önkormányzat, az egészségügyi szolgáltató fenntartója az e törvény alapján a szolgáltató rendelkezésére bocsátott szakellátási kapacitások és a 2006. december 31-én érvényes finanszírozási szerződésben meghatározott járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval, illetve egészségügyi szolgáltatóval feladatátadási szerződést köthet.”

34. § Az Eftv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„
5/A. § (1) A 4. § alapján meghatározott ellátási területet az érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartói (tulajdonosai) megállapodásukban módosíthatják a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével. A megállapodást az azt aláíró fenntartók (tulajdonosok) az aláírástól számított 5 napon belül kötelesek megküldeni az egészségügyi államigazgatási szervnek és a miniszternek.
(2) Amennyiben a 4. § alapján meghatározott ellátási terület módosítása ellátási érdekből szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv felhívja az érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartóit (tulajdonosait) az ellátási terület (1) bekezdésben foglaltak szerinti módosítására. Ha a fenntartók (tulajdonosok) a felhívástól számított 30 napon belül nem állapodnak meg az ellátási terület módosításáról, és a módosítás elmaradása az ellátás biztonságát súlyosan veszélyeztetné, az egészségügyi államigazgatási szerv a megállapodás megkötésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő 15 napon belül módosíthatja az ellátási területet.
(3) A települési önkormányzat ellátási érdekből kezdeményezheti az érintett egészségügyi szolgáltató fenntartójánál (tulajdonosánál) az egészségügyi szolgáltató 4. § alapján megállapított ellátási területének (1) bekezdés szerinti módosítását. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató fenntartója (tulajdonosa) a kezdeményezéstől számított 30 napon belül nem állapodik meg az ellátási terület módosításáról annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartójával (tulajdonosával), akit a települési önkormányzat a kezdeményezésben megjelölt, az egészségügyi államigazgatási szerv a megállapodás megkötésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő 15 napon belül módosíthatja az ellátási területet, ha
a) a módosítás az érintett településen élők szakellátáshoz való hozzájutását javítja, és
b) a módosítással egyetért annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartója (tulajdonosa), amelyik ellátási területe adott szakma tekintetében a módosítás következtében a módosítást kezdeményező településre ki fog terjedni.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv (2) és (3) bekezdés szerinti döntésére a 4. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.”

35. § Az Eftv. 8. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében – a külön jogszabályban foglaltak szerint – finanszírozási szerződést köt]

„g) a 2. § (3) és (5) bekezdése alapján megvalósuló feladatátadás esetén az a)–b) és d) pontban meghatározott egészségügyi szolgáltató helyett a feladatot átvállaló egészségügyi szolgáltatóval,”

[amennyiben az megfelel az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek.]

Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel és a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – 2007. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 20. §, 24. §, 32. § (3) bekezdése, 36. § (9) bekezdésének j) pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 23. § (6) bekezdésében foglaltakat 2007. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

(4) 2007. október 20-án hatályát veszti az Eütv. 110. § (10) bekezdésében az „Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nyújtani kívánt szolgáltatás gyógyszerészi szolgáltatás.” szövegrész.

(5) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. §-ának (6) bekezdés c) pontja a következő cl) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egészségpénztárnál]

[c) kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások:]

„cl) a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások támogatása.”

(6) Az Öpt. 2. §-ának (7) bekezdés c) pontja a következő ci) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában önsegélyező pénztárnál]

[c) kiegészítő önsegélyező szolgáltatások:]

„ci) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás.”

(7) Az (5)–(6) bekezdésekbe foglaltakat az önkéntes kölcsönös pénztárak a 2007. május 31-ét követően igénybe vett szolgáltatásokra alkalmazhatják.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Eütv. 140/B. § (2) bekezdésében az „alapos” szövegrész,

c) az Ebtv. 18/A. § (1) bekezdésében a „(2) és” szövegrész,

i) az Ebtv. 79/A. §-a (3) bekezdésében az „és a pro família jogcímen rendelésre jogosult orvos” szövegrész,

j) az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 21. § (1) és (4) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében az „alapos” szövegrész,

l) az Öpt. 10. § (2) bekezdésének utolsó mondata.

(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Eütv.

aa) 110. § (2) bekezdésében a „Felsőfokú szakirányú szakképesítéshez” szövegrész helyébe a „Felsőfokú szakképesítéshez” szövegrész,

ab) 112. § (4) bekezdésének a) pontjában a „leánykori neve” szövegrész helyébe a „születési neve” szövegrész, az „anyja neve” szövegrész helyébe az „anyja születési neve” szövegrész,

ac) 140/A. § (10) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe az „és” szövegrész,

b) az Ebftv. 2. § (3) bekezdésében az „az egészségbiztosításért felelős” szövegrész helyébe az „a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló” szövegrész,

da) (10) bekezdésében az „A Felügyelet elnöke” szövegrész helyébe az „A Felügyelet elnöke és az elnökhelyettes” szövegrész,

db) (11) bekezdésében az „A (10) bekezdésben említett személy” szövegrész helyébe „A Felügyelet elnöke és az elnökhelyettes” szövegrész,

ea) (2) bekezdésének c) pontjában a „pénzbírságot” szövegrész helyébe „felügyeleti bírságot” szövegrész,

eb) (4) bekezdés felvezető szövegében a „pénzbírság” szövegrészek helyébe „felügyeleti bírság” szövegrészek,

f) az Ebftv. 15. § (2) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeletét ellátó miniszter” szövegrész helyébe a „Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter” szövegrész,

g) az Ebtv. 5/B. §-ának c) pontjában az „a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV.” szövegrész helyébe az „a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.” szövegrész,

ha) e) pontjában a „sportolás” szövegrész helyébe a „sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység” szövegrész,

hb) l) pontjában az „orvosbiológiai” szövegrész helyébe az „orvostudományi” szövegrész,

hc) t) pontjában a „védőoltás” szövegrész helyébe a „védőoltással a biztosított immunizálása” szövegrész,

ia) (1) bekezdésében a „(9) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(10) bekezdésben meghatározott” szövegrész,

ib) (3) bekezdésében a „(12) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(14) bekezdésben meghatározott” szövegrész,

ic) (6) bekezdésének f) pontjában az „ellátásokért” szövegrész helyébe az „ellátást vesz igénybe a biztosított” szövegrész,

id) (6) bekezdésének i) pontjában az „azt a biztosított” szövegrész helyébe az „az ellátást a biztosított” szövegrész,

ie) (7) bekezdésében a „dolgozót” szövegrész helyébe a „személyt, amennyiben az adott személy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. §-a szerint egészségügyi dolgozónak vagy egészségügyben dolgozónak minősül” szövegrész,

if) (8) bekezdésében a „(11) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(12) bekezdésben meghatározott” szövegrész,

ig) (8) bekezdésének ab) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe a „vagy” szövegrész,

ih) e törvény 23. §-ának (5) bekezdésével átszámozott (10) bekezdésében a „(10) és (11) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „(11) és (13) bekezdésben meghatározott” szövegrész,

ii) e törvény 23. §-ának (5) bekezdésével átszámozott (12) bekezdés b) pontjában a „b) pontja alapján” szövegrész helyébe a „b), c) pontja és (13) bekezdése alapján” szövegrész,

ij) e törvény 23. §-ának (5) és (6) bekezdésével átszámozott (17) bekezdésében a „(13) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(15) bekezdés szerinti” szövegrész,

ik) e törvény 23. §-ának (5), (6) és (7) bekezdésével átszámozott (18) bekezdésének b) pontjában az „(1)–(14) bekezdésben foglaltak” szövegrész helyébe az „(1)–(17) bekezdésben foglaltak” szövegrész,

ja) (1) bekezdésében az „egyes ellátások elvégzését – amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását – várólista alapján is teljesítheti” szövegrész helyébe az „a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás elvégzését – amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását – intézményi várólista alapján teljesíti, és a teljesítésről, valamint az azonnali ellátásokról külön jogszabályban meghatározott módon rendszeres jelentést küld az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság részére” szövegrész,

jb) (3) bekezdésében az „az ellátás természete, továbbá tartós kapacitáshiány esetén alakíthat várólistát” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban meghatározott módon intézményi várólistát alakít ki” szövegrész,

k) az Ebtv. 22. § (6) bekezdésében az „a biztosítottal azonos módon illeti meg” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban foglaltak szerint illeti meg” szövegrész,

la) (5) bekezdésében az „a 23. § a), c), e) és k), valamint h) és i) pontjában” szövegrész helyébe az „a 23. § a), c), h), i) és k) pontjában” szövegrész,

lb) (6) bekezdésében az „a 23. § b) és d) pontja szövegrész helyébe az „a 23. § b), d) és e) pontja” szövegrész,

n) az Ebtv. 38/C. § (7) bekezdésében a „(8) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(9) bekezdés szerinti” szövegrész,

o) az Ebtv. 38/C. §-ának e törvény 31. § (1) bekezdésével átszámozott (9) bekezdésében az „a háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató” szövegrész helyébe az „az ellátásszervező – a háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató közreműködésével – ” szövegrész,

p) az Ebtv. 38/D. § (3) bekezdésében az „az adott kistérség az ellátásszervező területének minősül,” szövegrész helyébe az „az adott kistérség – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ellátásszervező területének minősül,” szövegrész,

q) az Ebtv. 54. § (3) bekezdésében az „a 23. § b)–c) pontjában” szövegrész helyébe az „a 23. § c) pontjában” szövegrész,

r) az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 25. § (7) bekezdésében az „(1) bekezdés d)–e) pontjaiban” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szövegrész,

s) az Eüak. 10. §-ának (1) bekezdésében a „kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény” szövegrész helyébe a „kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)” szövegrész,

t) az Eftv. 2. §-ának (4) bekezdésében az „az egészségügyi szakellátási felelősséget átvállaló” szövegrész helyébe az „a feladatot átvállaló” szövegrész,

v) az Öpt. 2. § (7) bekezdésének a) pontja a „születésével,” szövegrészt követően kiegészül a „beiskolázásával,” szövegrésszel

lép.

(10)2

(11) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján a 2006. június 30-án hatályos szabályok alapján közgyógyellátásra jogosult azon személyek, akik a 2006. július 1-jén hatályba lépett rendelkezések szerinti közgyógyellátási jogosultság megállapítása érdekében kérelmüket 2007. június 30. napjáig, de legkésőbb az igazolvány lejártát megelőző napig benyújtották az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző), a szolgáltatás igénybevételekor térítésmentesen jogosultak a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre és gyógyászati ellátásra a (12) bekezdésben foglaltak szerint.

(12) A (11) bekezdés szerint kérelmet benyújtott közgyógyellátottak az új jogosultság kezdőnapjáig, de legkésőbb 2007. október 31-ig az a)–b) pontokban foglaltak szerint:

a) 2007. július 31-éig, a 2006. július 1-jét megelőzően kiállított közgyógyellátási igazolvány,

b) 2007. augusztus 1. és 2007. október 31. között, a 2006. július 1-jét megelőzően kiállított közgyógyellátási igazolvány és a (13) bekezdés szerinti igazolás

felmutatásával jogosultak a térítésmentes ellátások igénybevételére.

(13) A jegyző a (11) bekezdés szerinti személyeket 2007. július 15. napjáig igazolás megküldésével hivatalból értesíti a térítésmentes ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(14) A 2007. július 1. és 2007. október 31. között lejáró azon közgyógyellátási igazolványok felhasználhatósági ideje, amennyiben legkésőbb az igazolvány lejártát megelőző napon kérelmet nyújtottak be a jegyzőhöz, – az egyéni és az eseti gyógyszerkeret időarányos részének biztosításával – az új igazolvány kiadásáig, de legkésőbb a lejártát követő három hónapig meghosszabbodik.

(15) A jegyző a (11) és a (14) bekezdés alapján benyújtott kérelmekről – a kérelmet benyújtó nevének, TAJ számának és közgyógyellátási igazolvány számának feltüntetésével – a benyújtást követő 15 napon belül értesíti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2007. június 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. június 26. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 9. § (2) bekezdés 31. pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.

2

A 36. § (10) bekezdését a 2010: LXXXIX. törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére