721/B/2007. AB határozat
721/B/2007. AB határozat*
2010.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról szóló 9/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 2. §-a alkotmányellenességének megállapítására és részbeni megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó polgármester az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról szóló 9/2006. (IX. 25.) OKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának alkotmányossági vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Indítványában előadta, hogy a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Agltv.) 12. §-ában meghatározott kiemelt térségi övezetek egyike az országos és térségi ökológiai hálózat, amelyen belül védett természeti területeket, védett természeti területek védőövezetét, természeti területeket és úgynevezett ökológiai zöldfolyosót különböztet meg. Az Agltv. 3/2. számú melléklete az önkormányzat tulajdonában álló meghatározott ingatlanokat „természeti terület”-ként jelöli meg. Az R. indítványozó által támadott 2. §-ának (1) bekezdése műemlékké nyilvánítja az önkormányzat tulajdonában álló ott felsorolt ingatlanokat. Az indítványozó álláspontja szerint az R. azzal, hogy az Agltv. által természeti területként (és nem védett természeti területként) megjelölt 059/1 és 2946 helyrajzi számú ingatlanokat támadott szabályával „védett területnek sorolta be”, megsértette az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében meghatározott jogszabályi hierarchia alkotmányos rendjét. Erre tekintettel kéri az R. 2. §-ának részbeni megsemmisítését akként, hogy „a Dunakeszi 2946 és 059/1. helyrajzi számú önkormányzati utakra vonatkozó rendelkezések kerüljenek hatályon kívül.”
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:
„37. § (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
2. Az R. indítványozó által támadott rendelkezése:
„2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Dunakeszi, Nándori u. 4. szám alatti, 061/3, 058/2, 061/2, 058/1, 059/1, 060, 061/1, 063, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2971, 2976, 2977, 2978, 2979, 3168 és 3169 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetnek a 2941, 2953, 2955/17, 2969/2, 2970 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott 061/3, 058/2, 061/2, 058/1, 059/1, 060, 061/1, 063, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2953, 2954, 2971, 2976, 2977, 2978, 2979, 3168 és 3169 helyrajzi számú műemléki ingatlanokra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja az 1890-1924 között épült Alagi Versenyló Tréningtelep építészeti és történeti értékeinek megőrzése.”
3. Az Agltv.-nek az indítvány által hivatkozott rendelkezése:
„12. § A kiemelt térségi övezetek a következők:
a) zöldövezet,
b) az országos és térségi ökológiai hálózat, ezen belül
ba) védett természeti területek,
bb) védett természeti területek védőövezete,
bc) természeti területek,
bd) ökológiai zöldfolyosó,
c) térségi tájrehabilitációt igénylő területek,
d) kertgazdasági területek,
e) tájképvédelmi területek,
f) vizek védelme érdekében védendő területek,
g) komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek,
h) térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek,
i) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek,
j) honvédelmi és katasztrófavédelmi területek.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó a támadott jogszabályhely alkotmányellenességét abban látja, hogy álláspontja szerint a miniszteri rendelet törvénnyel ellentétes szabályozást tartalmaz akkor, amikor az Agltv. által természeti területként megjelölt ingatlanokat műemléki védelem alá helyezte.
Az Agltv. 11. §-a szerint az úgynevezett Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1:50 000 méretarányban határozza meg. Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1–10. jelű övezeti tervlapokból áll. (A 3/2. számú melléklet tartalmazza az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat is.) Az Agltv. 14. §-a értelmében az „országos és térségi ökológiai hálózat” részét képező védett természeti területek övezetébe az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad.
A törvényben meghatározott ökológiai hálózat övezeteinek elsődleges rendeltetése a táji, természeti értékek fennmaradásának, illetve esetleges visszaállításának biztosítása. Általánosságban megállapítható, hogy az ökológiai hálózat egyes övezeteinek szabályait a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény erre vonatkozó előírásaival összhangban kell alkalmazni. A fenti törvényekben foglaltak kiegészítéseként, az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek védelme érdekében az Agltv. korlátokat szab az adott terület beépítése tekintetében úgy, hogy annak jellege nem térhet el a már meglévő beépítési módtól.
Az Agltv. által szabályozott, illetve elrendelt védettség különböző fokozatai tehát alapvetően természetvédelmi és műszaki jellegű korlátozásokat és kötelezettségeket jelentenek.
Az R. által elrendelt védettség műemléki védelmet jelent, az R. kibocsátásának alapját a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései jelentik. A törvény szerint műemléki védelem alá a műemléki érték helyezhető, vagyis minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
Az Agltv. által szabályozott és az R. által elrendelt védelem – mégha ugyanazon ingatlanokra vonatkozik is – célját és funkcióját tekintve is alapvetően különbözik egymástól. Következésképp az egymástól különböző jogintézmények a védelem más-más vonatkozásait jelenítik meg, így alapvetően egymással ellentétesek sem lehetnek. Az a körülmény, hogy az egymástól különböző védelmi intézmények törvényben, illetve miniszteri rendeletben jelennek meg tehát önmagában nem eredményezi a különböző szintű jogszabályok közötti ellentétet.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. támadott rendelkezése nem áll ellentétben az Agltv. hivatkozott rendelkezésével, így az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelme sem állapítható meg, ezért az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Budapest, 2010. április 13.
|
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
Dr. Lévay Miklós s. k., |
||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás