8/2007. (III. 10.) GKM utasítás

a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap gazdálkodásának szabályairól^*

2007.03.15.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. §-ának (1) bekezdése alapján, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal való gazdálkodás szabályairól az alábbiak szerint rendelkezem.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Jelen utasítás hatálya kiterjed a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: ,,Alap”) előirányzataira, az Alapból a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: ,,NKTH”) igazgatása és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (a továbbiakban: ,,KPI”) igazgatása részére átadott pénzeszközökre, továbbá az Alap kezelésében és felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezetekre.

2. Az Alap rendeltetését, tárgyévi bevételeit, az Alap felhasználása és az Alap feletti rendelkezési jog alapvető szabályait a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: ,,Alapról szóló törvény”), a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsra (a továbbiakban: ,,Tanács”) és annak Alap felhasználásával kapcsolatos alapvető jogaira vonatkozó rendelkezéseket az Alapról szóló törvény 11. §-a, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza.

2.1. Az Alap rendeltetése [Alapról szóló törvény 1. § (1) és (2) bekezdés]

2.1.1. Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

2.1.2. Az Alap rendeltetése, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, lehetővé tegye a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

2.2. Az Alap tárgyévi bevételei [Alapról szóló törvény 2. §]:

a) az Alapról szóló törvény 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, amelynek mértékét, bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségét az Alapról szóló törvény 4–6. §-ai szabályozzák;

b) a központi költségvetésből nyújtott és a költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás, amelynek éves minimális mértékét az Alapról szóló törvény 7. §-a határozza meg;

c) az Alap tárgyévet megelőző pénzmaradványa;

d) belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által teljesített önkéntes befizetések, adományok, segélyek;

e) nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások;

f) visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései, valamint az Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredményből való részesedés;

g) egyéb bevételek.

2.3. Az Alap felhasználása

2.3.1. Az Alap pénzeszközei felhasználásának jogcímeit az Alapról szóló törvény 8. és 9. §-a határozza meg. Az Alap pénzeszközei felhasználására vonatkozó valamennyi döntés előkészítésére irányuló és döntést tartalmazó dokumentumon – ideértve a Tanács részére készülő előterjesztéseket is – fel kell tüntetni az Alap pénzeszközei felhasználásának Alapról szóló törvényben meghatározott, vonatkozó jogcímét.

2.3.2. Az Alap pénzeszközei külön jogszabályon, nemzetközi szerződésen alapuló felhasználása esetében [Alapról szóló törvény 8. § (2) bekezdés] valamennyi döntés előkészítésére irányuló és döntést tartalmazó dokumentumon – ideértve a Tanács részére készülő előterjesztéseket is – fel kell tüntetni a vonatkozó jogszabályt, nemzetközi szerződést, illetve az Alap pénzeszközei felhasználásának a külön jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározott, vonatkozó jogcímét.

2.3.3. Az Alapból támogatás elsősorban nyílt pályázati rendszerben nyerhető el.

2.3.4. Pályázaton kívüli támogatás nyújtására (egyedi döntés), beleértve a külön jogszabályból, illetve nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat – a fejlesztési célú beruházások kivételével –, az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban, a Tanács jóváhagyásával, az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor

2.3.5. Az Alap biztosítja továbbá – a pályázaton kívüli támogatások I. fejezet 2.3.4. pontban meghatározott mértékén felül – a Tudományos és Technológiai (TéT) attaséi hálózat, a Tudomány-, Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület, a Tudomány és Technológiapolitikai Kollégium, valamint a Tudomány és Technológiapolitikai Titkárság működésének költségeit, a feladataik ellátásához szükséges forrásokat. Ez utóbbi kiadásokra szolgáló támogatás mértékét a vonatkozó címsorok előirányzatainak meghatározásával a költségvetési törvény rögzíti.

2.3.6. Az Alap kezelése során felmerülő – így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a támogatási szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, a Tanács működésével, továbbá az NKTH-nál az Alap működtetésével kapcsolatos – költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának a 3,3%-át. A KPI igazgatása, illetve az NKTH igazgatása által az Alap kezelésére átvett pénzeszközt az egyes intézmények igazgatási költségvetésének részeként, de az egyéb bevételektől számvitelileg elkülönítve kell kezelni.

Az Alap kezelésére átvett pénzeszközzel az NKTH-nak és a KPI-nek legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig el kell elszámolni és a tárgyévi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt az Alapba kell visszautalni. Az elszámolást a KPI K+F Pénzügyi és Számviteli Osztályára kell leadni. Az Alap kezelésére, működtetésére átvett pénzeszköz elszámolását az NKTH és a KPI a számviteli politikájában rögzíti.

2.3.7. Az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 25%-át regionális innovációs célokra kell felhasználni. Ezen pénzeszközöknek az Alap jogcímeivel és a régiók innovációs stratégiájával összhangban lévő felhasználási céljaira a Regionális Fejlesztési Tanácsok (a továbbiakban: „RFT”) tesznek javaslatot, és azt az NKTH elnöke útján terjesztik a Tanács elé.

A fenti keretösszegből a költségvetési törvényben régiónként meghatározott decentralizált keretek felhasználásáról az RFT-k döntenek.

2.3.8. Az alábbi kiadások együttes összege tárgyévben nem haladhatja meg az I. fejezet 2.2. b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 6%-át:

– az Alapról szóló törvény 8. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés támogatása;

– külön jogszabály, nemzetközi szerződés alapján társadalomtudományi kutatásokra nyújtott támogatás;

– a TéT attaséi hálózat, a Tudomány-, Technológiapolitikai és versenyképességi Tanácsadó Testület, a Tudomány és Technológiapolitikai Kollégium, valamint a Tudomány és Technológiapolitikai Titkárság működésének költségeire, feladataik ellátásához nyújtott támogatás.

2.3.9. Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a kedvezményezettel szerződésben kell megállapodni.

2.3.10. Az Alap kezelése során felmerülő költségek (I. fejezet 2.3.6. pont) finanszírozására szolgáló pénzeszközök átadásának módját a II. fejezet 4.2. pontja rögzíti.

2.3.11. Az Alap tárgyévet megelőző pénzmaradványa felhasználása vonatkozásában a költségvetési törvény vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.

2.4. Az Alap költségvetési címrendje

Az Alap költségvetési címrendjét a tárgyévi költségvetési törvény határozza meg. Az Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó valamennyi döntés előkészítésére irányuló és döntést tartalmazó dokumentumon – ideértve a Tanács részére készülő előterjesztéseket is – fel kell tüntetni a felhasználás (kiadás) forrásául szolgáló költségvetési címet.

2.5. Az Alap feletti rendelkezési jog

2.5.1. Az Alap feletti rendelkezési jogot – az Alapról szóló törvény 10. §-ának (1) bekezdése alapján, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény 2. §-ának ga) alpontjára figyelemmel – a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: „miniszter”) gyakorolja és felelős annak felhasználásáért.

2.5.2. Az Alapról szóló törvény 10. §-ának (3) bekezdése értelmében az NKTH, mint a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv, az alábbiak szerint működik közre az Alap működtetésében:

a) javaslatot tesz a miniszternek az Alappal kapcsolatos, valamint egyéb, a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatására vonatkozó jogszabályok tartalmára;

b) elkészíti és jóváhagyásra a Tanács, majd a miniszter elé terjeszti az Alap felhasználási tervét, valamint a pályázati stratégiát;

c) meghatározza az Alapból nyújtott támogatások felhasználása ellenőrzésének, az Alap követelései behajtásának, a pénzügyi garanciák érvényesítésének módját;

d) döntési javaslatot terjeszt a miniszter elé az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról;

e) ellátja az Alap felhasználásával kapcsolatos államháztartási információs feladatokat;

f) elkészíti és véleményezésre a Tanács, majd jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti az Alap felhasználásáról szóló éves beszámolót;

g) külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozataláról;

h) ellátja az Alap pénzeszközei felhasználásának szakmai értékelésével kapcsolatos feladatokat.

2.6. Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács

2.6.1. A Tanács az Alapra vonatkozó stratégiai kérdésekkel foglalkozó, legfeljebb 15 tagú testület. A Tanács tagjait a miniszter javaslata alapján a miniszterelnök bízza meg az Alapról szóló törvényben meghatározott időtartamra. A Tanács tagjai közül 6 fő a Kormányt képviseli, 9 fő a gazdasági és tudományos életet képviselő nem kormányzati szakember.

2.6.2. A Tanács jogköre

2.6.2.1. A Tanács – a Közösségi Támogatási Keret felhasználása érdekében az Európai Unió által társfinanszírozott intézkedések kivételével – egyetértési jogot gyakorol az Alap

a) felhasználási terve tekintetében, beleértve a pályázaton kívül nyújtott egyedi támogatások odaítélésének a szempontjait;

b) támogatási céljai, pályázati stratégiája, továbbá a döntéshozatal szakmapolitikai irányelvei és a pályázati eredmények értékelési szempontjainak meghatározása tekintetében;

c) pénzeszközeiből nyújtott pénzügyi támogatások finanszírozási és döntéshozatali rendjének tekintetében.

2.6.2.2. A Tanács előzetesen véleményezi a Közösségi Támogatási Keret felhasználása érdekében az Alapból támogatott és az Európai Unió által társfinanszírozott intézkedéseket, különösen a támogatási célokat, a felhasználási tervet és a pályázati stratégiákat.

2.6.2.3. A Tanács előzetes véleményezési joggal rendelkezik az egyes támogatási programok szakmai irányító testületei összetételének meghatározásában.

2.6.2.4. A Tanács figyelemmel kíséri és véleményezi az Alapból nyújtott támogatások társadalmi és gazdasági hasznosulását, a felhasználás stratégiai céljainak megvalósulását.

2.6.2.5. A Tanács véleményezi az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról az NKTH által évente készített beszámolót, amelyet a miniszter terjeszt a Kormány elé.

2.6.3. A Tanács I. fejezet 2.6.2. pontban foglalt jogai érvényesítése érdekében a vonatkozó előterjesztéseket és dokumentumokat az NKTH elnöke terjeszti a Tanács elé.

2.6.4. A Tanács évente legalább négyszer ülésezik. A Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesz az NKTH elnöke vagy elnökhelyettese, illetve a KPI főigazgatója.

2.6.5. A Tanács működésének szabályait a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet és a Tanács ügyrendje határozza meg.

II. AZ ALAP GAZDÁLKODÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

1. Tervezés

1.1. Stratégiai tervezés

1.1.1. Az Alap középtávú felhasználására vonatkozó stratégiát az NKTH készíti el. A középtávú stratégiát az NKTH elnöke terjeszti a Tanács elé jóváhagyásra. A Tanács által elfogadott középtávú stratégiát az NKTH elnöke a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ,,GKM”) gazdaságfejlesztési szakállamtitkárán keresztül jóváhagyás céljából megküldi a miniszter részére.

1.1.2. Az NKTH az Alap tárgyévi felhasználására vonatkozó tervet az érintett miniszterek, államigazgatási szervek és a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával a tárgyévet megelőző évben a költségvetés tervezésével összhangban készíti el. A felhasználási tervet az NKTH elnöke – az éves költségvetési törvény parlamenti elfogadását követően – terjeszti a Tanács elé jóváhagyásra. A Tanács által elfogadott felhasználási tervet az NKTH elnöke a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkárán keresztül jóváhagyás céljából megküldi a miniszter részére.

1.1.3. A tárgyévi felhasználási terv év közben szükséges esetleges módosítását az NKTH készíti el. A módosított felhasználási tervet az NKTH elnöke terjeszti a Tanács elé jóváhagyásra. A Tanács által elfogadott módosított felhasználási tervet az NKTH elnöke a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkárán keresztül jóváhagyás céljából megküldi a miniszter részére.

1.2. Költségvetési törvényjavaslat

1.2.1. Az Alap tárgyévi költségvetési tervét a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: ,,PM”) tervezési köriratában foglaltak és a miniszter előírásai figyelembevételével, a KPI közreműködésével az NKTH készíti el, és azt jóváhagyás és a további szükséges intézkedések megtétele céljából a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkárán keresztül megküldi a miniszter részére.

1.2.2. A költségvetési törvényjavaslat tervezési feladatainak koordinálását az NKTH Gazdasági Főosztálya végzi.

1.2.3. Az NKTH Gazdasági Főosztálya belső tervezési köriratban határozza meg a költségvetési törvényjavaslat – jelen utasításban nem rögzített – tartalmi és formai követelményeit, a tervezés NKTH belső szervezeti egységeire irányadó határidőket és a végrehajtásért felelős személyeket.

1.2.4. Az Alap tárgyévi bevételi tervét a PM tervezési köriratában foglaltak, a miniszter előírásai és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: ,,APEH”) által megküldött bevallási adatok figyelembevételével az NKTH készíti el.

1.2.5. Az Alap kiadási tervének elkészítése során az NKTH a KPI által megküldött adatok (kötelezettségvállalás évenkénti bontásban, címenként, közgazdasági osztályozás szerint) alapján elkészíti a tárgyévet, illetve a tárgyévet követő éveket terhelő kötelezettségvállalások kimutatását, és ezen kimutatás, valamint a bevételi terv alapján meghatározza a kötelezettségvállalással nem terhelt, szabad pénzkeretet.

Az NKTH kidolgozza a kötelezettségvállalással nem terhelt pénzeszközök felhasználási tervét (kötelezettségvállalás évenkénti bontásban, címenként, közgazdasági osztályozás szerint), beleértve az Alap regionális innovációs célokat szolgáló pénzeszközei – RFT-kel együttműködve kialakított – felhasználási tervét is.

1.2.6. Az Alap költségvetési tervét a PM részére a miniszter nyújtja be.

1.3. Kincstári költségvetés

1.3.1. Az Alap kincstári költségvetését a KPI készíti el bevételi és kiadási jogcímenként, a bevételek és a kiadások közgazdasági tartalmának feltüntetésével a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: ,,MÁK”) által megadott formában.

1.3.2. A kincstári költségvetést a KPI megküldi az NKTH Gazdasági Főosztálya részére, legkésőbb tárgyév január 15-ig. Az NKTH Gazdasági Főosztálya a tartalmi és számszaki ellenőrzést követően a kincstári költségvetést legkésőbb tárgyév január 20-ig megküldi a MÁK és – egyidejűleg, tájékoztatásul, másolatban – a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára részére.

1.4. Elemi költségvetés

1.4.1. Az Alap elemi költségvetését a KPI közreműködésével az NKTH készíti el tárgyév január 20-áig, és azt tárgyév február 10-éig – jóváhagyás, illetve a PM és a MÁK részére történő továbbítás céljából – megküldi a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára részére. A GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára az elemi költségvetést tárgyév február 15-ig megküldi a PM részére.

1.4.2. Az Alap elemi költségvetése magában foglalja:

a) a kiadásokat és bevételeket az Alapról szóló törvényben meghatározott jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve;

b) a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelő bontásban, részletes előirányzatonként;

c) az Alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét.

1.4.3. Az Alap elemi költségvetését az „E) Elkülönített állami pénzalap költségvetése” megnevezésű nyomtatványgarnitúra PM által meghatározott űrlapjainak kitöltésével nyomtatott formában és a közreadott számítástechnikai program segítségével előállítva elektronikus úton is be kell nyújtani a MÁK részére.

1.4.4. Az Alap elemi költségvetését a KPI készíti elő és küldi meg az NKTH részére tárgyév január 20-ig a jogszabályi előírásoknak megfelelően és a költségvetési törvényjavaslathoz az NKTH által benyújtott, címrendnek és közgazdasági osztályozásnak megfelelő tervszámok ismeretében. Az elemi költségvetésnek tartalmaznia kell az Alap azonosító adatait és működését, rendeltetését röviden ismertető költségvetési alapokmányt, a kiadások és bevételek pénzforgalmi összefoglalását és részletezését, azok tételes jogcímeit.

1.5. Finanszírozási terv

1.5.1. Az Alap jóváhagyott kiadási előirányzatának felhasználása finanszírozási terv alapján történik. A finanszírozási tervet az NKTH készíti el és az elemi költségvetés részeként, az arra vonatkozó határidőket és szabályokat alkalmazva küldi meg a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára részére, aki azt továbbítja a PM részére.

1.5.2. A finanszírozási terv az Alap pénzforgalomban tervezhető bevételeit, kiadásait, az Alap likviditásának változását tartalmazza.

1.5.3. Amennyiben a finanszírozási terv havi adatai és a tárgyhavi teljesítés adatai között 10%-nál nagyobb eltérés mutatkozik, az NKTH módosított finanszírozási tervet készít, és azt a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára egyidejű tájékoztatása mellett benyújtja a MÁK-hoz.

1.5.4. A negyedéves finanszírozási tervet és a módosított finanszírozási terveket az NKTH készíti el, és a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára egyidejű tájékoztatása mellett – legkésőbb a tárgynegyedévet megelőző hónap 25-éig – megküldi a MÁK részére.

1.5.5. Az éves, a negyedéves és a módosított finanszírozási tervhez a KPI az alábbi információkat szolgáltatja az NKTH részére, legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző hónap 20-ig:

a) tárgyévi kötelezettségvállalási adatok (szerződés szerinti kifizetési ütemezés) – beleértve az előző évről áthúzódó kötelezettségvállalásokat – címenként, havi bontásban;

b) tárgyévi kiadási adatok címenként, havi bontásban, a tárgynegyedévet megelőző hónap utolsó napjáig;

c) tárgyévi bevételi adatok címenként, havi bontásban, a tárgynegyedévet megelőző hónap utolsó napjáig;

d) tárgyévi tervezett és tényleges havi kötelezettségvállalási és kiadási adatok közötti eltérések indoklása és kiadási elmaradás esetén a kiadás várható időszakának (hónap) megjelölése (a kiadás semmilyen esetben sem lehet adott időszakra vonatkozóan magasabb, mint a kötelezettségvállalás, ilyen hiba észlelésekor azonnal korrigálni kell a kötelezettségvállalás nyilvántartást).

2. Támogatás nyújtása, bírálat, döntés, szerződéskötés, pénzügyi lebonyolítás

2.1. Pályázati támogatások

2.1.1. A támogatás nyújtása, a pályázat tartalmi követelményei, a szakmai irányitó testületek, a szerződéskötés, a finanszírozás és a teljesítés, a támogatások felhasználásának ellenőrzése, az Alap felhasználásának szakmai értékelése, a tájékoztatatás általános feltételei vonatkozásában a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 10–28. §-aiban és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ,,Ámr.”) VIII. fejezetében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

2.1.2. A Tanács és a miniszter által jóváhagyott pályázati stratégia alapján a KPI – az NKTH közreműködésével – elkészíti a pályázati felhívást. A pályázat lebonyolítására vonatkozó eljárásrendet az NKTH készíti el. A pályázati felhívást az NKTH Gazdasági Főosztálya megküldi a Pénzügyminisztérium Támogatás Vizsgáló Irodájának részére, jóváhagyás céljából.

2.1.3. A kiírást megelőzően a Pénzügyminisztérium Támogatás Vizsgáló Irodájával előzetesen egyeztetett pályázati felhívást, valamint az eljárásrendet az NKTH elnöke – jóváhagyás céljából – megküldi a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkára részére

2.1.4. A pályázati stratégiában meghatározott egyes támogatási programok koordinálását szakmai irányító testületek végzik, amelynek tagjaira és elnökére az NKTH elnöke tesz javaslatot, a testület tagjait és elnökét – a Tanács véleményének meghallgatását követően – a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkára kéri fel.

2.1.5. A szakmai irányító testület javaslata alapján az NKTH indokolással alátámasztott döntési javaslatot készít, és azt – jóváhagyás céljából – a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkárán keresztül megküldi a miniszter részére.

2.1.6. A támogatás nyújtása, a pályázat tartalmi követelményei, a szakmai irányító testületek, a szerződéskötés, a finanszírozás és a teljesítés, a támogatások felhasználásának ellenőrzése, az Alap felhasználásának szakmai értékelése és a tájékoztatás részletes eljárási rendjét az NKTH és a KPI közös szabályzatban rögzíti.

2.1.7. Az egyes programok értékelésének módját, ütemezését az NKTH értékelési stratégiája tartalmazza.

2.2. Pályázaton kívüli támogatások (egyedi döntések)

2.2.1. Az egyedi kérelmek elbírálására vonatkozó szempontrendszert és eljárásrendet az NKTH készíti el és – a Tanács egyetértését követően – a miniszter hagyja jóvá.

2.2.2. Az egyedi támogatási kérelmek esetében a támogatás odaítéléséről – az NKTH indokolással alátámasztott döntési javaslata alapján – a miniszter dönt. Az NKTH elnöke a döntési javaslatot a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkárán keresztül küldi meg a miniszter részére.

2.2.3. A miniszterhez beérkező támogatásra irányuló egyedi kérelmeket a miniszter haladéktalanul megküldi az NKTH részére.

2.2.4. Az NKTH szakmai és jogi szempontból ellenőrzi a kérelmet, fedezetvizsgálatot végez és elkészíti a döntési javaslatot.

2.2.5. A pályázaton kívüli támogatások kezelésének, szakmai és jogi ellenőrzésének, fedezetvizsgálatának, nyilvántartásának, a szerződéskötésnek, a finanszírozásnak és az ellenőrzésnek a rendjét, a tájékoztatási kötelezettség végrehajtását az NKTH és a KPI közös szabályzatban rögzíti.

3. Kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés

3.1. Kötelezettségvállalás

3.1.1. A kötelezettségvállalás azonnali vagy későbbi időpontra vonatkozó, fizetési vagy más teljesítési kötelezettségre, illetőleg követelésre vonatkozó írásbeli intézkedés.

A kötelezettségvállalás dokumentuma alatt az Ámr. 2. §-ának 67. pontjában meghatározott dokumentumokat kell érteni, illetve az egyedi támogatásról szóló döntést.

3.1.2. Az Alap terhére a miniszter, illetve az általa írásban meghatalmazott személy vállalhat fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget. A költségvetési törvényben régiónként meghatározott decentralizált keretek felhasználásáról az RFT-k döntenek.

3.1.3. Az Alap terhére nyílt pályázati rendszerben vagy egyedi döntés alapján nyújtandó támogatások esetében a döntési javaslatot az NKTH készíti el és azt az NKTH elnöke a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkárának küldi meg. A javaslatot a miniszter – vagy az általa írásban meghatalmazott személy – hagyja jóvá. Az RFT-k döntési javaslatát a Regionális Innovációs Ügynökségek (a továbbiakban: ,,RIÜ”) készítik el és az RFT elnöke döntését követően megküldik a NKTH részére.

3.1.3. Az Alap terhére vállalt kötelezettségekről az NKTH és a KPI a költségvetési törvény címrendjének megfelelő bontásban napra kész nyilvántartást vezet. A kötelezettségállomány nyilvántartás struktúrájának kialakítása az NKTH Gazdasági Főosztályának feladata. A nyilvántartást oly módon kell vezetni, hogy abból kiderüljön a tárgyévi és a tárgyévet követő évek kötelezettségvállalása. Az Alapról szóló törvényben rögzített, különböző mennyiségi korlátozás alá tartozó felhasználásokról (I. fejezet 2.3.4. és 2.3.8. pont) külön-külön nyilvántartást kell vezetni.

3.1.4. Az Alap esetében maradvánnyal szemben elszámolási lehetőség nincs. A tárgyévi kötelezettséggel terhelt maradvány a tárgyévet követő év előirányzatait terheli. Ezért az egyes éveket terhelő kötelezettségeket úgy kell nyilvántartani, hogy a kötelezettség a valós (pénzforgalmi) időszakot terhelje.

3.1.5. A döntés dokumentálása

3.1.5.1. Az Alap terhére nyújtott támogatásról szóló, miniszter – vagy az általa írásban meghatalmazott személy – által hozott döntés dokumentációja az alábbi dokumentumokat tartalmazza:

a) a KPI, illetve – pályázaton kívüli felhasználás esetén – az NKTH által készített előterjesztés;

b) a kötelezettségvállalás bizonylata (döntés);

c) nyílt pályázat esetén a szakmai irányító testület ülésének jegyzőkönyve (hitelesített másolat).

Az a)–c) pontokban felsorolt dokumentumok 3–3 példányban készülnek, melyből 1–1 példány az NKTH Gazdasági Főosztálya és a KPI példánya, 1 példányt pedig az NKTH akta tartalmaz.

A kötelezettségvállalás bizonylata 4 példányban készül, melyből 1–1 példány a miniszter, az NKTH Gazdasági Főosztálya és a KPI példánya, 1 példányt pedig az NKTH akta tartalmaz.

Az NKTH a miniszter részére a kötelezettségvállalási dokumentumot 4 példányban küldi meg jóváhagyás céljából.

3.1.5.2. Az Alap terhére nyújtott támogatásról szóló, RFT által hozott döntés dokumentációja az alábbi dokumentumokat tartalmazza:

a) a RIÜ által készített előterjesztés;

b) a kötelezettségvállalás bizonylata (döntés);

c) a szakmai irányító testület üléséről készült emlékeztető;

d) jelen utasítás 2. számú mellékletének megfelelő nyilatkozat kitöltve, aláírva;

Az a)–d) pontokban felsorolt dokumentumok 5–5 példányban készülnek, melyből 1–1 példány az RFT, a RIÜ, az NKTH Gazdasági Főosztálya és a KPI példánya, 1 példányt pedig az NKTH akta tartalmaz.

3.1.6. Az Alapból az NKTH részére külön jogszabály, nemzetközi szerződés alapján nyújtott egyedi támogatásokról – a Tanács, és szükség esetén a miniszter jóváhagyását követően – az NKTH és a KPI megállapodást köt. Az elszámolás határidejét a szerződésben rögzíteni kell.

3.1.7. Kötelezettségvállalás nyilvántartása nyílt pályázati rendszerben nyújtott támogatási programok esetében

3.1.7.1. A pályázati keretösszeget az NKTH rögzíti, míg a kötelezettségvállalás egyéb adatait a KPI tartja nyilván.

3.1.7.2. A kötelezettségvállalások adatainak rögzítése az Alap pályázat- és szerződés-nyilvántartó rendszerében történik.

3.1.7.3. Az NKTH Gazdasági Főosztálya a pályázati dokumentum kézhezvételekor nyilvántartásba veszi a döntés keretösszegét.

3.1.7.4. A KPI a kötelezettségvállalás dokumentumának kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül – a pályázati programon belül – egyedileg rögzíti a pályázatok adatait, értesíti a nyertes pályázókat, megkezdi a szerződéskötést. A szerződéskötést követően, a szerződésre vonatkozó adatok között kerül rögzítésre a kifizetés ütemezése.

3.1.7.5. Amennyiben a szerződéskötések során a KPI úgy látja, hogy adott pályázati program esetén szükséges a teljesítés döntésben rögzített ütemtervétől eltérni, úgy a módosítás érvényességéhez az NKTH elnökének jóváhagyása szükséges. A kötelezettségvállalás módosítását – a fedezetvizsgálatot követően – az NKTH Gazdasági Főosztályának vezetője jegyzi ellen.

3.1.8. Kötelezettségvállalás nyilvántartása pályázaton kívüli egyedi támogatási kérelmek esetében

3.1.8.1. Az egyedi kérelmen alapuló támogatási döntések keretében vállalt kötelezettségeket az NKTH tartja nyilván.

3.1.8.2. A kötelezettségvállalások adatainak rögzítése az Alap pályázat- és szerződés-nyilvántartó rendszerében történik.

3.1.8.3. A kötelezettségvállalás adatait az NKTH Gazdasági Főosztálya rögzíti. A kötelezettségvállalási adatlapot az NKTH küldi meg a KPI részére, szerződéskötés céljából.

3.1.8.4. A KPI a kötelezettségvállalási adatlap kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül megköti a szerződést. A szerződéskötést követően, a szerződés adatai között kerül rögzítésre a kifizetés ütemezése.

3.1.8.5. Amennyiben a szerződéskötés során a KPI úgy látja, hogy szükséges a teljesítés döntésben rögzített ütemtervétől eltérni, úgy a módosítás érvényességéhez az NKTH elnökének jóváhagyása szükséges. A kötelezettségvállalás módosítását – a fedezetvizsgálatot követően – az NKTH Gazdasági Főosztályának vezetője jegyzi ellen.

3.1.9. Kötelezettségvállalás nyilvántartása az NKTH részére pályázaton kívül, külön jogszabály, nemzetközi szerződés alapján nyújtott támogatások esetében

3.1.9.1. A kötelezettségvállalás adatainak rögzítését az NKTH végzi.

3.1.9.2. Az NKTH részére az Alapból nyújtott vonatkozó támogatás terhére vállalt kötelezettség dokumentuma szerződés vagy utazási határozat, amelyek nyilvántartását az NKTH Gazdasági Főosztálya vezeti.

3.1.9.3. Az Alapból az NKTH részére nyújtott támogatás felhasználásának elszámolását az Alap felé az NKTH Gazdasági Főosztálya végzi.

3.1.10. Az NKTH elnöke jogosult a támogatási döntés módosítására, amennyiben a módosítás – a támogatás teljes összegét tekintve – többlet kötelezettséget nem eredményez (pl.: kifizetés ütemezésének módosítása, változás a konzorcium összetételében stb).

3.1.11. A miniszter, illetve az általa írásban meghatalmazott személy, valamint az RFT pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott döntése birtokában a nyílt pályázati rendszerben nyújtott támogatások és a pályázaton kívüli egyedi döntések esetében a támogatási szerződéseket a KPI köti meg a nyertes pályázókkal a döntésben meghatározott feltételek szerint. A KPI részéről a támogatási szerződés aláírására a KPI főigazgatója jogosult. A szerződéskötés rendjét a KPI eljárásrendben szabályozza.

3.1.12. Az Alap terhére vállalt kötelezettségekről az NKTH elnöke – a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkárán keresztül – havonta tájékoztatja a minisztert.

3.2. Teljesítésigazolás

3.2.1. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését.

3.2.2. Az Alappal kapcsolatos bevételek és kiadások teljesítésigazolását a KPI végzi. A teljesítésigazolás részletes szabályait, a teljesítésigazolásra jogosultak körét a KPI külön szabályzatban határozza meg.

3.3. Érvényesítés

3.3.1. Érvényesítésre az utalványozás előtt, a teljesítés szakmai igazolása után kerül sor. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot.

3.3.2. Az Alap vonatkozásában érvényesítő csak a KPI gazdasági főigazgató-helyettese, illetve az által írásban megbízott legalább középfokú iskolai végzettségű és pénzügyi-számviteli szakképesítésű közalkalmazott lehet. Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy.

3.3.3. Az Alap kiadásaival és bevételeivel kapcsolatos érvényesítést a KPI végzi. Az érvényesítés részletes szabályait, az érvényesítésre jogosultak körét a KPI külön szabályzatban határozza meg.

3.4. Utalványozás

3.4.1. Utalványozás alatt a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelését kell érteni, amely érvényesített számla, illetőleg egyéb okmány alapján hajtható végre.

3.4.2. Utalványozni csak az érvényesített (II. fejezet 3.3. pont) okmányra rávezetett aláírással vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalványrendelet) lehet.

3.4.3. Az utalványrendeleten fel kell tüntetni:

a) a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak (házipénztár, bank) megnevezését;

b) az „utalvány” szót;

c) a költségvetési évet;

d) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát;

e) a fizetés időpontját, módját és összegét;

f) a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését;

g) a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását;

h) a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel sorszámát.

3.4.4. Az Alap kiadásainak és bevételeinek utalványozását a KPI végzi. Az utalványozás részletes szabályait, illetve az utalványozásra jogosultak körét a KPI külön szabályzatban határozza meg.

3.5. Pénzügyi ellenjegyzés

3.5.1. A kötelezettségvállalás dokumentuma, a kedvezményezettel kötött szerződés és a kifizetést elrendelő utalványrendelet kizárólag írásos ellenjegyzéssel együtt érvényes. Ellenjegyzés nélkül szerződés nem köthető, pénzügyi teljesítés nem hajtható végre.

3.5.2. Az ellenjegyzést végző személy aláírásával igazolja, hogy a kötelezettségvállalás dokumentuma, illetve az utalványrendelet

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,

b) az előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

Az utalvány ellenjegyzése során továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.

3.5.3. Az Alap terhére vállalt kötelezettségek ellenjegyzésére az NKTH Gazdasági Főosztályának vezetője jogosult.

3.5.4. Az Alap terhére nyílt pályázati rendszerben vagy egyedi döntés alapján kötött támogatási szerződések, illetve az ahhoz kapcsolódó kifizetések és bevételek ellenjegyzése a KPI-nél történik, ezért az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárást és az ellenjegyzésre jogosult személyek kijelölését a KPI-nél külön szabályzatban kell rögzíteni.

3.5.5. Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást, illetve az utalványozást, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre kötelezettségvállalás esetén a költségvetési szerv vezetője, illetve utalványozás esetén az utalványozó írásban utasítja. Az utasításra történő ellenjegyzésről a felügyeleti szerv vezetőjét azonnali hatállyal írásban értesíteni kell. A felügyeleti szerv vezetője a jelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

Az utalványozás utasításra történő ellenjegyzését a KPI az NKTH részére köteles jelenteni.

3.5.6. A kötelezettségvállalások ellenjegyzését megelőzően az NKTH Gazdasági Főosztálya fedezetvizsgálatot végez. A fedezetvizsgálat kitér a költségvetési törvény szerinti címeken rendelkezésre álló forrás és az Alapról szóló törvényben rögzített felhasználási korlátozások (I. fejezet 2.3.4. és 2.3.8. pont) betartásának ellenőrzésére. A kötelezettségvállalás dokumentumára rá kell vezetni „a fedezet rendelkezésre áll” szöveget. A fedezet rendelkezésre állásának tényét a pénzügyi ellenjegyző aláírásával igazolja.

3.5.7. A miniszter részére csak pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott döntési javaslatot lehet beterjeszteni.

3.5.8. A szerződések, illetve az utalványozás ellenjegyzését megelőzően a KPI köteles ismételten fedezetvizsgálatot végezni. Ennek során a II. fejezet 3.5.2. pontban rögzítetteken túl a KPI azt is ellenőrzi, hogy a kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített éves keretösszegek a szerződéskötés, illetve utalványozás során nem kerülnek-e túllépésre.

3.6. Összeférhetetlenség, titoktartás

3.6.1. Ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan nem lehet azonos személy:

a) a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző,

b) az utalványozó és ellenjegyző,

c) az érvényesítő, az utalványozó és az ellenjegyző.

3.6.2. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja] vagy a maga javára látná el.

3.6.3. A kötelezettségvállalási-, utalványozási- és ellenjegyzési jogkör, valamint a bankszámlák feletti rendelkezési jog gyakorlása során szerzett információk bizalmas kezelésére a hivatali és egyéb titoktartási kötelezettségről szóló jogszabályokat, az NKTH elnökének és a KPI főigazgatójának vonatkozó utasításait kell alkalmazni.

4. Pénzeszközátadás

4.1. Az Alapból történő pénzeszközátadást a miniszter engedélyezi.

4.2. Az Alap kezelésével összefüggő kiadások fedezetéül az NKTH, illetve a KPI részére történő pénzeszközátadást a miniszter évente – a költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelően – éves, illetve havi keretösszeg meghatározásával engedélyezi. Az éves keretösszeg megváltoztatását az NKTH Gazdasági főosztályvezetőjének javaslatára az NKTH elnöke kezdeményezi, és a miniszter engedélyezi. A KPI részére történő pénzeszközátadás tekintetében az NKTH Gazdasági főosztályának vezetője vállalhat kötelezettséget, a MÁK-nak történő bejelentésre az NKTH Gazdasági főosztályának vezetője és az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

5. Előirányzat-módosítás

5.1. Előirányzat-módosítást az NKTH Gazdasági Főosztályának javaslata alapján az NKTH elnöke kezdeményezhet a miniszternél. A miniszter az előirányzat-módosítást a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára egyetértésével hagyja jóvá.

5.2. Az előirányzat-módosítás előkészítését az NKTH Gazdasági Főosztálya végzi. A MÁK-hoz történő bejelentésre az NKTH Gazdasági Főosztályának vezetője és az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

5.3. A miniszter által jóváhagyott előirányzat-módosításról az NKTH Gazdasági Főosztálya értesíti a KPI-t.

6. Követelésállomány (adósok) nyilvántartása, kezelése

6.1. Az Alap követelésállományának nyilvántartását és kezelését a KPI végzi. A KPI az adósságállomány alakulásáról, az állományváltozás okairól, a tárgyidőszaki behajtással kapcsolatos kiadásokról minden negyedév végén, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig beszámol az NKTH részére. A beszámolót az NKTH Gazdasági Főosztálya részére papír alapon, hivatalos úton és egyidejűleg e-mailben kell eljuttatni.

6.2. A II. fejezet 6.1. pontban foglalt jelentési kötelezettség nem pótolja a követelésállománnyal kapcsolatos, jogszabályban rögzített egyéb beszámolási kötelezettségeket.

6.3. A követelésállomány alakulását, a követeléskezelés tapasztalatait az éves költségvetési beszámoló szöveges részében be kell mutatni.

7. Követelés fejében kapott részvények, üzletrészek, egyéb vagyontárgyak

7.1. Az Alap követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és olyan mértékben lehet, amennyiben és amekkora összegben pénzbeli teljesítés nem lehetséges.

7.2. Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével elégíthető ki, azokat a lehető legrövidebb időn belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, mint a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet részére, kizárólag készpénzes értékesítésre vagy – az értékesítésig – további hasznosításra át kell adni. A követelés fejében kapott, az NKTH vagyonkezelésében lévő részvények, üzletrészek, egyéb vagyontárgyak kezelése, nyilvántartása, elszámolása tekintetében az NKTH igazgatási költségvetésére vonatkozó belső szabályokat kell alkalmazni. A részvényekkel, illetve üzletrészekkel, egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatos hivatkozott feladatok ellátását az NKTH Gazdasági Főosztálya végzi.

7.3. A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást az NKTH elnökének javaslata alapján a miniszter engedélyezi, az abból származó bevétel – a költségvetési támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével – az Alapot illeti meg.

8. Az Alap pénzforgalmának bonyolítása

8.1. Az Alap pénzforgalmának bonyolítása a MÁK-nál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlán történik, amely felett a rendelkezési jogot a KPI gyakorolja. A pénzforgalom bonyolításával kapcsolatos eljárásrendet és hatásköröket a KPI külön szabályzatban határozza meg.

8.2. Az APEH a hozzá befizetett járulékot az Alapról szóló törvény 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott innovációs járulékelőleg befizetésének határidejétől számított 5 munkanap alatt naponta, más esetekben hetente egy alkalommal, a hét első munkanapján utalja át az Alap előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

8.3. Az átutalásokra vonatkozó eljárás részleteit – beleértve az adóbírságból, a késedelmi- és az önellenőrzési pótlékokból származó bevételek APEH és Alap közötti megosztására vonatkozó szabályokat is – az NKTH, a MÁK és az APEH közötti háromoldalú megállapodás rögzíti.

9. Könyvvezetés, beszámolás, adatszolgáltatás

9.1. Könyvvezetés, számviteli rend

Az Alap könyvvezetését a KPI végzi, pénzforgalmát a KPI bonyolítja. Az Alap egységes számviteli rendjét, a könyvvezetés szabályozását az NKTH egyetértésével a KPI alakítja ki, és a miniszter hagyja jóvá. A KPI legalább az alábbi szabályzatok megalkotására köteles:

– Számviteli politika

– Eszközök és források értékelési szabályzata

– Eszközök és források leltárkészítési szabályzata

– Pénzkezelési szabályzat

– Számlarend, számlatükör

– Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendje

– Bizonylati szabályzat

9.2. Kincstári beszámoló, mérlegjelentés, évközi és éves beszámoló, zárszámadás

9.2.1. A MÁK kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a tárgyidőszakot követő hónap 30. napjáig egyeztetés céljából megküld a KPI részére. Az egyeztetési kötelezettség a kincstári számlák egyenlegére és forgalmára, valamint a kincstári költségvetés kiemelt előirányzatainak aktuális összegére és az előirányzatok teljesítésének összegére vonatkozik. A KPI az egyeztetés keretében észlelt esetleges eltérésről legkésőbb tárgyév február 10-ig tájékoztatja az NKTH-t. Az eltérést a KPI az elemi beszámolóhoz is köteles mellékelni.

9.2.2. A KPI az Alap eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készít az Ámr. 12/a)–12/c) számú mellékletei szerint. Az időközi mérlegjelentést a KPI az APEH adatszolgáltatást követő 5 munkanapon belül, a negyedik negyedévre vonatkozóan a gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő március 10-ig, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően küldi meg az NKTH Gazdasági Főosztálya részére.

A gyorsjelentést az APEH adatszolgáltatást megelőzően, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell elkészíteni.

A negyedéves mérlegjelentéseket – az NKTH elnöke jóváhagyását követően – az NKTH Gazdasági Főosztálya a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a gyorsjelentést a tárgyévet követő év március 20-ig juttatja el feldolgozásra a MÁK-nak. Az éves jelentést az NKTH az éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára részére, aki azt a beszámoló benyújtásával egyidejűleg továbbítja a MÁK részére.

9.2.3. Az Alap féléves, illetve éves költségvetési beszámolóját a jogszabályokban rögzítettek, illetve az NKTH – PM köriratával összhangban készült – belső körirata szerinti formában és tartalommal kell a megadott határidőre (II. fejezet 9.4. pont) elkészíteni. A KPI elkészíti az Alap féléves, illetve éves költségvetési beszámolójának számszaki részét (Ámr. 2. számú melléklet – „E” Elkülönített állami pénzalap költségvetése megnevezésű nyomtatványgarnitúra) és megküldi ellenőrzésre az NKTH Gazdasági Főosztálya részére. A beszámoló általános indoklását az NKTH stratégiai ügyekért felelős szervezeti egysége készíti el és küldi meg az NKTH Gazdasági Főosztályának részére.

Az évközi és éves beszámolókat az NKTH Gazdasági Főosztálya ellenőrzi, majd az NKTH elnöke jóváhagyásra megküldi a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára részére, aki azokat – jóváhagyását követően – továbbítja a PM részére.

9.2.4. Az éves beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek. A könyvvizsgálót – az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében – a miniszter bízza meg. A könyvvizsgálattal kapcsolatos ügyekben az NKTH elnöke teljes jogkörrel jár el. A könyvvizsgálat költségeit az NKTH az Alap működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások között számolja el.

9.2.5. Az éves beszámolót az NKTH a tárgyévet követő év május 20-ig megküldi a Tanács részére, véleményezés céljából.

9.2.6. A zárszámadási törvényjavaslat előkészítéséhez szükséges – a PM körirata és a miniszter által előírt – számszaki és szöveges információkat az NKTH készíti el és küldi meg a GKM gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkára útján a miniszter részére. A zárszámadáshoz szükséges adatszolgáltatást a miniszter küldi meg a PM részére.

9.3. Egyéb adatszolgáltatás

9.3.1. A KPI tárgyhót követő hónap 10-ig megküldi elektronikus formában az NKTH részére a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok részére juttatott támogatások adatait a MÁK által rendelkezésre bocsátott formában és tartalommal. Az adatszolgáltatást az NKTH tárgyhót követő hónap 15-ig küldi meg a MÁK részére.

9.3.2. Az Országos Támogatási Monitoring Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatást a MÁK által megadott formában és tartalommal a KPI végzi.

9.4. Határidők

Amennyiben jogszabály, a pénzügyminiszter rendelkezése vagy körirata másként nem rendeli, a jelen fejezetben foglalt kötelezettségek teljesítése során az alább határidőket kell betartani.

	KPI-től az NKTH részére	NKTH saját jogkörű adatszolgáltatása	az NKTH-tól a miniszter/szakállamtitkár részére	miniszter/szakállamtitkár PM részére
Jelentés az Alap pénzforgalmáról (Ámr. 141. §)	tárgyhót követő hónap 15. nap	tárgyhót követő hónap 25. nap	tárgyhót követő hónap 25. nap
Jelentés az Alap kötelezettség állományáról	tárgyhót követő hónap 15. nap
Jelentés követelés állomány alakulásáról	tárgyhót követő hónap 15. munkanap
Mérlegjelentés – időközi (Ámr. 145. §)	tárgynegyedévet követő hónap 20. nap	tárgynegyedévet követő hónap 25. nap	tárgynegyedévet követő hónap 25. nap
Mérlegjelentés – IV. negyedévről készült gyors jelentés (Ámr. 145. §)	tárgyévet követő év március 10.	tárgyévet követő év március 20.	tárgyévet követő év március 20.
Mérlegjelentés – éves jelentés	tárgyévet követő év május 20.		tárgyévet követő év május 25.	tárgyévet követő év május 31.
Féléves beszámoló	tárgyév július 31.		tárgyév augusztus 10.	tárgyév augusztus 15.
Előzetes éves beszámoló (könyvvizsgáló jelentés nélkül)	tárgyévet követő év április 22.		tárgyévet követő év április 25.	tárgyévet követő év április 30.
Éves beszámoló könyvvizsgálói jelentéssel	tárgyévet követő év május 15.		tárgyévet követő év május 25.	tárgyévet követő év május 31.
Éves beszámoló megküldése a Tanács részére		tárgyévet követő év május 20.

Az adatszolgáltatást a jogszabályi előírásoknak, a PM köriratának, a miniszter, illetve az NKTH elnöke vonatkozó utasításainak megfelelő formában és tartalommal kell teljesíteni a fent megjelölt határidőkre. Az adatszolgáltatások koordinálásáért az NKTH Gazdasági Főosztálya felelős.

10. Ellenőrzés

10.1. Belső ellenőrzés

10.1.1. Az Alap működtetésének, pénzforgalmának és felhasználásának belső ellenőrzését az NKTH végzi, és az ellenőrzések eredményéről tájékoztatja a minisztert. A KPI belső ellenőrei látják el a KPI pénzforgalom lebonyolításával és pénzeszközök kezelésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzését.

10.1.2. Az Alap működésének és gazdálkodásának eseti ellenőrzését az NKTH és a Tanács a miniszternél kezdeményezheti.

10.1.3. Az egyes pályázatkezelésben részt vevő szervezetek pályázatkezeléssel összefüggő tevékenységének ellenőrzését az NKTH belső ellenőrzése végzi.

10.2. Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE)

10.2.1. Az Alappal összefüggő gazdasági folyamatokra (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságokra tekintettel ki kell alakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az Alap működtetését, kezelését végző költségvetési szervek érvényesítik a feladatuk ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

10.2.2. A FEUVE kialakítása, működtetése és fejlesztése során figyelembe kell venni a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókat, az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.

10.2.3. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje az NKTH, illetve a KPI szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.

10.2.4. Az ellenőrzési nyomvonal – amely a tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatok szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása – az NKTH, illetve a KPI szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.

10.2.5. A kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést kell végezni, és kockázatkezelési rendszert kell működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az NKTH, illetve a KPI Alappal kapcsolatos tevékenységében rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

10.2.6. Az Alap gazdálkodásával, működésével kapcsolatos FEUVE-i folyamatok kialakítását, a FEUVE szabályozását az NKTH-ban a Gazdasági Főosztály vezetője, a KPI-ban a gazdasági főigazgató-helyettes koordinálja.

10.2.7. A pályázatkezelésben részt vevő egyéb szervezetek a pénzügyminiszter által jóváhagyott módszertani útmutatók alapján szintén kötelesek kialakítani a FEUVE rendszerét, amelynek keretében a pályázatkezelésre vonatkozóan ellenőrzési nyomvonalat kell kialakítaniuk, amelyet az NKTH elnöke hagy jóvá. A pályázatkezelésben részt vevő egyéb szervezeteknek a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést kell végezniük, és kockázatkezelési rendszert kell működtetniük. A pályázatkezelésben részt vevő egyéb szervezetek a FEUVE rendszer működéséről tárgyévet követő év március 31-ig kötelesek beszámolni az NKTH elnöke részére.

11. Egyéb rendelkezések

11.1. Az Alap terhére alapítvány, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság – kivéve az Alap pénzeszközeiből finanszírozott központi költségvetési szervek átalakítását ezen szervezeti formák valamelyikévé – nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető, továbbá számukra eseti, egyedi támogatás kizárólag az Alap rendeltetése szerinti konkrét feladat megvalósítására adható.

11.2. Az Alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható.

11.3. Az Alap szervezeti alapegységként munkaerőt munkaviszonyban nem foglalkoztathat.

11.4. Az APEH az alábbi innovációs járulékkal kapcsolatos adatokat szolgáltatja az NKTH részére:

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól, bevallási jogcímenkénti bontásban, a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig, adathiány esetén a negyedévet követő hónap 15. napjáig;

b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezően a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a tárgyhónapot követő hó 15-éig;

c) évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-éig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-éig teljesített befizetések összegéről, a tárgyévet követő év május 5-éig;

d) negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hó 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő év május 15-éig.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen utasítás 2007. március 15-én lép hatályba.

2. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 5. §-ában foglaltakra figyelemmel a jelen utasítás II. fejezete 1.3.2., 1.4.1., 1.5.1., 1.5.3., 1.5.4., 2.1.2., 2.1.4., 5.1. és 9.2.3. pontjaiban foglalt, a GKM szakállamtitkárai részére megállapított hatásköröket a GKM Szervezeti- és Működési Szabályzata (SZMSZ) vonatkozó módosításának hatálybalépéséig a miniszter gyakorolja, az SZMSZ hatálybalépését követően pedig a szakállamtitkárok, a miniszter nevében .

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 8/2007. (III. 10.) GKM utasításhoz

NYILATKOZAT

Alulírott ................................. (név), a ........................ (régió) Regionális Fejlesztési Tanács elnöke büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (Tanács) és a gazdasági és közlekedési miniszter által jóváhagyott ...... évi ................ program keretében ............................ (régió) Regionális Fejlesztési Tanács által ......... (dátum)-án hozott döntés az alábbiaknak maradéktalanul megfelel:

– a pályáztatás és döntéshozatal Tanács által jóváhagyott eljárásrendnek megfelelően történt,

– a döntés a pályázati kiírással és útmutatóval összhangban van,

– a pályázatás és döntéshozatal a vonatkozó jogszabályoknak megfelel,

– a pályáztatásban és döntéshozatalban részt vevő személyek nemleges összeférhetetlenségi nyilatkozataikat maradéktalanul átadták.

A .................................. (régió) Regionális Fejlesztési Tanács nevében vállalom, hogy a pályázattal összefüggő dokumentumok a jogszabályokban előírt határidőig történő megőrzését biztosítom. E határidőig a pályázattal kapcsolatos dokumentumokat az NKTH kérésére bemutatom.

............................ (dátum)

P. H.

.....................................

(aláírás)

Az utasítást a 11/2008. (II. 25.) GKM utasítás III. részének 3. pontja hatályon kívül helyezte 2008. március 1. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek