Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2007. évi LXXX. törvény

2007. évi LXXX. törvény

a menedékjogról1

2015.01.01.

Az Országgyűlés a hazájukat elhagyni kényszerülők emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelmére,
figyelemmel Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveire,
az Európai Unió menekültpolitikája, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához fűződő érdek szem előtt tartásával,
tiszteletben tartva a nemzeti migrációs hagyományokat és a nemzetközi közösség befogadó szellemiségét,
elismerve és támogatva a védelemben részesülők segítésében részt vállaló egyesületek tevékenységét,

a menedékjogról a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)3 E törvény szabályozza a Magyarország által nyújtott menedékjog tartalmát, a menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként történő elismerés (a továbbiakban együtt: elismerés) feltételeit, továbbá az elismerésre, illetve annak visszavonására irányuló eljárást.

(2) E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy menedékjogot élvez.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan;

b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;

c)4 menedékjog: jogcím Magyarország területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen;

d) kiegészítő védelem: az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;

e) ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;

f)5 kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévét be nem töltött külföldi, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;

g) származási ország: az állampolgárság, illetve hontalan személy esetén a szokásos tartózkodási hely szerinti ország vagy országok;

h)6 biztonságos származási ország: az az ország, amely szerepel az Európai Unió Tanácsának a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján, illetve a Kormány rendeletében nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok listáján, vagy ezen listákon lévő országok egy része; a származási országnak bármelyik listán való szereplése az elismerést kérő személy tekintetében megdönthető vélelmet állít fel, amely szerint ebben az országban, illetőleg az ország egy részében általában és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem fenyeget általános erőszak sem nemzetközi, sem belső fegyveres konfliktushelyzetekben, nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és amely ország ezen jogok és szabadságok megsértése ellen hatékony jogorvoslati rendszert biztosít;

i)7 biztonságos harmadik ország: az az ország, amelyre vonatkozóan a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy a kérelmező az alábbi elvekkel összhangban lévő bánásmódban részesül:

ia) az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási okból, nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződés miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének;

ib) a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;

ic)8 elismerik és alkalmazzák a nemzetközi jog azon szabályát, amely szerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve; és

id) a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültkénti elismerés esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban álló védelem;

j)9 családtag: a külföldi

ja) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),

jb)10 szülője, illetve vele érkező, a magyar jog szerint érte felelős külföldi személy, ha az elismerését kérő vagy a nemzetközi védelemben részesített személy kiskorú;

jc) házastársa, amennyiben a családi kapcsolat már a Magyarországra érkezést megelőzően is fennállt;

k)11 különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy – különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik;

l)12 rendelkezésre állást biztosító intézkedés: olyan intézkedés, amelyben a menekültügyi hatóság

la) az elismerését kérő a menekültügyi hatóság előtti rendszeres jelentkezési kötelezettségéről,

lb) a kijelölt tartózkodási hely – magánszállás, befogadó állomás, közösségi szállás vagy meghatározott megye közigazgatási területe – elrendeléséről, vagy

lc) a menekültügyi óvadék alkalmazásáról

rendelkezik;

m)13 dublini eljárás: az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i, 343/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 2-i, 1560/2003/EK bizottsági rendeletet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás.

n)14 integrációs szerződés: olyan hatósági szerződés, amelyet a menekültügyi hatóság a nemzetközi védelemben részesített személlyel köt, annak társadalmi beilleszkedése elősegítése érdekében; a szerződés tartalmazza a hatósági szerződéssel érintett felek jogait és kötelezettségeit, a külföldi együttműködési kötelezettségét, valamint a szerződés megszegésének jogkövetkezményeit.

Alapelvek

3. § (1) E törvény rendelkezéseit a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezménnyel, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: Genfi Egyezmény), valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménnyel összhangban kell alkalmazni.

(2)15 Magyarország által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismert személy menedékjogot élvez.

4. § (1) E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekének és jogainak figyelembevételével kell eljárni.

(2) E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a család egységének elvét szem előtt kell tartani.

(3) E törvény rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.

II. Fejezet

AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ SZEMÉLY JOGÁLLÁSA

5. § (1) Az elismerését kérő jogosult

a)16 az e törvényben meghatározott feltételek szerint Magyarország területén való tartózkodásra, valamint Magyarország területén való tartózkodásra jogosító – külön jogszabályban meghatározott – engedélyre;

b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra;

c)17 az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül a befogadó állomás területén, azt követően a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint történő munkavégzésre;

d)18 a menekültügyi eljárás időtartama alatt az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságával, illetve más nemzetközi szervezettel vagy civil szervezettel való kapcsolat felvételére és fenntartására.

(2) Az elismerését kérő köteles

a) a menekültügyi hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni;

b) nyilatkozni vagyonáról, jövedelméről;

c) a menekültügyi hatóság által számára kijelölt szálláshelyen – az e törvényben meghatározottak szerint – életvitelszerűen tartózkodni és a kijelölt szálláshelyen a tartózkodásra irányadó magatartási szabályokat megtartani;

d) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni.

e)19

III. Fejezet

A MENEKÜLT

6. § (1)20 Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

(3) Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe.

A menekültkénti elismerés feltételei

7. § (1) A menekültügyi hatóság – a 8. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – menekültként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a Genfi Egyezmény 1. cikkével összhangban a 6. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(2) A család egységének biztosítása céljából – a 8. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – kérelmére menekültként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menekültként elismert külföldi családtagját is.

(3)21 Ha a menekültként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket menekültként kell elismerni.

(4) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a menekültkénti elismerés feltételei fennállásának hiányában kivételes méltányosságból menekültként ismerheti el azt a külföldit, akinek az elismerését humanitárius ok indokolja, feltéve, hogy a külföldi menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn.

(5)22 A miniszter menekültként ismerheti el azt a más állam hatósága vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát megállapította.

A menekültkénti elismerést kizáró okok

8. § (1) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akire nézve a Genfi Egyezmény 1. cikk D., E. vagy F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll.

(2) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.

Menekültek biztonságos származási országokból23

9. §24 Ha a menekültkénti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerést kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.

A menekült jogállása

10. § (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel –, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.

(2) A menekült

a)25 a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás kivételével nem rendelkezik választójoggal;

b) nem tölthet be olyan munkakört, illetve feladatkört, továbbá nem viselhet olyan tisztséget, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.

(3)26 A menekült jogosult

a) a jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és – ha nemzetbiztonsági vagy közrendi érdek a kiállítását nem zárja ki – Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra,

b) az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra, valamint

c) a törvényben meghatározott, társadalmi beilleszkedését elősegítő támogatásokra.

(4) A menekült köteles

a) a menekültügyi hatósággal együttműködni;

b) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;

c)27 Magyarország jogszabályait megtartani.

A menekült jogállás megszűnése

11. § (1) A menekült jogállás megszűnik, ha

a) a menekült magyar állampolgárságot szerez;

b) a menekültkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.

(2) A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha a menekült

a) származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi;

b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;

c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét;

d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében;

e) menekültkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;

f) a menekült jogállásról írásban lemond;

g) elismerésére a 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;

h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a menekültkénti elismerését érdemben befolyásolta.

(3) A menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja, ha a menekültet bíróság jogerős határozatában olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítéli el, amelyre a törvény ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel.

(4) A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra a menekültre, aki korábbi üldöztetéséből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.

IV. Fejezet

AZ OLTALMAZOTT

12. § (1)28 Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.

(2) A súlyos sérelemtől vagy a sérelem veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

Az oltalmazottkénti elismerés feltételei

13. § (1) A menekültügyi hatóság – a 15. §-ban foglalt kivétellel – oltalmazottként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 12. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(2) A család egységének biztosítása céljából – a 15. §-ban foglalt kivétellel – kérelmére oltalmazottként kell elismerni az (1) bekezdés alapján oltalmazottként elismert külföldi családtagját is, ha

a) az elismerés iránt közös kérelmet nyújtottak be, vagy

b) a családtag az elismerés iránti kérelmet az oltalmazottként elismert külföldi hozzájárulásával, az őt oltalmazottként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be.

(3)29 Ha az oltalmazottként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket oltalmazottként kell elismerni.

14. § A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább ötévente felülvizsgálja.

Az oltalmazottkénti elismerést kizáró okok

15. § Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit,

a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy

aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el;

ab) olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli;

ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;

b)30 akinek Magyarország területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti.

Oltalmazottak biztonságos származási országokból és biztonságos harmadik országokból

16. § (1) Ha az elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerését kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.

(2)31 Ha az elismerését kérő Magyarország területére érkezését megelőzően biztonságos harmadik ország területén tartózkodott vagy átutazott, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.

Az oltalmazott jogállása

17. § (1)32 Az oltalmazottat – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel –, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.

(2)33 Az oltalmazott – a 10. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően – a jogszabályban meghatározott úti okmányra jogosult. Az úti okmány kiállítása nemzetbiztonsági vagy közrendi érdekből megtagadható.

(3) Az oltalmazott nem rendelkezik választójoggal.

(4)34 Az oltalmazottat nem illetik meg a magyar állampolgárságról szóló törvény szerinti, a menekültre vonatkozó kedvezményes honosítási feltételek.

Az oltalmazotti jogállás megszűnése

18. § (1) Az oltalmazotti jogállás megszűnik, ha

a) az oltalmazott magyar állampolgárságot szerez;

b) az oltalmazottat a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el;

c) az oltalmazottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.

(2) Az oltalmazottkénti elismerést vissza kell vonni, ha az oltalmazott

a) a származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi;

b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;

c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét;

d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott a súlyos sérelemtől vagy e sérelem veszélyétől való félelmében;

e) oltalmazottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;

f) az oltalmazotti jogállásról írásban lemond;

g) elismerésére a 15. §-ban foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;

h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez az oltalmazottkénti elismerését érdemben befolyásolta.

(3) A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra az oltalmazottra, aki az őt ért korábbi súlyos sérelemből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.

V. Fejezet

A MENEDÉKES

19. §35 Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet

a) az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy

b)36 a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek.

A menedékeskénti elismerés feltételei

20. § (1) A menekültügyi hatóság – a 21. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 19. § a) vagy b) pontjában foglalt feltétel fennáll.

(2) A család egységének biztosítása céljából – a 21. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – kérelmére menedékesként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menedékesként elismert külföldi azon családtagját is, akit az Európai Unió más tagállama részesít ideiglenes védelemben, feltéve, hogy az elismeréssel a menedékesként elismert külföldi egyetért.

A menedékeskénti elismerést kizáró okok

21. § (1) Nem lehet menedékesként elismerni azt a külföldit,

a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy

aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el;

ab)37 a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtását megelőzően, Magyarország területén kívül súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;

ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;

b)38 akinek Magyarország területén való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;

c) akiről jogerős bírói ítélet megállapította, hogy olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.

(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.

A menedékes jogállása

22. § (1) A menedékes jogosult

a) személyazonosságát igazoló okmányra;

b) külön jogszabályban meghatározott, egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmányra, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik;

c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra;

d) a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerinti munkavégzésre.

(2) A menedékes köteles

a) szálláshelyét, valamint annak megváltozását a menekültügyi hatóságnak bejelenteni;

b) a menekültügyi hatósággal együttműködni;

c) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;

d)39 Magyarország jogszabályait megtartani.

(3)40 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány megfelel a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak.

Az ideiglenes védelem tartama

23. § (1) A 19. § a) pontján alapuló ideiglenes védelem időtartama egy év.

(2) Amennyiben az Európai Unió Tanácsa az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés – (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát követő – fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem a tanácsi határozatban foglalt időtartammal meghosszabbodik.

24. § (1)41 A 19. § b) pontján alapuló ideiglenes védelem a Kormány normatív kormányhatározatában foglalt időtartam lejártáig vagy tény bekövetkeztéig áll fenn.

(2)42 Amennyiben a Kormány az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés – (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő – fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem a Kormány normatív kormányhatározatában foglalt időtartammal meghosszabbodik.

A menedékes jogállás megszűnése

25. § (1) A menedékes jogállás megszűnik, ha

a)43 az ideiglenes védelem időtartama lejár, vagy – a 19. § b) pontján alapuló elismerés esetén – a Kormány által megjelölt tény bekövetkezik;

b) az Európai Unió Tanácsa a 19. § a) pontja szerinti elismerést visszavonja;

c) a menedékes Magyarországon letelepedett jogállást szerez;

d) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként vagy oltalmazottként ismeri el;

e) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.

(2) A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha

a) a menedékesként elismert külföldit – beleegyezésével – a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó más állam részesíti ideiglenes védelemben;

b) az elismerésre a 21. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy a menedékessel szemben ilyen kizáró ok áll fenn;

c) a menedékes jogállásáról írásban lemond;

d) az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn.

VI. Fejezet

A BEFOGADÁSI FELTÉTELEK, A MENEKÜLTÜGYI ŐRIZET; A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA44

A befogadási feltételek

26. §45 (1) A befogadási feltételek magukba foglalják a befogadás anyagi feltételeit, valamint az elismerését kérő mozgásszabadságával, egészségügyi és szociális ellátásával, valamint oktatásával kapcsolatos valamennyi, törvényben és kormányrendeletben meghatározott jogosultságot és intézkedést.

(2)46 Az elismerését kérő – ha a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rászorult (a továbbiakban: rászorult) – térítésmentesen jogosult az e törvényben és más jogszabályban meghatározott befogadási feltételekre.

(3)47 Ha az elismerését kérő – különösen tartós munkavállalása esetén – nem minősül rászorultnak, a menekültügyi hatóság megkövetelheti a befogadás anyagi feltételeinek, illetve az egészségügyi ellátás költségeinek részben vagy egészben történő megtérítését.

(4)48 Ha bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi feltételei, illetve az egészségügyi ellátás fedezetével, miközben ezeket számára a (2) bekezdés alapján a menekültügyi hatóság biztosította, a menekültügyi hatóság elrendelheti az elismerését kérő számára a költségek visszatérítését.

27. §49 Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az elismerését kérő az elismerés iránti kérelem benyújtását követően a menekültügyi eljárás jogerős lezárásig az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, az egészségi állapotának megfelelő és alapszükségleteit kielégítő befogadás anyagi feltételeire és egyéb támogatásokra jogosult.

28. §50 A befogadás anyagi feltételeit a menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérő részére is biztosítani kell.

29. §51 A befogadási feltételek biztosítása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személy sajátos szükségleteire.

A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása52

30. §53 (1) Az elismerését kérő számára biztosított, a befogadás anyagi feltételei korlátozhatók, illetve – kivételes és kellően indokolt esetben – megvonhatók, ha az elismerését kérő

a)54

b) a számára engedélyezett magánszállásról ismeretlen helyre távozott, és az eltávozástól számítva tizenöt nap eltelt,

c) ismételten, változatlan ténybeli alapon nyújt be elismerés iránti kérelmet,

d) a menekültügyi eljárással összefüggő jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, nem szolgáltat adatot vagy információt, illetve a személyes meghallgatásokon nem jelenik meg, vagy

e) elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és így jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételeit.

(2) A menekültügyi hatóság szankcióként más szálláshelyet jelölhet ki, ha az elismerését kérő

a) a kijelölt szálláshelyen irányadó magatartási szabályokat súlyosan megszegi, vagy

b) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít.

(3) A befogadás anyagi feltételeit korlátozó vagy megvonó döntés meghozatala során

a) a menekültügyi hatóságnak figyelemmel kell lennie az elismerését kérő egyéni helyzetére, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő személyekre, továbbá

b) a korlátozásnak vagy megvonásnak arányban kell állnia az elkövetett szabályszegéssel.

(4) A sürgősségi egészségügyi ellátást a befogadás anyagi feltételeinek az (1) bekezdés szerinti korlátozása vagy megvonása esetében is biztosítani kell. Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés alapján a különleges bánásmódot igénylő személy elhelyezési jogosultságát megvonta, a menekültügyi hatóság intézkedik a menedékkérő más formában, a szociális intézményrendszer keretében történő elhelyezése iránt.

(5) A befogadás anyagi feltételeinek korlátozásáról vagy megvonásáról, illetve a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményről a menekültügyi hatóság határozattal dönt.

(6) A menekültügyi hatóság az (1)–(2) bekezdés alapján hozott döntése meghozatala során mérlegeli a korlátozás vagy megvonás, illetve a (2) bekezdés alapján hozott döntés alapjául szolgáló cselekmény súlyát, figyelemmel a cselekmény által esetlegesen okozott kárra is.

(7) Ha a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérő egyéni helyzetének mérlegelését követően a befogadás korlátozott vagy megvont anyagi feltételeit – határozattal – újból biztosíthatja.

31. §55 (1)56 Ha a menekültügyi hatóság a 30. § (1) bekezdése alapján a befogadás anyagi feltételeit korlátozta vagy megvonta, illetve a 30. § (2) bekezdés alapján döntött, az erről rendelkező határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(2)57 A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozatban foglaltak végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított hat munkanapon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

(4) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

A menekültügyi őrizet58

31/A. §59 (1) A menekültügyi hatóság a 33. §-ban, illetve a 49. § (5) bekezdésében foglaltak biztosítása céljából – a 31/B. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett – menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, ha

a) az elismerését kérő személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott, ennek megállapítása érdekében,

b) az elismerését kérő a hatóság elől elrejtőzött vagy a menekültügyi eljárás lefolytatását más módon akadályozza,

c) alapos ok miatt feltehető, hogy az elismerését kérő a menekültügyi eljárás lefolytatását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn, a menekültügyi eljárás lefolytatásához szükséges adatok megállapítása érdekében,

d) az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság, illetve a közbiztonság vagy – a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen irányadó magatartási szabályok súlyos vagy ismételt megsértése esetén – a közrend védelme érdekében szükséges,

e) a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor, vagy

f) a számára előírt megjelenési kötelezettséget az elismerését kérő felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza a dublini eljárás lefolytatását.

(2) A menekültügyi őrizet elrendelésére egyedi mérlegelés esetén és kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak célja a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával nem biztosítható.

(3) A menekültügyi őrizet elrendelése előtt a menekültügyi hatóság mérlegeli, hogy az (1) bekezdés szerinti cél a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával biztosítható-e.

(4) A 2. § l) pont lc) alpontja szerinti intézkedés önállóan vagy a 2. § l) pont la), illetve lb) alpontjában meghatározott intézkedésekkel párhuzamosan is elrendelhető.

(5) A menekültügyi őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(6) A menekültügyi őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el. A menekültügyi hatóság a menekültügyi őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozhatja az őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnál. A bíróság legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely időtartam a menekültügyi hatóság kezdeményezésére legfeljebb két alkalommal újabb hatvan nappal hosszabbítható meg úgy, hogy az őrizet időtartama ez esetben sem haladhatja meg a hat hónapot. A meghosszabbításra vonatkozó indítványnak a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül kell megérkeznie a bírósághoz. A menekültügyi hatóság az indítványát köteles megindokolni.

(7) A menekültügyi őrizet hat hónapnál – a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetében harminc napnál – nem tarthat tovább.

(8) A menekültügyi őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha

a) az elrendelésétől számítva hat hónap – a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetében harminc nap – eltelt,

b) az elrendelésének oka megszűnt,

c) megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú,

d) az őrizetbe vett elismerését kérő egészségügyi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel,

e) a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás (a továbbiakban: dublini átadás) végrehajtásának feltételei biztosítottak, vagy

f) nyilvánvalóvá válik, hogy a dublini átadást nem lehet végrehajtani.

(9) A menekültügyi őrizetnek a (8) bekezdés a), c), d), illetve f) pontja alapján történő megszüntetése esetén a menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára kijelölt tartózkodási helyet rendel el.

(10) A menekültügyi őrizetet a menekültügyi hatóság az erre a célra kijelölt, az őrizet végrehajtására szolgáló intézményben hajtja végre.

31/B. §60 (1) Nem rendelhető el menekültügyi őrizet kizárólag azon az alapon, hogy az elismerését kérő elismerés iránti kérelmet terjesztett elő.

(2) Nem rendelhető el menekültügyi őrizet a kísérő nélküli kiskorú elismerését kérővel szemben.

(3) A menekültügyi őrizet kiskorú gyermekkel rendelkező családdal szemben csak végső intézkedésként, a gyermek mindenekfelett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve rendelhető el.

31/C. §61 (1) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazására, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.

(2) A rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazását, illetve a menekültügyi őrizetet elrendelő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésével szemben kifogással élhet.

(4) A kifogást az elismerését kérő tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság nyolc napon belül bírálja el.

(5) A bíróság döntése alapján az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.

31/D. §62 (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint a menekültügyi őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye.

(3) A bírósági eljárás során az elismerését kérőt csak jogi képviselő képviselheti.

(4) A bíróság az elismerését kérő számára ügygondnokot rendel ki, ha az a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.

(5) Személyes meghallgatást kell tartani – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) a menekültügyi őrizet tartamának a bíróság részéről történő első, hetvenkét órán túli meghosszabbításakor, valamint

b) a kifogással, illetve a menekültügyi őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban, ha személyes meghallgatását az érintett kéri.

(6) A személyes meghallgatást az őrizet helyén és az elismerését kérő jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.

(7) A személyes meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha

a) az elismerését kérő a megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása miatt képtelen, vagy

b) a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.

(8) A személyes meghallgatáson az elismerését kérő, illetve a menekültügyi hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – megismerjék. Ha az elismerését kérő, illetve az indítványozó menekültügyi hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíróság ismerteti.

(9) A bíróság végzését az elismerését kérővel és a menekültügyi hatósággal, valamint a jogi képviselőjével, illetve az ügygondnokával kell közölni. A végzést kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően haladéktalanul kézbesíteni kell.

(10) A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(11) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

31/E. §63 (1) A menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérőt jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

(2) A menekültügyi őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az őrizetbe vett kérelmező felügyelet nélkül maradt, illetve eltartott családtagja elhelyezéséről, továbbá az őrizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezéséről.

31/F. §64 (1) A menekültügyi őrizet végrehajtása során

a) – a házastársak kivételével – a férfiakat a nőktől, valamint

b) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat – a magánélet megfelelő védelmének biztosításával – a többi őrizetestől

el kell különíteni.

(2) A különleges bánásmódot igénylő személyek elhelyezéséről sajátos szükségleteikre – különösen a korukra, valamint az egészségügyi (és ennek részeként mentális) állapotukra – figyelemmel kell gondoskodni.

(3) A menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérő

a) – a befogadás anyagi feltételei mellett – jogosult

aa) a hozzátartozójával, illetve a konzuli képviselete tagjával történő ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra,

ab) a jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására,

ac) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére,

ad) a vallásának gyakorlására, ideértve a vallási előírásoknak megfelelő étkezést is,

ae) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére,

af) kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés megtételére, valamint

ag) a napirendben foglaltak szerint, de napi legalább egy óra időtartamban a szabad levegőn tartózkodásra, továbbá

b) köteles

ba) a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni,

bb) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi menekültügyi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, illetve nyugalmát nem zavarja,

bc) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni,

bd) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni,

be) az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni, valamint

bf) a tartására és ellátására fordított költséget megtéríteni, kivéve, ha ügyében menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerő, vagy visszaküldési tilalmat megállapító döntés született.

31/G. §65 (1) Ha a menekültügyi hatóság a 31/E–31/F. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta, a menekültügyi őrizetbe vett személy az őrizet végrehajtására szolgáló intézmény vezetőjénél panasszal élhet.

(2) A panasz elutasításával szemben a menekültügyi őrizetbe vett személy nyolc napon belül a menekültügyi hatóság vezetőjéhez fordulhat.

31/H. §66 (1) A menekültügyi hatóság hivatalból vizsgálja, hogy fennállnak-e a menekültügyi óvadék letételének feltételei. Ha az elismerését kérő rendelkezésre állása a menekültügyi hatóság mérlegelése alapján menekültügyi óvadék letételével biztosítható, erről a menekültügyi hatóság határozatot hoz.

(2) A menekültügyi hatóság az eljárás bármely szakaszában engedélyezheti a menekültügyi óvadék letételét.

(3) A menekültügyi óvadék letételét követően a menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára tartózkodási helyet jelöl ki, valamint tájékoztatja a rendelkezésre állással kapcsolatos kötelezettségeiről, amelyek megsértése esetén a menekültügyi óvadékot az elismerését kérő nem követelheti vissza.

(4) Ha az elismerését kérő eleget tesz rendelkezésre állási kötelezettségének, a menekültügyi eljárás jogerős befejezését követően a menekültügyi óvadékot az elismerését kérő részére vissza kell adni.

(5) Ha a menekültügyi óvadékot az elismerését kérő nem követelheti vissza, annak összege a magyar államra száll.

A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes ellátása és támogatása

32. §67 (1)68 A menekült és az oltalmazott – rászorultsága esetén – az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított legfeljebb hatvan napig jogosult a befogadás anyagi feltételeinek igénybevételére, valamint a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.

(2) A menedékes – rászorultsága esetén – jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.

(3)69 Ha az ellátás, illetve a támogatás biztosításához szükséges döntés alakszerű meghozatala jogszabály előírása alapján nem mellőzhető, a menekültügyi hatóság az (1)–(2) bekezdés hatálya alá tartozó ügyekben határozattal dönt, amely határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja.

32/A. §70 (1) A menekült, az oltalmazott, továbbá a menedékes számára biztosított befogadás anyagi feltételei, valamint a jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozhatók vagy megvonhatók, ha a menekült, az oltalmazott, továbbá a menedékes

a) a befogadó állomáson irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi,

b) az együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi,

c) a befogadás anyagi feltételeire, illetve a jogszabályban meghatározott támogatásra és ellátásra való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz vagy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy

d) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít.

(2) A befogadás anyagi feltételei, illetve a jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozásáról vagy megvonásáról a menekültügyi hatóság határozattal dönt.

(3) A 26. § (3)–(4) bekezdésében és a 30. § (3)–(7) bekezdésében foglalt előírásokat az (1) bekezdés alapján hozott döntésekre is megfelelően alkalmazni kell.

32/B. §71 (1) A 32/A. § (1) bekezdés alapján hozott határozatokkal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(2)72 A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozatban foglaltak végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított hat munkanapon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

VI/A. Fejezet73

A NEMZETKÖZI VÉDELEMBEN RÉSZESÍTETT SZEMÉLY TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

32/C. § (1) A menekült vagy oltalmazott társadalmi beilleszkedésének elősegítését a menekültügyi hatóság – a menekült vagy az oltalmazott lakóhelye szerinti települési önkormányzat a családsegítést nyújtó szolgáltató, vagy intézmény (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) közreműködésével – az e törvényben meghatározott integrációs szerződés és integrációs támogatás formájában biztosítja. A feladat ellátását részben vagy egészben e fejezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelően civil szervezet is biztosíthatja.

(2) A menekültügyi hatóság a menekülttel vagy oltalmazottal kérelmére, rászorultsága esetén integrációs szerződést köt.

(3) Az integrációs szerződésben meghatározott támogatást a menekültügyi hatóság folyósítja.

(4) Az integrációs szerződés alapján nyújtandó szolgáltatásokat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a családsegítő szolgálat biztosítja. Az integrációs szerződésben foglaltak teljesülésének elősegítése céljából a családsegítő szolgálat szociális gondozót jelöl ki, aki az integrációs szerződés időtartama alatt az integrációs szerződésben meghatározottak szerint segíti a menekült vagy az oltalmazott társadalmi beilleszkedését. Az integrációs szerződésben meghatározott feladatok teljesítését a menekültügyi hatóság ellenőrzi.

(5) Az integrációs szerződés megkötésére irányuló kérelem a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított 4 hónapon belül terjeszthető elő. Az integrációs szerződés időbeli hatálya az elismeréstől számított két évig terjedhet.

(6) Ha a menekült vagy oltalmazott

a) az (5) bekezdésben meghatározott határidőig az integrációs szerződés megkötése érdekében nem nyújt be kérelmet,

b) az integrációs szerződésben megjelölt település területéről az integrációs szerződés időtartama alatt – az e törvényben meghatározott eseteket kivéve – elköltözik, vagy

c) a számára az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítását, illetve szolgáltatások biztosítását e törvény alapján megszüntetik,

menekült vagy oltalmazott jogállására tekintettel megállapított támogatásokra a 32/D. § (4) bekezdésében foglalt kivételével a továbbiakban nem jogosult.

(7) Az integrációs szerződés hatálya alatt a menekült vagy oltalmazott belföldi lakóhelyét csak indokolt esetben változtathatja meg, így különösen akkor, ha a lakóhely változtatása

a) munkavállalás,

b) lakhatás biztosítása,

c) családegyesítés, vagy

d) speciális egészségügyi, szociális intézményi ellátás vagy elhelyezés

miatt szükséges.

32/D. § (1) Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggeszthető, ha a menekült vagy oltalmazott

a) legalább 30 napig folyamatosan és önhibájából eredően nem teljesíti az integrációs szerződésből rá háruló kötelezettségeket,

b) vagyonára és jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz,

c) 30 napot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása szükséges, vagy

d) ellen három év vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult.

(2) Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása megszüntethető, ha

a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott valamely körülmény az annak vonatkozásában meghatározott határidőt követően is fennáll,

b) az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott valamely körülmény miatt a támogatások folyósításának, illetve szolgáltatások biztosításának újbóli felfüggesztése válna szükségessé,

c) a menekültet vagy az oltalmazottat szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélik, vagy

d) a menekült vagy oltalmazott jogállásáról lemondott vagy azt a menekültügyi hatóság visszavonta.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés c) pontja szerinti körülményeket az integrációs szerződésben foglaltak szerint a közigazgatási szerv felhívására a menekült vagy oltalmazott igazolja.

(4) Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggesztésénél, illetve megszüntetésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem veszélyeztetheti a nemzetközi védelemben részesített személy családtagjainak helyzetét.

(5) A befogadó állomásról való kiköltözést követően az elismert menekült vagy oltalmazott – rászorultsága esetén – az integrációs szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónapon keresztül havonta folyósított támogatásra jogosult, amelynek mértéke a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege.

VII. Fejezet

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A menekültügyi eljárás célja

33. § A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy e törvény alapján fennállnak-e az elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésének feltételei.

Költségviselés

34. § A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén tárgyi költségmentes.

Az elismerés iránti kérelem benyújtása

35. § (1) A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul.

(2) Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban személyesen jár el.

(3) A menekültügyi eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

(4) Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor az elismerését kérőnek a menekültügyi hatóság előtt személyesen meg kell jelennie.

(5) Ha a cselekvőképtelen személy személyesen kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság köteles a menekültügyi eljárásba a cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselőjét bevonni, ennek hiányában ügygondnok kirendelését kérni.

(6)74 Ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a kiskorú képviseletét ellátó ügygondnok kirendelése iránt, kivéve, ha az elismerését kérő minden valószínűség szerint eléri nagykorúságát, mielőtt a menekültügyi hatóság az ügy érdemére vonatkozó döntését meghozza.

(7) A kísérő nélküli kiskorú ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(8) Családtagok közös kérelmezése esetén az elismerés iránti kérelmet az eljárási képességgel rendelkező elismerését kérő a családtagjaira is kiterjedően nyújtja be.

(9) Az elismerés iránti közös kérelem a cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes családtagra akkor terjed ki, ha a közös kérelmezéshez előzetesen vagy legkésőbb személyes meghallgatásakor írásban hozzájárul. Az elismerés iránti közös kérelem a cselekvőképtelen családtagra a törvényes képviselő vagy az ügygondnok írásbeli hozzájárulásával terjed ki.

(10)75 A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem benyújtásakor, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésekor intézkedik az elismerését kérő arcképmásának, valamint ujjnyomatának rögzítése iránt.

35/A. §76 A fogvatartott elismerését kérő ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.

35/B. §77 (1) Amennyiben az elismerését kérő európai elfogató parancs hatálya alatt áll, a menekültügyi hatóság érdemi döntését az átadás végrehajtása előtt hozza meg.

(2) A döntéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek az átadás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Az elismerését kérő eljárási jogai és kötelezettségei

36. § (1) Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.

(2) A határozatot az elismerését kérővel az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven szóban kell közölni. A határozat szóbeli közlésével egyidejűleg a határozatot a kérelmezővel írásban is közölni kell.

(3) A végzést az elismerését kérővel írásban kell közölni.

(4)78 A menekültügyi hatóság a döntés közléséről – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – annak meghozatalát követő nyolc napon belül köteles gondoskodni.

(5)79 A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni. A hirdetmény nem tartalmazhatja az ügy tárgyát, az elismerését kérő személyes adatai közül pedig kizárólag családi és utóneve tüntethető fel. A hirdetmény kizárólag a menekültügyi hatóság hirdetőtábláján helyezhető el. Hirdetményi közlést követően a döntés közlésére vonatkozóan a kapcsolattartás általános szabályai nem alkalmazhatók.

(6) A menekültügyi hatóság tolmácsot – a tolmáccsal kötött szerződés alapján – kirendelő végzés nélkül is igénybe vehet.

(7) A menekültügyi eljárásban a tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségeit a menekültügyi hatóság viseli.

(8)80 Az elismerését kérőnek bírósági felülvizsgálat iránti kérelme előterjesztésekor a menekültügyi hatóság előtt személyesen meg kell jelennie.

37. § (1) A menekültügyi hatóság köteles az elismerését kérőt eljárási jogairól, kötelezettségeiről, továbbá a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – a kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(2) A tájékoztatást és annak tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3)81 Az elismerését kérőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén, illetve rászorultsága esetén – a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglaltak szerint – díjmentesen jogi segítséget vegyen igénybe, vagy elfogadja valamely jogvédelemmel foglalkozó bejegyzett egyesület ingyenes jogi segítségét.

(4) Az elismerését kérő által megbízott, jogi segítséget nyújtó személy

a) jelen lehet az elismerését kérő személyes meghallgatásán;

b) a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet;

c) az elismerését kérővel való kapcsolattartás érdekében az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló intézmény területére, ha pedig az elismerését kérőt fogva tartják, a fogva tartás helyére beléphet.

38. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a menekültügyi eljárásban részt vehet. Ennek keretében

a) az elismerését kérő beleegyezésével

aa) jelen lehet az elismerését kérő személyes meghallgatásán;

ab) betekinthet a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot készíthet;

ac) a menekültügyi eljárás menetéről és a meghozott határozatokról – ideértve a bírósági határozatokat is – a menekültügyi hatóság tájékoztatja;

b) az elismerés iránti kérelemmel kapcsolatos véleményét a menekültügyi eljárás bármely szakaszában előadhatja;

c) az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló intézmények területére, fogva tartás esetén pedig a fogva tartás helyére beléphet.

39. § Az elismerését kérő a menekültügyi eljárás során köteles tűrni

a) csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását;

b)82 arcképmásának, továbbá ujjnyomatának rögzítését.

A bizonyítás szabályai

40. § Az elismerés iránti kérelemre vonatkozó döntés az elismerését kérő egyéni helyzetének értékelésén alapul.

41. § (1) A menekültügyi eljárás során annak igazolása vagy valószínűsítése érdekében, hogy az elismerését kérőre nézve a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés feltételei fennállnak, különösen az alábbi bizonyítási eszközök használhatók fel:

a) az elismerését kérő által feltárt, menekülésre okot adó tények és körülmények, valamint az ezeket alátámasztó iratok;

b) az elismerését kérő által rendelkezésre bocsátott úti okmány vagy egyéb olyan okmány, amelyből személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet;

c) az elismerését kérő származási országára vonatkozó valamennyi releváns és időszerű információ, ideértve a származási ország jogszabályi vagy egyéb, a jogalanyokra nézve kötelező rendelkezéseit, valamint azok alkalmazási módját is.

(2) A menekültügyi hatóság és szükség esetén a bíróság köteles beszerezni a miniszter irányítása alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv jelentését.

(3) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot, illetve a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokiratot bizonyító erejű okiratként a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítése vagy egyéb felülhitelesítés hiányában is elfogadhatja.

(4) A nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítás nélkül is elfogadható.

42. § (1) Magyar hatóság, illetve bíróság nem léphet kapcsolatba

a) az elismerését kérő származási országával,

b) olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba,

c) olyan személlyel vagy szervezettel, akiről vagy amelyről feltételezhető, hogy az elismerését kérőt üldözte, üldözné vagy információt továbbítana az elismerését kérő üldözőinek,

ha a kapcsolatfelvétel eredményeként az üldözők tudomást szereznének arról, hogy az elismerését kérő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy a kapcsolatfelvétel következtében az elismerését kérő, illetve valamely családtagja testi épségét vagy az elismerését kérő származási országában élő családtagjának szabadságát vagy biztonságát veszély fenyegetné.

(2)83 Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg.

43. § (1)84 Az elismerését kérő személyes meghallgatása – ha e törvény kivételt nem tesz – a menekültügyi eljárásban kötelező. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A menekültügyi hatóság a személyes meghallgatástól eltekinthet, ha az elismerését kérő nincs meghallgatható állapotban.

(3) Az eljárási képességgel rendelkező családtaggal együtt érkező, tizennegyedik életévét be nem töltött elismerését kérőt akkor lehet meghallgatni, ha személyes meghallgatása a tényállás tisztázása érdekében nélkülözhetetlen.

(4) Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt nem hallgatta meg.

44. § (1) Amennyiben a magát kiskorúnak valló elismerését kérő kiskorúságát illetően kétség merül fel, életkora megállapítása céljából orvosszakértői vizsgálat kezdeményezhető. A vizsgálat kizárólag az elismerését kérő, ha pedig az elismerését kérő nyilatkozattételre képtelen állapotban van, törvényes képviselője vagy ügygondnoka hozzájárulásával végezhető el.

(2) Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nem adta hozzájárulását a vizsgálat elvégzéséhez.

(3) Ha az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok a kiskorúság megállapítására irányuló szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá, az elismerését kérőre nézve a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések – a törvényes képviselő bevonására, illetve az ügygondnok kirendelésére vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatók.

A visszaküldés tilalmának vizsgálata

45. § (1)85 A visszaküldés tilalma fennáll, ha az elismerését kérő származási országában faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.

(2) A kísérő nélküli kiskorú esetében a visszaküldés tilalma akkor is fennáll, ha a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás sem a származási országában, sem az őt befogadó más államban nem biztosított.

(3) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem elutasítására, valamint az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében megállapítja a visszaküldés tilalmának fennállását vagy fenn nem állását.

(4) Az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti tilalom fennállása esetén a menekültügyi hatóság javaslatára az idegenrendészeti hatóság a külföldit befogadottként ismeri el.

(5)86 Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról.

(6)87 Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyarország által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről.

(7)–(9)88

(10)89 A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a kérelmező származási országa nem igazolt, vagy valószínűsített.

Kizárt eljárások

46. §90 A menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban nincs helye

a) fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak;

b) az eljárás kérelemre történő felfüggesztésének;

c) elektronikus kapcsolattartásnak;

d) a jogszabálysértő döntés visszavonásáról rendelkező döntés elleni jogorvoslatnak;

e) kézbesítési ügygondnok kijelölésének.

VIII. Fejezet

A MENEKÜLTKÉNTI VAGY OLTALMAZOTTKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

Az előzetes vizsgálati eljárás

47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet (e fejezetben a továbbiakban: kérelem) a benyújtását követően előzetes vizsgálatnak veti alá.

(2)91 Az előzetes vizsgálati eljárást harminc napon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.

48. § (1)92 A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldit (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntés vagy a 49. § (4) bekezdése alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés jogerőre emelkedéséig befogadó állomáson helyezi el, kivéve, ha

a) a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll,

b) fennállnak a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei, vagy

c) a kérelmező jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri a befogadó állomáson történő elhelyezését.

(1a)93 A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezéséről intézkedik.

(2) A kérelmező a befogadó állomásról csak különösen indokolt esetben, a menekültügyi hatóság engedélyével távozhat el, feltéve, hogy távolléte az eljárási cselekmények lefolytatását nem akadályozza.

49. § (1)94 Az előzetes vizsgálati eljárás során a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy fennállnak-e a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei.

(2)95 Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini eljárás lefolytatásának van helye, a dublini eljárás befejezéséig az előzetes vizsgálati eljárást felfüggeszti.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(4)96 Ha a dublini eljárás során megkeresett tagállam a kérelmező átvételére és a kérelem vizsgálatára köteles, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt. Az átadásról hozott végzés közlését követően a kérelem visszavonásának nincs helye.

(5) A menekültügyi hatóság az átadásról hozott végzésben rendelkezik arról, hogy a külföldi az átadás végrehajtásáig, de legfeljebb 72 óráig a számára kijelölt tartózkodási helyet az átadás végrehajtásának biztosítása érdekében nem hagyhatja el.

(6) Az átadásról rendelkező végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(7) A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(8)97 A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(9) A bírósági felülvizsgálat során az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

50. § (1) Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárul, az előzetes vizsgálati eljárást a kérelmező átadásának időpontjában meg kell szüntetni.

(2) Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az előzetes vizsgálati eljárást – az 51. §-ban foglaltak szerint – folytatni kell.

51. § (1)98 Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében, valamint dönt arról, hogy fennállnak-e a kérelem nyilvánvaló megalapozatlansága megállapításának feltételei.

(2) Elfogadhatatlan a kérelem, ha

a) a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;

b) a kérelmezőt más tagállam menekültként ismerte el;

c) a kérelmezőt valamely harmadik ország menekültként ismerte el, feltéve, hogy ez a védelem a kérelem elbírálásakor is fennáll, és a szóban forgó harmadik ország a kérelmezőt visszafogadja;

d) a jogerős elutasító döntést követően ugyanaz a személy azonos ténybeli alapon nyújt be kérelmet;

e)99 a kérelmező vonatkozásában van olyan ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül.

(3)100 A (2) bekezdés e) pontja alapján a kérelem elfogadhatatlanságának megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező

a) a biztonságos harmadik országban tartózkodott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;

b) annak területén átutazott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;

c) ott rokoni kapcsolatokkal rendelkezik és az ország területére beléphet vagy;

d) a biztonságos harmadik ország az elismerését kérő kiadatását kéri.

(4)101 A (3) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak esetén az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.

(5)102 A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, ha a kérelmező

a) mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak kevésbé lényeges vagy lényegtelen információkat közöl;

b) rosszhiszemű magatartása következtében nem tudja igazolni vagy valószínűsíteni származási országát, vagy;

c) ésszerű időn belül nem terjesztett elő elismerés iránti kérelmet, bár módja lett volna azt korábban benyújtani, és a késedelem kimentésére nem tud ésszerű okot előadni.

(6)103 A kérelem nem kerülhet elutasítására kizárólag az (5) bekezdés c) pontja alapján.

(7)104 A menekültügyi hatóság a nyilvánvalóan megalapozatlanság kérdéskörében az elismerés iránti kérelmet érdemben vizsgálja, hogy fennállnak-e a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételei.

(8)105 Amennyiben a kérelem alapját részben vagy egészében a 6. § (2) bekezdésében vagy a 12. § (2) bekezdésében foglalt körülmények jelentik, az (5) bekezdés c) pontjában foglalt ésszerű időt e körülmények beálltától kell számolni.

52. § (1) Az előzetes vizsgálati eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.

(2)106 A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező kérelmét írásban visszavonja.

(2a)107 A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező

a) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elfogadhatóságának vagy nyilvánvalóan megalapozatlanságának elbírálását megakadályozza;

b) a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását megfelelően nem igazolja;

c) ismeretlen helyre távozott;

d) kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (3) bekezdés a) pontja alapján; vagy

e) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi.

(3)108 A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról.

(4)109 Az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben – az 53. § (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(5)–(8)110

53. § (1)111 A menekültügyi hatóság a kérelmet részletes vizsgálat nélkül elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében vagy az 51. § (5) bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.

(2)112 A menekültügyi hatóság a kérelmet elfogadhatatlanság miatt végzéssel, nyilvánvalóan megalapozatlanság miatt határozattal utasítja el. A döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(3)113 A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság döntésének végrehajtására – az 54. § (2)–(3) bekezdése alapján hozott döntés kivételével – halasztó hatálya van.

(4)114 A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

(5)115 A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

54. §116 (1)117 Ha a kérelmező második kérelmét azt követően nyújtja be, hogy első kérelme tárgyában jogerős megszüntető döntés született, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy a korábbi döntést követően felmerültek-e olyan új körülmények vagy tények, amelyek alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.

(2) Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelem elfogadhatatlanságát vagy nyilvánvaló megalapozatlanságát állapítja meg, a kérelmezőt a döntés közlését követően nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.

(3)118 Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság legutóbbi döntésében a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg, a külföldit nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt jogosultságok.

(4)119 A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik a jogszabályok alapján biztosított jogosultságokat.

55. § (1)120 A menekültügyi hatóság a kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utalja, amennyiben a kérelem elfogadhatóságát állapítja meg, és a kérelem nem nyilvánvalóan megalapozatlan.

(2)121 A részletes vizsgálati eljárásra utaló végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3)122

A részletes vizsgálati eljárás123

56. § (1)124 A menekültügyi hatóság a kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utaló végzésében a kérelmező részére szálláshelyként – kérelmére – magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet jelöl ki, kivéve, ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll.

(1a)125 A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú részére szálláshelyként gyermekvédelmi intézményt jelöl ki.

(2)126 A kérelmező a részletes vizsgálati eljárás, valamint a részletes vizsgálati eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatának ideje alatt köteles a számára kijelölt szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni.

(3)127 A részletes vizsgálati eljárást a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalától számított két hónapon belül kell lefolytatni.

57. §128 A részletes vizsgálati eljárásban e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv szakhatóságként vesz részt.

58. § (1)129 A menekültügyi hatóság az részletes vizsgálati eljárás során megvizsgálja, hogy

a) fennállnak-e a kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei, továbbá

b) nem áll-e fenn a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok.

(2) Ha a menekültkénti elismerés iránti kérelem az elismerés feltételei fennállásának hiánya vagy kizáró ok fennállása miatt alaptalan, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy

a) fennállnak-e a kérelmező oltalmazottkénti elismerésének feltételei, továbbá

b) nem áll-e fenn a kérelmező oltalmazottkénti elismerését kizáró ok.

(3)130 Alaptalan a kérelem, ha a menekültkénti elismerés feltételei nem állnak fenn, vagy a menekültkénti elismerés a 8. § (1) bekezdés alapján kizárt.

59. § (1) A menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának hiányára utal különösen, ha a kérelmező

a) származási országa biztonságos származási országnak tekinthető;

b)131

c) nem tárja fel a menekülésre okot adó tényeket és körülményeket, vagy az ezekre vonatkozó nyilatkozata olyan mértékben összefüggéstelen vagy ellentmondásos, hogy abból nem lehet arra következtetni, hogy őt üldözés vagy súlyos sérelem érte vagy ezek veszélye áll fenn;

d) a személyazonosító adataira, illetve az állampolgárságára vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl;

e) személyazonosságának igazolására, illetve a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisított okmányt használ fel, és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;

f) úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a menekültügyi hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;

g) lényeges információk elhallgatásával, illetve dokumentumok visszatartásával a menekültügyi hatóság félrevezetését kísérli meg;

h) kizárólag azért nyújt be kérelmet, hogy késleltesse a kiutasítását elrendelő határozat végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, ha orvosszakértői vélemény megállapítja, hogy a nyilatkozat összefüggéstelen és ellentmondásos voltát a kérelmező egészségi vagy pszichés állapotából eredő ok indokolja.

60. § (1) Az elismerés feltételeinek vizsgálata során üldözésnek kell tekinteni azokat a cselekményeket, amelyek jellegüknél, ismétlődésüknél vagy összeadódó hatásuknál fogva olyan mértékben súlyosak, hogy az alapvető emberi jogokat – így különösen az élethez való jogot, a kínzás tilalmát, a rabszolgaság vagy szolgaság tilalmát, a büntetés törvényi rendelkezéshez kötöttségét – súlyosan sértik.

(2) Az üldözés különösen a következő cselekmények formájában jelenhet meg:

a) pszichikai vagy fizikai erőszak alkalmazása, ideértve a szexuális erőszakot is;

b) az érintett személy nemi hovatartozása miatt elkövetett cselekmények;

c) az érintett személy gyermekkorával összefüggésben elkövetett cselekmények;

d) olyan jogszabályi rendelkezések vagy hatósági intézkedések, amelyek önmagukban hátrányosan megkülönböztető jellegűek, vagy amelyeket hátrányosan megkülönböztető módon alkalmaznak;

e) a büntetőeljárás során alkalmazott aránytalanság vagy hátrányos megkülönböztetés, ideértve az aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű büntetést is;

f) a bírósági jogvédelem megtagadása, amennyiben mindez aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű eredménnyel jár;

g) konfliktushelyzetben történő katonai szolgálatmegtagadás miatt kilátásba helyezett büntetés, feltéve, hogy a katonai szolgálat teljesítése bűncselekményt vagy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést kizáró okok közé tartozó cselekményt valósítana meg.

61. § Az elismerés feltételeinek vizsgálata során súlyos sérelemnek tekintendő

a) a halálbüntetéssel fenyegetés;

b) a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása;

c) a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak következménye.

62. §132 Az elismerés feltételeinek vizsgálata során az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem hátterében állhat

a) az az állam, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerült;

b) az a) pont szerinti államot vagy annak jelentős részét ellenőrzése alatt tartó párt vagy szervezet;

c)133 az a) vagy b) pontban foglaltaktól független személy vagy szervezet, feltéve, hogy az a) pont szerinti állam és a b) pont szerinti párt vagy szervezet, illetve valamely, az államterület egy jelentős részét ellenőrzés alatt tartó nemzetközi szervezet nem tud, vagy nem kíván az üldözéssel, illetve a súlyos sérelemmel szemben védelmet nyújtani.

62/A. §134 (1) Az elismerés feltételeinek vizsgálata során az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelem akkor tekinthető biztosítottnak, ha az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelmet az alábbiak nyújtják:

a) az állam, vagy

b) az államot vagy az államterület egy jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó pártok vagy szervezetek, ideértve a nemzetközi szervezeteket is,

feltéve, hogy hajlandóak és képesek a (2) bekezdés szerinti védelem nyújtására.

(2) Az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelemnek hatékonynak és tartósnak kell lennie. A védelem általában akkor biztosított, ha

a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott szereplők – például az üldöztetésnek, illetve súlyos sérelmet okozónak minősülő cselekmények felderítéséhez, büntetőeljárás útján történő üldözéséhez és szankcionálásához szükséges hatékony jogszabályokkal – megfelelő lépéseket tesznek az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozása érdekében, valamint

b) a kérelmező a védelemhez hozzáférhet.

63. § (1) Az üldöztetéssel vagy súlyos sérelemmel szembeni védelem akkor tekinthető biztosítottnak, ha abban az államban, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, hatékony eszközök állnak rendelkezésre az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozására, valamint az üldöztetést megvalósító vagy súlyos sérelmet előidéző cselekmények elkövetőinek megbüntetésére, és a kérelmező ezt a védelmet igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem akkor is biztosítottnak tekinthető, ha abban az államban, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, az ország egy részében nem áll fenn az üldöztetéstől való megalapozott félelem követelménye, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélye, és a kérelmezőtől ésszerűen elvárható, hogy az érintett országrészben maradjon.

64. § (1) A 6. § (1) bekezdésben meghatározott üldözési okok vizsgálata során

a) a faj fogalma magában foglalja különösen a bőrszín, származás, illetve meghatározott etnikai csoporthoz való tartozás szempontjait;

b)135 a vallás fogalma magában foglalja különösen a teista, nem teista és ateista meggyőződéseket, a magán jellegű, illetve nyilvános vallásos szertartásokon – akár egyedül, akár másokkal – való részvételt, illetve az ilyen szertartásokon történő részvételtől való tartózkodást, továbbá más vallásos jellegű tevékenységet vagy véleménynyilvánítást, bármilyen vallásos hiten alapuló, illetve e hit által megkövetelt személyes vagy közösségi magatartásformát;

c) a nemzeti hovatartozás fogalma nem korlátozódik az állampolgárságra vagy annak hiányára, hanem magában foglalja különösen az olyan csoporthoz való tartozást is, amelyet annak kulturális, etnikai, illetve nyelvi identitása, közös földrajzi vagy politikai származása, illetve egy másik állam lakosságához fűződő viszonya határoz meg;

d) valamely csoport különösen akkor minősül meghatározott társadalmi csoportnak, ha:

da) a csoport tagjai olyan velük született jellemző tulajdonsággal vagy meg nem változtatható közös háttérrel rendelkeznek, vagy olyan közös meggyőződésük, illetve jellemző tulajdonságaik vannak, amelyek olyannyira alapvetőek az önazonosság, illetve a lelkiismeret szabadsága szempontjából, hogy az érintett személyeket nem lehet ezek feladására kényszeríteni, vagy

db) a csoport az érintett országban egyértelműen elkülöníthető identitással rendelkezik, mivel a csoportot az azt körülvevő társadalom különbözőként kezeli;

e) a politikai vélemény fogalma különösen azt foglalja magában, hogy a kérelmező egy olyan ügyben, amely a kérelmező üldözőjével, annak politikájával vagy eljárásával kapcsolatos, meghatározott véleményt vagy meggyőződést képvisel, függetlenül attól, hogy a kérelmező az adott vélemény vagy meggyőződés alapján cselekedett-e.

(2) A származási ország körülményeitől függően meghatározott társadalmi csoportnak minősülhet az olyan csoport is, amelybe tartozók közös jellemzője a szexuális irányultságon vagy a nemi hovatartozáson alapul.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a szexuális irányultság nem foglalja magában a magyar jog szerint bűncselekménynek minősülő, az elkövető szexuális irányultságával összefüggő cselekményeket.

(4) Annak értékelésekor, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy a kérelmező ténylegesen rendelkezik-e az üldözés alapjául szolgáló faji, vallási, társadalmi vagy politikai jellemzőkkel, illetve nemzeti hovatartozással, ha üldözője úgy tekinti, hogy e jellemzőkkel rendelkezik.

65. § A kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei akkor állnak fenn, ha a 6. § (1) bekezdés szerinti üldözési okok és a 60. § értelmében üldözésnek minősülő cselekmények között összefüggés állapítható meg.

66. §136 (1) A részletes vizsgálati eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghalt.

(2) A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, ha az 52. § (2) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

(3) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, ha

a) az 52. § (2a) bekezdés b)–e) pontjában foglalt feltétel fennáll,

b) a kérelmező a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem érdemi elbírálását megakadályozza vagy

c) az 51. § (2) vagy (5) bekezdés alapján a kérelem részletes vizsgálati eljárás nélküli elutasításának lett volna helye.

(4) Ha a menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, a továbbiakban az 52. § (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A részletes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben – az 53. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – bírósági felülvizsgálatnak van helye.

67. § (1) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja a kérelem alaptalanságát, a kérelmet elutasítja.

(2)137 A menekültügyi hatóság az elismerésről szóló határozat közlésével egyidejűleg a menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldit – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.

68. § (1) A kérelmet elutasító határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(2)138 A keresetlevelet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül, a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A keresetlevél benyújtásának a menekültügyi hatóság határozatának végrehajtására – az 54. §-ban foglalt eset kivételével – halasztó hatálya van.

(3)139 A keresetről a bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül – peres eljárásban dönt. Ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, illetve idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el.

(4) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha

a) a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető,

b) a kérelmező ismeretlen helyre távozott, vagy

c) az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik.

(5) A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(6) A menekültügyi hatóság 67. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége akkor is fennáll, ha a bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztatja, és a kérelmezőt menekültként vagy oltalmazottként elismeri.

Menekültkénti elismerés kivételes méltányosságból

69. § (1) A kivételes méltányosságból történő menekültkénti elismerés során a miniszter hivatalból jár el.

(2) A miniszter határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Dublini eljárás

70. §140 (1) Ha a részletes vizsgálati eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)–(9) bekezdésében, valamint az 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, a részletes vizsgálati eljárást folytatni kell.

A menedékes kérelmére vonatkozó szabályok

71. § (1) Ha a menedékes az ideiglenes védelem lejártát megelőzően menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet nyújt be, menedékes jogállása a kérelem elbírálása alatt, továbbá a kérelem elutasítása esetén – az ideiglenes védelem lejártáig – fennmarad, feltéve, hogy menedékeskénti elismerése visszavonására nem kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet akkor is el kell bírálni, ha az ideiglenes védelem a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás időtartama alatt megszűnik. Ebben az esetben a kérelmezőt az 5. § szerinti jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

Repülőtéri eljárás

72. § (1)141 Ha a külföldi a kérelmét Magyarország területére történő beléptetés előtt, a nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kérelmezőt a repülőtéri eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.

(3) A menekültügyi hatóság a kérelmezőt a repülőtér tranzitterületén található szálláshelyen helyezi el.

(4)142 A repülőtéri eljárásban az előzetes vizsgálati eljárást nyolc napon belül le kell folytatni. Az előzetes vizsgálati eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.

(5)143 A kérelmezőt Magyarország területére be kell léptetni, ha

a) az előzetes vizsgálati eljárás érdemi eljárásra utaló végzéssel zárul, vagy

b) a kérelem benyújtásától számított nyolc nap eltelt.

(6) A repülőtéri eljárás szabályai nem alkalmazhatók, ha a kérelmet különleges bánásmódot igénylő személy nyújtja be.

A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása

72/A. §144 (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a jogállásról írásban történő lemondás esetét kivéve – hivatalból indul.

(2) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

73. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy az elismerés visszavonásának van helye, erről a menekültet vagy az oltalmazottat írásban, az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatja.

(2) A menekültügyi hatóság a tájékoztatással egyidejűleg – határidő tűzésével – felhívja a menekültet vagy az oltalmazottat, hogy jelölje meg azokat az okokat, amelyek igazolják vagy valószínűsítik a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását, illetve azt, hogy az elismerést kizáró ok nem áll fenn.

(3) A menekültet vagy az oltalmazottat a menekültügyi hatóság személyesen meghallgatja. A személyes meghallgatást a menekültügyi hatóság mellőzi, ha a külföldi

a) a lakóhelyéről nem idézhető,

b) ismeretlen helyre távozott, vagy

c) a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg, és távolmaradását megfelelően nem igazolja.

74. § (1) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy az elismerés visszavonására okot adó körülmény nem áll fenn, az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Ha a menekültügyi hatóság menekült esetében a 11. § (2) bekezdésben, oltalmazott esetében a 18. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerést visszavonja.

75. § (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben – a jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetét kivéve – bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A keresetlevél benyújtásának a menekültügyi hatóság határozatának végrehajtására halasztó hatálya van.

(3)145 A keresetről a bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül – peres eljárásban dönt.

(4) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha a külföldi

a) a lakóhelyéről nem idézhető, vagy

b) ismeretlen helyre távozott.

(5) A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata146

75/A. §147 Az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során e törvény VII. Fejezetének és az 56–68. §-ainak rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

IX. Fejezet

A MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

76. § (1)148 A Kormány – a miniszter előterjesztése alapján – a 19. § b) pontja szerinti ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerésről normatív kormányhatározatot hoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza azt az időtartamot, amelynek lejártával, illetve annak a ténynek a megjelölését, amelynek bekövetkeztével az ideiglenes védelem megszűnik.

(3) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menekültügyi hatóságnak és a bíróságnak a 41. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést nem kell beszereznie.

(4) Az ideiglenes védelem – 24. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő – fenntartásáról hozott határozatra az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

77. § (1) A menedékeskénti elismerését kérőnek (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) azt kell igazolnia vagy valószínűsítenie, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult tömegesen menekülő személyek csoportjába tartozik.

(2) Alaptalan a menedékeskénti elismerés iránti kérelem (e fejezetben a továbbiakban: kérelem), ha a kérelmező

a) nem igazolja vagy valószínűsíti, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult csoport tagja, vagy

b) menedékeskénti elismerése a 21. § alapján kizárt.

(3)149 A külföldi menedékeskénti elismerésére irányuló eljárást negyvenöt napon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.

(4)150 A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

78. § (1)151 A menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás során köteles beszerezni az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv szakhatósági állásfoglalását.

(2)152 Az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv köteles a menekültügyi hatóság megkeresésének harminc napon belül eleget tenni. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje nem hoszszabbítható meg.

(3)153

79. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a kérelem alaptalanságát állapítja meg, a kérelmet elutasítja.

(2) A menekültügyi hatóság kérelmet elutasító határozatával szembeni jogorvoslatra a 68. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt adó határozat közlésével egyidejűleg a menedékesként elismert külföldit – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.

A menedékeskénti elismerés visszavonása

79/A. §154 (1) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a 25. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetet kivéve – hivatalból indul.

(2) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

80. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 25. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menedékeskénti elismerést visszavonja.

(2) A menedékeskénti elismerést visszavonó határozattal szemben – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 75. §-ban foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.

(3) Ha a menedékeskénti elismerés visszavonására a 25. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor, az elismerést visszavonó határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

X. Fejezet

ADATKEZELÉS

81. § A menekültügyi hatóság a menekült, az oltalmazott, a menedékes, valamint az elismerését kérő (a továbbiakban együtt: e törvény hatálya alá tartozó személy) személyes adatait, a tartózkodásukkal és az őket megillető ellátással és támogatással összefüggő adatokat, továbbá az azokban bekövetkezett változásokat

a) a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes jogállás fennállásának megállapítása és az ahhoz fűződő jogosultságok biztosítása,

b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való jogosultság megállapítása,

c) személyazonosítás,

d) a párhuzamos eljárások megakadályozása, valamint

e) a kérelem többszöri benyújtásának megállapítása

céljából a menekültügyi nyilvántartásban kezeli.

82. § E fejezet alkalmazásában természetes személyazonosító adatok az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatai:

a) családi és utóneve vagy -nevei;

b) születési családi és utóneve vagy -nevei;

c) előző családi és utóneve vagy -nevei;

d) álneve vagy álnevei;

e) születési helye és ideje;

f) neme;

g) anyja születési családi és utóneve vagy -nevei;

h) jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza;

i) menekült vagy oltalmazott esetén személyi azonosítója.

83. § (1) A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatait;

b) arcképmását;

c) a tizennégy éven felüli ujjnyomatát;

d) ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét;

e) ha az elismerését kérő dublini eljárás alapján került átvételre, az átvétel tényét és időpontját;

f) a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtásának, valamint a benyújtott kérelem visszavonásának tényét és időpontját;

g) a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés tényét és időpontját, a határozatot hozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a határozat hatálya hány személyre terjed ki;

h)155 az elismerés iránti kérelem elutasításának, a menekültügyi eljárás megszüntetésének, valamint az elismerés visszavonásának tényét, okát és időpontját, a döntéshozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a döntés hatálya hány személyre terjed ki;

i) az elismerését kérő dublini eljárás alapján történő átadásának tényét és okát, az átadásról rendelkező végzés meghozatalának, valamint az elismerését kérő átadásának időpontját, továbbá azt, hogy a végzés hatálya hány személyre terjed ki;

j)156 az elismerését kérő családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;

k)157 az elismerését kérő, valamint az e törvény szerinti támogatásban és ellátásban részesülő menekült, oltalmazott, menedékes lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét;

l) a származási országa nevét;

m) a faji vagy nemzeti hovatartozására, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozására, illetve vallási, politikai meggyőződésére vonatkozó adatok közül azt, amelyre kérelmének indokolásában hivatkozott;

n) a személyazonosságát igazoló és úti okmányainak adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);

o) a vele együtt érkező családtagok természetes személyazonosító adatait és magyarországi tartózkodásuk jogcímét;

p) jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat vagy az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv adatszolgáltatása tartalmazott;

q)158 a hivatalból indított eljárás tényét és időpontját;

r)159 a menekültügyi eljárás során e törvény alapján foganatosított eljárási cselekmény tényét és időpontját;

s)160 az elismerését kérővel szemben elrendelt menekültügyi őrizet jogalapját, határidejét vagy időtartamát, helyét, az elrendelő szerv megnevezését, a határozat számát;

t)161 az elismerését kérő számára kijelölt tartózkodási helyet elrendelő határozat jogalapját, számát, az elrendelő szerv megnevezését, valamint a kijelölt tartózkodási hely megjelölését; valamint

u)162 a menekültügyi óvadék összegét, valamint letételének, visszaadásának és államra szállásának időpontját.

(1a)163 Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c), f)–i), n), q) és r) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)164 A menekültügyi hatóság

a) az (1) bekezdés a)–o) és q)–r) pontjában meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, az eljárás megszüntetésétől vagy az elismerés megszűnésétől,

b) az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatokat az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megszűnésétől, illetve a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől számított tíz évig kezeli.

(3)165 Az ujjnyomat-adat rögzítésének és tárolásának célja

a)166 a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása;

b) a tizenkettedik életévét betöltött elismerését kérő esetében a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 21. és 22. cikke szerinti hozzáférés biztosítása.

(4)167 A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek.

(5)168 A (4) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.

(6)169 A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 21. és 22. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

(7)170 Az e törvény alapján kiadott okmányok a menekültügyi nyilvántartásban szereplő adatok közül azokat tartalmazzák, amelyek a jogosult személyazonosságának megállapításához, valamint az okmány által biztosított jogosultság fennállásának igazolásához szükségesek.

(8)171 A menekültügyi hatóság a menedékesként elismert harmadik országbeli állampolgárnak a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás- és ujjnyomatadatait kezeli.

(9)172 A menekültügyi hatóság a (8) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomatadatot a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak céljából, annak befejezéséig kezelheti.

84. § (1) A befogadó állomás – az állomáson elhelyezett személyek jogosultságainak biztosítása, valamint az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való jogosultság megállapítása céljából – nyilvántartást vezet

a) a befogadó állomáson elhelyezettek természetes személyazonosító adatairól, valamint

b) a befogadó állomás által nyújtott ellátás, illetve támogatás mértékéről és időtartamáról.

(1a)173 Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A befogadó állomáson elhelyezett személy adatait a befogadó állomás végleges elhagyását követő egy évig kell kezelni.

85. §174 (1) A menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes járási hivatal és települési önkormányzat – az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátása céljából – nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személy

a) természetes személyazonosító adatairól;

b) lakóhelyéről, tartózkodási helyéről vagy szálláshelyéről;

c) a folyósított támogatás összegéről; valamint

d) a folyósítás időpontjáról, visszatérítendő támogatás esetén a törlesztési határidőről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A támogatást folyósító szervek kezelhetik a járási hivatal és a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személlyel közös háztartásban élő családtagok kereseti és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat, amennyiben a támogatás feltételeinek fennállása ezek alapján állapítható meg.

(4) A támogatást folyósító szervek kötelesek adatot szolgáltatni a menekültügyi hatóság, valamint a (2) bekezdés szerinti adatok igénylésére törvényben feljogosított szervek részére.

(5) A járási hivatal, a települési önkormányzat és a támogatást folyósító szervek az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatokat a támogatásra való jogosultság, illetve a visszafizetési kötelezettség fennállásáig kezelhetik.

86. § A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben – adatokat igényelhet

a) a bűntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából;

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;

c) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;

d) nemzetközi szerződés, európai közösségi jogi aktus vagy viszonosság alapján külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetve nemzetközi szervezetektől.

87. § (1) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a nyomozó hatóság,

d) a nemzetbiztonsági szolgálat,

e) az idegenrendészeti hatóság,

f) az adó- és vámhatóság,

g) a menekültügyi eljárásban közreműködő szakhatóság,

h)175 az állampolgársági ügyekben eljáró szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter,

i) a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,

j) a munkaügyi hatóság,

k) a munkavédelmi hatóság,

l) az egészségügyi államigazgatási szerv,

m) az anyakönyvezést végző hatóság,

n) a gyámhatóság, és

o) a jogszabály, illetve szerződés alapján támogatást folyósító szervek

igényelhetnek adatot.

(1a)176 Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából igényelhet adatot.

(2)177 A menekültügyi hatóság – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából az érintett személy törvényben meghatározott adatainak közlésével – a menekültként vagy oltalmazottként történő elismerésről tájékoztatja az érintett leendő lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt.

(3) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és az azokat tartalmazó nyilvántartásokból személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra adatok szolgáltathatók.

(4) A Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók

a) a 83. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az e törvény hatálya alá tartozó személy családi és utóneve vagy -nevei, születési családi és utóneve vagy -nevei, előző családi és utóneve vagy -nevei, születési helye és ideje, neme, anyja születési családi és utóneve vagy -nevei, a jelenlegi és korábbi állampolgárságára vagy hontalan státuszára vonatkozó adatok, továbbá

(5) A 83. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adat csak a nyomozó hatóság és az ügyészség, továbbá törvényben meghatározottak szerint a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálat részére adható át.

88. § (1) A menekültügyi hatóság külföldi állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat

a) a menekültügy területén alkalmazandó jogszabályokról és gyakorlatról;

b) az e törvény hatálya alá tartozó személyek érkezésének és állampolgárság szerinti megoszlásának havi alakulásáról;

c) az elismerés iránti kérelmek általános tendenciáiról.

(2) A miniszter irányítása alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv külföldi állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat az e törvény hatálya alá tartozó személy származási országa vagy a korábbi tartózkodási helye szerinti ország helyzetéről.

(3)178 A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az Európai Unió Bizottsága és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága részére is átadja.

89. § (1) A menekültügyi hatóság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az e törvény hatálya alá tartozó személy származási országa kivételével – külföldi állam szerveinek, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges az elismerés iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatigénylőnél a személyes adatok védelme biztosított.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információ tartalmazhatja

a) az e törvény hatálya alá tartozó személy természetes személyazonosító adatait;

b) a személyazonosságát igazoló és úti okmányok adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);

c) az elismerését kérő személyazonosságának megállapításához szükséges más adatokat;

d) a tartózkodási engedélyre vagy vízumra vonatkozó adatokat;

e) az elismerés iránti kérelem, valamint a korábbi elismerés iránti kérelem benyújtásának helyét és időpontját, az eljárás állását, illetve a kérelem tárgyában hozott döntés tartalmát;

f) a büntetőeljárás során keletkezett adatokat.

(3) Azokat az indokokat, amelyekre az e törvény hatálya alá tartozó személy elismerés iránti kérelme alátámasztásaként hivatkozott – az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során – csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet közölni.

(4) Az (1) bekezdésben felhatalmazott szervek kivételével külföldi szerv vagy személy részére személyes adat csak az érintett írásbeli hozzájárulása alapján adható át. Az érintettet a felhasználás céljáról előzetesen tájékoztatni kell.

(5)179 A menekültügyi hatóság az EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan az Európai Unió tagállamának megkeresése alapján harminc napon belül tájékoztatást ad arról, hogy a külföldi Magyarországon menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik-e.

(6)180 A menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. § (10) bekezdés szerinti megkeresés végrehajtása céljából a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés tényéről haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező
rendelkezések

90. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 94. §-a 2007. július 2-án lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény,

b) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 36. §-a és 58. §-a,

c) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXVIII. törvény,

d) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 44–56. §-a, az azt megelőző „HETEDIK FEJEZET” fejezetcím és az „A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról” cím, továbbá a 147. § (1) bekezdés f) pontja, 147. § (2) bekezdés d) pontja és 147. § (3) bekezdése,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 93. §-a, valamint

f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 113. §-a.

Átmeneti rendelkezések

91. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő menekültügyi eljárásban nem lehet alkalmazni.

(2) Ahol e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.

92. §181 (1) A 2014. január 1-jét megelőzően befogadó állomáson elhelyezett menekült és oltalmazott 2014. február 28. napjáig tartózkodhat az erre vonatkozó határozat alapján a befogadó állomáson.

(2) Az a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, akinek 2014. január 1-jén a jogszabályban meghatározott támogatás iránti kérelme elbírálása folyamatban van vagy támogatásban részesül, a Met. 2. § n) pontja szerinti integrációs szerződést 2014. február 28. napjáig kötheti meg.

(3) A 2014. január 1-jét megelőzően megítélt támogatások folyósítására 2014. február 28. napja után nem kerülhet sor.

Felhatalmazó rendelkezések

93. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben

a) állapítsa meg a menekültügyi eljárás részletes szabályait;182

b) állapítsa meg a menekültügyi eljárás külföldi menekültügyi hatóság részére történő átadására, illetve a menekültügyi eljárás átvételére vonatkozó részletes szabályokat;183

c) határozza meg az elismerését kérőt, valamint a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest megillető ellátások és támogatások fajtáit, igénybevételük feltételeit;184

d) állapítsa meg az ellátások és támogatások igénybevétele költségeinek megtérítésére irányadó szabályokat;185

e) határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes okmányainak körét;186

f) határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes okmányainak formáját és azok adattartalmát;187

g) állapítsa meg a menekült, az oltalmazott és a menedékes úti okmánya kiadásának részletes eljárási szabályait;188

h) jelölje ki az országinformáció szolgáltatásáért felelős szervet;189

i) állapítsa meg a hazatérés és a harmadik országban történő letelepedés utazási költségeinek biztosításához nyújtható támogatás feltételeit.190

(1a)191 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.

(2)192 Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország által nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok listáját.193

(2a)194 Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a 7. § (5) bekezdése alapján évente menekültként elismerhető külföldiek számát.195

(3) A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben

a) határozza meg a menekültügy szervezeti rendszerének felépítését, feladatait és működési rendjét;196

b) jelölje ki a menekültügyi nyilvántartás, valamint a 83. § (3) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében az adatfeldolgozásra jogosult szervet;197

c)198 határozza meg az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikke szerinti korai előrejelzésre, készültségre és válságkezelésre vonatkozó rendszer működtetéséhez szükséges adatközlésre vonatkozó részletes szabályokat és jelölje ki a felelős hatóságokat;

d)199 határozza meg a menekültügyi óvadék összege mértékét, a menekültügyi óvadék letételével összefüggő eljárási szabályokat, valamint a menekültügyi óvadék kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket,200 továbbá

e)201 határozza meg a menekültügyi őrizet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat,202

Módosuló rendelkezések

94. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

110. § „(1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve akkor tanköteles Magyarországon, ha
a) menedékjogot kérő, menekült, menedékes,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
(3) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje
a) az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére,
b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé.
(4) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, és – amennyiben tankötelessé válik – az iskolai nevelést és oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően gyakorolhatják a (4) bekezdésben meghatározott jogokat, illetve kötelesek megkezdeni a tankötelezettség teljesítését.
(6) A (4) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat. E rendelkezéseket az érintett házastársa és gyermeke tekintetében is alkalmazni kell.
(7) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.
(8) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)–(7) bekezdésben foglaltak hatálya alá – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik – az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározottak óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az oktatásért felelős miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad ki.”

(2) A Kt. 122/A. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról, 10. cikk (1)–(2) bekezdés.”

Az Európai Unió jogának való megfelelés

95. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:

a) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről;

b) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről;

c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye;

d) a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról;

e) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról;

f) a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról;

g) a Tanács 1996. március 4-i közös álláspontja, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján fogadott el a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezmény 1. cikkében szereplő „menekült” fogalom meghatározásának összehangolt alkalmazásáról;

h) a Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről 2. cikk a) és e)–f) pontjai, 3–4. cikk, 7–11. cikk, 13. cikk, 15. cikk, 17–20. cikk, 22–23. cikk, 26. cikk (4) bekezdés, 27–29. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;

i) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról 2. cikk d)–e), h)–j) pontjai, 3–5. cikk, 7–8. cikk, 10–11. cikk, 13–22. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;

j)203

k) a Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól 3. cikk, 6–12. cikk, 15–28. cikk, 32. cikk, 34. cikk (3) bekezdés a) pont, 35. cikk, 37–39. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;

l)204 a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet [22. §, 83. §];

m)205 a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv;

n)206 az a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [89. § (5) és (6) bekezdés];

o)207 a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2)208 E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet) [35. §, 83. §],

b)209 a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

c)210 az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. június 29.

3

Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § b) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 2. § c) pontja a 2011: CCI. törvény 308. § c) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § f) pontja a 2011: CCI. törvény 308. § c) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 2. § h) pontja a 2012: XXVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

7

A 2. § i) pontja a 2010: CXXXV. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

8

A 2. § i) pont ic) alpontja a 2011: CCI. törvény 308. § d) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 2. § j) pontja a 2010: CXXXV. törvény 80. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10

A 2. § j) pont jb) alpontja a 2013: XCIII. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 2. § k) pontja a 2010: CXXXV. törvény 80. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

12

A 2. § l) pontját a 2013: XCIII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be.

13

A 2. § m) pontját a 2013: XCIII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 2. § n) pontját a 2013: XCIII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be.

15

A 3. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § e) pontja szerint módosított szöveg.

16

Az 5. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 308. § f) pontja szerint módosított szöveg.

17

Az 5. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: XCIII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.

18

Az 5. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: XCIII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.

19

Az 5. § (2) bekezdés e) pontját a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

20

A 6. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 307. §-ával megállapított szöveg.

21

A 7. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § g) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 7. § (5) bekezdése pontja a 2010: CXXXV. törvény 81. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

23

A 9. §-t megelőző alcím a 2010: CXXXV. törvény 128. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 9. § a 2010: CXXXV. törvény 82. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

25

A 10. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXXVIII. törvény 102. § e) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 10. § (3) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.

27

A 10. § (4) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 308. § g) pontja szerint módosított szöveg.

28

A 12. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § e) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 13. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § g) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 15. § b) pontja a 2011: CCI. törvény 308. § g) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 16. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § c) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 17. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

33

A 17. § (2) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

34

A 17. § (4) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 83. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

35

A 19. § nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 308. § h) pontja szerint módosított szöveg.

36

A 19. § b) pontja a 2014: XVI. törvény 277. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

37

A 21. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2011: CCI. törvény 308. § g) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 21. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 308. § g) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 22. § (2) bekezdés d) pontja a 2011: CCI. törvény 308. § g) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 22. § (3) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 84. §-a iktatta be.

41

A 24. § (1) bekezdése a 2014: XVI. törvény 277. § (2) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

42

A 24. § (2) bekezdése a 2014: XVI. törvény 277. § (3) és (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

43

A 25. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: XVI. törvény 277. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

44

A VI. Fejezet címe a 2013: XCIII. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.

45

A 26. § a 2010: CXXXV. törvény 85. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

46

A 26. § (2) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 26. § (3) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be.

48

A 26. § (4) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be.

49

A 27. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXXV. törvény 130. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 27. § a 2010: CXXXV. törvény 86. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

50

A 28. § a 2013: XCIII. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.

51

A 29. § a 2010: CXXXV. törvény 88. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

52

A 30. §-t megelőző alcím a 2013: XCIII. törvény 90. §-ával megállapított szöveg.

53

A 30. § a 2013: XCIII. törvény 90. §-ával megállapított szöveg.

54

A 30. § (1) bekezdés a) pontját a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (8) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

55

A 31. § a 2010: CXXXV. törvény 90. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

56

A 31. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg.

57

A 31. § (2) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg.

58

A 31/A. §-t megelőző alcímet a 2013: XCIII. törvény 92. §-a iktatta be.

59

A 31/A. §-t a 2013: XCIII. törvény 92. §-a iktatta be.

60

A 31/B. §-t a 2013: XCIII. törvény 92. §-a iktatta be.

61

A 31/C. §-t a 2013: XCIII. törvény 92. §-a iktatta be.

62

A 31/D. §-t a 2013: XCIII. törvény 92. §-a iktatta be.

63

A 31/E. §-t a 2013: XCIII. törvény 92. §-a iktatta be.

64

A 31/F. §-t a 2013: XCIII. törvény 92. §-a iktatta be.

65

A 31/G. §-t a 2013: XCIII. törvény 92. §-a iktatta be.

66

A 31/H. §-t a 2013: XCIII. törvény 92. §-a iktatta be.

67

A 32. § a 2010: CXXXV. törvény 91. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

68

A 32. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 93. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 32. § (3) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 93. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 32/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 92. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 94. §-ával megállapított szöveg.

71

A 32/B. §-t a 2010: CXXXV. törvény 92. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

72

A 32/B. § (2) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.

73

A VI/A. Fejezetet (32/C–32/D. §) a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

74

A 35. § (6) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 93. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

75

A 35. § (10) bekezdését a 2010: XL. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 97. §-ával megállapított szöveg.

76

A 35/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 94. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

78

A 36. § (4) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 95. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 36. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (77) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

79

A 36. § (5) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 95. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

80

A 36. § (8) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 95. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

81

A 37. § (3) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 172. § c) pontja szerint módosított szöveg.

82

A 39. § b) pontja a 2010: XL. törvény 54. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

83

A 42. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 96. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

84

A 43. § (1) bekezdése a 2012: XXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

85

A 45. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § i) pontja szerint módosított szöveg.

86

A 45. § (5) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 97. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

87

A 45. § (6) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 97. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 45. § (6) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § b) pontja szerint módosított szöveg.

88

A 45. § (7)–(9) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

89

A 45. § (10) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 97. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

90

A 46. § a 2010: CXXXV. törvény 98. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

91

A 47. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 99. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 47. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (77) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

92

A 48. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 98. §-ával megállapított szöveg.

93

A 48. § (1a) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 100. § (2) bekezdése iktatta be.

94

A 49. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.

95

A 49. § (2) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.

96

A 49. § (4) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 101. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

97

A 49. § (8) bekezdése a 2010: XL. törvény 53. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

98

Az 51. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 102. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

99

Az 51. § (2) bekezdés e) pontját a 2010: CXXXV. törvény 102. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

100

Az 51. § (3) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 102. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

101

Az 51. § (4) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 102. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 100. §-ával megállapított szöveg.

102

Az 51. § (5) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 102. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

103

Az 51. § (6) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 102. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

104

Az 51. § (7) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 102. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

105

Az 51. § (8) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 102. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

106

Az 52. § (2) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

107

Az 52. § (2a) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 61. § (2) bekezdése iktatta be.

108

Az 52. § (3) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 103. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

109

Az 52. § (4) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CLXXXI. törvény 61. § (3) bekezdése iktatta be.

110

Az 52. § (5)–(8) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

111

Az 53. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

112

Az 53. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

113

Az 53. § (3) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 61. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

114

Az 53. § (4) bekezdése a 2010: XL. törvény 53. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

115

Az 53. § (5) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

116

Az 54. § a 2012: CLXXXI. törvény 61. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

117

Az 54. § (1) bekezdése a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

118

A 54. § (3) bekezdése a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

119

A 54. § (4) bekezdése a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

120

Az 55. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 106. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

121

Az 55. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 106. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

122

Az 55. § (3) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

123

Az 56. §-t megelőző alcím a 2010: CXXXV. törvény 128. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

124

Az 56. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 101. §-ával megállapított szöveg.

125

Az 56. § (1a) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 107. § (2) bekezdése iktatta be.

126

Az 56. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 107. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

127

Az 56. § (3) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 107. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Az 56. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (77) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

128

Az 57. § a 2010: CXXXV. törvény 108. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

129

Az 58. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXXXV. törvény 128. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

130

Az 58. § (3) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 109. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

131

Az 59. § (1) bekezdés b) pontját a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

132

A 62. § nyitó szövegrésze a 2013: XCIII. törvény 110. §-a szerint módosított szöveg.

133

A 62. § c) pontja a 2010: CXXXV. törvény 110. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

134

A 62/A. §-t a 2013: XCIII. törvény 102. §-a iktatta be.

135

A 64. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 107. §-a szerint módosított szöveg.

136

A 66. § a 2012: CLXXXI. törvény 61. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

137

A 67. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 112. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

138

A 68. § (2) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 103. §-ával megállapított szöveg.

139

A 68. § (3) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 103. §-ával megállapított szöveg.

140

A 70. § a 2010: CXXXV. törvény 114. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

141

A 72. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § g) pontja szerint módosított szöveg.

142

A 72. § (4) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 128. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 72. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (77) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

143

[A 72. § (5) bekezdésében a 2010: CXXXV. törvény 128. § (3) bekezdése alapján az „érdemi eljárás” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálati eljárás” szöveg lép, ez azonban nem átvezethető.] A 72. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 308. § g) pontja szerint módosított szöveg.

144

A 72/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 115. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

145

A 75. § (3) bekezdése a 2010: XL. törvény 53. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

146

A 75/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXXV. törvény 116. §-a iktatta be.

147

A 75/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 116. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

148

A 76. § (1) bekezdése a 2014: XVI. törvény 277. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

149

A 77. § (3) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 128. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 77. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (77) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

150

A 77. § (4) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 117. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

151

A 78. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 128. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

152

A 78. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 128. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 78. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (77) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

153

A 78. § (3) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

154

A 79/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 118. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

155

A 83. § (1) bekezdés h) pontja a 2010: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

156

A 83. § (1) bekezdés j) pontja a 2010: CXXXV. törvény 119. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

157

A 83. § (1) bekezdés k) pontja a 2010: CXXXV. törvény 119. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

158

A 83. § (1) bekezdés q) pontját a 2010: CXXXV. törvény 119. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

159

A 83. § (1) bekezdés r) pontját a 2010: CXXXV. törvény 119. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

160

A 83. § (1) bekezdés s) pontját a 2013: XCIII. törvény 104. § (1) bekezdése iktatta be.

161

A 83. § (1) bekezdés t) pontját a 2013: XCIII. törvény 104. § (1) bekezdése iktatta be.

162

A 83. § (1) bekezdés u) pontját a 2013: XCIII. törvény 104. § (1) bekezdése iktatta be.

163

A 83. § (1a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 66. § (1) bekezdése iktatta be.

164

A 83. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 119. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

165

A 83. § (3) bekezdése a 2010: XL. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

166

A 83. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

167

A 83. § (4) bekezdése a 2010: XL. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

168

A 83. § új (5) bekezdését a 2010: XL. törvény 37. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (5) bekezdés számozását (7) bekezdésere változtatta.

169

A 83. § (6) bekezdését a 2010: XL. törvény 37. §-a iktatta be.

170

A 83. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2010: XL. törvény 37. §-a (7) bekezdésre változtatta.

171

A 83. § (8) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 119. § (5) bekezdése iktatta be.

172

A 83. § (9) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 119. § (5) bekezdése iktatta be.

173

A 84. § (1a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.

174

A 85. § a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

175

A 87. § (1) bekezdés h) pontja a 2012: CCVII. törvény 82. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

176

A 87. § (1a) bekezdését a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (5) bekezdése iktatta be.

178

A 88. § (3) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 105. §-ával megállapított szöveg.

179

A 89. § (5) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 15. §-a iktatta be.

180

A 89. § (6) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 15. §-a iktatta be.

181

A 92. §-t a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XCIII. törvény 106. §-a iktatta be.

191

A 93. § (1a) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 121. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

192

A 93. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 308. § c) pontja szerint módosított szöveg.

194

A 93. § (2a) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 121. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

198

A 93. § (3) bekezdés c) pontját a 2013: XCIII. törvény 107. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

199

A 93. § (3) bekezdés d) pontját a 2013: XCIII. törvény 107. §-a iktatta be.

201

A 93. § (3) bekezdés e) pontját a 2013: XCIII. törvény 107. §-a iktatta be.

203

A 95. § (1) bekezdés j) pontját a 2013: XCIII. törvény 111. §-a hatályon kívül helyezte.

204

A 95. § (1) bekezdés l) pontját a 2010: CXXXV. törvény 122. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

205

A 95. § (1) bekezdés m) pontját a 2012: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be.

206

A 95. § (1) bekezdés n) pontját a 2012: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be.

207

A 95. § (1) bekezdés o) pontját a 2013: XCIII. törvény 108. § (1) bekezdése iktatta be.

208

A 95. § (2) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 108. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

209

A 95. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

210

A 95. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére