2007. évi LXXXIV. törvény

1. § E törvény alkalmazásában:

2. § (1) E törvény hatálya kiterjed

(2)² E törvény hatálya a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. §-ában meghatározott személyre akkor terjed ki, ha az érintett személy az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja.

(3)³ E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyre és ellátásra a közösségi rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

3. § (1)⁴ Rehabilitációs járadékra az a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki

(2)⁵ A jogosultsághoz szükséges szolgálati időre, megállapítására és igazolására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe be kell számítani a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát is. Ha az egészségkárosodás azelőtt következett be, hogy az igénylő szolgálati időt szerzett volna, az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti feltételt azt az időpontot megelőző négy naptári hónapra kell vizsgálni, amelytől kezdődően az igénylő a rehabilitációs járadék megállapítását kéri.

(3)⁶ Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki

(4)⁷ Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alkalmazása során

4. § (1) A rehabilitációs járadék összege – a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül – megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120%-ával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával.

(2)⁹ A rehabilitációs járadék összegét ötven százalékkal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő három egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

(3)¹⁰ A rehabilitációs járadék összegének meghatározása során a Tny.-nek a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 3. § (2) bekezdése szerint a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe beszámított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A rokkantsági nyugdíj felülvizsgálata során megállapított rehabilitációs járadék összege nem lehet kevesebb a jogosultság utolsó hónapjára járó rokkantsági nyugdíj összegénél.

(4)¹¹ A rehabilitációs járadékot évente emelni kell, az évenkénti emelésre a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5)¹² A (2) bekezdés alkalmazása során

5. § (1)¹⁴ A rehabilitációs járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és megtérítésére, valamint a járadékból történő levonásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)¹⁵ A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni.

(3)¹⁶ A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles a keresetéről, jövedelméről nyilatkozni, azt igazolni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére – ellenőrzés céljából – az állami adóhatóság tizenöt napon belül közli a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott időtartamra vonatkozóan az igénylő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat.

(4) A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes.

(5)¹⁷ A bíróság a rehabilitációs járadékkal kapcsolatosan hozott határozat felülvizsgálata során a határozatot megváltoztathatja.

6. § (1)¹⁸ A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértői szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítést végez, és szakhatósági állásfoglalást ad

(2)¹⁹ A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálása során az igénylő a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő a személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.

(3)²⁰

(4)²¹ Az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha azt a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalásában foglaltak alapján a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultsági feltétel fennállásának hiánya miatt utasították el, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

6/A. §²² A rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottságának elnöke és előadó szakértője a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesz.

7. § (1) A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében

(2) A rehabilitációs megállapodás tartalmazza:

(3)²³ A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékban részesülőt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs járadékban részesülő a határozat közlésétől számított húsz napon belül megkeresi az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében.

(4)²⁴ A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatot közli az állami foglalkoztatási szervvel, és haladéktalanul értesíti a határozatnak a rehabilitációs járadékban részesülő személlyel történő közlésének időpontjáról, valamint annak jogerőre emelkedéséről. Az állami foglalkoztatási szerv legkésőbb a jogerőre emelkedésről szóló értesítést követő harminc napon belül elkészíti és a rehabilitációs járadékra jogosulttal ismerteti a rehabilitációs megállapodásra tett javaslatát.

(5) A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeire is.

(6)²⁵ Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a foglalkoztatót. A foglalkoztató a megkeresést követő tizenöt napon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapulvételével kell megkötni.

(7)²⁶ A rehabilitációs megállapodás megkötését követően az állami foglalkoztatási szerv öt napon belül értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

(8) Amennyiben a rehabilitációs megállapodás az állami foglalkoztatási szervnek a (4) bekezdésben foglaltak szerinti javaslattételét követő 30 napon belül nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadéknak a 13. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottak alapján történő megszüntetését.

(9)²⁷ A (3) és (8) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. Ebben az esetben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek²⁸ az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1)²⁹ A rehabilitációs járadékban részesülő tizenöt napon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha

(2)³⁰

9. § (1) A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg.

(2) Amennyiben az igénylő az (1) bekezdésben meghatározott napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének napjától állapítható meg.

10. § (1) A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.

(2) Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet.

(3) Az ellátásra jogosultság a megszüntetés utáni 24 hónapon belül feléled, ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és

(4) Az ellátásra jogosultság nem éled fel, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel

(5)³¹ A (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel bekövetkezése a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján állapítható meg.

(6) Az ellátás teljes időtartama feléledés esetén sem haladhatja meg a 3 évet. A jogosultat a rehabilitációs járadék megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.

(7)³² A rehabilitációs járadék igénybejelentésre a megszűnést, megszüntetést követően ismételten megállapítható abban az esetben, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján az igénylőnek az egészségi állapotában a rehabilitálhatóságot is befolyásoló lényeges változás következett be.

(8) Az ellátás meghosszabbítása, feléledése, illetve ismételt megállapítása esetén a rehabilitációs járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

11. § (1)³³ A rehabilitációs járadék folyósítására a nyugellátások és a baleseti nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A rehabilitációs járadék folyósítását 3 hónap időtartamra szüneteltetni kell, amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

12. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a rehabilitációs járadékban részesülőt – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálat során megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet a 6. §-ban foglalt minősítés elvégzése céljából.

13. § (1) Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha

(2)³⁷ Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés a) és d) és f)–g) pontjában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén nyolc napon belül értesíti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

(3) A 4. § (2) bekezdésében meghatározottak, valamint az (1) bekezdés e) pontjában foglalt megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás alapján a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. Az így továbbított adatok törléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a továbbítást követő hetedik hónap utolsó napjáig gondoskodik.

(4)³⁸

(5)³⁹ A rehabilitációs járadéknak az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti megszűnéséről nem kell határozatot hozni. A rehabilitációs járadékot az (1) bekezdés d) és g)–h) pontjaiban meghatározott esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.

(6) Az (1) bekezdés e)–f) pontjaiban meghatározott megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot a megszüntetési ok megállapítását követő második hónap első napjától kell megszüntetni.

(7)⁴⁰ Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazása során

14. § Az e törvény szerinti eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére a Tbj. társadalombiztosítási nyilvántartásokra és a Tny. nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. §⁴² A rehabilitációs szakértői szerv a 6. § szerinti komplex minősítés elvégzése céljából

16. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a rehabilitációval összefüggő tevékenysége érdekében a 15. §-ban meghatározott, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelemére vonatkozó adatokat kezelheti.

(2) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a rehabilitációs szakértői szerv, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében a 14. §, a 15. § a)–d) és f)–i) pontjai szerinti, valamint az (1) bekezdésben meghatározott keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – igénylésére jogosult. A 15. § j) pontja szerinti adatok továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(4) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései az irányadók.

17–23. §⁴³

24–25. §⁴⁴

26. §⁴⁵

27–29. §⁴⁶

30. § (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is – esetén kell alkalmazni.

(3)⁴⁷ Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó – a Tny.-ben meghatározott – nyugdíjkorhatárt tíz éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel

(4) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja – attól függően, hogy mások gondozására szorul-e –, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50–79%-os, a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult. A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálata keretében komplex minősítést kell végezni, ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra jogosult.

(5) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig a Tny. 30. §-ának (1) bekezdésében, valamint 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ezt követően a kereső tevékenység miatti megszüntetésre a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (1) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél 2008. január 1-jétől a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (2) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

31. §⁴⁸ Ha a rehabilitációs járadék ellátásnak a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint megállapított, illetve meghosszabbított időtartama 2011. évben telik le, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében – a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján – az időtartam egy alkalommal meghosszabbítható, de az ellátás teljes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a 4 évet.

32. §⁴⁹ E törvénynek az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvénnyel

33. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket, valamint a rehabilitációs szakértői, illetve orvosszakértői szervet vagy szerveket, továbbá rendeletben határozza meg a szakértői szervek eljárásának és a felülvizsgálat rendjét.⁵²

(3)⁵³ Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az egészségkárosodás minősítésére, illetve a komplex minősítésre vonatkozó részletes szakmai szabályokat.

34. § E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.