• Tartalom

85/2007. (HK 16.) HM utasítás

85/2007. (HK 16.) HM utasítás

miniszteri irányelvek a védelmi tervezéshez (2009–2018)*

2007.07.27.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel HM Tárca Védelmi Tervező Rendszer eljárásrendjére – a Magyar Honvédség 2009–2018 közötti időszak 10 éves stratégiai tervének kidolgozása érdekében a következő utasítást adom ki:

1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire, valamint a vonatkozó jogszabályok eltérő rendelkezéseinek alkalmazásával a honvédelmi miniszter közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezetekre.

2. § A Magyar Honvédség 2009–2018 közötti időszak 10 éves stratégiai tervének kidolgozásához az utasítás mellékletében szereplő Irányelveket határozom meg.

3. § Ez az utasítás az aláírása napján lép hatályba.* A hatálybelépéssel egyidejűleg a Miniszteri Irányelvek a védelmi tervezéshez (2007–2016) című 10/2006. (HK 4.) HM utasítás, valamint a Miniszteri Irányelvek a védelmi tervezéshez (2007–2016) 10/2006. (HK 4.) HM utasítás módosításáról szóló 43/2006. (HK 10.) HM utasítás hatályát veszti.

Dr. Vadai Ágnes s. k.,

HM államtitkár

Melléklet a 85/2007. (HK 16.) HM utasításhoz

MINISZTERI IRÁNYELVEK a védelmi tervezéshez (2009–2018)

I. BEVEZETÉS


Ezen „Irányelvek” célja, hogy útmutatást adjon a Magyar Köztársaság kül- és biztonságpolitikai, valamint védelempolitikai célkitűzései teljesítéséhez szükséges katonai képességek fejlesztéséhez a honvédelmi tárca számára a 2009–2018 időszakra.
Jelen „Irányelvek” rögzíti a tervezést meghatározó körülményeket, megfogalmazza a Magyar Honvédség fejlesztésének követelményeit, beleértve a Magyar Honvédség képességi ambíciószintjét, meghatározza a fejlesztés védelempolitikai prioritásait, illetve lefekteti a tervezési időszakban rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának főbb szempontjait.
Az „Irányelvek” kidolgozásának alapjául a Magyar Honvédségre vonatkozó jogszabályok, az Országgyűlés és a Kormány vonatkozó határozatai, a Kormányprogram, a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiája, a Magyar Honvédség képességei alakításának 2007–2016 közötti időszakra vonatkozó 10 éves terve, illetve a NATO Stratégiai Koncepciója, a NATO Átfogó Politikai Irányelve, a NATO Miniszteri Irányelvek 2006 és az Európai Biztonsági Stratégia szolgáltak.

II. BIZTONSÁGI KÖRNYEZET


A Magyar Köztársaság biztonsági helyzete stabil, jelenleg nem fenyegeti hagyományos jellegű katonai agresszió és ez a tervidőszak végéig sem valószínűsíthető. Kicsi a valószínűsége annak is, hogy a NATO, vagy az EU bármely tagországát ilyen jellegű támadás érje.
A Magyar Köztársasággal szomszédos nem szövetséges országok demokratikus átalakulása, euro-atlanti integrációs törekvése kedvezően befolyásolja hazánk biztonsági helyzetét. A térségben azonban továbbra is kockázatokat hordoz a konszolidáció és az instabilitás jegyeit egyaránt mutató nyugat-balkáni régió, ahol a helyzet gyors romlásának lehetősége még sokáig fennmarad.
A Magyar Köztársaság biztonsági helyzetét – különösen energiabiztonsági szempontból – befolyásoló térségekben valószínűsíthetően továbbra is számolni kell olyan tényezőkkel, amelyek a jelenlegi instabilitások fennmaradásához, illetve újak kialakulásához vezethetnek.
Fenyegetést jelenthet a tömegpusztító (vegyi, biológiai és nukleáris) fegyverek, valamint az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és technológiák terjedése. Valószínű, hogy a tömegpusztító eszközökkel rendelkező államok száma a jövőben növekedni fog.
A Magyar Köztársaság biztonságára 2018-ig elsősorban a globális fenyegetések (energiabiztonsági kihívások, terrorizmus, tömegpusztító és hagyományos fegyverek terjedése, migráció, szervezett bűnözés, környezeti katasztrófák stb.), ezen belül is egyre inkább a nemzetközi terrorizmus közvetett és közvetlen hatásai jelentik az elsődleges veszélyt annak ellenére, hogy a Magyar Köztársaság valószínűleg a jövőben sem fog a terrorizmus által leginkább fenyegetett országok közé tartozni. A globális válságok kezelésében továbbra is szerepet kap a katonai erő, ami szükségessé teheti a Magyar Honvédség erőinek hosszabb idejű, válságkörzetekben történő alkalmazását. Terrortámadásokkal – egyes hazai objektumok potenciális veszélyeztetettsége mellett – elsősorban a műveletekben résztvevő magyar erők ellen kell számolni.

III. A BIZTONSÁGI KÖRNYEZET HATÁSA A HADERŐRE


A Magyar Köztársaság NATO és EU tagsága, valamint a biztonsági környezet változásai a magyar haderő alkalmazásával kapcsolatos alapfilozófiában súlyponteltolódást eredményezett. Ennek következtében egyrészt nem számolunk a magyar haderő önálló műveleti alkalmazásával, ezért az interoperabilitás követelményeinek teljesítése alapvető. Másrészt a haza biztonságának katonai védelme – a hagyományos értelmezés mellett – magába foglalja az esetenként határainktól távoli válságkezelő műveletekben való részvételt is, melyhez elengedhetetlenül szükséges az expedíciós képességek megléte.
Az ország függetlenségét, szuverenitását és területi épségét veszélyeztető katonai fenyegetéssekkel szembeni védelem – az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke alapján – szövetségi keretek között valósul meg. Ebből következően fontos feladat a beérkező NATO csapatok tevékenységét elősegítő Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladatrendszerének fejlesztése, fenntartása.
Nemzeti érdekeinknek, valamint nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelően a válságok megelőzéséhez és kezeléséhez történő hozzájárulás keretében szükséges a magyar haderő részvétele – egy időben, akár több régióban is – béketámogató és válságkezelő műveletekben. Ehhez expedíciós képességekre, a professzionális jelleg, a hadrafoghatóság és feltöltöttség szintjének emelésére, a változó feladatstruktúrát és képességkövetelményeket kielégítő haderő szerkezetre valamint a képességek minőségi fejlesztésére van szükség.
A béketámogató és válságkezelő műveletekben való részvétel mellett a biztonságot befolyásoló nem katonai, aszimmetrikus fenyegetések elhárításában való közreműködés igénye fokozottan jelentkezik.

IV. A HADERŐVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK


Ambíciószint1.

A Magyar Honvédség a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi törvény 70. § (1) bekezdésben foglalt feladatai végrehajtására is figyelemmel legyen képes – a magyar külpolitikai törekvésekhez igazodva – az ország határain kívül folytatott műveletekben egyidejűleg:
– egy dandár méretű erő hat havi harci, és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci körülmények közötti alkalmazására;
vagy
– egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) harci, és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci jellegű tevékenységére.

A tervezés során az alábbiakat kell figyelembe venni:
– A Magyar Honvédség, illetve alegységei, egységei katonai feladatokat önállóan nem, hanem minden esetben valamilyen együttműködésben (szövetségi, EU-s, koalíciós) hajt végre.
– A Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie a műveletek teljes spektrumában – a magas intenzitásútól az alacsony intenzitásúig, a harci műveletektől a válságkezelő és béketámogató műveletekig bezárólag – feladatot végrehajtani.
– Dandár szintű műveleti részvétellel maximum hat hónap időtartamban a NATO földrajzi területén, vagy annak szomszédságában kell számolni.
– Zászlóalj és alacsonyabb szintű műveleti részvétellel – rotációval, maximum 6 ezer km távolságban – egy időben legfeljebb négy földrajzi helyszínen lehet számolni.
– A műveletekben részt vevő alegységek logisztikai ellátásához szükséges képességek meghatározásánál figyelembe kell venni a többnemzeti megoldásokat.

V. HADERŐKÉP 2018


A Magyar Honvédség korszerűen kiképzett és felszerelt, nemzetközi (NATO, EU, ENSZ, EBESZ, koalíciós) együttműködésre képes, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható, expedíciós képességekkel rendelkező haderő, melynek alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.
A Magyar Honvédség képes szövetségi keretek között az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének védelme érdekében honi területen, más NATO tagország megsegítése esetén a Szövetség földrajzi határain belül, illetve közvetlen közelében többnemzeti összhaderőnemi hadművelet megvívásában részt venni.
A Magyar Honvédség kijelölt alegységeivel folyamatosan részt vesz nemzetközi béketámogató és válságkezelő műveletekben az ország határaitól akár jelentős távolságokban is.
A légvédelem teljes rendszere a NATO integrált légvédelmi rendszer részeként működik.
A Magyar Honvédség képes az Alkotmány 40/B. §. (2) bekezdés szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában, valamint arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában közreműködni, továbbá a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához hozzájárulni.
A humán erőforrás-gazdálkodás rendszere biztosítja a megfelelően képzett állomány folyamatos rendelkezésre állását. A Magyar Honvédség rendelkezik a katonai szolgálat egészét megalapozó integrált egyéni és kollektív felkészítési, képzési és kiképzési, a szervezeti vertikális és horizontális mobilitást biztosító rendszerrel.
A Magyar Honvédség hadrendje, szervezeti struktúrája, létszáma, belső állományarányai, fegyverzete és felszerelése megfelel a biztonsági környezetből, az ország védelmi szükségleteiből, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekből és a műveleti részvételből adódó követelményeknek, valamint az anyagi és pénzügyi források adta lehetőségeknek.

A haderő fejlesztésének prioritásai

A 2009–2018 időszak legfontosabb célkitűzése a Magyar Honvédség transzformációjának – a NATO-ban zajló folyamatokkal összhangban történő – kiteljesítése és végrehajtása. Ezért a tervidőszakban az interoperabilitás erősítésének általános érvényű, átfogó követelményét szem előtt tartva az alábbi védelempolitikai prioritásoknak kell érvényesülniük:

A Magyar Honvédség professzionális jellegének erősítése, ezen belül:

– A vezetési rendszer racionalizálása, fejlesztése;
– A kiképzés színvonalának növelése, feltételrendszerének javítása;
– A haderő vonzerejének, megtartó képességének növelése.

A Magyar Honvédség expedíciós jellegének erősítése, ezen belül:

– A telepíthető tábori vezetési rendszerek fejlesztéseinek folytatása úgy, hogy azok alapul szolgáljanak, illetve illeszthetők legyenek a kialakítandó hálózat alapú hadviselés képességhez;
– A műveletekre kijelölt, illetve műveleti részvételre tervezett (beleértve a NATO Reagáló Erő és az EU harccsoport rotációkba kijelölt) alegységek/szervezeti elemek átfogó fejlesztése;
– A logisztikai és egészségügyi támogató rendszer hatékonyságának növelése.

VI. A HADERŐ FEJLESZTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI


A képességfejlesztés alapelve, hogy csak a Magyar Honvédség feladatai teljesítéséhez szükséges képességek fejleszthetők. A képességfejlesztés alapjául a körültekintően végrehajtott műveleti elemzések szolgáljanak, a képességekre vonatkozó követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni az előző alkalmazások hasznosítható tapasztalatait.
A Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie a feladatok teljes spektrumában – a magas intenzitású harci műveletektől az alacsony intenzitású béketámogató és válságkezelő műveletekig bezárólag – tevékenykedni. Ennek érdekében a Magyar Honvédségnek kiegyensúlyozott struktúrával kell rendelkeznie.
A szövetségi és EU tagsággal járó fontos kötelezettség az ország teherbíró képességével arányos katonai hozzájárulás biztosítása. A katonai erő felajánlását érintő gyakorlatot – miszerint a NATO és az EU részére a Magyar Köztársaság (közel) ugyanazokat a képességeket biztosítja – továbbra is fenn kell tartani. A NATO Reagáló Erő és az EU harccsoport rotációkba kijelölt alegységek fejlesztése katalizátorként szolgáljon a Magyar Honvédség transzformációjához A harci erők biztosítása mellett törekedni kell az elöljáró vezetési szint támogató elemeihez történő arányos hozzájárulásra. A tervidőszak első felében ki kell alakítani a NATO haderőstruktúra elvei szerinti békeidős együttműködést.
A Magyar Honvédség szervezeti elemeinek meghatározó többségét – rendeltetésük és feladatrendszerük alapján – a telepíthetőség és alkalmazhatóság követelménye alapján kell fejleszteni. A szárazföldi haderő és a szárazföldi alegységeket támogató egyéb szervezeti elemek telepíthető hányada folyamatosan emelkedjen; 2010-ben közelítse meg a 40%-ot, 2016-ra érje el az 50–55%-ot; legyen képes erői legalább 8%-át folyamatosan műveletben tartani; ez az érték az igények és lehetőségek függvényében fokozatosan emelkedhet.
2010-ig az ideiglenes állománytáblával és felszerelési jegyzékkel rendelkező alegységek válságkezelő műveletekben történő alkalmazása helyett teljesen át kell térni a haderőstruktúrában már meglévő alegységek alkalmazására. Ezért a haderő fejlesztését modulszerűen, lépésről-lépésre kell végrehajtani.
A Magyar Honvédség, illetve annak részei a jövőben szövetségi, EU, vagy koalíciós keretek között fognak műveletekben részt venni, ezért az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése elengedhetetlen. A műveleti együttműködést biztosító képességek folyamatos fejlesztése érdekében a doktrínafejlesztésben jussanak érvényre a szövetségi elgondolások, a vezetési rendszer – itthon és műveletben – legyen képes kapcsolódni a szövetségi döntéshozatali és munkafolyamatokhoz. A csapatok felszerelésében és kiképzésében figyelemmel kell lenni az együttműködést biztosító elvek és gyakorlat alkalmazása; folytatódjon a személyi állomány idegen nyelvtudásának fejlesztése. Fel kell gyorsítani a bárhol telepíthető tábori vezetési rendszerek megteremtését.
Az ország területén kívüli műveletek megkezdése és folytatása érdekében folyamatosan biztosítani kell a stratégiai szállító (légi és tengeri) kapacitások elérhetőségét. A Magyar Honvédség jelenleg meglévő légi szállítóképességét addig lehet fenntartani, amíg a rendszerben lévő repülőgépek biztonságosan és a források hatékony felhasználásával üzemeltethetők. A tervidőszak első felében meg kell vizsgálni a jelenlegi szállító repülőgépek leváltásának feltételeit, és ki kell dolgozni cseréjük lehetséges opcióit.
Fontos műveleti követelmény a hadszíntéren belüli mozgás feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében, a tervidőszakban folytatni kell a katonai szervezetek új generációs szállító gépjárművekkel történő ellátását, a közepes szállító helikopterek cseréjét, és meg kell kezdeni a páncélozott szállító járművek típus váltásának előkészítését.
A tömegpusztító fegyverek elleni védelem érdekében a csapatok rendelkezzenek az előírt mennyiségű egyéni védőfelszereléssel. Kezdődjön meg a kollektív vegyivédelmi eszközök beszerzése, fejezzék be a telepíthető erők ABV helyzetet figyelő, riasztó, elemző rendszerének kialakítását.
A tervidőszak első felében át kell tekinteni a Magyar Honvédség műveleti alkalmazási koncepcióit, különös tekintettel a szárazföldi alegységek, egységek tűztámogatására és a földi telepítésű légvédelemre vonatkozóan. A szárazföldi erők tűztámogatása és a különleges műveleti erők bevetése érdekében a tervidőszak kezdetén meg kell vizsgálni a harci helikopterek korszerűsítésének szükségességét, követelményeit, feltételeit és lehetőségét.
Tekintettel a műveletek során szerzett tapasztalatokra erősíteni kell az erők megóvásának képességét, különös tekintettel az egyre fejlettebb páncéltörő és házilagos készítésű robbanó eszközök, illetve az öngyilkos merénylők elleni aktív és passzív védelemre.
Át kell tekinteni a Magyar Honvédség szakosodásának irányait (víztisztító, hídépítő, katonai rendész) és amenynyiben indokolt, a szükséges korrekciókat végre kell hajtani. Az úgynevezett „résképességek” – egészségügyi ellátás, különleges műveleti erők, civil-katonai együttműködés, vegyivédelem – alakítását, fejlesztését fokozott figyelemmel kell kezelni.
A vezetési rendszer korszerűsítésének folytatásával meg kell szilárdítani a hatékony, költségtakarékos működést. A békeidejű vezetés biztosítsa a Magyar Honvédség napi élete, műveleti részvétele és fejlesztése hatékony irányítását. A Magyar Honvédség minősített időszaki vezetési rendje csak a legszükségesebb mértékben térjen el a békevezetés rendjétől.
Az erők hatékony műveleti alkalmazásának és védelmének elengedhetetlen követelménye az aktuális információk, felderítési adatok gyűjtése, feldolgozása és azoknak a felhasználókhoz való időbeni eljuttatása. Az új típusú kihívásokkal lépést tartva folyamatosan fejlesszék az információgyűjtés és feldolgozás hatékonyságát, illetve az azt támogató technikai eszközöket, különös tekintettel a dandárszintű felderítő képességre. E területen is bővítsék NATO szövetségeseinkkel, európai uniós és más partnereinkkel történő együttműködést.
A Magyar Honvédség hálózatalapú hadviselési képességének kialakítására tervet kell kidolgozni. Ennek első lépéseként, a Gripen harcászati repülőgépek beszerzésével párhuzamosan alakítsák ki a repülőgépek és a légi vezetési-irányítási rendszer közötti kapcsolat elemeit. Ezt követően kezdjék meg a képesség kiterjesztését a Magyar Honvédség szárazföldi alegységeire is.
A költséghatékony ellátás érdekében a logisztika területén – a logisztikai támogatásra vonatkozó nemzeti felelősség elvének figyelembevételével – határozottabban kell törekedni a többnemzetű megoldásokra. Az együttműködés kialakítását békeidőben szükséges előkészíteni.
Az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló projektek folytatásával, a versenyképes juttatások rendszerének és a kiszámítható katonai pályamodell kialakításával, az alkalmazási körülményekhez közeli, kihívást jelentő kiképzési programok összeállításával növeljék a professzionális haderő vonzerejét és megtartó képességét.

VII. A VÉDELMI ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK IRÁNYELVEI


Általános érvényű irányelvek

Az erőforrások tervezése és felhasználása biztosítsa a tárcaszintű prioritások érvényre jutását, a különböző szintű tervek komplexitását, egymásra építettségét és a tárca szintjén történő összegezhetőségét.
A haderő fejlesztése, a beszerzések és a beruházások programokon keresztül valósuljanak meg. Ennek keretében a program teljes időtartamában biztosítani kell az igények, követelmények és a gazdasági lehetőségek összhangját, az erőforrások költséghatékony felhasználását. A képességek kialakításának megtervezésekor – a költséghatékonyság elvét messzemenően figyelembe véve – fokozottabban kell támaszkodni a többnemzetű megvalósítás adta lehetőségekre.
A tárca szintjén a programozott erőforrás-tervezésnek biztosítania kell a tárca felső vezetése által elfogadott fejlesztési elképzelések gazdasági megalapozását, valamint azt, hogy a fejlesztési célú pénzügyi források elosztása, valamint a fejlesztési programok megvalósítása reális erőforrás- és költségigények alapján történjen. A programok végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani a felhasznált erőforrások tételes elszámolására és a felhasználás ellenőrzésére.
A prioritások figyelembevételével, fokozatosan végre kell hajtani az elavult, gazdaságtalanul rendszerben tartható technikai eszközök cseréjét. A hadrendből ki kell vonni azokat a haditechnikai eszközöket, amelyek a hadműveleti követelményeknek már nem felelnek meg és további modernizálásuk nem gazdaságos. Kiváltásukra, helyettesítésükre kizárólag körültekintően végrehajtott veszélyeztetettségi és hadműveleti, valamint gazdaságossági elemzések alapján kerülhet sor. Az eszközök cseréjének tervezésekor figyelembe kell venni a leváltásra tervezett eszközök életciklus tartalékát. Az új beszerzések során a korszerűség, a hosszabb távú rendszerben tarthatóság, a gazdaságos üzemeltetés, a könnyebb szállíthatóság, a védettség, valamint a környezet és a természet védelmének szempontjait is figyelembe kell venni.
A haderő létszáma feleljen meg a vonatkozó Országgyűlési határozat rendelkezéseinek. A tervezési időszak elején meg kell vizsgálni az önkéntes tartalékos rendszer továbbfejlesztésének, valamint az önkéntes tartalékosok műveletekben történő alkalmazásának lehetőségét.

A védelmi erőforrások tervezésének irányelvei

A védelmi erőforrások felhasználásának tervezése azonos alapokon, valamennyi költségvetési cím esetén egységes elvek szerint történjen (kivéve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális gazdálkodás körébe tartozó előirányzatait).
A védelmi erőforrások tervezése mutassa be a szükséges és elégséges katonai képességek kialakításának, fenntartásának nagybani, programokra lebontott erőforrásigényét. Az erőforrásigények ismeretében a meghatározott prioritások alapján több opcióban azonosítsák az erőforrások felhasználásának lehetséges változatait.
Az erőforrás tervek kidolgozása során elemezni kell a várható kockázatokat. Az elemzésnek ki kell térni a terv minden lényeges kockázati tényezőjére (a prognosztizált támogatások jelentős csökkenésére, a külső-belső környezeti feltételrendszer jelentős változására, vagy a biztosított támogatásoknak a tervezettől eltérő felhasználására stb.).
Legkésőbb 2011-re az éves költségvetési támogatás felhasználásának a megoszlása közelítse meg a 40–30– 30%-os arányt a személyi kiadások, a működés-fenntartás és a fejlesztések tekintetében. A tervezhető fejlesztési kiadások mintegy 2/3-át haditechnikai fejlesztésre kell tervezni és felhasználni.
A tervezési időszakban a nemzetközi műveletekben való részvétel szinten tartása érdekében – éves átlagban – mintegy 1000 fő műveleti alkalmazására kell erőforrást tervezni. A NATO Reagáló Erő és az EU harccsoport alkalmazásának forrásigényére számvetést kell készíteni. Alkalmazásuk költségvetési igényének a tárca költségvetésén felüli kielégítése érdekében az éves költségvetések kidolgozása során gondoskodni kell a szükséges törvényi felhatalmazás meglétéről.

A védelmi erőforrások felhasználásának irányelvei

Az erőforrások felhasználása legyen összhangban a prioritásokkal és a jóváhagyott terveken alapuljon.
Az erőforrások felhasználása feleljen meg az eredményességi, hatékonysági és gazdaságossági követelményeknek. A tervek végrehajtása során a kitűzött célok (elérendő képességek) és a megvalósulás közötti eltérés a lehető legkisebb mértékű legyen. Egy adott cél megvalósítását lehetővé tévő alternatívák közül a költséghatékonyabb, takarékosabb alternatívát kell előnyben részesíteni. A programok (feladatok) végrehajtásához csak a szükséges és elégséges (indokolható) erőforrások használhatók fel az elvárható minőség fenntartása mellett.
A költségvetési támogatásból és bevételekből származó pénzeszközök felhasználása kizárólag a szükséges és elégséges képességek kialakítására, működés-fenntartására és fejlesztésére kidolgozott, és a Kormánynak bemutatott tervek alapján keletkezett jogcímek szerint történjen. Amenynyiben a körülmények változása miatt meghiúsul egyes pénzeszközök valamely jogcímen történő felhasználása, a felszabaduló pénzeszközöket a Tárca Védelmi Tervező Rendszerben jóváhagyott tárcaszintű prioritások érvényre juttatásával kell felhasználni.
A tiszti beosztásokat áttekintve gondoskodni kell arról, hogy kizárólag a tiszti képesítést és gyakorlatot igénylő esetekben alkalmazzanak tiszteket. 2010-től az átminősített beosztásokban váltás csak a módosított követelménnyel egyezően történhet. Az így felszabadítható források – személyi kiadásokon belüli – felhasználására javaslatot kell tenni.
A humán erőforrások fejlesztése és fenntartása biztosítsa a katonai-műveleti képességek fejlesztését, működését és fenntartását. A katonai szervezetek személyi állománnyal történő feltöltése során biztosítani szükséges az állománytáblák szerinti humán erőforrás szükségletet.
*

Az utasítást a 102/2010. (XII. 3.) HM utasítás 11. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. december 3. napjával.

*

A határozat aláírásának napja 2007. július 27.

1.

Ez az ambíciószint alapvetően a szükségesnek ítélt haderőstruktúrát és képességeket hivatott meghatározni, és nem a Magyar Köztársaság aktuális műveleti részvételi nagyságrendjét.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére