• Tartalom
Oldalmenü

2007. évi LXXXVI. törvény

a villamos energiáról1

2021.07.01.

Az Országgyűlés a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet2

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja

a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül,

b) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése,

c) a villamosenergia-hálózatokhoz – az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő – hozzáférés biztosítása,

d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása,

e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,

f)3 a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Unió egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési képességének ösztönzésére,

g) új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése,

h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése.

A törvény alkalmazási köre

2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed

a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására,

b)4 a villamosenergia-rendszer irányítására,

c) a villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére,

d)5 az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek, így különösen szálpárak (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózati elemek) tulajdonosára, az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek közötti jogviszonyokra.

(2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;

2.6 Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

3.7 Aggregálás: az elosztó, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálása, valamely villamosenergia-piacon értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából;

3a.8 Aggregátor: aggregálást végző piaci szereplő;

4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

4a.9 Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;

5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;

6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer – a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;

6a.10 Egységes másnapi piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 26. pontjában meghatározott fogalom;

6b.11 Egységes napon belüli piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott fogalom;

7.12 Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;

7a.13 Adatgazdálkodás: a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott fogyasztásmérési és fogyasztási adatok, valamint a kereskedőváltáshoz, az aggregátorváltáshoz, a keresletoldali szabályozáshoz és az egyéb szolgáltatásokhoz szükséges adatok cseréjére és az adatokhoz történő hozzáférésre vonatkozó azon szabályok összessége, amelyek mentén az adatok beszerzése, összegyűjtése, validálása, tárolása, védelme, feldolgozása történik, és amelyek biztosítják az adatokhoz való megkülönböztetésmentes, egyidejű és könnyű hozzáférést, a kiberbiztonság és adatvédelem legmagasabb fokát, valamint az adatkezelők pártatlanságát;

7b.14 Hálózatüzemeltetési adat: minden olyan távlehívható fogyasztásmérőből származó adat, amely a közcélú hálózat irányításához, üzemviteléhez és fejlesztéséhez szükséges, és nem minősül felhasználói elszámolási célú mérési adatnak;

7c.15 Egyedi alkalmazás: olyan szoftver, amelyet a hálózati engedélyes által meghatározott feltételekre, elvárásokra és funkcionalitásra tekintettel fejlesztettek;

8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;

9.16 Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;

11.17 Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;

11a.18 Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;

12.19 Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elosztói rugalmassági szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;

13.20 Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;

13a.21 Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;

14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;

15.22 Erőművi névleges teljesítőképesség: generátort tartalmazó erőmű esetén a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege; invertert tartalmazó erőmű esetén az inverterek váltóáram oldali névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege, azzal, hogy a csatlakozási pont erőművi oldalára csatlakoztatott villamosenergia-tároló teljesítménye nem számítandó be az erőmű névleges teljesítményébe;

16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;

17.23 Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;

17a.24 Aktív felhasználó: olyan felhasználó, aki saját maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a saját csatlakozási pontján felhasználja vagy tárolja, a közcélú hálózatba betáplálja, vagy fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozása vagy elsődleges gazdasági tevékenysége céljából kifejtett tevékenységnek;

17b.25 Együttesen tevékenykedő aktív felhasználók: olyan felhasználók, akik közös csatlakozási ponton keresztül csatlakoznak a közcélú hálózatra, és az általuk vagy az együttesen tevékenykedő csoport valamely aktív felhasználó tagja által termelt vagy tárolt villamos energiát a közös csatlakozási ponton felhasználják, a közcélú hálózatra betáplálják, vagy fogyasztásuk vagy betáplálásuk rugalmasságát felajánlják, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozásuk vagy elsődleges gazdasági tevékenységük céljából kifejtett tevékenységnek;

17c.26 Termelő-fogyasztó: olyan aktív felhasználó, aki megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termel villamos energiát, vagy a saját maga által megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát tárol vagy értékesít;

17d.27 Együttesen eljáró termelő-fogyasztók: legalább két termelő-fogyasztó, akik a 17c. pontban meghatározott tevékenységüket ugyanazon épületben fejtik ki és megállapodnak arról, hogy e tekintetben együttesen járnak el.

18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;

19.28 Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;

20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;

20a.29 Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

21.30 Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;

22.31 Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;

23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;

24.32 Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;

25.33 Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;

26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak – a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett – tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;

26a.34 Ideiglenes vezeték: közcélúnak, magán-, közvetlen és termelői vezetéknek, valamint felhasználói berendezésnek nem minősülő, az ideiglenes villamosenergia-igény kiszolgálása céljából, határozott időre létesülő vezeték, a hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt;

26b.35 Informatikai berendezés: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens);

26c.36 Informatikai szolgáltatás: meglévő informatikai rendszerek működtetésére vagy hozzáférhetőségük biztosítására, új informatikai rendszer létrehozására, fejlesztésére, illetve telepítésére irányuló szolgáltatás (rendszerintegráció és alkalmazásfejlesztés), továbbá informatikai tanácsadás és oktatás;

26d.37 Informatikai támogatási szolgáltatás: a megvásárolt szoftverek, modulok legújabb verzióinak használata (termékkövetési szolgáltatás) és a szoftver működésével és kezelésével kapcsolatos terméktámogatás (támogatási szolgáltatás);

26e.38 Informatikai rendszer: az informatikai berendezések és szoftverek összessége egy adott villamosenergia ipari vállalkozáson belül;

27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;

27a.39 Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;

27b.40 Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;

28.41

28a.42 Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;

29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;

30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;

31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;

32.43 Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;

33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;

34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;

34a.44 Kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom;

35.45 Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;

36.46 Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;

37.47

38.48 Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;

39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;

40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:

a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;

b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;

c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;

d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;

41.49 Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;

42.50 Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;

42a.51 Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;

43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;

43a.52 Leolvasás: a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználási helyen hálózati engedélyes által végzett leolvasása, az arra alkalmas fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak hálózati engedélyes általi távlehívása, valamint a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználó részére biztosított applikációval történő rögzítése;

44.53 Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;

45.54 Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás, amelyből nap-, szél-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából nyert energia – beleértve a biogázból (hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó, valamint az egyéb szerves anyagokból előállított éghető gázból) nyert energiát – állítható elő;

45a.55 Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;

45b.56 Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az ezen energiát előállítók bevételének emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;

46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;

47.57 Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó – az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő – a Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;

47a.58 nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat: a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet alapján kiadott európai bizottsági rendeletek szerint jóváhagyott feltételeket és módszertanokat tartalmazó szabályzat;

48.59 Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;

48a.60 Okosmérő: olyan távlehívható fogyasztásmérő, amely képes a távoli utasításokat fogadni tájékoztatás, vezérlés, figyelemmelkísérés és ellenőrzés céljából;

49.61 Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;

49a.62 Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;

49b.63 Piacműködtető: az érintett piac vonatkozásában olyan szabályrendszert működtető gazdálkodó szervezet, amely az érintett piacon biztosítja, hogy a piaci szereplők villamos energiára vonatkozó vételi és eladási szándéka találkozzon, szerződést eredményezzen, ideértve azt a tevékenységet, amikor egyben vételi vagy eladási szándékkal piaci szereplőként is megjelenik;

50.64 Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik, ideértve a töltőállomás-üzemeltetőt és a villamosenergia-tárolói engedélyest;

51.65 Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;

52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;

52a.66 rugalmas árszabást tartalmazó szerződés: a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó között létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amely tükrözi az azonnali piacokon – ideértve a másnapi és a napon belüli piacokat is – jelentkező árváltozást legalább a piaci elszámolás gyakoriságával azonos időközönként;

53.67 Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében – különösen a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozás és a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatások útján – biztosított szolgáltatások összessége;

53a.68 Elosztói rugalmassági szolgáltatás: az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése és üzemvitele folyamatos biztosítása és hatékonyabbá tétele, valamint a villamosenergia-ellátás minőségének fenntartása érdekében az elosztó által piaci alapú eljárások keretében igénybe vett szolgáltatások összessége, ideértve a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 26. pontja szerinti teher-újraelosztást és a nem-frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokat, valamint egyéb az elosztó hálózati szűk keresztmetszet kezelésére irányuló szolgáltatásokat és az elosztói üzemirányítást támogató szolgáltatásokat;

53b.69 Nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás: a hálózati engedélyes által az állandósult állapotban mért feszültség ellenőrzése, a gyors reagálású árambetáplálás, a helyi hálózatstabilitási inercia, a rövidzárlati áram, a black start képesség, valamint a szigetszerű működési képesség céljából használt szolgáltatás;

54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;

55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;

56.70 Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben a villamosenergia-kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;

56a.71 Távlehívható fogyasztásmérő: olyan fogyasztásmérő-berendezés, amely képes a villamosenergia-fogyasztás és a villamosenergia-hálózatba táplált villamos energia mennyiségét mérni, a kiegyenlítő energia elszámolási mérési időintervallumának megfelelő gyakorisággal a mérési adatokat tárolni, valamint elektronikus távkommunikáció útján a mért adatokat továbbítani;

57. Termelés: a villamos energia előállítása;

58. Termelő: aki villamos energiát termel;

59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;

60.72 Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;

61.73 Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;

61a.74

62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;

63.75 Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;

64.76

65.77 Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;

66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;

66a.78 Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;

66b.79 Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;

67.80 Villamosenergia-ellátási szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, egyes nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére és az elosztói rugalmassági szolgáltatásokra és azok beszerzésére, igénybevételére és elszámolására vonatkozó elosztói szabályzat, továbbá a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat;

68.81 Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az e törvény szerinti villamosenergia-termelést, villamosenergia-átviteli és rendszerirányítási tevékenységet, villamosenergia-elosztást, egyetemes szolgáltatói tevékenységet, villamosenergia-kereskedelmet, aggregálást, energiatárolást, közvilágítási berendezések üzemeltetését, vagy a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromos töltőberendezés üzemeltetési, vagy elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet végez;

69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;

69a.82 Villamosenergia-megosztás: aktív felhasználó vagy energiaközösség által termelt villamos energia közvetlenül más felhasználó vagy energiaközösség részére történő értékesítése vagy ellenérték nélküli átadása a közcélú hálózaton vagy magánvezetéken keresztül;

70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által – törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével – a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;

70a.83 Villamosenergia-tároló: villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására szolgáló berendezés, amely a betáplált villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe visszatáplálja;

71.84 Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;

72.85 Villamosenergia-piac: az energiával, kapacitással, valamint az átviteli vagy elosztó rendszer üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatásokkal bármilyen időszakban történő kereskedésre szolgáló platform, a határidős, a másnapi és a napon belüli piacokat, a tőzsdén kívüli piacokat és a szervezett villamosenergia-piacot is ideértve;

74.86 Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény;

75.87 Prémium típusú támogatás: a prémium típusú támogatási rendszer keretében nyújtott ártámogatás;

76.88 Prémium típusú támogatási rendszer: olyan támogatási rendszer, amelyben a megújuló energiaforrásból származó villamos energiát a termelő piaci körülmények között értékesíti és emellett az általa termelt villamos energiával arányosan ártámogatásban (prémiumban) részesül;

77.89 Demonstrációs projekt: egy technológiát az Európai Unióban elsőként bemutató, és jelentős, a technika aktuális állását meghaladó újítást képviselő projekt;

78.90 Szerződésmegszüntetési díj: a villamosenergia-kereskedő vagy az aggregátor által a villamosenergia-vásárlási vagy aggregálási szerződés felhasználó általi megszüntetése esetén a felhasználóra kiszabott díj vagy pénzügyi szankció;

79.91 Kereskedőváltással kapcsolatos díj: a villamosenergia-kereskedő vagy az aggregátor vagy a hálózati engedélyes által a kereskedőváltás vagy az aggregátorváltás esetén közvetve vagy közvetlenül a felhasználóra vagy aggregálásban részt vevőre kiszabott díj vagy pénzügyi szankció, ideértve a szerződésmegszüntetési díjat is;

II. Fejezet92

A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE

Termelés

4. § (1)93 Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet.

(2)94 A termelő – az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján –

a) a saját maga által termelt villamos energiát,

b)95 az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások vagy az elosztótól elosztói rugalmassági szolgáltatás keretében átvett villamos energiát

értékesítheti.

(3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt – a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt.

(4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben.

4/A. §96 A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.

5. § (1)97 A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások – kivéve a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatás – és az elosztói rugalmassági szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha

a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye,

b)98 nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti tevékenység szüneteltetésének, vagy

c) nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye.

(2) Nem minősül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erőmű azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet.

(3)99 Az átviteli rendszerirányító a 20. § (2) bekezdése szerinti piaci alapú eljárás eredménytelensége és az elosztó a 32/A. § (1) bekezdése szerinti piaci alapú eljárás eredménytelensége, vagy a Hivatal 32/B. § (2) bekezdése szerinti döntése esetén a legkisebb költség elvének és a 2019/943/EU rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével – ide nem értve a 36. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseteket – bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas villamosenergia-tároló vagy -termelő berendezés – a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is ideértve – hálózatra kapcsolását, leállítását, vagy korlátozását. Az igénybevétel feltétele, hogy az átviteli rendszerirányító vagy az elosztó annak költségeit a 2019/943/EU rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.

(4)100 A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét.

(5)101 A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

6. § (1)102 Az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.

(2)–(3)103

6/A. §104 (1) A Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról. A származási garanciákra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A Hivatal a 2017. január 3-a előtt kérelmezett kötelező átvételi jogosultság alá eső, megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt és értékesített villamos energia vonatkozásában automatikusan bejegyzi a származási garanciát az átviteli rendszerirányító részére. A származási garanciákat az átviteli rendszerirányító a kereskedelmi szabályzatban meghatározottak szerint köteles a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni, az ebből származó bevételeket a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti KÁT pénzeszköz meghatározása során csökkentő tényezőként figyelembe venni. Az értékesítésre vonatkozó szabályokat a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat határozza meg.

(3) Az átviteli rendszerirányító és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes együttműködik a Hivatallal a (2) bekezdés szerinti származási garanciák bejegyzése, szervezet villamosenergia-piaci értékesítése, átruházása, törlése, valamint ezek Hivatal általi ellenőrzése kapcsán.

Új termelő kapacitások létesítése

7. § (1)105 Saját üzleti kockázatára – a 7/B. §-ban foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

(2)106

(3)107

(4)108

(5)109 Megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítése során, valamint kiemelt európai szervezettel való kutatás-fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó esetében a hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi.

7/A. §110 (1) Megújulóenergia-támogatási rendszer keretében támogatás kizárólag azon megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő berendezések létesítésére és működtetésére nyújtható, amelyek megfelelnek a megújuló energiaforrásból energiát termelő berendezések műszaki követelményeiről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megújuló energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének elősegítéséről, a megújuló energiaforrásból származó energia használatáról és alkalmazásáról, valamint a megújulóenergia-támogatási rendszerekről elektronikus úton, havonta frissülő honlapon nyújt tájékoztatást a felhasználók, az építőipari szakemberek, a mérnökök, tervezők, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő rendszerek üzembe helyezői számára.

(3) A megújulóenergia-támogatási rendszer keretében történő támogatás igénybevételéhez szükséges műszaki követelményeket, valamint a tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

7/B. §111 (1) A Kormány a villamosenergia-rendszer várható teljesítményének egyensúlyára figyelemmel rendeletben határozza meg az adott naptári évre vonatkozóan – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek, illetve szélerőmű parkok teljesítményét.

(2) A háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével szélerőművek, illetve szélerőmű parkok nem létesíthetők

a) a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi területen;

b) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott védett természeti területen.

(3) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.

(4) A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázati eljárásról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

8. § (1)112 A Hivatal – az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben Magyarországon a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges.

(2)113 A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését.

(3)114 A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű elvi engedélyezésére, létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását.

(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat.

(5)115 Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati kiírásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(6)116 A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(7) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének elősegítése117

9. §118 (1)119 A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználását.

(2)120 A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert és prémium típusú támogatási rendszert hoz létre.

10. § (1)121 A 9. §-ban meghatározott kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe:

a) a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének és a prémium típusú támogatási rendszernek biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,

b) a termelők piaci versenyének fenntartása érdekében – a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – prémium típusú támogatást kell alkalmazni,

c) a prémium típusú támogatás mértékét – a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – pályázati eljárás keretében kell meghatározni a költséghatékonyság érdekében.

(2)122 Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi és a prémium típusú támogatás nem adható a fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: EUTR), valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti illegális kitermelésből származó fatermékre, vagy az EUTR és az Evt. szerint legális kitermelésből származó erdei faválasztékok közül a fűrészipari rönk vagy annál magasabb rendű faválaszték mint energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelésre.

(3)123 A szélerőművek, szélerőműparkok által termelt villamos energia támogatásának szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(3a)124 Az átvételi kötelezettség vagy prémium típusú támogatási rendszer keretében kiosztható új támogatási jogosultságok maximális mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg, figyelembe véve az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat. A miniszter e rendelete tartalmazza a támogatási jogosultságok maximális mértékét a következő 5 évre vonatkozóan éves bontásban, amelyek évente felülvizsgálatra kerülnek.

(4)125 Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegkör-tagsági szerződést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki.

(5)126 A prémium típusú támogatás alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti vonatkozó szerződést megkötni az átviteli rendszerirányítóval.

11. §127 (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi áron történik.

(2) Prémium típusú támogatás nyújtható

a) megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést lehetővé tevő új beruházások ösztönzésére, vagy

b) biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére.

(3) A prémium típusú támogatás támogatott árát a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteket kivéve pályázati eljárás során a Hivatal állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát és a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti prémium típusú támogatás támogatott árát Ft/kWh egységben kell megállapítani.

(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatás alá eső villamos energia mennyiségét, és a támogatás időtartamát, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékét a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség és a prémium típusú támogatás keretében nyújtott támogatás mértékét – a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban – energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel és a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatás Hivatal általi megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a támogatások legfeljebb az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig biztosíthatóak, és a támogatás időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályoknak megfelelő értékcsökkenési leírás időtartamát.

(7) Az átvételi kötelezettség keretében adható támogatás, valamint a prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.

(8)128 A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.

(9) A (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor – a (7) és (8) bekezdéstől eltérően – csak a működési jellegű állami támogatásokat kell figyelembe venni, beleértve a működés fenntartásához szükséges beruházásokhoz kapott támogatásokat is.

(10)129 A kötelező átvételi, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatási jogosultságok csak

a) a telephely változása tekintetében vagy

b) a (7) és a (8) bekezdés szerint figyelembe vett támogatás változása esetén, e változással arányosan

módosíthatóak.

(11) A prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázatokat a Hivatal bonyolítja le.

(12) A Hivatal a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás időtartamát és a támogatásra jogosult villamos energia mennyiségét megállapító határozatait a kedvezményezett kérelmére visszavonhatja.

(13) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező köteles a Hivatal által meghatározott módon kapcsolatot tartani a Hivatallal.

11/A. §130

12. § (1)131 A megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő – a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 13. pontja szerinti fennmaradó energiamix figyelembevétele kivételével – kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére.

(2)132 Amennyiben a 11. § (1) bekezdése szerinti kötelező átvétel keretében értékesítő a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.

(2a)133 Amennyiben a prémium típusú támogatásban részesülő, a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a prémium típusú támogatás összegét köteles visszafizetni.

(3)134 A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.

(4)135 A Hivatal ötévente – a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatásra vonatkozó szabályokban bekövetkezett változások hatását is figyelembe véve – értékelést készít a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás hatékonyságáról és a különböző fogyasztói csoportokra és beruházásokra gyakorolt legfontosabb hatásairól. A Hivatal az értékelést megküldi a miniszternek.

13. §136 (1)137 Minden mérlegkör-felelős köteles a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően megfizetni az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamosenergia-termelés támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott pénzeszközök ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

(2) A mérlegkör-felelős (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének alapját a mérlegkörébe tartozó felhasználók részére értékesített villamos energia képezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékesített villamos energiába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, amelyet

a) egyetemes szolgáltató értékesített, és

b) villamosenergia-kereskedő olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére értékesített, aki számára

ba) a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtja, és

bb)138 az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a Vhr.-ben meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.

c)139 aktív felhasználó vagy energiaközösség megújuló energiaforrásból termelt és megosztott.

(4) A (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is biztosítható.

(5) A (3) bekezdés b) pontja arra a villamosenergia-mennyiségre alkalmazható, amelyről a villamosenergia-kereskedő a mérlegkör-felelőse, a mérlegkör-felelős pedig a mérlegkörébe tartozó villamosenergia-kereskedők vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott. A nyilatkozatban foglaltak teljesülését a Hivatal utólag jogosult ellenőrizni, és amennyiben megállapítja, hogy az abban foglaltak nem teljesültek, a villamosenergia-kereskedővel szemben bírságot szab ki.

(6) Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult és köteles

a)140 az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére, valamint a prémium típusú támogatási rendszer működtetésére,

b) az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia mennyiségre vonatkozóan a jogszabályi és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelően azon a szervezett villamosenergia-piacon ügyletet kötni, amelyben részesedéssel rendelkezik, és

c)141 az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamos energia támogatásához szükséges összegeket és az (1) bekezdés szerinti pénzeszközök mértékét az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint meghatározni,

d) az (1) bekezdés szerinti pénzeszköz befizetésére vonatkozó kötelezettséget mérlegkörönként megállapítani és az érintett mérlegkör-felelősökkel elszámolni, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott villamosenergia-mennyiség értékesítése céljából kereskedésben történő részvételre az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni.

(8) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (6) bekezdés szerinti tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.

(9) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint köteles átvenni.

A kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetésének finanszírozása142

13/A. §143 (1)144 Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt, 13. § (1) bekezdése szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, valamint a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb bevételek nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, továbbá az átviteli rendszerirányító azokat a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.

(2)145 A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközöket a mérlegkör-felelős havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg azzal, hogy a pénzeszközök végső költségviselője – a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével – a felhasználó. A felhasználóra eső pénzeszközöket a mérlegkör-felelős köteles havonta a vele a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátásalapú szerződéses jogviszonyban álló felhasználó részére kiállított számlán egy tételként külön feltüntetni. Amennyiben a mérlegkör-felelős és a mérlegkörébe tartozó felhasználó között nem áll fenn a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződés, úgy a felhasználóra eső pénzeszközök megfizetésének kötelezettségét a mérlegkör-felelős továbbhárítja a felhasználó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedő – beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is – felé azzal, hogy a felhasználóra eső pénzeszközök végső költségviselője – a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével – a felhasználó. A villamosenergia-kereskedő a felhasználóra eső pénzeszközöket a felhasználó részére kiállított számlán köteles egy tételként külön feltüntetni.

(3) A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, nem minősülnek a mérlegkör-felelős vagy a villamosenergia-kereskedő bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől elkülönítetten kezelni. Az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket a mérlegkör-felelős az átviteli rendszerirányítóval, a villamosenergia-kereskedő a mérlegkör-felelőssel szemben köteles kötelezettségként kimutatni.

III. Fejezet146

ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS
ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE
VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

1. CÍM

Az átviteli rendszerirányítás147

14. §148 Az átvitel és a rendszerirányítás együttes végzése (a továbbiakban: átviteli rendszerirányítás) keretében az átviteli rendszerirányító feladata

a) a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, valamint egyensúlyának biztosítása,

b) az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése,

c) a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása, és

d) az átviteli rendszerirányításhoz szükséges eszközök üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.

15. §149 Az átviteli rendszerirányító e törvényben, a 2019/943/EU rendeletben, valamint a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

16. §150 Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban

a) a villamosenergia-rendszer – a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő – irányítása és a folyamatos üzemvitel biztosítása,

b)151 a villamosenergia-rendszer működéséhez, fejlesztéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása,

c)152 Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggő árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása a Hivatal részére,

d) a mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezése,

e)153 közreműködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 26. §-ban és a 26/A. §-ban meghatározott pályázat kiírásában,

f) a villamosenergia-rendszer folyamatos működőképességének fenntartása érdekében a tervezett erőművi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok időbeli ütemezésének összehangolása,

g)154 az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszintű szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok szerinti elszámolása,

h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés,

i) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentős zavara, valamint az átvitel, az elosztás és a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is,

j)155 az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat üzemének tervezése és irányítása a teljesítmény-egyensúly folyamatos fenntartása mellett,

k)–l)156

m)157 az európai rendszer-együttműködésből a magyar villamosenergia-rendszerre nézve keletkező feladatok összehangolása,

n)158 az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása, beleértve az átviteli hálózati csomópontokon kiadható kapacitás mértékének a hathavi rendszerességgel történő meghatározását és hozzáférhetővé tételét is,

o)159 a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott összehangolása és ösztönzése,

p)160 az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 2019/943/EU rendelet 49. cikke és a 838/2010/EU európai bizottsági rendelet szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése és elszámolása,

q)161 Vhr.-ben meghatározott pénzügyi biztosítékok meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a Vhr.-ben meghatározott esetekben a Hivatal tájékoztatása,

r)162 a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben foglalt feladatok elvégzése.

17. § (1)163 Az átviteli rendszerirányító

a)164 részt vesz a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban (a továbbiakban együtt: szűkületkezelési eljárások);

b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötő vezetékeken keletkező szűkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és műszaki sajátosságait;

c) biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai villamosenergia-piac működésével összhangban történjen;

d)165 képviseli a magyar villamosenergia-rendszert a nemzetközi szervezetekben, kivéve a kormányzati vagy a szabályozó hatósági részvétellel működő nemzetközi szervezeteket;

e)166 kapcsolatot tart harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamaiban energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó hatóságokkal (a továbbiakban: külföldi szabályozó hatóság); és

f)167 közreműködik a regionális piacok kialakításában, és jogosult az egységes villamosenergia-piac kialakításának megkönnyítése érdekében közös vállalkozás létrehozására;

g)168 a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetővel kötött megállapodás esetén hozzájárulhat a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 76. cikk (1) bekezdésében előírt költségekhez, amennyiben a Hivatal a 2015/1222/EU rendelet 76. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint a költség-hozzájárulási javaslatot előzetesen jóváhagyja.

(2)169 Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító a minisztert és a Hivatalt tájékoztatja.

18. § Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintű teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni.

19. § (1)170 Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait.

20. § (1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.

(2)171 Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, piaci alapú eljárásokkal összhangban nyilvánosan szerzi be.

(3) A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

21. § (1)172 Az átviteli rendszerirányító a 16. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – a számára egyértelműen megadott, tetszőleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló – elszámolási rendszert működtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(2)173 A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az aggregátor, az energiaközösség, az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bármely mérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.

(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható.

(4)174 Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a kereskedelmi szabályzatban meghatározott nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.

(5)175 A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

(6)176 A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi biztosítékokkal.

(7)177 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, és mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére a mérlegköri tagság díjmentes.

22. §178 Az átviteli rendszerirányító

a) aggregálást nem végezhet és

b) villamosenergia-tároló tulajdonjogát nem szerezheti meg, továbbá nem létesíthet és nem üzemeltethet villamosenergia-tárolót.

23. §179 Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély, a 2019/943/EU rendelet, az annak felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

2. CÍM

A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok

24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek

a)180 az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b)181 a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben úgy elvégezni, hogy az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia továbbítására, valamint kötelesek gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,

c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.

d)182 megszervezni az adatgazdálkodást és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott követelményeknek – a kiberbiztonságot is ideértve – megfelelő rendszereket alkalmazni, valamint

e)183 olyan adat- és információcsere-folyamatokat működtetni, amelyek biztosítják, hogy a rendszerszintű, a rugalmassági és a kereskedelmi szolgáltatások tervezéséhez, beszerzéséhez és elszámolásához szükséges adatok az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és gyakorisággal az átviteli rendszerirányító, az érintett elosztó és a szolgáltatást nyújtó piaci szereplő részére rendelkezésre álljanak.

(2)184 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső kiválasztási szabályzatát honlapján közzéteszi.

(3)185 Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását – az átviteli rendszerirányítóval együttműködve – az elosztó hálózati engedélyes végzi.

(4)186 Az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat, illetve hálózatrészek üzemének irányítását a hálózati engedélyesek közötti megállapodás alapján az elosztó végzi. Megállapodás hiányában vagy az átviteli rendszerirányító és az elosztó közötti véleményeltérés esetén az elosztó ez irányú tevékenységét az átviteli rendszerirányító erre vonatkozó utasítása szerint végzi.

(5)187 Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatgazdálkodást a hálózati engedélyes úgy alakítja ki és működteti, hogy az a villamosenergia-piac működésének támogatása érdekében biztosítsa, hogy a felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező jogosult fél megkülönböztetésmentes módon, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott szabályok szerint hozzáférjen a felhasználó közel valós idejű és tárolt adataihoz. Ez a kötelezettség a hálózati engedélyes által kezelt hálózatüzemeltetési adatra nem terjed ki. Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárásokat nyilvánossá és bárki számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

24/A. §188 (1) Az átviteli rendszerirányító és az érintett elosztó adat- és információcsere-folyamatot alakít ki és működtet, amely révén kölcsönösen és késedelem nélkül tájékoztatják egymást az érintett elosztói hálózatra csatlakozó, elosztói rugalmassági szolgáltatás és rendszerszintű szolgáltatás keretében történő igénybevételre egyaránt alkalmas villamosenergia-tároló és -termelő berendezés – a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is ideértve – elosztói rugalmassági szolgáltatás vagy rendszerszintű szolgáltatás céljára történő lekötése, igénybevétele, üzemeltetésre alkalmas állapota és az 5. § (3) bekezdése szerinti intézkedés alá vonása tárgyában. Az átviteli rendszerirányító és az érintett elosztó az elosztói rugalmassági szolgáltatási és a rendszerszintű szolgáltatási célú lekötés, igénybevétel és elszámolás megfelelő összehangolása és végrehajtása céljából együttműködik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített szabályok és folyamatleírás alapján.

(2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a helyi, az elosztó hálózaton felmerülő igények elsőbbségi, a rendszerszintű szolgáltatások ellehetetlenülésével nem járó kielégítésére törekszik, ha ugyanazon időszakra vonatkozóan ugyanazon villamosenergia-tároló vagy -termelő berendezés – ideértve a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is – valamely teljesítőképességét az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az elosztó az elosztói rugalmassági szolgáltatások biztosításához egyaránt igénybe kívánja venni, azzal, hogy az elsőbbségre vonatkozó részletes szabályokat a kereskedelmi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.

25. §189 (1)190 Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak alapján, az üzemi szabályzatban megjelölt iparági koordinációban, az ott meghatározott felelősségi körök szerint évente elkészíti a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.

(2) A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint ez utóbbiak tervezett ütemezését.

(3)191 Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a keresletoldali szabályozást,

b) a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit,

c) az energiahatékonyságot,

d) a villamosenergia-tároló és az elosztóhálózat bővítését szolgáló más alternatívák alkalmazását, valamint

e) a kiemelt európai szervezettel való kutatás fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó érdekeit.

(4)192 Az átviteli rendszerirányító által készített, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján hagyja jóvá és határozatában kötelezi az átviteli rendszerirányítót a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv honlapján történő közzétételére. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó által benyújtott fejlesztési tervtől vagy ajánlattól, – az elosztóval történt egyeztetést követően – az eltérést írásban indokolja és az elosztó által készített fejlesztési tervet vagy ajánlatot mellékletként a Hivatalnak benyújtja. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről, és honlapján közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.

(5)193 A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 2019/943/EU rendelet 30. cikk (1) bekezdés b) pontjában és 48. cikk (1) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja kialakítása céljából egyeztet a 2019/942/EU rendelet alapján létrehozott Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: ACER). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a terv kiegészítésére, ha a hálózatfejlesztési tervből hiányzó, de a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztésekre fedezetet nyújt a 838/2010/EU rendelet mellékletének A. rész 4. pontja alapján meghatározott veszteségért történő ellentételezés, és e fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében indokoltak. Ha a hálózatfejlesztési terv jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.

(5a)194 A jóváhagyási eljárás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti energia- és klímatervvel. Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a nemzeti energia- és klímatervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a hálózatfejlesztési terv módosítására vagy kiegészítésére.

(6) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint megvalósított beruházások indokolt költségeit az árszabályozás során el kell ismerni. A Hivatal figyelemmel kíséri, és évente értékeli a hálózatfejlesztési terv végrehajtását.

(7) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.

25/A. §195 A Hivatal dönt a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés közcélúságáról. A vezeték vagy berendezés közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból a Vhr.-ben foglaltak szerint történik.

26. § (1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal – az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(3) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

26/A. §196 (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból a hálózatfejlesztési tervben meghatározott ütemterv szerint nem kezd meg vagy nem valósít meg egy, a hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal – amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt – köteles az érintett beruházás megvalósítására a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.

(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:

a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,

b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,

c) az érintett új eszközök általa történő megépítése, vagy

d) a 99. § (1a) és (1b) bekezdése szerint kijelölt átviteli rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.

(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(4) Az átviteli rendszerirányító a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében köteles biztosítani a harmadik fél számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, hozzákapcsolni az új eszközöket a közcélú hálózathoz, és mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.

(5) A (2) bekezdésben előírtak megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodáshoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttműködni.

(2)197 A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra

a) a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel,

b) a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás esetén a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára tekintettel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek és az üzemi és elosztói szabályzatokban foglalt eljárásrend szerint

tagadhatja meg. A hálózati engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról a (3) bekezdésben meghatározottakkal együtt, legkésőbb a rendszerhasználói igény bejelentését követő 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználót. A hálózati engedélyes a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás esetén az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról az üzemi és elosztói szabályzatban foglalt határidő szerint köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználót.

(2a)198 Ha a kiserőmű a csatlakozási pont kialakítását középfeszültségen, a kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határán igényli, akkor az elosztó köteles ezt az igényt – figyelembe véve a (2) és a (2b) bekezdésben foglaltakat is – teljesíteni.

(2b)199 Ha az adott csatlakozási szerződések megkötése előtt több, egymással szomszédos telephelyen létesítendő kiserőmű nyújt be elosztó hálózatra vonatkozó csatlakozási igényt, akkor a csatlakozási pontokat – a (2a) bekezdéstől eltérően – úgy is ki lehet jelölni, hogy a hálózati csatlakozások közös kapcsolóberendezésben valósuljanak meg, de az egyes csatlakozási pontok egyike sem lehet 500 méternél messzebb az adott kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határától.

(3)200 A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.

(3a)201 Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását

a) a hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira hivatkozva, vagy

b) az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat fejlesztés járulékos költségei miatt.

(3b)202 Felhasználó az átviteli hálózatra csak akkor csatlakozhat, ha a csatlakozás a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-szolgáltatás előírt minőségét és az átviteli rendszerirányítást nem veszélyezteti és

a) a csatlakozás feszültségszintje 132 kV-nál nagyobb, vagy

b) 132 kV-os feszültségszintre történő csatlakozás esetén, ha

ba) a felhasználó rendelkezik az átviteli rendszerirányító nyilatkozatával, amely szerint a csatlakozást a hálózatból vételezett teljesítmény nagysága indokolja és az átviteli átalakító- és kapcsolóberendezésben történő csatlakozás költsége alacsonyabb az elosztóhálózatra történő csatlakozás költségénél,

bb)203 a felhasználó felhasználási helye a csatlakozási pontként szolgáló átviteli átalakító- és kapcsolóberendezés közvetlen szomszédságában álló ingatlanon található, valamint

bc)204 a felhasználás célja a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló kormányrendeletben felsorolt nyilvántartás működtetése, vagy

c)205 132 kV-os feszültségszintre történő csatlakozás esetén, ha a felhasználás célja 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű létesítési munkáihoz szükséges villamos energia biztosítása.

(3c)206 A 146/A. § (9) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentő esetében, ha a hálózati engedélyes az igénybejelentést követő, a (2) bekezdésben foglalt határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, a csatlakozással kapcsolatos nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozás a benyújtott, a hálózati csatlakozással összefüggő tervek alapján kivitelezhető.

(3d)207 A hálózati engedélyes – az igénybejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – a (3c) bekezdés szerinti kivitelezés megtiltását kérelmezheti a műszaki biztonsági hatóságnál, ha a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. A műszaki biztonsági hatóság a kérelem alapján dönt

a) a tervek kivitelezésre alkalmassága tárgyában, illetve

b) szükség szerint meghatározza azokat a műszaki biztonsági feltételeket, amelyek teljesülése esetén a terv kivitelezésre alkalmassága biztosítható.

(3e)208 A (3d) bekezdés szerinti eljárás a (3c) bekezdésben foglalt joghatás beálltától számított 20 napon belül kezdeményezhető. A határidő jogvesztő. A műszaki biztonsági hatóság az ügyben 20 napon belül dönt.

(4)209 A műszaki biztonsági hatóság a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a műszaki biztonsági hatóság az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A műszaki biztonsági hatóság a csatlakozás megtagadásának felülvizsgálatára irányuló kérelmet a döntéshez szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állásától számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmező rendszerhasználót és az érintett hálózati engedélyest értesíteni. A műszaki biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(5)210 A hálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja. A hálózati engedélyes, az igénybejelentő és az általa megbízott vállalkozás kötelesek egymással együttműködni. Az igénybejelentő a vállalkozást a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozások közül választhatja ki. A nyilvántartást a műszaki biztonsági hatóság vezeti. A nyilvántartásba olyan vállalkozás vehető fel, amely rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott felelősségbiztosítással. A kizárólag a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő villanyszerelők által végezhető tevékenységek körét kormányrendelet határozza meg.

(5a)211 A bejelentett és jogosult villanyszerelők (5) bekezdés szerinti nyilvántartásában a műszaki biztonsági hatóság az alábbi személyes adatokat kezeli:

a) a bejelentő, a tevékenységet személyesen ellátó munkavállaló és a személyesen közreműködő tag neve, székhelye, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme, értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, végzettsége, szakképesítése,

b) ha a bejelentő egyéni vállalkozó, a vállalkozói nyilvántartási száma,

c) a díjfizető neve, számlázási címe, adószáma vagy adóazonosító jele.

(6)212 Ha a hálózati engedélyes a nyilatkozatával a hálózati csatlakozással összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, vagy a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozással összefüggő tervek olyan módosítását írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(7)213 Ha a hálózati csatlakozást az igénybejelentő saját beruházásban valósítja meg, a hálózati csatlakozás átvételéről és üzembe helyezéséről a hálózati engedélyes köteles gondoskodni. A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha az a kiviteli tervnek megfelelően készült el.

(8)214 A hálózati engedélyes a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a hálózati engedélyeshez történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles a hálózati csatlakozást üzembe helyezni. Amennyiben a hálózati engedélyes a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes határidőn belüli nyilatkozatával a hálózati csatlakozás üzembe helyezését megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

27/A. §215 (1) A 146/A. § (9) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentőnek a hálózati engedélyes megtéríti a csatlakozással kapcsolatos, igazolt költségeit, ha

a) a csatlakozással összefüggő tervek alapján a csatlakozás kivitelezése a 27. § alapján megkezdhető,

b) az igénybejelentő a hálózati csatlakozás kivitelezését befejezi, és azt

ba) a hálózati engedélyesnek a 27. § (2) bekezdése szerinti, a tervek kivitelezésre alkalmasságáról szóló, nyilatkozata kézhezvételétől,

bb) nyilatkozat hiányában a 27. § (2) bekezdésében foglalt határidő lejártától,

bc) a 27. § (3d) bekezdés alapján folytatott eljárásban meghozott, a tervek kivitelezésre alkalmasságát megállapító döntés véglegessé válásától, vagy

bd) a 27. § (4) bekezdés szerinti döntés véglegessé válásától

számított százhúsz napon belül bejelenti, és

c) a 27. § (8) bekezdés szerinti olyan közigazgatási hatósági eljárásra kerül sor, amely az üzembe helyezés elrendelésével zárul.

(2) Ha a költségek (1) bekezdés szerinti megtérítésére a megtérítési igény bejelentését követő 15 napon belül nem került sor, a fizetésre kötelezés tárgyában a műszaki biztonsági hatóság kérelemre dönt. A kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás keretében is előterjeszthető.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás igazgatási szolgáltatási díja huszonkétezer forint. A hatóság a díj megfizetésére az eljárást lezáró döntésében

a) a hálózati engedélyest kötelezi, ha a kérelmező kérelmének részben vagy egészben helyt ad,

b) a kérelmezőt kötelezi, ha a kérelmet elutasítja.

27/B. §216 A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő és aggregátor kérésére a hálózati engedélyes a rendszerhasználó által meghatározott adatait átadja.

28. § Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.

3. CÍM

Villamosenergia-elosztás

29. §217 (1) Az elosztás keretében az elosztó feladata

a) a működési engedélyében meghatározott hálózat zavartalan és biztonságos működtetése,

b) a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása,

c) a villamos energia továbbítása a felhasználókhoz,

d) az adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése.

e)218 az elosztói rugalmassági szolgáltatási igények tervezése, meghatározása, beszerzése és igénybevételének elszámolása az elosztói szabályzat rendelkezései szerint.

(2) Az elosztó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős továbbá azért, hogy az elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.

(3)219 Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a működési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai berendezéseknek.

30. §220 Az elosztó hálózati engedélyes az e törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását – a 7. § (5) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel – átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

31. § Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen

a) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat irányítása és üzemvitele biztonságának biztosítása,

b)221 a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történő továbbítása, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése,

c)222 évente hálózat fejlesztési terv készítése és az átviteli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meghatározott módon történő benyújtása,

d)223 a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, a jogszabályokban, az elosztói szabályzatban, az üzemi szabályzatban és a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott információk összegyűjtése és szolgáltatása az átviteli rendszerirányítóval együttműködve,

e) a háztartási méretű kiserőművekről a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése,

f) az e törvény alapján védendő felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása,

g) a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztéséről a működési engedélyben meghatározott időszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges megváltoztatása előtt a Hivatallal történő egyeztetés,

h)224 állandó ügyfélszolgálati irodák működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a működési területén lévő megyeszékhelyen és megyei jogú városban, vagy, ha a működési területén ilyen város nincs, az ellátotti települések közül a legtöbb felhasználóval rendelkező településen, és

i)225 az elosztó hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása a rendszerhasználók részére.

32. § (1)226 Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan beszerezni.

(2) Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(3)227 Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon és a villamos energiához kapcsolódó származtatott ügylettel kereskedést biztosító, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti szabályozott piacon értékesíteni. Az értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe.

(4)228 Az elosztó (3) bekezdés szerinti tevékenysége nem minősül kereskedelemnek.

32/A. §229 (1) Az elosztó az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése érdekében az elosztói rugalmassági szolgáltatásokat és azok biztosításához szükséges energiát és kapacitásokat átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően, piaci alapú eljárásokkal összhangban az elosztói szabályzatban meghatározott módon szerzi be, veszi igénybe és számolja el.

(2) Az elosztóhálózat integrált részét képező olyan hálózati elemek vonatkozásában, amelyek használatának kizárólagos célja a hálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, a nem frekvencia vonatkozású kisegítő szolgáltatások az (1) bekezdés szerinti eljárástól eltérően is beszerezhetők.

(3) Az elosztó (1) bekezdés szerinti tevékenysége és annak keretében az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek.

(4) Az elosztó az (1) bekezdésben meghatározott beszerzéseit az elosztó-hálózatfejlesztési tervével és a legkisebb költség elvével összhangban határozza meg.

(5) Az elosztó az elosztói rugalmassági szolgáltatásokat bármely a működési engedélyében meghatározott elosztó hálózathoz csatlakozó termelőtől, villamosenergia-tárólótól, a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezéstől vagy azok képességeit elosztói rugalmassági szolgáltatásnyújtás céljából aggregáló és elosztói rugalmassági szolgáltatás céljára felajánló piaci szereplőtől nyilvánosan szerzi be.

(6) Az elosztói szabályzat tartalmazza az (1) bekezdés szerint beszerezhető

a) elosztói rugalmassági szolgáltatások körére vonatkozó szabályokat,

b) az elosztói rugalmassági szolgáltatáshoz kapcsolódó szabványosított termékek leírását, valamint

c) az elosztói rugalmassági szolgáltatások nyújtására való alkalmasság elosztó általi akkreditálásának folyamatára és elveire vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtására alkalmas piaci szereplő – a megújuló forrásokból származó energiát kínáló termelőt, a keresletoldali szabályozásban részt vevő piaci szereplőt, a villamosenergia-tároló üzemeltetőt és az aggregálást végző villamosenergia-ipari vállalkozást is ideértve – minél szélesebb körű, hatékony és megkülönböztetésmentes részvételét.

(7) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti beszerzésre vonatkozó ajánlati felhívást honlapján közzéteszi és az elosztó által előzetesen az adott típusú elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtására alkalmasként akkreditált piaci szereplőknek elektronikusan megküldi. Az ajánlati felhívás az elosztói szabályzatban meghatározott elosztói rugalmassági szolgáltatásra, termékre és időtávra vonatkozhat. Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell. A beérkezett ajánlatot az elosztó az elosztói szabályzatban és az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. A nyertes ajánlattevővel az elosztó az üzletszabályzat szerinti szerződésminta alapján szerződést köt.

(8) Az elosztó egyedül, vagy több elosztói hálózati engedélyessel közösen eljárva a (7) bekezdés szerinti ajánlatok kiértékeléséhez és a nyertes ajánlattevő kiválasztásához vagy a versenyeztetési folyamat teljes körű lebonyolításához külső szolgáltató közreműködését igénybe veheti.

(9) Az elosztói rugalmassági szolgáltatások (1) bekezdésben meghatározott beszerzésének költségeit a Hivatal a 141. § (1) bekezdése szerinti hatósági díjak meghatározásakor a 2019/943/EU rendelet 18. cikkében foglaltaknak megfelelően figyelembe veszi úgy, hogy az elosztó megfelelő ellentételezésben részesüljön az elosztói rugalmassági szolgáltatások beszerzéséhez kapcsolódó észszerű és indokolt költségei megtérítése tekintetében a szükséges információs és kommunikációs technológia, valamint infrastruktúra költségeit is ideértve.

32/B. §230 (1) Az elosztó minden évben március 31-ig jelentést nyújt be a Hivatal számára, amely tartalmazza

a) az elosztói rugalmassági szolgáltatások előző naptári évben történt beszerzésére vonatkozó tájékoztatást,

b) az elosztói rugalmassági szolgáltatások piacának fejlettségére vonatkozó elemzést, valamint

c) a jövőre vonatkozó piacfejlesztési lehetőségek bemutatását.

(2) Ha a Hivatal az (1) bekezdés szerinti jelentés alapján az (EU) 2019/944 irányelv 31. cikk (7) bekezdése és 32. cikk (1) bekezdése szerint megállapítja, hogy az elosztói rugalmassági szolgáltatások piaci alapú eljárás keretében történő beszerzése gazdaságilag nem hatékony, vagy az említett beszerzés súlyos piaci torzulásokhoz vagy a szűk keresztmetszet súlyosbodásához vezetne, az adott elosztói engedélyest mentesíti az elosztói rugalmassági szolgáltatások 32/A. § szerinti eljárás alapján történő beszerzése alól.

(3) A Hivatal (2) bekezdés szerinti döntése esetén alkalmazandó részletszabályokat az elosztói szabályzat tartalmazza.

(4)231 Az (1) bekezdés szerinti jelentésben négyévente be kell mutatni a távfűtési és távhűtési rendszerek lehetséges részvételét a rugalmassági szolgáltatások biztosításában, valamint ezen megoldások technológiai szempontjait és adottságait, valamint erőforrás- és költséghatékonyságának értékelését.

33. §232 Az elosztó feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

33/A. §233 (1)234 Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járásbírósághoz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:

a)235 a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését, cseréjét vagy leszerelését,

b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy

c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.

(1a)236 Az elosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha

a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(2)237 A járásbíróság

a)238 a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének vagy leszerelésének,

b) az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy

c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének

tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.

(3)239 A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(4)240 A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(5)241 A bíróság – ha a döntéséhez szükséges – a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(6)242 A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(7)243 A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.

33/B. §244 A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő részére az elosztó köteles a rendszerhasználó mérési adatait átadni.

33/C. §245 (1)246 Az elosztó az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működése – a szűk keresztmetszet kezelését ide nem értve – céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.

(2) Az elosztó által létesített és működtetett villamosenergia-tároló a 0,5 MW névleges kimeneti teljesítőképességet nem haladhatja meg.

33/D. §247 Az elosztó aggregálást nem végezhet.

Közvilágítás

34. § (1)248 A külön törvényben közvilágításról való gondoskodásra kötelezett (a továbbiakban: közvilágításra kötelezett), továbbá az e kötelezettséget átvállaló személy jogosult közvilágítási berendezést az elosztóhálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó köteles ezt tűrni és együttműködni. Az elosztó az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.

(2)249 A közvilágítási elosztó hálózat használata után közvilágítási elosztási díjat kell fizetni, amely fedezetet nyújt az elosztónak a közvilágítási elosztó hálózattal összefüggésben keletkezett költségeire.

(3)250 A közvilágítással összefüggésben fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében a települési önkormányzat területét a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül egy csatlakozási ponton keresztül ellátott felhasználási helynek kell tekinteni.

(4)251 A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a külön jogszabályban közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy között létrejött szerződésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestől vásárolja a villamos energiát.

(5)252 Az (1) bekezdés szerinti, az elosztó tulajdonába nem kerülő közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan a tűrésen és az együttműködésen kívül – a felek eltérő megállapodása hiányában – az elosztó más tevékenységet nem végezhet.

(5a)253 Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése azzal, hogy e tevékenységekért az elosztó a közvilágítási elosztási díjon felül további díjat nem kérhet.

(6) A (4) bekezdés szerinti szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

34/A. §254 Ha a közvilágítási berendezést nem a közvilágításra kötelezett üzemelteti, akkor annak üzemeltetéséhez – a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseinek kivételével – közvilágítási üzemeltetési engedély szükséges.

34/B. §255 (1) Az elosztó a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseiről, a közvilágítási üzemeltetési engedélyes az általa üzemeltetett közvilágítási berendezésekről köteles naprakész nyilvántartást (a továbbiakban: közvilágítási leltár) vezetni.

(2) A közvilágítási leltárból az elosztó és a közvilágítási engedélyes az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére köteles térítésmentesen adatot szolgáltatni.

IV. Fejezet256

HÁLÓZATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére.

(2)257 Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás előírt minőségét. A (3) és (3a) bekezdés szerinti előny biztosítása nem jelenti az egyenlő bánásmód elvének megsértését.

(3) A hálózati engedélyesek, külön jogszabályban foglalt feltételek szerint, a hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket.

(3a)258 A (3) bekezdés szerinti termelők közül a hálózati engedélyesek a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik azokat a termelőket, amelyek a hálózati hozzáféréssel érintett erőművi beruházáshoz és annak működéséhez az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti állami támogatást nem vesznek igénybe. E bekezdés szerinti előny alapján biztosított hálózati hozzáférés semmilyen formában nem engedhető át és nem ruházható át állami támogatás igénybevételével megvalósuló beruházáshoz.

(4)259 Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.

(5)260 Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.

(6)261 A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a hálózati kapacitásadatok közzétételének rendjéről a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet és a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.

(7)262 A hálózati engedélyesek a jogszabályban, valamint az üzemi szabályzatban és elosztói szabályzatban meghatározottak szerint a csatlakozási szerződésben korlátozhatják a garantált csatlakozási kapacitást vagy korlátozott üzemeléssel biztosíthatják a csatlakozást annak érdekében, hogy az új erőmű – a felhasználói berendezést is ideértve – vagy villamosenergia-tároló tekintetében biztosítsák a gazdasági hatékonyságot. A csatlakozási szerződésben a garantált csatlakozási kapacitás vagy üzemelés nem korlátozható, ha az erőmű – a felhasználói berendezést is ideértve – vagy a villamosenergia-tároló beruházója viseli a korlátlan csatlakozáshoz szükséges valamennyi műszaki feltétel költségét.

(8)263 A hálózati engedélyesek a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő hálózatokhoz való hozzáférésének elősegítése érdekében az egyenlő bánásmódot és a hozzáférés feltételeinek átláthatóságát, a megújuló termelői beruházások tervezhetőségét és versenysemlegességét biztosítva hathavi rendszerességgel a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt, az aktuális szabad kapacitásokról, és a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztatót tesznek közzé. A termelő a szabad hálózati kapacitások kiosztására irányuló eljárásban kizárólag pénzügyi biztosíték nyújtása mellett vehet részt. A közép- vagy nagyfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére a hálózati engedélyesek a közzétett szabad kapacitásokat külön kapacitás kiosztási eljárás során osztják ki, amelynek részletes szabályait – a hálózati engedélyesek tájékoztatási kötelezettségére, valamint a pénzügyi biztosíték nyújtásának és felhasználásának feltételeire vonatkozó szabályokat is ideértve – az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat határozza meg. A hálózati engedélyesek az eltérő műszaki megvalósítási lehetőségek és szükségletek miatt egyedi eljárást alkalmazhatnak az üzemi szabályzatban és az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint, abban az esetben, ha egy termelő csatlakozási kapacitásigénye önmagában meghaladja a közzétett tájékoztató szerinti aktuális szabad kapacitást. A termelő egyedi eljárásban kizárólag pénzügyi biztosíték nyújtása mellett vehet részt.

(9)264 A nagy- vagy középfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére kiosztható szabad kapacitások meghatározásának módjára vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint az üzemi és elosztói szabályzatok határozzák meg.

36. § (1)265 Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,

c) a szükséges hálózati kapacitások, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya,

d)266 az együttműködő villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,

e) a rendszerszintű szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése,

f)267 a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekből kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyarország területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat,

g)268 a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia, illetve a nagy hatásfokú kapcsolt villamos energia termelését vagy felhasználását hátrányosan érinti,

h) más módon el nem végezhető karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások érdekében.

(2)269 Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, vagy szüneteltetheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, és szünetelésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) a szükséges hálózati kapacitások hiánya,

c) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,

d) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén,

e) más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében,

f)270 hálózati csatlakozási, hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés esetén,

g)271 szerződésszegő vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott előzetes egyeztetést követően, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolására, valamint a tartozását rendező lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedő általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. § (7)–(9) bekezdéseinek előírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelően alkalmazandók, vagy

h)272 felhasználó a közcélú hálózat használatával egyidejűleg közvetlen vezetékről villamos energiát vételez.

(3) Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján.

(4) A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetésének kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen, írásban értesíteni.

(5)273 Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektől eltérő szüneteltetését jelentő döntésekről az érintetteket a jogszabályokban és villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni kell.

(6) A villamosenergia-értékesítési szerződéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni.

(7) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

(8)274 A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli vagy elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.

36/A. §275 Magyarország államhatárát kizárólag az átviteli hálózat részét képező vezeték keresztezheti.

Mentesítés a hozzáférési szabályok alkalmazása alól

37. § (1)276 A beruházó új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 36. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a 2019/943/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén határozott időre az új rendszerösszekötő vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti.

(2)277 A 2019/943/EU rendelet 63. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül különösen abban az esetben, ha a kérelmező olyan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, amelynek valamely tagját a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosította.

V. Fejezet278

KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK

38. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait végrehajtani.

(2) A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-vételezésre nem jogosult.

(3) Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével

a) a közvetlen vezeték használatáról a közcélú hálózat használatára vagy

b) a közcélú hálózat használatáról a közvetlen vezeték használatára

való áttérés feltételeiről.

39. § (1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül

a) saját maga villamosenergia-ellátása céljából,

b)279 kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából,

c)280 olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek, vagy

d)281 a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti nyilvános töltőberendezés létesítése céljából.

(1a)282 Magánvezetékhez termelő is kapcsolódhat azzal, hogy a termelő berendezés létesítését – a magánvezetékre történő kapcsolódás feltételeiben való megállapodást követően – a magánvezeték engedélyesének a hálózati engedélyes részére előzetesen be kell jelentenie, továbbá a hálózati engedélyessel előzetesen meg kell állapodniuk a csatlakozási ponton teljesítendő műszaki és gazdasági feltételekben.

(2) A magánvezetéken háztartási célra villamos energiát kizárólag az vételezhet, aki a magánvezeték tulajdonosával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyesének a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint be kell jelentenie.

(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni, akinek a tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetést saját maga végezné.

39/A. § (1) A magánvezeték engedélyese köteles

a) a magánvezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni, és

c) a villamos energiát a csatlakozási ponttól a vételezőkhöz és a felhasználókhoz a magánvezetéken eljuttatni.

(2) A magánvezeték engedélyese köteles a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani. A magánvezeték engedélyese által

a) a vételezők, a felhasználók és a termelők részére a magánvezetékhez történő hozzáférés tekintetében biztosított feltételei, továbbá

b) a magánvezetéken keresztül vételező felhasználóknak és vételezőknek a villamosenergia-ellátásuk tekintetében biztosított feltételei

a magánvezeték engedélyese számára nem adhatnak alapot visszaélésre.

(3) A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat haszonszerzés nélkül, a Vhr.-ben meghatározott elvek szerint háríthatja át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott felhasználókra és vételezőkre.

(4) A hálózati engedélyes felelőssége a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történő továbbítására és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók 41. § (4) bekezdése szerinti mérésére terjed ki.

(5)283 Ha a magánvezetékre termelő kapcsolódik, akkor a hálózati engedélyes a termelőnek a kapcsolódási ponton mért termelési adatait a magánvezetéken történő teljes villamosenergia-fogyasztás meghatározása érdekében történő mérési korrekció céljából köteles a magánvezeték engedélyesével szerződésben álló villamosenergia-kereskedő, valamint a magánvezeték engedélyese részére átadni. A korrekció részletes szabályait az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.

(6)284 Ha a magánvezetékre termelő kapcsolódik, akkor – a 44. §-ban foglaltaktól eltérően – a magánvezeték engedélyesének értékesített villamos energia mennyiséget a hiteles fogyasztásmérő berendezés adatainak a magánvezetékre kapcsolódó termelő mért betáplálási adataival történő korrekcióját követően számított érték szerint kell elszámolni. A korrekció részletes szabályait az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.

39/B. § Amennyiben a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, köteles a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést kötni vagy a meglévő szerződését megfelelően módosítani. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából köteles együttműködni, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni. A vételező és a magánvezeték engedélyese közötti továbbadói jogviszony a hálózathasználati szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A vételező a fenti szándékát köteles a magánvezeték üzemeltetőjével a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint megfelelő időben közölni.

39/C. § Ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

39/D. § (1) A hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)–(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt.

(2) A vételezők kikapcsolásáról a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti vezetékhasználati szerződésben kell megállapodni.

(3) A magánvezeték engedélyesének mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő – 66/A. § (2)–(4) bekezdése szerinti – kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.

39/E. § (1) A Hivatal a magánvezetéket a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén vagy hivatalból a Vhr.-ben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával – a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett – közcélúvá nyilváníthatja, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamosenergia-ellátása érdekében indokolt. Az elosztó kijelölésére a 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A magánvezeték engedélyesének felelősségére a kijelölés ideje alatt a 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségei terhelik, és jogai illetik meg.

39/F. § Arra a felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39. §–39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

VI. Fejezet285

MÉRÉS, LEOLVASÁS

40. § (1)286 A szerződések teljesítésének számlázása érdekében, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon a mérések hiteles elvégzéséről

a) az engedélyesek egymás közötti szerződései esetén az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek bevonásával,

b)287 az elosztó hálózathoz csatlakozó vagy a magánvezetékhez kapcsolódó felhasználók és az engedélyesek közötti szerződések esetén az elosztó,

c) az átviteli hálózathoz csatlakozó felhasználók és az engedélyesek közötti szerződések esetén az átviteli rendszerirányító,

d) a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén az átviteli rendszerirányító gondoskodik.

(2) Az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű erőmű esetén az (1) bekezdésben meghatározott mérések elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata.

(3) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek elvégzik a mérőberendezések leolvasását, az elosztó hálózati engedélyesek továbbítják a mérési adatokat az átviteli rendszerirányítónak.

(4)288 A (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén – a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése vagy a felhasználó (4a) bekezdés szerinti kérésének hiányában – legalább éves gyakorisággal, egyéb esetben a Vhr.-ben előírtak alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre kell biztosítani. A hálózathasználati szerződés egy évnél hosszabb leolvasási időszakot nem állapíthat meg.

(4a)289 A felhasználó kérésére a (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén a hálózati engedélyes negyedévente biztosítja.

(4b)290 A hálózati engedélyes – profil alapú elszámolás esetén – köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. A (4) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a hálózati engedélyes köteles értesítést hagyni a felhasználó felhasználási helyen, – amennyiben rendelkezésre áll – a levélszekrényben. Az értesítésben a hálózati engedélyes felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem-megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére – azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít –, a hálózati engedélyes időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a hálózati engedélyes és a felhasználó köteles megegyezni.

(4c)291 Az elosztó a felhasználóval kötött megállapodás alapján a mérőberendezés leolvasását a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő és az elosztó részére továbbító applikáció útján is végrehajthatja.

(4d)292 A (4c) bekezdés szerinti applikációval történő leolvasás sikertelensége esetén az elosztó elvégzi a fogyasztásmérő-berendezés adatainak a felhasználási helyen történő leolvasását.

(5)293 A (3) bekezdésben meghatározott mérési adatokat az érintett rendszerhasználó részére külön díjfizetés nélkül hozzáférhetővé kell tenni.

(5a)294 A (3) bekezdés szerinti mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napjának megfelelő nap. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás

a) a megadott határnapig a felhasználó önhibájából nem valósul meg,

b) időpontjában a felhasználó és az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó eltérően állapodott meg, vagy

c) határidejének utolsó napja munkaszüneti nap, és ezért a leolvasásra a határidő lejártát követő első munkanapon került sor.

(6)295 A közvilágítás céljára vételezett villamos energia fogyasztásmérés nélküli elszámolását az elosztó a fényforrások előtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágítási égésidő szorzataként végzi.

(7)296 Amennyiben az elosztó vagy a közvilágításra kötelezett a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolását fogyasztásmérés adatai alapján kívánja elvégezni, az elosztó köteles a közvilágításra kötelezett teljes területén a leolvasásokat azonos napon elvégezni, a fogyasztási adatokat összegezni és az összegzett adatokat továbbítani, illetve a rendszerhasználati díjakat az összegzett adatok alapján számlázni.

41. § (1)297 A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók és az erőművek átviteli vagy elosztó hálózathoz történő csatlakozásához – azon belül a méréshez – szükséges, az üzemi és az elosztói szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezés, valamint az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit.

(2) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőmű esetén a termelőt, illetve az üzemeltetőt, felhasználó esetén az átviteli rendszerirányítót vagy az elosztó hálózati engedélyeseket terhelik.

(3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni.

(4)298 Az elosztó az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések valamint a kapcsolódási pont kiépítésének kivételével.

42. §299 A hálózati engedélyesek és a termelői engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot létesíthetnek, tarthatnak fenn.

43. §300 (1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok – beleértve a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró mérőállását – gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-vásárlási szerződésben részes villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben, valamint a 47/B. § (5) bekezdésben meghatározott esetben. A felhasználók részére a hálózati engedélyesnek elszámolási időszakonként a Vhr.-ben meghatározott módon biztosítani kell a mérőállások különbségének és az elszámolás alapját képező mennyiségnek az egyezőségét.

(2) A hálózati engedélyes a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat tételesen is tartalmazó, részletes számlát állít ki, kivéve, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a 63. § (1) bekezdése alapján a villamosenergia-kereskedő kezeli és a felhasználó hálózathasználati szerződésében a rendszerhasználati díjak fizetőjeként a villamosenergia-kereskedő van feltüntetve.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott számla elektronikus és nyomtatott másolatának egyszeri kiadását a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő külön díj fizetéséhez nem kötheti.

(4)301 Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében az engedélyesnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. E bekezdés alkalmazásában számlázási rendszer alatt a hálózati engedélyes számlázási rendszerén túl valamennyi villamosenergia-vásárlási szerződésben részes engedélyes számlázási rendszere értendő.

(5)302 A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.

(6)303

(7)304 A villamosenergia-felhasználás elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről az engedélyes az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.

(8)305 A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(9)306 Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető engedélyes komplex, sokfunkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.

(10)307 A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő terméktanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.

(11)308 A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:

a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,

b)309 informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan – a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben – legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal.

c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és

d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.

(12)310 A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.

(13)311 A (4)–(12) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből

a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. február 28. után,

b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. június 30. után

kiállított számla érvénytelen.

44. §312 Ha jogszabály vagy a hálózathasználati szerződés ettől eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő a szerződésben meghatározott időszakban, a hálózati engedélyes tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésében meghatározott leolvasási gyakorisággal egyezően számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. Az elszámolás során tájékoztatni kell a felhasználót az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállásról.

45. §313 (1) A hálózati engedélyes új felhasználási helyen történő új csatlakozás esetén a Vhr.-ben meghatározott esetekben az adott felhasználási helyen okosmérőt szerel fel.

(2)314 A villamosenergia-kereskedő a felhasználó részére legalább egy több zónaidős és legalább egy rugalmas árazású ajánlatot vagy árszabást biztosít.

VII. Fejezet315

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELEM

46. § (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedő) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre.

(2)316 Amennyiben jelen törvény ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatói engedélyest (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) a jelen törvényben és a külön jogszabályban a villamosenergia-kereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

47. § (1)317 A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából köteles a kapcsolattartást szóbeli és írásbeli ügyintézés keretében biztosítani.

(2)318 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot is működtet állandó ügyfélszolgálati irodaként vagy ügyfélszolgálati fiókirodaként (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat). Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(3)319 A felhasználói kapcsolattartás szervezetének működési rendjét a villamosenergia-kereskedő, valamint az ügyfélszolgálat működési rendjét félfogadási idejét az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő köteles

a) állandó ügyfélszolgálati irodáit a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva tartani,

b) ügyfélszolgálati fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és

c) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

(4)320 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, a villamosenergia-kereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.

(5)321 Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1) bekezdés szerinti felhasználói kapcsolattartás szervezetén keresztül, valamint a (2) bekezdésben, a (4) bekezdésben és az 50/A. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is.

(6) A villamosenergia-kereskedő ellátja az e törvény alapján védendő fogyasztókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(7)322 A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:

a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,

b) a lakossági fogyasztó által a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés a villamosenergia-kereskedővel nem vezetett eredményre, és

c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer írásban értesítette, és az első értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a Vhr. alapján megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségére.

(7a)323 A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy – a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén – elektronikus úton történik, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.

(7b)324 Ha a (7) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.

(8) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:

a) munkaszüneti napon,

b) ünnepnapon,

c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,

d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.

(9)325 Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását, valamint a 146. § (1) bekezdése szerinti rendeletben és a 146. § (4) bekezdése szerinti határozatban meghatározott külön díjat is megfizeti, a villamosenergia- kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(10)326 Az elosztó a (7) és a (9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.

47/A. §327 (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezheti az elosztónál a felhasználási hely kikapcsolását.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználóval a kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell közölni.

(3)328 Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt, egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását, valamint a 146. § (1) bekezdése szerinti rendeletben és a 146. § (4) bekezdése szerinti határozatban meghatározott díjat is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4)329 Az elosztó az (1) és (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon köteles eleget tenni.

(5)330 Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó kikapcsolásának és visszakapcsolásának kezdeményezésére vonatkozó szabályokat a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(6)331 A kikapcsolás felhasználónak felróható elmaradásából vagy késedelméből eredő villamosenergia-fogyasztás, valamint -rendszerhasználat ellenértékét a kikapcsolásig a felhasználó köteles megfizetni.

Kereskedőváltás332

47/B. §333 (1) Ha a felhasználó villamosenergia-kereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az érintett villamosenergia-kereskedő és hálózati engedélyes térítésmentesen végzi, és azzal összefüggésben az érintett villamosenergia-kereskedő és hálózati engedélyes a felhasználónak kereskedőváltással kapcsolatos díjat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a villamosenergia-kereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(2) Lakossági fogyasztónak és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kisvállalkozásnak nem minősülő felhasználóval szemben szerződésmegszüntetési díj kizárólag határozott idejű és rögzített áras szerződés lejárat előtti, a felhasználó általi felmondása esetén számítható fel, ha a szerződés rendelkezik a szerződésmegszüntetési díjról, valamint számításának módjáról és arról a szerződéskötést megelőzően a felhasználó egyértelmű tájékoztatást kapott.

(3) A (2) szerinti szerződésmegszüntetési díjnak arányban kell lennie a felmondás által okozott közvetlen gazdasági veszteséggel és mértéke legfeljebb a villamosenergia-kereskedő számára a szerződés felhasználó általi felmondása által okozott közvetlen gazdasági veszteség mértékéig terjedhet. A szerződésmegszüntetési díj mértékének meghatározásakor a felhasználó számára a szerződés alapján már biztosított kapcsolt beruházások vagy szolgáltatások költségei a közvetlen gazdasági veszteség körében figyelembe vehetők. A közvetlen gazdasági veszteséghez kapcsolódó költségek tekintetében a bizonyítási teher a villamosenergia-kereskedőt terheli.

(4) A villamosenergia-kereskedő üzletszabályzatában rögzíti a szerződésmegszüntetési díj alkalmazásának lehetőségét és számításának módját. A villamosenergia-kereskedő a szerződés megkötését megelőzően igazolható módon tájékoztatja a felhasználót a szerződésmegszüntetési díj alkalmazásának eseteiről és számításának módjáról.

(5) A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződését az abban meghatározott feltételek szerint, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban írásban mondhatja fel. A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása a hálózathasználati szerződés hatályát nem érinti.

(6) A villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználó és – amennyiben a felhasználó megbízásából az új villamosenergia-kereskedő jár el – az új villamosenergia-kereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni

a) a felmondás visszaigazolásáról, az elszámolási pont egyedi azonosítójának és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, vagy

b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.

(7) A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, köteles a (6) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a korábbi kereskedő által kibocsátott utolsó számla másolatával együtt az új villamosenergia-kereskedőnek a kézhezvételt követően 3 munkanapon belül eljuttatni, hogy az új villamosenergia-kereskedő a (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

(8) A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a villamosenergia-kereskedő a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesítésének időpontjában minősül közöltnek.

(9) A korábbi villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles a hálózati engedélyesnél bejelenteni a Vhr.-ben meghatározottak szerint a kereskedőváltás tényét, és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját. Az új villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépésének időpontját.

(10) Az érintett villamosenergia-kereskedők a Vhr.-ben meghatározottak szerint egyeztetnek a hálózati engedélyessel a felhasználó által kezdeményezett kereskedőváltás feltételeiről úgy, hogy a kereskedőváltás az igénybejelentéstől számított legkésőbb 21 napon belül megtörténjen.

47/C. §334 (1) A hálózati engedélyes köteles a Vhr.-ben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi villamosenergia-kereskedő a felhasználóval és az új villamosenergia-kereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett villamosenergia-kereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és a hálózati engedélyessel együttműködni.

(2) A felhasználó és a villamosenergia-kereskedő az e törvényben, a Vhr.-ben valamint a kereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, amennyiben az nem érinti a hálózati engedélyes Vhr.-ben meghatározott kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit.

(3) A határozott időtartamú villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén, amennyiben a felhasználó a megszűnés napját követő napi hatállyal másik villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt, akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a villamosenergia-kereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 47/B. § (1) bekezdésben, 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában, a 47/B. § (6) bekezdésében, valamint a 47/C. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában a felmondás alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.

(4) Amennyiben a felhasználó a (3) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes – a 47/B–47/C. § szerinti határidők betartása esetén – nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.

Az egyetemes szolgáltatás

48. §335 Az egyetemes szolgáltatót e törvény szerinti feltételekkel az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E bekezdés alkalmazásában jogosult felhasználónak az olyan, az 50. § (3) bekezdése szerinti felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást.

49. §336 Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-vásárlási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia értékesítése.

50. § (1) Az egyetemes szolgáltató – a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján – az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát.

(2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3)337 A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

(4)338 A külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, az egyházi jogi személy az általa ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény – az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén – közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó 48. §, valamint e § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.

(5)339 Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát és megszűnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.

50/A. §340 (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)341 Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Ha a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásnak csak egy része tartozik az egyetemes szolgáltató működési területéhez, úgy az egyetemes szolgáltató jogosult a Vhr.-ben meghatározottak szerint az ügyfélszolgálatot összevontan kezelni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.

50/B. §342

Végső menedékes kijelölési eljárása

51. § (1)343 Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítő engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét a 96. § (1) bekezdés c)–d) pontjai alapján visszavonta, és ezáltal az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamos energiával történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végső menedékest jelöl ki.

(2) A végső menedékest a Hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki. Amennyiben végső menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedő kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedőt kijelölni.

(3) A végső menedékesre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány – a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban – rendeletben szabályozza.

(4) A végső menedékes engedélyes tevékenységére, eltérő rendelkezés hiányában az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(5)344 A Hivatal a végső menedékes kijelöléséről szóló határozatát írásban és közhírré tétel útján közli.

51/A. §345 (1) Az 51. § (1) bekezdése szerinti kijelölés határozott időre szól.

(2) A Hivatal a végső menedékes kijelölése esetén az 51. § (1) bekezdése szerinti engedélyes működési engedélyében meghatározott jogainak gyakorlását az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint határozatban korlátozza.

(3) A végső menedékes kijelölését követően a Hivatal az 51. § (1) bekezdése szerinti engedélyes engedélyét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint visszavonja.

(4) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a végső menedékes szolgáltatás időtartama alatt nem köt villamosenergia-vásárlási szerződést, akkor a végső menedékes szolgáltatás megszűnését követő napon az egyetemes szolgáltatás biztosítására e törvény erejénél fogva villamosenergia-vásárlási szerződés jön létre az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó és a területileg illetékes egyetemes szolgáltató között az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(5) Annak érdekében, hogy a végső menedékes szolgáltatás időben biztosítható legyen, a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a villamosenergia-kereskedők villamosenergia-piaci tevékenységét. A villamosenergia-kereskedők kötelesek az ehhez szükséges – a Hivatal által előírt – adatokat szolgáltatni.

52. § (1) A végső menedékes jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a villamos energiát értékesítő engedélyesek esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)346 A villamos energiát értékesítő engedélyes a csődeljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(3) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon túlmenően értesíti a Hivatalt.

(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések (különösen a villamosenergia-beszerzési szerződések) tekintetében. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A felszámoló a villamos energiát értékesítő engedélyes adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerint nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. § szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti az engedélyessel jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamosenergia-ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és villamos energia rendelkezésre állását.

(7) A villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.

VIII. Fejezet347

SZERVEZETT VILLAMOSENERGIA-PIAC

53. §348 (1)349 A szervezett villamosenergia-piacon

a) a felhasználó, az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az elosztó vételre irányuló,

b)350 a termelő, valamint a 32. § (3) bekezdésében foglaltak esetén az elosztó eladásra irányuló, és

c)351 a villamosenergia-kereskedő, az aggregátor, az energiaközösség, valamint a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása vonatkozásában, a 13. § (6) bekezdés b) pontja szerinti villamos energia vonatkozásában, a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli rendszerirányító, vagy a szervezett villamosenergia-piac által működtetett napon belüli piacon a termelő vételre és eladásra irányuló

ügyleteket köthet, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.

(2)352 A szervezett villamosenergia-piacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Abban az esetben, ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban, a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergiapiaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.

(3)353 A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a kereskedelmi szabályzat, a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat, valamint a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései irányadók.

(4)354 A szervezett villamosenergia piacon kizárólag a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 7. cikk (2) bekezdése szerinti azonnali ügylet köthető.

(5) Külön jogszabály meghatározott mértékű és feltételek szerinti értékesítési kötelezettséget írhat elő a szervezett villamosenergia-piacon.

54. § (1) A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át.

(2)355 Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerirányító Szt. szerint meghatározott leányvállalatára nem kell alkalmazni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés számítása során a részvényes tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.

55. §356 (1)357 A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat hatálya alá tartozik, köteles annak rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit külön jogszabály és a kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat határozzák meg.

(2)358 A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá, elkészítésének, közzétételének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései a szervezett villamosenergia-piacon történő részvétel tekintetében és a kereskedés során kötelezően alkalmazandók. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a biztonságos és átlátható kereskedést, valamint segítse elő a regionális villamosenergia-piacok kialakítását és összekapcsolását. Amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes jogosult a kereskedés időleges felfüggesztésére. A felfüggesztés részletes szabályait – a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat külön jogszabály és a működési engedély tartalmazza.

(5)359 A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes vagy a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy 74. § (1) bekezdés a)–b) és d)–f) pontja szerint, valamint a harmadik személy a 74. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytathat

(6)360 A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes aggregálást nem végezhet.

55/A. §361 (1) A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések szerint dönt a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető kijelöléséről, a kijelölt villamosenergia-üzemeltető működésének felfüggesztéséről és kijelölésének visszavonásáról, valamint az Európai Unió egy másik tagállamában kijelölt villamosenergiapiaci-üzemeltető szolgáltatásainak visszautasításáról, továbbá ez utóbbi tekintetében teljesíti a vonatkozó értesítési kötelezettségeket.

(2) Ha a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest a Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdése és 5 cikk (1) bekezdése alapján kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőnek jelöli ki, akkor a szervezett villamosenergia-piac engedélyesének a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőre vonatkozó kötelezettségeknek is eleget kell tennie.

(3) A másnapi és a napon belüli villamosenergia-piacokon történő kereskedéshez kapcsolódó, a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben meghatározott, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető által alkalmazott díjak meghatározására vonatkozó számítási módszertant a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerinti díjak mértékét a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető állapítja meg. A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető az általa alkalmazni kívánt díjak mértékét az alkalmazásuk előtt 30 nappal köteles a honlapján közzétenni.

(5) A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető a (4) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg köteles a (3) bekezdés szerinti módszertan alapján meghatározott díjak részletes számítási hátteréről a Hivatalt tájékoztatni.

(6) A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető köteles a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseit betartani, az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni.

55/B. §362 A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikke szerinti felülvizsgálatban részt vesz és a részt vevőkkel megállapodik a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti egyeztetési folyamatban a felülvizsgálat során benyújtott közös javaslatról.

IX. Fejezet363

A FELHASZNÁLÓK JOGAI
ÉS A VÉDENDŐ FOGYASZTÓK

Felhasználók

56. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni.

(2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-értékesítési szerződés alapján

a) a villamosenergia-kereskedőtől,

b) a termelőtől,

c)364 az aggregátortól,

d)365 a szervezett villamosenergia-piacon,

e)366 villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján

vásárolhat villamos energiát.

A felhasználók tájékoztatása

56/A. §367 (1) Az engedélyes köteles a Hivatal által a 72. § rendelkezései szerint jóváhagyott üzletszabályzatot – a mindenkor hatályos, egységes szerkezetbe fogalt szöveggel – az ügyfélszolgálatán, illetve a honlapján a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

(1a)368 Az engedélyes az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az ügyfélszolgálatán teljesítendő közzétételi, tájékoztatási kötelezettségét elektronikus eszköz útján is teljesítheti.

(2)369 A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó villamosenergia-kereskedőtől.

(2a)370 A felhasználó kérése esetén az aggregátor minden számlázási időszakban legalább egyszer, díjmentesen biztosítja a felhasználót érintő keresletoldali szabályozásból származó, vagy a kínált és eladott villamos energiával kapcsolatos valamennyi releváns adatot.

(3) A villamos energia felhasználók részére történő értékesítéséhez kapcsolódóan a felhasználókat tájékoztatni kell az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A Hivatal honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt a felhasználók részére a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(5)371 Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság megküldi a villamosenergia-kereskedőnek, amely azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.

(6)372 A felhasználók tájékoztatását szolgáló, a Hivatal által működtetett független, egyértelmű és objektív összehasonlító eszközhöz a felhasználó díjmentesen fér hozzá.

(7)373 A villamosenergia-kereskedő a honlapján közzéteszi a (6) bekezdés szerinti, a Hivatal által működtetett összehasonlító eszköz elérhetőségét.

Eljárás a felhasználókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban374

57. §375 (1)376 Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén – a Hivatal 159. § (5) bekezdés szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2)377 Az 56/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (2), (3) és (7) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, valamint a 145. § (6) és (7) bekezdésében foglalt, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)378 A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés;

b)379 az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának és érvényesítésének megtiltása;

c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(4a)380 Az 57. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.

(5)381 A felhasználóknak az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszai ügyében – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el. A Hivatal az eljárása során a (4) bekezdés, valamint a 96. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(5a)382 Az energiaközösség tagjának az energiaközösséggel szemben felmerült, az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben és szabályzatokban foglalt rendelkezések megsértésével kapcsolatos panaszai ügyében

a) lakossági felhasználó esetén a fogyasztóvédelmi hatóság,

b) a lakossági felhasználónak nem minősülő személy esetén a Hivatal

jár el.

(6)383 A felhasználó a hatósági eljárást megelőzően köteles panaszával – igazolható módon – az engedélyeshez fordulni.

(7)384 A panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(8)385 Ha a panaszeljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a Hivatal előtt az engedélyessel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már hivatalból hatósági eljárás volt vagy van folyamatban vagy

b) a Hivatal a kérelem szerinti engedélyes magatartását – a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett – már elbírálta,

a Hivatal a kérelmet ezekre nézve visszautasíthatja, az eljárást megszüntetheti, egyben a korábbi eljárásban hozott döntésének ügyszámáról és a döntés tartalmáról az ügyfelet tájékoztatja.

(9)386 A Hivatal a panaszeljárásában – ha az a felhasználók jogi vagy vagyoni érdekeinek védelme érdekében indokolt – a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. A Hivatal e végzését soron kívül hozza meg.

57/A. §387 (1) A Hivatal határozatban az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeire és elvárt színvonalára vonatkozó minőségi mutatókat állapít meg.

(2) A minőségi mutatók köre az alábbiakra terjed ki:

a) az ellátás megbízhatósága,

b) az ellátás folyamatossága,

c) az üzembiztonság,

d) a felhasználókkal történő kapcsolattartás,

e) a villamosenergia-minőség mérhető és ellenőrizhető jellemzői, és

f) az egyes engedélyesek által végzett alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb jellemző szolgáltatások ellátásának minősége.

(3)388

(3a)389 A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók meghatározására.

(4) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza

a) az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelező határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket,

b) a követelmények be nem tartása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,

c) a szankcionálható és a nem szankcionálható mutatókat.

(5) Az egyedi felhasználókat érintő mutatók be nem tartása az érintett felhasználókkal szemben szerződésszegésnek minősül, amelynek jogkövetkezményét a Hivatal állapítja meg.

(6)390

A hálózati csatlakozási
és a hálózathasználati szerződés

58. § (1)391 A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint írásban hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt a rendszerhasználóval.

(2)392 A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye hatályával egyező tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerződés tartama egyező mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbodik.

(3) A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor a 27. §-ban meghatározottak szerint jár el.

(5)393 A közcélú hálózatra kapcsolni kívánt erőmű hálózati csatlakozási szerződésében a csatlakozás igénybevételére meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a hálózati csatlakozási szerződés hatálybalépésétől számított

a) kiserőmű esetén – a háztartási méretű kiserőművet ide nem értve – három év,

b) 50 MW és ezt meghaladó teljesítő képességű erőmű esetén öt év.

59. § (1)394 A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik.

(2) A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget – a kötelezettel való megállapodás, vagy jelen törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejű tájékoztatása mellett – harmadik személy is átvállalhatja.

(3) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződéseket a következő esetekben mondhatja fel:

a) a védendő fogyasztók szerződéseinek kivételével – a polgári jog szerinti szerződésszegés esetén;

b) a védendő fogyasztók külön jogszabályban meghatározott szerződésszegése esetén;

c)395 ha a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a villamosenergia-vételezését a felhasználási helyen megszüntette;

d)396 ha a rendszerhasználó nem rendelkezik érvényes villamosenergia-vásárlási szerződéssel.

(4) A hálózati engedélyes részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

a)397 a villamos energiát nem a hálózathasználati szerződésben, illetve a villamosenergia-ellátási szabályzatokban vagy a működési engedélyében meghatározott módon továbbítja, valamint ha a továbbítás minőségi követelményeit megsérti,

b) a már lekötött szállítások szüneteltetését követően a felhasználónak a szüneteltetési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a már lekötött szállítások teljesítését nem kezdi meg,

c) nem értesíti előre a felhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

d) olyan fogyasztásmérő berendezést alkalmaz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

(4a)398 Nem minősül a hálózati engedélyes szerződésszegésének a (4) bekezdés d) pontja szerinti eset, amennyiben a rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő ellenőrzését vagy cseréjét.

(5) A hálózati engedélyes köteles a felhasználó részére

a) kötbért fizetni a (4) bekezdés a)–c) pontjában,

b) egyszeri kötbért fizetni a (4) bekezdés d) pontjában

meghatározott szerződésszegés esetén.

(6)399 A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés érvénytelensége, illetve a szerződések vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavatossági igények körében azonban a hálózati engedélyest terheli annak bizonyítása, hogy az előírt minőségű és biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

(7)400 A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is.

(8)401 A hálózathasználati szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.

(2)402 A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)

a) a b) pont szerinti kivétellel, a felhasználási hellyel együtt ruházható át,

b) a hálózati engedélyes által visszavásárolható, vagy

c) a (2b) és (2c) bekezdés szerinti esetekben ingyenesen átszáll a hálózati engedélyesre.

(2a)403 A rendszerhasználó rendelkezési jogát – a (2b) és a (2c) bekezdés szerinti esetek kivételével – nem érinti az, ha azt nem gyakorolja.

(2b)404 Ha a termelő

a) villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig, vagy

b) – az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyes kivételével – a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a hálózati csatlakozási szerződés hatálybalépésének napját követő

ba) kiserőművek esetén három éven belül,

bb) 50 MW és ezt meghaladó teljesítő képességű erőmű esetén öt éven belül

nem veszi igénybe, és arról ez idő alatt a termelő a hálózati engedélyes irányába nem rendelkezik, akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a hálózati engedélyesre átszáll. A b) pont szerinti határidőt a hálózati engedélyes a termelő kérelmére legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítja, ha a termelő a hálózati csatlakozási szerződés szerinti teljes csatlakozási díjat a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásáig megfizette.

(2c)405 Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő a hálózati engedélyes irányába nem rendelkezik a rendelkezésre álló teljesítményéről és

a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy

b) rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,

akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a hálózati engedélyesre átszáll.

(3)406 A hálózathasználati szerződésből eredő igények három év alatt évülnek el.

(4)407 Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – elektronikus kapcsolattartást választja, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(5)408 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a hálózati engedélyes és a felhasználó jogviszonya vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének bármely olyan módon eleget lehet tenni, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható. E követelménynek megfelel az engedélyes által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció.

(6) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a hálózati engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre.

Villamosenergia-vásárlási szerződés

61. § (1)409 A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerződő engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedővel, termelővel, illetve a villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján, valamint a szervezett villamosenergia-piacon írásban villamos energia vásárlási szerződést köthet.

(2)410 A villamosenergia-kereskedő köteles igazolható módon a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötése előtt tájékoztatni a felhasználót a villamosenergia-vásárlási szerződés lényeges tartalmi elemeiről, és a felhasználó rendelkezésére bocsátani a szerződéses feltételek összefoglalóját. A tájékoztatásnak egyértelműnek, közérthetőnek és világosnak kell lennie.

(3) A villamosenergia-kereskedő a vele szerződő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot.

62. § (1)411 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződése tartalmazza legalább

a) a szerződő felek megnevezését, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetén a székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével,

b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját,

c) a nyújtott szolgáltatások megnevezését, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonalát, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás – beleértve a pontatlan és késedelmes számlázás – jogkövetkezményét, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,

d) a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes árát,

e) a villamosenergia-kereskedő ügyfélszolgálatának elérhetőségét,

f) a szerződés időtartamát, a szerződés feltételeit, valamint az igénybe vett szolgáltatásokat, illetve a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének és felmondásának feltételeit, beleértve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat és termékeket is, valamint azt, hogy a felhasználó mely esetekben jogosult a szerződés ingyenes felmondására,

g) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,

h) a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módját és feltételeit,

i) a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások megnevezését és feltételeit, ha az egyetemes szolgáltató, illetve a kereskedő ilyet biztosít,

j) annak a hálózati engedélyesnek a megnevezését, székhelyét, amely hálózatához a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,

k) a felhasználási hely, valamint elszámolási pont megjelölését,

l) az igénybe venni kívánt, szerződött villamos energia mennyiségét vagy a szolgáltatás teljes ellátást biztosító jellegét,

m) az elszámolási és számlázási időszakokat, továbbá a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit, és

n) az aktuális tarifákra, a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokra, valamint az összekapcsolt termékekre és szolgáltatásokra és azok díjaira vonatkozó információk elérhetőségét.

(1a)412 Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződés legalább az (1) bekezdés a)–d), f)–n) pontja szerinti – lényeges tartalmi elemeknek minősülő – feltételeket tartalmazza.

(2)413 A villamosenergia-vásárlási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, az egyetemes szolgáltató és a villamosenergia-kereskedő által egyoldalúan változtatható feltételeinek – ideértve különösen az ár – módosítása esetén az egyetemes szolgáltató a módosítás hatálybalépése előtt 30 nappal, és a villamosenergia-kereskedő a módosítás hatálybalépése előtt 14 nappal köteles

a) a módosítást – amennyiben rendelkezik ügyfélszolgálati irodával – az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján közzétenni, és

b) az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.

(3)414 Az árváltozás felhasználóknak történő bejelentésére a 145. § (6) és (7) bekezdésében foglaltak irányadók az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben, akkor is, ha nem egyetemes szolgáltatótól, hanem villamosenergia-kereskedőtől vásárolnak villamos energiát.

(4)415 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a nem határozott időtartamra kötött villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatja. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(4a)416 Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-kereskedővel kötött villamosenergia-vásárlási szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg.

(4b)417 A villamosenergia-kereskedő köteles a feltételek fennállása esetén a (4a) bekezdés szerinti igazolást az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kérésére kiadni.

(4c)418 Amennyiben a villamosenergia-kereskedő az igazolást azért nem adta ki, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kötött szerződése nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a Vhr. tartalmazza.

(5)419 Ha az egyetemes szolgáltatás keretében a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a felhasználó a szerződésből eredő elszámolási és fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, és a felhasználó azonos felhasználási helyen ismételten villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését kezdeményezi az egyetemes szolgáltatónál, az egyetemes szolgáltató jogosult az új villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését a korábbi jogviszony alapján fennálló, el nem évült követelésből származó elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez kötni.

(6)420

(7)421 A felek a villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelő időben és módon tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is.

(8) A villamosenergia-vásárlási szerződésre – amennyiben a jelen törvény és a termékfelelősségre vonatkozó külön törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a Ptk. rendelkezései irányadók. A szavatossági igények körében a bizonyítás az engedélyest terheli.

62/A. §422 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

63. § (1)423 A villamosenergia-kereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató a felhasználó igénye esetén köteles a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő, összevont kezelésére.

(2) A kereskedő és az elosztó hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.

(3)424 A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények három év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

(4)425 A felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – elektronikus kapcsolattartást is választhat. Ha a felhasználó elektronikus kapcsolattartást választ, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(5)426 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó jogviszonya vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének bármely olyan módon eleget lehet tenni, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható. E követelménynek megfelel a villamosenergia-kereskedő által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció.

(6)427 Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(7)428 A (6) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre.

A villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentesség429

63/A. §430 (1)431 Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, köznevelési vagy szakképző intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.

(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.

(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a villamosenergia-kereskedő és az elosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.

(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(6) A moratóriumot biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.

(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(8)432 Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint egyszerű kezesként felel.

(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

63/B. §433 (1) Fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás esetén a közös képviselő kérelme alapján a társasház közös tulajdonban lévő helyiségeiben a Vhr.-ben meghatározott minimális villamosenergia-szolgáltatást biztosítani kell, ha a társasház megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minimális szolgáltatás igénybevételének joga megilleti

a) a négynél több szintes társasházat, ha abban az ingatlan tulajdonosaként fogyatékkal élő fogyasztó lakik, vagy

b) azt a társasházat, amely a közösköltség-tartozást felhalmozó tulajdonostárssal szemben a fizetési meghagyásos eljárást a társasház közös képviselője által igazoltan megindította

feltéve, hogy az a) vagy b) pontban meghatározott feltételeket a társasház a fizetési késedelem miatti kikapcsolási eljárás megindítása előtt megfelelően igazolta a villamosenergia-kereskedő és az elosztó felé, valamint a késedelmes fizetési kötelezettségének részletekben történő teljesítéséről a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint megállapodott az érintett engedélyesekkel.

Védendő fogyasztók

64. § (1)434 A védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg:

a) részletfizetéshez, fizetési haladékhoz,

b) előre fizető mérőhöz

való jog.

(3)435 A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelésének kötelező felajánlása, illetve az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4)436 A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az olyan jellegű fogyatékkal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni.

(5)437 A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, vagy halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizetős mérő felszerelésébe nem egyezik bele, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 47. § (7) és (8) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, nem előre fizetős mérő esetén fizetne.

(6)438 Az a fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7)439 Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének és a fogyasztásmérő bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége az elosztó hálózati engedélyest terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a villamosenergia-kereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8)440 Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.

65. §441 (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)–(5) bekezdés] jogosult, és ezek közül mely kedvezmények igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására – a 64. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a védendő fogyasztó kérelmére igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint a 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód, vagy kedvezmény illeti meg, és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló – a (2) bekezdésben, valamint 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott – iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5)442 A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (3) illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (2), (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.

(6)443 A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. A védettségét megalapozó körülmények megszűnése folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre.

A villamos energia továbbadása444

66. §445 (1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül adhatja tovább a vételező részére, amennyiben a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia továbbadása szempontjából a 66. § (2)–(7) bekezdésének és a 66/A. §-ának magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

(2) A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.

(3) Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.

(4)446 A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A magánvezeték engedélyese e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/D. § (7) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdés szempontjából

a) a beszerzett villamos energia átlagára a magánvezeték engedélyese által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési költségének – beleértve a kiegyenlítő energia költségét is – és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, és

b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamosenergia-mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.

(6) Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint felhasználóvá válnak. A kereskedelmi engedéllyel is rendelkező magánvezeték engedélyese köteles a vételezőket a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint a kereskedelmi engedély megszerzéséről, valamint annak joghatásáról értesíteni.

(7) A továbbadó felhasználó az (5) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési átlagáron felül számlájában elkülönítve érvényesítheti az általa fizetett átlagos rendszerhasználati díjat (közvetített szolgáltatás díjaként), a 147. § szerinti pénzeszközöket és az adókat, valamint – a magánvezeték hálózati veszteségének költségét is beleértve – a magánvezeték üzemeltetési költségeinek az összes továbbadott villamosenergia-mennyiséggel elosztott értékét.

(7a)447 A továbbadó felhasználó által kiállított számlában külön feltüntetett 147. § szerinti pénzeszközök nem minősülnek a továbbadó felhasználó bevételének, azokat köteles egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. A továbbadó felhasználó a 147. § szerinti, elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát köteles kötelezettségként kimutatni.

66/A. §448 (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.

(2) A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:

a) a magánvezeték engedélyese legalább 60 napos fizetési késedelembe esett,

b) a magánvezeték engedélyese által a villamosenergia-kereskedővel fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés nem vezetett eredményre, és

c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a magánvezeték engedélyesét legalább kétszer, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetőségéről a felhasználási helyen, a magánvezetékre kapcsolódó vételezők számára jól látható módon értesítést helyezett ki.

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4) A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

Az energiaközösség449

66/B. § (1) Az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.

(1a)450 A megújulóenergia-közösségre az energiaközösségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a megújulóenergia-közösség olyan energiaközösség, amely megújuló energiaforrásból termel villamos energiát, ilyen villamos energiát fogyaszt, tárol vagy értékesít. A megújulóenergia-közösség tényleges irányítását azon tag vagy tagok látják el, amelyek felhasználási helyeinek csatlakozási pontjai a megújulóenergia-közösség tulajdonában álló villamosenergia-tároló és erőmű csatlakozási pontjaival ugyanazon nagy/középfeszültségű transzformátorállomási körzetben helyezkednek el.

(2) Az energiaközösség nem végezhet a 74. § (1) bekezdés c), d), f) és g) pontja szerinti tevékenységeket. Az energiaközösség a megfelelő engedély birtokában a 74. § (1) bekezdés a), b), e) és h–l) pontja szerinti tevékenységeket végezheti.

(3) Az energiaközösség e törvény által szabályozott tevékenységét érintően nem vehet részt határon átnyúló együttműködésben.

(4) Energiaközösségben történő részvétel nem érintheti hátrányosan a felhasználó e törvényben szabályozott megszerzett jogait és kötelezettségeit.

(5) Az a természetes vagy jogi személy, aki foglalkozását vagy elsődleges gazdasági tevékenységét a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) I. melléklete szerinti villamosenergia, gázellátás területén fejti ki, vagy olyan jogi személyben rendelkezik egyedüli vagy többségi tulajdonnal, meghatározó befolyással, illetve olyan jogi személy vezető tisztségviselője vagy kapcsolt vállalkozása, amely főtevékenységét az 1893/2006/EK rendelet I. melléklete szerinti villamosenergia, gázellátás területén fejti ki, nem lehet az energiaközösség ügyvezetését egyedül vagy – amennyiben az energiaközösség ügyvezetését több személyből álló testület látja el – többségben ellátó tagja.

(6) Az energiaközösség döntéshozó szervében nem vehet részt az irányítási jog gyakorlásához szükséges mértékben az (5) bekezdésben meghatározott természetes vagy jogi személy.

66/C. § (1) A Hivatal az energiaközösségekről nyilvántartást vezet, amely – jogi személyek azonosító adatai kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az adott jogi személy a nyilvántartásba történő bejegyzés napjától minősül energiaközösségnek.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az energiaközösség

a) által végzett vagy végezni kívánt, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység pontos megnevezését, engedélyköteles tevékenység esetében az engedélyre vonatkozó adatokat, nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenység esetén a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát,

b) statisztikai azonosítóját, ha a hivatalos statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozik,

c) cégjegyzékszámát, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,

d) egyéb nyilvántartási számát a b) és c) pontban felsorolt adatok hiányában,

e) székhelyét,

f) vezető tisztségviselőjének

fa) természetes személyazonosító adatait,

fb) állampolgárságát és

fc) lakóhelyét,

g) által üzemeltetett erőmű telephelyére, beépített teljesítményére, az erőműben felhasznált energiaforrásokra vonatkozó műszaki adatokat, ha villamosenergia-termelési tevékenységet folytat, valamint

h) tulajdonában álló vagy általa üzemeltetett villamosenergia-tároló telephelyére, beépített teljesítményére vonatkozó műszaki adatokat, ha villamosenergia-tárolási tevékenységet folytat.

i)451 megújulóenergia-közösségre vonatkozó megjelölését, ha az megfelel a 66/B. § (1a) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a kérelmező ennek megjelölésével kéri a nyilvántartásba vételét.

(3) A nyilvántartásba bejegyzett energiaközösség azonosításához a Hivatal jogosult kezelni az energiaközösséghez kapcsolódó (2) bekezdésben meghatározott adatokat.

(4) A Hivatal a nyilvántartás számítógépes adatbázisából papíralapú vagy elektronikus másolattal szolgáltat adatot. A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartásból való törlés évét követő ötödik év végéig jogosult kezelni.

Az aggregálási szerződés és aggregátorváltás452

66/D. § (1) A felhasználó a vele szerződött villamosenergia-kereskedő vagy a mérlegkör-felelőse jóváhagyása nélkül köthet aggregálási szerződést. Az aggregátor az aggregálási szerződés megkötéséről haladéktalanul értesíti a felhasználóval szerződött villamosenergia-kereskedőt, a felhasználó mérlegkör-felelősét és a hálózati engedélyest.

(2) Az aggregátor a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott feltételek alapján egyidejűleg különböző mérlegkörhöz tartozó piaci szereplőket is aggregálhat.

(3) A felhasználó és az aggregátor közötti aggregálási szerződésre tekintettel a felhasználóval szerződött villamosenergia-kereskedő a felhasználóval szemben nem alkalmazhat semmilyen hátrányos intézkedést.

(4) Az aggregátor az aggregálási szerződés megkötését megelőzően teljes körűen tájékoztatja a felhasználót, a termelőt és a villamosenergia-tároló tulajdonosát vagy üzemeltetőjét a felajánlott szolgáltatás szerződéses feltételeiről.

(5) Az aggregátor pénzügyi felelősséget vállal az idegen mérlegkörben általa okozott, az utasított eltérés mennyiségével csökkentett vagy növelt kiegyenlítetlenségért.

(6) Az (5) bekezdés szerinti pénzügyi felelősségvállalásra és mértékére vonatkozó elszámolási módszertant a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

66/E. § (1) A Hivatal az aggregátorokról nyilvántartást vezet, amely – jogi személyek azonosító adatai kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jogi személy a Hivatal nyilvántartásba történő bejegyzése napjától minősül aggregátornak.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az aggregátor

a) által végzett vagy végezni kívánt, az aggregálás fogalomkörébe tartozó tevékenység pontos megnevezését,

b) statisztikai azonosítóját, ha a hivatalos statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozik,

c) cégjegyzékszámát, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,

d) egyéb nyilvántartási számát a b) és c) pontban felsorolt adatok hiányában,

e) székhelyét, valamint

f) vezető tisztségviselőjének

fa) természetes személyazonosító adatait,

fb) állampolgárságát és

fc) lakóhelyét.

(3) A nyilvántartásba bejegyzett aggregátor azonosításához a Hivatal jogosult kezelni az aggregátorhoz kapcsolódó (2) bekezdésben meghatározott adatokat.

(4) A Hivatal a nyilvántartás számítógépes adatbázisából papíralapú vagy elektronikus másolattal szolgáltat adatot. A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartásból való törlés évét követő ötödik év végéig jogosult kezelni.

66/F. § (1) Ha a felhasználó aggregátort kíván váltani, annak lebonyolítását az érintett aggregátorok térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben a felhasználónak díj – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem számítható fel. Az aggregátorváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az az aggregátor is eljárhat, akivel a felhasználó aggregálási szerződést köt.

(2) Lakossági fogyasztónak vagy kisvállalkozásnak nem minősülő felhasználóval szemben szerződésmegszüntetési díj kizárólag határozott idejű és rögzített áras szerződés lejárat előtti, felhasználó általi felmondás esetén számítható fel, ha a szerződés rendelkezik a szerződésmegszüntetési díjról, valamint számításának módjáról és arról a szerződéskötést megelőzően a felhasználó egyértelmű tájékoztatást kapott.

(3) A (2) bekezdés szerinti szerződésmegszüntetési díjnak arányban kell lennie a felmondás által okozott közvetlen gazdasági veszteséggel és mértéke legfeljebb az aggregátor számára a szerződés felhasználó általi felmondása által okozott közvetlen gazdasági veszteség mértékéig terjedhet. A szerződésmegszüntetési díj mértékének meghatározásakor a felhasználó számára a szerződés részeként már biztosított kapcsolt beruházások vagy szolgáltatások költségei a közvetlen gazdasági veszteség körében figyelembe vehetők. A közvetlen gazdasági veszteséghez kapcsolódó bizonyítási teher az aggregátort terheli.

(4) Az aggregátor a felhasználó és – amennyiben a felhasználó megbízásából az új aggregátor jár el – az új aggregátor részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küld

a) a felmondás visszaigazolásáról az aggregátori szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, vagy

b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.

(5) A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, a (4) bekezdés a) pontja szerinti értesítést az új aggregátornak a kézhezvételt követő 3 munkanapon belül eljuttatja.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben az aggregátor a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesítésének időpontjában minősül közöltnek.

(7) A korábbi aggregátor a (4) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg a hálózati engedélyesnél bejelenti az aggregátorváltás tényét, és az aggregálási szerződés megszűnésének időpontját. Az új aggregátor a (4) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de az aggregálási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új aggregálási szerződés hatálybalépésének időpontját.

(8) Az érintett aggregátorok az (1)–(7) bekezdésben meghatározott eljárást úgy folytatják le, hogy az aggregátorváltás a felhasználó igénybejelentésétől számított legkésőbb 21 napon belül megtörténjen. A (4) bekezdés b) pontja esetében a határidőbe a feltételek teljesítéséhez szükséges határidő nem számít bele.

X. Fejezet453

SZABÁLYZATOK

67. §454 Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban szabályozott kérdések kivételével

a) a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,

b)455 a villamosenergia-kereskedelemre, az elszámolási-mérési adatok gyűjtésének, feldolgozásának és szolgáltatásának minimális tartalmi elemeire, a villamos energia határon keresztül történő szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot.

67/A. §456 (1) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részét képező feltételek és módszertanok kidolgozása a 714/2009/EK rendelet, és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerint történik. A 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerinti konzultáció során az érintett engedélyesek, felhasználók, valamint más szereplők és ezek érdekképviseleti szerveik bevonását az erre kijelölt, a feltételek és módszertanok kidolgozásáért felelős által fenntartott információs platformon keresztül kell biztosítani.

(2) A 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, vagy ha az adott rendelet az egyes rendelkezések alkalmazásának kezdetére későbbi határnapot állapít meg, a megállapított alkalmazási határnap előtt 30 nappal a kereskedelmi szabályzat és az üzemi szabályzat esetén az átviteli rendszerirányító, elosztói szabályzat esetén az elosztók kötelesek a Hivatalhoz benyújtani – a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével – az érintett villamosenergia-ellátási szabályzatok módosítására vonatkozó, az adott rendelettel való összhang megteremtése céljából előkészített és az érintett szabályzati bizottság által megtárgyalt javaslatot.

(3) Ha az érintett szabályzati bizottságok nevében az átviteli rendszerirányító vagy az elosztók a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül nem kezdeményezik az érintett villamosenergia-ellátási szabályzat módosítását, a Hivatal módosíthatja azokat, az (1) bekezdés szerinti rendelettel való összhang megteremtése érdekében.

(4)457 A 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerint kidolgozott feltételre vagy módszertanra vonatkozó javaslatot a kidolgozásáért felelős jóváhagyás céljából benyújtja a Hivatal vagy az ACER részére, és a Hivatal részére történő benyújtás esetén köteles egyidejűleg kérelmezni az adott feltétel vagy módszertan nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részeként történő Hivatal általi jóváhagyását. Az ACER részére benyújtott javaslat, valamint az a javaslat, amelyről az ACER dönt, az ACER döntésével a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részévé válik. A vonatkozó feltétel vagy módszertan jóváhagyása esetén az átviteli rendszerirányító köteles gondoskodni a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat megfelelő módosításáról, valamint az ACER döntése esetén a Hivatalnak a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat ACER döntésének megfelelő módosításáról történő tájékoztatásáról. A Hivatal részére benyújtott feltételre vagy módszertanra vonatkozó jóváhagyási eljárás a feltételnek vagy módszertannak az ACER részére történő átadásával automatikusan megszűnik.

(5) Azokban az esetekben, amikor a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet alapján a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat vonatkozó részének kidolgozásáért felelős nem az átviteli rendszerirányító, akkor a Hivatal a (4) bekezdés szerinti kérelmet annak kézhezvételtől számított 15 napon belül megküldi az átviteli rendszerirányítónak annak érdekében, hogy az a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül tegyen javaslatot annak a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat szövegében történő formai elhelyezésére.

(6) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat, a Hivatal határozatainak és az ACER határozatainak megfelelő, egységes szerkezetben történő közzétételéért az átviteli rendszerirányító felelős.

68. § Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nem engedélyköteles erőművek üzemeltetői jelen törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint együttműködnek.

69. §458 Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal és más rendszerhasználókkal – az energiaközösségeket és az aggregátorokat is ideértve – egyeztetve kidolgozzák az elosztói szabályzatot, amely meghatározza az elosztó hálózat működésére, az elosztói rugalmassági szolgáltatások körére, valamint azok beszerzésére és igénybevételére, továbbá a keresletoldali szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket.

70. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követelményeinek, az egyenlő bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.

(2)459 A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével a villamosenergia-ellátási szabályzat kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselőiből – külön jogszabály szerint – létrehozott és működtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés eljárási szabályai a villamosenergia-ellátási szabályzatok részét képezik.

(4)460 A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait – a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részét képező, a 2019/942/EU rendelet rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott feltételek és módszertanok kivételével – a Hivatal hagyja jóvá, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja.

(5)461 Az üzemi szabályzat, a kereskedelmi szabályzat és az elosztói szabályzat rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel.

(5a)462 Ha a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat valamely rendelkezése ugyanazon szabályozási tárgykör esetében eltérő szabályokat állapít meg, mint a többi villamosenergia-ellátási szabályzat, akkor a szabályozás összhangja érdekében a 67/A. § rendelkezései alapján kell eljárni.

(6)463 A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével határozattal hivatalból módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését, vagy indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.

(7)464 A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt az elkészítésükért felelős engedélyesek a honlapjukon – mindenkor hatályos egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – közzéteszik.

(8) A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

71. § Az engedélyesek egymásnak és az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat és információt, az ott meghatározott módon és időben szolgáltatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében.

72. § (1)465 Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a villamosenergia-kereskedő és az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó termelői működési engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki.

(1a)466 Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

(3)467 A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel az engedélyes által kidolgozott és a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, valamint – a lakossági fogyasztókat ellátó engedélyes tekintetében – a fogyasztóvédelmi hatósággal előzetesen véleményeztetett üzletszabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy lényeges jogos érdeket sért.

(4)468 A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett, annak eredménytelensége esetén határozattal hivatalból kötelezheti az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében.

(4a)469 Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(5)470 A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a villamos energia termelői működési engedélyest vagy a villamosenergia-kereskedőt, amennyiben az kizárólag engedélyesnek vagy egyetlen felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval vagy az engedélyessel kötött szerződése megfelel az e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, továbbá a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.

(6) Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetben villamos energiát csak abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyja.

(7) Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, a kötelező rendelkezéseket és a felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat, az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály szabályozza.

A hálózathasználati szerződés
és a villamosenergia-értékesítési szerződés
egyoldalú módosítása

73. § (1) Az üzletszabályzat általános szerződési feltételei lehetővé tehetik a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítását.

(2)471 Az átviteli rendszerirányító, az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintően a villamosenergia-kereskedő a hálózathasználati szerződést vagy a villamosenergia-értékesítési szerződést csak az alábbi esetekben jogosult a Hivatal előzetes hozzájárulását követően egyoldalúan módosítani:

a)472 a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy – a 62. § (2) bekezdésében, a 141. § (7) bekezdésében, valamint 145. § (6) és (7) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglaltak kivételével – a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek a felhasználók hátrányára történő lényeges módosítását;

b) jogszabályváltozás vagy a Hivatal döntése indokolja.

(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, időtartamára vagy minőségi célértékeire, a felmondási jogra, továbbá a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződés esetén a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás.

(4)473 Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerződést az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt.

(5)474 A (4) bekezdés szerinti esetben a felhasználó jogosult – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 30 napon belül a szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint felmondani.

(6)475 Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstől számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint.

(7)476 Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt értesítési határidőt az általános szerződési feltételek azon módosítására, amely új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeket nem érinti, vagy a módosítással kizárólag valamely díj csökken.

(8)477 Az üzletszabályzat módosításának részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg.

(9)478 A (4)–(8) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergia-kereskedőt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.

XI. Fejezet479

A VILLAMOSENERGIA-IPARI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Az engedélyezés általános szabályai

74. § (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:

a)480 a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének megszüntetése,

b)481 az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, névleges teljesítőképességének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, villamosenergia-termelés újbóli folytatása vagy megszüntetése, továbbá ha a kiserőmű bővítését vagy névleges teljesítőképességének növelését követően az erőművi névleges teljesítőképesség eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot, a kiserőmű bővítése, a névleges teljesítőképesség növelése és a termelői működési engedéllyel való villamosenergia-termelése,

c)482 az átviteli rendszerirányítás,

d) a villamos energia elosztása,

e) a villamosenergia-kereskedelem,

f) az egyetemes szolgáltatás,

g) a szervezett villamosenergia-piac működtetése,

h)483 a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése, az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése kivételével,

i)484 a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő vételezőket ellátó közvetlen vezeték kivételével,

j)485 közvilágítási berendezések üzemeltetése a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezései kivételével,

k)486

l)487 a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges kimeneti teljesítőképességű villamosenergia-tároló üzemeltetése.

(2)488

(3)489 A távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint engedélyköteles tevékenységre vonatkozó határozatlan időre szóló engedély, valamint az e törvény szerint határozott időre szóló engedélyek egy engedélyben történő kiadása esetén az e törvény szerinti engedély meghosszabbítására irányuló eljárás az engedély Tszt. szerinti tevékenységre vonatkozó részeinek hatályát nem érinti.

75. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2)490

(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha

a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,

b) a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelői kapacitások, illetve az erőművek létesítésére vonatkozó jogszabályi, illetve energiapolitikai követelményekkel, különös tekintettel a 78. §-ban meghatározott szempontokra, valamint az elsődleges energiaforrások 79. § szerinti jogszabályban történő korlátozására,

c) a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,

d) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,

e)491 a kérelmező, vagy jogelődje 74. § (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül a kérelmezőnek vagy jogelődjének felróható okból visszavonták,

f) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(4)492 A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel – atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel – korábban lehet meghosszabbítani.

76. § (1) A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent

a)493 az átviteli rendszerirányítónak az átviteli rendszerirányítási tevékenységre,

b) az elosztói engedélyeseknek az engedélyben meghatározott település, településrész, valamint felhasználási hely tekintetében elosztói tevékenység végzésére,

c)494 a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek a szervezett villamosenergia-piac működtetésére.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására.

77. § (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

78. § Új termelői kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményét betartva, a következő szempontok érvényesítésével kell eljárni:

a) a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága;

b) a közegészség és a közbiztonság védelme;

c) a környezet és természet védelme;

d) helykiválasztás;

e) energiahatékonyság javítása;

f) megújuló energiaforrások elsőbbsége;

g) fejlett műszaki megoldások alkalmazása;

h) a villamosenergia-ellátás biztonsága;

i) a felhasználók védelme.

j)495 az új termelői kapacitások létesítése helyetti alternatívák, így különösen a keresletoldali szabályozással kapcsolatos megoldások és a villamosenergia-tárolás alkalmazása.

79. §496 Magyarország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tűzött elsődleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében – figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény (a továbbiakban: Get.) alapján benyújtott középtávú, rendszerszintű kereslet-kínálati mérleget – a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogszabályban elrendelheti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozását, és meghatározza annak mértékét és időtartamát.

Kiserőművi összevont engedély

80. § (1)497 A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképesség kiserőmű esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(2) A Hivatal a kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki.

(3)498 A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőműnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerős kiserőművi összevont engedély közlését követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.

(4)499 A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű esetén az engedélyes köteles a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót a kiserőmű

a) üzembe helyezésének és a kereskedelmi üzem megkezdésének tervezett időpontjáról 60 nappal előre és

b) az üzembe helyezés és a kereskedelmi üzembe helyezés megtörténtéről 30 napon belül

tájékoztatni.

(5)500 A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.

(6) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidőt – az engedélyes kérelmére – meghosszabbíthatja. A kivitelezési határidőt legfeljebb az eredeti kivitelezési határidőtől számított összesen három évvel lehet meghosszabbítani.

(7)501 Ha a kiserőművi összevont kérelem tárgya szerinti kiserőmű vonatkozásában az előző rendelkezésre jogosult a 7/B. § szerint szélerőmű kapacitásra jogosult volt, és kiserőművi összevont engedélyt kapott, az új kiserőművi összevont engedélyt kérelmező mentesül a 7/B. § szerinti követelmények teljesítése alól.

(8)502 Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a kiserőművi összevont engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti engedélyeket is.

(9)503 A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti engedélyeket egy engedélyben adja ki.

A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye504

80/A. §505 (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége

a) a létesítésekor eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység létesítését megelőzően, vagy

b) a bővítést vagy a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység bővítését, névleges teljesítőképességének növelését megelőzően

a Hivatalhoz elvi engedély iránti kérelmet kell benyújtani.

(2) Az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésével, bővítésével, névleges teljesítőképességének növelésével kapcsolatos

a) nukleáris létesítési,

b) e törvény szerinti létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési, továbbá

c) az építésügyi

engedélyezési eljárásokat az elvi engedély közlését követően, valamint az e törvény szerinti erőmű létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési eljárást az elvi engedélyben foglaltak alapján lehet kezdeményezni.

(3) Atomerőmű esetén a kérelmet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott – a kérelem benyújtásakor hatályos – előzetes, elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat közzétételét követően lehet benyújtani a Hivatalhoz.

(4) Az elvi engedély megadása nem mentesít a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési eljárások lefolytatása alól.

(5) Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység működésének várható hatásait bemutató tanulmányt a Vhr.-ben meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. A hatástanulmányban – figyelemmel a kérelem benyújtásáig más kérelmezők részére már kiadott e törvény szerinti elvi és létesítési engedélyekre – ki kell térni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára, az ellátásbiztonságra, az átviteli és elosztó hálózati fejlesztési igényekre, a rendszerszintű szolgáltatásokra és az átviteli hálózati veszteségre, valamint a villamosenergia-rendszerek együttműködésére vonatkozó hatásokra.

(6) Az elvi engedélyben a Hivatal meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyeket a kérelmezőnek a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása érdekében teljesítenie kell, továbbá azokat a feltételeket, amelyeknek a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyek kiadásakor az üzembiztonság és az ellátásbiztonság érdekében fenn kell állniuk. A hatástanulmányban foglalt megállapításoktól a Hivatal az általa elvégzett vagy elvégeztetett vizsgálatok alapján az elvi engedély meghozatala során eltérhet.

(7) Az elvi engedély 3 évre szól és 3 éves időtartamokra meghosszabbítható. Az elvi engedély meghosszabbítására a megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány módosítása csak akkor szükséges, ha a hálózatfejlesztési tervben foglalt elkövetkezendő 3 éves időtartamban megvalósítandó beruházások – az engedély megadásakor hatályos hálózatfejlesztési tervben meghatározottakhoz képest – az elvi engedélyt megalapozó adatok tekintetében módosultak.

(8) Nem szükséges elvi engedély akkor, ha az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésére a 8. § (1) bekezdésében foglalt pályázati felhívás alapján kerül sor.

50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély506

81. § (1)507 Az 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítéséhez a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani, a létesítés csak az engedély közlését követően kezdhető meg.

(2) Az erőmű létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsődleges energiaforrás megválasztására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

(3)508 Az erőműlétesítési-engedély határozott ideig hatályos. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további három évre meghosszabbíthatja.

(4) A Hivatal az erőműlétesítési-engedélyt – kérelemre – módosíthatja.

(5)509 Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt is.

(6)510 Az (5) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a létesítési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt egy engedélyben adja ki.

(7)511 A létesítési engedély jogosultja – a 4. § (1) bekezdésétől eltérően – a létesítési engedély birtokában jogosult az üzembe helyezés és a próbaüzem során, valamint a próbaüzem lezárása és a működési engedély kiadása közötti átmeneti időszakban a Vhr.-ben foglalt előírások betartásával villamos energiát termelni és értékesíteni.

Az erőmű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, villamosenergia-termelés szüneteltetésére, valamint megszüntetésére vonatkozó engedély512

82. § (1)513 Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, elsődleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés szüneteltetésére, megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)514 Ha a kiserőmű bővítése, névleges teljesítőképességének növelése esetén az erőművi névleges teljesítőképesség a bővítést, illetve a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot a bővítésre, a névleges teljesítőképesség növelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani.

(3)515 Amennyiben az ügyfél az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő vagy mértékű bővítésének, névleges teljesítőképessége növelésének, elsődleges energiaforrása megváltoztatásának vagy a villamosenergia-termelése szüneteltetésének, megszüntetésének engedélyezését kéri és ugyanazon okból a Hivatal hatáskörébe tartozó, Tszt. szerinti engedélyek módosítása is indokolt, akkor ezt egyidejűleg köteles kérelmezni a Hivataltól.

(4)516 A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedélymódosítást és a Tszt. szerinti engedélyek módosítását egy engedélyben adja ki.

50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedély517

83. § (1)518 A termelői engedélyes a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni és értékesíteni.

(2)519 A termelői működési engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított határozott időtartamra szól, és meghosszabbítható.

(3)520 Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a működési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt is.

(4)521 A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a működési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt egy engedélyben adja ki.

A villamos energia elosztására vonatkozó
működési engedély

84. § (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaság.

(2) A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

Közvilágítási üzemeltetési engedély522

84/A. §523 A közvilágítási üzemeltetési engedélyt a Hivatal az engedélyes kérelmére visszavonja, ha a közvilágítási üzemeltetési engedélyes és a közvilágításra kötelezett a közvilágítási berendezések üzemeltetésére kötött szerződés megszűnik.

Magánvezeték engedélyezése

85. § (1)524

(2)525

(3)526

(4)527 A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, illetőleg a magánvezeték létesítési engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

Közvetlen vezeték engedélyezése

86. § (1)528

(2)529 A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.

(3)530 A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.

(4)531 A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak.

(5)532 A Hivatal a közvetlen vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,

a) ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezővel megkötött megállapodás megszűnik anélkül, hogy új megállapodás jött volna létre, és a vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,

b)533 ha a közvetlen vezeték engedélyese a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható.

c)534

(6)535 A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet határozza meg.

Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó
működési engedély

87. § (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.

(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(3)536 Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a Hivatal tanúsítási eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli rendszerirányítóra vagy az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(4)537 Az átviteli rendszerirányító és az átviteli rendszerüzemeltető kijelölése a Hivatal által kiadott átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel történik. Az engedély tartalmát, attól függően, hogy átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltető részére kerül kiadásra, az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerüzemeltetőre e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott rendelkezések alapján a Hivatal állapítja meg. Az engedély kiadásáról a Hivatal köteles az Európai Bizottságot értesíteni, valamint azt az Európai Bizottság részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében megküldeni.

A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély538

88. §539 (1)540 Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat

a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, Ptk. szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet, az európai részvénytársaság, továbbá

b)541 az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak állampolgára, aki ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, abban az esetben, ha megfelel a Vhr.-ben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét legalább kézbesítési megbízott útján folyamatosan biztosítja.

(2)542 A 47–48. §-ban, az 56/A. §-ban, továbbá a 92. és 93. §-ban meghatározott rendelkezéseket az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Ptk. szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet és az európai részvénytársaság esetében kell alkalmazni.

(3)543

(4)544

A szervezett villamosenergia-piac
működtetésére vonatkozó engedély

89. §545 (1) A szervezett villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenység.

(2)546 Szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt részvénytársaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(2a)547 A szervezett villamosenergia-piaci működési engedély kiadását a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően akkor is megtagadja, ha a kérelmező nem teljesíti az 55. § (5) bekezdésében előírt szabályokat.

(3)548 A szervezett villamosenergia-piaci tevékenység fióktelep formájában történő végzése esetén a működési engedély kiadását a Hivatal – (2a) bekezdésben meghatározottakon túlmenően megtagadhatja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Hivatal és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

c) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

d)549

e) a kérelmező központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.

(4)550 A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes fizikai energiakereskedelemmel összefüggő feladatait, jogait és kötelezettségeit külön jogszabály, valamint annak keretei között a működési engedély és a nemzetközi üzemi és kereskedelmi, valamint a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(5)551

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély

90. §552 (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy Magyarország teljes területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(2)553

(3)554 Ha a kérelmező egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet és a 88. § (1) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelmet is benyújt, a Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély kiadásakor is kiadhatja.

(4) Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti.

90/A. §555 (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt az engedélyes kérelmére kizárólag abban az esetben vonhatja vissza, ha az engedély visszavonását kezdeményező egyetemes szolgáltató (a továbbiakban: átadó) által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő ellátása egy másik egyetemes szolgáltató által (a továbbiakban: átvevő) az engedély visszavonását követően biztosított.

(2) Az átadó egyetemes szolgáltatói engedélyének visszavonására irányuló kérelemhez, annak részeként legalább az alábbi információkat kell megadni, valamint a következő dokumentumokat kell csatolni:

a) az átadó által ellátott felhasználók száma,

b) az átadó által ellátott felhasználókat érintő olyan körülmények és kockázatok bemutatása, amelyek az átadás-átvétel következtében merülhetnek fel.

90/B. §556

A villamosenergia-tárolói engedély557

90/C. §558 (1) A villamosenergia-tárolóra – eltérő rendelkezések hiányában – az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az erőműre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(2) A villamosenergia-tárolói engedély határozatlan időre szól.

Az engedély módosítása

91. § (1) Az engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

(2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében.

(3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minőségét és árát.

(4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.

(5)559 Ha az engedélyköteles tevékenységet új rendelkezésre jogosult kívánja gyakorolni, az engedélyköteles tevékenység kizárólag az új rendelkezésre jogosult részére kiadott új engedély alapján gyakorolható.

Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

92. § (1)560 Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2)561 A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(3)562 A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti hozzájáruló határozatát

a) a kiserőművi összevont engedélyes,

b) a magánvezeték engedélyese,

c) a közvetlen vezeték engedélyese,

d) a töltőállomás-üzemeltető és

e) a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedő

esetében.

(4)563 Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Ptk. 3:62. §-a.

93. §564 (1)565 A befolyásszerzőnek – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bármely engedélyesben a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül vagy közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(2)566 A befolyásszerzőnek engedélyes nyilvánosan működő részvénytársaságban közvetlenül vagy annak engedélyes társaságában – az adott közvetlen befolyásszerzéssel összefüggésben – közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének vagy szavazati jogának aránya

a) az öt, tíz, tizenöt, húsz százalékot elérte vagy – a b) pontban foglalt kivétellel – meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie,

b) a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt százalékot elérő vagy meghaladó, illetve a száz százalékot elérő befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulásról szóló döntését kell kérnie,

c) – a Hivatal b) pont szerinti előzetes hozzájárulásáról szóló döntését követően – a negyven, negyvenöt, illetve nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot elérte vagy meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie.

(2a)567 A Hivatal előzetes jóváhagyásáról vagy tudomásulvételről szóló döntését követően nem kell a Hivatal újabb előzetes hozzájárulásról vagy tudomásulvételről szóló döntését kérni mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti következő befolyásszerzési mértéket.

(3)568 Az (1)–(2a) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a Get. hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is.

(4)569 Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést

a) a közvetlen vezeték engedélyes,

b) a magánvezeték engedélyes,

c) a töltőállomás-üzemeltető,

d) a kiserőművi összevont engedélyes, és

e) a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedelmi engedélyes

esetében.

(4a)570 A befolyásszerző a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül a befolyásszerzés tényéről tájékoztatja a Hivatalt, kivéve, ha a (4) bekezdés a–e) pont szerinti engedélyes olyan más, a Get., a Tszt. vagy e törvény szerinti engedéllyel is rendelkezik, amely alapján a befolyásszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása vagy tudomásulvételről szóló döntése szükséges.

(5)571 Villamos energia termelésével, földgáz kitermelésével vagy villamos energia vagy földgáz kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló részvényes az átviteli rendszerirányítóban vagy annak irányító részvényesében sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. Az átviteli rendszerirányítóban, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezést.

(6)572 A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.

94. §573 (1) A Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott jelentős részének kiszervezéséhez, a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott egyéb részének kiszervezéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.

(2) Kiszervezés esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(2a)574 Amennyiben kiszervezés esetén a lakossági fogyasztók részére a postai küldeményt nem az engedélyes küldi ki, úgy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 40. § (2) bekezdésével összhangban feladóként az engedélyest (mint megbízót) és a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozást (mint postai konszolidátort) kell feltüntetni.

(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés

a) termelői engedélyes,

b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,

c) magánvezeték engedélyese vagy

d) közvetlen vezeték engedélyese,

e)575 a töltőállomás-üzemeltető,

f)576 villamosenergia-tárolói engedélyes

esetében.

(4) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához vagy egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).

(5) Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés

a) kiserőművi összevont engedélyes,

b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,

c) magánvezeték engedélyese vagy

d) közvetlen vezeték engedélyese,

e)577 a töltőállomás-üzemeltető,

f)578 villamosenergia-tárolói engedélyes

esetében.

95. §579 (1) A Hivatal a 92–94. §-ban meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(2)580 A Hivatal a 92–94. § szerinti ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek.

(2a)581 A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, vagy azt, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállam energiaellátásának biztonságát.

(3)582 A 92. § (1) bekezdésében, valamint a 93. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, (5) és a (6) bekezdésében meghatározott előzetes hozzájáruló döntés hiányában, továbbá a 93. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tudomásulvételt kimondó döntés hiánya esetén a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésével együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájárulásának vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik.

(4)583 Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, a hatályosulástól számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(5)584 Cégjogi esemény esetén a (4) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti – az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(6)585 A 92–95. §-ban meghatározottak megszegése, vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki.

Az engedély megszegése

96. § (1)586 A Hivatal az engedélyes törvényben, kormányrendeletben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

a)587 a jogkövetkezményekre való utalással – megfelelő határidő tűzésével – írásban felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,

b)588 a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is,

c) az engedélyt módosíthatja, vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét,

d) köteles visszavonni az engedélyt, ha:

da) az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,

dc) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

de)589 a kiserőmű kivitelezése az engedélyben meghatározott, de legkésőbb a Hivatal által meghosszabbított kivitelezési határidőn belül nem történt meg, vagy a kivitelezést követő három éven belül a kiserőmű üzembe helyezésére nem került sor.

(2)590 A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból egy épületen belül létesített magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3)591 A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával, továbbá az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3a)592 A Hivatal az átviteli hálózat tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)–(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

Engedélyköteles tevékenység
engedély nélküli végzése

97. §593 Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

A bírság kiszabása

98. § (1)594 Az 57. § (5) bekezdésében, a 95. § (6) bekezdésében, valamint a 96–97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl – mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:

a) a jogsértés súlya (a villamosenergia-ellátás veszélyeztetésének mértéke, a magánérdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);

b)595

c)596

d)597

e) a jogsértésnek villamos-energia piaci viszonyokra gyakorolt káros hatása;

f) a magatartás felróhatósága;

g)598

h)599

i) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.

(2) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

Engedélyes kijelölése a folyamatos ellátás
biztosítása érdekében

99. § (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.

(1a)600 A Hivatal elrendelheti az átviteli rendszerirányító valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt személyre (a továbbiakban: átviteli rendszerüzemeltető), amennyiben

a) az átviteli rendszerirányító nem tesz eleget a 96. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,

b) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre, és

c)601 a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat vonatkozásában a közigazgatási bíróság a keresetet elutasította, vagy a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(1b)602 Az átviteli rendszerüzemeltető (1a) bekezdés szerinti kijelölése esetén a Hivatal kötelezi az átviteli hálózat tulajdonosát a 104. § (2)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a 87. § (4) bekezdésben meghatározott engedély kiadásával az átviteli rendszerüzemeltetőt feladatai ellátására.

(2)603 A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest vagy – ha az engedélyes nem azonos az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosával – az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosát kötelezheti arra, hogy költségalapú díj ellenében a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

(3)604 Az üzemeltetési tevékenységet a Hivatalnak a más engedélyest kijelölő határozatában (a továbbiakban: kijelölő határozat) foglaltak szerint kell végezni mindaddig, amíg a kijelölő határozat visszavonásra nem kerül. A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén a korábbi engedélyes jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását a (2) bekezdés szerinti eszközök üzemeltetéséhez szükséges és arányos mértékben a kijelölő határozatban korlátozza.

(4)605 Más engedélyes kijelölése esetén a (2) bekezdés szerinti eszköz tulajdonosa köteles a kijelölő határozat végrehajtásában együttműködni, az eszköz más engedélyes általi üzemeltetését tűrni és a más engedélyes általi üzemeltetést elősegíteni. A (2) bekezdés szerinti eszköz tulajdonosának e kötelezettsége megszegése esetén a Hivatal

a) felszólítja az eszköz tulajdonosát a kötelezettsége teljesítésére,

b) az a) pont eredménytelensége esetén az eszköz tulajdonosára bírságot szab ki.

(5)606 A Hivatal az üzemeltetési tevékenység ellátására a más engedélyest – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül önkéntesen kötelezettséget vállalók közül jelöli ki. Az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével, ha az üzemeltetési tevékenység nyújtására az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül önként nem vállalnak kötelezettséget, akkor a Hivatal jogosult az üzemeltetési tevékenység végzésére az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül engedélyest kijelölni.

(6)607 A kijelölt más engedélyes a kijelölését követően köteles a (2) bekezdés szerint átadott eszköz üzemeltetéséről és az üzemeltetés feltételeiről a korábbi engedélyessel és – ha az engedélyes nem azonos az eszköz tulajdonosával – az eszköz tulajdonosával megállapodni. A kijelölt más engedélyes, a korábbi engedélyes, valamint – ha az engedélyes nem azonos az eszköz tulajdonosával – az eszköz tulajdonosával együttesen a megállapodással való összhang megteremtése érdekében kezdeményezheti a Hivatalnál a kijelölő határozat módosítását. Az üzemeltetéssel kapcsolatos teljes körű megállapodás esetén a Hivatal a kijelölő határozatot visszavonja, és szükség esetén hivatalból intézkedik az engedély módosításáról.

(7)608 Más engedélyes kijelölése esetén a Hivatal a kijelölő határozatban rendelkezik a kijelölt más engedélyes és a korábbi engedélyes közötti elszámolás szabályairól is. Az elszámolásnak költségalapúnak kell lennie.

(8)609 A Hivatal a kijelelő határozatban szükség esetén a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások, adatok rendelkezésre bocsátása körében a szerzői joggal és iparjogvédelemmel érintett nyilvántartásokról és adatokról is rendelkezik.

99/A. §610 (1) A Hivatal a közbiztonság érdekében, ha a közvilágítási üzemeltetési engedélyes vagy a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése tekintetében az elosztó az e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt, közvilágítással kapcsolatos kötelezettségét megszegi, és ezzel veszélyezteti a közvilágítás folyamatos biztosítását, akkor a közvilágítási berendezések üzemeltetésére más közvilágítási engedélyest vagy elosztót (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: más közvilágítási üzemeltetési engedélyes) jelölhet ki. A más közvilágítási üzemeltetési engedélyes kijelölésére a 99. § (2)–(8) bekezdésében foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A más közvilágítási üzemeltetési engedélyes kijelölése esetén a 99. § (5) bekezdése szerinti, azonos működési engedéllyel rendelkezők alatt a közvilágítási üzemeltetési engedélyeseket és az elosztókat kell érteni.

(3) A kijelölést követően a más közvilágítási üzemeltetési engedélyes köteles

a) a közvilágításra kötelezettel és – ha a közvilágításra kötelezett nem azonos a közvilágítási berendezések tulajdonosával – a közvilágítási berendezés tulajdonosával a közvilágítási berendezések üzemeltetéséről és az üzemeltetés feltételeiről, valamint

b) szükség esetén a közvilágítási berendezés tartószerkezeteken és létesítményekben történő elhelyezéséről azok tulajdonosával

megállapodni.

Átvevő egyetemes szolgáltató kijelölése611

99/B. §612 (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély visszavonására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül nyilvános felhívást intéz az engedéllyel rendelkező egyetemes szolgáltatókhoz, külön írásbeli megkeresés mellett, hogy a közzétételt követő 30 napon belül tegyenek nyilatkozatot (a továbbiakban: ajánlat) arra, hogy az átadó felhasználóit (a továbbiakban: átvétellel érintett felhasználók) milyen feltételekkel és időponttól vállalják ellátni. Az egyetemes szolgáltató jogosult a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területén kívül eső felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására vonatkozóan is ajánlatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ajánlathoz az ajánlattevőnek csatolnia kell működési engedélyének területi hatályát módosító kérelmét, amennyiben az átvétellel a működési engedélyében meghatározott ellátási területén kívül felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására kerülne sor.

(3) A Hivatal a felhívásra beérkező ajánlatokat értékeli, és az ellátásbiztonság szempontjai alapján választja ki a legkedvezőbbet. A Hivatal a mérlegelés során előnyben részesítheti az átadó teljes ellátási területének ellátására adott ajánlatot, illetve az olyan egyetemes szolgáltató ajánlatát, amelynek a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területe kiterjed az átadó szolgáltatási területére.

(4) Ha a Hivatal (1) bekezdés szerinti felhívására egyetlen egyetemes szolgáltató sem ad ajánlatot vagy a beérkező ajánlatok vizsgálata alapján a Hivatal azt valószínűsíti, hogy az ajánlattevők egyike sem tudja biztosítani az átadó felhasználói részére a villamosenergia-ellátást, a Hivatal a körülmények mérlegelésével az összes egyetemes szolgáltatói engedélyes közül az ellátásbiztonság és az ügyfélkiszolgálás legmagasabb szintjére törekedve jelöli ki az átvevő egyetemes szolgáltatót.

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak, amennyiben

a) az átadó még az egyetemes szolgáltatói engedély visszavonása iránti kérelme benyújtása előtt megállapodik az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztói ellátásáról egy arra alkalmas egyetemes szolgáltatóval,

b) a megállapodás tartalma megfelel a jogszabályi követelményeknek,

c) az átadó és az átvevő közös kérelmet nyújt be a Hivatalhoz, amelyben megjelölik az átvétel tervezett időpontját,

d) az átvevő hitelt érdemlő módon bemutatja az átvétellel érintett felhasználók ellátásához szükséges források rendelkezésre állását, valamint az ellátásbiztonság követelményeinek való megfelelőséget, és

e) az átadó az egyetemes szolgáltatói engedélyének visszavonására irányuló, míg az átvevő az átvétellel érintett felhasználók átvételére vonatkozó kérelmével együtt a felek benyújtják a megállapodást a Hivatal részére.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megfelelőségének vizsgálatára a Hivatalnak 20 nap áll rendelkezésére. Amennyiben a megállapodás részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, az ellátásbiztonság követelményének vagy a Hivatal kockázatokat tár fel az átadás-átvétellel összefüggésben, akkor a Hivatal 8 napos határidő megadásával felhívja az átadót és az átvevőt a megállapodás módosítására. A további ismételt vizsgálatokra a Hivatalnak esetenként 15 nap áll rendelkezésére. Amennyiben a megállapodás megfelel a jogszabályokban foglalt követelményeknek, az ellátásbiztonságnak, a Hivatal meghozza a 99/C. § szerinti határozatokat, amelyekben az átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonja, míg a megállapodás szerinti átvevőt jelöli ki átvevő egyetemes szolgáltatóként az átadó és az átvevő által megjelölt átvételi időponttal.

99/C. §613 (1)614 A Hivatal a 99/B. § (1) és (6) bekezdésében foglalt határidők elteltét követően a 168. § (2) bekezdés h) pontja szerinti ügyintézési határidőn belül egyidejűleg átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonó határozatot (a továbbiakban: visszavonó határozat) és átvevő egyetemes szolgáltatót kijelölő határozatot (a továbbiakban: kijelölő határozat) hoz, amelyekben legalább a következőkről rendelkezik:

a) az engedély visszavonásának időpontja, adott hónap 1. nap 0 óra 0 percben meghatározva (a továbbiakban: átvétel időpontja),

b) a 99/B. § szerint kiválasztott vagy kijelölt átvevő személye,

c) a 99/B. § szerint kiválasztott vagy kijelölt átvevő engedélyének módosítása,

d) az átadó és az átvevő átvétellel kapcsolatos jogai és kötelezettségei.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján meghatározott jog, illetve kötelezettség előírására kizárólag közvetlenül az átvétellel érintett felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő folyamatos ellátásának biztosítása érdekében kerülhet sor, úgy hogy az nem okozhat indokolatlan vagy aránytalan többletterhet az átadó vagy az átvevő részére.

(3) Az átvétel időpontját úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdés szerinti határozatok kelte és az átvétel időpontja között legfeljebb 18 hónap teljen el, és az ne legyen korábbi, mint az átvevő által a 99/B. § (1) bekezdése szerinti ajánlatában megjelölt időpont. Indokolt esetben az átadó és az átvevő közös kérelemben kérheti a Hivataltól az átvétel időpontjának módosítását.

(4) Az átvevő, az átadó, a területileg illetékes elosztók és a felhasználók kötelesek egymással – különösen az adategyeztetés, a tájékoztatás és a fogyasztásmérő berendezés leolvasása tekintetében – együttműködni. Az átadó és az átvevő kötelesek az átvétellel kapcsolatban az átvétellel érintett felhasználókat az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási ütemtervnek megfelelően tájékoztatni.

(5) Az átadó és az átvevő kötelesek a Hivatal által meghatározott határidőn belül az átvétellel érintett felhasználók tájékoztatására vonatkozóan ütemtervet készíteni, és azt a Hivatal részére megküldeni.

(6) Az átadó köteles az átvevőnek az észszerű és indokolt tájékoztatást és informatikai-műszaki támogatást megadni annak érdekében, hogy az átvevő az informatikai rendszerét az átvételre felkészíthesse. Az átadó köteles az átvétellel érintett felhasználók reprezentatív köre tekintetében a (7) bekezdés szerinti adatokkal az informatikai rendszer tesztelésére alkalmas mintát átadni az átvevőnek a visszavonó határozat kézhezvételét követő 20 napon belül.

(7) Az átadó köteles az átvétel időpontját megelőző 30. napig és az átvétel napján az átvétellel érintett felhasználókra vonatkozó nyilvántartást az átvevő részére elektronikus adathordozón, automatizált gépi feldolgozásra alkalmas formátumban átadni. A nyilvántartás legalább az alábbi naprakész adatokat tartalmazza:

a) a villamosenergia-vásárlási szerződésre vonatkozó adatok:

aa) a szerződés azonosító száma vagy kódja,

ab) a felhasználó jogállása (természetes vagy jogi személy),

ac) a felhasználó neve,

ad)615 a felhasználó nyilvántartott személyes adatai vagy cégadatai

ae) a felhasználó kézbesítési címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),

b) a fogyasztás jellegének megjelölése:

ba) lakossági fogyasztó vagy nem lakossági fogyasztó-e,

bb) előre fizető mérőn keresztül történő felhasználás (igen vagy nem),

bc) mértékadó éves és várható havi fogyasztás,

bd) háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton táplál be villamos energiát (igen vagy nem), ha igen, a szaldó elszámolás időszaka (havi, féléves, éves),

c) a felhasználási hely adatai:

ca) felhasználási hely egyedi azonosítója,

cb) a felhasználási hely címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),

d) a csatlakozási ponthoz rendelt elszámolási pont és mérési pont adatai (POD),

e) a fizető adatai, ha a fizető nem azonos a felhasználóval:

ea) a fizető neve,

eb)616 a fizető nyilvántartott személyes vagy cégadatai,

ec) a fizető címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),

ed) a fizető kézbesítési címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),

f) elszámolással kapcsolatos adatok:

fa) az elszámolás alapját képező fogyasztásmérő berendezés azonosítója,

fb) az utolsó fogyasztásmérő-leolvasás időpontja, a fogyasztásmérő állása ebben az időpontban, háztartási méretű kiserőmű esetén az elosztó hálózatból vételezett és az elosztó hálózatba táplált villamos energia mennyiségének külön-külön megjelölésével,

fc) a rendelkezésre álló utolsó diktált fogyasztásmérő-állás, ennek időpontja,

fd) a szerződött árszabás csatlakozási pontonként, „A1” árszabás esetén az adott elszámolási időszakban már felhasznált villamos energia mennyisége az elszámolási időszakon belül kiállított számlák alapján,

fe) az elszámolási és a számlázási időszakok,

ff) csoportos beszedési megbízással történő fizetési kötelezettség teljesítése esetén a felhasználó vagy a fizető bankszámlaszáma, a 99/D. § (7) bekezdés szerinti engedményezés esetén a lejárt követelések, a lejárat időpontja, a lejárt tartozással kapcsolatos kezdeményezések (polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítés, villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás) és azok állása,

g) a védendő fogyasztói státusz megjelölése, az ezen a jogcímen érvényesített kedvezmény,

h) a 63/B. §-ban meghatározott minimális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megjelölése (igen vagy nem),

i) 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra való jogosultság és – annak megléte esetén – a jogosultság kezdőnapja és időtartama, valamint az adott naptári évben már igénybevett kedvezményes fogyasztás mértéke,

j) minden olyan egyéb – nem személyes – adat, amelyet kormányrendelet vagy a Hivatal átadni rendel.

(8) Az átvevő a Hivatalnál kérheti a kijelölő határozat módosítását, ha az átadó az e §-ban vagy a 99/D. §-ban foglalt valamely kötelezettségét megszegi vagy annak teljesítésével indokolatlanul késlekedik.

(9) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatokat legkésőbb az átvétel napjáig hivatalból módosíthatja, ha az ellátásbiztonság, a fogyasztók folyamatos ellátásának biztosítása, jogszabályi megfelelés vagy a visszavonó és a kijelölő határozat közötti összhang megteremtése azt szükségessé teszi.

(10) Az átadó kiszervezett tevékenységére vonatkozó, átvétel időpontjában hatályos szerződését a Hivatal előzetes jóváhagyásával az átvevőre átruházhatja.

99/D. §617 (1) Az átadó az átvétel időpontjáig köteles teljesíteni a működési engedélyének megfelelő kötelezettségeit.

(2)618 Az átvétel időpontjában az átadó és az átvétellel érintett felhasználók közötti villamosenergia-vásárlási szerződés – a felek elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett – e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvétellel érintett felhasználók és az átvevő között e törvény erejénél fogva az átadóval kötött villamosenergia-vásárlási szerződés időbeli hatályával megegyező hatályú villamosenergiavásárlási szerződés jön létre az egyetemes szolgáltatás biztosítására az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint.

(3)619 Ha az átadó által megkötött villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódóan az átadó a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettség tekintetében fizetővel áll jogviszonyban, akkor az átvétel időpontjában az átadó és a fizető közötti fizetési megállapodás – az átadó és a fizető elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett – e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvevő és a fizető között a (2) bekezdés alapján létrejött egyetemes szolgáltatási szerződéshez kapcsolódóan a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettségek tekintetében e törvény erejénél fogva az átadó és a fizető közötti fizetési megállapodás időbeli hatályával megegyező hatályú fizetési megállapodás jön létre az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint.

(4)620 Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő között létrejött villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a fizető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától számított 46. napon e törvény erejénél fogva az átvevő mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napját igazoló kijelölő határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel napját követő 46. naptól az átvevő javára köteles teljesíteni, ha az átvevő pénzforgalmi szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját.

(5) Az átvétel időpontjában az átadó köteles a 63. § (1) bekezdése alapján a megbízottként, összevont kezelésében lévő hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződéseket az átvevő részére kezelésre átadni.

(6) Az átadó és az átvevő köteles az átvétellel érintett felhasználók vonatkozásában az elosztó felé kezdeményezni a (8) bekezdés szerinti elszámolási adatok meghatározását az átvétel időpontját legalább 21 nappal megelőzően.

(7) Az átvétel időpontjában a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt kikapcsolt felhasználó visszakapcsolására, valamint a vele való szerződéskötésre az átvevő üzletszabályzata irányadó azzal, hogy a visszakapcsolás feltétele – a követelés engedményezése hiányában – az átadó egyetemes szolgáltató hozzájáruló nyilatkozata. Az átadó a hozzájáruló nyilatkozatot azzal egyidejűleg köteles kiadni és 3 napon belül az átvevő részére átadni, hogy a felhasználó tartozása az átadó felé megszűnik vagy a felhasználóval megállapodott a tartozása átütemezéséről.

(8) Amennyiben az átadó az átvétel időpontját megelőzően fennálló egyetemes szolgáltatási jogviszonyból eredő követeléseit az átvevőre engedményezi, az ilyen követelés meg nem fizetése esetén az átvevő ugyanolyan feltételekkel kezdeményezheti a felhasználó villamosenergia-ellátásból való kikapcsolását, mintha a követelés nála keletkezett volna.

(9) Az átvétel időpontjára vonatkozó záró mérőállásokat a területileg illetékes elosztó távlehívható fogyasztásmérő esetén leolvasással, nem távlehívható fogyasztásmérő esetén az átvétel napját megelőző legutolsó mérőleolvasásból kiindulva, becsléssel állapítja meg. A területileg illetékes elosztó az elszámoláshoz szükséges adatokat azok rendelkezésre állását követően haladéktalanul, de legkésőbb az átvétel időpontját követő 20 napon belül közli az átadóval és az átvevővel.

(10) Az átadó köteles végszámlát kibocsátani az elszámoláshoz szükséges adatok kézhezvételét követő 20 napon belül. Az átvevő által kiállított első számla kezdő mérőállásának, valamint az átadó által kiállított végszámla záró mérőállásának meg kell egyeznie egymással, valamint a területileg illetékes elosztó által megállapított elszámolási mérőállással.

(11) Nem távlehívható fogyasztásmérő esetén, ha az átvétel időpontját megelőzően az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató az átvétel időpontjára vonatkozóan a záró mérőállásoknak a (9) bekezdéstől eltérő módon történő meghatározásában állapodik meg, a megállapodás szerint meghatározott mérőállás az irányadó. Az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató a záró mérőállások megállapodásuk szerinti meghatározásáról legkésőbb az átvétel időpontját 21 nappal megelőzően kötelesek együttesen tájékoztatni az elosztót, amely köteles azt, valamint az annak alapján meghatározott elszámolási adatokat elfogadni és az iparági elszámolások során alkalmazni.

(12) Az átadóval, az átvevővel és a területileg illetékes elosztóval (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett engedélyesek) szemben az átvétel időpontját megelőző 2 hónapban végzett tevékenysége miatt, valamint az átvétel időpontját követő 6 hónapban végzett tevékenysége miatt a fogyasztóvédelmi hatóság és a Hivatal nem szabhat ki bírságot, továbbá a Hivatal nem alkalmazhatja a 96. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket, valamint az érintett engedélyesek mentesülnek kötbérfizetési kötelezettségük alól, amennyiben az átvétellel érintett felhasználók ellátásához kapcsolódóan az érintett engedélyesek

a) a Hivatal garantált szolgáltatásra vonatkozó határozatában előírt határidőket nem vagy nem megfelelően teljesítik,

b) a Hivatal ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség elvárt színvonalának és minőségi követelményének meghatározásáról szóló határozatában rögzített határidőket, illetve elvárt értékeket nem tartják be, vagy

c) az ügyfélszolgálatuk felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belül nem biztosítják az élőhangos bejelentkezést.

99/E. §621 A Hivatal átvevő egyetemes szolgáltató 99/B. § (3) és (4) bekezdése szerinti kijelölése esetén a 99. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

Egyetemes szolgáltatás folyamatosságának biztosítása az engedély időbeli hatályának megszűnésével kapcsolatosan622

99/F. §623 (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő ellátása az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályának megszűnése miatt kerül veszélybe, a 99/B–99/E. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók, azzal hogy ez esetben a Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályának megszűnését 18 hónappal megelőzőn intézi az egyetemes szolgáltatókhoz a 99/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvános felhívást. Az átvétel időpontja az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályának megszűnését követő nap és az nem módosítható.

(2) Ha az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítását követően a Hivatalhoz az eljárással érintett egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély visszavonására irányuló kérelmet nyújt be, a visszavonásra az (1) bekezdés szerint megindított eljárás alapján történő átvétellel egyidejűleg kerülhet sor. Ez esetben – figyelemmel a 99/C. § (2) bekezdésében foglaltakra – az átvétel időpontja az (1) bekezdésben meghatározott időpontnál korábbi időpontban is meghatározható és legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott időpontra módosítható.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítását követően a Hivatalhoz az eljárással érintett egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély tekintetében az engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmet nyújt be, a Hivatal – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályát a kérelemben foglaltaknak megfelelően meghosszabbítja és az (1) bekezdés szerinti eljárást megszünteti.

XII. Fejezet624

A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási szabályok

100. § (1)625 A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás hálózati engedélyes tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Ptk. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.

(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott függetlenség biztosítása érdekében legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

a)626 a hálózati engedélyes a közvilágítási üzemeltetési tevékenység kivételével e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem folytathat;

b) a hálózati engedélyes – a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest és más hálózati engedélyest kivéve – nem szerezhet részesedést más engedélyesben;

c) a hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottságának – tagja, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait és kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint a munkavégzésének feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a hálózati engedélyes működését befolyásoló független döntéshozatal, és annak során a befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eljárás biztosított legyen;

d)627 a c) pontban meghatározott munkaszerződéssel rendelkező személynek – kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik – nem lehet társasági részesedése a hálózati engedélyest kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet annak vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tagja, cégvezetője, továbbá nem létesíthet azzal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;

e) a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni;

f)628 a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tag, cégvezető és vezető állású munkavállaló a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy vezető állású munkavállalója, mely nem érinti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító között nem kell alkalmazni, amennyiben az átviteli rendszerirányító e szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.

(5) A harmadik személyektől igénybe vett, e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység (a továbbiakban: támogató tevékenység) esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

Az elosztó taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok

101. § (1) A 100. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 100. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl elosztó esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

a) az elosztó vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;

b) e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével az elosztó befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a támogató tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az elosztó vezetékek létesítésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ettől függetlenül az elosztó anyavállalata jogosult jóváhagyni az elosztó éves üzleti tervét, és általános korlátokat szabni a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan azzal, hogy az elosztó éves üzleti tervének végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztó vezeték létesítésével, karbantartásával, vagy felújításával összefüggésben az elosztó részére egyedi utasítást nem adhat;

c) az elosztó az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;

d) az elosztónak rendelkeznie kell az elosztói tevékenység végzéséhez szükséges személyi és pénzügyi erőforrásokkal, valamint tárgyi és műszaki eszközökkel;

e) az elosztó kommunikációjában és márkajelzés alkalmazása esetén a márkajelzésében köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól; és

f) az elosztó megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A megfelelési program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és a hiányosságokról az elosztó évente megfelelési jelentést készít.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.

(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az elosztó által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az elosztó és kapcsolt vállalkozása valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően az elosztó azt a honlapján közzéteszi.

(4)629 A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá – a függetlenség biztosítása érdekében – a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját és a 102/B. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

Az átviteli rendszerirányító taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok

102. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Az átviteli rendszerirányító nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.

(2)630 Az átviteli rendszerirányító köteles felügyelőbizottságot létrehozni, és e törvényben foglalt feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat biztosítani. A felügyelőbizottság a Ptk. szerinti jogkörein túlmenően dönt

a) a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló kérdésekben,

b) a 102/A. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben és

c) a 102/E. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.

(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell az átviteli rendszerirányító éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, továbbá átviteli rendszerirányító eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.

(4) Nem tartozhatnak a felügyelőbizottság hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.

(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 102/A. § (2)–(3) bekezdése, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontja, 102/A. § (6) bekezdése, valamint a 102/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 102/A. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.

(6)631 A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Ptk. 3:124. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Ptk.-ban előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak 1/9-ed része, de legalább 1 fő a munkavállalók képviselője.

102/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó személy) munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyának meghosszabbításáról, munkafeltételeiről – ideértve a díjazását is –, valamint a munkaviszony megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.

(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag abban az esetben válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel

a) a jelölt személy szakmai függetlenségével vagy

b) a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival

kapcsolatban.

(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást ellátó személy jogorvoslati jogosultságait.

(4) Az operatív irányítást ellátó személyek

a) többsége a munkaviszonya létesítését megelőző három évben nem állhatott munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezett sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel és

b) kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál operatív irányítását ellátó személy.

(5) Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó személyre az (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

(6) Az operatív irányítást ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követően négy évig nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdést, a (4) bekezdés a) pontját, a (6) bekezdést, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését.

102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(2) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy munkabérét, egyéb juttatásait vagy díjazását nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban.

(3) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell

a) tevékenysége gyakorlásához, valamint e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal,

b)632 az átviteli hálózat, a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, a rendszer- és üzemirányításhoz, a méréselszámoláshoz szükséges eszközök és a tevékenységhez szükséges informatikai eszközök tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel, és

c) a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi, könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges, saját alkalmazásában álló személyzettel.

(4)633 Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5) Tilos a munkaerő-kölcsönzés az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között.

102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.

(2) Az átviteli rendszerirányító – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára, amennyiben e szolgáltatás hátrányos megkülönböztetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető, és nem korlátozza a versenyt a termelés és a villamosenergia-kereskedelem terén.

(3) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak – így az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek – meg kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(4) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodáshoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz az átviteli rendszerirányító nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja azt, amennyiben az átviteli rendszerirányító igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.

(5) Az átviteli rendszerirányító a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól.

(6)634 Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai egyedi alkalmazások, az informatikai szolgáltatások, továbbá az egyedi alkalmazásokhoz kapcsolódó informatikai támogatási szolgáltatások, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai eszközt, rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.

102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni

a) az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről önállóan és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül, és

b) hitel-, valamint kölcsönfelvételről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási forrásról.

(2) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg az átviteli rendszerirányító napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását.

(3) Az átviteli rendszerirányító általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az átviteli rendszerirányító e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeli beruházások megvalósításához, és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. E kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől az átviteli rendszerirányító hátrányára nem térhet el. Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg az átviteli rendszerirányítótól, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól engedélyt kérjen.

(6) Az átviteli rendszerirányító jogosult a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről.

102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtásának ellenőrzését – a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül – a felügyelőbizottság által kinevezett, független megfelelési ellenőr végzi.

(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek és időtartamának meghatározásához valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az átviteli rendszerirányítónak biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét és feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.

(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 102/A. § (3) bekezdését, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját, a 102/A. § (6) és (7) bekezdését, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.

(5)635 A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi szükséges információhoz.

(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és a megfelelési program végrehajtása során tapasztalt jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az átviteli rendszerirányító a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.

Az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályok teljes tulajdonosi szétválasztás esetén

103. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a)636 az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel,

b) ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak

ba) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett, és

bb) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,

c) ugyanazon személy nem jogosult az átviteli rendszerirányítóban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,

d) ugyanazon személy nem lehet egyfelől termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, másfelől átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerirányítóban részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív irányítását végző személy vagy ezek felügyelőbizottsági tagja, és

e) termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást vagy bármely jogot az átviteli rendszerirányító felett.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt az alábbiak értendőek:

a) bármely szavazati jog gyakorlása,

b) a felügyelőbizottság tagjai, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy

c)637 a Ptk. 8:2. § szerinti többségi befolyás.

(3)638 Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat, másrészt a termelői engedélyes vagy a kereskedő felett az irányítást Magyarország nevében, törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.

(4) Azokat az üzleti titkokat, amelyek a korábban vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli rendszerirányító birtokában voltak, az átviteli rendszerirányító nem hozhatja a termeléssel vagy a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tudomására, továbbá az ilyen átviteli rendszerirányító alkalmazásában álló a 102/A. § (6) és (7) bekezdés szerinti személyeket munkaviszonyuk alatt és munkaviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyukban álló egyéb személyeket 1 évig a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhatja.

(4a)639 Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5)640 Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának véglegessé válását követően a 99. § (1a) és (1b) bekezdése, a 102. §–102/E. § és 104. § nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában

a) a termeléssel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáztermelőre,

b) a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáz kereskedelmi engedélyesre,

c) az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre, és

d) az átviteli hálózatra vonatkozó rendelkezések pedig a Get.-ben meghatározott szállítási rendszerre

megfelelően irányadóak, azzal, hogy az a)–c) pontokat a megjelölt vállalkozások felett közvetlen irányítást gyakorló személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni arra a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra, aki – az irányított villamosenergia-ipari vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedését is beleértve – éves átlagban nettó villamosenergia-felhasználónak minősül, és az általa értékesített villamos energiából származó árbevétel az egyéb üzleti tevékenységeiből származó árbevételhez képest elenyésző függetlenül attól, hogy termelést vagy villamosenergia-kereskedelmet közvetlenül vagy az általa irányított vállalkozásokon keresztül végzi.

Az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályok

104. § (1) Az átviteli rendszerüzemeltetőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) teljesítenie kell a 103. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket;

b)641 rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi és személyi erőforrásokkal, valamint műszaki és tárgyi eszközökkel, ideértve az elektronikus hírközlő hálózati elemeket is,

c) meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervnek;

d) a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe harmadik személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek az átviteli hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak; és

e)642 alkalmas a 2019/943/EU rendeletben az átviteli rendszerüzemeltetőkre előírt kötelezettségek teljesítésére.

(1a)643 Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerüzemeltetővel a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa köteles

a) az átviteli rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt biztosítani,

b) finanszírozni az átviteli rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozásba,

c) fedezetet biztosítani az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve az átviteli rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket,

d) biztosítékot nyújtani az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozáshoz, és

e) a tulajdonában lévő átviteli hálózatot és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszközt az átviteli rendszerüzemeltető kizárólagos használatába adni.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat az átviteli hálózat tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.

(4) Az átviteli hálózat tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 25. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 35. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosának jogi személyiség, szervezet és döntéshozatal szempontjából függetlennek kell lennie a nem átviteli rendszerirányítással kapcsolatos tevékenységektől legalább az alábbiak szerint:

a) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy nem vehet részt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős;

b) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy munkaszerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, munkabérét és egyéb juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell meghatározni, hogy feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét, és

c) az átviteli hálózat tulajdonosának megfelelési programot és megfelelési jelentést kell készítenie, amelyekre a 101. § (1) bekezdés f) pontjának és a 101. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az átviteli rendszerüzemeltetőre az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy átviteli rendszerirányító alatt az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni, kivéve a 99. § (1a) és (1b) bekezdés, valamint a 102. §–102/E. § rendelkezéseit.

(7)644 Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának véglegessé válását követően a 102. §–102/E. § nem alkalmazható.

Számviteli szétválasztás

105. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)645 Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályokat dolgoz ki és egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet, amelyek biztosítják az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, kizárják az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3)646 Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás éves beszámolója kiegészítő mellékletében az engedélyes tevékenységet oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, ahol az engedélyes tevékenységének elkülönült bemutatása legalább az Szt. szerinti önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.

(4)647 Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a (2) bekezdésben előírt számviteli szétválasztási szabályzatban megállapítja az eszköz, a forrás, a bevételek, a költségek és a ráfordítások szétválasztása, valamint az egy adott tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás tevékenységek közötti megosztásának szabályait.

(5)648 Ha az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) éves beszámolója kiegészítő mellékletében az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatja. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása – több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén – halmozott önálló mérlegeket és halmozott eredménykimutatásokat jelent.

(6)649 A 66. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak ellenőrzésének biztosítására a (2) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetőjére.

105/A. §650 (1) A villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a beszámoló Szt. szerinti könyvvizsgálatát az e törvényben meghatározott eltérésekre is kiterjedően elvégeztetni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az Szt. szerinti éves beszámolóra és összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről, valamint, hogy az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítja a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(3) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások 105. § (1) bekezdésében foglaltak szerint elkészített éves beszámolójára és összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében a könyvvizsgáló külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a 105. § (3) bekezdése szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Szt. előírásaival, valamint a villamosenergia ipari vállalkozás – 105. § (2) bekezdésében foglaltak, illetve a Vhr. alapján elkészített – számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították-e össze.

(4) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozásnak – engedélyesi tevékenységként elhatárolt – tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elektronikus formában a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót.

XIII. Fejezet651

A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

A villamosenergia-piacok nyomon követése

106. § (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a villamosenergia-piacokat.

(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult

a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;

b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;

c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;

d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Jelentős piaci erő eljárás

107. § (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.

(2)652 A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac egészére tekintettel az általa azonosított piacműködtetőre olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:

a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;

b) árkorlát alkalmazásának;

c) költségalapú árképzésnek;

d) ajánlatadási kötelezettségnek;

e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának

előírása.

(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.

108. § (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.

(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.

109. §653

110. §654

111. §655

112. §656

113. § (1)657

(2)658

(3)659

114. §660

XIII/A. Fejezet661

A NAGYKERESKEDELMI ENERGIAPIACOK INTEGRITÁSÁVAL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Általános szabályok

114/A. § (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nagykereskedelmi energiatermékkel összefüggő, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott cselekményre, amely

a) Magyarország területén valósul meg, vagy

b) külföldön valósul meg, de hatása Magyarország területén érvényesülhet.

(2)662 Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kiadott általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és az ACER által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni.

(3) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik az e törvény szerinti engedély megszegésével, illetve az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzésével kapcsolatos egyéb eljárásokat.

114/B. § (1)663 A Hivatal a 114/E. § szerinti ellenőrzési eljárás és a 114/F–114/H. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3–5., 8–9. és 15. cikke szerinti kötelezettség teljesítését.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárás során jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(3)664 A Hivatal – a 114/A. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmény ellenőrzési vagy nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás során történő vizsgálata, valamint a 114/A. § (1) bekezdésében meghatározott cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából – jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti védett adat megismerésére és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat.

(4)665 A Hivatal a személyes adatot az (5) bekezdésben meghatározott időtartam elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró döntés véglegessé válásától számított 5 évig kezeli.

(5) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása a tilalom megszegésétől, illetve a kötelezettség elmulasztásától számított 5 éven belül indítható meg.

114/C. § (1)666 Ha az e fejezetben szabályozott eljárás során a Hivatal azt állapítja meg, hogy az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezett az előírásoknak nem vagy nem megfelelően tesz eleget, és

a) az előírásoknak való megfelelés utólag biztosítható, akkor

aa) a jogkövetkezményre való utalás mellett felszólítja az előírások betartására, és

ab) ha az aa) pont szerinti felszólításnak a kötelezett határidőben nem tett eleget, a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki, vagy

b) az előírásoknak való megfelelés utólag nem biztosítható, akkor a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki.

(2) Bírság kiszabása esetén a 98. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A bennfentes információkra vonatkozó közzétételi kötelezettség

114/D. §667 (1) Az a piaci szereplő, amelyet az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségének a bennfentes információ – szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett – honlapra (a továbbiakban: közzétételi honlap) történő feltöltésével tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a közzétételi kötelezettségét az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4)–(7) bekezdésére is figyelemmel teljesíti.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a Hivatal részére a közzétételi honlaphoz folyamatos hozzáférést biztosít.

(4) Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése tekintetében az (1)–(2) bekezdés alkalmazandó.

(5) A Hivatal az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének a bennfentes információ közzétételi honlapra történő feltöltésével tesz eleget.

(6) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ tartalmáért nem felel.

(7) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ módosítására nem jogosult.

(8) A bennfentes információ közzétételének részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg.

(9) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétételi honlap működtetése érdekében szabályzatot készít. A szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá.

(10) A (9) bekezdés szerinti szabályzat legalább

a) a kidolgozásának, egyeztetésének, módosításának rendjét;

b) a közzétételi honlap igénybevételéhez szükséges regisztráció rendjét;

c) az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatalnál történő nyilvántartásba vételre kötelezett piaci szereplő által a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes részére fizetendő, a közzétételi honlap fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeknek megfelelő mértékű hozzájárulás legmagasabb összegét és megfizetésének módját;

d) a közzétételi honlap működtetése során alkalmazandó, adatkezelésre, adatbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket;

e) a közzétételi honlappal kapcsolatos műszaki, funkcionális követelményeket

tartalmazza.

Az ellenőrzési eljárás

114/E. § (1)668 A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

a) 3. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jelentéstételi,

b) 8. cikk (1)–(4) bekezdése szerinti, nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség,

c) 8. cikk (5) bekezdése szerinti információ-szolgáltatási kötelezettség,

d)669 9. cikk (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel,

e)670 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség, valamint a piaci visszaélések azonosítására vonatkozó eredményes intézkedések és eljárások kialakítására és fenntartására vonatkozó kötelezettség és

f)671 4. cikk (2) bekezdés szerinti információátadási kötelezettség

teljesítését.

(2) Ha a Hivatal az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó előírás megsértését a 114/F–114/H. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárása során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre az ellenőrzési eljárás szabályai irányadóak.

(3)672 Ha az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható. Bírság ismételt kiszabása esetén a 114/C. § (2) bekezdése alkalmazandó.

(4)673 A piaci szereplő vagy a nevében eljáró, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdés b)–f) pontja szerinti személy vagy hatóság az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdésében foglalt, a nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekkel kapcsolatos információkat a Hivatal részére is megküldi.

A nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás

114/F. § (1) A Hivatal nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálja az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

a) 3. cikke szerinti bennfentes kereskedelemre vonatkozó tilalom,

b) 4. cikke szerinti bennfentes információ közzétételére vonatkozó kötelezettség és

c) 5. cikke szerinti, a piaci manipulációra és a piaci manipuláció megkísérlésére vonatkozó tilalom

megsértését.

(2)674 A Hivatal a 114/A. § (1) bekezdése szerinti cselekmények vizsgálata céljából kezeli az (1) bekezdés szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárása során az ügyfélre vonatkozó,

a) a számlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával,

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és a hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával

kapcsolatos adatok adatokat.

(3)675 A Hivatal feladatának ellátása érdekében kezeli a (2) bekezdés alapján felmerült, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges személyes adatokat, így családi és utónevét, születési nevét és lakcímét.

(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Hivatal a (4) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

(6) A Hivatalnak az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

114/G. § Ha a Hivatal a 114/F. § (1) bekezdése szerinti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szabályai irányadóak.

114/H. § Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 114/F. § (1) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése is megvalósult, a Hivatal valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat.

XIV. Fejezet676

VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

115. § E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:

a) építési engedélyezési eljárás,

b)677

c) használatbavételi engedélyezési eljárás,

d) fennmaradási engedélyezési eljárás,

e) megszüntetési eljárás.

116. § (1)678 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és az ideiglenes vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye vagy a bejelentés tudomásulvétele szükséges.

(2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le.

(3)679 Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni

a)680 olyan kiserőmű építéséhez, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t azzal, hogy a csatlakozási ponton az összesített kiserőművi csatlakozási teljesítmény nem haladhatja meg az 50 kVA-t,

b)681 a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem táplál villamosműre,

c) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,

d)682 a kisfeszültségű csatlakozó berendezésre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult,

e)683 a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a kisfeszültségű magánvezetékre, a kisfeszültségű termelői vezetékre, a kisfeszültségű közvetlen vezetékre és a kisfeszültségű ideiglenes vezetékre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult,

f)684 a közép- vagy kisfeszültségű elosztóhálózat hálózati engedélyes általi, az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletben meghatározott közműegyeztető rendszerben előállt közműnyilatkozat alapján történő létesítéséhez, 24. § szerinti üzemeltetéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amennyiben az

fa) kizárólag közterületen kerül elhelyezésre,

fb) közterületen és olyan magánterületen kerül elhelyezésre, amely magánterületek tulajdonosai az igénybejelentéshez mellékelt hozzájárulásukban a közcélú hálózat saját tulajdonú ingatlanaikon történő elhelyezéséhez visszavonhatatlanul hozzájárultak, vagy

fc) olyan rendszerhasználó csatlakoztatására szolgál, aki a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés elhelyezéséhez előzetesen visszavonhatatlanul hozzájárult és a közcélú hálózat nyomvonalváltozása kizárólag közterületet és az igénybejelentő magánterületét érinti.

(4)685 A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a csatlakozás nem kisfeszültségű hálózatra történik, az engedélymentesség a kiserőmű belső kimenő villamos kapcsainak határáig terjed.

(5)686 A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételek mellett létesített elosztóhálózat megvalósítását az üzembe helyezést követően haladéktalanul be kell jelenteni a Hatóságnak.

117. § (1)687

(2)688

(2a)689 A szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyezési eljárásában és használatbavételi engedélyezési eljárásában közreműködő, a környezeti, természeti, településfejlesztési és településrendezési hatásokkal összefüggő szakkérdések vizsgálatára kijelölt szakhatóság ügyintézési határideje 30 nap.

(3)690 Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.

(4)691 A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes szakhatósági állásfoglalást, ha a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.

(5) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget – indokolt esetben – a határozat közlésétől számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet.

(6)692 A (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély véglegessé válásától, illetve az engedéllyel szemben indított közigazgatási per esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül, közcélú hálózat esetén öt éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja az engedélyes. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott vagy már meghosszabbított engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, két évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(6a)693 A szélerőmű vagy szélerőmű park építésére adott engedély hatályát veszti, ha az építményeket az építésre kiadott engedély véglegessé válásától számított egy éven belül nem építik meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítják. A szélerőmű vagy szélerőmű park építésére adott engedély hatálya nem hosszabbítható meg.

(7)694 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik.

(8)695

117/A. §696 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is.

118. §697 A villamosmű, a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter – a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott kiadott – rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, illetve keresztezhet.

119. §698 (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha

a) az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti,

b) a közcélú hálózat üzemeltetésében jelentős hátrányt nem okoz,

c) műszaki feltételei adottak és

d) a rendszerhasználó – vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt – vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.

(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén – a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján – a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.

(6)699 A hálózati eszköz beruházója és a hálózati engedélyes köteles együttműködni, ennek keretén belül a hálózati engedélyest érintő kérdésekben részletesen megállapodni, különös tekintettel a hálózati elem elhelyezésére, a költségviselésre és a kivitelező kiválasztására.

(7)700 A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztés tekintetében az érintett rendszerhasználóval vagy azzal, akinek a fejlesztés jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érdekelt) a hálózati engedélyes megállapodást köthet a fejlesztés érdekelt általi beruházásában történő végrehajtása érdekében a (2)–(6) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett.

119/A. §701 (1) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzat kérésére a 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítást vagy áthelyezést a 119. § (1) bekezdésétől eltérően saját költségén végzi, ha a helyi önkormányzat a működési területe szerinti belterületen lévő hálózati elem 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítását vagy áthelyezését azt megelőző két évben kérte, mint ahogy a hálózati elem könyv szerinti értéke nullára csökken.

(2) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzatot annak kérésére évente tájékoztatja a helyi önkormányzat működési területén lévő belterületi közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezetei és a csatlakozó berendezések műszaki állapotáról, tervezett cseréjének idejéről, valamint arról, hogy e hálózati elemek könyv szerinti értéke mikor csökken nullára.

119/B. §702 (1) A helyi önkormányzat a működési területéhez tartozó belterületen lévő közintézményi felhasználó és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti sportlétesítmény esetében, továbbá a műemlék tulajdonosa a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) szerinti műemlék felújítása esetében a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint jogosult az elosztótól a 132 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékek földkábelre történő cseréjét, valamint e cserével összefüggésben a csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezések indokolt átalakítását vagy cseréjét kezdeményezni (a továbbiakban együtt: kábelcsere).

(2) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéseknek köteles eleget tenni. Közintézményi felhasználó és sportlétesítmény esetében az elosztó az (1) bekezdés szerinti kezdeményezések alapján – a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével – kábelcsere-ütemezési tervet készít. Az elosztó a kábelcsere-ütemezési tervet a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtja. A kábelcsere-ütemezési tervet a Hivatal hagyja jóvá és évente felülvizsgálja.

(3) A kábelcsere során a szabadvezeték földkábelre történő cseréjét, illetve a csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezések cseréjét vagy átalakítását a műszakilag indokolt mértékben kell elvégezni úgy, hogy az az ellátásbiztonságot ne veszélyeztesse.

(4) A kábelcsere során a szabadvezeték lebontásával, a földkábel beszerzésével, lefektetésével, valamint befedésével közvetlenül érintett, az eredeti állapot helyreállításához szükséges indokolt költségeket az elosztó viseli.

(5) A kábelcsere kezdeményezésére, a kábelcsere-ütemezési terv elkészítésére és elkészítésének szempontjaira, a kábelcserét kezdeményezőnek és az elosztónak a kábelcserével összefüggő jogaira és kötelezettségeire, valamint a kábelcsere-ütemezési terv Hivatal általi jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

119/C. §703 (1) Ideiglenes vezeték kis- vagy középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozhat.

(2) Az ideiglenes vezeték létesítésére és bontására a csatlakozást kérő költségviselése mellett kerül sor.

(3) Ideiglenes vezeték azonos nyomvonalon kizárólag egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapra létesíthető.

(4) Az ideiglenes vezeték esetében a közcélú hálózat leágazási pontját kell csatlakozási pontnak tekinteni.

119/D. §704 A Hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK
SAJÁT INGATLANON

120. §705 Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és ideiglenes vezeték vezeték saját ingatlanon – az e törvény szerinti kivételekkel – a Hatóság építési engedélye alapján építhető.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK
IDEGEN INGATLANON

Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon

121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából

a)706 előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot,

c) használati jogot,

d)707

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,

b) a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,

c) az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3)708 Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából

a)709 előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot

kérhet.

Előmunkálati jog710

122. § (1) A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be a Hatósághoz.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. Az előmunkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát a hálózati engedélyes az előmunkálatokról és azok megkezdésének időpontjáról értesíti.

Vezetékjog

123. §711 (1)712 A közcélú hálózat nyomvonalát belterületen úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az közterületen haladjon és nem köztulajdonban lévő ingatlant csak akkor érintsen, ha a beruházás műszaki okokból máshol nem, vagy csak aránytalan költséggel lenne megvalósítható.

(2)713 A 116. § (3) bekezdés d) és f) pontja szerinti villamosmű az építésére szolgáló és a biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Ha az ingatlan közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.

(2a)714 A (2) bekezdés szerinti hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos, tulajdonostárs esetében, akinek a részére a hozzájárulás kérésének közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan, vagy

ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

b) meghiúsul, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy „elköltözött”, vagy

bb) átvételét megtagadta, vagy

c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(2b)715 A (2a) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos, tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartás alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartásból nem állapítható meg.

(3)716 A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. A Hatóság az engedélyezési eljárást a hálózati engedélyes kérelmére felfüggeszti a kérelemben jelzett körülmény fennállásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 6 hónapig.

(3a)717 Közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. A közcélú hálózat közterületen történő elhelyezését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátázását is – okozott károkért a hálózati eszköz beruházója köteles kártalanítást fizetni.

(4)718 A (2) bekezdés szerinti hozzájárulás az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos – az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő – jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.

124. §719 (1)720 A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján közterületen és idegen ingatlanon, bejegyzett vezetékjog esetén a bejegyzett meglévő nyomvonalon

a) föld alatti és feletti vezetéket építhet, valamint ahhoz tartozó távközlési összeköttetést helyezhet el,

b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

c) nem tartószerkezeten elhelyezett elosztóberendezést, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

d) az építés során a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

(2)721 A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján

a) az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, és felújíthatja, fejlesztheti,

b) az átviteli hálózat, az elosztó hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, biztonsági övezetben lévő növényzetet, annak ágait, gyökereit eltávolíthatja, és

c) az a) és b) pontban meghatározott tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.

(3)722 Az érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a hálózati engedélyes (2) bekezdés szerinti tevékenységét tűrni köteles.

125. § (1)723 A Hatóság a véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2)724 Ha a vezetékjog a 123. § (2) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján jön létre, a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a hálózati engedélyes kéri.

(3)725 A vezetékjog a határozat véglegessé válásától, illetve tulajdonosi hozzájárulás megadásától kezdődően az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés előtt is gyakorolható.

126. § (1)726 A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)727

(3)728 A vezetékjog megszűnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.

Használati jog

127. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

(2)729 A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. Ha az építésre szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

(2a)730 A (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos, tulajdonostárs esetében, akinek a részére a megállapodás tervezetének közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan, vagy

ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

b) meghiúsul, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy „elköltözött”, vagy

bb) átvételét megtagadta, vagy

c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(2b)731 A (2a) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos, tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartás alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartásból nem állapítható meg.

(3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(4)732 Közterületen elhelyezett, az (1) bekezdés szerinti átalakító- és kapcsolóberendezésre használati jogot nem kell alapítani. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.

128. § (1)733 A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a hálózati engedélyes köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a véglegessé vált határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a kérelemhez, illetőleg a jogerős hatósági határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A megállapodáson alapuló használati jog bejegyzésének késedelme a jog gyakorlását nem érinti. A hatósági határozaton alapuló használati jog a jogerős közigazgatási határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2)734 A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

129. § (1) A használati jog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszűnik, ha a hálózati engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül a Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)735 A Hatóság az építési engedély hatályát a hálózati engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3)736 A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

130. §737

Erőművek építése idegen ingatlanon

131. § (1)738 Az építtető idegen ingatlanon erőmű építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erőmű elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlő módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja.

(2)739 A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes vagy az építtető szolgalmi jog alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.

(3)740

Termelői, magán- és közvetlen vezeték építése
idegen ingatlanon

132. §741 (1)742 Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság előmunkálati és vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese az előmunkálati jog alapján a 122. § (2) bekezdésében és a vezetékjogi engedély alapján a 124–126. §-ban foglalt jogokkal bír, és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2)743 Az (1) bekezdésben említett vezetékek kivételével az építtető, illetve a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

Ideiglenes vezeték építése idegen ingatlanon744

132/A. §745 A közcélú hálózatra csatlakozást kérő az ideiglenes vezeték idegen ingatlanon – ideértve a közterületet is – történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

ÜZEMELTETÉS BEJELENTÉSE746

133. § (1)747 A közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték, az ideiglenes vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követően a műszaki biztonsági követelményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető.

(2)748 Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények – bele nem értve a kisfeszültségű hálózati elemeket – üzemeltetését a Hatósághoz 90 napon belül, a kisfeszültségű hálózati elemek üzemeltetését 8 napon belül köteles bejelenteni.

(3)749 Az üzemeltető a bejelentés alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, felújíthatja, fejlesztheti, továbbá a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetben lévő növényzetet, annak ágait, gyökereit eltávolíthatja.

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

134. §750 A termelői engedélyes az erőmű, a hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követő 90 napon belül azok használatbavételére a Hatósághoz használatbavételi engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI
ELJÁRÁSOK

135. §751 (1)752 Fennmaradási engedélyt a Hatóság a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték vagy ideiglenes vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.

(2) Ha a Hatóság az (1) bekezdés szerint a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel egyidejűleg – a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon – építésügyi bírságot szab ki.

(3)753

MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK

136. § (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul.

(2)754 A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és az ideiglenes vezeték megszüntetésére (bontására) a Hatóság engedélye vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben nem szükséges a Hatóság engedélye, kivéve, ha a bontási tevékenység műemléket vagy a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint.

(3)755 A 121. § (1) bekezdése szerinti jogok megszűnése esetén az előmunkálati jog, valamint a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.

BIZTONSÁGI ÖVEZET

137. §756 (1) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendelet állapítja meg.

(2) A biztonsági övezeten belül – e törvényben megállapított kivételekkel – tilos, illetve korlátozás alá esik olyan anyagot, épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet telepíteni, valamint olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmak és a korlátozások részletes szabályait a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendelet állapítja meg.

(3) A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője rendszeresen ellenőrzi, és azok megsértése esetén megteszi a jogszabályban előírt állapot visszaállításához szükséges intézkedéseket. Az intézkedést az ingatlan tulajdonosa, kezelője és használója tűrni köteles.

(4) Az üzemeltető a biztonsági övezetben lévő ingatlanra történő bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást kezdeményezhet, ha

a) az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját a biztonsági övezetben lévő ingatlanra történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b) az adott ingatlanra történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(5) A járásbíróság a jogszabályban előírt állapot visszaállításának tűrésére, és ennek érdekében az üzemeltetővel történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg. A járásbíróság eljárására a 33/A. §
(3)–(7) bekezdése
irányadó.

(6) Az üzemeltető a jogszabályban előírt állapot visszaállítása érdekében eltávolított növényzetet és dolgot elszállítja, ha arra az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója

a) nem tart igényt, vagy

b) igényt tart rá, de a biztonsági övezetből 8 napon belül nem szállítja el.

(7) Az érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója az üzemeltető (3) és (6) bekezdés szerinti tevékenységét tűrni köteles.

(8) A (6) bekezdés b) pontja nem vonatkozik olyan kitermelt faanyagra, amelynek átmérője meghaladja az 5 cm-t.

(9) Ha az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott területen az (1) bekezdésben meghatározott biztonsági övezet a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében jelenleg kialakított nyiladék szélességét meghaladja, a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője köteles erdőigénybevételi eljárást kezdeményezni. Ha az erdő tulajdonosa, használója nem járul hozzá a korábban engedélyezett védőtávolságnál szélesebb erdőterület igénybevételéhez, az üzemeltető köteles föld alatti vezetéket létrehozni.

(10) Külterületen tervezett – a fa tövében mérve – 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kényszerkitermelését legkésőbb annak megkezdése előtt 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság, valamint a természetvédelmi hatóság részére.

(11) Védett természeti területen és Natura 2000 területen növényzet metszése, gallyazása, tőtől való elválasztása október 15-től március 15-ig terjedő időszakon kívül tilos.

(12) A villamosmű üzemeltetését közvetlenül veszélyeztető vagy üzemzavart okozó növényzet esetében a (10) és a (11) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

XV. Fejezet757

A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA

138. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 139. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentősen korlátozza vagy megszünteti, illetőleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.

(2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.

139. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:

a) tartós erőművi, illetőleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya,

b) tartós elsődleges energiaforrás hiány,

c)758 Magyarország teljes területén vagy egy részén a villamosenergia-ellátásban több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete,

d) a felhasználók ellátásának zavara.

(2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza

a) a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,

b) a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozását,

c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,

d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.

(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket – a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, a lehető legrövidebb időtartam alatt kell megvalósítani.

139/A. §759 (1) A 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai tekintetében illetékes hatóságként – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a miniszter jár el.

(3) A Hivatal szakmai javaslatot tesz az (1) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódóan a miniszter számára.

XVI. Fejezet760

ÁRSZABÁLYOZÁS

140. § (1) A felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés feltételei szerint a villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat.

(2) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat a villamosenergia-kereskedő érvényesíti a felhasználó felé, akkor a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódó díjtételt külön és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat a számlán egyértelműen – egyetemes szolgáltatás esetén az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvényben meghatározottak szerint – legalább két összevont tételben külön feltüntetni.

141. § (1) E fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 146/A. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, a 146. § (1) és (4) bekezdés szerinti külön díj, valamint az egyetemes szolgáltatás 145. § (3) bekezdése szerinti ára.

(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(3) A hatósági árhoz kapcsolódó áralkalmazási feltételeket az ár megállapítója rendeletben határozza meg.

(4) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.

(5) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági árra vonatkozó rendelkezés mikor lép hatályba vagy mikortól alkalmazandó, és e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hatósági árakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

(7)761 A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály vagy határozat megsértésével más árban állapodtak meg.

(8) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(9) A hatósági árakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.

(10)762 A 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díjak, a 146. § (4) bekezdése szerinti külön díj, valamint a 146/A. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díjak szabályozása árszabályozási ciklusok keretében történik. A Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően eszköz- és költség-felülvizsgálatot végez. A Hivatal elnöke a 143. § (2) bekezdése, 146. § (2) bekezdése és a 146/A. § (1) bekezdése szerinti rendeletben állapítja meg az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját.

(11) Az engedélyes köteles

a) a legkisebb költség elvét betartani, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,

b) a Hivatalnak megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges,

c) a költség- és árbevétel-struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani.

(12)763 A (6)–(8) és (11) bekezdésben, valamint a 142–146/A. §-ban foglalt rendelkezések engedélyes által történő megsértése esetén a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabályt sértő ár, illetve díj további alkalmazását és kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására,

b) kötelezi az engedélyest a 142–146/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyidőszaki átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére, és

c) a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.

142. § (1) A villamosenergia-rendszer használatért a rendszerhasználók

a) átviteli díjat,

b) elosztási díjat és

c) közvilágítási elosztási díjat

(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek.

(2) Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.

(3) A rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazásuk feltételei országosan egységesek.

(4) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság elvének, és azokat objektív módon megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

(5)764 A rendszerhasználati díjakat olyan módon kell szabályozni, hogy a legkisebb költség elvét alapul véve a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt költsége – beleértve a tőkeköltséget is – kerüljön figyelembevételre, ugyanakkor tegye lehetővé a közcélú hálózat működőképességéhez szükséges beruházások megfelelő finanszírozását, valamint a szabályozás ösztönözze az érintett engedélyeseket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére.

(6)765 Annak érdekében, hogy az elosztók az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételből az indokolt költségeik arányában részesedjenek, az elosztók közötti kiegyenlítő fizetést (a továbbiakban: kiegyenlítő fizetés) lehetővé tevő, átlátható, a rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó elszámolási rendszert kell működtetni. Az elszámolási rendszer működését az átviteli rendszerirányító által e célból létrehozott elkülönített számla, az elosztók által az elkülönített számlára kötelezően befizetendő pénzeszköz és az átviteli rendszerirányító által az elkülönített számláról az elosztók részére kötelezően kifizetendő pénzeszköz biztosítja.

(7)766 A rendszerhasználati díjak megállapítása során figyelembe kell venni az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokat is, ennek keretében a fogyasztásbefolyásolás és a kereslet oldali válaszintézkedések, valamint az elosztott termelés és egyéb energiahatékonysági intézkedések útján elért költségmegtakarítást, beleértve az átvitel, az elosztás és a hálózati beruházások költségének csökkentésén, valamint a hálózat optimálisabb működésén keresztül elért megtakarításokat is.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. július 2.

2

Az I. Fejezet (1–3. §-ok) e törvény 179. § (3) bekezdése alapján 2008. január 1. napján lépett hatályba.

92

A II. Fejezet (4–13. §-ok) e törvény 179. § (3) bekezdése alapján 2008. január 1. napján lépett hatályba.

101

A VET 5. § (5) bekezdését a 2011: XXIX. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2018: XCIX. törvény 64. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

104

A VET 6/A. §-át a 2011: XXIX. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2021: LV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

110

A VET 7/A. §-át a 2013: CI. törvény 33. §-a iktatta be. [A VET 7/A. § (4) bekezdésében a a 2018: XCIX. törvény 64. § 9. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „munkanapon” szövegrész helyébe a „24 órán belül” szöveg lép, nem vezethető át.]

117

A VET 9. §-t megelőző alcíme a 2011: XXIX. törvény 125. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

118

[A VET 9. §-ának a 2011: XXIX. törvény 27. §-ával megállapított, a 236. § (7) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 10. munkanaptól hatályos szövege: „9. § (1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint az olyan elsődleges energiaforrás felhasználását, amely a termálvíz kitermelése során a környezetbe kerülve nagyobb környezetterhelést okozna, mint amelyet az energetikai hasznosítása során annak felhasználása okoz (a továbbiakban együtt: támogatási célok).
(2) A támogatási célok elérésének elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.
(3) A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel hulladékból nyert energia esetén az előállított energiamennyiség 50%-ára, de legfeljebb a 11. § (4) bekezdésében meghatározott mértékig biztosítható.”.]

125

A VET 10. § (4) bekezdése a 2015: CXCVI. törvény 40. §-a szerint módosított szöveg.

136

A VET 13. §-a a 2015: CXCVI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

142

A VET 13/A. §-át megelőző alcímet a 2015: CXCVI. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXXXII. törvény 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.

146

A III. Fejezet (14–34. §-ok) e törvény 179. § (3) bekezdése alapján 2008. január 1. napján lépett hatályba.

147

A VET 14. §-t megelőző alcíme a 2011: XXIX. törvény 125. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

148

A VET 14. §-a a 2011: XXIX. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

149

A VET 15. § a 2019: CI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

150

A VET 16. § nyitó szövegrésze a 2011: XXIX. törvény 125. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

163

A VET 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: XXIX. törvény 125. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

178

A VET 22. §-át újonnan a 2020: CLXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

179

A VET 23. §-a a 2015: CXCVI. törvény 23. §-ával megállapított, a 2019: CI. törvény 38. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

189

A VET 25. § a 2011: XXIX. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

211

A VET 27. § (5a) bekezdését a 2017: CXXXVII. törvény 2. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2019: XXXIV. törvény 65. § a) pontja szerint módosított szöveg.

215

A VET 27/A. §-át újonnan a 2020: CXX. törvény 2. §-a iktatta be.

217

A VET 29. § a 2011: XXIX. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

232

A VET 33. § a 2011: XXIX. törvény 125. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

234

A VET 33/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CXXVII. törvény 52. § a) pontja szerint módosított szöveg.

237

A VET 33/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CXXVII. törvény 52. § b) pontja szerint módosított szöveg.

256

A IV. Fejezet (35–37. §-ok) e törvény 179. § (3) bekezdése alapján 2008. január 1. napján lépett hatályba.

265

A VET 36. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: LVII. törvény 55. §-a szerint módosított szöveg.

269

A VET 36. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: XXIX. törvény 125. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

278

Az V. Fejezet (VET 38–39/F. §) a 2011: XXIX. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

285

A VI. Fejezet (40–45. §-ok) e törvény 179. § (3) bekezdése alapján 2008. január 1. napján lépett hatályba.

299

A VET 42. §-a a 2011: CLXXXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

300

A VET 43. § a 2011: XXIX. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

312

A VET 44. § a 2011: XXIX. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

313

A VET 45. §-át a 2008: XLVII. törvény 54. § q) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: CI. törvény 26. §-a iktatta be.

315

A VII. Fejezet (46–52. §-ok) e törvény 179. § (3) bekezdése alapján 2008. január 1. napján lépett hatályba.

319

A VET 47. § (3) bekezdése a 2011: XXIX. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2016: CXLIII. törvény 45. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

332

A VET 47/B. §-t megelőző alcímet a 2011: XXIX. törvény 55. §-a iktatta be.

335

A VET 48. § a 2011: XXIX. törvény 125. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

347

A VIII. Fejezet (53–55. §-ok) e törvény 179. § (3) bekezdése alapján 2008. január 1. napján lépett hatályba.

363

A IX. Fejezet (56–66. §-ok) e törvény 179. § (3) bekezdése alapján 2008. január 1. napján lépett hatályba.

367

A VET 56/A. §-át és az azt megelőző alcímet a 2008: XLVII. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.

374

A VET 57. §-át megelőző alcímet a 2008: XLVII. törvény 49. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIX. törvény 64. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

375

A VET 57. §-a a 2008: XLVII. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 53. § (16) bekezdés a) pontja alapján a rendelkezéseit a 2008. szeptember 1-jét követően indított eljárásokban kell alkalmazni.