Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

95/B/2007. AB határozat

95/B/2007. AB határozat*

2007.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Sopronkőhida – Tómalom – Kistómalom dűlő – Sand dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (IV. 1.) Ör. rendelete 23. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Sopronkőhida – Tómalom – Kistómalom dűlő – Sand dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (IV. 1.) Ör. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 23. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Többször kiegészített indítványában lényegét tekintve azt sérelmezte, hogy a támadott rendelkezés az ott megjelölt hétvégi házas területen lakóépület építésének feltételeként – többek között – a teleknagyságot 700 m2-ben határozta meg. Az indítványozó álláspontja szerint ez az előírás ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével, a 13. § (1) bekezdésével, az 54. § (1) bekezdésével, a 70. § (1) bekezdésével, a 70/A. § (1) bekezdésével, és azért is alkotmányellenes, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével ellentétes, mert véleménye szerint az általa megjelölt számos magasabb szintű jogszabályba ütközik. Ilyenként a következő jogszabályokat jelölte meg: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 106. §-a, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 8. § (1) bekezdés b)–c) pontjai, a 9. § (2) bekezdés c) pontja, a 10. § (1) bekezdése, és a 23. § (1) bekezdése, a 36. § c) pontja, az 54. § (3) bekezdése, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 7. § (2) bekezdése, a 23. § (3) bekezdése, a 31. § (2) és (3) bekezdése, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Et.) 8. §-a és a 26. § (1) bekezdése.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„8. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
„54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”
„70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. A Ptk. indítványban megjelölt rendelkezése:
„106. § A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet.”
3. Az Ét. indítványban megjelölt rendelkezései:
„8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni:
(...)
b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét,
c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire,
(...)”
„9. § (2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehessenek. Ennek során:
a) az érintett népesség, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ezért a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni a településrendezési eszköz kidolgozásának elhatározását,
b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásos tájékoztatásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, valamint a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket.”
„10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.”
„23. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen.”
„36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha
a) a tervezett építési tevékenység megfelel a 18–22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,
c) a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel
ca) a 31. § (2)–(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak, szakhatóság közreműködése esetén a közreműködő szakhatóság hozzájárulásában foglalt eseti előírásoknak és az előzetes hatósági eljárásokban előírt követelményeknek,
cd) az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint
d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely
da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,
e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges
ea) járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetőleg
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint
ec) a közmű- és energiaellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll,
f) a tervezőként megjelölt személy – a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan – jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
g) az építtető – az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével – építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta,
h) a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz,
i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)–h) pontok előírásainak.”
„54. § (3) Az építménynek, építményrésznek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstől eltérő használatához – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A használat változtatását az új használatra való alkalmasság igazolásával, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani.”
4. A Korm.r. indítványban megjelölt rendelkezései:
„7. § (2) Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő és/vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján és úgy kell besorolni, hogy az azokon belüli – azonos helyzetben lévő – telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg.”
„23. § (3) A helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben megengedhető általános vagy kivételes jelleggel olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése.”
„31. § (2) Az egyes építési övezetekben, illetőleg övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a már meglévő építmény, építményrész, átalakítása, bővítése, korszerűsítése vagy használatának megváltoztatása esetén is.”
5. Az Et. rendelkezései:
„8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt
(...)
q) vagyoni helyzete,
(...)
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)
miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”
„26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket
a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan,
b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során.”
6. Az Ör. rendelkezései:
„23. § (1) A hétvégi házas üdülőterület általános előírásait az OTÉK 21. és a 23. §-a tartalmazza.
(2) A HÜL/KT–1 jelű hétvégi házas terület a jelen építési övezeti előírások keretei között lakóépület elhelyezését is megengedő kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:
tervi jele:

HÜL/KT–1

SZ

10

 

 

3,0

(K)360

 

 

0

(700)

 

Az építési telek

beépítési módja

szabadonálló

területe:

legkisebb

m2

 

– hétvégi házas
beépítés esetén

 

 

(K)360

– lakóépület esetén

 

 

700

szélessége

legkisebb

m

kialakult

beépítési mértéke

legnagyobb

%

10

a térszint alatti
beépítés

legnagyobb

%

10

szintterületi
mutatója

legnagyobb

m2/telek m2

0,15

zöldfelületi
mértéke

legkisebb

%

80

Az épület

építmény-
magassága

legkisebb

m

3,0

 

legnagyobb

m

3,0

A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások:

Nem megoszthatók.
A beépítésre vonatkozó egyéb előírások:

rendeltetés:

üdülő

előkert:

a kialakult változó előkerti állapotnak megfelelően, az épület elhelyezhető az előkertben, 5 m-es előkerttel, vagy a hátsókertben, min. 6 m-es hátsókert biztosításával a szomszédos telkeken levő meglevő üdülőépületek változó elhelyezéséhez igazodóan

az elhelyezhető épületek száma:

1 db üdülőépület, illetve 700 m2 min. telekterület esetén 1 db lakóépület helyezhető el

a gépkocsielhelyezés:

telken belül

az építhető üdülő, illetve lakásszám:

1 db üdülő, illetve 1 db lakás

A kerítés

OTÉK 44. § szerint

Környezetterhelési határértékek

levegőminőség:
,,védett I.”

zaj:

 

 

1. 50/40 – üzemi eredetű zaj esetén,

 

 

2. 55/45 – közlekedési zaj esetén lakóutcában,

 

 

3. 60/50 – közlekedési zaj esetén országos mellékút mellett

Közművesítettség:

teljes közműellátás
A megengedett egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelete szerint (dBA, nappal/éjjel).”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó az Ör. 23. § (2) bekezdése azon rendelkezését tartja alkotmányellenesnek, amely szerint az itt meghatározott területen 1 db üdülőépület, illetve 700 m2 minimum telekterület esetén 1 db lakóépület helyezhető el. A beadványból megállapíthatóan az indítványozónak itt üdülőépülete van, telkének területe azonban nem éri el a 700 m2-et, ezért az üdülőtelkén nem építhet lakóépületet. Az indítványozó – többek között – azt állítja, hogy az Ör. támadott rendelkezése sérti a tulajdonhoz való jogát, az ellentétes az Alkotmány 13. § (1) bekezdésével.
Az Alkotmánybíróság több indítvány alapján korábban már vizsgálta az építéshez való jogot. „Az ingatlanokkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy ingatlanon fennálló tulajdonjogból nem következik az építés joga. Az ingatlanokon csak a közérdekre tekintettel meghatározott építési jogszabályok alapján lehet építeni; a beépített területek növekedésének megakadályozását célzó telekalakítási szabályok nem tekinthetők alkotmányellenesnek, ha ezek a korábbi szabályoktól nem térnek el és nem teszik a rendeltetésszerű használatot aránytalanul nehezebbé.” [294/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1229–1231.]
A helyi önkormányzáshoz való alapjogok közé tartozik a helyi társadalmi viszonyok szabályozása, az önkormányzati rendeletalkotás. Az önkormányzati rendeletek egyik típusa az, amikor az önkormányzat törvény felhatalmazása alapján, a törvény keretei között alkot rendeletet. Ilyen önkormányzati rendelet az Ét. felhatalmazása alapján alkotott Ör. is.
A helyi társadalmi viszonyok között fontos szerepet töltenek be az Ét. felhatalmazása alapján alkotott helyi építési szabályzatok és a településrendezési tervek, miután ezek az adott település, esetünkben egy meghatározott településrész fejlődését, az ott élők, ott tartózkodók életkörülményeit hosszabb időszakra döntően befolyásolják. A helyi építési előírásoknak több követelménynek kell eleget tenniük: az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdéséből adódóan az e tárgyban alkotott önkormányzati rendelet sem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
Az Ét. 13. § (4) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire készíthető. Az Ör. az ott meghatározott településrészre vonatkozó szabályozási terv és építési szabályzat. Ez a településrész hétvégi házas üdülőterület, amelyre az általános előírásokat a Korm.r. 21–23. §-ai tartalmazzák. A főszabály a 21. § (1) bekezdése szerint az, hogy az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Kivétel tehát, hogy ezen a területen az Ör. megengedi lakóépület elhelyezését, a terület üdülő jellegének megőrzése végett írja elő az Ör. azt a feltételt, hogy lakóépület csak olyan telken építhető, amely legalább 700 m2 területű. A terület üdülő jellegének megőrzése olyan közérdeknek tekinthető, amely indokolttá teszi a feltételt, s a fent hivatkozott 13/1998. (IV. 30.) AB határozatban foglaltakra figyelemmel nem ellentétes az Alkotmány 13. § (1) bekezdésével. Az Alkotmánybíróság ezért ebben a részében elutasította az indítványt.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezése és az indítványban felhívott jogszabályi rendelkezések között nincs alkotmányjogilag értékelhető tartalmi összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 267.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 928/B/2000. AB határozat, ABK 2006, 948, 950.] Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében is elutasította.
Budapest, 2007. május 14.
    Dr. Holló András s. k.,    Dr. Kiss László s. k.,
    alkotmánybíró    előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére