1/2008. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás
1/2008. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás
a fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi felhasználási szabályairól*
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás (a továbbiakban: Utasítás) hatálya a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 1. számú mellékletének XVI. fejezetében szereplő fejezeti kezelésű előirányzatokra terjed ki.
(2) A 2008. évi fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetését, felhasználási célját, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályait az utasítás melléklete tartalmazza.
A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának folyamatleírása
2. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására a munkatervi, illetve kiemelt feladatokkal összhangban – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – feladattervet kell készíteni. A feladattervet, valamint annak módosításait a koordinátor készíti elő és a Költségvetési és Beruházási főosztály (a továbbiakban: KBF) vezetője terjeszti elő jóváhagyásra a miniszter részére.
(2) Nem kell feladattervet készíteni a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, ha az előirányzat
a) működést finanszírozó,
b) célját kormányhatározat, vagy nemzetközi megállapodás meghatározta.
Nem kell feladattervet készíteni továbbá a fejezeti kezelésű előirányzaton megtervezett kiadási előirányzat azon részére sem, amely pályázati úton kerül felhasználásra.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatra – a feladatfinanszírozás körébe vont, illetve pályázati úton felhasználásra kerülő előirányzatok kivételével – a koordinátor felhasználási tervet készít. A felhasználási terv tartalmazza az egyes feladatok megvalósítását szolgáló intézmények, szervezetek megnevezését, ezek előirányzat-felhasználási keretigényét intézményenként, valamint kiemelt előirányzatonként, továbbá a fejezeten kívüli szervezetek által ellátni javasolt feladatok esetében a feladatok megvalósítását szolgáló megállapodások, illetve szerződések tervezetét.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatokból tervezett informatikai fejlesztést a koordinátornak az Ágazati informatikai koordinációs osztály vezetőjével, a kutatást, műszaki fejlesztést a Kutatási, oktatási és innovációs osztály vezetőjével, a kommunikációs tartalmú, valamint kiadványokkal kapcsolatos feladatokat, társadalmi szervezetekkel kötött támogatási szerződéseket a Kommunikációs és koordinációs főosztály vezetőjével egyeztetnie kell.
(5) A felhasználási terv elkészítésével egyidejűleg a koordinátor a környezetgazdasági szakállamtitkár előzetes egyetértésével szakmai közlő levélben rendelkezik a megvalósító saját intézmény számára az előirányzat céljáról, a feladat leírásáról, a költségvetési előirányzatokról, a határidőkről, a folyamatba épített ellenőrzésről és a feladathoz biztosított pénzeszköznek a feladat teljesítését követő elszámoltatásáról.
(6) Az előirányzatok fejezeti közvetlen felhasználása (fejezeti bankszámláról való átutalások teljesítése) esetén kötelezettségvállaló és utalványozó a koordinátor, ellenjegyző a KBF vezetője. A kötelezettségvállalásokat és az Ámr. szerinti előzetes kötelezettségvállalásokat a koordinátor a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a KBF vezetője részére, aki haladéktalanul intézkedik a szükséges adatoknak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére történő bejelentésről.
(7) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor a Fejezeti költségvetési osztály előirányzat átcsoportosítást hajt végre a fejezeti kezelésű előirányzatról a fejezethez tartozó megvalósító intézmény részére.
(8) Az előirányzat módosítással fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény Gazdálkodási szabályzata szerint történik. Az átcsoportosított előirányzatot a felhasználó intézmény köteles kiadási jogcímenként elkülönítetten kezelni és igénybevételéről az éves beszámoló keretében elszámolni.
(9) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor, amennyiben más fejezet központi költségvetési szerve részére fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítás szükséges, a fejezetek közötti megállapodást a koordinátor készíti elő és a KBF vezetője terjeszti elő jóváhagyásra a miniszter részére.
(10) Az előirányzat maradványokkal kapcsolatos valamennyi előirányzat-módosítást a miniszter hagyja jóvá, amelyet a KBF vezetője nyilvántartásba vételre bejelent a Kincstárnak.
A feladatfinanszírozás szabályai
3. § (1) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok (jellemzően központi beruházás, európai uniós forrásból, illetve nemzetközi fejlesztési intézmények által biztosított forrásból megvalósuló feladatok) – az év közben létesített fejezeti kezelésű előirányzatokat is – azok, amelyek az Ámr. 70. § (1) bekezdésének a)–f) pontjai hatálya alá tartoznak.
(2) Az Ámr. 72. §-a szerinti Alapokmányt – a központi beruházások kivételével – a Fejezeti költségvetési osztály készíti el. A központi beruházások kivételével a feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az Alapokmánnyal érintett részfeladat engedélyezésére a környezetgazdasági szakállamtitkár, annak ellenjegyzésére a KBF vezetője jogosult.
(3) Valamennyi központi beruházási előirányzat Alapokmányát és a hozzá tartozó létesítményjegyzéket a megvalósító intézmény állítja ki papíralapon és megküldi azt a KBF részére. Az Alapokmányt a megvalósító intézmény elektronikus formában is elkészítheti, amelyet a Fejezeti költségvetési osztály – kijelölt ügyintézője – részére megküld. Az alaki és előirányzat-fedezeti ellenőrzést követően a KBF vezetője továbbítja az okmányokat a szakmailag illetékes koordinátor részére, aki intézkedik a szakmai, tartalmi és stratégiai ellenőrzésről, majd annak jóváhagyásáról.
(4) A (3) bekezdés szerint elkészített Alapokmányok engedélyezésére (kötelezettségvállaló) – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a koordinátorok jogosultak, azok ellenjegyzője (pénzügyi) pedig a KBF vezetője. A koordinátorok, illetve a kötelezettségvállalásra jogosultak aláírás mintáját a Fejezeti költségvetési osztály részére – adott évi alapokmányok megnyitásával egy időben – meg kell küldeni.
(5) A vízügyi szakállamtitkár hatáskörébe tartozó beruházások esetében az alábbiakban megjelölt rendelkezésre jogosult személy legfeljebb nettó 300 millió forintig kötelezettségvállalásra való jogosultságot kaphat:
a) a 10/1/7/7 Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Víz- és környezeti kárelhárítási főosztály vezetője,
b) a 10/1/9 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat és a 10/1/20 Ivóvízminőség javító program fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Vízgazdálkodási főosztály vezetője,
c) a 10/1/19 EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Vízgyűjtőgazdálkodási és vízvédelmi főosztály vezetője.
Nettó 300 millió forintot meghaladóan, illetve a 10/1/7/5 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében minden esetben, a kötelezettségvállaló a koordinátor, illetve távollétében az általa írásban kijelölt főosztályvezető.
(6) A feladatfinanszírozással kapcsolatos valamennyi dokumentumot a jóváhagyást követően a Fejezeti költségvetési osztály küldi meg a Kincstár részére.
(7) Beruházást megvalósító intézmény a Kincstár által befogadott és visszaigazolt „Szerződés bejelentőlap” és a szerződés másolatát, valamint a beruházás, vagy részfeladat befejezésekor készítendő záró okmányt, illetve amennyiben a beruházás, vagy a részfeladat teljes mértékben megvalósult, az üzembe helyezési bizonylatot 5 napon belül megküldi a Fejezeti költségvetési osztály részére.
(8) A Kincstár által befogadott és visszaigazolt Alapokmány egy eredeti példányát a Fejezeti költségvetési osztály saját nyilvántartásába veszi, egy példányát közvetlenül megküldi az érintett szerv részére és egy eredeti, vagy másolati példányt a koordinátornak küld meg.
(9) A nem magyar nyelven megkötött szerződésekhez kapcsolódó szerződés bejelentések esetén a szerződések azon szakaszainak magyar nyelvű fordítását csatolni kell a Kincstár részére, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását. Az így benyújtott szerződések fordításának hitelességét a koordinátor igazolja.
A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
4. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok év közben keletkező bevételi többleteit (kamatok, árfolyamnyereség, megtérülések, egyéb átvett pénzeszközök) ugyanazon előirányzatok növelésére kell fordítani, mint amelyekkel összefüggésben keletkeztek.
(2) A bevételi többletek felhasználására a koordinátor tesz javaslatot, amelyet a KBF vezetőjének előterjesztésében a miniszter hagy jóvá.
(3) A nemzetközi segélyprogramok keretében létesített előirányzatok (Világbank, Átmeneti támogatás stb.) többletbevételei (deviza, általános forgalmi adó visszatérítés) miatt szükségessé váló előirányzat módosításokról a KBF vezetője saját hatáskörben intézkedik a Kincstár felé.
Vegyes rendelkezések
5. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – a külön jogszabályban, illetve kormányhatározatban meghatározott előirányzatok kivételével – kötelezettségvállalás csak a tárgyévi előirányzat mértékéig történhet.
(2) A kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a beruházás megvalósításához szükséges költségvetési támogatás éven túli biztosítására – a beruházás teljes megvalósításának pénzügyi fedezetére, pénzügyi ütemezéssel – a koordinátor javaslatát a környezetgazdasági szakállamtitkár felterjeszti a miniszter részére, melyre a miniszter a megvalósító intézmény részére ígérvényt adhat ki, illetve kötelezettséget vállalhat. A miniszter által jóváhagyott javaslatot a koordinátor 5 napon belül megküldi a Fejezeti költségvetési osztály részére nyilvántartásba vétel érdekében.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatokból – a külön jogszabályban meghatározottak kivételével – visszterhesen támogatás (kölcsön) nem nyújtható.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelési költségei – a külön jogszabályban meghatározott kivétellel – nem különíthetők el és kiadásként nem számolhatók el.
(5) Behajthatatlan követelés esetén a KBF vezetője évente egyszer, december 15-ig előterjesztést készít annak lemondásáról, amelyet a környezetgazdasági szakállamtitkár hagy jóvá.
(6) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak fejezeti hatáskörben, év közben történő létesítését – a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a KBF vezetője előterjesztésében a miniszter hagyja jóvá.
(7) Nem kell a miniszter jóváhagyása új fejezeti kezelésű előirányzat év közben történő létesítéséhez, ha arra nemzetközi megállapodás (Világbank, Átmeneti támogatás programja stb.) vonatkozik, vagy kormánydöntés alapján kerül rá sor.
(8) A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetésszerű felhasználását a koordinátor köteles ellenőrizni. A nem pályázati úton nyújtott támogatások ellenőrzési rendjét a támogatási szerződések megkötésével egyidejűleg kell kialakítania. Amennyiben az ellenőrzés során rendeltetésétől eltérő felhasználást tapasztal, kötelezi a feladat végrehajtásával megbízottat, illetve a kedvezményezettet a felhasználási cél tényleges megvalósítására, vagy végső esetben kezdeményezi a kapott pénzeszköz visszafizetését.
(9) A központilag kezelt beruházásként megvalósuló, de a területi szervekhez, illetve a regionális vízmű részvénytársaságokhoz kerülő létesítmények a műszaki átadást követően 60 napon belül befejezetlen beruházásként, könyvviteli úton kerülnek átadásra.
(10) A beszámolási évet követő év március 31-éig a koordinátornak szöveges és számszaki éves beszámolót kell készítenie a fejezeti kezelésű előirányzatok előző évi felhasználásáról, ezen belül a tervezett és megvalósult célokról, több éves feladat esetében pedig a feladat időarányos teljesítéséről, valamint a folyamatba épített ellenőrzésekről. A beszámolási kötelezettség minden fejezeti kezelésű előirányzatra kiterjed, beleértve a nemzetközi segélyprogramok és a beruházások előirányzatait is.
Záró rendelkezések
6. § (1) Az utasítás a kiadmányozása napján* lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) 2008. évben eredeti előirányzatként nem szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok 2007. évi maradványának felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok 2007. évi felhasználási szabályairól szóló 5/2007. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás rendelkezései az irányadók.
(3) A külön utasítással szabályozott fejezeti kezelésű előirányzatok működtetéséhez ezen utasításban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
Dr. Fodor Gábor s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet az 1/2008. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasításhoz
A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetése, felhasználási célja, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályai a következők (a fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezése utáni zárójelben: címszám/alcímszám/jogcímcsoportszám/jogcímszám).
1. Beruházás (10/1)
1.1. Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (10/1/7/5)
A Kormány az 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozatában elfogadta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepciótervet. Feladatul szabta az érintett tárcáknak, hogy dolgozzák ki a fejlesztési program I. ütemét, majd ennek a megvalósítását a Kormány a 1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozatával rendelte el. Az országgyűlés 2004-ben megalkotta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósulásáról szóló 2004. évi LXVII. törvényt.
Az előirányzat a már leszerződött állományon felül tartalmazza a 2008. évben befejezésre tervezett két db tározó (Cigánd-Tiszakarád, Tiszaroff), valamint a Bivaly-tói töltés áthelyezés munkálatait.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár, aki a feladattervet a környezetgazdasági szakállamtitkár előzetes egyetértésével készíti el.
A vízügyi szakállamtitkár, valamint a környezetgazdasági szakállamtitkár e program végrehajtásával kapcsolatos feladat- és hatásköre külön kerül szabályozásra.
1.2. Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai (10/1/7/7)
Az előirányzat a nem kielégítő védképességű elsőrendű árvízvédelmi művek védbiztonságának fejlesztését, térségükben az elvárható árvízvédelmi biztonság megteremtését, az árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység biztosítását szolgálja. Az árvizek elleni védelmet a mindenkori Kormány az ország biztonságpolitikájának részeként nevesíti [2182/1995. (VI. 22.) Korm. h., 2055/1999. (III. 26.) Korm. h., 2005/2000. (I. 18.) Korm. h., 2255/2000. (X. 31.) Korm. h., 2003/2002. (I. 11.) Korm. h.].
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.3. Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése (10/1/9)
A Balaton térségi szennyvízelvezetési, -tisztítási víziközmű kormányzati beruházásokat tekintve a 2007. évben elkészültek a főművi csatornafejlesztések a Kis-Balaton, Balatonmária és Keszthely térségében. (A Kis-Balaton II/1 szennyvízelvezetési alrégióban a zalakarosi szennyvíztisztító telep próbaüzemi szakaszban van.) Az előirányzat a folyamatban lévő beruházások befejezésére kerül felhasználásra.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.5. EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai (10/1/19)
A jogszabályi hátteret az EU Víz Keretirányelvben, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet adja. A támogatás a már megkezdett vízbázisvédelmi célprogram végrehajtására megkötött és a műszaki szükségességből még mindig érvényben lévő szerződések befejezéséhez szükséges 2008. évi feladatokat tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
1.6. Ivóvízminőség-javító program (10/1/20)
A Nyugat-balatoni regionális vízmű V/B ütem eredeti beruházási programja kiegészítésre került a sümegi alrendszer vízminőség javítását célzó és üzembiztonságát fokozó Nyirád–Darvastói összekötő vezeték megvalósításával.
A 2008. évben a nyirádi 21., 37. és 10. számú kutak szivattyúcseréjét, a kutak átalakításának megvalósítását tervezzük. A Nyirád–Darvastó összekötésére, egyeztetett műszaki tartalom szerinti – az időközben bekövetkezett tulajdonjogi változásokat is figyelembevevő vízjogi létesítési engedélyes terv elkészült, a szolgalmi munkarészek záradékoltatásához azonban – további forrásigényt jelentő – új munkarészek kidolgozása szükséges. A támogatás finanszírozza a folyamatban lévő fejlesztések 2008. évi determinációját.
A támogatás terhére magvalósuló további feladat a Veszprém megyei (Kamond, Mezőlak, Noszlop) és Komárom megyei (Almásfüzítő, Kocs, Nagyigmánd) megkezdett ivóvízellátási beruházások folytatása, amely elősegíti Naszály és Mocsa községek és több a privatizáció után egészséges ivóvíz nélkül maradt külterületnek, volt állami gazdasági majornak az ellátását is.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2. Ágazati célelőirányzatok (10/2)
2.1. Vízkár-elhárítási művek fenntartása (10/2/3)
Az előirányzat az állami tulajdonú vízkárelhárítási létesítmények fenntartási feladatainak forrása. A normatív alapon számított – ugyanakkor az egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő – forráselosztás az árvízvédelmi töltések, a műtárgyak, a csatornák, a szivattyútelepek, a tározók és a kapcsolódó infrastruktúra fenntartás-üzemelési feladatait hivatott biztosítani.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.2. Szigetközi térség kárainak mérséklése, környezeti monitoring működtetése (10/2/6)
A 100 millió Ft-os előirányzat a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításának meghiúsulásával kapcsolatos környezeti adatgyűjtő és információs rendszer működtetését, hidrológiai, vízminőségi, hidrogeológiai megfigyelés költségeit tartalmazza.
Az előirányzatok koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.3. Nemzetközi tagdíjak (10/2/7)
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területekhez kapcsolódó nemzetközi tagdíjakat, illetve hozzájárulásokat az adott szakterületeken létrejött nemzetközi egyezményeknek és nemzetközi szervezeteknek fizeti a fejezet. A magyar tagság a Kormány jóváhagyásával, vagy országgyűlési ratifikációval, vagy a KvVM és jogelődjei vezetőinek döntései alapján létesült az egyes egyezményekben és szervezetekben.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a kabinetfőnök.
2.4. Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások (10/2/8)
A támogatás a hullámtéri vízpótló rendszer nagyműtárgyainak a hullámtéri mellékág rendszer létesítményeinek üzemelési és karbantartási feladatainak ellátásához szükséges összeget tartalmazza. Az előirányzat finanszírozza a hullámtéri vízpótló rendszer nagyműtárgyainak (Dunakiliti duzzasztó, fenékküszöb, szivárgó csatorna 6 műtárgya) és a hullámtéri ágrendszer létesítményeinek (hullámtéri ágak, vízszintszabályzó műtárgyak, ágvéglezárások, partvédőművek, Denkpáli megcsapoló műtárgy és hallépcső) üzemelési és karbantartási feladatainak elvégzését, a kisebb eróziós kimosódások megszűntetését, uszadék eltávolítását.
A mentett oldali vízpótló rendszer üzemeltetése keretében a Zátonyi-Duna, Nováki-csatorna, Pontyos-Örvényi csatorna, Hédervár-Darnózseli csatorna, Gombócos-Bár-Duna, Zsejkei csatorna, Lipóti-Holt-Duna és a Parlagnyilasi csatorna medreinek és műtárgyainak kezelése, legfontosabb karbantartása történik. A mentett oldali vízpótlórendszer működtetésének a Duna elterelése miatt jelentkező többlet kiadásait is e keret terhére kerül finanszírozásra.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.5. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok (10/2/9)
A Kiotói Jegyzőkönyv hatálybalépése és az EU középtávú üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentési céljainak meghatározása jelentősen megnöveli az éghajlatpolitikával kapcsolatos szabályozás és adminisztráció mértékét és horizontális hatását.
Az EU egyre markánsabb éghajlat-politikai intézkedéseinek hazai átvétele, és az éghajlat-politika horizontális integrációja adminisztratív kapacitásnövelést tesz szükségessé ezen a területen. Külön kiemelkedik ezek között az EU emisszió kereskedelmi rendszer, amely hazánkban is bevezetésre került és fenntartása az adminisztratív költségeken túl tervező, elemző munkát is igényel.
Az éghajlatváltozással kapcsolatosan jelentősen emelkednek az EU és nemzetközi (Kiotói Jegyzőkönyv) kötelezettségekből adódó feladatok költségei. Ezen feladatok főképp az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos feladatok, valamint a megújuló energiaforrások és energiahatékonyság finanszírozására vonatkoznak és jelentős a pénzügyi erőforrás igényük.
Az elkövetkező évek egyik fontos feladata az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményen belül, az eddigieknél átfogóbb, az éghajlatváltozás problémájára megfelelő választ adó nemzetközi rendszer felépítéséről folyó tárgyalások. A jelentős kibocsátás-csökkentés gazdasági és társadalmi hatásai miatt, valamint az éghajlatváltozás okozta változásokra, hatásokra tekintettel Nemzeti Éghajlatpolitikai Stratégia végrehajtása, végrehajtási programjának elkészítése szükséges.
A fenti, éghajlatpolitikával összefüggő feladatok ellátására érdekében került létrehozásra a fenti ágazati célelőirányzat.
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.6. Kutatási feladatok (10/2/10)
A Kutatási feladatokra tervezett előirányzat a magyar űrkutatás folyamatosan bővülő feladatainak megoldásához nyújt fedezetet, amely pályázati rendszer keretében kerül felhasználásra.
A pályázati rendszerben elért eredmények értékelése a 198/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint valósul meg.
Az előirányzat felhasználásának általánostól eltérő szabályait külön miniszteri rendelet tartalmazza.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora az államtitkár.
2.7. Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program (10/2/12)
Az előirányzat az 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat 7. pontja szerint „A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására” vonatkozó Intézkedési terv, valamint a 1117/2003. (XI. 28.) Korm. határozat a „Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Koncepciójáról”, valamint a 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv (Víz Keretirányelv) alapján a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó (nagy tavaink) ökológiai állapotának megőrzése és a vízminőség javítása érdekében szükséges feladatok ellátását szolgálja.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.8. Kincstári számlavezetési díjak és kamatkifizetések (10/2/30)
A Kincstár a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 108/A. §-a értelmében a pénzforgalmi számlatulajdonosok forintszámláival összefüggő szolgáltatások után a hivatkozott rendelet 24. sz. mellékletében meghatározott díjakat számol fel. A megtervezett összeg egyrészt a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos számlák kezelésével összefüggő szolgáltatási díjak kifizetésére, másrészt a különböző szerződésekben vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos késedelmi kamatok kiegyenlítésére használható fel.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.9. Víz- és környezeti kárelhárítás (10/2/34)
Az árvíz-, jég-, belvíz-, és aszálykár elleni védekezés, valamint a vízminőségi és környezeti kárelhárítás kezdeti finanszírozását szolgálja, továbbá a víz- és környezeti kárelhárítás érdekében végzett a védekezéssel közvetlenül összefüggő költségek forrása is.
A rendelkezésre álló támogatás az úgynevezett preventív védekezés, preventív kárelhárítás legfontosabb feladatait is biztosítja.
Az előirányzat az előre nem látható és így nem tervezhető, havaria jellegű károk megelőzése és elhárítása érdekében végzett tevékenység, a védekezéssel közvetlenül összefüggő költségek forrása.
Az igényelt támogatás ellenőrzését követően a vízügyi szakállamtitkár javaslatot készít a környezetgazdasági szakállamtitkár felé az előirányzat átcsoportosítására vonatkozóan.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.10. Természetvédelmi kártalanítás (10/2/35)
Az előirányzat a természetvédelmi érdekből eseti jelleggel elrendelt hatósági korlátozásokból, illetve a védett állat kártételéből adódó kártalanítási igényeket finanszírozza.
A természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás esetén a gazdasági tevékenység korlátozásából eredő károk megtérítésének szabályait a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 72. §, a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, illetve a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet tartalmazza, amelyek meghatározzák a kártalanítási igények kielégítésének szabályait.
A védett állat kártételének megelőzése érdekében bizonyos esetekben a természetvédelmi hatóságnak engedélyezni kell riasztási módszerek alkalmazását, védett állat befogását, kivételes esetben, pedig a gyérítését. A riasztási, befogási, gyérítési költségek viselése érdekében szükség van a természetvédelmi hatóság részére bizonyos összegek elkülönítésére, továbbá a védett állat kártétele miatti kártalanítási igények kielégítésére.
Amennyiben a kártalanításra tervezett előirányzat az év folyamán nem kerül felhasználásra, a fel nem használt összeg a kártalanítási igény elutasítása esetén bekövetkező bírósági eljárás költségeire, védett, vagy védelemre tervezett természeti területek állami tulajdonba vételéhez, a tárca felelősségi körébe tartozó kisajátításokhoz, illetve az állami tulajdonba vételig felmerülő egyéb fizetési kötelezettségekre használható fel. A földvásárlás a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. tv. (Vszt.) alapján történik. A Vszt. hatálya alá tartozó területek állami tulajdonba kerüléséig sok esetben megkerülhetetlen, hogy az igazgatóságok a Vszt. alapján kártalanításra jogosult személyekkel szemben teljesítsék a földkiadó és a földrendező bizottságokról szóló 1993. évi II. tv. 12/C. §-ában foglalt fizetési kötelezettségeiket is (a tulajdonosi jogai korlátozása miatt évenként előre fizetendő kártalanítás, és a terület hasznosításából befolyt teljes összeg jogosultaknak történő kifizetése).
Az előirányzat koordinátora a természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár.
2.11. Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok (10/2/37)
A 2025/1994. (III. 31.) Korm. határozat a Várpalota régió környezetvédelmi rehabilitációs program, ipari alprogramjának japán hitelből történő megvalósításáról szól. A hitel kamattámogatásban részesül. Az 1997. évtől 2010-ig terjedő időszakban a kamattámogatás összegének fedezetét fele-fele arányban a KvVM és az IKM fejezet, illetve jogutódai kötelesek biztosítani az éves költségvetési javaslat elkészítésénél. A 2008. évi költségvetési támogatás erre nyújt fedezetet.
Az előirányzat felhasználásának általánostól eltérő szabályait külön miniszteri rendelet tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.12. Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése (10/2/38)
A termékdíjról szóló törvény szerint meghatározott feltételek fennállása esetén a már korábban befizetett termékdíjat a vállalkozó visszaigényelheti. Az előirányzat e kötelezettség teljesítésére szolgál. (Az előirányzat felülről nyitott.)
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.13. Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása (10/2/39)
A költségvetési támogatás determinált részét a volt Metallochémia szennyezés megszüntetésének 2008-ra tervezett feladatai, továbbá a budafoki barlanglakások már elvégzett munkáinak kifizetése jelenti. További kiadásokat jelent a KEOP-ban támogatásra nem pályázható egyedi beruházások tényfeltárási feladatai, a korábban megkezdett kárelhárítási műszaki beavatkozások folytatása, valamint a KEOP pályázatok előkészítéséhez szükséges tényfeltárás, megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása, az EU által társfinanszírozott projektek előkészítése és önerők biztosítása, a területi KÖVIZIG-ek kármentesítési feladataival együtt járó különböző hatósági eljárási díjak fedezete és az OKKP általános feladatainak végrehajtása, illetve országos feladatainak ellátása.
A támogatás fedezetet nyújt továbbá az „Azbesztmentesítési mintaprojekt – Tatabánya” című projekt lebonyolításának, illetve a Szarvas, Szentesi út egykori szennyvízürítő hely környezeti kármentesítési feladatainak finanszírozására is.
Az előirányzat felhasználására, illetve az OKKP működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön miniszteri utasítás tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
2.14. Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása (10/2/40)
Az előirányzat a nemzetközi (európai uniós alapok, Norvég és Svájci Alap, GEF) nyertes pályázatok támogatását szolgálja, kiemelten az önrész/társfinanszírozás biztosítását, az árfolyamkockázatok kezelését, illetve a pótlólagosan felmerült költségek fedezetének megteremtését. Az előirányzat fő kedvezményezettjei a területi szerveink, közvetetten partnerként néhány természetvédő társadalmi szervezet és közalapítvány is.
A Világbank a Duna vízminőségének javítása érdekében 1,3 Mrd Ft összköltségű komplex programot támogat, melynek egyik eleme a fővárosi szennyvíztisztítás, másik eleme pedig a holt és mellékágak ismételt bekapcsolása az élővízi rendszerbe, és ezáltal a szállított hordalék mennyiségének igen nagy mértékű csökkentése. A Kormány 2042/2004. (II. 28.) Korm. határozatával döntött a támogatás elfogadásáról és felhatalmazta a pénzügyminisztert a megállapodás aláírására.
A LIFE Nature az Európai Unió természetvédelmi politikáját támogató pénzügyi eszköz, melynek fő célja a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) és az a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) végrehajtásának, különösen az európai jelentőségű védett területek hálózatának, a Natura 2000 hálózat kialakításának elősegítése.
Az EU LIFE program keretében az uniós tagállamokkal folytatott pályázati versenyben, legveszélyeztetettebb élőlényeinkre és élőhelyeinkre nyertünk el forrásokat. A futó programok még több évig tartanak, társfinanszírozásukat biztosítani szükséges.
INTERREG programokból újabb határmenti természetvédelmi programok és fejlesztések indulnak, illetve folytatódnak. A Norvég és a Svájci Alap finanszírozásában is lehetőség nyílt a nemzeti park igazgatóságok számára természetvédelmi programok megvalósítására. A három alap támogatásával megvalósuló projektek önrészének finanszírozása is ennek a fejezeti sornak a terhére történik.
Az előirányzat forrást biztosít továbbá a nemzeti park igazgatóságaink által beadni kívánt ökoturisztikai projektjavaslatok önerejére is.
Az előirányzat koordinátora a természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár.
2.15. Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában (10/2/41)
A Magyar Köztársaság 2003-tól 2008-ig terjedő időszakra szóló környezeti keretprogramját, a második Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP-II) az Országgyűlés 2003. decemberben fogadta el [132/2003. (XII. 11.) OGY határozat]. Az NKP-II stratégiai célja, hogy az ország társadalmi és gazdasági fejlődése a környezeti szempontok legmesszebb menő figyelembevételével menjen végbe.
A Program célkitűzései egyrészt természeti erőforrásaink megőrzésére, bölcs használatára és a környezetminőség javítására irányulnak. A célok elérését segíti a környezettudatosság javítása, a környezeti nevelés és oktatás.
Az NKP-II végrehajtásáról a 2003–2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjairól szóló 2345/2004. (XII. 26.) Korm. határozat, illetve a 2003–2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program finanszírozásának és végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 1150/2004. (XII. 26.) Korm. határozat rendelkezik.
A 132/2003. (XII. 11.) OGY határozattal elfogadott, a 2003–2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) rendelkezik a társadalmi részvétel ösztönzését szolgáló intézkedések keretében a civil szervezetek környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtásába történő bevonásáról, és közreműködésük pénzügyi támogatásáról. Az előirányzat a tárca NKP-ban meghatározott feladatainak ellátásában közreműködő társadalmi szerveződések, valamint egyéb szervezetek programjainak, tevékenységeinek finanszírozását biztosítja a minisztériummal kötött megállapodásnak megfelelően.
Az előirányzat felhasználásának általánostól eltérő szabályait külön miniszteri rendelet tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a kabinetfőnök.
2.16. Magán és egyéb jogi személyek kártérítése (10/2/43)
A peres eljárásokkal kapcsolatban várhatóan felmerülő költségvetési kiadásokat finanszírozza.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora jogi szakállamtitkár.
2.17. Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai (10/2/44)
A fejezeti sor forrása a 2006. évi személyi jövedelemadó 1%-ának adott tárgyú felajánlásai.
Az elhagyott hulladékok, illegális lerakatok felkutatása, összeszedése és megfelelő ártalmatlanítása sajnos ma még folyamatosan jelentkező, mennyiségileg és minőségileg nem tervezhető feladatot jelent a települési önkormányzatok és a hatóságok számára, ezért e feladatokra általában költségvetésükben sem terveznek kiadásokat.
Az SZJA 1% keretéből lehetőség nyílik a társadalmi szervezetek és az önkormányzatok pályázati úton történő támogatására az elhagyott hulladékok felderítésében és felszámolásában, az elhagyás megelőzésének megszervezésében. Fontos hangsúlyozni, hogy a felajánlásokból rendelkezésre álló forrásból integrált megoldásokat keresünk az illegális hulladéklerakás, a hulladékelhagyó magatartás jelensége ellen, nem csak a hulladék folyamatos összeszedéséről van szó. A pályázatok komplexitását tartjuk támogatandónak, amelyben a megelőzés, tájékoztatás, feltérképezés, felszámolás, ellenőrzés, a területek utógondozása és funkcióváltása egyaránt fontos szerepet kap.
A rendelkezésre álló összeg egy részéből lakossági szemléletformáló kampányokat és média-megjelenéseket is célszerű finanszírozni, a szélesebb körű tájékoztatás érdekében.
Az előirányzat felhasználásának általánostól eltérő szabályait külön miniszteri rendelet tartalmazza.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a környezetgazdasági szakállamtitkár.
2.18. Vízgazdálkodási pályázatok előkészítése és támogatása (10/2/45)
A fejezet felügyelete alá tartozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok egyes hajózó utak áteresztőképességének javításától kezdve egészen az árvízi töltések, gátak és kerékpárutak közös kialakításán keresztül vízvédelmi jellegű ökoturisztikai, természetvédelmi már elnyert/leszerződött pályázatok megvalósításához igényelnek önerőt. Ezek a pályázatok jelentős előkészítő munkálatokat, tervezéseket, hatástanulmányok készítését igényelik. A sikeres pályázat előfeltétele sok esetben a pályázati önerő fedezetének biztosítása. A fejezeti kezelésű előirányzat ezt biztosítja számukra az EU-s források lehívása érdekében.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi szakállamtitkár.
10. Fejezeti tartalék (10/10)
10.1. Fejezeti általános tartalék (10/10/1)
Az előirányzat a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési intézményeknél, illetőleg egyes fejezeti kezelésű előirányzatoknál felmerülő, előre nem látható feladatok finanszírozására nyújt fedezetet.
A tartalék intézményi pótelőirányzatokhoz történő felhasználásához a javasolt pótelőirányzatok összegét és rendeltetését (címenként és intézményenként kiemelt előirányzatonkénti bontásban) a Költségvetési és beruházási főosztály vezetőjének előterjesztésében a miniszter hagyja jóvá.
10.2. Fejezeti egyensúlyi tartalék (10/10/2)
Az előirányzat felhasználási céljának meghatározására és a felhasználás engedélyezésére a Kvt. szerint a Kormány jogosult.
Az utasítást a 6/2008. (K. V. Ért. 6.) KvVM utasítás és a 8/2008. (K. V. Ért. 8.) KvVM utasítás mődosította. Az utasítást a 9/2012. (V. 22.) VM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2012. május 23. napjával.
A kiadmányozás napja: 2008. február 12.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás