10/2008. (HÉ 46.) KHEM utasítás
10/2008. (HÉ 46.) KHEM utasítás
a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabályok, jogszabályokat nem tartalmazó kormány-előterjesztések, a Kormánynak szóló jelentések, valamint az utasítások, irányelvek és tájékoztatók előkészítéséről*
2008.11.13.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabályok, jogszabályokat nem tartalmazó kormány-előterjesztések, a Kormánynak szóló jelentések, utasítások, irányelvek és tájékoztatók előkészítéséről az alábbiak szerint rendelkezem:
I.
A jogszabálytervezetek előkészítése
A) Jogszabályok előkészítésével kapcsolatos általános rendelkezések
1. A jogszabályok előkészítése során a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben, a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendeletben, a jogszabályszerkesztésről szóló 7001/1988. (IK 11.) IM irányelvben, valamint a jogharmonizációs célú jogalkotásról szóló 7001/2005. (IK 8.) IM irányelvben foglaltakat a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni.
2. Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi. A jogszabály megalkotása előtt – a tudomány eredményeire támaszkodva – elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának lehetőségét, továbbá meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű.
A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.
3. Az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozat alapján a belső jogalkotást igénylő uniós jogi aktusok vonatkozásában – a tárcánk első helyi jogalkotási felelősségébe tartozó esetekben – jogharmonizációs javaslatot kell készíteni és legkésőbb az uniós jogi aktus kihirdetésétől számított 30 napon belül közigazgatási egyeztetésre kell bocsátani. A jogharmonizációs javaslatot a szabályozás tárgya szerint illetékes főosztály (a továbbiakban: szakmai főosztály) készíti el és azt – az egységes tárcaálláspont kialakítása érdekében – a tárcán belül egyezteti. A szakmai főosztály az egyeztetésbe a Jogi Főosztályt, valamint az EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályt minden esetben bevonja. A tárcán belül egyeztetett jogharmonizációs javaslatot az EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály – a Jogi Főosztály egyetértésével – megküldi egyeztetés céljából az 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozatban megjelölt tárcáknak. A végleges jogharmonizációs javaslatot az EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály – a kabinetfőnök útján – a koordinációs szakállamtitkár által aláírt levélben küldi meg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részére és tájékoztatásul a Jogi Főosztály részére.
A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége érdekében a jogszabály-tervezetekhez a 7001/2005. (IK 8.) IM irányelv 3. melléklete szerinti részletes megfelelési táblázatot kell csatolni, amelyben fel kell tüntetni, hogy az uniós jogi aktus egyes rendelkezéseinek a tervezet mely rendelkezései felelnek meg.
Az EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály – az Európai Bizottság számára való bejelentés (notifikáció) céljából – a kabinetfőnök útján a koordinációs szakállamtitkár által aláírt levélben értesíti a Külügyminisztériumot a jogharmonizációt megvalósító jogszabály kihirdetéséről, amelyben jelzi, hogy a kihirdetett jogszabály mely közösségi jogi aktusokkal teremt teljes harmonizációt és továbbítja a megfelelési táblázatot is.
4. A jogszabály előkészítéséért felelős szervezeti egységeknek
a) a megoldandó jogalkotási feladatokat rendszerszemléletben kell kezelniük,
b) a tervezéskor az egyes feladatok között prioritási sorrendet kell meghatározniuk és fel kell mérniük a jogalkotáshoz szükséges szakértői munkaórát és humánerőforrásokat, különös figyelemmel az esetleg bevonni tervezett külső szakértőkre.
B) A tárca jogalkotási programja
1. A tárca jogalkotási feladatait – naptári félévenként – a jogalkotási program tartalmazza, amely megjelöli a jogalkotási kötelezettség forrását. A jogalkotási feladatok meghatározásánál elsőbbséget élveznek a közösségi jogból, a hazai jogszabályokból, az Országgyűlés, a Kormány és az Alkotmánybíróság határozataiból, valamint az Országgyűlési biztosok ajánlásaiból eredő kötelezettségek.
A jogalkotási program a tárca jogalkotási feladatait – a jogszabályi hierarchiának megfelelően, szakállamtitkárságok szerinti bontásban – táblázatos formában határozza meg, megjelölve az elkészítendő jogszabály (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet) címét, az előkészítés főfelelős szervezeti egységét és a jogszabály tárgya szerint illetékes közreműködőt, a jogszabály előkészítését előíró jogszabályt, közösségi jogi aktust, Országgyűlési, illetve kormányhatározatot, az Alkotmánybíróság határozatát és az előkészítés egyes szakaszaira előírt határidőt.
A jogalkotási program tartalmazza az előző félévről áthúzódó feladatokat is, valamint a következő félévre átnyúló jogalkotási feladatokat abban az esetben, ha a tervezet közigazgatási egyeztetése legkésőbb az adott félévben megkezdődik.
2. A jogalkotási programot a Jogi Főosztály állítja össze a tárca szervezeti egységeinek – egyeztetett és az adott szervezeti egység közvetlen irányításáért felelős felsővezető (államtitkár, szakállamtitkár, koordinációs szakállamtitkár, kabinetfőnök) által jóváhagyott – javaslatai alapján.
A Jogi Főosztály felelős azért, hogy a tárca jogalkotási programja összhangban álljon a Kormány törvényalkotási programjával és a Kormány munkatervével.
3. A tárca jogalkotási programját – a koordinációs szakállamtitkár, a kabinetfőnök és az államtitkár egyetértésével – a miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyott programot a Jogi Főosztály a jóváhagyást követően haladéktalanul elektronikus úton a tárca szervezeti egységei részére hozzáférhetővé teszi.
4. A Jogi Főosztály
– hetente a Kormány munkatervében feltüntetett feladatok,
– havonta a jogalkotási programban feltüntetett feladatok
tekintetében írásban tájékoztatja a koordinációs szakállamtitkárt, valamint a kabinetfőnököt a feladatok időarányos végrehajtásáról és elmaradás esetében annak okáról. A tájékoztatót a Jogi Főosztály másolatban a felsővezetők, a Parlamenti és Koordinációs Főosztály részére is megküldi. A tájékoztató összeállítása érdekében a jogalkotási programban feladattal rendelkező szervezeti egységek a Jogi Főosztály részére minden héten kötelesek beszámolót adni a kitűzött feladatok állásáról, esetleges késedelem esetén a késés okáról. A beszámolót a Jogi Főosztály felé az érintett szervezeti egységek a felettük közvetlen felügyeletet gyakorló felsővezető jóváhagyásával – szakállamtitkárságonként (blokkonként) egy feljegyzésben összefoglalva – kötelesek megadni.
5. Indokolt esetben jogszabály előkészítése jogalkotási programon kívül is kezdeményezhető a Koordinációs Szakállamtitkárnál, az illetékes felsővezető és a kabinetfőnök egyetértésével.
6. A jogalkotási program módosítását (pl. határidő átütemezés, feladat törlése, felelős változása) az adott jogszabály előkészítéséért a jóváhagyott program szerint felelős szervezeti egység az illetékes felsővezető jóváhagyásával és a Jogi Főosztály egyetértésével kezdeményezheti a koordinációs szakállamtitkár és a kabinetfőnök útján az államtitkárnál.
C) Jogszabálytervezetek szakmai, szakmapolitikai és közigazgatási egyeztetésének eljárása
1. A tárca jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabálytervezetek szakmai tartalmáért és a jogalkotási program szerinti határidők megtartásáért a tárca jogalkotási programjában meghatározott főosztály (szakmai főosztály) a felelős.
2. A szakmai főosztálynak a szabályozási javaslat szakmai (szakértői) előkészítése során az általa elkészített szakmai tervezetet egyeztetnie kell
a) a tárca érdekelt főosztályaival,
b) az érdekelt társadalmi szervekkel, szakmai képviseleti, érdek-képviseleti szervekkel,
c) a szabályozásban érintett más minisztériumok és egyéb kormányzati szervek érintett szakmai szervezeti egységeivel, továbbá
d) mindazokkal a szervekkel, szervezetekkel, amelyeket az érintett szervezeti egység indokoltnak tart
(a továbbiakban együtt: szakmai egyeztetés).
A szakmai tervezetet ki kell egészíteni rövid szakmai indokolással, amely legalább a következő elemeket tartalmazza:
a) a döntési javaslat fő tartalmi elemeinek ismertetése,
b) a kezdeményezésnek a kormányprogramhoz és a közösségi joghoz való viszonya,
c) a kezdeményezés indokai,
d) a várható gazdasági, szakmai, társadalmi, pénzügyi-költségvetési hatások,
e) együttes rendelet tervezete esetében, továbbá ha a jogalkotási felhatalmazás más miniszter egyetértését írja elő, az érintett tárcáknak a szakmai előkészítésbe történt bevonásáról, valamint a szakmai előkészítést követően az érintettekkel esetlegesen fennmaradt véleményeltérésekről való tájékoztató.
A szakmai egyeztetés alkalmával a szakmai tervezetet és indokolását – tárgyától függetlenül – minden esetben meg kell küldeni
a) véleménynyilvánítás céljából a Jogi Főosztály részére, a jogharmonizációs célú tervezetet és indokolását az EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály részére is,
b) tájékoztatás céljából a Miniszteri Kabinet Kommunikációs Osztálya részére.
3. A közigazgatási egyeztetést megelőzi a döntésre irányuló javaslatok szakmapolitikai egyeztetése. A szakmapolitikai egyeztetés célja a koncepcionális kérdések tisztázása annak érdekében, hogy a kormányzati politikával összhangban álló, megfelelően kidolgozott, jogrendszerbe illeszkedő és költségvetési szempontból vállalható elképzelések kerüljenek közigazgatási egyeztetésre. Ennek érdekében a tervezetek közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról – a kormányprogrammal való összhang, az időszerűség, továbbá a jogi, szakmai és pénzügyi feltételek meglétének előzetes vizsgálatával – a Miniszterelnöki Hivatalban szervezett, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a miniszterelnököt helyettesítő miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter által kijelölt vezetőkből álló munkacsoport dönt, illetőleg a miniszteri rendeletek esetében véleményt nyilvánít (szakmapolitikai egyeztetés). A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyes előterjesztéseket (miniszteri rendeleteket) halaszthatatlan esetben mentesíthet a szakmapolitikai egyeztetés alól.
A szakmapolitikai egyeztetés mellőzését kérő feljegyzésben a szakmai főosztálynak jeleznie kell, ha a tervezet mielőbbi elfogadásához fontos költségvetési, pénzügyi vagy egyéb szakmai érdek fűződik és ezért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél – a tervezetnek a Miniszterelnöki Hivatalhoz történő beterjesztésével egyidejűleg – halaszthatatlan esetre hivatkozva a szakmapolitikai egyeztetés alóli mentesítésének kezdeményezését indokoltnak tartja.
A szakmapolitikai egyeztetésre bocsátandó szakmai tervezetet és annak indokolását a szakmai főosztály állítja össze és azt a Jogi Főosztály szignálásával, a szakállamtitkár (kabinetfőnök) és a koordinációs szakállamtitkár egyetértésével, valamint az államtitkár jóváhagyásával – papír alapon és minden esetben e-mailben is – a benyújtásért felelős Parlamenti és Koordinációs Főosztály részére átadja.
A jóváhagyást kezdeményező feljegyzésben a szakmai főosztálynak jeleznie kell továbbá, hogy a szakmapolitikai munkacsoport ülésén a szakterület mely vezetőjének részvételét javasolja, egyben jeleznie kell azt is, hogy a szakmapolitikai egyeztetést megelőzően a tervezetet milyen szakmai körben egyeztette, annak volt-e olyan eredménye, amely a szakmapolitikai egyeztetést befolyásolhatja. A résztvevő személyét a koordinációs szakállamtitkár hagyja jóvá.
A Parlamenti és Koordinációs Főosztály a szakmai tervezetet és indokolását véleményezés céljából a szakmapolitikai munkacsoportban részt vevőknek küldi meg. A Miniszterelnöki Hivatalnak jelezni kell, ha a jóváhagyásnak megfelelően tárcánk a tervezetnek a szakmapolitikai egyeztetés alóli mentesítését vagy a koordinációs szakállamtitkár által kijelölt vezetőnek a szakmapolitikai munkacsoport ülésén való részvételét kéri.
4. A szakmai főosztály vezetője a szakmapolitikai egyeztetést követően véglegesített szakmai tervezetet aláírásával ellátott feljegyzéssel – az adott szervezeti egység közvetlen irányításáért felelős felsővezető szignálásával – 1 példányban papír alapanyagon és minden esetben e-mailben is a Jogi Főosztály (jog@khem.gov.hu) részére átadja. Az átadással egyidejűleg a szakmai főosztály vezetője nyilatkozik arról, hogy milyen határidővel tartja indokoltnak a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátását és a tervezetet mely szakmai, társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek részére – jogszabályi kötelezettségből vagy más okból kifolyólag – tartja szükségesnek megküldeni.
5. A Jogi Főosztály a szakmai tervezetet tartalmi, törvényességi és kodifikációs szempontok alapján ismételten felülvizsgálja. A szakmai tervezetet a közigazgatási egyeztetésre bocsátás jóváhagyása érdekében – szükség esetén a szakmai főosztály és a Jogi Főosztály egyeztetését követően – a szakmai főosztály és a Jogi Főosztály vezetője együttesen az illetékes szakállamtitkár (kabinetfőnök) és a koordinációs szakállamtitkár szignálásával jóváhagyásra felterjeszti. A jóváhagyásról az államtitkár dönt. Azon szakmai tervezetek közigazgatási egyeztetésre bocsátását, amelyek változatlan tartalommal történő közigazgatási egyeztetésével a szakmapolitikai munkacsoport egyetértett, nem kell ismételten jóváhagyatni az államtitkárral, a tervezet változatlanságát a szakmai főosztály vezetője a Jogi Főosztály vezetőjének láttamozása mellett igazolja.
A jóváhagyott vagy változatlan jogszabálytervezetet a szakmai főosztály 1 példányban papír alapanyagon, valamint az elektronikus úton történő postázás érdekében e-mailen – a véleményezők körének és a véleményezési határidő megjelölésével – átadja a közigazgatási egyeztetés megszervezéséért felelős Parlamenti és Koordinációs Főosztálynak.
6. A jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetését a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény előírásai alapján kell lefolytatni.
A jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésének megszervezése, a tervezetek véleményeztetés céljából más tárcák, egyéb jelentős szervek, szervezetek részére történő megküldése a Parlamenti és Koordinációs Főosztály feladata. A közigazgatási egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet előadójául minden esetben a szakmai főosztály illetékes előadóját – a szervezeti egységük megjelölésével együtt – kell feltüntetni.
A jogszabálytervezetekre vonatkozó, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben foglalt feladatok végrehajtásáról külön szabályzat rendelkezik.
A véleményadásra az érintetteknek tizenöt napot, ha a tervezet súlya vagy más szempont indokolja, akkor tizenöt napnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló tervezet, valamint testületi állásfoglalás kérése esetében a véleményezési határidő általában harminc nap.
A Kormány által meghatározott esetben vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidő általában öt munkanapnál nem rövidebb tartamban is megállapítható (soronkívüliség). A tervezetet ebben az esetben – a Kormány ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – a miniszter vagy az államtitkár bocsátja véleményezésre.
7. A közigazgatási egyeztetés során kapott észrevételeket a Parlamenti és Koordinációs Főosztály haladéktalanul átadja a Jogi Főosztálynak, amely az észrevételeket – szükséges esetben jogi álláspontjával ellátva – közvetlenül a szakmai főosztály részére továbbítja a szakmai álláspont kialakítása céljából.
8. A beérkezett észrevételek alapján a jogszabálytervezet véglegesítése a szakmai főosztály és a Jogi Főosztály együttes feladata.
9. Amennyiben a jogszabálytervezettel kapcsolatban kapott észrevétellel szemben szakmai vagy jogi ellenvélemény alakul ki, azt a szakmai főosztálynak, illetve a Jogi Főosztálynak a véleményezővel munkatársi kapcsolatban (előadói szint) kell egyeztetnie.
Ha az egyeztetés munkatársi kapcsolatban nem vezet eredményre (az észrevételező ellenvéleményét fenntartja), az egyeztetést az érintett tárcák nyilatkozattételre jogosult képviselőivel főosztályvezetői, ha ez sem vezet eredményre, felsővezetői szinten kell egyeztetni. Az egyeztetésre meg kell hívni mindazon szerveket, szervezeteket, amelyekkel a jogszabálytervezet közigazgatási egyeztetése során nem jött létre megegyezés, illetve mindazon egyéb szerveket, szervezeteket, amelyek részvételét a szakmai főosztály indokoltnak tartja.
Abban az esetben, ha a felsővezetői egyeztetés nem vezet eredményre, illetve ha az ügy kivételes sürgőssége indokolja – az államtitkár jóváhagyásával – államtitkári szintű egyeztető értekezletet kell összehívni.
Az államtitkári szintű egyeztető értekezlet összehívását a szakmai főosztály – a szakállamtitkár egyetértésével, a Jogi Főosztály egyidejű tájékoztatásával, a koordinációs szakállamtitkár útján – kezdeményezi az államtitkárnál. A kezdeményezésben meg kell jelölni az államtitkári egyeztetés indokát, időpontját, helyét, az államtitkári szintű egyeztetésen részt vevő és az azt vezető személyét.
A főosztályvezetői, felsővezetői és államtitkári szintű egyeztetésre minden esetben meg kell hívni a Jogi Főosztály vezetőjét. Az egyeztetésekről a szakmai főosztály a Jogi Főosztály bevonásával emlékeztetőt készít és azt az egyeztetést vezető főosztályvezetőnek, felsővezetőnek, államtitkárnak bemutatja.
Az észrevételekről folytatott közigazgatási egyeztetés keretében lehetőség szerint minden szakmai, jogi és kodifikációs kérdést le kell zárni és a lehetséges mértékig egyetértésre kell jutni.
10. A jogszabálytervezetnek a beérkezett észrevételek és az egyeztetések alapján átdolgozott változatát – a közigazgatási egyeztetésen részt vevők erre irányuló kifejezett kérésére, illetve ha annak tartalma jelentősen megváltozott – ismételten közigazgatási egyeztetésre (a továbbiakban: visszamutatás) kell bocsátani. A visszamutatásra a közigazgatási egyeztetés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az átdolgozott jogszabálytervezeteket a tárca internetes honlapján nem kell közzétenni.
11. A műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján a műszaki tartalmú jogszabálytervezetet a közigazgatási egyeztetést követően – kormányrendelet vagy törvény esetében a Kormány döntését, miniszteri rendelet tervezete esetében a miniszteri aláírást megelőzően – be kell jelenteni az Európai Bizottságnak. A Kormányrendelet szerinti bejelentést és az észrevételeket a Notifikációs Központot működtető minisztériumon keresztül kell megtenni.
Az Európai Bizottság általi kézhezvételtől számított, a Kormányrendelet 5. §-ában megjelölt határidőig a tervezet nem nyújtható be a Kormányhoz, illetve – miniszteri rendelet esetében – nem terjeszthető a miniszter elé aláírásra. A műszaki tartalmú jogszabályban annak záró rendelkezései között hivatkozni kell az egyeztetés megtörténtére.
II.
Jogszabálytervezetet tartalmazó kormányelőterjesztés-tervezetek előkészítése, egyeztetése
1. A jogszabálytervezetet tartalmazó kormányelőterjesztés-tervezetek előkészítésére és egyeztetésére a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozatban, valamint az I. részben foglaltakat – a következő kiegészítésekkel – kell alkalmazni.
2. Az előterjesztés-tervezetben – a szakmai részletkérdések mellőzésével – röviden be kell mutatni
a) a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedésnek a kormányprogramhoz való illeszkedését, indokát, lényegét,
b) a javasolt intézkedés főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását,
c) a javasolt intézkedés várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, egészségi, környezeti és egyéb hatásait, illetve következményeit,
d) a jogszabály alkalmazhatóságának feltételeit,
e) a javasolt intézkedés kapcsolódását más – előkészítés alatt álló – kormány-előterjesztéshez.
Ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés az Európai Unió jogából eredő tagállami kötelezettségeket érint, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával, az európai uniós jogi aktusok átültetését vagy végrehajtását szolgáló jogszabály-tervezetekre vonatkozó előterjesztésekhez pedig részletes táblázatot kell csatolni, amelyben fel kell tüntetni, hogy az uniós jogi aktus egyes rendelkezéseinek a tervezet mely rendelkezései felelnek meg (megfelelési táblázat).
Az előterjesztésben a döntési javaslatot pontosan meg kell fogalmazni.
Az előterjesztés-tervezethez – kivéve a kis terjedelmű, egyszerű megítélésű előterjesztéseket – vezetői összefoglalót kell készíteni, amely tartalmazza
a) az előterjesztés rövid tartalmi összefoglalását,
b) az előterjesztés kormányprogramhoz való viszonyát,
c) az előterjesztés előzményeit,
d) a várható gazdasági, költségvetési, társadalmi és szakmai hatásokat,
e) az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőségre vonatkozó nyilatkozatot, illetve a tervezettel átültetett, végrehajtott európai uniós jogi aktusok megjelölését – ha a jogszabálytervezetet az európai közösségi jog által meghatározottak szerint előzetesen meg kell küldeni véleményezésre az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, illetve az Európai Unió tagállamainak – a megküldési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot,
f) az előterjesztés a más előterjesztéshez, illetve döntéshez való kapcsolódását,
g) a fennmaradt vitás kérdések bemutatását,
h) sajtó tájékoztatására vonatkozó, a Miniszteri Kabinet Kommunikációs Osztálya által jóváhagyott javaslatot.
3. Amennyiben az előterjesztés-tervezet vezetői szintű közigazgatási egyeztetését követő egyeztetések (vezetői egyeztető értekezletek) során is maradtak fenn észrevételek, az egyeztetés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező észrevételét fenntartotta, továbbá a fenntartott észrevételre vonatkozó tárcaálláspontot az előterjesztésben döntéshozatalra alkalmas módon szerepeltetni kell. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni.
A fennmaradt észrevételekkel kapcsolatos vitás kérdések az előterjesztésben csak akkor vihetők döntésre a Kormány elé, ha az ezek tekintetében a miniszter által, illetőleg az őt helyettesítő államtitkár által folytatott személyes egyeztetés is sikertelenül zárult.
4. A Kormányrendeletben előírt bejelentési kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében a jogszabálytervezetet tartalmazó kormányelőterjesztések vezetői összefoglalójának „X. Megjegyzések” rovatában a szakmai főosztálynak rövid indokolással együtt nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett szabályozás a Kormányrendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik-e és ha igen, az előterjesztő milyen lépéseket tett, illetve tervez a bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében.
5. Az előterjesztés-tervezetnek a II. 2–3. pontokban megjelölt tartalmi elemeiért a szervezeti és működési szabályzat szerint illetékes szakmai főosztály a felelős.
III.
Jogszabálytervezetek, valamint jogszabálytervezetet tartalmazó kormányelőterjesztés-tervezetek
aláírásra való előkészítése
aláírásra való előkészítése
1. A tárca jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabálytervezeteinek és jogszabálytervezetet tartalmazó kormány-előterjesztés tervezeteinek (a továbbiakban együtt: tervezet) – a közigazgatási egyeztetést, az esetlegesen szükséges egyeztetéseket, államtitkári egyeztetést, valamint visszamutatást követően – véglegesített változatát a szakmai főosztály és a Jogi Főosztály együttesen terjeszti aláírásra a miniszter elé, az illetékes szakállamtitkár (kabinetfőnök), a koordinációs szakállamtitkár és az államtitkár útján.
2. A tervezet aláírásra való benyújtásához tartozó feljegyzésben minden esetben be kell mutatni
a) a kívánt szabályozás célját, hatásait,
b) a tervezet egyeztetése során felmerült észrevételeket és azok megoldását,
c) a véleményező áltat fenntartott észrevételeket, valamint az azokkal kapcsolatos tárcaálláspontot,
d) a kihirdetésre javasolt jogszabály végrehajtására való felkészülést, a végrehajtás megszervezését, az alkalmazott eljárási módozatokat, a szabályzás várható jövőbeni hatásait, különösen azt, hogy
– a tervezett jogszabállyal összefüggésben jelentkezik-e új feladat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium felügyelete alatt működő hatóságoknál,
– amennyiben a tervezett jogszabállyal összefüggésben új feladat jelentkezik, biztosítottak-e az érintett hatóságoknál a feladat végrehajtásához szükséges költségvetési és egyéb pénzügyi, személyi és tárgyi feltételek,
– melyek az érintett hatóságoknál várható többletköltségek fedezésének forrásai,
– rendelkezésre áll-e a megfelelő felkészülési idő a hatálybalépés tervezett időpontjáig.
e) a tervezet soron kívüli kihirdetésének szakmai indokait abban az esetben, ha a szakmai főosztály a miniszteri rendelet soron kívüli kihirdetését kéri.
3. A kormány-előterjesztésekkel azonosan a miniszteri rendeletek tervezeteinek miniszteri aláírásra történő előterjesztéséhez is csatolni szükséges a vezetői összefoglalót, valamint az egyeztetési lapot.
4. Az aláírt miniszteri rendeletet, illetőleg a jogszabálytervezetet tartalmazó kormány-előterjesztést annak aláírója a Jogi Főosztálynak adja vissza, amely azt a Parlamenti és Koordinációs Főosztály részére továbbítja
a) a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter rendelete esetében a Magyar Közlönyben való kihirdetés érdekében két eredeti példányban, valamint lemezen is,
b) amennyiben a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a rendeletet más miniszterrel (miniszterekkel) együttesen adja ki, eggyel több aláírt példányban, mint ahány aláírója van a rendeletnek, valamint lemezen is,
c) a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter egyedüli kormány-előterjesztése esetén 2 eredeti aláírt példányban, valamint lemezen is,
d) amennyiben a kormány-előterjesztést a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter más miniszterrel együttesen nyújtja be a Kormányhoz, eggyel több aláírt példányban, (valamint lemezen) mint ahány aláírója van a kormányelőterjesztésnek.
5. Együttes kormány-előterjesztésnek és együttes miniszteri rendeletnek a szabályozásban részt vevő miniszterekkel való aláíratásáról a Parlamenti és Koordinációs Főosztály gondoskodik.
6. A kormány-előterjesztéseket a Miniszterelnöki Hivatalhoz a Parlamenti és Koordinációs Főosztály nyújtja be.
7. A kormány-előterjesztés vezetői összefoglalójának minden esetben kommunikációs tervet kell tartalmaznia, amelynek elkészítéséért a szakmai főosztály a felelős, összeállításához a Miniszteri Kabinet Kommunikációs Osztálya nyújt szakmai segítséget és végleges tartalmát a Miniszteri Kabinet Kommunikációs Osztálya hagyja jóvá.
IV.
A jogszabálytervezetet nem tartalmazó kormányelőterjesztések és a Kormánynak szóló jelentések előkészítése, egyeztetése
1. A jogszabálytervezetet nem tartalmazó kormány-előterjesztés előkészítéséért a szakmai főosztály a felelős. A jogszabálytervezetet nem tartalmazó kormány-előterjesztés megalkotását kezdeményező előterjesztésnek a II. 2. pontban meghatározottak értelemszerű alkalmazásán túlmenően
a) konkrétan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell tartalmaznia, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit,
b) javaslatot kell tartalmaznia a közzététel módjára, valamint a korábbi határozatok hatályon kívül helyezésére is.
2. A Kormány döntését kezdeményező előterjesztések tervezetének szakmapolitikai egyeztetésére az I. C) 3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. A döntést nem igénylő ügyekben a Kormány tájékoztatására készített jelentéseket akkor kell szakmapolitikai egyeztetésre bocsátani, ha az a jelentés tartalmánál fogva, elsősorban összkormányzati szempontból indokolt.
3. A szakmai főosztály az illetékes felsővezető engedélyével kezdeményezi a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátását. A közigazgatási egyeztetésre bocsátás jóváhagyásáról – a koordinációs szakállamtitkár útján és a kabinetfőnök tájékoztatása mellett – az államtitkár dönt.
4. Az előterjesztés tervezetét közigazgatási egyeztetésre – az Államtitkár jóváhagyását követően – a szakmai főosztály adja át a Parlamenti és Koordinációs Főosztálynak 1 példányban papír alapanyagon és minden esetben e-mailben is. Az egyeztetés megszervezése a Parlamenti és Koordinációs Főosztály feladata. A közigazgatási egyeztetés során kapott észrevételeket a koordinációs titkárság közvetlenül a szakmai főosztály részére adja át.
5. Az előterjesztés tervezetének egyeztetésére és aláíratására a II. 3., III. 1. és III. 2. pontokban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tervezet véglegesítéséért és aláíratásáért minden esetben a szakmai főosztály önállóan felelős. (A kormány-előterjesztés vezetői összefoglalójának minden esetben kommunikációs tervet kell tartalmaznia, amelynek elkészítéséért a szakmai főosztály a felelős, összeállításához a Miniszteri Kabinet Kommunikációs Osztálya nyújt szakmai segítséget és végleges tartalmát a Miniszteri Kabinet Kommunikációs Osztálya hagyja jóvá.)
6. A Kormánynak szóló tájékoztató előkészítésére az 1–4. pontban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést egyeztetni nem kell.
V.
Az utasítások, irányelvek és tájékoztatók előkészítése, egyeztetése
Az utasítások, irányelvek és tájékoztatók előkészítése, egyeztetése és aláíratása során az I. C. 1., 2. és 4-10. pontjait, valamint a III. 1., 2., 4. és 5. pontjait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azok esetében szakmapolitikai egyeztetésre nem kerül sor.
VI.
Záró rendelkezés
Ez az utasítás 2008. november 13-án lép hatályba.
Dr. Szabó Pál s. k.,
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
*
Az utasítást az 5/2009. (II. 13.) KHEM utasítás 18. §-a hatályon kívül helyezte 2009. február 16. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás