10/2008. (ÜK. 10.) LÜ utasítás
10/2008. (ÜK. 10.) LÜ utasítás
legfőbb ügyészi utasítások módosításáról*
2008.10.31.
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdése, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 50/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosítása tekintetében az ügyészségi munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa egyetértésével – a következő utasítást adom ki:
1. § A Titokvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 1/1996. (ÜK. 1.) LÜ utasítással kiadott Titokvédelmi Szabályzat 19. pontjának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A TÜK alegység pontos futárposta címzése:
Küldő szerv |
SZIGORÚAN TITKOS! |
|||
fejléce |
||||
Iktató- |
||||
száma: |
||||
|
||||
|
CÍM: |
Legfőbb Ügyészség |
||
|
Informatikai Központ |
|||
Budapest
Székely Bertalan u. 21.
1062”
2. § Az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás a következő címmel és 41/A. §-sal egészül ki:
„Az elhunyt ügyészségi alkalmazottakat megillető tiszteletadás
41/A. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak haláláról az elhunyt személye és a körülmények által indokolt hivatali tiszteletadással meg kell emlékezni. A végtisztesség:
a) az ügyészi szervezet saját halottjaként történő eltemettetéssel,
b) részvétnyilvánítással,
c) a temetésre koszorú küldésével,
d) a munkáltató (szolgálati hely) képviseletével a temetésen,
e) gyászlobogónak a hivatali épületre történő kifüggesztésével,
f) az ügyészi szervezet gyászközleményének az ügyészség hivatalos lapjában és belső honlapján való megjelentetésével, ha az elhalálozásról az elektronikus vagy az írott sajtóban közlemény jelent meg, illetőleg a közvetlen hozzátartozók nyilatkozata alapján,
g) a temetés megszervezésében való szükséges mértékű közreműködéssel
adható meg.
(2) Az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti – ha ez a közvetlen hozzátartozók egyetértésével találkozik és az elhunyt végakaratával sem ellentétes – azt az elhunyt ügyészségi alkalmazottat, aki
– ügyészségi szolgálata teljesítése közben, vagy az állam alkotmányos rendje vagy a közrend, közbiztonság védelmében, vagy más jogszerű hivatali eljárása miatt ért támadás következtében vesztette életét, vagy
– Kozma Sándor-díjban, Ügyészségért díjban vagy kimagasló ügyészségi szolgálatáért az Országgyűlés által alapított kitüntetésben részesült, vagy
– legalább húsz évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt, vagy
– akit a legfőbb ügyész egyéni elbírálás alapján erre érdemesnek tart.
(3) Nem illeti meg hivatali tiszteletadás az elhunyt ügyészségi alkalmazottat, ha arra érdemtelenné vált, illetőleg ha ez a társadalmi közmegítéléssel ellenkezne.
(4) Amennyiben a volt ügyészségi alkalmazott saját halottként történő eltemettetésére nem kerül sor, a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a temetés költségeihez – a munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével – a helyi jutalomkeret terhére hozzájárulhat. Ezzel együtt vagy e nélkül is alkalmazhatja a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdés b)–e) és g) pontjaiban foglaltakat.
(5) A nyugdíjas ügyészségi alkalmazottat az ügyészség általában akkor tekinti saját halottjának, ha – a (2) bekezdésben foglaltakon felül – nyugállományba helyezése után sem szakadt el az ügyészi szervezettől, és az igazságügyi szervezetben kifejtett tevékenysége, egész életútja alapján az ügyészi szervezet e kiemelt végső tiszteletadására érdemes.
(6) Az ügyészi szervezet saját halottjaként történő eltemettetés kérdésében a legfőbb ügyész a munkáltatói jogkört gyakorló vezető előterjesztését és a munkavállalói érdek-képviseleti szervek véleményét figyelembe véve dönt.
(7) A saját halottnak nyilvánított személy eltemettetéséről – a kegyeleti teendőkről – az elhunyt utolsó szolgálati helye szerint illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály – a Gazdasági Főigazgatósággal együttműködve – intézkedik. A temetést a társadalmi és helyi szokásoknak megfelelő ünnepélyes gyászszertartással kell megtartani az elhunyt ügyészségi alkalmazott életében tett rendelkezésének és a közvetlen hozzátartozók kívánságának megfelelően. A temetésről az elhunyt ügyészségi alkalmazott tisztelőit megfelelő formában, a lehetőségekhez mérten kellő időben tájékoztatni kell.
(8) A saját halottként történő temetés költségeire a mindenkori legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 100%-a használható fel. Az ezt meghaladó költség külön legfőbb ügyészi engedéllyel fizethető ki.
(9) A gyászértesítés közzétételének, továbbá a Legfőbb Ügyészség nevében elhelyezett koszorúnak, valamint az elhunyttal közös háztartásban élők, ilyenek hiányában az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozónak a gyászszertartásra történő szállítási költsége nem számít be a (8) bekezdésben meghatározott keretbe.
(10) A temetés költségeinek rendezése a Gazdasági Főigazgatóság feladata. A felmerült, engedélyezett és az utasításnak megfelelő költségek kifizetése a szolgáltató által kiállított, a Legfőbb Ügyészség nevére és címére szóló – az elhunyt nevét is tartalmazó – számla alapján történhet.”
3. § (1) Az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről szóló 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítással kiadott Iratkezelési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 4. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ügyészségi ügyviteli munka központi szervezése, irányítása és ellenőrzése a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályának – a katonai ügyészi szervezetben, a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályával egyetértésben, a Katonai Ügyek Főosztályának – a feladata.
(2) Egységes központi állásfoglalást igénylő ügyviteli kérdésekben az érintett (fő)osztályok véleményének kikérése alapján a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya – a katonai ügyészi szervezetben, a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályával egyetértésben, a Katonai Ügyek Főosztálya – jogosult dönteni.
(3) A Legfőbb Ügyészségen és a Katonai Főügyészségen az ügyvitelt a vezetésük alatt álló szervezeti egységeknél – indokolt esetben a Legfőbb Ügyészség más (fő)osztályainak bevonásával – a főosztályvezetők évente egy alkalommal ellenőrzik.”
(2) A Szabályzat 4. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az ellenőrzések megállapításairól és a hibák megszüntetése tárgyában tett intézkedésekről írásbeli feljegyzést kell készíteni, melyet a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályának, a katonai ügyészi szervezetben a Katonai Ügyek Főosztályának kell megküldeni. Az ellenőrzések időpontját oly módon kell meghatározni, hogy azok az adott év november 15. napjáig befejeződjenek.
(6) Az ellenőrzések szempontjait a helyi sajátosságoknak megfelelően kell összeállítani oly módon, hogy azok kiterjedjenek
a) az iratkezelési szabályzatnak az iratok átvételével, kezelésével, nyilvántartásával, továbbításával, irattározásával stb. kapcsolatos rendelkezések vizsgálatára, különös tekintettel arra, hogy
– a különböző átadókönyvekben feltüntetett és az ügyészségre érkezett kezdő-, illetve utóiratok iktatása megtörtént-e és azok bekerültek-e az iratokba,
– az ügyészek által adott, a kivezetésekre vonatkozó irodai utasítások megfelelnek-e az iratok tartalmának,
– a különböző nyilvántartásokban található kivezetések megfelelnek-e az ügyészi utasításoknak, illetőleg az iratok tartalmának,
– az iratokat a nyilvántartásokban megjelölt helyeken tárolják-e,
b) a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya által biztosított programok futtatásával kigyűjtött ügyeknek az a) pontban meghatározottak szerinti tételes vizsgálatára,
c) szükség szerint az adott szervezeti egységben ügyviteli feladatot ellátók létszámhelyzetének alakulására. ”
(3) A Szabályzat 4. §-a a következő (7)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdés b) pontjában meghatározott tételes iratvizsgálattól akkor lehet eltekinteni, ha a megvizsgálandó ügyek nagy száma ezt indokolja, de az iratvizsgálatot ekkor is olyan számú irat esetében kell elvégezni, hogy annak alapján megalapozott állásfoglalást lehessen kialakítani az adott szervezeti egység iratkezelési gyakorlatáról.
(8) Amennyiben az ellenőrzés anyagi jogi vagy eljárásjogi hiányosságot, illetve hibás gyakorlatot is feltár, erről – a feljegyzés egy példányának megküldésével – tájékoztatni kell a Legfőbb Ügyészség valamennyi érintett (fő)osztályát.”
4. § Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 5/2002. (ÜK. 5.) LÜ utasítás 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érvénytelen igazolványokról szóló tájékoztatást a Főosztály az Ügyészségi Közlönyben, az Igazságügyi Közlönyben, a Belügyi Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben is közzéteszi.”
5. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 10/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A főosztályon Személyügyi és Továbbképzési Nyilvántartó és Ügykezelő Iroda, továbbá – az Igazgatási Osztály keretében – Könyvtár, Hang- és Képtechnikai Laboratórium, Központi Irattár, valamint Központi Igazgatási és Titkos Ügykezelő Iroda működik; ez utóbbi iroda ellátja a Kabinetiroda, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya, a Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztály, valamint az Ellenőrzési Önálló Osztály iratkezelési feladatait is.”
(2) Az SZMSZ 19. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) Szabálysértési Jogi és Igazgatás-felügyeleti Osztály”
(3) Az SZMSZ 22. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) Hálózatfejlesztő és Üzemeltető Osztály
– Központi Rendszer-felügyeleti Csoport,
– Legfőbb Ügyészségi Rendszer-felügyeleti Csoport,
– Területi Rendszer-felügyeleti Csoport,
– Gazdálkodási Csoport,”
(4) Az SZMSZ 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A főosztályon Számítástechnika-alkalmazási és Információs Ügykezelő Iroda működik.”
(5) Az SZMSZ 24. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik és a § a következő (2)–(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A főosztály keretében Ügyviteli Iroda működik, amely ellátja a Személyügyi és Információs Önálló Osztály, valamint a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály iratkezelési feladatait is.
(3) A főosztály vezetője a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetőjével együttes elvi irányítást gyakorol a katonai ügyészi szervezet ügyviteli irodái (részlegei) felett.”
(6) Az SZMSZ 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § A Gazdasági Főigazgatóság főosztály, a Kabinetiroda önálló osztály, a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály igazgatási osztályán működő Hang- és Képtechnikai Laboratórium pedig csoport jogállású szervezeti egység.”
(7) Az SZMSZ 84/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/A. § (1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett
a) az ügyész,
b) a közbeszerzési eljárás során, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult ügyészségi alkalmazott.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a Legfőbb Ügyészségen és a Katonai Főügyészségen vagyonnyilatkozatot tesz
a) Az Ellenőrzési Önálló Osztályon
– az osztályvezető,
– a belső ellenőr;
b) a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályon
– a főosztályvezető-helyettes,
– a Központi Rendszer-felügyeleti Csoport vezetője,
– a Gazdálkodási Csoport vezetője,
– a Fenntartási Önálló Csoport vezetője;
c) a Gazdasági Főigazgatóságon
– a gazdasági főigazgató,
– a pénzügyi igazgató,
– a műszaki igazgató,
– az építési osztályvezető,
– a műszaki és gépjármű osztályvezető,
– a gazdálkodási feladatot ellátó osztályvezető, csoportvezető,
– a műszaki csoportvezető,
– a gépjármű javító műhely és garázs csoportvezető,
– a műszaki ügyintéző;
d) a Katonai Főügyészségen
– a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály vezetője,
– a belső ellenőr,
– a gazdasági főelőadó;
e) a Legfőbb Ügyészség valamennyi szervezeti egységénél a pénzügyi ellátmányt kezelő irodavezető.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó további ügyészségi és katonai ügyészségi munkaköröket az ügyészség vezetője – a főügyész a helyi ügyészségekre is kiterjedő hatállyal – határozza meg.
(4) A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyon-nyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat külön irányító intézkedés állapítja meg.”
6. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben megjelölt kivétellel – a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg
a) az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 13. §-a (3) bekezdésének c) pontja és 16. §-ának (1) bekezdése,
c) az elhunyt ügyészségi dolgozókat megillető tiszteletadásról szóló 301/1992. Legf. Ü. körlevelet visszavonom.
(2) Az utasítás 3. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.
(3) Ez az utasítás 2009. január 2-án hatályát veszti.
Dr. Kovács Tamás s. k.,
legfőbb ügyész
*
Az utasítás a 6. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2009. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás