• Tartalom

1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat

1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat

Magyarország külkapcsolati stratégiájáról

2008.03.04.

A Kormány

1. Magyarország külkapcsolati stratégiáját, annak fő irányait, Magyarország cselekvésének területeit, a külkapcsolati tevékenység intézményeit és eszközeit e határozat mellékletében foglaltak szerint határozza meg;

2. felhívja az irányítása alatt álló szerveket, hogy külkapcsolati tevékenységük során a mellékletben foglaltaknak megfelelően járjanak el.

Melléklet az 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozathoz

Magyarország külkapcsolati stratégiája

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés

II. Magyarország értékrendje, a magyar külpolitika alapjai

III. A nemzetközi környezet alakulása


A globalizáció – esély és kihívás
A biztonság összetevői
A gazdaság trendjei
Az Európai Unió szerepe
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa

IV. Magyarország helye, szerepe, mozgástere


Magyarország és a globális kihívások
Magyarország az Európai Unióban
Magyarország és a NATO
Magyarország és a szomszédos országok
Magyar nemzet, magyar identitás

V. A stratégia főirányai


Első főirány: versenyképes Magyarország az Európai Unióban
Második főirány: sikeres magyarság a régióban
Harmadik főirány: felelős Magyarország a világban

VI. Magyarország cselekvési területei


Biztonság
Gazdaság
Környezet
Nemzetközi fejlesztési együttműködés
Migráció
Kultúra, tudomány, oktatás

VII. A külkapcsolati tevékenység intézményei és eszközei

I. BEVEZETÉS


A rendszerváltozás óta eltelt időszak jelentős változásokat hozott mind Magyarország, mind környezete helyzetében. Ez szükségessé teszi az akkor megfogalmazott hármas – integrációs, szomszédkapcsolati és nemzetpolitikai – prioritásrendszer újragondolását, kiegészítését.
Az Európai Unióhoz (EU) és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozással Magyarország tartósan beilleszkedett az azonos értékrendet valló országok közösségébe. A döntés tudatos értékválasztást tükröz, és nagyobb felelősségvállalást jelent az ország tágabb környezetéért. Szavatolja az ország biztonságát, és javítja a nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségeit. A tagság révén Magyarország partnereivel, szövetségeseivel együtt válaszolhat meg számos, az országot közvetve vagy közvetlenül érintő kihívást.
Az Európai Unió a magyar politika és cselekvés legfontosabb külkapcsolati kerete. Eszközt és anyagi támogatást kínál a gazdasági és társadalmi modernizációhoz, a felzárkózáshoz, a magyar érdekek megjelenítéséhez a világban. Magyarország tagsága révén politika-alakító szerephez jut, miközben mozgásterét befolyásolja, hogy mennyire lesz képes a közös erőfeszítések támogatásával hozzájárulni a szervezet további erősödéséhez, globális alkalmazkodásának sikeréhez. Az ország érdeke és felelőssége, hogy aktívan befolyásolja az unió működését és jövőjét meghatározó közös döntéseket, az integráció fejlődésének irányát.
Magyarország kapcsolatai alapvetően rendezettek a szomszéd országokkal, amelyek többnyire maguk is a NATO, illetve az EU tagjai. A határon túli magyar közösségek többsége az európai integráció és értékrend határain belülre került, és az egyelőre kívül maradtak helyzete is kiszámíthatóbbá vált. A szomszédsági együttműködés fejlesztése, a szomszéd országokban élő magyarok támogatása folyamatos feladat, olyan tevékenység, amely egyben erősíti Magyarország és a szomszéd országok, s ezzel a magyarság gazdasági-társadalmi versenyképességét.
A szomszédság- és nemzetpolitikai célokat a magyar külpolitika csak egymással összehangolva valósíthatja meg sikeresen. A szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek identitásőrzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése, jóléte, a nemzet határokon átívelő integrációja egymásra épülő és egymást feltételező folyamatok. Magyarország a területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának támogatásával, a kisebbségi önkormányzati rendszer fejlesztésével erősítheti a térségbeli kisebbségvédelmi törekvéseket. Az uniós tagság könnyíti az együttműködést, szabad kapcsolattartást a kisebbségi magyar közösségekkel, csakúgy, mint a nyugat-európai és tengerentúli magyar diaszpórával.
Erőteljesen változott Magyarország, a magyarok helye a világban, és változott maga a világ is. A világot behálózó kapcsolatrendszer, a globalizáció számtalan lehetőséget kínál egy felkészült nemzetnek önmaga kiteljesítésére. Ugyanakkor számolnia kell a kockázatokkal: küzdeni a környezetromlás és az éghajlatváltozás, a világméretű járványok, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az illegális migráció, a nemzetközi bűnözés ellen, felszámolni, vagy legalább érdemben enyhíteni a szegénységet, mérsékelni a kiáltó egyenlőtlenségeket.
A globális világban a hazai körülményeket is nagyrészt külső hatások, nemzetközi folyamatok alakítják. Kinek-kinek a jövője függ attól, hogy helyes következtetésekre jut-e a világról és benne saját helyéről, lehetőségeiről. A külpolitika, a külkapcsolatokra vonatkozó döntések hozzájárulnak az ország, a nemzet biztonsága, gyarapodása feltételeinek biztosításához, szolgálják a nemzeti érzést a világpolgár nyitottságával ötvöző, korszerű magyar azonosságtudat erősítését. Segíteniük kell a válaszadást a globalizáció megkerülhetetlen kihívásaira, a társadalmi-gazdasági modernizációs kényszerekre. Hozzá kell járulniuk az ország versenyképességének erősítéséhez, kiaknázva az integrációból és általában a nemzetközi kapcsolatrendszerből adódó lehetőségeket.
Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogoknak és kitüntetetten a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, az ezeket szolgáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok fejlesztésének és alkalmazásának. Mindez hozzájárul a feszültségek és konfliktusok enyhítéséhez, következményeik kezeléséhez, a demokrácia és a társadalmi stabilitás erősítéséhez.
A 2020-ig szóló külkapcsolati stratégia felöleli a kormányzati cselekvés összességét, érinti a nem-kormányzati szféra, így az önkormányzatok és a civil szervezetek tevékenységét, meghatározza Magyarország nemzetközi cselekvésének alapvető elveit, céljait és eszközeit. Épít a nemzeti és ágazati stratégiákra, integrálja az Európa-politikai stratégiát, keretet és irányt ad a Kormány, a tárcák külkapcsolatait érintő stratégiáknak, koncepcióknak és tevékenységeknek. Célja a külkapcsolatok előmozdítása – minél szélesebb politikai, szakmai és társadalmi egyetértés segítségével.

II. MAGYARORSZÁG ÉRTÉKRENDJE, A MAGYAR KÜLPOLITIKA ALAPJAI


A Magyar Köztársaság külkapcsolati cselekvésének megalapozásában biztos iránytűt jelentenek az uniós partnerekkel és a NATO-szövetségesekkel közösen vallott értékek, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete éppúgy, mint a vállalkozás szabadsága, vagy a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség védelme. Magyarország célja, hogy előmozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlődést és a demokrácia értékeinek érvényesülését.
A modern Magyarország három pillére a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, valamint az európai integráció és az atlanti együttműködés. Cselekvésének vezérfonala a verseny és szolidaritás, a szabadság és felelősség együttese. Nemzeti fejlesztéspolitikájának alapja a fenntarthatóság, amely a gazdasági fejlődés, a társadalmi jólét és a környezetminőség összhangját valósítja meg, és a decentralizáció, amely a döntéseket a legalkalmasabb szintre, egyúttal az állampolgárhoz a lehető legközelebb viszi.
Magyarország a két- és többoldalú keretekben teljesített nemzetközi fejlesztési és segélyezési programjaival a szegénység enyhítését, a partnerországok demokratikus fejlődését, civil társadalmának fejlesztését célozza.
Magyarország célja, hogy 2020-ra Európa legdinamikusabban növekvő államai közé tartozzon, fokozatosan közelítsen a fenntartható fejlődési pályához, és a jelenleginél több munkalehetőséget, magasabb jövedelmeket, biztonságos, tiszta és jó minőségű környezetet, egészséges és hosszabb életet biztosítson polgárainak.
Az Országgyűlés a 2020-ig tartó időszakra átfogó célként határozta meg a versenyképesség fokozását, a társadalmi igazságosság és kohézió erősítését; a biztonságos, fenntartható fejlődés esélyének megteremtését. Ezt szolgálja az aktív, kiszámítható, a realitásokra építő, uniós partnereivel, atlanti szövetségeseivel szorosan együttműködő magyar külpolitika. A partnerei által megbecsült Magyarország és magyarság ismérve, hogy gazdag hagyományait nagy tudással, színvonalas szakmai ismeretekkel, nyitott, az új befogadására képes, együttműködő kultúrával ötvözi. A magyar külpolitika így erősítheti a nemzet összetartozását, így mélyítheti a térségbeli együttműködést, a regionális és európai integrációt, így lehet részese a gyors és hatékony reagálásnak a globalizáció kihívásaira.

III. A NEMZETKÖZI KÖRNYEZET ALAKULÁSA


A globalizáció – esély és kihívás

A világ páratlan, az élet minden területét szinte egyidejűleg érintő átalakulás korszakába lépett. Soha nem tapasztalt együttműködés és kölcsönös függőség alakult ki az államok, régiók között. Ez alapvetően pozitívan hat a világ fejlődésére, elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés vívmányainak megosztását, csökkenti a politikai határok jelentőségét, segíti a szomszédos térségek természetes integrációját, kitágítja a kulturális teret. Új piacok nyílnak meg, új, korszerű technológiák válnak hozzáférhetővé. Az erőteljes nemzetközi tőkeáramlás új fejlesztési lehetőségeket teremt.
A kultúrák, gazdaságok és társadalmak erős közvetlen hatást gyakorolnak egymásra. A globalizáció egyfelől összeköt, értékeket és magatartási modelleket közvetít, másfelől el is választ, hiszen civilizációs törésvonalakat tudatosít. Mindez az identitás elvesztésétől, a történelmi gyökerek elvágásától való félelemmel jár.
Az új kihívások – ideértve a természeti erőforrások gyorsuló fogyasztását és a globális környezeti kockázatok erősödését – többnyire csak átfogó, multilaterális keretekben kezelhetőek. Felértékelődik a közös szabályozás, az európai integráció jelentősége, szükség van a NATO szerepvállalására, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elmélyítésére és az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli hatékony együttműködésre. A nemzetközi kapcsolatokra az államokkal vetekedő hatást gyakorló nem-állami szereplők megjelenése, illetve megerősödése megkívánja a nemzetállamok kizárólagosságára épülő eszközök továbbfejlesztését és a nemzetközi szervezetek reformját.

A biztonság összetevői

Az egyes országok biztonsága szorosan összefügg sok más, nem csupán közeli országéval. Az eddigieknél sokkal rugalmasabb alkalmazkodást megkövetelő, kevésbé kiszámítható helyzetekre kell felkészülni. A biztonság átfogó kategória, a katonai mellett figyelembe kell venni politikai, emberi és kisebbségi jogi, gazdasági, információs és technológiai, környezeti, valamint egészségügyi vetületeit is. A szociális biztonság alapkérdése a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, a társadalmi kirekesztés csökkentése, a szegénység enyhítése, a kirívó jövedelemkülönbségek mérséklése. A kihívások egy időben, egymást erősítve jelenhetnek meg. Az ország biztonsága nem választható el állampolgárainak biztonságérzetétől sem.
Bár nem azonos módon és mértékben, de a nemzetközi közösség egészét érintik a globális biztonsági kihívások. Ilyenek a gazdasági-társadalmi feszültségek, a szélsőséges ideológiák, az etnikai kirekesztés, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése, a természeti és ember okozta katasztrófák, a közegészségügyi-járványügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatok, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a nemzetközi szervezett bűnözés, és különösen ezek kombinációja. Hatásukat tovább erősíthetik az egyes államok működésének gyengeségéből fakadó kockázatok.
A hagyományos fenyegetések egyes régiókban jelentős veszélyt jelentenek, máshol mérséklődtek. Európa – így Magyarország – és Észak-Amerika hagyományos katonai veszélyeztetettsége rövid és középtávon alacsony. Reagálni kell azonban a világ más részein jelentkező fenyegetésekre, az adott régió államait és közvetve az egész euroatlanti térséget is érintő, hagyományos konfliktusokra.
Az emberi civilizáció jövője a környezet terhelésének csökkentésétől, a természeti erőforrások fenntartható használatától függ. A világnak a legszélesebb összefogással kell a felgyorsult éghajlatváltozást és veszélyes hatásait kezelni, a vízellátási nehézségekkel és az árvizek okozta katasztrófákkal megküzdeni, a környezetpusztulást és a biológiai sokféleség csökkenését megállítani.
A növekedéshez a termelés, tehát a nyersanyagok és a technológia biztonsága mellett elengedhetetlen a kereskedelmi kapcsolatok, tehát a piac biztonsága. Komoly kihívás az energiaszükséglet kielégítése, mert a meg nem újuló energiaforrások előfordulása egyenlőtlen, ráadásul a lelőhelyek és szállítási útvonalak jelentős része instabil régiókban és államokban található, ami növeli az erőforrásokat igénylő fejlett világ kiszolgáltatottságát.
A globális biztonsági kihívások tömeges migrációs áramlatokat indíthatnak el. A nemzetközi migrációs folyamatok mindenképpen egyre meghatározóbb tényezőként jelentkeznek a világban. Fontos szerepet játszanak az európai tudásalapú gazdaság megerősítésében, esetenként a munkaerőhiány mérséklésében, ugyanakkor feszültséget keltenek a munkaerőpiacokon, a szociális ellátó rendszerekben, felvetik a különböző migráns csoportok társadalmi integrációjának kérdését. A népességmozgást azonban nem lehet megállítani, így a migrációs politika célja a jelenség megfelelő kezelése kell, hogy legyen.

A gazdaság trendjei

A töretlen világgazdasági növekedés hajtóereje a mind hatékonyabbá váló gazdaságpolitika, a kereskedelmi liberalizáció és a műszaki fejlődés. A kereskedelem és a közvetlen külföldi beruházások gyors bővülése különösen felértékeli Ázsia rendkívül dinamikusan fejlődő országait. A térség a világgazdaság egyik, erősödő pólusaként egyre nagyobb hatást gyakorol a természeti erőforrások felhasználására és a nemzetközi pénzügyi folyamatokra.
A világkereskedelem továbbra is jóval gyorsabban nő, mint a termelés: fokozódik a gazdaság nyitottsága és a kölcsönös függőség. Nagyméretű egyensúlyhiányok léphetnek fel, amelyeknek a kezelése nemzetközi együttműködést igényel, ezen belül a nemzetközi pénzügyi rendszer továbbfejlesztését és megerősítését.
A közvetlen külföldi beruházások nagy része továbbra is a fejlett világban valósul meg. Fennmarad, sőt tovább nőhet az Egyesült Államok termelékenységi-versenyképességi és kutatási-technológiai előnye más országokkal és régiókkal szemben. Ugyanakkor új, többnyire ázsiai országok jelennek meg technológia-exportőrként. Erősödik a vállalatok és vállalati együttműködések, valamint a pénzügyi szolgáltatások nemzetgazdasági kötődésektől független önmozgása. Átalakulóban van az állam szerepe: az egyszerű szociális-újraelosztó funkció mellett teret nyernek a fejlesztési feladatok.
A világ mezőgazdasága dinamikusan fejlődik, és a vizsgált időszak végéig várhatóan biztosítani tudja az akkorra hét és fél milliárdos népesség ellátását. Az egyes régiókban ma sem elegendő élelmiszer ugyanakkor egyre inkább stratégiai terméknek számít, és 2020-ig az agrártermékek keresletének további ugrásszerű növekedése várható.
A világméretekben tapasztalható kereskedelmi, fizetési egyensúlyhiány hektikus folyamatokat indíthat el, növelve a csökkenő megtakarítások miatt amúgy is emelkedő kamatokat, ami rendkívül kedvezőtlenül érintené az adós országokat. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tárgyalásainak elhúzódása vagy zátonyra futása a globális liberalizáció helyett a regionális vagy kétoldalú megoldásokat siettetheti, illetve a protekcionista elemek erősödésével járhat.
Feszültség forrása az egyenlőtlen fejlődés, egyes térségek, így Afrika elmaradása, a közepes képzettséget igénylő munkahelyek kitelepülése a fejlett országokból, a munkanélküliség és a jövedelmi különbségek növekedése. A világméretekben újraszerveződő munkamegosztás veszteseinek elégedetlensége gyengítheti a demokratikus politikai berendezkedés bázisát.

Az Európai Unió szerepe

Az európai integráció további fejlődése érdekében az uniónak kezelnie kell a globális gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi kihívásokat, élnie kell a globalizáció lehetőségeivel, mérsékelnie a kedvezőtlen hatásokat, szembe kell néznie a regionális konfliktusokból, a terrorizmusból, a tömegpusztító fegyverek terjedéséből, a szervezett bűnözésből és az illegális migrációból fakadó veszélyekkel. Lépést kell tartania az amerikai gazdasággal, ki kell aknáznia az ázsiai térség dinamizmusát. Költségvetésének biztosítania kell a meglévő közösségi politikák finanszírozását, és fel kell vérteznie az uniót az új feladatoknak és kihívásoknak megfelelő pénzeszközökkel.
Az unió ma a világ egyik legnagyobb kereskedelmi hatalma, tőke-exportőre és importőre, vezető segélyezője és környezetvédelmi szószólója. A dollárnak komoly versenyt támasztó, erős valutával rendelkezik. Egyik főszereplője a világkereskedelmi szabályrendszer alakításának. Gazdasági erejéhez és szerepéhez egyelőre azonban nem társul ezekkel arányos politikai erő. Az unió akkor őrizheti meg világgazdasági befolyását, erősítheti világpolitikai szerepét, ha megvalósítja foglalkoztatási és gazdasági növekedési céljait, fejleszti közösségi politikáit és intézményrendszerét.
Az uniós intézményi alapkérdéseket egy időre rendező Lisszaboni Szerződés aláírása után a következő évek közös feladata annak meghatározása, hogy az integráció mélyítésének és bővítésének milyen kombinációja mellett alakíthatók ki a leghatékonyabb megoldások a globális kihívásokból és az unió saját fejlődéséből következő feladatokra. A politikai unió egyelőre nincs napirenden, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy mennyiben jellemzi az előttünk álló időszakot az unió egységes fejlődése, illetve a megerősített együttműködések mellett miként biztosítható kohéziója.

Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa

Magyarország négy szomszédja immár tagja az Európai Uniónak, s közülük három a NATO-nak is, ami új minőséget ad kapcsolataiknak. A tagsági követelmények teljesítésének függvényében további szomszédok csatlakozhatnak, ugyanakkor ez a perspektíva nem minden esetben egyértelmű: függ az adott ország belső fejlődésétől, de az unió és a NATO befogadóképességétől is.
Az európai integráció a stabilitásnak és az államok együttműködési készségének erősödését eredményezi. A bővítés perspektívája ösztönzi a tagjelölt országokban a demokratizálódáshoz és modernizációhoz szükséges reformokat. A Magyarországgal szomszédos nem EU-tagországok demokratizálódása és európai felzárkózása, eltérő ütemben, de folytatódik. A nacionalizmus, az etnikai kirekesztés eszméi azonban nem tűntek még el, és gazdasági-szociális feszültségekkel párosulva magukban hordják a destabilizálódás veszélyét.

IV. MAGYARORSZÁG HELYE, SZEREPE, MOZGÁSTERE


Magyarország és a globális kihívások

Magyarország korlátozott erőforrásokkal rendelkező, mind globálisan, mind regionálisan erőteljesen integrálódott, közepes méretű európai ország. Erősen függ a külkereskedelemtől, a külföldi tőkeberuházásoktól és növekvő mértékben a hazai vállalatok külföldi térnyerésétől. Az európai integráció, a térségbeli együttműködés, a saját és uniós erőfeszítések kombinálása révén használhatja ki a legjobban a globalizáció előnyeit, illetve védekezhet a legeredményesebben kedvezőtlen hatásai ellen. A sikeres modernizáció, a fenntartható fejlődés érdekében egyrészt alkalmazkodnia kell a globális, európai és regionális folyamatokhoz, másrészt befolyásolnia kell őket.
A globális környezetváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolja Magyarország ökológiai állapotát és versenyképességét. Ugyanakkor a sikeres modernizáció fontos tényezője a hatékony részvétel a környezetvédelem terén folytatott nemzetközi politikai, gazdasági, kutatási és technológiai együttműködésben.
Magyarországra több értelemben is hatnak az erősödő migrációs folyamatok. Egyszerre válik kibocsátó országgá, tranzit- és bevándorlási célállomássá. A hazai népességfogyás és alacsony foglalkoztatottság mellett a növekedést, az újraelosztást, a nyugellátás fenntarthatóságát a képzett munkaerő ellenőrzött bevándorlása is segítheti, ugyanakkor ezt a folyamatot irányítani kell. A környező országokban élő magyar közösségek tagjainak áttelepülése erősítheti ugyan a hazai gazdasági növekedést, de gyengíti az érintett határon túli közösséget. Fel kell készülni elvándorlásra is, miközben Magyarország legfőbb gazdasági kincse, versenyképességének záloga a képzett munkaerő, érdeke tehát, hogy itthon kamatoztassa polgárainak tudását, ha pedig időszakosan külföldre költöznek, akkor hazatérve hasznosítsák tapasztalataikat.
Magyarország hagyományos katonai veszélyeztetettsége középtávon alacsony, ugyanakkor jelentősen megnőtt a természeti és civilizációs eredetű veszélyhelyzetek, katasztrófák, a nemzetközi szervezett bűnözés kockázata. Az ország nem közvetlen célpontja a terrorizmusnak, de számolnia kell lehetséges következményeivel: magyar állampolgárok, utazók és nemzetközi műveletekben szolgáló katonák kerülhetnek veszélybe, magyar gazdasági érdekeltségek, kritikus infrastruktúrák sérülhetnek. Az ország területe menekültek vagy terroristák számára tranzitútvonallá, az előbbiek célállomásává is válhat.
Magyarország számára kiemelt jelentőségű a leszerelési és fegyverzetkorlátozási egyezmények megőrzése. Különösen fontos az európai hagyományos fegyveres erők csökkentéséről szóló szerződés, a nukleáris non-proliferációs rendszer további gyengülésének megakadályozása, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) kidolgozott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések érvényesülése.

Magyarország az Európai Unióban

Magyarország az unió teljes jogú tagjaként „politika-alakítóvá” válik, maga mögött hagyja a korábbi „politika-elfogadó” státusszal járó passzív, reagáló, taktikai kérdésekre koncentráló magatartást és gondolkodást, ha az ehhez szükséges költségvetési forrásokat és a megfelelően képzett szakértőket biztosítani tudja. Befolyása, érdekérvényesítési képessége attól is függ, hogy miként járul hozzá a közös célok eléréséhez.
Az ország következő években történelmének kiemelkedő nemzeti fejlesztési programját valósíthatja meg, korszerűsítve infrastruktúráját, erősítve gazdasági és humán versenyképességét, növelve a foglalkoztatottak számát, javítva a környezet minőségét. Közvetlen pozitív hatás várható a közösségi források hatékony felhasználásától és a szomszédos országok taggá válásától.
Magyarországnak fel kell zárkóznia a gazdaságilag fejlettebb tagállamokhoz, és ki kell használnia a földrajzi fekvéséből adódó lehetőségeket. Az ország a rendszerváltás óta (bruttó hazai termék alapján mért) gazdasági lemaradásának több mint negyedét dolgozta le; a felzárkózást a jó termelékenységi mutatók ellenére az alacsony foglalkoztatottság lassította. A gyorsításhoz biztosítani kell a további jelentős tőkebeáramlás feltételeit és enyhíteni azoknak a tényezőknek a hatását, amelyek a külső egyensúly hiányát okozzák, de nem kötődnek a modernizációhoz.
Magyarország nemzetközi teljesítőképessége szorosan összefügg az Unió versenyképességének alakulásával. Az ország érdekeit befelé az integrációt erősítő, kifelé a nyitottságát megőrző, demokratikusan, átláthatóan és hatékonyan működő Unió szolgálja.
A magyar gazdaság számára meghatározó európai piacon egyre intenzívebb a verseny a tőkéért, a termelési-szolgáltatási bázisokért. Magyarország helytállásának fontos eleme, hogy megőrizze nyitottságát, továbbra is vonzza a transznacionális vállalatokat, erősítse hazai beszállítóikat, a kis- és középvállalatokat, és bekapcsolódjon az Unió egész piacán működő nagyvállalatok termelési-szolgáltatási hálózatába.
Ahogy az unió egyre inkább valóságos globális politikai tényezővé válik, úgy tükröződhetnek Magyarország globális érdekei egyre hatékonyabban a közösségi politikákban, a közös kül- és biztonságpolitikában, az európai biztonság- és védelempolitikában.
Az uniós külkapcsolatok Magyarország külkapcsolatai is. Az európai szomszédságpolitika szolgálja a magyar regionális politika stabilizációs céljait, hozzájárul az érintett országokban élő magyar kisebbségek helyzetének javulásához, és lehetőséget kínál az Unió egészének is hozzáadott értéket jelentő magyar tevékenységre. Az európai bel- és igazságügyi együttműködés révén erősödik a magyar állampolgárok védettsége.

Magyarország és a NATO

A NATO az euroatlanti kollektív védelem letéteményese, az európai biztonság létfontosságú eleme, az Egyesült Államok európai biztonsági szerepvállalásának legfőbb intézményes kerete, egyben Magyarország biztonságának – mindenekelőtt hagyományos, katonai értelemben – elsődleges garanciája.
Magyarország erősíteni szándékozik az atlanti együttműködést, az európai-amerikai cselekvési egységet, a NATO biztonságpolitikai-stratégiai konzultációs szerepét. Érdeke, hogy a szervezet felkészüljön tágabb földrajzi hatókörű válságkezelésre és folytatódjon a bővítése a közös értékek és a tagságot kérelmezők felkészültsége alapján.
Magyarország határozott törekvése, hogy a NATO és az Európai Unió érdemi gyakorlati és politikai együttműködése erősödjön, és a két szervezet egységesen lépjen fel a nemzetközi biztonság bonyolult, kényes kérdéseiben.

Magyarország és a szomszédos országok

Magyarország kül- és biztonságpolitikai, nemzetpolitikai, gazdasági törekvéseinek kiemelt területe a szomszédokkal kialakított kapcsolatrendszer. Az ország biztonságára legközvetlenebbül a térségében végbemenő politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok hatnak. Alapvető magyar érdek Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa stabilitása, demokratikus és piacgazdasági fejlődése, egyre mélyülő együttműködése. Fontos a szervezett bűnözés, a korrupció, az instabilitás leküzdése, a fegyverek, robbanó- és egyéb veszélyes anyagok forgalmának megakadályozása a régió államaiban.
Magyarország stratégiai érdeke, hogy a térség országai feleljenek meg a csatlakozás politikai és gazdasági feltételeinek, váljanak az unió és a NATO tagjává, és hogy ilyen irányú törekvéseiket politikailag támogassa, felkészülésüket gyakorlati eszközökkel segítse. Magyarország messzemenően támogatja a szomszédos Horvátország uniós és NATO-csatlakozását, Szerbia integrációs perspektívájának fokozatos valóra váltását. Kulcskérdésnek tekinti a nyugat-balkáni stabilizációt, a térség országainak felkészülését az EU- és NATO-partnerségre. Törekszik a térség országainak uniós taggá válása után megmaradó kisebbségpolitikai, ökológiai, vízügyi és más problémák megoldására, illetve kezelésére.
A közép-, délkelet- és kelet-európai térség gazdasági jelentőségét a folyamatosan bővülő áru- és szolgáltatás-kereskedelem mellett az oda irányuló, növekvő mértékű magyar befektetések is alátámasztják. A fenntartható fejlődés biztosításában meghatározó infrastruktúra, tudomány, kutatás-fejlesztés és innováció, egészségügy, oktatás, környezetgazdálkodás rendszereinek összehangolása javítja az együttműködés feltételeit, az egyes országok, valamint a térség versenyképességét. A tőke- és technológiaáramlás, a termelési kooperációk és a kereskedelem előnyeinek közös vagy összehangolt kihasználása sikeresebbé teszi a régió valamennyi országát. Az európai uniós források bevonásával megvalósuló, közösen kialakított fejlesztési programokkal nemzetgazdaságaik működése még hatékonyabbá tehető.
Magyarország és a szomszéd államok uniós tagsága egyszerre nyit tágabb teret a regionális együttműködésnek és a versenynek. Politikai és gazdasági kapcsolatrendszere révén Magyarország jó lehetőségekkel rendelkezik a Duna mentén, a Kárpát-medencében és a Balkánon. Földrajzi fekvése a felértékelődő kelet-nyugati és észak-déli nemzetközi útvonalak metszéspontjában lehetőséget kínál a közúti, vasúti és folyami infrastruktúra, a tranzitútvonalak fejlesztésére és az energiaellátás diverzifikációjára.

Magyar nemzet, magyar identitás

A magyar azonosságtudatot sajátos nemzeti, közép-európai és európai értékek, érdekek és tapasztalatok alakítják. A magyar nemzet hármas földrajzi-politikai tagoltságban él: Magyarországon, a szomszédos országokban honos kisebbségi magyar közösségekben, valamint a diaszpórában. Összetartozásának, az egymásért érzett felelősségnek az alapját a közös nyelv, a kulturális és történeti identitás adja.
Magyarország érdeke, hogy egyszerre legyen eredményes a szomszédos országokkal a közös biztonsági, gazdasági és egyéb érdekek mentén alakított államközi együttműködésben és az ottani magyar közösségekhez fűződő viszonyban. Ehhez elengedhetetlen, hogy az érintett országok többségi és kisebbségi közösségei is kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsanak ki egymással.
Az unión belüli és kívüli magyar közösségek helyzete jelentősen különbözik egymástól. A Schengen-tagság tovább differenciál. Az unión belüli határok teljes megnyitása új minőséget ad a szomszédsági kapcsolatoknak, új fejlődési lehetőségeket nyújt a határrégióknak, felértékeli a határ menti kistérségi együttműködéseket, az érintett viszonylatokban elhárítja az akadályokat a magyar–magyar kapcsolatok elől. E pozitív hatást erősíti a magyar politika törekvése, hogy uniós források bevonásával fejlessze a határ menti közlekedési infrastruktúrát. A vízumkötelezett országok magyar nemzetiségű állampolgárai számára a kapcsolattartás zavartalanságának megőrzése viszont külön megoldásokat sürget.
A bővülő unió keretet ad a magyar nemzet fejlődésének, integrációjának csakúgy, mint a magyar nemzetpolitikának és szomszédságpolitikának. Magyar érdek, hogy a kulturális örökség és sokszínűség jegyében az unió védje és fejlessze a nyelvi, a kulturális és a kisebbségi jogokat, segítse az anyaországok és a kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását.
A szubszidiaritás elvének egyre szélesebb körű érvényesülése érdemi decentralizációt hozhat a térségben is, segítheti a kisebbségi magyar közösségek regionális szerveződését, a többség-kisebbség viszony kedvező alakulását, új esélyt teremtve az autonómia törekvések megvalósításához. Magyarország, miközben az unió bővítésének köszönhetően új alapokra helyezi együttműködését a szomszéd államokkal, továbbra is szem előtt tartja és támogatja a kisebbségi magyar közösségek legitim törekvéseit, aktívan hozzájárul gazdasági és társadalmi fejlődésükhöz.

V. A STRATÉGIA FŐIRÁNYAI


A stratégia egymást feltételező és kiegészítő három főirányának cselekvési keretét és alapját az uniós tagság adja.
Fő partnereink az Európai Unió tagállamai és a szomszédos országok, az Amerikai Egyesült Államok és a NATO-szövetségesek.
Magyarország különös gondot fordít kapcsolatainak, együttműködésének ápolására a legfontosabb gazdasági, kulturális és civilkapcsolati partnerországokkal. Érdeke az unión belüli hatékony együttműködés a visegrádi országokkal, az EU-tag szomszédokkal, támogatva a még nem EU-tag szomszédok európai integrációját, illetve közeledését.
Az Amerikai Egyesült Államok kiemelt szövetséges, a globális politika meghatározó szereplője, részvétele elengedhetetlen a világproblémák megoldását célzó erőfeszítések sikeréhez.
Magyarország az Európai Unió és a NATO által folytatott párbeszéd keretében, és a kétoldalú gazdasági érdekek alapján fejleszti partneri viszonyát Oroszországgal.
A kapcsolatok fejlesztése Kínával, Indiával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, illetve a világ más gyorsan fejlődő régióival, országaival bővíti az exportlehetőségeket, erősíti a magyar versenyképességet.

Első főirány: versenyképes Magyarország az Európai Unióban

Egységes érték- és érdekközösség
Az Európai Unió az európai civilizációs örökség talaján álló, polgárai jólétét és biztonságát szolgáló, szolidáris érték- és érdekközösség. Magyar felfogás szerint sikeréhez szükség van az európai értékek pozitív, az európaiság tudatát, az integráció kohézióját erősítő meghatározására, az unió 21. századi küldetésének és a politikai integráció távlatának rögzítésére.
Magyarország cselekvőképes, egységét megőrző, hatékony, demokratikusan és átláthatóan működő unióban érdekelt. Ezt szolgálhatja a tagállamok egyes csoportjainak megerősített együttműködése, amennyiben az integráció elmélyítését célozza, a közösség egészének hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, és nyitott valamennyi tagállam számára.

Magyarország az unióban
Magyarország a közösség mélyítését, az európai építkezést szolgáló együttműködések aktív alakítója kíván lenni. Kezdeményező szerepet vállal az uniós polgárok életszínvonalának és életminőségének javítását szolgáló intézkedésekben, az uniós politikák fejlesztésében. A többi tagállammal együttműködve keresi a választ az integrációt érő belső és külső kihívásokra, kész tevékenyen hozzájárulni a belső és a külső fenyegetések elhárításához, az uniós polgárok széles értelemben vett biztonságának erősítéséhez.
A közeli évek kiemelt feladata:
– a szabadság, biztonság és jog térsége, a schengeni övezet nyújtotta lehetőségek teljes kiaknázása;
– a szerves beépülés a formálódó kül- és biztonságpolitikai szervezetbe, az európai külügyi szolgálatba;
– a következő költségvetési felülvizsgálat során az uniós politikák meghatározó szerepének biztosítása, megfelelő finanszírozás a saját források rendszerének átalakítása révén;
– a felkészülés a 2011. évi uniós elnökség sikeres lebonyolítására;
– az euróövezeti csatlakozás feltételeinek megteremtése és az euró magyarországi bevezetése;
– a lisszaboni stratégia felülvizsgálata, az unió versenyképességének erősítése.

Versenyképes és szolidáris unió
Magyarország célja az egységes, a globális kihívásokra közösen reagáló, a közösen kitűzött célok elérése érdekében együttműködő, összetartozását elmélyítő, polgáraihoz közeli unió intézményeinek, közösségi döntéshozatalának erősítése, valamint a belső piac és a négy szabadság kiteljesítése.
A lisszaboni célok következetes érvényesítése, a valóban egységes piac méreteiből adódó előnyök kihasználása, az unió fenntartható fejlődésének biztosítása és ezzel összhangban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása a munkaerőpiac, a szociális ellátórendszerek, az oktatás és a képzés reformja révén egyben a legjobb esélyt is jelenti a biztonságot nagyobb rugalmassággal ötvöző európai szociális modell fenntartására. E törekvéseket a jóléti társadalmakban elengedhetetlen szociális párbeszéd minél szélesebb körű kiterjesztésének kell kísérnie.
A már meglévő uniós politikák fenntartása, korszerűsítése, hatékonyságának erősítése mellett szükség van újak kialakítására is. Fontos
– a tagállamok gazdasági felemelkedését szolgáló, a közösség egészének versenyképességét elősegítő kohéziós politika megőrzése, finanszírozásának megerősítése;
– a megújuló mezőgazdasági politika közösségi hatáskörben tartása;
– a közös kutatási-fejlesztési politika bővítése;
– a közös kül- és biztonságpolitika, az európai biztonság- és védelempolitika, a bel- és igazságügyi politika határozott továbbfejlesztése;
– átfogó, a migráció valamennyi szakaszát, kiváltó okait magába foglaló, a belépést, tartózkodást, valamint a beilleszkedést és a hazatérést figyelembe vevő közös migrációs és menekültügyi politika kidolgozása;
– az infrastruktúra, a hálózati kapcsolatok fejlesztésére és finanszírozására is kiterjedő energiapolitika kialakítása.

Nyitott unió
A globális szerepre hivatott uniónak külkapcsolataiban is érvényesítenie kell a fenntarthatóság – versenyképesség, biztonság, környezetvédelem, társadalmi értékek és kohézió – szempontjait.
Magyarország célja, hogy folytatódjon az unió bővítése az értékeit, céljait osztó, a csatlakozás politikai, gazdasági, intézményi feltételeit teljesítő, a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogokat tiszteletben tartó és érvényesítő, demokráciaként, piacgazdaságként működő, a belső kohéziót erősítő európai országokkal, megvalósítva Európa egyesülését. Az uniónak hiteles európai perspektívát kell kínálnia az azonos értékeket valló európai országok számára.

Második főirány: sikeres magyarság a régióban

Térségi együttműködés és belső integráció
Magyarország modernizációja, európai uniós és regionális érdekeinek érvényesítése érdekében kiaknázza – különösen a közép-európai – együttműködési és koalíciókötési lehetőségeket. Támaszkodik a szomszédos, a dél-német és az észak-olasz térségek húzóerejére, a Visegrádi Együttműködésre és a Regionális Partnerségre, az új uniós tagállamok modernizációs kérdésekben természetes érdekközösségére. A stratégiában megfogalmazott érdekei érvényesítéséhez koalíciós partnereket keres az unióban. Szorgalmazza a közös kulturális, történeti értékeken és gazdasági érdekeken alapuló közép-európai regionális tudat és együttműködés erősítését.
Magyarország kezdeményezi a kapcsolatok építését, a kölcsönös előnyök feltárását és kiaknázását a Duna menti, Kárpát-medencei és nyugat-balkáni térségben. A két- és többoldalú együttműködések, a regionális kezdeményezések együttes lehetőségeinek maradéktalan kihasználására törekszik. Célja, hogy regionális tőkebefektető szerepét erősítse, hozzájárulva ezzel a térség fejlődéséhez. Együttműködést kínál a határokon átnyúló biztonsági kockázatok kezelésében, különös tekintettel a kábítószer-kereskedelemre, az embercsempészetre, a lőfegyverek, az illegális termékek és technológiák csempészetére, valamint a terrorizmus esetleges térségbeli megjelenésére.
Magyarország a gazdaság- és közlekedéspolitikára, a környezetbiztonságra – különösen az árvízvédelemre, a környezet- és természetvédelemre –, az energiára, a területfejlesztésre, a kisebbségpolitikára, a civil társadalomra egyaránt kiterjedő modernizációs partnerségre törekszik a térség országaival.
Az ágazati és régióközi kapcsolatok erősítése, a határ menti régiók hátrányos helyzetének felszámolása érdekében is kezdeményezi
– a terület- és infrastruktúrafejlesztési tervek összehangolását,
– a határ menti, a határokon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztését,
– a környezetvédelmi és az energetikai együttműködést,
– a védelempolitikai, képességfejlesztési elképzelések összehangolását.
Magyarország az unió kohéziós és területfejlesztési támogatásait felhasználja az Európai Területi Együttműködési Programok által érintett határ menti térségek fejlesztésére, kelet-európai és délkelet-európai transznacionális együttműködési programok indítására. Ösztönzi a transz-európai hálózat energia-infrastruktúra projektjeinek részben uniós finanszírozását. Szorgalmazza a határátlépés korlátainak lebontását, illetve enyhítését, az uniós vízumkönnyítést, illetve liberalizációt, s kishatárforgalmi megállapodásokkal nyújt többletlehetőségeket a kapcsolattartásra.
Magyarország – a történelmi konfliktusok politikai lezárása, megnyugtató kezelése érdekében is – nagy súlyt helyez arra, hogy a szomszédos országokkal közösen ápolja a régió valamennyi nemzetének közös értékét képező, nagy jelentőségű történeti, kulturális örökséget. Folytatja a közös műemlékvédelmi, levéltári, könyvtári programokat. Fejleszti a közös kulturális örökséget a turizmussal összekapcsoló, a határokon átnyúló programokat. Támogatja a közép-európai országok fiataljai számára kialakítandó, a közös történelmi múltat feldolgozó oktatási programokat. Elősegíti a térség országainak önkormányzatai, civil szervezetei és szakmai műhelyei közti kapcsolattartást.

Térségi stabilizáció, európai integráció, NATO-csatlakozás
Magyarország támogatja, és segíti a térség országainak euroatlanti közeledését-integrációját. Uniós és atlanti partnereivel együtt részt vesz a térség stabilizálásában, a válságkezelő műveletekben, a fegyverzetellenőrzési és non-proliferációs rendszerek meghonosításában, a demokratikus jogállami intézmények fejlesztésében. Aktív szerepet vállal a térség bel- és igazságügyi kockázatainak feltárásában és elhárításában, az európai integrációt célul kitűző országok intézményrendszerének közelítésében az uniós követelményekhez, segítve ezzel az unió törekvéseit is.
Magyarország hatékony európai szomszédságpolitikát támogat, amely kiegyensúlyozott – az együttműködésen és a kockázatok kezelésén alapuló – kapcsolatokat épít keleti és déli irányban, és nyitva tartja a kelet-európai országok, köztük Ukrajna és Moldova uniós csatlakozásának lehetőségét; felkészülésüket politikai és gyakorlati eszközökkel támogatja. Erősíti jelenlétét az európai szomszédságpolitika keleti partnerországaiban.

A kisebbségi közösségek: kulcsszereplők a térség belső és európai integrációjában
Az uniós keret esély a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy kulcsfontosságú, pozitív szerepet játsszanak a kétoldalú kapcsolatokban, az államoknak pedig arra, hogy párhuzamos, a közös regionális fejlesztési elképzelésekkel összehangolt stratégiákat alakítsanak ki a kisebbségek érdekében.
Ebből kiindulva Magyarország
– nagy figyelmet fordít a térség kulturális sokszínűségének, többnyelvűségének megőrzésére;
– bátorítja a többnemzetiségű területek aktív részvételét a határokon átívelő nagyrégiók kialakításában;
– az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban álló egyéni és közösségi autonómiák révén is szorgalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek és tagjaik jogainak érvényesítését, fejlődésük feltételeinek biztosítását;
– támogatja a régiók Európájának eszméjét, szorgalmazza az unión belüli együttműködési formák kiaknázását a regionális, köztük kisebbségi közösségek fejlesztése érdekében.

Támogatás a kisebbségeknek
Magyarország
– a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unióban és kiemelten közvetlen térségében támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek diszkriminációmentes fejlődését, közösségépítését segítő kezdeményezéseket;
– arra törekszik, hogy az egyéni emberi jogok mellett teret nyerjen a közösségi jogok elfogadottsága, a kisebbségi létből fakadó hátrányok kiegyenlítése;
– fejleszti a magyarországi kisebbségi önkormányzati modellt, közös kulturális, oktatási, gazdasági programokat indít a kisebbségek anyaországaival;
– rendezett, intézményes együttműködés kialakítására törekszik a magyar állam területén élő kisebbségi közösségekkel, valamint a határokon kívül élő, magyar anyanyelvű, magyar nemzeti, illetve származástudattal rendelkező kisebbségi és diaszpóra-közösségekkel – e közösségek fejlesztése és támogatása érdekében.
Magyarország abból indul ki, hogy a kisebbségben és diaszpórában élő magyarok önszerveződése, közösségépítő munkája elengedhetetlen a magyar közösség, a magyar kultúra ottani fennmaradásához. Ezért
– támogatja a többségi és a magyarországi intézményekkel egyaránt szoros kapcsolatban álló, nyitott, kisebbségi oktatási, kulturális, egyházi és tömegtájékoztatási intézményrendszert;
– az uniós elvekkel, gyakorlattal és pályázati rendszerekkel összhangban, az érintett államokkal és közösségekkel felelős partnerségben, támogatásban részesíti a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket;
– az identitásmegőrző normatív támogatások mellett a versenyképességet és ezzel a szülőföldön boldogulást szolgáló, uniós forrásokat is felhasználó fejlesztésekre összpontosít;
– arányosan nagyobb támogatást nyújt az uniós keret adta előnyöket és lehetőségeket egyelőre nem élvező vajdasági és kárpátaljai magyar közösségeknek;
– a korábban kivándoroltak leszármazottai, valamint a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok alkotta diaszpórákban nyelvi, kulturális eszközökkel ápolja a magyar identitástudatot, ösztönzi az anyaországi kötődést erősítő közösségi formák létrejöttét, megteremtve a lehetőséget arra, hogy a diaszpórában élő magyarok támogassák az ország céljait.

Harmadik főirány: felelős Magyarország a világban

A magyar külpolitika következetesen törekszik a demokratikus értékek érvényesülésének világméretű előmozdítására, összhangban az egyetemes nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmányában foglalt elveivel.
Az ENSZ szerepe és felelőssége meghatározó a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok nemzetközi védelmében, a globális kihívások és fenyegetések kezelésében. Fontos feladata a béketámogató műveletek, a humanitárius segélyezés, a nemzetközi cselekvés koordinációja és normáinak megalkotása. Figyelemre méltó az új megközelítés, amely egységesen kívánja kezelni a fejlesztési, segély- és környezetvédelmi programokat, figyelembe véve a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok közötti kölcsönhatásokat is.
Az egymást kiegészítő és támogató két- és többoldalú diplomácia kulcs a sikeres nemzetközi gazdasági kapcsolatokhoz is. Magyarország ennek jegyében tevékenyen részt vesz a gazdasági és kereskedelmi együttműködés feltételeinek alakításában döntő szerepet játszó nemzetközi szervezetek, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank (WB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkájában.
Magyarország magáénak vallja az Európai Biztonsági Stratégia alapállítását, amely szerint a fejlődés előfeltétele a biztonság, és előnyben részesíti a tartós megoldásokat szolgáló, békés, polgári eszközöket. Részben önállóan, de döntően multilaterális keretekben – elsősorban európai uniós partnereivel és NATO-szövetségeseivel együtt –, azért tevékenykedik, hogy
– hozzájáruljon a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához a béketámogató műveletekben való részvétel, a jó kormányzás, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok támogatása révén;
– a nemzetközi jogi normákkal összhangban elősegítse a regionális, államok közötti és országokon belüli konfliktusok megelőzését, illetve rendezését;
– szorgalmazza a nemzetközi szereplők – államok, nemzetközi szervezetek, nemzeti és nemzetközi nem-kormányzati szervezetek – konstruktív együttműködését;
– értékalapon erősítse a – kisebbségi jogi garanciákat kiszélesítő – nemzetközi jogot, a hatékony multilateralizmust, a nemzetközi szervezeteket;
– aktív szerepet vállaljon a globális problémák kezelésére hivatott nemzetközi intézményekben, mindenekelőtt az ENSZ-ben, és támogassa reformjukat;
– tevőlegesen támogassa a demokratikus értékek általános érvényesülését, az euroatlanti térségen túli térnyerését;
– a magyar nemzetközi fejlesztési politika kiszélesítésével támogassa a demokratikus fejlődést, enyhítse a szegénységet, egyben elősegítse a magyar vállalati megjelenést;
– hozzájáruljon a nemzetközi közösségnek a környezetromlás, az éghajlatváltozás lassítását, illetve megállítását szolgáló erőfeszítéseihez;
– hozzájáruljon az euroatlanti térség tartós stabilitásához, konfliktusainak átfogó rendezéséhez, a biztonságát érintő fenyegetések, elsősorban a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a szervezett bűnözés, a tömeges migrációs hullámok visszaszorításához;
– tartósan megőrizze a NATO-nak az euroatlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepét, tevékenységét a 21. század megváltozott biztonságpolitikai körülményeihez igazítsa;
– megőrizze az atlanti kapcsolatrendszer szilárdságát, beleértve az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét és aktív szerepvállalását, a NATO bővítését, az Európai Unió és a NATO együttműködésének erősítését;
– tevőlegesen támogassa az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, az európai biztonság- és védelempolitikát, az unió polgári és katonai, diplomáciai, fejlesztési, kereskedelmi és környezetpolitikai eszközöket kombináló fellépését, elsősorban az európai térségben.

VI. MAGYARORSZÁG CSELEKVÉSI TERÜLETEI


Biztonság

Magyarország a jövőben is részt vesz a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló béketámogató műveletekben. Növeli védelmi költségvetését, fejleszti felajánlott erőinek katonai, rendvédelmi és polgári komponensét, az ország nemzetközi súlyát és szerepét erősítő képességeket. Aktív szerepet vállal a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban. Hozzájárul a közegészségügyi-járványügyi és élelmiszer-biztonság magas szintjének garantálásához, mind a bioterrorizmusból eredő fenyegetésekkel, mind a véletlenszerű kockázatokkal szemben.
A terrorizmus ellen folytatott küzdelem elsődleges kerete az ENSZ, a NATO és az Európai Unió. A Magyar Köztársaság hozzájárul a veszélyek elhárítását, a megelőzést és az esetleg szükséges beavatkozást célzó közös intézkedésekhez. Szorgalmazza a jó kormányzás, az emberi jogok, a demokrácia, valamint az oktatás és a gazdasági prosperitás előmozdítását, ami egyúttal erősíti a stabilitást, és gyengíti a terrorizmus, a szélsőséges ideológiák által vezérelt csoportok hivatkozási alapját.
Magyarország elő kívánja segíteni, hogy a különböző kultúrák jobban megértsék egymást. Az érdeklődő országok, társadalmak rendelkezésére bocsátja a rendszerváltozáskor, a diktatórikus rendszerből a demokráciába való átmenet idején felhalmozott tapasztalatait.
A biztonság társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőit komplex módon kezelve, Magyarország nagy figyelmet szentel az energiabiztonságnak. Ez megköveteli a hazai erőfeszítéseket az energiahatékonyság növelésére, a fogyasztási struktúra módosítására, a megújuló energiaforrások előállítására és felhasználására, éppen úgy, mint a diplomácia erőfeszítéseit az energiaimport biztosítására, a források és útvonalak diverzifikálására. Szorgalmazza az unió közös energiapolitikájának kialakítását, az ellátásbiztonság uniós szintű megteremtését.
A fenntartható fejlődést érintő legkomolyabb környezeti kockázati tényezővé lépett elő az éghajlatváltozás. Magyarország erőfeszítései, az uniós stratégiával és cselekvéssel összhangban, arra irányulnak, hogy – egyebek mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása révén – a minimumra csökkenjen a várhatóan drasztikus hatással járó globális környezetváltozás valószínűsége, egyúttal mind a lakosság, mind a védekezésért felelős szervezetek felkészüljenek a már elkerülhetetlennek látszó következmények kezelésére.

Gazdaság

Magyarország célja, hogy a gazdaság teljesítménye és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ennek alapja egy, tartós államháztartási és külső egyensúlyon nyugvó, növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitika. A stratégia által felölelt időszakban várható gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatok megnövelik az államháztartás jövőbeli kiadásait, amelyek fedezetét egyre kevesebb adó- és járulékfizetőnek kell előteremtenie. Ezért olyan változtatásokat kell beindítani és megvalósítani, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek az állam alapfeladatai. Az országok és nagy régiók közötti versenyben a sikerhez ki kell alakítani a felmerülő kihívások gyors és adekvát megválaszolásához nélkülözhetetlen rugalmas alkalmazkodás feltételrendszerét.
A növekedés fő hajtóerejét a következő években is a beruházások és az exportnövekedés jelentik. Magyarország nyitott gazdaságában a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok meghatározó szerepet játszanak. A stabil, fenntartható növekedéshez elengedhetetlen a kiszámítható külgazdasági környezet. Magyarország az unió tagjaként, a közösségi politikákkal összhangban, multilaterális és kétoldalú kapcsolataiban egyaránt szorgalmazza a gazdasági együttműködés fejlődését gátló akadályok lebontását, a nemzetközi kereskedelem szabályrendszerének kölcsönösen előnyös továbbfejlesztését. Figyelmet fordít a kormányzati és vállalati külkapcsolatok egymásra hatásából adódó lehetőségek kihasználására. A sikeres cégkapcsolatok segítik az államközi kapcsolatok fejlődését is, mint ahogy a jó államközi viszony is egyengeti az üzleti kooperációk útját.
Az ország célja, hogy külső versenyképességének prioritást élvező fejlesztése érdekében a foglalkoztatás bővítésére, a munkaerő képzettségi mutatóinak, a fizikai infrastruktúra minőségének javítására és a beruházások ösztönzésére uniós forrásokat is összpontosítson, azok hatékony felhasználását ösztönözze, és szigorúan ellenőrizze.
Magyarország fejlődésének tudás- és technológia-intenzív húzóágazatai magas hozzáadott értéket képviselnek. Ilyen a modern, innovatív ipar (elektrotechnika, környezettechnológia, autóipar, gyógyszeripar, biotechnológia, bioenergia, info-kommunikáció), az üzleti-kereskedelmi szolgáltatás (európai közlekedési hálózatok és a rájuk épülő pénzügyi-logisztikai központok, regionális üzleti-szolgáltató központok), és az idegenforgalom (főként az egészség-, kulturális és kongresszusi turizmus). Különleges figyelmet érdemel a magyar agrár-élelmiszeripari potenciál – európai és globális trendekhez alkalmazkodó – teljes körű kiaknázása, a marketing teljes eszköztárának alkalmazásával, a piackutató-feltáró munka erősítésével. Komoly lehetőségeket rejt a környezetvédelmi iparág exportteljesítményének növelése, a befektetések elősegítése e téren.
A magyar külkereskedelemben tartósan meghatározó súlyt képvisel az Európai Unió országaival lebonyolított áru- és szolgáltatásforgalom. Az ország célja az egységes uniós belső piac kiteljesítése és az ebből adódó gazdasági együttműködési lehetőségek lehető legteljesebb kihasználása. A külgazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésében emellett kiemelt irányt jelentenek Oroszország és egyes kelet-európai országok, Délkelet-Európa, az Egyesült Államok, Kína és más ázsiai országok, valamint a Közel-Kelet értékesítési piacai. Az állam segítséget nyújt a hazai vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok nemzetközivé válásához, részt vállalva az exportlehetőségek felkutatásában, a partnerkeresésben és a marketingben.
Magyarország támogatja a nemzetközi működőtőke-áramlás hatékony multilaterális szabályozására irányuló kezdeményezéseket. A külföldi működő tőke alapvetően korlátozásoktól mentes magyarországi beáramlását a hazai jogszabályokon túl nemzetközi kötelezettségvállalások is garantálják. Az ország ezekkel összhangban kedvező feltételeket biztosít a külföldi működő tőke folyamatos beáramlásához és tartós jelenlétéhez, valamint segíti a külföldre – elsősorban a közép- és kelet-európai, valamint a balkáni térségbe – irányuló magyar működőtőke-befektetéseket, amelyek erősítik az ország gazdasági potenciálját.
A fejlett európai gazdaságokhoz való mielőbbi felzárkózáshoz szükséges gyors növekedés csak a hazai tőkeállomány folyamatos bővülésével és megújulásával biztosítható. Magyarországon a nemzetközi működő tőke szerepe ebben jelenleg meghatározó és – figyelemmel a gazdasági szereplők megtakarítási hajlandóságára – még hosszabb időn át az is marad. Nagy kihívás az egyre élesedő verseny a beruházási tőkéért, mivel a szűkülő nemzetközi pénzpiaci likviditás átrendezi a hagyományos pénzpiaci kapcsolatokat is. Ezért az elkövetkező időszak kiemelt feladata a gazdaság tőkevonzó képességének további javítása, a már megvalósult külföldi beruházások integrációjának elmélyítése.

Környezet

Az éghajlatváltozási problémák, az országhatárokon átterjedő környezeti hatások eredményeként nő a környezetvédelem politikaformáló, a külkapcsolatokat is jelentősen befolyásoló szerepe. Fenntartható fejlődése, tágan értelmezett versenyképességének erősítése érdekében Magyarország arra törekszik, hogy tevékenyen részt vegyen
– a globális környezeti kihívások kezelésében, különösen az éghajlatváltozás és a megújuló energiahasznosítás, a biológiai sokféleség megőrzése, az egészséges életfeltételek és az életminőség javítása terén kifejtett nemzetközi erőfeszítésekben,
– a környezetbiztonság növelésében, a környezetromlást előidéző kockázatok, különösen az árvízveszély csökkentésére irányuló nemzetközi jogi és műszaki-szabályozási együttműködésben.

Nemzetközi fejlesztési együttműködés

Magyarország támogatja a nemzetközi donorközösségnek az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai jegyében, a globális kihívások kezelése, mindenekelőtt a szegénység enyhítése, az elmaradott térségek támogatása, az éhezés, a járványok és fertőzések mérséklése, az iskoláztatás, a női egyenjogúság és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit.
Magyarország érdeke, hogy kivegye részét a nemzetközi fejlesztési együttműködésből, amely a felzárkóztatás, a fejlettségbeli különbségek csökkentése révén mind a biztonságot, mind a gazdasági kapcsolatokat erősíti. Uniós tagként vállalt kötelezettségének megfelelően, 2010-ben nemzeti jövedelme 0,17%-át, 2015-ben 0,33%-át fordítja a fejlesztési együttműködésre, amelyben komoly szerepet kapnak a magyar civil segélyszervezetek.
Magyarország egyetért azzal, hogy a legsürgetőbb feladat az afrikai szegénység csökkentése és a nélkülözés mérséklése. Egyúttal arra törekszik, hogy a nemzetközi donorközösség földrajzilag kiegyensúlyozottan alakítsa fejlesztési politikáját. Szoros nemzetközi fejlesztési együttműködési partneri viszonyt tart fenn Európa keleti és déli térségével, valamint néhány rászoruló távol-keleti országgal. Kiveszi részét a természeti katasztrófák miatt szenvedő települések és térségek ellátási gondjainak enyhítéséből és a helyreállítási munkálatokból.

Migráció

Magyarország az uniós elvekkel és célokkal összhangban hatékonyan fellép az illegális migráció ellen. Szabályozott mederben tartja, és a gazdasági növekedés javára kiaknázza a természetes jelenségnek tekinthető legális migrációt. Felkészül a munkavállalók és más, hosszabb ideig itt tartózkodó külföldiek integrálására, fokozatosan emelve a társadalom befogadó készségének és képességének szintjét. Törekszik azon feltételek megteremtésére, amelyek a menekültek sikeres társadalmi, munkaerő-piaci integrációjához szükségesek, ugyanakkor megakadályozza, hogy a menekültügyi eljárást gazdasági migrációs célok érdekében vegyék igénybe. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szomszédos országokban és a diaszpórában élő, magyar nemzetiségű, illetve kulturális identitású bevándorlóknak, de – szem előtt tartva a szülőföldön való boldogulás kívánalmát – nem célja tömeges áttelepülésük ösztönzése.

Kultúra, tudomány, oktatás

A diplomáciai eszközrendszer bővülésével, a döntési folyamatok társadalmasításával, a médianyilvánosság robbanásszerű növekedésével a kultúra egyre erőteljesebben hat a külkapcsolatok alakulására is. Az új világ innovatív tényezőinek saját identitásuk, értékeik, kultúrájuk megtartása mellett képesnek kell lenniük az egyetemes értékek befogadására és kiegészítésére egyedi, nemzeti és regionális identitáson alapuló elemekkel. A gazdag és sokrétű kulturális hagyományokkal rendelkező Magyarország a kultúra, mint külkapcsolati tényező felértékelődésének egyértelmű haszonélvezője lehet.
Az országról alkotott képet minden egyes polgára alakítja saját magatartásával, tevékenységével, és ezzel részleges felelősséget visel alakulásáért. A kulturális külpolitika feladata – építve a 2011. évi uniós elnökségből adódó lehetőségekre is – korszerű és hiteles Magyarország- és magyarságkép megjelenítése, amely
– tükrözi, és közép-európai keretbe ágyazza a nemzeti kultúra egészét,
– megjeleníti az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját,
– épít a történelmi, szociológiai tényekre,
– bemutatja a magyar tudományos élet eredményeit,
– bemutatja a magyar sport sikereit és a nemzeti tudatban betöltött szerepét.
A magyar nemzet történelmi tapasztalatából, helyzetéből következő fontos magyar hozzájárulás az egymást kiegészítő, összenövő kultúrák gyakorlatának nemzetközi terjesztése, kifejezésre juttatva, hogy a kultúrák közötti ellentétek feloldhatók, a törésvonalak eltüntethetők, de legalábbis enyhíthetők.
A magyar tudomány feladata, hogy a hazai bázist erősítve integrálódjon a kutatás és fejlesztés nemzetközi rendszerébe, mindenekelőtt az Európai Kutatási Térségbe, kihasználva az uniós tagság kínálta előnyöket. Gondoskodnia kell arról, hogy a világban bárhol keletkező új tudományos eredmények a jövő magyar nemzedéke számára hozzáférhetőek és elsajátíthatóak legyenek, mindent el kell követnie, hogy a jövő felé fordítsa a társadalom figyelmét és erősítse készségét a megújulásra. A tudomány tárgyi eszközrendszerének koncentrációjával olyan központo(ka)t kell létrehozni, amelyek színvonala lehetővé teszi, hogy Magyarország kiemelkedő szerepet játsszon a tudományos megismerés területén kialakult nemzetközi, mindenekelőtt uniós munkamegosztásban.
A tudomány eredményeinek gazdasági hasznosításában, az innováció kiterjedt és világszerte gyorsuló folyamatában Magyarországnak az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia. Az ország célja, hogy a műszaki és természettudományos szakemberek arányát érzékelhetően növelve, a nemzetközi együttműködést kihasználva
– erősítse a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységet, és versenyképes innovációs kapacitásokat hozzon létre,
– elérje, majd meghaladja az uniós tagállamok innovációs dinamikájának átlagát,
– érzékelhetően növelje a piacra bevezetett új termékek arányát, a szabadalmak számát.
Az oktatás azzal szolgálhatja a magyar gazdaság és társadalom, és különösen a fiatal nemzedék nemzetközi versenyképességét, hogy rugalmasan alkalmazkodik a munkaerőpiac igényeihez, felkészít az élethosszig tartó tanulásra, kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelvek elsajátítására, az információs és kommunikáció-technológiai ismeretekre, erősíti a különböző kultúrák iránti nyitottságot. A felsőoktatás a képzés és a képzettek nemzetközi versenyképességének megteremtése mellett az akadémiai szféra és a gazdaság kapcsolatának erősítését is célozza. Feladata – az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térség részeként – az oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás növelése, a nagyobb mértékű szerepvállalás a nemzetközi oktatási piacon. Külföldi diákok magyarországi képzése hozzájárul az ország jobb megismertetéséhez, a magyar érdekérvényesítést segítő kapcsolati háló kialakításához.

VII. A KÜLKAPCSOLATI TEVÉKENYSÉG INTÉZMÉNYEI ÉS ESZKÖZEI


Az integráció és a globalizáció körülményei között az ország külkapcsolatai messze túlterjednek a hagyományos diplomácia területén megújuló, hatékony és koordinált eszközrendszert igényelnek, miközben a külpolitika és a diplomácia továbbra is a külkapcsolati rendszer vezető ága marad.
Magyarország külkapcsolatainak fejlesztésében, céljainak megvalósításában támaszkodik
– gazdasági erejére, teljesítményére,
– tudományos-technológiai, kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitására (az országban megtelepedett multinacionális vállalatokéra is),
– erősödő nemzetközi fejlesztési politikájára,
– az Európa-politikai és az ágazati – kitüntetetten külgazdasági – stratégiákban foglalt cél-, eszköz- és intézményrendszerre,
– az uniós, két- és többoldalú diplomáciát szolgáló, az ország egységes képviseletét megvalósító, integrált magyar külképviseleti rendszer egészére, benne a szakdiplomaták tevékenységére,
– a változó biztonságfelfogás jegyében egyre inkább a nemzetközi műveletek szolgálatába állított honvédségre, rendvédelmi és civil szakemberekre,
– a biztonsági kihívásokból fakadó veszélyek megelőzésére képes, a külföldi társszervekkel eredményesen együttműködő rendvédelmi szervekre és nemzetbiztonsági szolgálatokra,
– a határokon átnyúló lakossági, azon belül is a magyar–magyar kapcsolatokra,
– a nemzetpolitika intézményrendszerére,
– a kormányzati szervek mellett az önkormányzatok partnerkapcsolat-rendszerére, az együttműködést az állampolgárok szintjén megvalósító testvértelepülési kapcsolatokra, valamint az önkormányzati szövetségek uniós szervezetekben betöltött szerepére,
– a felsőoktatási intézmények kapcsolatrendszerére, az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térségben és az idegen nyelvű képzések révén kialakuló együttműködésre,
– a kulturális kapcsolatok intézményeire – benne a magyar kulturális intézetek külföldi hálózatára, az oktatási-kulturális szakdiplomatákra – és a magyar kulturális évadokra,
– a nemzetközi kapcsolatokat kutató műhelyek, a Külügyi Intézet háttértevékenységére,
– a külkapcsolatok alakításában szerepet vállaló civil szervezetekre.
A külkapcsolatok összkormányzati alakításában, az átfogó stratégia kidolgozásában és megvalósításában kulcsszereplő a miniszterelnök, a külügyminiszter, továbbá feladat- és hatáskörük szerint közreműködnek a miniszterek és a központi igazgatási szervek vezetői, az érintett kormánybiztosok és miniszteri megbízottak. A kormányzat mellett a köztársaság elnöke, az Országgyűlés és a parlamenti pártok játszanak kitüntetett szerepet. A külkapcsolati tevékenység aktív szereplői a reálgazdaságot képviselő munkaadói és munkavállalói szervezetek, az önkormányzatok és önkormányzati szövetségek, valamint a külpolitikai-külkapcsolati területen érdekelt civil szervezetek. Ez utóbbiak hasznos szerepet játszanak, például a magyar nemzetközi fejlesztési politikában, vagy a válságokat követő újjáépítésben. A nemzetközi kapcsolatok egyre szélesedő civil szektorát erősítik az uniós mobilitási, oktatásfejlesztési és kutatási együttműködések is.
A diplomáciában megkülönböztetett helyet kell kapnia a külgazdasági, nemzetpolitikai, kulturális, oktatási, sport-, műszaki-tudományos, környezetvédelmi, turisztikai, önkormányzati-regionális kapcsolatok fejlesztésének.
A külkapcsolatok átfogják az egész társadalmat, széles körű nem-kormányzati kapcsolatokat igényelnek, egyúttal megkövetelik a külügyi-külkapcsolati-diplomáciai munka szolgáltató funkcióinak és nyilvánosságának erősítését. A stratégia céljainak eléréséhez intenzív és jól átgondolt külkapcsolati együttműködésre van szükség, amelyet a kormány és a civil, nem-kormányzati szervezetek, gazdasági és szociális partnerek, a kultúra, tudomány és oktatás, valamint a sport világának képviselői rendszeres fórumokon, intézményesített párbeszéddel folyamatosan alakított konszenzus alapján tudnak eredményesen megvalósítani. A hatékony kormányzati végrehajtáshoz, a tárcák nemzetközi tevékenységének jobb összehangolásához, a felesleges párhuzamosságok kiiktatásához az aktív, folyamatos egyeztetésnek, a Külügyminisztérium koordináló szerepének az erősítésére van szükség.
Fontos az Európai Parlament magyar képviselői, az Európa Tanács, a Régiók Bizottsága, az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) delegáltjai, a Magyar Régiók brüsszeli képviselete és a brüsszeli EU Állandó Képviselet összehangolt fellépése a nemzeti érdekek hatékony érvényesítése érdekében.
A magyar külképviseleti rendszer korszerűsítése, feladatainak és hálózatának felülvizsgálata követi a külkapcsolati stratégia fő irányait. Gyarapodnak az újszerű formák és megoldások, mint például az uniós partnerekkel közös képviseletek, a közös állampolgári érdekvédelem, a közös vízumirodák és a más országok képviseletén szolgáló diplomaták. Újszerű egyes magyar külképviseletek regionális koordinációs szerepe a nemzetközi fejlesztési politika tervezésében és végrehajtásában.
A magyar állampolgárok és cégek egyre intenzívebb nemzetközi kapcsolataihoz igazodnia kell a konzuli tevékenységnek, a jogsegélynyújtásnak, tanácsadásnak és érdekvédelemnek. Különös figyelmet igényelnek a rendkívüli események, amikor természeti csapás, humanitárius katasztrófa, fegyveres konfliktus vagy terrortámadás érintettjei, szenvedő alanyai lehetnek magyar állampolgárok is. Az ország gazdasági érdekei is megkövetelik a minél intenzívebb kapcsolattartást a külföldön élő magyar állampolgárokkal.
A kormányzati és nem-kormányzati, civil külkapcsolati szereplők, kutatóműhelyek, valamint a parlamenti pártok bevonásával rendszeresen felül kell vizsgálni a külkapcsolati stratégiát, figyelembe véve a változó körülményeket és a tapasztalatokat. Ezen túl folyamatosan erősíteni kell a magyar külpolitika és külkapcsolatok politikai és társadalmi támogatottságát, a fő célokat övező egyetértést, ami kiszámíthatóbb, következetesebb, ezzel elfogadottabb politizálást tesz lehetővé, így nem csak a hatékony érdekérvényesítésnek, de a széles értelemben vett versenyképességnek is tényezője. A stratégiát – az érdekelt kormányzati és nem-kormányzati szereplőkkel konzultálva – a Külügyminisztérium, az érdekelt tárcák és a külképviseletek intézkedési tervek segítségével ültetik át a gyakorlatba.
A vázolt törekvések és cselekvés végső célja, hogy a magyar külkapcsolatok formálásában részt vevő kormányzati és nem-kormányzati szervezetek egymást kiegészítő, jól összehangolt együttműködése szolgálja az állampolgárok, a társadalom, a nemzet biztonságát, jólétét, gyarapodását.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére