• Tartalom

103/2008. (HK 19.) HM utasítás

103/2008. (HK 19.) HM u t a s í t á s

a Honvédelmi Minisztérium mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzata kiadásáról szóló 48/2007. (HK 11.) HM utasítás módosításáról*

2008.12.22.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a Honvédelmi Minisztérium mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzata kiadásáról szóló 48/2007. (HK 11.) HM utasítást (a továbbiakban: Ut.) az alábbiak szerint
módosítom:

1. § Az Ut. Mellékleteként kiadott „A Honvédelmi Minisztérium mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzata” (a továbbiakban: Szabályzat) 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

2. A végrehajtás szabályai
2.1. A kockázat azonosítása, az azonosítás kereteinek meghatározása
(1) A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy a HM szerv által végzett tevékenységnek melyek a minisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium fejezet feladatainak ellátását veszélyeztető fő kockázati tényezői. A tevékenység során felmerülő kockázatok típusait, a tipikus kockázati tényezőket és azok lehetséges kezelési lehetőségeit jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A kockázati tényezők azonosítását a kockázatkezelésért felelős vezetők végzik a minisztérium ellenőrzési nyomvonala tevékenységei alapján.
2.2. A kockázati tényezők értékelése
(1) A beazonosított kockázati tényezőket azok felmerülésének valószínűsége és a tevékenységre gyakorolt hatása alapján tevékenységenként az alábbi táblázat szerint kell értékelni:

 

A kockázati tényező hatása

Alacsony
1

Közepes
2

Magas
3

A kockázati
tényező
valószínűsége

Alacsony 1

1

2

3

Közepes 2

2

4

6

Magas 3

3

6

9

(2) A kockázatok bekövetkezésének valószínűségét a tevékenység jellege szerint kell az alacsony, közepes vagy magas kategóriába sorolni.
(3) A minisztérium tevékenységei kockázatelemzését, illetve annak felülvizsgálatát félévente, a tárgyévi feladatterv elkészítésekor, illetve az elemi költségvetési előirányzat(-keretek) jóváhagyása után, nem tervezett feladatok esetén év közben, a feladatok felmerülésekor kell végrehajtani.
2.3. A kockázatkezelés, a kockázatokra adott válaszok meghatározása
(1) A feltárt kockázatok ismeretében saját szakterületük vonatkozásában a kockázatkezelésért felelős vezetők meghatározzák, hogy az egyes feladatok/tevékenységek vonatkozásában az alábbi kockázatkezelési módok közül melyiket kell alkalmazni:
1. kockázat átadása – biztosítás kötésével;
A szükséges biztosítások megkötésére a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (HM VTI SZÁT) intézkedik. A biztosítási igényeket a HM-I. Objektum Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra útján a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség vezérigazgatója részére kell felterjeszteni.
2. kockázat elviselése – nincs reakció;
Külső kockázati tényezők esetében, illetve ha a kockázati tényező felmerülési valószínűsége és hatása értékeinek szorzata 1-3 közé esik, további intézkedés nem szükséges.
Külső kockázati elemeknek kell tekinteni a minisztérium alaprendeltetés szerinti feladatainak azon kockázati tényezőit, melyek felmerülése független a minisztérium tevékenységétől, ezért azok kezelése a minisztériumban nem lehetséges.
3. kockázat elfogadható szintre csökkentése;
A kockázatkezelésért felelős vezetők meghatározzák, illetve az illetékes vezetőnél kezdeményezik azoknak az intézkedéseknek a megtételét, melyek a kockázati szint csökkenését eredményezhetik.
4. kockázatos tevékenység befejezése;
Amennyiben egy adott szervezeti elem alaprendeltetésébe nem tartozó tevékenységének kockázata meghaladja a minisztérium számára a tevékenység végzéséből származó előnyöket, az érintett szervezeti elem vezetője javaslatot tehet a HM VTI SZÁT útján a HM KF részére az adott tevékenység beszüntetésére vagy kiszervezésére.
(2) A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében (ahol a kockázat bekövetkezése valószínűsége és hatása értékeinek szorzata 9) a HM KF intézkedik azok ellenőrzésére (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér, vagy a HM KEHH hatáskörébe tartozó államháztartási belső ellenőrzést kezdeményez az adott folyamat értékelése és hatékony kockázatkezelése céljából.
(3) A kockázatkezelésért felelős vezetők gondoskodjanak a hatáskörükbe tartozó választott intézkedések kockázatkezelési folyamatba történő beépítéséről.
(4) A választott intézkedés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét össze kell vetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel.
2.4. A kockázatkezelés időtartama
(1) A kockázatkezelési tevékenység átfogja a teljes költségvetési ciklust, azt a költségvetési tervezés elején kell megkezdeni, majd a költségvetési év során folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell a folyamatokat, frissíteni a megállapításokat, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait.
(2) A kockázatok felülvizsgálata során
– fel kell mérni, hogy a korábban beazonosított kockázati tényezők még mindig fennállnak-e, esetleg merültek-e fel új kockázati tényezők, változott-e az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínűsége, illetve szervezetre gyakorolt hatása;
– meg kell vizsgálni, hogy az adott HM szerven belül működő kontroll tevékenységek megfelelően tudják-e csökkenteni a felmerülő kockázatok hatását, bekövetkezésük valószínűségét, szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévők kibővítésére, esetleg a feleslegessé váltak kiszűrésére.
2.5. A kockázatok és intézkedések nyilvántartása
(1) A HM VGF elkészíti és vezeti a minisztérium összesített kockázat-nyilvántartását. A nyilvántartás tevékenységenként/feladatonként minden kockázati tényezőre nézve tartalmazza:
– a kockázat bekövetkezésének valószínűségének és a szervezetre gyakorolt hatása nagyságának értékelését, illetve ezek szorzatát;
– a kockázat kezelésére javasolt intézkedést;
– a felelős megnevezését;
– a kockázatkezelés hatékonyságát ellenőrző eljárás leírását;
– nem megfelelő hatékonyságú kockázatkezelés esetén az alkalmazandó eljárás leírását.
(2) A kockázatelemzés a szaktevékenységek végzése során folyamatosan jelentkező feladat, melynek során a kockázatkezelési felelősök a központi kockázat-nyilvántartás vezetéséhez félévente (április 15-ig, illetve október 15-ig) a jelen szabályzat 2. számú melléklete, a tevékenység során bekövetkezett kockázatokról 3. számú melléklete szerinti formában adatokat szolgáltatnak a HM VGF részére.
(3) A HM KKB vezetője évente február 28-ig jelentést készít a HM VTI SZÁT útján a HM KF részére, melyben az intézményi költségvetési beszámoló elkészítése részeként összegzi, elemzi az előző év kockázatkezelési tevékenysége során nyert tapasztalatokat.
(4) A kockázat-nyilvántartás felülvizsgálatát a HM ellenőrzési nyomvonalának változásakor, de legalább félévente május 1-jéig, illetve november 1-jéig kell elvégezni.”

2. § A Szabályzat 1. és 2. számú mellékletei helyébe ezen utasítás mellékletében szereplő 1–3. számú mellékletek lépnek.

3. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követő kockázatértékelési és kockázatkezelési tevékenységek során kell alkalmazni.

(2) Az utasítás 2009. március 1-jén hatályát veszti.

Dr. Szekeres Imre s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 103/2008. (HK 19.) HM utasításhoz

1. számú melléklet a HM mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzatához
Kockázattípusok és tipikus kockázati tényezők (minta)

Kockázat típusa

Leírása

Konkrét kockázati tényezők

Kezelési lehetőségek

1. Külső kockázatok

Gazdasági

infláció magasabb a tervezettnél

a költségvetési források szűkösnek bizonyulnak

takarékos gazdálkodás

Infrastrukturális

az infrastruktúra hiányosságai vagy hibái

szolgáltatás időszakos kimaradása (gáz, villany, víz)

tartalék kapacitás biztosítása

Jogi és szabályozási

Jogszabályok vagy egyéb szabályozók hibái, hiánya, bonyolultsága, egymásnak ellentmondó jogszabályok, törvény végrehajtási rendeletének hiánya, időbeli csúszása

szabályozatlan területek, jogszabályváltozás

jogszabály/szabályozó alkotás, ill. annak kezdeményezése

Politikai

kormányváltás, a szervezet tevékenységének politikai megítélése változik

politikai ellenállás a szervezet tevékenységével kapcsolatban

lobbitevékenység

Elemi csapások

„vis major” események

tűz, árvíz, belvíz stb. kedvezőtlen időjárás

katasztrófavédelmi terv készítése, tevékenység más időpontra helyezése, felkészülés a tervezéskor

2. Pénzügyi kockázatok

Költségvetési

a feladat ellátásához elégtelen a rendelkezésre álló forrás

költségvetési elvonás

prioritások kijelölése, feladatelhagyás kezdeményezése

Csalás, lopás egyéb gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények

szándékos magatartással történő károkozás

eszközvesztés, leltárhiány

őrzés-védelem ellenőrzésének megszervezése, belső ellenőrzés, nyilvántartások fegyelmi eljárás

Felelősségvállalási

ellenjegyzési eljárási hibák, szabálytalan kötelezettségvállalás

ellenjegyzés elmaradása, jogtalan kifizetések

belső (vezetői) ellenőrzés

3. Tevékenységi kockázatok

Működési

elérhetetlen célkitűzések, csak részben megvalósuló feladatok működési folyamatok nem hatékony kialakítása ellátási hibák (szakágak szerint), jogszabályok megsértése

erőforrások pazarló felhasználása épületek, úthálózat rossz állapota kevés/rossz minőségű a rendelkezésre álló anyag

hatékonysági számítások, ellenőrzés outsourcing felújítás

Információs

információhiány, megalapozatlan döntések

előzmények ismeretének hiánya, elmaradt feladatok, elégtelen információáramlás

döntés kizárólag az előzmények (korábbi anyagok) ismeretében információs csatornák kiépítése

Technológiai

csökkenő hatékonyság az elavult technika miatt, rendszerhiba

tűz-, robbanás- stb. veszélyes anyagok használata, számítástechnikai háttér hiányosságai, elavult eszközök, balesetveszély, károkozás harmadik személyeknek

felkészítés, munkavédelmi oktatás, a balesetekre való előzetes felkészülés, beruházás ellenőrzés, átvizsgálás gyakoriságának emelése, beszerzés kezdeményezése

Döntési

hosszú döntési lánc, kompetenciák nem egyértelműek, hatáskörök átfedik egymást, egyes területeknek nincs gazdája, rövid határidő szabása

későn meghozott döntések „egymásra mutogatás”

döntési lánc pontosítása, szabályozók változtatása, döntési hatáskörök alacsonyabb szintre szállítása

4. Emberi erőforrás kockázatok

Személyzeti

a szükséges számú, megfelelő képzettségű személyi állomány hiánya

szakemberhiány

állománytábla módosítás kezdeményezése, toborzás

Munkahelyi környezet

egészséges és biztonságos munkahelyek hiánya

betegség miatti hiányzás, rossz munkahelyi hangulat, balesetek

munkahelyi körülmények javítása, vagy kompenzáció (pihenőidő, külön juttatás) ösztönzés, közös programok szervezése

Emberi

túlzott leterheltség, nem megfelelő hozzáállás ismeretek, rutin hiánya

határidők be nem tartása, téves kifizetések, könyveléstechnikai hibák

vezetői ellenőrzés (pl. határidős munkák nyilvántartása személyenként) oktatás, továbbképzés szervezése

2. számú melléklet a HM mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzatához

Szervezeti elem
Nyt. szám:
A szervezeti elem Kockázat-nyilvántartása
Érvényes 200 -től

Ssz.

Tevékenység/feladat
megnevezése

Kockázati tényezők

Bekövetkezés valószínűsége

Tevékeny-
ségre
gyakorolt
hatás

Kockázat
értéke

Besorolás

Javasolt/hozott intézkedés

Felelős

Ellenőrzési
eljárás

Eljárás
eredmény-
telenség
esetén

Szervezeti egység

1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…………., 200... ..............................................-n
………………………………………………………
szervezeti elem vezetője

3. számú melléklet a HM mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzatához

Nyilvántartás a bekövetkezett kockázatokról

Ssz.

Beazono-
sítás a koc-
kázat nyt.
alapján

Tevékenység/feladat
megnevezése

Kockázati tényezők

Bekövet-
kezés való-
színűsége

Tevékeny-
ségre
gyakorolt
hatás

Kockázat
értéke

Besorolás

Javasolt/hozott intézkedés

Felelős

Ellenőrzési
eljárás

Eljárás
eredmény-
telenség
esetén

Szervezeti egység

1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(A bekövetkezett kockázatok értékelése megváltozik, hiszen a bekövetkezés valószínűsége magasabb lesz. A korrekciót a kockázat-nyilvántartásban kell átvezetni a meghatározott új értékekkel.)”
*

Az utasítás – a 3. §-ának (2) bekezdése alapján – hatályát vesztette 2009. március 1. napján.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére