• Tartalom
Oldalmenü

2008. évi CIV. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről1

2015.01.01.

A pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdaság egészének működésében betöltött meghatározó és megkérdőjelezhetetlen szerepére tekintettel, e rendszer stabilitásának megőrzése, a vele szembeni befektetői bizalom megerősítése, a rendszer részét képező egyes intézmények tulajdonosainak érdekei és a közérdek közötti egyensúly biztosítása, valamint a közérdekkel arányos beavatkozás lehetőségének megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a)2 a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetre,

b) az a) pontban meghatározott szervezetben a Magyar Állam nevében történő, e törvény szerinti befolyásszerzésre és befolyás megszüntetésére,

c)3

d) az a) és b) pontban meghatározottak felügyeletére.

(2)4 A Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései, a Ctv., az Áht., a Hpt. és a Tpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését a mellékletben foglaltak szerint kell érteni.

(2) E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban

1.5 alapszabály: a Ptk.-ban meghatározott létesítő okirat,

2. befolyás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

3. befolyásoló részesedés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

4. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

5. forgalomba hozatal: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

6. hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet, ide nem értve a fióktelep formájában működő hitelintézetet,

7.6 szabályozott intézmény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39. §-a szerinti szervezet és személy,

8.7 vezető tisztségviselő: a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott fogalom,

9. vezető állású személy: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

10. pénzügyi eszköz: a Bszt. 6. §-ában meghatározott fogalom,

11.8 MNB rendkívüli likviditási hitele: az MNB tv. 35. §-a szerinti – az MNB tv. 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott – rendkívüli jegybanki hitel.

A SZABÁLYOZOTT INTÉZMÉNYEK HELYZETÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE

3. § (1)9 A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) folyamatosan értékeli a szabályozott intézmények helyzetét, amelyről a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet.

(2)10 Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza legalább az MNB által készített

a) az egyes hitelintézetek pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményekre, pénzügyi piacokra, pénzügyi infrastruktúrára, és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,

b) a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek rövid távú likviditási helyzetének értékelését,

c) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,

d) az egyes hitelintézetek szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,

e) az egyes pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és

f) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN MEGHOZHATÓ INTÉZKEDÉSEK

4. §11

Az intézkedések közös szabályai

5. § (1) A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében

a)12

b) tőkét emelhet a hitelintézetben.

(2)13

(3)14 Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el.

A garanciavállalás szabályai

6–7. §15

A tőkeemelés és befolyásszerzés szabályai

8. § (1)16 Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB elnöke javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével kerülhet sor.

(2) A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során

a) a hitelintézet az alapszabálya szerint a 10. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényt bocsát ki, és

b) a Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az e törvényben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezni kell legalább

a) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő részvények névértékéről és kibocsátási értékéről, amelyeket a meglévő részvénystruktúrára tekintettel, illetőleg az intézkedést közvetlenül megelőző időszak piaci árai, illetve a hitelintézet egy részvényre jutó saját tőkéje figyelembevételével kell megállapítani,

b) a 12. § (1) bekezdése szerinti vételi jog gyakorlásának részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,

c) a 12. § (4) bekezdése szerinti eladási jog részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,

d) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő, 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényhez kapcsolódó, a Magyar Állam számára a hitelintézetben ellenőrzést biztosító jogokról, így különösen arról, hogy a Magyar Állam a hitelintézet igazgatóságába és felügyelőbizottságába legalább egy-egy tagot delegál, és

e) a hitelintézet által a vezető állású személyeinek munkabérére, díjazására és jutalmazására vonatkozó, a Magyar Állam befolyásának megszűnéséig vállalt korlátozásokról.

(4) Ha a hitelintézet igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában e törvény hatálybalépésekor van olyan tag, akit a Magyar Állam vagy a Magyar Állam nevében eljáró személy jelölt, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodás rendelkezhet úgy, hogy a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott, a felügyelőbizottságba és az igazgatóságba történő egy-egy fő delegálására vonatkozó kötelezettséget a megfelelő testület esetében teljesítettnek tekinti.

(5) Ha az 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tőkeemelésre olyan hitelintézet tekintetében kerül sor, amelyben e törvény hatálybalépése napján a Magyar Állam rendelkezik olyan szavazatelsőbbségi részvénnyel, amely megfelel a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak közül a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvény kibocsátására vonatkozó kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

9. § (1) A Magyar Állam a hitelintézetben e törvény szerint végrehajtandó tőkeemelésről szóló döntését az éves költségvetési törvény figyelembevételével hozza meg.

(2) A Magyar Állam a hitelintézetben történő tőkeemelése során a vagyoni hozzájárulása fejében kizárólag az e törvényben meghatározott elsőbbségi részvényt szerezhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott részvények tekintetében a részvényesi jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott részvények forgalomba hozatala zártkörűnek minősül és a részvények kizárólag dematerializált formában állíthatóak elő.

(5) A Magyar Állam javára e törvény szerint történő részesedésszerzés, valamint a részvényesi jogok gyakorlása esetében a Vtv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(6)17 A Magyar Állam tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott tőkeemelésre, illetőleg a befolyásszerzésre a Tpt. befolyásszerzésre, a Ptk. minősített többséget biztosító befolyásszerzésre, a kisebbségi részvényesi jogok gyakorlására, a Tpvt. vállalatok összefonódására vonatkozó szabályait, a Hpt. befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó szabályait, valamint a jogosult hitelintézet alapszabályában foglalt, egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét előíró rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

9/A. §18 Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemelésben részesült hitelintézetnek a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a teljesítményjavadalmazást a nettó bevétel százalékában kell meghatározni, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a tőkeemelés időben történő megszüntetésével,

b) a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,

c) a hitelintézet vezető állású személyei kizárólag a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban meghatározott esetben kaphatnak teljesítményjavadalmazást.

A különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvény

10. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül az osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, különleges részvényt (a továbbiakban: különleges osztalékelsőbbségi részvény) bocsáthat ki.

(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.

(2a)19 A különleges osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát a visszaváltási értéken felül időarányos megtérítési igény illeti meg, ha a 12. § (1) bekezdése szerinti visszaváltás időpontja olyan időszakra esik, amelyre vonatkozóan az osztalékfizetésről a közgyűlés még nem döntött, és a visszaváltási érték nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályainak.

(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényhez szavazati jog nem kapcsolódik.

(4)20 A különleges osztalékelsőbbségi részvény esetében a Ptk. 3:231. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

11. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.

(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.

12. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében a hitelintézetet vételi jog illeti meg (a továbbiakban: visszaváltás).

(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény visszaváltási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.

(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam az (1) és (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével nem ruházhatja át.

(4) A Magyar Állam a különleges osztalékelsőbbségi részvény kibocsátását követő ötödik év elteltével, e részvények visszaváltási értékével megegyező értéken eladási jogot gyakorolhat a hitelintézettel szemben.

(5) A hitelintézet a (4) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott részvényeket köteles megvásárolni, és a vételárat az adásvétel napját követő harmincadik napig a Magyar Állam számára megfizetni.

(6)21 A 10. § (2a) bekezdés szerinti időarányos megtérítési igényt a hitelintézetnek a számviteli szabályok szerinti rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia, valamint akkor is kifizethető, ha a részvény tulajdonosa az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában már nem szerepel a részvénykönyvben.

(7)22 Az időarányos megtérítési igény mértékéről, a kifizetése feltételeiről és módjáról a Magyar Állam és a hitelintézet külön megállapodásban rendelkezik.

A különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény

13. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó részvényt (a továbbiakban: különleges vétójogot biztosító részvény) bocsáthat ki.

(2) A különleges vétójogot biztosító részvény vétójogot biztosít a közgyűlés

a) osztalék fizetéséről határozó,

b) szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazatához kötött, és

c) háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó

döntéseivel szemben.

(3) A különleges vétójogot biztosító részvény osztalékra nem jogosít, és kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vétójog nem gyakorolható

a) a hitelintézetben történő tőkeemelésről, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény vagy más Bszt. szerinti pénzügyi eszköz kibocsátásáról, és

b) a hitelintézet részvényeinek Tpt. szerinti szabályozott piacra történő bevezetésének vagy e piacról történő kivezetésének kérelmezéséről

szóló döntéssel szemben.

14. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.

(2) A különleges vétójogot biztosító részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.

15. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény által megtestesített jogok e törvény erejénél fogva megszűnnek, ha

a) a hitelintézet vételi jogával élt a Magyar Állam valamennyi különleges osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a visszaváltási értékkel megegyező összeget a Magyar Állam részére megfizette, vagy

b) a Magyar Állam eladási jogával élt valamennyi osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a vételárat a hitelintézet a Magyar Állam részére megfizette.

(2) A hitelintézet a különleges vétójogot biztosító elsőbbségi részvényt bevonja, ha a Magyar Államot megillető, az osztalékelsőbbségi részvény által megtestesített jogok megszűntek.

(3) A különleges vétójogot biztosító részvény forgalomképtelen, az átruházására és megterhelésére irányuló szerződés semmis.

Tulajdonosi irányítási jog

16–18. §23

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezések

19. §24

Hatálybalépés

20. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A Gt. 286. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(3)25 E törvény 1. § (1) bekezdés c) pontja, 5. § (1) bekezdés a) pontja, 6–7. §-ai, 16. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 19. § a) pontja 2009. december 31-én hatályukat vesztik.

Módosuló jogszabályok

21. § (1) A Gt. 186. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül]

f) külön törvényben meghatározott egyéb elsőbbségi jogot”

[biztosító részvényosztályt határozhat meg.]

(2) A Gt. 186. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés f) pontja alapján külön törvényben meghatározott elsőbbségi részvény tekintetében e törvénynek az elsőbbségi részvényekre vonatkozó rendelkezéseitől el lehet térni.”

22. § (1) A Psztv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)–(7) bekezdésének számozása (4)–(8) bekezdésre változik:

„(3) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek számára az általa meghatározott körben eseti rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.”

(2) A Psztv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ellenőrzési eljárás időtartama legfeljebb hat hónap lehet. A Felügyelet e határidőt egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítja, ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.”

(3) A Psztv. a 44/A. §-t követően a következő 44/B. §-sal egészül ki:

44/B. § Ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, a Felügyelet ellenőrzési eljárása során pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező igazságügyi könyvszakértőt rendel ki.”

23. § (1) A Hpt. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet vagy az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy
b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását
az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.”

(2) A Hpt. 51. §-ának (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:]

l) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel”

[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]

Átmeneti rendelkezések

24. § (1)26 A Magyar Állam az e törvényben foglalt intézkedéseiről – ide nem értve az államháztartásért felelős miniszternek a különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében az eladási joga gyakorlására vonatkozó döntését – 2012. december 31-ig dönthet.

(2)27 A 2012. december 31-ig meghozott döntés alapján a Magyar Államnak és a hitelintézetnek az 5–19. §-okban foglaltak szerint kell eljárnia akkor is, ha e törvény hatályát veszti.

(3)28 Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 127. és 128. §-ával megállapított 10. § (2a) bekezdés, 12. § (6) és (7) bekezdés a hatálybalépését megelőzően megvalósult tőkeemelésre is alkalmazható.

Melléklet a 2008. évi CIV. törvényhez

1.29 Áht.: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,

2. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,

3. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

4.30 Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

5.31 Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,

6.32 MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,

7.33

8. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

9. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,

10. Tpvt.: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény,

11. Vtv.: az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2008. december 22.

2

Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 333. §-a szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdés c) pontját a 20. § – 2009: CIX. törvény 54. § (10) bekezdése szerint módosított – (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

Az 1. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 168. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (2) bekezdés 1. pontja a 2013: CCLII. törvény 168. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 2. § (2) bekezdés 7. pontja a 2013: CXLIII. törvény 129. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 2. § (2) bekezdés 8. pontja a 2013: CCLII. törvény 168. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 2. § (2) bekezdés 11. pontja a 2013: CXLIII. törvény 129. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 3. § (1) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.

10

A 3. § (2) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.

11

A 4. §-t a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

12

Az 5. § (1) bekezdés a) pontját a 20. § – 2009: CIX. törvény 54. § (10) bekezdése szerint módosított – (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

13

Az 5. § (2) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

14

Az 5. § (3) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 161. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 6–7. §-t a 20. § – 2009: CIX. törvény 54. § (10) bekezdése szerint módosított – (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

16

A 8. § (1) bekezdése a 2014: CIV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

17

A 9. § (6) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 168. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 10. § (2a) bekezdését a 2010: XC. törvény 127. §-a iktatta be.

20

A 10. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 168. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 12. § (6) bekezdését a 2010: XC. törvény 128. §-a iktatta be.

22

A 12. § (7) bekezdését a 2010: XC. törvény 128. §-a iktatta be.

23

A 16–18. §-t a 2014: XXXVII. törvény 158. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

24

A 19. §-t a 2014: XXXVII. törvény 158. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

25

A 20. § (3) bekezdése a 2009: CIX. törvény 54. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

26

A 24. § (1) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 43. §-ával megállapított, a 2011: CXCIII. törvény 167. §-a, a 2012: CLI. törvény 67. §-a szerint módosított szöveg.

27

A 24. § (2) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 43. §-ával megállapított, a 2011: CXCIII. törvény 167. §-a, a 2012: CLI. törvény 67. §-a szerint módosított szöveg.

28

A 24. § (3) bekezdését a 2010: XC. törvény 129. §-a iktatta be.

29

A melléklet 1. pontja a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

30

A melléklet 4. pontja a 2013: CCLII. törvény 168. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A melléklet 5. pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 117. § c) pontja szerint módosított szöveg.

32

A melléklet 6. pontja a 2011: CCVIII. törvény 70. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A melléklet 7. pontját a 2013: CXLIII. törvény 133. §-a hatályon kívül helyezte.