105/2008. (VII. 11.) AB határozat
105/2008. (VII. 11.) AB határozat1
2008.07.11.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Ikrény Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület használatáról alkotott 11/2005. (IX. 2.) önkormányzati rendelete 2. számú melléklet I. b) pontja és a II. a) pontja alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó Ikrény Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület használatáról alkotott 11/2005. (IX. 2.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. számú mellékletében megállapított, az alkalmi, mozgóárusi, mozgóbolti tevékenységre vonatkozó díjtételek alkotmányellenességének megállapítását és e rendelkezések megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó egy országos hálózattal rendelkező, mozgóbolti tevékenységet vállalkozók bevonásával végző gazdálkodó szervezet, amely a különböző önkormányzatok közigazgatási területén engedély alapján mozgóbolti tevékenységet végez. Ikrény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) 2005. október 3-án léptette hatályba az Ör.-t, melyben az alkalmi és mozgóárusítás esetén a közterület használati díját 100 Ft/m2/nap, de alkalmanként legalább 5000 Ft-ban állapította meg. Az indítványozó szerint ez a közterület használati díj kiemelkedően magas volt más, a közterületen kereskedelmi tevékenységet végző tevékenységekhez képest. A Képviselő-testület 2006. március 18-ai hatállyal, az Ör.-t a módosításáról szóló 6/2006. (III. 3.) önkormányzati rendelettel módosította, ettől az időponttól a mozgóboltból történő értékesítés esetén a közterület használat díja 3000 Ft/nap.
Az indítványozó szerint az Ör. módosított 2. számú melléklete több okból is alkotmányellenes. Az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt diszkrimináció tilalmába ütközik és „indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza a mozgóbolti, illetve mozgóárusi tevékenységet végző piaci szereplőket a többi kereskedőhöz képest” a lényegesen magasabb, napi 3000 Ft-os közterület-használati díj megállapításával. Az Alkotmánynak a gazdasági verseny szabadságát deklaráló 9. § (2) bekezdésével is ellentétes ez a szabályozás, amely az egyes „piaci szereplőket leküzdhetetlen versenyhátrányba hozta”. Az indítványozó példaként kiszámolta, hogy egyhónapos állandó árusítás esetén a mozgóbolt üzemeltetője a mobil elárusítófülke két és fél éves díját köteles megfizetni. Az indítványozó az alkotmányellenesség alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróságnak a 38/1998. (IX. 23.) AB határozatában (ABH 1998, 454.; a továbbiakban: Abh.) és a 21/2003. (IV. 18.) AB határozatában (ABH 2003, 784.) megfogalmazott álláspontjára.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései:
a Közterület használatáról szóló rendelethez
I. A közterület használati díj közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek esetén:
a) árusító automata elhelyezése: 3000 Ft/hó
b) alkalmi és mozgóárusítás, valamint mozgóboltból történő értékesítés: 3000 Ft/nap
c) mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezése: 3000 Ft/hó
d) kereskedő árukészletének az üzlete homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel való árusítása: 3000 Ft/hó
e) közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, várakozó hely létesítése: 3000 Ft/hó
f) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése díjmentes
g) egy nap időtartamot meghaladó anyagtárolás: 50 Ft/m2/nap, de legalább 1000 Ft/nap
h) építési munkával kapcsolatos állvány elhelyezése: 100 Ft/m2/nap, de legalább 1000 Ft/nap
i) vásárok, nyereségérdekeltségű szabadtéri rendezvények megtartása: a díj mértékének megállapítása a polgármester hatásköre 0 Ft-tól 3000 Ft-ig/nap
j) erő- és munkagépek tárolása: 3000 Ft/hó
k) üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű tárolása: személygépkocsi esetén 3000 Ft/hó; minden egyéb gépjármű esetén 6000 Ft/hó
II. Önkormányzati tulajdonú közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő igénybevételi díj
a) alkalmi és mozgóárusítás, valamint mozgóboltból történő értékesítés: 3000 Ft/nap
b) közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, várakozó hely létesítése: 3000 Ft/hó
c) egy nap időtartamot meghaladó anyagtárolás: 50 Ft/m2/nap, de legalább 1000 Ft/nap
d) erő- és munkagépek tárolása: 3000 Ft/hó
e) üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű tárolása: személygépkocsi esetén 3000 Ft/hó; minden egyéb gépjármű esetén 6000 Ft/hó
f) építési munkaterület 100 Ft/m2/nap de legalább 1000 Ft/nap”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, amelynek értelmében a Magyar Köztársaság területén az emberi, illetve az állampolgári jogok, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül minden személyt megilletnek. Következetesen érvényesített álláspontja szerint a diszkrimináció tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok terén tett megkülönböztetésekre terjed ki. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot is sérti. Az Alkotmánybíróság ez utóbbi körben viszont kizárólag akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203. ].
Az Alkotmánybíróság azt is kimondta: a megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie és az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembe vételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztása szempontjait meghatározni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. A diszkrimináció tilalmából tehát nem következik az, hogy az állam – a különböző élethelyzetekben lévőkre tekintettel – ne különböztethetne, feltéve, hogy ezzel az alkotmányos követelményeket nem sérti. Az Alkotmánybíróság szerint az állam joga – és bizonyos körben kötelezettsége is –, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévő különbségeket [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 282.; 74/1995. (XII. 15.) AB határozat, ABH 1995, 369, 373–374.].
A diszkrimináció vizsgálatánál az első eldöntendő kérdés, hogy az adott szabályozás tekintetében állított megkülönböztetés egymással összehasonlítható alanyi körre vonatkozik-e [49/1991. (IX. 27.) AB határozat, ABH 1991, 246, 249.; 432/B/1995. AB határozata, ABH 1995, 789, 792.]. Ebben az ügyben a közterületi engedély alapján kiskereskedelmi tevékenységet végzők [a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § k) pontja] alkotnak az adott szabályozás tekintetében homogén csoportot.
A közterület használatáért fizetendő díj, ahogyan azt az Alkotmánybíróság az Abh-ban is megállapította „a közterület használatának ellenértéke. Ennek megfelelően a közterület-használat díjának alapvetően a közterület-használat értékét befolyásoló tényezőkhöz (a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, időtartama stb.) kell igazodnia. A közterület-használók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében e tényezők alapján tett megkülönböztetés nem tekinthető alkotmányellenesnek” (ABH 1998, 454, 456.).
A jelen ügyben a Képviselő-testület a közterület tényleges használatától (terület, időtartam) függetlenül különbözőképpen – az alkalmi és mozgóárusítás, valamint mozgóboltból történő értékesítés esetén jelentősen nagyobb összegben – állapította meg az egyes közterületi engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenységek után fizetendő közterület-használati díjat. Az Alkotmánybíróság az Abh-ban azt is hangsúlyozta, hogy a „közterület-használat díjának olyan szabályozása, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezők azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes” (ABH 1998, 454, 456–457.). Az Alkotmánybíróság a 21/2003. (IV. 18.) AB határozatban megerősítette, hogy alkotmányosan nem indokolható az a szabályozás, amikor a közterület-használati díjat olyan szempontokra alapítják, amelyek a közterület használatával nincsenek összefüggésben, s ezzel a díj mértéke tekintetében nem releváns szempont alapján, önkényesen, ésszerű indok nélkül tesznek megkülönböztetést a közterületet azonos feltételek mellett használó kereskedelmi, vendéglátó-ipari közterület-használók között (ABH 2003, 784, 789.).
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 2. számú melléklet I. b) pontja és a II. a) pontja indokolatlanul tesz különbséget a közterületen értékesítést végzők között, ami így az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmát sérti, ezért azt megsemmisítette.
2. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 2. számú melléklet I. b) pontja és a II. a) pontja alkotmányellenességét az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközése miatt megállapította, ezért az Alkotmány 9. § (2) bekezdése állított sérelmének vizsgálatát az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] mellőzte.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 479/B/2006.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás