KÜ BH 2008/105
KÜ BH 2008/105
2008.04.01.
Életjáradéki szerződés megszüntetése esetén nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba a kötelezett tulajdonjoga adásvétel jogcímén, ha az annak bejegyzését megalapozó adásvételi szerződést a felek nem kötnek, hanem csak utalnak az adásvételi szándékra (1959. évi IV. tv. 319., 591. §, 1997. évi CXLI. tv. 29. §).
A B. 138204 hrsz.-ú ingatlan 1/2 részben a beavatkozó, a másik 1/2 részben D. I. tulajdonát képezte. 2003. február 13. napján a felperes és D. I. életjáradéki szerződést kötöttek, amelynek alapján az elsőfokú földhivatal jogerős határozatával a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba – életjáradék jogcímén – az ingatlan 1/2 hányadára bejegyezte, és ugyanezen hányadra vonatkozóan bejegyezte a D. I.-t megillető életjáradéki jogot és holtig tartó haszonélvezeti jogot.
2004. november 9. napján a felperes és D. I. írásban az életjáradéki szerződés megszüntetéséről állapodtak meg. A szerződés 1. pontja szerint a szerződő felek a szerződést a jövőre nézve módosítják (megszüntetik).
Az 1.a) pont szerint a szerződő felek kölcsönös megállapodásának megfelelően a felperesi kötelezett átad D. I. jogosult kezeihez készpénzben 1 600 000 Ft-ot abból a célból, hogy meg kívánja váltani a további életjáradék-fizetési kötelezettségét, amely összeget a jogosult teljesítésként elfogad.
Az 1.b) pont értelmében ezen összeg kifizetésével az életjáradéki szerződést a felek egymás között a jövőre nézve megszüntetik, egymással elszámoltak és kijelentették, hogy egymással szemben az életjáradéki szerződésből következően további követelésük, illetőleg tartási igényük nincs.
Az 1.c) pont szerint, tekintettel arra, hogy a felperesi kötelezett tulajdonjoga az ingatlan 1/2 része vonatkozásában özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzésre került életjáradék jogcímén – amely jogcím a jelen szerződés-módosítással adásvétel jogcímévé változott –, a szerződő felek az okirat aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezésüket adják ahhoz, hogy a szerződés jogcímét az ingatlan-nyilvántartásban adásvétel jogcímén jegyezzék be, úgyszintén a már bejegyzett életjáradéki jog és holtig tartó haszonélvezeti jog vonatkozásában a jogosult feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja ahhoz, hogy ezek az ingatlan-nyilvántartásból törlésre kerüljenek.
A felperes kérte az elsőfokú földhivataltól tulajdonjogának az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára vonatkozóan vétel jogcímén való bejegyzését, ugyanakkor D. I. javára a korábban bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jog és életjáradéki jog törlését.
Az elsőfokú földhivatal határozatával a felperes tulajdonjog-bejegyzésének jogcímét adásvételre változtatta, és törölte a tulajdoni hányadot terhelő életjáradéki jogot és holtig tartó haszonélvezeti jogot.
Az alperesi beavatkozó fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperes tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét elutasította, egyben elrendelte az elsőfokú határozat meghozatala előtti ingatlan-nyilvántartási állapot visszajegyzését.
A felperes keresetében az alperesi határozatának megváltoztatását és D. I. életjáradéki jogának, valamint haszonélvezeti jogának ingatlan-nyilvántartásból való törlését kérte.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (1) és (2) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 8. §-a, 26. § (1) bekezdése, 29. §-a, 30. § (2) bekezdése, 32. § (1) bekezdés f) pontja, 39. § (3) bekezdés f) pontja, 39. § (2) bekezdése, 40. § (2) bekezdése és 39. § (4) bekezdés a) pontja, valamint az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. § (3) bekezdése, 75. § (1) bekezdése, illetve a Ptk. 591. § (1) és (2) bekezdése, továbbá 586. § (4) bekezdése alapján kifejtette, hogy a földhivatalt az ingatlan-nyilvántartási kérelem köti, attól eltérő jogot nem jegyezhet be, tényt nem jegyezhet fel.
A bíróság kiemelte az okirati elv jelentőségét, és utalt a bejegyzési engedély szükségességére.
Hangsúlyozta, hogy a felperes tulajdonjogának vétel jogcímén történő bejegyzését és a D. I. javára bejegyzett jogok törlését kérte. E két kérelem egymástól szét nem választható, bármelyik kérelmi elem elutasítása a másik kérelmi elem elutasítását vonja maga után.
A Fővárosi Bíróság kifejtette, hogy a felek az életjáradéki szerződést a jövőre nézve szüntették meg, amelynek érdekében a szerződő felek elszámoltak egymással.
Az életjáradéki szerződés megszüntetése következtében az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot állt vissza, vagyis D. I. az ingatlan 1/2 részében tulajdonos, akit életjáradéki jog és holtig tartó haszonélvezeti jog már nem illet meg, a felperest pedig az ingatlan 1/2 hányadára nézve a tulajdonjog életjáradék jogcímén már nem illeti meg. Az életjáradéki szerződés – miután a jogosult nem halt meg – maradéktalanul nem ment teljesedésbe, ezért a szerződés megszüntetésével mind D. I. életjáradékra és holtig tartó haszonélvezeti jogra vonatkozó jogosultsága, mind a felperes életjáradék jogcímén való tulajdonszerzése megszűnt.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes tulajdonosi jogállása az életjáradék jogcímtől elválaszthatatlan, ezért a szerződés megszüntetésével a felperes életjáradék jogcímén történő tulajdonszerzése is megszűnt.
Miután a felek nem állapodtak meg az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításáról, és nem adtak bejegyzési engedélyt ennek ingatlan-nyilvántartási visszajegyzéséhez, az okirat olyan hiányosságban szenved, amely az Inytv. 39. § (3) bekezdés f) pontja alapján utólag sem pótolható.
A Fővárosi Bíróság azt állapította meg, hogy a felek lényegében adásvételi szerződést kívántak kötni oly módon, hogy a felperes megszerzi az ingatlan 1/2-részének tulajdonjogát. E szándék azonban csak akkor teljesülhet, ha visszaáll D. I. 1/2 tulajdoni aránya, míg a felperest tulajdonjog nem illeti meg. Adásvétel jogcímén azonban csak az arra alkalmas, bejegyzés alapjául szolgáló okirat alapján szerezhet a felperes tulajdonjogot, aminek további feltétele, hogy az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának gyakorlásáról lemondó nyilatkozatot csatoljon.
Miután a felperes nem csatolta a beavatkozó – mint jogosult – lemondó nyilatkozatát, és az életjáradéki szerződés megszüntetése elnevezésű okirat tartalma pusztán utal az adásvételre, erre vonatkozó megállapodást azonban ténylegesen nem tartalmaz, a felperes tulajdonjogának bejegyzésére nincs lehetőség.
A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint – miután a felperes tulajdonjogának vétel jogcímén történő bejegyzésére nincs lehetőség – nincs mód a D. I. javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jog és életjáradéki jog törlésére sem.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a keresetnek helyt adó határozat meghozatalát kérte.
Előadta, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 319. § (1) és (2) bekezdésébe, valamint 240. § (1) bekezdésébe, továbbá az Inytv. 40. § (2) bekezdésébe ütközik.
Hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Bíróság ugyan megállapította, hogy a felek az életjáradéki szerződést a jövőre nézve szüntették meg, mégsem jutott arra a következtetésre, hogy a szerződés jövőre nézve történt megszüntetése a felperes által már megszerzett, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogot nem érintette.
A bíróság – a felperesi álláspont szerint – törvényesnek találta az eredeti állapot visszaállítását, holott az életjáradéki szerződés megszüntetése folytán az ingatlan-nyilvántartásban már nem szerepelhetne a D. I. javára bejegyzett életjáradéki és holtig tartó haszonélvezeti jog. A felperes épp ezen jogok törlését kérte az ingatlan-nyilvántartásból, amelyhez D. I. a bejegyzési engedélyt megadta.
A felperes utalt arra, hogy a Pp. 240. § (1) bekezdése alapján a felek megváltoztathatták kötelezettségvállalásuk jogcímét, miután azonban az életjáradéki szerződés megszűnt, az átruházás jogcímének megváltoztatásáról már nem rendelkezhettek.
Hangsúlyozta, hogy D. I. életjáradéki jogának és holtig tartó haszonélvezeti jogának törlése a bejegyzési kérelem részleges teljesítésével elrendelhető volt.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozással arra, hogy az életjáradéki szerződés megszüntetése folytán a felperes életjáradék jogcímén alapuló tulajdonjoga is megszűnik, a szerződést megszüntető okirat azonban az adásvételre vonatkozó megállapodást nem tartalmaz, tartalma csupán utal arra.
Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozással a jogerős ítélet helyes indokaira.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ptk. 319. § (1) bekezdése szerint a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, vagy felbonthatják.
A Ptk. 319. § (2) bekezdése értelmében a szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak.
A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
A felperes felülvizsgálati kérelmében maga is arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a szerződő felek a Ptk. 240. § (1) bekezdése szerint a kötelezettségvállalás, azaz a szerződés jogcímét már nem módosíthatták, miután az életjáradéki szerződést megszüntették. A tulajdonszerzés adásvétel jogcímére való módosításának bejegyzésére tehát – érvényes megállapodás hiányában – nem kerülhetett sor.
A felperes arra hivatkozott, hogy – miután a szerződést nem felbontották, hanem a jövőre nézve szüntették meg – a földhivatalnak nem lett volna lehetősége a felperes által már megszerzett, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog törlésére.
A felperesi álláspont szerint ugyanakkor – a szerződés megszüntetése folytán – D. I. életjáradéki jogát, illetve holtig tartó haszonélvezeti jogát törölni kellett.
A Ptk. 591. § (1) bekezdése értelmében életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg, vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.
A Ptk. 591. § (2) bekezdése értelmében az életjáradéki szerződésre a tartási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Ptk. 589. § (3) bekezdése a ,,Tartási szerződés'' cím alatt a tartási szerződés bíróság által történő megszüntetésére vonatkozóan azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg.
Az e rendelkezéshez kapcsolódó bírósági gyakorlat (BH 1996/260. jogeset) nem hagy kétséget afelől, hogy az eltartók (adott esetben az életjáradékot folyósító személyek) a szerződés megszüntetése esetén nem a lakás tulajdonjogát, hanem a Ptk. 589. § (3) bekezdése szerinti megfelelő kielégítést kaphatnak. A megfelelő kielégítés azonban – az értékváltozásokra figyelemmel – a szolgáltatások reális és arányos ellenértékének megállapítását feltételezi, és nem azonos az eredeti állapot helyreállításával.
A perbeni esetben azonban a felek a szerződést közös megegyezéssel szüntették meg, amelynek során egymással elszámoltak, és az elszámolás keretében állapodtak meg abban, hogy a felperes javára már bejegyzett tulajdonjog jogcíme adásvétel legyen; a megállapodás ezen módja azonban kívül esik az életjáradéki szerződés megszüntetésének körén.
Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a szerződés megszüntetésével minden olyan jog és kötelezettség is megszűnik, amely a szerződés megkötésével jött létre; ezért az ingatlan-nyilvántartásból is törölni kell mindazon jogot és kötelezettséget, illetve terhet, amelyet az életjáradéki szerződésre tekintettel jegyeztek be.
A megszűnt életjáradéki szerződéssel nem csak a jogosult életjáradékra és holtig tartó haszonélvezeti jogra való jogosultsága szűnt meg, hanem a felperes életjáradék jogcímén való tulajdonszerzése is.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az adásvétel jogcímében történő megállapodás az életjáradéki szerződés megszüntetésén túlmenő azon szerződési szándékra utal, hogy a megszüntetés eredményeként a jogosult által visszaszerzett tulajdonjogot a felperes részére adásvétellel átruházza.
Az adásvétel jogcímén történő bejegyzés alapjául szolgáló – az Inytv. 29. §-ának megfelelő – okirat azonban hiányzik, miután pedig a felperes javára adásvétel jogcímén a tulajdonjog bejegyzésére nincs törvényes lehetőség, az életjáradék jogcímén történő tulajdonszerzés bejegyzésének fennállta mellett nem törölhető a jogosultat megillető életjáradéki jog és holtig tartó haszonélvezeti jog sem.
A bejegyzett jogok ugyanis a Ptk. 591. § (1) és (2) bekezdése, és 587. § (1) bekezdése értelmében ugyanis az életjáradéki szerződés jogosultjának és kötelezettjének visszterhes szolgáltatásai, amelyeket a szerződő felek is együttes jogosultságokként kezeltek (a szerződés 1/c. pontjában a felek együttesen rendelkeztek a tulajdonjog jogcímének megváltoztatásáról, és az életjáradéki, valamint holtig tartó haszonélvezeti jog törléséről).
A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet jogszerűen rendelkezett a felperes keresetének elutasításáról, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.536/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás