11/2008. (I. 31.) AB határozat
11/2008. (I. 31.) AB határozat1
2008.01.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testülete által alkotott, a Kispest Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 43/2000. (XI. 24.) sz. rendelet módosításáról szóló 11/2005. (IV. 18.) sz. rendelet törvénysértő, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisítés következtében a 43/2000. (XI. 24.) sz. rendelet módosításáról szóló 5. számú melléklet a 11/2005. (IV. 18.) sz. rendelet által beiktatott módosítások – 3/A. §; 7. § (5)–(6) bekezdés – nélkül marad hatályban.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője – miután Kispest Önkormányzatának képviselő-testülete törvényességi észrevételével nem értett egyet – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Alkotmánybírósághoz fordult. 2006. október 30-án kelt indítványában Kispest Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 43/2000. (XI. 24.) sz. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 5. sz. mellékletét képző, 4/2002. (II. 22.) sz. rendeletet módosító 11/2005. (IV. 18.) sz. rendelet (a továbbiakban: Ör1.) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az Ör1. az indítványozó álláspontja szerint azért törvénysértő, mert a rendelet megalkotása során nem megfelelően folytatták le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 9. § (2)–(6) bekezdésében szabályozott egyeztetési eljárást: a véleményezési eljárás befejezése előtt tette közzé az önkormányzat a szabályozási tervet, aminek következtében a vélemények és azok indokolásának közlésére még nem volt lehetőség; a Közlekedési Felügyelet a véleményezéshez nem kapott megfelelő anyagot; a lefolytatott egyeztetésről nem készült jegyzőkönyv csak emlékeztető, amely nem tartalmazza az elfogadott és el nem fogadott véleményeket azok indokolásával együtt; nem került sor továbbá az SZMSZ szerinti lakossági fórum megtartására; valamint a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes véleménye három hónappal a szabályozási terv elfogadását követően kelt, így annak figyelembevételére nem került sor. Mindezek alapján a képviselő-testület nem tett eleget az Ét. 9. § (7) bekezdésében foglaltaknak, amikor döntött az Ör. elfogadásáról.
A hivatalvezető indítványát az alábbiakkal támasztotta alá:
Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Várospolitikai és Fejlesztési Bizottsága 14/2005. (II. 16.) VPFB.h. számú határozatával a hatályos szabályozási terv befektetői érdekeknek megfelelő módosítását ajánlotta elfogadásra a képviselő-testületnek. A szabályozási terv módosítására vonatkozó előterjesztést a polgármester 2005. április 4-én el is készítette, amelynek mellékletét képezte a Fővárosi Közlekedési Felügyelet 2004. március 10. napján kelt véleménye, amely szerint „[a] megküldött módosított szabályozási terv közlekedéstervezője nem igazolt, pótlása szükséges”, a parkolási helyzettel nem foglalkozik a terv kielégítően, kérik „a BFFH Közlekedési Ügyosztállyal tartandó tervegyeztetés dokumentumainak megküldését”, továbbá megemlítésre került, hogy a korábbi szabályozási terv kapcsán sem kapták meg észrevételeikre a tervezői válaszokat.
A Fővárosi Önkormányzat véleménye a tárgyi kerületi szabályozási tervről 2005. március 29-én került iktatásra az Önkormányzatnál; ez szintén tartalmazott néhány észrevételt.
Ezen vélemények birtokában a Közép-Magyarországi Területi Főépítészi Iroda a Fővárosi Közlekedési Felügyelet és a Fővárosi Önkormányzat eltérő véleménye miatt – az Ét. 9. § (4) bekezdése által kötelezően előírt – egyeztetési eljárás lefolytatására hívta fel az önkormányzat figyelmét, mivel ennek hiányában a területi főépítész nem adhat szakmai véleményt. Az egyeztetési eljárások (2005. április 12. és 13. napján) eredményeként a Fővárosi Önkormányzat véleményére adott főépítészi válaszokat a Városrendezési Ügyosztály képviselője tudomásul vette, a Közlekedési Felügyelet azonban továbbra sem tartotta elfogadhatónak: nem értett egyet a terület felhasználásának intenzitás-növelésével, továbbá véleménye szerint a hálózati fejlesztési terv sem megfelelő.
A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség „előzetes véleménye” 2005. július 13-án, három hónappal az Ör. megalkotása után kelt, így annak figyelembevételére sem kerülhetett sor.
A szabályozási terv módosításának a lakosság számára való hozzáférhetővé tételét a kerületi főépítész által 2005. március 7-én aláírt levele rendelte el, amelyet az önkormányzatnál március 29-én iktattak, amely a következőket tartalmazta: „Mellékelten átadjuk a Kispest József Attila utca – Hunyadi utca – Ady Endre utca – Báthory utca által határolt területre vonatkozó szabályozási tervet kifüggesztésre. Kérjük, hogy az érdeklődő lakosság számára tegyék hozzáférhetővé. A kifüggesztés 1 hónapig tart.”
Az Ör. módosításának tervezetét a képviselő-testület április 14-én megtartott testületi ülésen került napirendre azzal a megjegyzéssel, hogy „[l]ezárult a tárgyi szabályozási terv egyeztetési folyamata. A tervező ezzel kapcsolatos válaszát megküldte”. A kerületi főépítész a jegyzőkönyv szerint az ülésen elmondta, hogy „a tervet a lakossággal oly módon egyeztettük, hogy egy rövid esszenciát tettünk közzé a Kispest Újságban és a honlapunkon, ez olvasható volt ott, és jelentem a képviselő-testületnek, hogy észrevétel a lakosság részéről nem érkezett ezzel kapcsolatban”. A képviselő-testület ezt követően 11/2005. (IV. 18.) számú önkormányzati rendeletként elfogadta az Ör1.-et.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„44/A. § (...)
(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Étv.-nek az Ör. megalkotásakor hatályos rendelkezései:
„9. § (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni.
(2) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során:
a) az érintett természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében
aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet,
ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek;
b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket;
c) az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkező hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit.
(3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt.
(4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.
(5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nem adott, és az egyeztető tárgyaláson sem vett részt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.
(6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket az elfogadásuk előtt – a (3)–(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt – a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:
a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes területi főépítészeti iroda útján a miniszternek,
b) egyéb szabályzatot és terveket a területi főépítésznek.
A miniszter 90, a területi főépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.
(7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)–(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el.
(...)
(9) A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek változtatása esetén is alkalmazni kell.”
3. Az Ötv. vizsgálatba bevont rendelkezése:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott arra, hogy az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata az Ötv. 98. §-a szerint nem az Alkotmánybíróság, hanem a közigazgatási hivatalok feladata [lásd pl. 30/1999. (X. 13.) AB határozat, ABH 1999, 411, 415.; 38/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 673, 690.]. Az Ötv. a közigazgatási hivatal vezetője számára többféle jogi eszközt biztosít a törvénysértés megelőzésére, kiküszöbölésére. Ilyen például a jegyzőnek a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvek – az Ötv. 17. § (2) bekezdésében szabályozott – közigazgatási hivatal vezetőjének történő megküldése, amely lehetőséget teremt a tényállás feltárására; továbbá az Ötv. 99. §-ának (1) bekezdése által rögzített lehetőség a közigazgatási hivatal vezetője számára: a törvénysértés megszüntetésének kezdeményezése érdekében az érintett felhívása, és végső soron az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatának az Alkotmánybíróságnál történő hivatalvezető általi kezdeményezése. A közigazgatási hivatal az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata során vizsgálja, hogy az önkormányzat betartotta-e a rendeletalkotási eljárás szabályait, ha e tekintetben alkotmány- vagy törvénysértést észlel, kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását (lásd pl. az 986/H/1997. AB határozatot, ABH 1998, 1038.).
Az Alkotmánybíróság hatásköre az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja értelmében a jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének vizsgálatára terjed ki. Az Abtv. 1. §-ának h) pontja azonban lehetővé teszi, hogy az Abtv.-ben meghatározott hatáskörökön kívül az Alkotmánybíróság számára törvény egyéb hatásköröket is megállapítson. Ezen rendelkezés alapján az Ötv. 99. §-a (2) bekezdés a) pontja az Alkotmánybíróságnál kezdeményezési jogot biztosít a közigazgatási hivatal vezetőjének a törvénysértő önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és megsemmisítésére. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság 30/1999. (X. 13.) AB határozatában is megállapította: „Az Abtv. és az Ötv. vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján megállapítható, hogy a törvényi szabályozás külön kezeli az alkotmányellenesség [Abtv. 1. § b) pont] és az önkormányzati rendelet törvényellenességének [Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja] vizsgálatát. Az előbbi esetben az Alkotmánybíróság eljárását az Abtv. 21. § (2) bekezdése szerint bárki indítványozhatja, az utóbbi esetben az eljárás kezdeményezője a közigazgatási hivatal vezetője.” (ABH 1999, 411, 414.)
A jelen ügyben a közigazgatási hivatal vezetője az Ötv. 99. §-a (2) bekezdés a) pontjában számára biztosított törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva fordult az Alkotmánybírósághoz, miután észlelte, hogy a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata által alkotott szabályozási terv módosítása során nem tartotta be a törvényben előírt eljárási rendet.
Az Alkotmánybíróság a fent leírtak alapján megállapította, hogy az eljárást az arra jogosult kezdeményezte, így ezt követően megkezdte az érdemi vizsgálat lefolytatását.
2. A helyi önkormányzatokat az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megilleti a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétes, helyi társadalmi viszonyokat szabályozó rendeletek alkotásának a joga. Ennek alapján fogadja el a helyi önkormányzat képviselő-testülete a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot az Ét. 7. § (3) bekezdés c) pontjában előírtaknak eleget téve rendeleti formában. „Az általános rendezési terv a települési önkormányzat képviselő-testületének sajátos aktusa, amely a település társadalmi, gazdasági, műszaki, természeti és ökológiai összefüggéseit figyelembe véve, hosszú távra határozza meg a település szerkezetét és terület-felhasználását, az épületek és más építmények, továbbá a műszaki infrastrukturális rendszerek térbeli elrendezését, a környezetvédelem (a környezetrendezés) és a tájrendezés követelményeit, a terület-felhasználás és az építési tevékenység szabályozásának elveit, előírásait, az építési hatósági tevékenység során érvényesítendő követelményeket.” [42/1992. (VII. 16.) ABH 1992, 369, 371.]
A helyi önkormányzatok rendeletalkotási eljárását az egyes igazgatási területeken keretjelleggel törvények szabályozzák. Az építésügy, a településrendezés területén a szabályozási autonómia az Ötv. és az Ét. rendelkezései szerint korlátokhoz kötött: értve ezalatt a rendeletalkotás tartalmát, és a rendeletalkotási eljárás lefolytatását is. Az Ét. 9. §-a egyike ezen törvényi korlátoknak, hiszen a helyi építési szabályzat elfogadásához számos egyeztetési kötelezettséget ír elő, s az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseletek, hatóságok számára véleménynyilvánítási, javaslattételi, észrevételezési lehetőséget biztosít, amelyek garanciális szabályokként épülnek be az eljárásba.
Az Ét. 6. §-ában foglalt rendelkezések alapján az önkormányzat képviselő-testülete által rendeleti formában megalkotott helyi építési szabályzat a településrendezési tevékenység eszköze, amelyben a testület az országos szabályokkal összeegyeztethető módon, az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával, beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket határozza meg. Ezen szabályzatok megalkotásánál, illetve az Ét. 9. § (9) bekezdése értelmében azok módosításánál is, az Ét. 9. §-ában foglalt eljárási rendet be kell tartani.
A szabályozás kidolgozására a fővárosi kerületi önkormányzatoknak az Ét 14. § (3) bekezdése ad felhatalmazást, amikor kimondja, hogy „[a] fővárosi kerületi önkormányzatnak – a fővárosi építési keretszabályzat keretein belül – a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania”.
Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben hozzá benyújtott iratok alapján megállapította, hogy Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata az Ör1. előkészítése során több ponton megsértette az Ét. 9. § (2)–(6) bekezdéseiben rögzített eljárási szabályokat.
A hivatalvezető által megküldött iratok alapján megállapítható, hogy az önkormányzat az Ét. 9. § (6) bekezdésével ellentétben az Ör1. tervezetét a véleményezési eljárás befejezése előtt tette a lakosság számára hozzáférhetővé. A kerületi főépítész Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjének címzett, 2005. május 7. napján kelt, XX.17/32/2005. számú, március 29. napján iktatott levele kíséretében küldte meg kifüggesztésre a Kispest József Attila utca – Hunyadi utca – Ady Endre utca – Báthory utca által határolt területre vonatkozó szabályozási tervet, melyben a kifüggesztés időtartamát az Ét. rendelkezésével összhangban egy hónapban jelölte meg. Az Ét. 9. § (6) bekezdése előírja, hogy „[a] véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket az elfogadásuk előtt – a (3)–(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt – a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek”.
Amint az a fentiekből is kitűnik az Ét. az építési szabályzat és a településrendezési tervek elfogadását megelőzően széles körű egyeztetési mechanizmust intézményesít. Az egyeztetés kétirányú: egyrészt be kell vonni az érintett állampolgárokat, érdek-képviseleti szerveket, másrészt a különböző államigazgatási szerveket [Ét. 9. § (2) bekezdés]. Az államigazgatási szervek bevonásának általános célja: a különböző hatóságok által képviselt érdekek (terület-felhasználási, környezetvédelmi, műemléki, közegészségügyi, biztonsági stb.) érvényesülésének biztosítása [69/2002. (XII. 17.) AB határozat, ABH 2003, 1554, 1559.] a lakosság bevonására pedig a közvetlen érintettség okán, a vitás kérdések előzetes rendezése végett kerül sor. Az Ét. 9. § (7) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek az előírt véleményeztetési és szakhatósági eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el.
Az Alkotmánybíróság a korábban hatályos törvényi rendelkezések kapcsán – de lényegét tekintve a jelenlegi szabályozásra is irányadóan – már rámutatott arra, hogy a településrendezés körében megalkotandó önkormányzati normák sajátos önkormányzati rendeletek, az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel való egyeztetés kötelezettsége és a lakosságnak az eljárásba való bevonása olyan garanciális eljárási szabályok, amelyeket nem követel meg a jogi szabályozás a többi önkormányzati rendelet megalkotása során. [42/1992. (VII. 16.) AB határozat, ABH 1992, 369, 371.]
Az Alkotmánybíróság a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a jelen esetben a véleményezési eljárás még nem zárult le sem a levél keltének, sem iktatásának időpontjában, ezért az iratok nem álltak, és nem is állhattak teljes egészében az érintettek rendelkezésre, így a szakhatóságként bevont szervek álláspontja ismeretének hiányában az érintett lakosok a valós helyzetet, tényeket nem ismerhették meg, ami a szabályozási terv módosításával kapcsolatos véleményalkotásukat is jelentősen érinthette. Ugyanakkor a képviselő-testület 2005. április 14-én tárgyalta az Ör. József Attila utca – Hunyadi utca – Ady Endre utca – Báthory utca által határolt területre vonatkozó szabályozásának módosítását tartalmazó Ör1.-et, így a hozzáférhetővé tételre kötelezően előírt egy hónapos határidőt sem tartotta be. Az érintetteknek történő közzététel pedig oly módon történt, hogy megsértette az önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásait, mivel az abban előírt lakossági fórum összehívására nem került sor, hanem az Ör1. tervezetét kifüggesztették, továbbá „egy rövid esszenciát” tettek közzé a Kispest Újságban és az önkormányzat honlapján.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság Ör1.-et magasabb szintű jogszabállyal ellentétesnek és ezáltal az Alkotmány 44/A. §-ába ütközőnek találta, és megsemmisítette.
A megsemmisítés következtében Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testülete által alkotott, Kispest Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 43/2000. (XI. 24.) sz. rendelet kiegészítéséről szóló 5. számú melléklet a rendelkező részben foglaltak szerint a 3/A. § és a 7. § (5)–(6) bekezdése nélkül marad hatályban.
Megsértette az önkormányzat az Ét. 9. § (4) bekezdését is, mivel az abban előírt egyeztetés a Közlekedési Felügyelettel jogilag nem megfelelő módon folyt le, a Felügyelet által kért anyagok pótlása nem történt meg, továbbá az Ét. 9. § (4) bekezdése által előírt jegyzőkönyv sem készült el. Mivel azonban a fent vázolt indokok alapján az Alkotmánybíróság az Ör.-t a fentebb felsorolt szabályok megsértése miatt törvénysértőnek, s így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközőnek ítélte, és azt következetes gyakorlatának megfelelően megsemmisítette [lásd: 42/1992. (VII. 16.) ABH 1992, 369, 371.; 7/2003. (III. 13.) AB határozat, ABH 2003, 753, 757.] és következetes gyakorlata szerint eltekintett annak további törvényi rendelkezésekbe való ütközésének vizsgálatától. [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 199, 229.]
Az Alkotmánybíróság a jelen határozat Magyar Közlönyben történő közzétételét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a alapján rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 982/H/2006.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás