11/2008. (FVÉ 17.) FVM utasítás
11/2008. (FVÉ 2008/17.) FVM utasítás
a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról*
1. § A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja szervezetének, működésének és ügyrendjének, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja és területi szervei közötti szervezeti és vezetési viszonyok általános szabályozása érdekében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) ezen utasítás mellékleteként kiadom.
2. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdés kivételével – közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 11/2006. (FVÉ 2007/1.) FVM utasítás.
(2) Jelen utasítás mellékletének 11. §-a (3) bekezdésének n) pontja, valamint 13. §-ának (11) bekezdése 2008. november 1-jén lép hatályba.
Budapest, 2008. szeptember 30.
Gráf József s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet a 11/2008. (FVÉ 2008/17.) FVM utasításhoz
1. § (1) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az MgSzH Központ személyi állományával, vezetőivel, szervezeti egységeinek felépítésével, az MgSzH Központ feladatkörével és működésével, valamint az MgSzH Központ és az MgSzH területi szervei közötti szervezeti és vezetési viszonyokkal kapcsolatos kérdéseket szabályozza.
(2) Az MgSzH Központ vezetőit és köztisztviselőit, illetve munkavállalóit megillető járandóságok, juttatások és kedvezmények körét, igénybevételük feltételeit, továbbá a nemzetközi kapcsolattartásra vonatkozó belső szabályokat az MgSzH elnöke által kiadott külön szabályzatok határozzák meg.
(3) Az MgSzH Elnöke gondoskodik arról, hogy az MgSzH Közszolgálati Szabályzata szükség szerint felülvizsgálatra kerüljön.
Az MgSzH Központ jogállása
2. § (1) Az MgSzH a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel létrehozott, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény alapján az MgSzH a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében Központtal és területi szervekkel rendelkezik. Az MgSzH Központ bizonyos külön jogszabályban meghatározott feladatait területi szervei útján látja el.
(3) Az MgSzH Központ az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik.
(4) Az MgSzH Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.
Az MgSzH Központ adatai
3. § (1) A költségvetési szerv neve: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ.
Angol nyelven: Central Agricultural Office
Német nyelven: Zentrales Amt der Ressortverwaltung für Landwirtschaft
(2) A költségvetési szerv rövidített neve: MgSzH Központ.
(3) A költségvetési szerv székhelye és levezési címe: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.
(4) Az MgSzH Központ alapító okiratának kelte és száma: 40.011/2006.
(5) Az MgSzH Központ törzsszáma: 598349.
(6) Az MgSzH Központ államháztartási azonosító száma: 276567.
(7) Az MgSzH Központ szakágazati besorolási száma: 841104
(8) Az MgSzH Központ számlaszáma:
– 10032000-00289782-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámla
– 10032000-00289782-00030007 beruházási előirányzat-felhasználási keretszámla
– 10032000-00289782-00050005 feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla
– 10032000-00289782-00060004 intézményi kártyafedezeti számla
– 10032000-00289782-90000009 intézményi fedezetbiztosítási számla
– 10032000-00289782-20000002 letéti számla
(9) Az MgSzH létszámkerete (Központ és területi szervek együtt): 4895 fő.
Az MgSzH Központ feladatai
4. § Az MgSzH Központ alapfeladatai keretében
a) ellátja a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, a genetikai anyagok megőrzésével, a növényfajták állami elismerésével, a növényi szaporítóanyagok minősítésével, a borgazdálkodással, a vadgazdálkodással és halászattal, az erdőgazdálkodással és az erdővagyon védelmével, az elsődleges faipari termeléssel, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal, a mezőgazdasági termékforgalommal, az agrár-környezetvédelemmel, a növényvédelemmel, a zöldség–gyümölcs minőségellenőrzéssel, a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezésével, a növény-egészségüggyel, a borellenőrzéssel, borminősítéssel, a talajvédelemmel, az állategészségüggyel, a takarmánybiztonsággal, takarmányhigiéniával, takarmány-minőséggel, az élelmiszerhigiéniával, -biztonsággal, -minőséggel, az állatgyógyászati termékekkel, a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatosan, az állatvédelemmel, a mezőgazdasági célú vízgazdálkodással kapcsolatosan, továbbá az agrárpiaci rendtartás működésének szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági és mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat;
b) ellátja a külön jogszabály szerinti földügyi igazgatási és hatósági feladatokat;
c) ellátja a miniszter által meghatározott, alaptevékenységéhez tartozó kutatási, fejlesztési, laboratóriumi, vizsgálati, tanácsadási, szakértői tervezési és egyéb feladatokat;
d) közreműködik a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek végrehajtásában;
e) Szakmai Oktatási Tervet készít, és szervezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által jóváhagyott terv végrehajtását;
f) szakkönyvtárat működtet, könyvtári kölcsönzést végez.
5. § (1) Az MgSzH Központ feladatait és az ellátásához szükséges hatásköröket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az egyes szakágazati területek feladatainak meghatározásáról szóló törvények és egyéb jogszabályok állapítják meg.
(2) Delegált és közreműködői feladatot az MgSzH Központ részére a miniszter által vagy központi államigazgatási szervvel kötött megállapodás is megállapíthat.
6. § (1) Ha jogszabály másképp nem rendelkezik az MgSzH hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) jár el. A kerületi hivatal által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a területi szerv vezetője, a területi szerv által hozott első fokú döntés esetén másodfokon a Központ jár el.
(2) Ha az első fokú hatósági eljárásra az MgSzH Központjának van hatásköre, akkor az MgSzH Központ hatósági döntése elleni jogorvoslati kérelmet (fellebbezést) a miniszterhez kell benyújtani.
(3) Az MgSzH Központ nevében a körzeti irodában vagy a helyszínen is foganatosítható jogszabályban meghatározott hatósági cselekmény. Ha kiadmányozásra jogosult köztisztviselője jár el a körzeti irodában vagy a helyszínen, akkor a jogosultság a döntéshozatalra is kiterjed.
(4) A MgSzH elnöke az MgSzH Központ helyszíni ellenőrzésre jogosult köztisztviselője részére az 1. számú mellékletben meghatározott minta szerinti igazolványt állít ki.
7. § (1) Az MgSzH Központ országos laboratórium-hálózatot működtet. Az egyes laboratóriumok szakmai feladatait az MgSzH Központ egyes részlegeire vonatkozó részletes rendelkezések szabályozzák. A központi laboratóriumok felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az MgSzH Központ növényfajta-kísérleti állomásokkal, növényfajta fajtakitermesztő állomással, valamint állattenyésztési teljesítményvizsgáló állomásokkal (a továbbiakban együtt: állomások) rendelkezik.
(3) Az állomások felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. Az egyes állomások működését az igazgatóságok külön ügyrendben szabályozzák.
8. § (1) Az MgSzH Központ igazgatóságokból, főosztályokból, osztályokból és önálló osztályokból áll. Az igazgatóságok élén főosztályvezetői besorolású igazgatók, a főosztályok és az önálló osztályok élén főosztályvezetői besorolású vezetők állnak. Az igazgatóságokon, valamint a főosztályokon belül osztályok működnek, melyek élén az osztályvezetők állnak. Egyes igazgatóságokon belül – a Szabályzatban foglaltak szerint – a szakmailag szorosan összetartozó osztályok munkáját – egyúttal valamelyik osztályt is vezető – igazgatóhelyettesek fogják össze. Az MgSzH Központ szervezeti felépítését a Függelék tartalmazza.
(2) Az igazgatósági, főosztályi, illetve önálló osztályi feladatok ellátásának belső rendjét az igazgató, illetve főosztályvezető az igazgatóság (főosztály, önálló osztály) ügyrendjében, az elkülönülő munkafeladatok szerint határozza meg. A szervezeti egységeken belüli osztálytagozódást a Szabályzat az egyes igazgatóságok, illetve főosztályok feladatainak meghatározása körében tartalmazza, az ügyek osztályok közötti megoszlását az adott igazgatósági (főosztályi, önálló osztályi) ügyrend foglalja magában.
(3) Az MgSzH Központban az alábbi szervezeti egységek működnek
a) az elnök közvetlen irányítása alatt:
aa) Humánpolitikai Főosztály,
ab) Jogi és Igazgatási Főosztály,
ac) Ellenőrzési Önálló Osztály,
ad) Informatikai Főosztály,
ae) Kölcsönös Megfeleltetés Projektmenedzsment Önálló Osztály;
b) az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt:
ba) Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság,
bb) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság,
bc) Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága,
bd) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság,
be) Borminősítési Igazgatóság,
bf) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság,
bg) Koordinációs és Audit Önálló Osztály;
c) a Természeti és Genetikai Erőforrásokért Felelős Elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt:
ca) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság,
cb) Állattenyésztési Igazgatóság,
cc) Földművelésügyi Igazgatóság,
cd) Erdészeti Igazgatóság,
ce) Agrobotanikai Központ;
d) a Gazdasági Elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt:
da) Költségvetési Igazgatóság,
db) Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság.
9. § (1) Ha jogszabály vagy a közvetlen felettes vezető másként nem rendelkezik, az MgSzH elnöke, elnökhelyettesei, az MgSzH Központ igazgatói és főosztályvezetői
a) feladat- és hatáskörük gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatják, azzal, hogy az ilyen feladat- és hatáskör-átruházás nem érinti az átruházó vezető felelősségét,
b) az ügyek intézésére, a jogszabályok keretei között érdemi és eljárási utasítást adhatnak.
(2) Az MgSzH Központ szervezeti egységei között felmerült vitás kérdésekben a legközelebbi közös felettes vezető dönt.
(3) Az MgSzH Központ azon szervezeti egységei, amelyek feladatot kívánnak meghatározni valamely területi szerv részére, kötelesek azt – a feltételek biztosítása érdekében – a szakmailag érintett hivatali szervezeti egységekkel egyeztetni. A belső egyeztetésbe a Jogi és Igazgatási Főosztályt, a költségvetési és létszám-előirányzatokat érintő kérdésekben a Gazdasági Elnökhelyettest, a Közös Agrárpolitikát érintő kérdésekben az MgSzH elnökét minden esetben be kell vonni.
(4) Az MgSzH Központ igazgatóságai, illetve főosztályai – a jelen Szabályzatban meghatározott feladatkörük szerint – szakmai felügyeletet gyakorolnak az alárendelt szervezeti egységek felett, amelynek keretében ellenőrzést kezdeményezhetnek és végezhetnek az MgSzH szervezetéhez tartozó területi szervek felett.
(5) A kincstári vagyonba tartozó szervezetek tekintetében gyakorolt vagyonkezelői jogokkal kapcsolatos követelményeket a Szabályzat a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság feladatainak meghatározása körében rögzíti.
Az MgSzH Központ irányítása és a területi szervek koordinációja
10. § (1) Az MgSzH irányítását és felügyeletét a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben foglaltak alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.
(2) Az MgSzH Központ irányítását és felügyeletét a miniszter az általános igazgatás tekintetében a minisztérium Intézményfelügyeleti és Vagyongazdálkodási Főosztályán keresztül, a szakterületi tevékenységek elvi-szakmai irányítását a minisztérium szakmai főosztályain keresztül látja el. Az elnökhelyettesek, valamint az igazgatók alá tartozó ágazati tevékenység elvi-szakmai irányítását, illetve felügyeletét a minisztérium illetékes szakmai részlegeinek vezetői látják el.
(3) Az MgSzH Központ a minisztérium felügyelete alatt – elsősorban a szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából – szervezi, összehangolja és ellenőrzi a területi szervek szakmai tevékenységét, a minisztérium iránymutatása alapján szervezi és felügyeli a területi szervek minőségbiztosítási tevékenységét, részt vesz a tagállami működésből fakadó feladatok végrehajtásában.
(4) A minisztérium szakmai iránymutatása alapján az MgSzH Központ szervezi és összehangolja a területi szervek informatikai fejlesztését, szakmai hátteret biztosít az egységes, zavarmentes működéshez, továbbá előkészíti a szakmai tevékenység fejlesztéséhez szükséges beruházási javaslatokat, részt vesz a beruházási programok szervezésében, nyilvántartja az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési igényeket.
(5) Az MgSzH Központ szervezi, irányítja és felügyeli a területi szervek szervezetében működő megyei, regionális és speciális laboratóriumok szakmai munkáját, fejlesztési és módszeradaptációs feladatokat határoz meg számukra. A vizsgálati eredményeket összesíti és értékeli.
(6) Az egységes jogalkalmazás érdekében – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben (a továbbiakban: Jat.) foglaltak figyelembevételével – az MgSzH Központ jogi iránymutatást ad a területi szervek részére. A hatósági tevékenység jogi hátterének korszerűsítése érdekében részt vesz a tevékenységét érintő jogszabályok előkészítésében.
(7) Az MgSzH elnöke és szakterületért felelős elnökhelyettese a területi szerv köztisztviselője részére közvetlenül adhat utasítást, továbbá a területi szerv köztisztviselőjétől jelentést kérhet.
(8) Az MgSzH területi szerveinek felügyeletét az elnök az MgSzH irányítása tekintetében a főosztályokon keresztül, a szakterületi tevékenységek esetében a szakterületért felelős elnökhelyettes útján látja el. Az adott szakterületért felelős elnökhelyettes a szakmai felügyelet gyakorlását a szakterület szerint érintett igazgatóra átruházhatja.
(9) Az MgSzH Központ irányítja a részben önállóan gazdálkodó, pénzügyi-gazdasági tekintetben részjogkörű területi szervek gazdálkodását, megteremti a beszámoltatás, a pénzügyi monitoring rendszer informatikai hátterét.
(10) Az MgSzH Központ ellátja a területi szervek függetlenített belső ellenőrzését.
11. § (1) Az elnök a jogszabályban előírt feladat- és hatáskörében önállóan jár el és tevékenységéért a miniszternek felelős. Az elnököt 6 évre a miniszter nevezi ki és menti fel. Az MgSzH elnöke felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. Az elnök köztisztviselői illetményének mértéke a Ktv. 45. §-ának (11) bekezdése szerint kerül megállapításra.
(2) Az MgSzH elnöke szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni a miniszternek az MgSzH tevékenységének ellátásáról, illetve működéséről.
(3) Az elnök
a) előkészíti és a miniszterhez – normatív utasítással történő kiadása érdekében – benyújtja az MgSzH szervezeti és működési szabályzatát,
b) vezeti és ellenőrzi az MgSzH szervezetét, biztosítja a működés feltételeit, elemzi a feladatok végrehajtásával kapcsolatos szakmai, gazdasági információkat,
c) kialakítja az MgSzH belső munkarendjét és külső kapcsolatrendszerét,
d) irányítja az MgSzH szervezeti egységeinek vezetőit és elsősorban a vezetőkön keresztül az MgSzH valamennyi köztisztviselőjét, ügykezelőjét és munkavállalóját,
e) elkészítteti és a miniszternek jóváhagyásra benyújtja az MgSzH éves költségvetési tervét és az éves költségvetési beszámolóját,
f) elkészítteti az MgSzH munkatervét,
g) biztosítja az együttműködést az MgSzH tevékenységi körében a minisztériummal és annak szervezeti egységeivel, a Magyar Államkincstárral, a minisztériumokkal, az európai uniós szervekkel, a delegált és közreműködői feladatokban érintett szervekkel és más szakigazgatási intézményekkel, szervekkel,
h) gondoskodik a belső ellenőrzés rendjének kialakításáról és működtetéséről, az ehhez szükséges források biztosításáról,
i) jóváhagyja a belső ellenőrzési vezető által készített, kockázatelemzéssel alátámasztott, stratégiai és éves ellenőrzési terveket,
j) jóváhagyja a belső ellenőrzés működési kézikönyvét,
k) elkészítteti és a belső ellenőrzési vezető rendelkezésére bocsátja a költségvetési szerv intézményi gazdálkodásának végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenőrzési nyomvonalát,
l) javaslatot tesz a miniszternek az elnökhelyettesek és a főigazgatók kinevezésére, felmentésére, vonatkozásukban gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat,
m) az MgSzH elnökhelyettesei, illetve az MgSzH Központ igazgatói, főosztályvezetői, igazgató-helyettesei, főosztályvezető-helyettesei, osztályvezetői, valamint a területi szerv főigazgatói tekintetében – kivéve az elnökhelyettesek és főigazgatók kinevezését és felmentését, valamint a belső ellenőrzési vezető áthelyezését – gyakorolja a munkáltatói jogkört, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát – külön elnöki utasításban – más vezető beosztású személyre átruházhatja, továbbá javaslatot tesz kitüntetésekre, jóváhagyja a képzési tervet,
n) az MgSzH adott szakterületért felelős elnökhelyettesének javaslata alapján, a főigazgató véleményének figyelembevétele mellett kinevezi, valamint a szakterületért felelős elnökhelyettes javaslata alapján, illetve a főigazgató kezdeményezésére felmenti a területi szervek igazgatóit,
o) információt nyújt az MgSzH tevékenységéről,
p) jogszabályban, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközében meghatározott keretek között kidolgozza és – a miniszter jóváhagyásával – fejleszti az elektronikus ügykezelést, illetőleg az elektronikus ügyintézést és adatátvitelt az MgSzH feladatellátásával összefüggésben,
q) kiadja az Iratkezelési Szabályzatot, illetőleg szükség szerint a TÜK-Szabályzatot.
(4) Az elnök felelős
a) az MgSzH nemzeti és közösségi jogszabályokban, illetve megállapodásban meghatározott feladatainak ellátása során a szakmaiság, a törvényesség és a hatékonyság, valamint az akkreditációs feltételeknek való megfelelés biztosításért,
b) az MgSzH gazdálkodásában a törvényesség, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért,
c) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, azok valódiságáért és teljességéért,
d) az MgSzH költségvetésének betartásáért, a gazdasági lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért,
e) a jogszabály által előírt belső szabályzatok kiadásáért,
f) a delegált és közreműködői feladatok tárgyában kötendő megállapodások megkötéséért, illetve végrehajtásuk vonatkozásában a jogszabályi rendelkezések betartásáért,
g) az MgSzH katasztrófa-, biztonsági, tűz-, polgári és munkavédelmi helyzetéért,
h) az éves ellenőrzési jelentés elkészíttetéséért,
i) a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségének biztosításáért,
j) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért,
k) az MgSzH feladatellátásának minőségbiztosításáért.
(5) Az elnök:
a) gyakorolja a jogszabályok alapján az MgSzH-t megillető jogköröket,
b) gyakorolja a kiadmányozási jogkört,
c) intézkedik annak érdekében, hogy az MgSzH-ban a jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelő gyakorlat kerüljön kialakításra, és e követelményeket érvényesíti a működtetésben,
d) kiadja az MgSzH tevékenységét szabályozó elnöki utasításokat és körleveleket (a továbbiakban együtt: belső szabályzatok),
e) képviseli – különösen a minisztérium, a külső szervek és a sajtó felé – az MgSzH-t, a képviselet körében részt vesz a minisztérium Szakállamtitkári Értekezletén, illetve Miniszteri Értekezletén,
f) rendelkezik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek és a kincstári rendnek megfelelően – írásbeli megbízása alapján megbízottja útján is – az MgSzH bankszámlái felett,
g) kötelezettségeket vállalhat és hajthat végre az MgSzH működési és felhalmozási előirányzatai terhére a jóváhagyott költségvetésen belül,
h) a Ktv. és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai és az MgSzH jóváhagyott költségvetése alapján megállapítja a köztisztviselők és az MgSzH egyéb munkavállalóinak jutalmazásának mértékét, gyakoriságát,
i) meghatározza a teljesítményértékelési célokat a főosztályok, önálló osztályok vezetői és az igazgatók vonatkozásában,
j) egységes közszolgálati, valamint közszolgálati adatvédelmi szabályzatot alkot a Ktv. által a hivatali szervezet vezetőjének általános szabályozási hatáskörébe utalt tárgykörökről,
k) az MgSzH bármely köztisztviselőjét egyedi feladatok ellátásával megbízhatja, amelyről a köztisztviselő köteles felettesét tájékoztatni,
l) ellát minden olyan további feladatot, amelyet jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze feladatkörébe utal,
m) irányítja az elnökhelyetteseket, az igazgatóságokat, a főosztályokat és az önálló osztályokat, valamint az adminisztrációs és koordinációs feladatokat ellátó Elnöki Titkárságot.
(6) Az MgSzH hivatali szervezetének vezetője az elnök, akit általános jogkörrel – a gazdasági tevékenységek kivételével – általános elnökhelyettesként az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes helyettesít. Az elnököt a gazdasági tevékenységek vonatkozásában a Gazdasági Elnökhelyettes helyettesíti. Az általános elnökhelyettes az elnök távollétében csak olyan intézkedés meghozatalára jogosult, amelyet az elnök nem tart fenn kizárólagos hatáskörében. Az elnököt az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes akadályoztatása esetén – a gazdasági tevékenységek kivételével – a Természeti és Genetikai Erőforrásokért Felelős Elnökhelyettes helyettesíti. Az általános elnökhelyettes az elnök helyettesítése körében alkalmazott eljárásáról az elnök akadályoztatásának megszűnését követően haladéktalanul beszámol az elnöknek.
Az elnök által adományozható címek
12. § (1) Az elnök a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat a Ktv-ben foglaltaknak megfelelően.
(2) Az elnök szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adhat a Ktv.-ben meghatározott feltételekkel rendelkező MgSZH Központbeli köztisztviselőknek. A szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címmel rendelkező köztisztviselők létszáma az MgSzH Központjában együttesen nem haladhatja meg az MgSzH Központ engedélyezett köztisztviselői létszámkeretének 5%-át.
Az elnökhelyettesek
13. § (1) Az MgSzH elnöke elnökhelyettesek útján irányítja az MgSzH Központját és területi szerveit. Az MgSzH elnökhelyettesét határozatlan időtartamra a miniszter nevezi ki és menti fel, az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes esetében az országos főállatorvos javaslatára. Az MgSzH elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – az MgSzH elnöke gyakorolja. Az elnökhelyettes köztisztviselői illetményének mértéke a Ktv. 45. §-ának (11) bekezdése szerint kerül megállapításra.
(2) Az elnökhelyettes irányítja az alárendeltségében működő központi igazgatóságok tevékenységét, valamint a területi igazgatóságok szakmai tevékenységét.
(3) Az elnökhelyettes ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei a feladat- és hatáskörébe utalnak, illetőleg amelyeket az elnök a feladatkörébe utal, továbbá amelyekkel az elnök megbízza.
(4) Az elnökhelyettes az irányítása alá tartozó igazgatóságok feladatainak teljesítéséről és az elnök által rábízott feladat teljesítéséről rendszeresen beszámol az elnöknek.
(5) Az elnökhelyettes meghatározza az irányítása alá tartozó igazgatóságok munkáját, ellenőrzi – szükség szerint közvetlenül, személyesen – ennek teljesítését.
(6) Az elnökhelyettes felelős az irányítása alá tartozó igazgatóságok feladatának elvégzéséért.
(7) Az elnökhelyettes a jelen szervezeti és működési szabályzatban és a közvetlen irányítása alá tartozó igazgatóságokra vonatkozó ügyrendben foglaltak szerint gyakorolja kiadmányozási jogkörét, melynek gyakorlását beosztottjaira átruházhatja, ez utóbbi azonban nem érinti a közvetlen irányítása alá tartozó igazgatóságok munkájáért való felelősségét.
(8) Az elnökhelyettes gyakorolja az irányítása alá tartozó igazgatóságok vezetői, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselők vonatkozásában az utasítási és ellenőrzési jogot.
(9) Az elnökhelyettes jóváhagyja, illetve felülbírálja az irányítása alá tartozó igazgatók és az igazgatók által felügyelt osztályvezetők munkakörére, munkaköri leírására tett javaslatokat.
(10) Az elnökhelyettes az általa irányított igazgatóságok vonatkozásában az MgSzH Központ köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát más vezető beosztású személyre átruházhatja.
(11) Az elnökhelyettes gyakorolja – a kinevezés és felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a területi szerv szakterület szerinti igazgatója felett azzal, hogy munkáltatói intézkedéséről azzal egyidejűleg tájékoztatja a főigazgatót. A területi szerv szakterület szerinti igazgatóságának igazgatóhelyettesét az elnökhelyettes nevezi ki és menti fel.
(12) Az elnökhelyettes jóváhagyja, illetve felülvizsgálja az irányítása alá tartozó igazgatóságok feladatkörére vonatkozó jogi szabályozás kezdeményezését.
(13) Az elnökhelyettes ellenőrzi, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a belső szabályzatok az általa felügyelt szervezeti egységek munkájában érvényesülnek-e.
(14) Az elnökhelyettes beszámoltatja a közvetlen irányítása alá tartozó igazgatóságok vezetőit, illetve köztisztviselőit és munkavállalóit a szervezeti egységnél végzett munkákról, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.
(15) Az elnökhelyettes szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából. Az elnökhelyettes – az elnökkel történő előzetes egyeztetést követően – jogosult összehívni a központ és az irányítása alatt álló területi igazgatóságok igazgatóinak értekezletét.
(16) Az elnökhelyettes szükség szerint egyedi feladatok ellátásával bízza meg az irányítása alá tartozó igazgatóságok bármely köztisztviselőjét, melyről a köztisztviselő tájékoztatja közvetlen felettesét.
(17) Az elnökhelyettes feladatkörébe tartozó ügyintézés keretében – kivéve, ha az adott ügyben, illetve eljárásban az elnök jár el –, valamint az elnök által átruházott hatáskörben jogosult az MgSzH képviseletére.
(18) Az elnökhelyettest az általa kijelölt igazgató, főosztályvezető helyettesíti. A kijelölést az elnöknek jóvá kell hagynia.
(19) Az elnökhelyettes felügyeli az MgSzH külső honlapjának naprakész szakmai adatokkal történő ellátását, valamint kommunikációs szempontból a honlapon közzé tett anyagok megfelelőségét.
Az igazgató és főosztályvezető
14. § (1) Az igazgató, illetve a főosztályvezető önállóan és felelősen, a jogszabályoknak, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a rábízott igazgatóságot, főosztályt, illetőleg önálló osztályt. Az MgSzH igazgatói, illetve főosztályvezetői felett a munkáltatói jogokat az MgSzH elnöke gyakorolja. Az igazgató a közvetlen felettes elnökhelyettes, a főosztályvezető az elnök irányítása alapján végzi tevékenységét.
(2) Az igazgató (főosztályvezető) gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, és a felettesei utasításainak végrehajtásáról. Felelős az igazgatóság (főosztály, önálló osztály) ügykörébe tartozó döntések előkészítéséért és meghozataláért, az általa adott információk és adatok helyességéért.
(3) Az igazgató (főosztályvezető) gyakorolja az igazgatóság (főosztály, önálló osztály) feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket. Hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) az alárendeltségébe tartozó osztály vezetőjére vagy jogszabályban meghatározott esetekben hatósági jogkörben eljáró ügyintézőre átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti az igazgatóság (főosztály, önálló osztály) munkájáért való felelősségét. Ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket közvetlen felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
(4) Az igazgató, illetve a főosztályvezető tevékenységi területén
a) meghatározza az igazgatóság, illetve a főosztály (önálló osztály) munkatervét, valamint elkészíti az igazgatóság, illetve a főosztály (önálló osztály) ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását,
b) az elnök felhatalmazása alapján az igazgatóság, a főosztály, illetve az önálló osztály ügyrendjének megfelelően határoz azokban az ügyekben, amelyek előkészítése a felügyelt osztályok, önálló osztály esetén az önálló osztály feladatkörébe tartozik,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban és az adott szervezeti egységre vonatkozó ügyrendben foglaltak szerint gyakorolja kiadmányozási jogkörét, melynek gyakorlását beosztottjaira átruházhatja, ez utóbbi azonban nem érinti az igazgatóság, a főosztály, illetve az önálló osztály munkájáért való felelősségét,
d) számviteli, statisztikai és egyéb adatok felhasználásával és elemzésével segíti és előkészíti az elnöki és felsőbb döntések meghozatalát, a döntéseket végrehajtja és azok végrehajtásáról tájékoztatást ad,
e) ellenőrzi a felügyelt szervezeti egységek, illetőleg az önálló osztály által kidolgozott fejlesztési elképzelések, programok, koncepciók megvalósítását,
f) gyakorolja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselők vonatkozásában az utasítási és ellenőrzési jogot,
g) jóváhagyja, illetve felülbírálja az irányítása alá tartozó osztályvezetők által a felügyelt osztályokon dolgozók munkakörére, munkaköri leírására tett javaslatokat,
h) jóváhagyja, illetve felülbírálja a felügyelt osztályok feladatkörére vonatkozó jogi szabályozás kezdeményezését,
i) ellenőrzi, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a belső szabályzatok az általa felügyelt szervezeti egységek munkájában érvényesüljenek,
j) felülvizsgálja a felügyelt osztályok által készített tervezeteket, valamint jóváhagyja a felügyelt osztályok ügyrendjeit és munkaterveit,
k) figyelemmel kíséri és szervezi a felügyelt osztályok munkatervben foglalt és egyéb feladatainak végrehajtását, részükre az ehhez szükséges feltételeket biztosítja,
l) beszámoltatja a felügyelt osztályok vezetőit, illetve köztisztviselőit és munkavállalóit a szervezeti egységnél végzett munkákról, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról,
m) szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából,
n) szükség szerint egyedi feladatok ellátásával bízza meg a felügyelt szervezeti egységek bármely köztisztviselőjét, melyről a köztisztviselő tájékoztatja közvetlen felettesét,
o) a felügyelt osztályok vezetőinek javaslataira is figyelemmel javaslatot tesz az elnöknek a köztisztviselők, ügykezelők és a munkavállalók kitüntetésére, jutalmazására, segíti a felügyelt szervezeti egységek köztisztviselőinek szakmai fejlődését,
p) ellátja az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatkörének kockázatelemzését, és működteti az ezzel kapcsolatos kockázatkezelési rendszert,
q) gondoskodik az általa vezetett szervezeti egység nemzetközi kapcsolatok tartásával, tagállami működéssel összefüggő feladatainak ellátásáról,
r) gondoskodik a felügyelete alá tartozó szakterülettel kapcsolatos fejlesztési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásáról, azok megvalósításáról,
s) véleményt nyilvánít jogszabálytervezetekről,
t) irányítja és ellenőrzi a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek végrehajtását,
u) javaslatot tesz fejlesztési, felügyeleti intézkedésre,
v) gyakorolja a feladatkörébe tartozó rendelkezési jogkört az MgSzH költségvetésében biztosított előirányzatokból,
w) gyakorolja a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
x) ellátja az MgSzH külső honlapjának szerkesztési, frissítési feladatait, kommunikációs szempontból ellenőrzi a honlapon közzé tett anyagok szakmai megfelelőségét,
y) havonta rendszeresen tájékoztatja az Ellenőrzési Önálló Osztályt a szervezeti egységet érintő ellenőrzések, kapcsolódó intézkedések aktuális helyzetéről,
z) éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulását és végrehajtását nyomon követi.
(5) Az igazgató, a főosztályvezető, illetve az önálló osztály vezetője biztosítja az igazgatóság, a főosztály, illetve az önálló osztály együttműködését az MgSzH más szervezeti egységeivel.
(6) Az igazgatóság, a főosztály, illetve az önálló osztály feladatkörébe tartozó ügyintézés keretében – kivéve, ha az adott ügyben, illetve eljárásban az elnök jár el –, valamint az elnök által átruházott hatáskörben az igazgató, illetve a főosztályvezető jogosult az MgSzH képviseletére, és kötelezettsége áll fenn az MgSzH működésében érintett külső szervekkel való együttműködés tekintetében.
(7) Az igazgató, illetve a főosztályvezető tevékenységéről az elnököt folyamatosan tájékoztatja.
(8) Az igazgató ellátja a szakmai területét érintően a területi szervek szakmai koordinációját és felügyeletét, melynek keretében:
a) irányítja, összefogja és ellenőrzi a minisztérium és a Központ által kiadott, előírt feladatok végrehajtását;
b) összefogja és ellenőrzi a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által meghatározott közreműködői, vagy delegált feladatok ellátását;
c) közreműködik a területi szervek munkavégzéséhez szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek biztosításában, a felső vezetői szinten meghatározott feladat ellátásához szükséges információk továbbításában, bizonyos feladatok esetében az illetékes ügyintézők képzésében és továbbképzésében;
d) szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának koordinációja céljából;
e) a területi szervek bevonásával javaslatot tesz a fejlesztési, végrehajtási, ellenőrzési intézkedések módszereinek meghatározására.
Az igazgatóhelyettes és főosztályvezető-helyettes
15. § (1) Az igazgatóhelyettes, illetve főosztályvezető-helyettes az igazgatót, illetőleg főosztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el, ami nem érinti osztályvezetői teendői ellátását.
(2) Az igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettes besorolású köztisztviselő.
(3) Több igazgatóhelyettes, illetve főosztályvezető-helyettes esetén az igazgató, illetve főosztályvezető közvetlen felettes vezetője egyetértésének kikérése mellett kijelöli általános helyettesét.
(4) Az igazgatóságon (főosztályon) az igazgató (főosztályvezető) általános helyettesítését ellátó igazgatóhelyettes (főosztályvezető-helyettes) egyben egy osztály feladatainak irányításáért is felelős.
(5) Egyes igazgatóságokon belül – a Szabályzatban foglaltak szerint – a szakmailag szorosan összetartozó osztályok munkáját – egyúttal valamelyik osztályt is vezető – igazgatóhelyettesek fogják össze.
(6) Az önálló osztályt vezető főosztályvezető helyettesítésére egy – osztályt nem vezető – főosztályvezető-helyettes működik.
Az osztályvezető
16. § (1) Az igazgatósági, illetve főosztályi szervezetben működő osztályvezető az igazgató, illetve a főosztályvezető irányításával önállóan és felelősen vezeti a rábízott osztályt a feladatkörének, a főosztályi ügyrendnek és a munkaköri leírásoknak megfelelően.
(2) Az osztályvezető
a) szervezi, vezeti és ellenőrzi az osztály munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a belső szabályzatok az osztály munkájában érvényesüljenek,
b) felelős az osztály feladatainak elvégzéséért,
c) meghatározza, szükség szerint javaslatot tesz az osztály munkatervének, ügyrendjének módosítására és azokat az igazgató, illetve a főosztályvezető elé terjeszti jóváhagyásra,
d) javaslatot tesz az igazgatónak – a főosztályi szervezetben működő osztályok esetén a főosztályvezetőnek – az osztály munkatársainak személyére, munkaköreire és a munkaköri leírásokra,
e) megállapítja az osztály köztisztviselőinek, ügykezelőinek és munkavállalóinak feladatait, ellenőrzi ezek teljesítését, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, a magáncélú eltávozás tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat,
f) javaslatot tesz az igazgatónak – a főosztályi szervezetben működő osztályok esetén a főosztályvezetőnek – az osztály munkáját érintő körben az MgSzH-ra vonatkozó jogi szabályozásra, fejlesztésre, beruházásra,
g) a hatósági eljárás tekintetében szakmai iránymutatást nyújt, illetve utasítást ad az ügyintéző számára, valamint gondoskodik a hatósági eljárás lefolytatásának és a hatósági döntés előkészítésének jogszerűségéről,
h) jelen szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint, valamint felhatalmazás alapján képviseli az MgSzH-t,
i) figyelemmel kíséri és szervezi az osztály munkatervi és egyéb feladatainak végrehajtását, amelyhez a szükséges feltételeket biztosítja,
j) vezetői és szakmai tevékenységre vonatkozó ellenőrző feladatot lát el,
k) biztosítja az osztály együttműködését az MgSzH más szervezeti egységeivel,
l) az osztály feladatkörében elnöki utasítás tervezeteket készít elő, módosítást kezdeményez, tájékoztatókat, körleveleket készít elő,
m) beszámoltatja az osztály köztisztviselőit és munkavállalóit a végzett munkájukról, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról,
n) az osztály állományába tartozó köztisztviselők tekintetében teljesítményértékelést végez, javaslatot tesz az illetmény-eltérítésre, kitüntetésre, jutalmazásra,
o) javaslatot tesz a képzésen való részvételre, kiküldetésre,
p) szükség szerint szakmai értekezletet tart,
q) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel felettes vezetői megbízták,
r) tevékenységéről a felettes vezetőjét folyamatosan tájékoztatja,
s) feladatkörében a piaci szereplőket érintő információkról tájékoztatót készít,
t) a hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra jogosult és az elnök engedélye alapján e jogkörét beosztottjaira átruházhatja, ez azonban nem érinti az osztály munkájáért való felelősségét.
(3) Az osztályvezető megbízás alapján helyettesíti a főosztályvezetőt.
A laborvezető és az állomásvezető
17. § (1) A laborvezető az igazgatósági ügyrendnek, az adott laborra vonatkozó előírásoknak és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti a labort. A laborvezető osztályvezetői besorolású köztisztviselő.
(2) A laborvezető meghatározza és ütemezi a laborban elvégzendő fizikai, kémiai, biokémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos és genetikai vizsgálatokat, annak módját, a laborban dolgozók részletes feladatait.
(3) Az állomásvezető az igazgatósági ügyrendnek és az adott állomásra vonatkozó előírásoknak és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti az állomást. Az állomásvezető osztályvezetői besorolású köztisztviselő.
(4) Az állomásvezető meghatározza és ütemezi az állomáson elvégezendő feladatokat, az állomásra vonatkozó előírásoknak megfelelően irányítja az állomás szakmai munkáját, meghatározza a köztisztviselők, ügykezelők, és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait.
(5) A laborvezető és az állomásvezető eljár mindazon ügyben, amellyel az igazgató megbízza.
A titkárságvezető
18. § (1) Az elnök és az elnökhelyettesek munkáját titkárságvezetők segítik. Az elnök titkárságvezetője főosztályvezető-helyettesi, az elnökhelyettes titkárságvezetője osztályvezetői besorolású köztisztviselő.
(2) A titkárságvezető feladata a vezetőhöz érkező iratok feldolgozása, a vezető hivatali teendőinek szervezése, nyilvántartása, az értekezleteken elhangzottak rögzítése és a vezető által adott feladatok végrehajtása, a titkárság dolgozóinak irányítása. E tevékenységi körében ellátja
a) a vezető hivatali munkájának koordinálását, biztosítja annak folyamatosságát,
b) a döntést igénylő ügyek szakszerű előkészítését, a szakmai javaslatok egyeztetését, a döntésről való tájékoztatást és a kiadott feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérését.
Az ügyintéző
19. § (1) Az ügyintéző feladata az MgSzH feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, valamint a végrehajtás szervezése. Az ügyintéző munkáját a munkaköri leírásában rögzítetteknek és a vezető utasításának megfelelően önállóan végzi. A feladatok megoldására vonatkozó javaslatait a kérdés alapos, rendszeres és többirányú vizsgálata után, az összefüggések feltárásával, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei figyelembevételével, megfelelő időben, kezdeményezően köteles megtenni. A lehetséges megoldásokat előtárja, és azok közül a legmegfelelőbbre megindokolt javaslatot tesz. A hatáskörébe utalt ügyek menetét az ügyintéző köteles figyelemmel kísérni és a szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) Az ügyintéző a kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős az MgSzH állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.
(3) Az ügyintézőt közvetlen felettes vezetője irányítja. Amennyiben felsőbb vezető közvetlenül ad utasítást a beosztott dolgozó részére, a dolgozó köteles erről közvetlen vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.
Az ügykezelő
20. § (1) Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi. Az ügykezelő felelősen gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, a kiadmány-tervezeteknek az ügyintéző útmutatása szerinti gépeléséről, sokszorosításáról és továbbításáról.
(2) Az ügykezelő ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
21. § (1) Az MgSzH Központ szervezeti egységeinek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő ügyrendek és a felettes vezető utasításai határozzák meg.
(2) Az MgSzH Központ igazgatóságainak (főosztályainak, önálló osztályainak) ügyrendjét az adott szervezeti egység vezetőjének javaslatára a felettes elnökhelyettes fogadja el.
(3) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő feladatait – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírása szabályozza.
(4) A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a fontos és bizalmas munkakörre vonatkozó utalást, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget, a minősített iratokkal kapcsolatos minősítési, illetve betekintői jogosultságot és a kiadmányozási jogot, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a helyettesítés rendjét, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb, sajátos előírásokat.
22. § (1) Az MgSzH Központ szervezeti egységei a munkafeladatok határidőre történő, szakszerű elvégzése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(2) A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetés kezdeményezéséért az a szervezeti egység felelős, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat szerint a feladatkörébe tartozik.
(3) Az MgSzH Központ szervezeti egységeinek dolgozói a munkavégzésük során tudomásukra jutott, de más szervezeti egység feladatkörébe tartozó tényt, adatot, tapasztalatot kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egységhez továbbítani, illetve szükség esetén, az információ alapján eljárást kezdeményezni.
(4) Ha a feladat megoldásában több igazgatóság vagy főosztály (önálló osztály) érintett, a feladat elvégzéséért az első helyen kijelölt igazgatóság, illetve főosztály (önálló osztály) a felelős, amely – az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – köteles gondoskodni arról, hogy a megoldásban a többi érdekelt igazgatóság vagy főosztály (önálló osztály) álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Ehhez a közreműködő részlegek szakterületük szempontjait feltáró munkarészeket, észrevételeket, javaslatokat adnak. A nem érvényesített javaslatokról a javaslattevőt tájékoztatni kell. Véleményeltérés esetén az érintett részlegeknek egymás között egyeztetniük kell, ennek eredménytelensége esetén a legközelebbi közös felettes vezető dönt.
(5) Az eljárások egyszerűsítése érdekében a szakmai szempontból lehetséges esetekben az ügyrendekben össze kell hangolni az MgSzH különböző hatóságai által végzett ellenőrzési típusú tevékenységeket.
23. § Az igazgató, illetve a főosztályvezető más szervezeti egység vezetője feladatkörét érintő intézkedést csak az érintett szervezeti egység vezetője írásbeli egyetértésével tehet, illetve – a hatósági ügyek kivételével – jogosult az elnök elé terjeszteni azokat az ügyeket, amelyekben az érintett vezetők véleményének egyeztetése nem vezetett eredményre. Azon hatósági ügyek felsorolását, amelyekben döntés csak MgSzH Központjának vagy MgSzH területi szerveinek érintett szervezeti egysége (egységei) véleményének kikérésével és az adott szervezeti egység(ek) véleményének figyelembevételével hozható, a 4. számú melléklet tartalmazza.
24. § (1) A Szabályzatban fel nem sorolt, de hasonló jellegű, illetve kapcsolódó feladatok hivatali szervezeti egységek közötti megosztásáról – vita esetén – az érintett szervezeti egységek közös felettese dönt.
(2) Az igazgatóság, illetve főosztály (önálló osztály) feladatait saját dolgozói által köteles ellátni. Ez nem érinti az igazgatónak vagy főosztályvezetőnek azt a jogát, hogy a feladat szakszerű megoldásához – a közvetlen felettes vezető jóváhagyásával – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak figyelembevétele mellett külső szakértőt vegyen igénybe vagy egyes kérdések megoldásához külső intézménytől szakvéleményt kérjen.
25. § (1) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra előkészített ügyiratot mind az ügyintéző, mind a továbbítást javasló vezető keltezéssel látja el és aláírja. Határidő túllépésnél a mulasztásról, annak okáról az ügyirat vótumában vagy külön készült feljegyzésben kell számot adni, melyet a közvetlen felettes vezetőnek is láttamoznia kell.
(2) Az elnök által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, az érintett igazgatóság (főosztály, önálló osztály), illetve elnökhelyettes útján az Elnöki Titkársághoz kell megküldeni. A titkárságvezető ellenőrzi az előkészítés szabályszerűségét, és ennek tényét aláírásával igazolja.
(3) Különösen indokolt esetben a vezető – az ok megjelölésével – közvetlenül fordulhat az elnökhöz vagy az elnökhelyetteshez, a közvetlen felettese egyidejű, vagy ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett.
(4) Az ügyintézés során betartandó részletes iratkezelési szabályokat az MgSzH elnöke által kiadott Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.
A kiadmányozási jog
26. § (1) Az aláírási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. Az aláírási jogköröket az ügyrendekben úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.
(2) Az MgSzH hatáskörébe tartozó első- és másodfokú közigazgatási hatósági ügyek esetében a hatósági döntést tartalmazó iratot az elnök írja alá. Az elnök az aláírás jogát a hatósági ügyekben az igazgatók részére átruházhatja.
(3) Az elnök írja alá a miniszter, az Országgyűlés tisztségviselői, az országgyűlési képviselők, az országgyűlési biztosok, a kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a pártok vezetői, valamint az Országgyűlés részére készített átiratokat, feljegyzéseket, mindazokat az iratokat, amelyeknek aláírási jogát jogszabály hatáskörébe utalta, vagy amelyek tekintetében az aláírás jogát magának tartotta fenn.
(4) A kormány-előterjesztések és a miniszteri rendeletek tervezeteinek véleményezését az elnök írja alá. A véleményezést az elnökön kívül az általa kijelölt és a témakörben illetékes elnökhelyettes is aláírhatja.
(5) Az elnökhelyettes saját hatáskörében eljárva írja alá
a) a minisztériumok, más állami szervek azonos, illetve hasonló beosztású, jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett,
b) az általa irányított szervezeti egységek által jóváhagyásra felterjesztett, valamint
c) az átruházott hatáskörben kiadmányozandó
ügyiratokat.
(6) Az igazgatók és a főosztályvezetők gyakorolják az aláírás jogát az igazgatóság, a főosztály és önálló osztály ügykörébe tartozó mindazon ügyekben, amelyekben ez a jog nincs az ezen §-ban foglaltak alapján más hivatali vezető számára fenntartva.
(7) Az osztályvezető, valamint a laborvezető és állomásvezető aláírási jogát a főosztályvezető, igazgató által meghatározott ügykörökben gyakorolja.
(8) Az érdemi ügyintézők aláírási joga a feladatkörükbe tartozó azon ügyekre terjed ki, amelyekre az igazgatóság, főosztály és az önálló osztály ügyrendje, illetőleg az igazgató vagy főosztályvezető felhatalmazást ad.
(9) Az aláírásra előkészített ügyiratokat szignálás után – ha a vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni az aláírásra jogosulthoz.
(10) Az egyes kiadmányozási jogosultságokat az egyes részlegek ügyrendjében, valamint az érintett köztisztviselők munkaköri leírásában is rögzíteni kell.
(11) A szervezeti egységek vezetői az általuk kiadmányozott kiemelt súlyú ügyekben az ügyiratot felülvizsgálat céljából felterjesztik a szakterületért felelős elnökhelyettesnek.
(12) Az elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek – az egyedi hatósági ügyek kivételével – az igazgatóságokat a szakterületért felelős elnökhelyettesen keresztül keresik meg.
A feladatok meghatározása,
végrehajtása és ellenőrzése
27. § (1) Az MgSzH Központ fő feladatait – a minisztérium munkatervében foglaltak figyelembe vétele mellett – évenként az elnök által jóváhagyott munkaterv foglalja össze.
(2) Az éves munkatervet a Jogi és Igazgatási Főosztály a szervezeti egységekkel lefolytatott előzetes egyeztetés alapján állítja össze, és azt az elnöknek jóváhagyás céljából benyújtja.
(3) A munkaterv az egyes feladatokat a határidők és a felelősök megjelölésével együttesen tartalmazza.
(4) Az igazgatóságok, a főosztályok és az önálló osztályok az MgSzH munkaterve alapján elkészítik saját éves munkatervüket, amelyet az adott szervezeti egységet felügyelő elnökhelyettes hagy jóvá.
Utasítás, irányelv és tájékoztató közzététele
28. § (1) Az elnök a Jat.-ban foglaltak figyelembe vétele mellett utasítást, irányelvet és tájékoztatót adhat ki.
(2) Az MgSzH Központ az elnök által kiadott utasítást az MgSzH internetes honlapján, irányelvet, illetőleg tájékoztatót a minisztérium hivatalos lapjában, valamint az MgSzH internetes honlapján teszi közzé.
(3) Az utasítások, irányelvek és tájékoztatók megszövegezéséért, megjelentetéséért, azok hivatalos lapban történő közzétételéért – az érintett szervezeti egységek bevonásával – a Jogi és Igazgatási Főosztály tartozik felelősséggel. A Jogi és Igazgatási Főosztály az irányelv, illetve a tájékoztató előkészítése során előzetesen tájékoztatni köteles a minisztériumot a 10. § (2) bekezdésében foglalt irányítási rendnek megfelelően.
(4) Utasítás, irányelv és tájékoztató kiadását bármely szervezeti egység kezdeményezheti az elnöknél, a szakmai indok, szükségesség, valamint jogalap megjelölése mellett. Az elnök a kezdeményezést – annak vizsgálatára, illetőleg a vizsgálat eredményétől függő végrehajtására – továbbítja a Jogi és Igazgatási Főosztály részére.
(5) Az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadásának jogalapját – az érintett szakmai szervezeti egységek bevonásával – a Jogi és Igazgatási Főosztály minden esetben vizsgálja.
Hivatali értekezletek
29. § (1) Az elnöki tájékoztató értekezlet heti rendszerességgel az elnökhelyettesek és az Elnöki Titkárság vezetőjének részvételével ülésezik. Az értekezletet az elnök hívja össze. Az értekezleten az elnök tájékoztatást ad a kormány és a miniszter döntéseiről és az abból következő feladatokról.
(2) A vezetői értekezlet heti rendszerességgel ülésezik. Az értekezletet az elnök hívja össze. Az értekezlet az elnök vezetésével megtárgyalja az MgSzH működését és tevékenységét érintő jelentős kérdéseket, az időszerű feladatok végrehajtását. Az értekezlet résztvevői az elnökhelyettesek, főosztályvezetők és az Elnöki Titkárság vezetője.
(3) Az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a főigazgatók szükség szerinti rendszerességgel hivatali értekezletet tartanak az MgSzH működését és tevékenységét érintő jelentős kérdésekről és az időszerű feladatok végrehajtásáról.
A munkavégzés alapelvei
30. § (1) A felettes vezető – a közvetlen munkahelyi vezető távollétében, a szolgálati út mellőzésével – utasíthat bármely beosztottat, aki az utasítást köteles végrehajtani. Erről azonban a beosztott a lehető legrövidebb időn belül köteles jelentést tenni közvetlen felettesének.
(2) Vitás kérdések, véleményeltérés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult dönteni az ügy intézésének módjáról.
(3) Az MgSzH munkatársai kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni elektronikus postaládájukat, valamint az MgSzH belső számítógépes hálózatán közzétett utasításokat, illetve információkat.
(4) Vezetői utasítás az MgSzH elektronikus levelezési rendszerén keresztül is kiadható. Az így kiadott utasítások elintézése során – amennyiben az utasításból más nem következik – a beosztott az MgSzH elektronikus levelezési rendszerét köteles használni.
(5) A Jogi és Igazgatási Főosztály a belső utasítások, szabályzatok Elnöki Titkárságon történő nyilvántartásba vételét követően köteles gondoskodni azok – MgSzH belső informatikai hálózatán történő – közzétételéről. Ennek érdekében az utasítást, szabályzatot írásban és elektronikus formában is meg kell küldeni az Informatikai Főosztálynak.
(6) A vezető köteles a feladatok kidolgozását a szükséges információk megadásával, illetve amennyiben az a feladat jellegéből következik, a legfontosabb elvi kérdésekben való előzetes állásfoglalással, a módszerek, eszközök és az időbeli ütemezés meghatározásával elősegíteni.
Az országos főállatorvossal való együttműködés
31. § (1) Az országos főállatorvos rendkívüli élelmiszerlánc eseménnyel kapcsolatos helyzetben, az indok megjelölésével az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes részére közvetlenül adhat utasítást, továbbá kérhet tőle jelentést, az elnök egyidejű értesítése mellett. Ebben az esetben az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes közvetlenül az országos főállatorvosnak tesz jelentést, az elnök egyidejű értesítése mellett.
(2) A köztisztviselő köteles az országos főállatorvos megkeresésének eleget téve, részére közvetlenül információt adni, az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes egyidejű tájékoztatása mellett.
Az érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés
32. § A vezetők a hatályos jogszabályoknak és a hivatali szabályzatoknak megfelelően kötelesek a dolgozók munkaviszonyát, munka- és életkörülményeit érintő kérdésekben a munkáltatónál működő érdek-képviseleti szervekkel együttműködni és mindazokban az ügyekben, amelyek egyetértésükkel bírálhatók el, a döntéshez az egyetértést megszerezni.
Együttműködés a sajtóval
33. § (1) Az MgSzH írott, valamint elektronikus sajtóval való kapcsolattartását a hivatali kommunikációért felelős Elnöki Titkárság koordinálja.
(2) Az MgSzH nevében nyilatkozatot az elnök, az elnökhelyettes vagy az MgSzH Központ elnök által kijelölt igazgatója adhat.
(3) A szakterületi igazgató feladatkörével összefüggésben tehet nyilatkozatot.
(4) Az MgSzH munkatársai csak az elnök, az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt igazgató, illetve az ügykörükbe tartozó kérdésekben az igazgatók engedélyével nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot előzetesen egyeztetni kötelesek az Elnöki Titkársággal.
(5) A tájékoztatási tevékenység során az állam- és szolgálati titokra vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével, valamint nem eredményezheti közérdekű adatok eltitkolását vagy meghamisítását.
(6) Az Elnöki Titkárság e tevékenysége során köteles együttműködni a minisztérium sajtóirodájával.
Az MgSzH Központ honlapjának gondozása
34. § Az MgSzH Központ internetes honlapjának tartalomszolgáltatásáért az elnök közvetlen irányítása alá tartozó Elnöki Titkárság felelős.
Az MgSzH belső pénzügyi ellenőrzési rendszere
35. § (1) Az MgSzH belső pénzügyi ellenőrzése a belső ellenőrzési tevékenység, és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység útján valósul meg.
(2) Az MgSzH működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében az elnök működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, szabályozza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint elkészíti az MgSzH ellenőrzési nyomvonalát. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az elnök biztosítja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(4) A szervezeti egység vezetője irányítási, szabályozási tevékenysége során érvényesíti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést.
(5) Az MgSzH gazdálkodási szabályzatában, a szervezeti egységek ügyrendjében, valamint a munkaköri leírásokban kell rendelkezni az egyes gazdálkodási területek, illetőleg a szervezeti egységek folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről.
(6) A szervezeti egység vezetője az Ellenőrzési Önálló Osztály által lefolytatott ellenőrzés megállapításaira intézkedési tervet készít, és felügyeli annak megvalósítását.
Külső szervek által végzett ellenőrzés
36. § (1) Az MgSzH tevékenységének külső szervek által végzett ellenőrzése során az ellenőrzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért – különösen az ellenőrzési eljárásban való közreműködésért, valamint az intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és nyomon követéséért – az ellenőrzéssel érintett szervezeti egység vezetője felelős.
(2) Az ellenőrzéssel érintett szerv, illetve szervezeti egység vezetője köteles az ellenőrzés megkezdéséről (ellenőrző szerv neve, az ellenőrzés célja és ideje, ütemezése, érintett szervezeti egység), az ellenőrzést végző által tett megállapításokról, az intézkedési tervről (annak megküldésével) és végrehajtásáról az Ellenőrzési Önálló Osztályt tájékoztatni.
(3) Az Ellenőrzési Önálló Osztály az ellenőrzésben jogosult részt venni, kérés esetén közreműködik.
(4) Az Ellenőrzési Önálló Osztály nyomon követi az egyes ellenőrzött szervek, szervezeti egységek által adott tájékoztatás, illetve vezetett nyilvántartás alapján a vállalt feladatok teljesítését. A vállalt feladatok határidőre történő nem teljesítéséről értesíti az Elnöki Titkárságot, a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
37. § (1) A jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközében vagy a munkatervben megállapított, valamint a vezető által meghatározott feladat végrehajtása az ügykör szerint hatáskörrel rendelkező igazgatóság, főosztály, illetve önálló osztály kötelessége.
(2) Az állami szervek döntéseiből adódó feladatok végrehajtása érdekében a Jogi és Igazgatási Főosztály a határozat közlésével felhívja a feladat ellátásáért felelős, valamint az érintett igazgatóságot, főosztályt, valamint önálló osztályt a határidőben történő végrehajtásra.
(3) Az MgSzH Központ valamely szervezeti egysége által készített és más igazgatóság számára feladatot előirányzó tervezetet (intézkedési terv, munkaprogram stb.) az érintett szervezeti egységgel és a Jogi és Igazgatási Főosztállyal előzetesen egyeztetni kell.
(4) A Jogi és Igazgatási Főosztály az MgSzH éves munkaterve által meghatározott feladatok végrehajtását az illetékes szakmai elnökhelyettes(ek) bevonásával ellenőrzi és ezek teljesítéséről az elnököt, illetve a minisztériumot igénye szerint – az esetleges akadályozó körülmények ismertetésével – írásban tájékoztatja.
Az MgSzH Központ képviselete
38. § (1) Az MgSzH Központot hatósági ügyintézés körében – ha az elnök másképp nem rendelkezik – a feladatkör szerint érintett igazgatóság, főosztály, illetve önálló osztály képviseli.
(2) Munkakapcsolatot az MgSzH Központ szervezeti egységei létesíthetnek külső szervekkel, azzal, hogy eljárásukról az MgSzH tárgyban érintett igazgatóságát, illetve főosztályát tájékoztatni kötelesek.
(3) Az MgSzH vezetői a nemzetközi kapcsolatokban a szakmai terület, a partner képviseleti szintje, valamint a téma súlya, fontossága szerint látják el az MgSzH képviseletét.
(4) Tájékoztatási, jóváhagyási, ellenőrzési rendre vonatkozó szabályok a nemzetközi ügyek tekintetében is alkalmazandók.
(5) A kapcsolatfelvétel, a kétoldalú együttműködések kialakítása, végrehajtása, a tárgyalások szervezése az igazgatóságok és az Elnöki Titkárság feladata.
A nemzetközi kapcsolatok rendje
39. § (1) Az Elnöki Titkárság szervezi és koordinálja az MgSzH Központ vezetőinek és szervezeti egységeinek nemzetközi kapcsolatait.
(2) Az MgSzH Központ szervezeti egységei
a) szakmai jellegű nemzetközi tevékenységüket önállóan, saját pénzügyi keretük terhére végzik, a jogszabályok és a nemzetközi kapcsolattartás szabályainak betartásával,
b) a nemzetközi kapcsolattartásra féléves tervet készítenek, és azt véleményezésre megküldik az Elnöki Titkárságnak. Az önállóan folytatott nemzetközi kapcsolataikról, kiutazásokról, illetve külföldi vendégek fogadásáról rendszeresen tájékoztatják a főosztályt,
c) nemzetközi tevékenységüket önállóan dokumentálják és az MgSzH Központ más egységei számára is használható információkat az Elnöki Titkárság rendelkezésére bocsátják,
d) előzetesen tájékoztatják a szervezeti egységeket a különböző nemzetközi rendezvényekre szóló meghívásairól,
e) fordítással, tolmácsolással, valamint hivatalos külföldi utazással kapcsolatos kéréseiket az Elnöki Titkárság felé továbbítják, amely gondoskodik a megrendelt munka elvégeztetéséről a megkeresést intéző belső szervezeti egység irányában.
(3) A hivatalos külföldi útról visszatért vezető vagy munkatárs nyolc napon belül köteles szakmai programjáról, tapasztalatairól útijelentést készíteni, amelyben értékelni kell a hazai viszonyok között hasznosítható ismereteket, és javaslatot kell tenni a szükséges további intézkedésekre.
(4) Az útijelentést a szervezeti egység vezetője, elnökhelyettesének véleményével ellátva megküldi az Elnöki Titkárságnak, amely az abban foglaltakról tájékoztatja az MgSzH elnökét és az érintett szervezeti egységeket.
(5) A nemzetközi kapcsolatok rendjének részletes szabályait az elnök által kiadott külön szabályzat tartalmazza.
Iratforgalom
40. § (1) Az iratkezelést az MgSzH Központban a Jogi és Igazgatási Főosztály keretében működő Központi Iratkezelő Iroda végzi. A Központi Iratkezelő Iroda a szervezet és vezetés szempontjából a Jogi és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztályához tartozik.
(2) Az MgSzH-ba beérkező iratok közül a Központi Iratkezelő Iroda
a) a konkrét névre, illetve főosztályra szóló leveleket, illetve iratokat az érintett címzett(ek)nek továbbítja,
b) a címzett megjelölése nélküli leveleket és iratokat felbontja, és azokat – a levél, illetve irat tartalmából kitűnően az – érintett szervezeti egység(ek) részére továbbítja.
(3) Minden egyéb, az (1) és (2) bekezdésben nem említett, vagy egyébként el nem dönthető esetben a beérkező iratokat és egyéb küldeményeket az Elnöki Titkárságra kell megküldeni.
(4) Téves irányítás esetén a levelet haladéktalanul továbbítani kell ahhoz a szervezeti egységhez, amelynek feladatkörébe az adott ügy tartozik. Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően, egyidejűleg értesítve erről azt a vezetőt is, aki a küldeményt tévesen irányította.
(5) Az iratkezelésre vonatkozó részletes szabályokat az Iratkezelési Szabályzat, illetve megalkotása esetén a TÜK Szabályzat tartalmazza.
Munkáltatói jogokkal kapcsolatos rendelkezések
41. § (1) Az elnök az elnökhelyetteseket, illetőleg az igazgatókat, főosztályvezetőket is feljogosíthatja egyes elnöki munkáltatói jogok gyakorlására.
(2) Az igazgató és a főosztályvezető az alábbi munkáltatói jogokat gyakorolja:
a) túlmunka, készenlét, ügyelet elrendelése,
b) kiküldetés elrendelése,
c) munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés,
d) szabadság kiadása,
e) helyettesítés elrendelése,
f) tanfolyamon, továbbképzésen való részvétel előírása,
g) a munkakörbe tartozó feladatok meghatározása, a munkavégzés módjának előírása,
h) munkakörbe nem tartozó, illetve más munkahelyen történő ideiglenes munkavégzés elrendelése,
i) minősítés.
A munkavégzés rendje az MgSzH Központban
42. § (1) A munkaidő hétfőtől csütörtökig reggel 8.00 órától 16.30 óráig, pénteken 14.00 óráig tart. A munkahelyi vezető a munka jellegétől függően ettől eltérően is rendelkezhet.
(2) Az ügyfélfogadás kedden és csütörtökön 8.00 órától 12.00 óráig tart. A munkahelyi vezető a munka jellegétől függően ettől eltérően is rendelkezhet.
(3) Az MgSzH épületeibe való be- és kiléptetés rendjéről az MgSzH elnöke által kiadott biztonsági szabályzat rendelkezik.
(4) Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések érdekében az MgSzH vezetői – a külön elnöki utasításban foglaltak szerint – munkaidőn kívüli ügyeleti szolgálatot rendelnek el.
(5) A hivatali dolgozó a munkahelyéről munkaidő alatt történő eltávozását, illetőleg visszatérését köteles közvetlen felettesének bejelenteni.
(6) Az MgSzH elnöke a munkavégzés rendjét a munkaidő vonatkozásában az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
43. § (1) A hivatali vezető munkahelyen kívül feladatát, kiküldetését úgy köteles megszervezni és ellátni, hogy távollétében helyettese érdemi intézkedést tudjon tenni.
(2) A hivatali dolgozó köteles:
a) a betegszabadság igénybevételét, betegállományba vételét, kórházi ápolását közvetlen felettesének – indokolt akadályoztatása esetén az annak megszűntét követő – 24 órán belül bejelenteni;
b) az egy hetet meghaladó betegállományról közvetlen felettesét ismételten tájékoztatni.
(3) A kórházi ápolásról, valamint az egy hetet meghaladó betegállományról a közvetlen felettes köteles a kinevezési jogkört gyakorló vezetőnek haladéktalanul jelentést tenni.
Dolgozói érdekképviselet
44. § A hivatali dolgozók érdekképviseletét ellátó érdekvédelmi szervezetek munkáltatónál történő működésének feltételeit az MgSzH Központ vezetése biztosítani köteles.
Az MgSzH költségvetési és gazdálkodási rendje
45. § (1) Az MgSzH költségvetési előirányzataira kötelezettséget vállalni, és terhére kifizetést engedélyezni a Gazdasági Elnökhelyettes, illetve az általa kijelölt személy ellenjegyzése nélkül nem lehet.
(2) Az MgSzH költségvetési és gazdálkodási rendjét külön elnöki utasítás szabályozza.
szervezeti egységek feladatai
46. § (1) Az Elnöki Titkárság az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység, amelyet titkárságvezető vezet.
(2) Az Elnöki Titkárság alapfeladata az elnök munkájának segítése, az elnöki programok nyilvántartása, a lebonyolításukban történő közreműködés, a kiemelt feladatok megvalósításának koordinálása, határidő-figyelés; továbbá az MgSzH nemzetközi kapcsolatainak kialakítása, ezek hivatali szintű összefogása és fenntartása, az MgSzH részvételének biztosítása az Európai Uniós programokban; valamint a sajtókapcsolatok megszervezése, így az MgSzH elnökének sajtóval kapcsolatos programjai szervezése és lebonyolítása, illetőleg a közvélemény tájékoztatása a sajtón keresztül.
(3) A nemzetközi kapcsolatok területén a Titkárság feladata:
a) az MgSzH nemzetközi kapcsolatainak kialakítása, ezek hivatali szintű összefogása és fenntartása a tagállami kifizető ügynökségekkel, európai uniós intézményekkel, a leendő tagországok és egyéb országok intézményeivel,
b) az MgSzH feladatköréhez kapcsolódó nemzetközi rendezvények, konferenciák megszervezése,
c) európai uniós és más külföldi delegációk MgSzH-t érintő látogatásának szervezése, koordinálása.
(4) A Titkárság feladatkörébe tartozik
a) az MgSzH Központ nemzetközi projektjeinek előkészítése, a projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok szervezése és koordinálása a szakmai szervezeti egységekkel és az érintett külső szervezetekkel együttműködve az osztály feladatköréhez tartozóan,
b) a külföldre történő hivatali utaztatások szakszerű előkészítése és lebonyolítása, tolmácsolás szervezése,
c) az MgSzH Központ idegen nyelvű kommunikációs anyagainak összeállítása,
d) a feladatköréhez kapcsolódó külső és hivatali szakmai anyagok véleményezése,
e) az MgSzH Központ Kihelyezett Egyetemi Tanszékek Csoportja munkájának elősegítése, valamint az MgSzH más szervezeti egységeinek és az egyetemekkel történő együttműködésének közös koordinálása.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az elnökhelyettesek titkárságai esetében is.
(6) Az Elnöki Titkárság:
a) az igazgatóságokkal egyeztetve éves kommunikációs programot készít,
b) összefogja, szerkeszti, valamint nyomdai kivitelezésre előkészíti a Hivatal tevékenyégi körébe tartozó támogatási jogcímekkel és piacszabályozási intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztató kiadványokat, valamint közreműködik azok elosztásának megszervezésében,
c) felügyeli az MgSzH külső honlapjának szerkesztési, frissítési feladatait, kommunikációs szempontból ellenőrzi, véleményezi és indokolt esetben szerkeszti a honlapon közzé tenni kívánt anyagokat,
d) ellátja az MgSzH országos szakkiállításokon és szakvásárokon való megjelenésének előkészítési és szervezési feladatait, s szükség esetén részt vesz a területi szervek ilyen irányú, helyi-, megyei-, vagy regionális szereplésének előkészítésében; érvényesíti az MgSzH arculati kézikönyvében rögzített követelményeket,
e) előkészíti és lebonyolítja az MgSzH esetenkénti, fizetett hirdetéseken keresztüli tájékoztatókampányait,
f) kommunikációs ügyekben tartja a kapcsolatot és együttműködik a minisztérium Sajtóirodájával,
g) folyamatosan, statisztikailag nyilván tartja az MgSzH kommunikációs tevékenységének adatszerűen rögzíthető elemeit (kiadványok, sajtó-események, prezentációk száma, időpontja stb.), és ennek alapján időszakos jelentéseket készít.
(7) Az Elnöki Titkárság keretében működő Sajtóiroda végzi az MgSzH sajtóval való kapcsolattartása tekintetében a következő feladatokat:
a) az MgSzH médiával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége betartásáról való gondoskodás,
b) folyamatos kapcsolattartás a sajtóval, az elnöki, elnökhelyettesi, főosztályvezetői nyilatkozatok előkészítése, szervezése, esetenként kezdeményezése,
c) a válaszadás megszervezése a médiában megjelenő, az MgSzH-t érintő és választ igénylő cikkekre, nyilatkozatokra és híradásokra,
d) elnöki, elnökhelyettesi felhatalmazás alapján nyilatkozattétel a médiának; sajtótájékoztatók megszervezése, előkészítése és lebonyolítása,
e) az MgSzH sajtóközleményeinek szerkesztése, megjelentetése; sajtófigyelés és a vezetés folyamatos tájékoztatása,
f) kapcsolattartás és a sajtótevékenység koordinálása a minisztérium sajtóirodájával.
(8) Az Elnöki Titkárság összehívhatja a területi szervek főigazgatóinak értekezletét.
Humánpolitikai Főosztály
47. § (1) A Humánpolitikai Főosztály irányítja, szervezi és ellenőrzi az MgSzH működésével kapcsolatos humánerőforrás-gazdálkodási, képzési és szociális feladatokat.
(2) A Humánpolitikai Főosztály eleget tesz az ellenőrző szervek által kért jelentéstételi kötelezettségeinek.
(3) A Humánpolitikai Főosztály általános feladata a Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes körű humánpolitikai feladatainak ellátása a Ktv-ben és az Mt-ben, valamint a kapcsolódó jogszabályokban meghatározottak szerint.
(4) A Humánpolitikai Főosztály feladatkörében
a) a jogszabályi előírások alapján ellátja a közszolgálati jogviszony létesítésével, fennállásával és megszűntetésével kapcsolatos feladatokat,
b) elkészíti, nyilvántartja és karbantartja a személyügyi terveket, ellátja az MgSzH munkatársainak vagyonnyilatkozatával összefüggő feladatokat,
c) elkészíti a Hivatal munkaerő-tervét és felelős a létszámgazdálkodásért, valamint figyelemmel kíséri a létszám-változást, elemzi annak okait,
d) a munkatársak kiválasztása során érvényesíti az alkalmazással és kiválasztással, a munkaerő-felvétellel kapcsolatos egységes szempontokat,
e) kidolgozza a köztisztviselők teljesítményértékelésének, az ügykezelők értékelésének, és az egyéb ösztönzés, jutalmazás elveit,
f) rendszerbe foglalja és a Hivatal elnökéhez jóváhagyásra előterjeszti – az Igazgatóságok, főosztályok és önálló osztályok javaslatai alapján – a Hivatal előtt álló tárgyévi legfontosabb humánpolitikai feladatokat,
g) elkészíti, kezeli és nyilvántartja a Hivatal munkatársainak összeférhetetlenségi nyilatkozatait (ideértve a speciális Összeférhetetlenségi Követelményeket az EU Gyógyszerügyi adatbázisával kapcsolatos feladatkört ellátó szervezeti egységek esetében), valamint elkészíti, kezeli és nyilvántartja a Hivatal munkatársainak összeférhetetlenségi pártatlansági nyilatkozatait,
h) koordinálja a munkatársak munkaköri leírásával kapcsolatos feladatokat,
i) előkészíti, koordinálja és nyilvántartja a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt ügyeket,
j) ellátja a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatokat,
k) előkészíti és koordinálja a munkatársak jutalmazásával kapcsolatos feladatokat,
l) elkészíti – a szakmai igazgatóságok és főosztályok javaslatai alapján – a Hivatal éves, és középtávú képzési tervét,
m) megszervezi a Hivatal stratégiai céljai eléréséhez kapcsolódó gyakorlati oktatásokat és továbbképzéseket,
n) megszervezi a Hivatal humánerőforrás fejlesztését, továbbképzését és előkészíti oktatáspolitikájának kialakítását,
o) ellátja a szakmai igazgatóságok (főosztályok) oktatási, továbbképzési, adminisztratív és szervezési feladatait,
p) szervezi az ügykezelői alapvizsgát, a köztisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára történő beiskolázását,
q) vezeti a munkatársak szakmai továbbképzését tartalmazó nyilvántartást,
r) előkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket, továbbá figyelemmel kíséri a tanulmányi szerződésekből eredő jogok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését,
s) felelős a közszolgálati szabályzat, valamint közszolgálati szabályzat megalkotásáért, és gondozásáért,
t) előkészíti, nyilvántartja a munkavállalók szociális helyzetével összefüggő igényeket, lakásépítési/vásárlási munkáltatói kölcsönök folyósításával kapcsolatos munkáltatói döntéseket.
Szervezeti tagozódás:
– Személyzeti Osztály
– Képzési és Szociális Osztály.
Jogi és Igazgatási Főosztály
48. § (1) A Jogi és Igazgatási Főosztály felelős a Hivatal egységes joggyakorlatának és belső jogi szabályozásának kialakításáért.
(2) A Jogi és Igazgatási Főosztály jogi és jogtanácsosi feladatkörében
a) elősegíti az MgSzH működésének szabályszerűségét, közreműködik a törvényesség érvényre juttatásában,
b) jogi tanácsot és tájékoztatást ad az MgSzH vezetőinek és munkatársainak,
c) közreműködik a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontból történő előkészítésében, vezetői igény szerint beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít,
d) szükség szerint jogi tanácsadással közreműködik az MgSzH működésével összefüggő közbeszerzési eljárásokban,
e) ellátja a jogi képviseletet az MgSzH Központ működésével összefüggésben a hivatal ellen indított közigazgatási, munkaügyi, polgári, gazdasági és egyéb peres és nemperes ügyekben,
f) a peres és nemperes képviselet ellátása keretében a Főosztály gondoskodik a keresetlevelek, ellenkérelmek és egyéb beadványok elkészítéséről, határidőben történő benyújtásáról, a tárgyaláson történő személyes részvételről,
g) felelős a szervezeti egységek által előkészített szerződéstervezetek jogi véleményezéséért, az alapító és egyéb okiratok jogi felülvizsgálatáért,
h) felelős az MgSzH által elbírált támogatási pályázatok esetén a pályázatok elutasításáról szóló, az igazgatóságok által elkészített értesítések jogi kontrolljáért; a területi szinten elbírált pályázatok kapcsán benyújtott kifogásokra az igazgatóságok által írt döntések jogi kontrolljáért,
i) felelős a támogatások visszafizetésének fedezetéül szolgáló jelzálogjog bejegyzési megállapodások ellenjegyzéséért, a támogatások visszafizetését elrendelő igazgatóságok által elkészített határozatok jogi felülvizsgálatáért,
j) igény szerint jogi szempontból felülvizsgálja az MgSzH Központ hatósági döntés tervezeteit, valamint levéltervezeteit.
(3) A Jogi és Igazgatási Főosztály igazgatási tevékenységi körében
a) elkészíti, folyamatosan karbantartja az MgSzH Szervezeti és Működési Szabályzatát,
b) ellátja az MgSzH szabályzatainak, elnöki utasításainak, körleveleinek véglegesítésével és kihirdetésével kapcsolatos feladatokat,
c) ellátja a Hivatal szabályzatainak, elnöki utasításainak nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
d) felelős az MgSzH éves munkaterveinek (tervezet, előterjesztés, véglegezés, kiadás, megküldés) elkészítéséért és gondozásáért, valamint végrehajtásának ellenőrzéséért,
e) felelős az MgSzH Központ iratkezeléséért, szabályozza az iratkezelés rendjét,
f) elnöki aláírás végett előkészíti az MgSzH Iratkezelési Szabályzatát,
g) felelős az Iratkezelő Iroda folyamatos működtetéséért.
49. § (1) A Jogi és Igazgatási Főosztály feladat- és hatáskörében a megyei hivatalok egységes jogalkalmazásának kialakítása érdekében figyelemmel kíséri, szükség esetén összehangolja a megyei jogtanácsosok és jogi előadók jogalkalmazói tevékenységét. Ennek keretében negyedévente felméri a peres és nemperes eljárások számát, összetételét és eredményességét. A felmérés eredményeként szükség esetén körlevelet ad ki a hatékonyabb jogi tevékenység kialakítása érdekében.
(2) A Jogi és Igazgatási Főosztály a társigazgatóságok bevonásával előkészíti, illetve meghatározza a területi szervek vezetőinek kiadmányozási jogkörét.
(3) A Jogi és Igazgatási Főosztály közreműködik a jogszabályok előkészítésében, összehangolja az MgSzH jogszabály-tervezetek készítésével, véleményezésével kapcsolatos tevékenységét.
(4) A Jogi és Igazgatási Főosztály ellátja az MgSzH Központ jogszabály-figyelési tevékenységét.
Szervezeti tagozódás:
– Jogi Osztály
– Igazgatási és Koordinációs Osztály.
Ellenőrzési Önálló Osztály
50. § (1) Az Ellenőrzési Önálló Osztály felelős:
a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény követelményeinek való megfelelésért,
b) az MgSzH Központ és a területi szervek függetlenített belső ellenőrzésének biztosításáért, a gazdálkodás pénzügyi, lebonyolítási, beszámolási, vezetői és folyamatba épített ellenőrzési folyamatainak vizsgálatáért,
c) a kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenőrzési terv elkésztéséért,
d) stratégiai ellenőrzési terv elkészítéséért,
e) a belső ellenőrzési politika kialakításáért, a belső ellenőrzés működési kézikönyvének folyamatos aktualizálásáért.
(2) Az Ellenőrzési Önálló Osztály tevékenységi körében:
a) kirendelt munkatársak útján – elnöki engedéllyel – részt vesz a minisztérium ellenőrzési tevékenységében,
b) felkérés, kijelölés alapján részt vesz az MgSzH tevékenységének külső szerv, vagy felügyeleti szerv általi ellenőrzéséből (auditálásából) adódó feladatok ellátásában,
c) koordinálja az MgSzH-t érintő, külső szervek által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék, az Igazoló Szervek, valamint a nemzeti jogszabályok által meghatározott ellenőrző szervek vizsgálatai vonatkozásában,
d) havonta rendszeresen tájékoztatást nyújt az ellenőrzési tevékenységről, az ellenőrzések és a kapcsolódó intézkedések aktuális helyzetéről, éves összefoglaló ellenőrzési jelentést, külső ellenőrzésekről éves beszámolót készít,
e) elkészíti a költségvetési szerv intézményi gazdálkodásának végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenőrzési nyomvonalat (audit trail),
f) kialakítja és működteteti a vezetői információs rendszert.
(3) Az Ellenőrzési Önálló Osztály feladatkörében felelős továbbá:
a) az ellenőrzött szervezeti egység és tevékenységét érintő jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadásának, módosításának, hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséért,
b) a tevékenységét érintő belső utasítások, tájékoztatók, körlevelek elkészítéséért,
c) az ügykörét érintő jogszabályok, előterjesztések véleményezéséért,
d) szükség esetén külső munkatárs ellenőrzésekbe történő bevonásának kezdeményezésért.
(4) Az Ellenőrzési Önálló Osztály ellenőrzési feladatát az Elnök által jóváhagyott éves ellenőrzési terv, illetve terven kívüli megbízás alapján végzi, ennek során:
a) összeállítja az éves ellenőrzési tervjavaslatot, elkészíti az egyes ellenőrzések programját,
b) betartja az Ellenőrzési kézikönyv előírásait,
c) igény szerinti ellenőrzi az elnyert hazai, vagy uniós pályázatokat, erről igazolást ad ki,
d) az elvégzett ellenőrzések eredményéről ellenőrzési jelentést készít,
e) az ellenőrzés során észlelt hiányosságok kijavítására javaslatot, ajánlást tesz az ellenőrzött szervezeti egység vezetője felé,
f) ellenőrzi az ellenőrzés megállapításaira tett intézkedési tervet, és annak megvalósítását,
g) kialakítja és működteti az ellenőrzések, továbbá az intézkedési tervek végrehajtását nyomon követő monitoring és nyilvántartási rendszert.
(5) Az Ellenőrzési Önálló Osztály a külső szervek által végzett ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok koordinálása, összefogása, nyilvántartása keretében:
a) biztosítja az ellenőrzés végrehajtásának elősegítéséhez a feltételeket (felkészülést szolgáló egyeztetések szervezése, emlékeztetők készítése stb.),
b) tájékoztatást nyújt a külső ellenőrzések megkezdéséről, az ellenőrzési programról, irányelvekről,
c) adatot szolgáltat, a vizsgált szakmai szervezeti egységgel együttműködve.
(6) Az Ellenőrzési Önálló Osztály felelős továbbá a területi szerveket érintő külső szervek által végzett ellenőrzések, vizsgálatok koordinációjáért.
(7) Az Ellenőrzési Önálló Osztály feladatainak végrehajtása során együttműködik az MgSzH Központ és a területi szervek valamennyi szervezeti egységével, amelyek kötelesek a belső és a külső ellenőrzés által meghatározott feladatokat az előírt határidőre a megadott tartalommal teljesíteni.
(8) Az Ellenőrzési Önálló Osztály ellenőrzési feladatának ellátása során közvetlenül felhívhatja az ellenőrzött szervezeti egységet, illetve vezetőjét:
a) az ellenőrzés által feltárt jogszabálysértő működés megszüntetésére,
b) a jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére,
c) a több szervezeti egységet érintő feladatok végrehajtásában való közreműködésre, adatszolgáltatási kötelezettség soron kívüli teljesítésére.
Informatikai Főosztály
51. § Az Informatikai Főosztály feladata a Hivatal informatikai és telekommunikációs működésének folyamatos és zavartalan biztosítása, az informatikai tevékenység centralizált irányítású végrehajtása, ennek keretében:
a) részt vesz a Hivatalt érintő informatikai fejlesztési projekteket,
b) biztosítja, hogy valamennyi informatikai tevékenység kizárólag ellenőrzött, szabályozott módon és korszerű minőségbiztosítási elvek alapján menjen végbe és felelős az adatvédelem és informatikai biztonság megfelelő szintjének eléréséért,
c) felügyeli a rendszeres működéshez szükséges informatikai eszközök, továbbá a kellék- és segédanyagok beszerzését, és az informatikai eszközöket üzembe helyezi,
d) működteti a számítástechnikai segédanyagraktárt,
e) ellátja az MgSzH honlap működtetésének informatikai technológiai feladatait.
f) a feladatkörébe tartozó rendszerek esetében felelős az üzemeltetési, fejlesztési feladatok ellátásáért,
g) elkészíti az Informatikai, Telekommunikációs Stratégiát, valamint koordinálja, felügyeli végrehajtását, betartását,
h) elkészíti az informatikai és telekommunikációs rendszerek fejlesztési, üzemeltetési és biztonsági irányításának szabályait, valamint koordinálja, felügyeli azok végrehajtását, betartását.
Szervezeti tagozódás:
– Informatikai Rendszerek Üzemeltetési Osztálya
– Informatikai Fejlesztési és Adatvédelmi Osztály.
Kölcsönös Megfeleltetés Projektmenedzsment
Önálló Osztály
52. § (1) A Kölcsönös Megfeleltetés Projektmenedzsment Önálló Osztály a kölcsönös megfeleltetés rendszerének működtetése keretében a szakmai igazgatóságok bevonásával felelős:
a) a közösségi agrárpolitika és az SPS rendszerre való átállás megvalósítását szolgáló kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések (cross compliance) rendszerének kidolgozásáért,
b) a kölcsönös megfeleltetési rendszer (cross compliance) bevezetésének hivatalon belüli megszervezéséért, előkészítő munkák összefogásáért és koordinációjáért,
c) az SPS (egységes támogatási rendszer) bevezetésének hivatalon belüli megszervezéséért, előkészítő munkák összefogásáért.
(2) Az Önálló Osztály tevékenységi körében:
a) előkészíti, irányítja, összefogja és ellenőrzi a szervezeti egységek kölcsönös megfeleltetési és egységes támogatási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenységét,
b) folyamatosan kapcsolatot tart a kölcsönös megfeleltetési és egységes támogatási rendszer bevezetésében és működtetésében részt vevő igazgatóságokkal és külső szervekkel.
Az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek
Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes
53. § Az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes:
a) ellátja az állategészségüggyel, állatvédelemmel, élelmiszerrel és takarmánnyal, növényegészségüggyel, növényvédelemmel, növényvédőszer-engedélyezéssel, talajvédelemmel, agrárkörnyezet-védelemmel, borgazdálkodással és borellenőrzéssel kapcsolatos feladatok célelőirányzatának tervezésével, továbbá az állategészségügy, állatvédelem, élelmiszer- és takarmány-ellenőrzés, növényegészségügy, növényvédelem, növényvédőszer-engedélyezés, talajvédelem és agrárkörnyezet-védelem költségvetési tervezésével kapcsolatos szakmai feladatokat;
b) ellenjegyzi a szakmai irányítása alá tartozó központi és területi igazgatóságok költségvetését;
c) a szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából a Költségvetési Igazgatósággal egyeztetve koordinálja az elemi költségvetés tervezését, végrehajtását;
d) ellátja a létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatokat;
e) kiadja az egységes állategészségügyi, állatvédelemi, tagállamok közötti kereskedelemi, belföldi állatszállítási, harmadik országokba irányuló export, import és tranzit szállítási, élelmiszervizsgálati, élelmiszerbiztonsági-vizsgálati, élelmiszer-higiéniai ellenőrzési, takarmányvizsgálati, takarmánybiztonsági-vizsgálati és takarmány-higiéniai ellenőrzési, állati eredetű melléktermékekre, és egyéb élelmiszer és takarmány hulladékokra vonatkozó, a növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi és a borellenőrzési tervet, ellenőrzési módszereket, eljárási és adminisztrációs útmutatókat, országos monitoring programokat, auditeljárásrendet, auditprogramot, és megyei ellenőrzési programot;
f) kiadmányozza a szakterületére vonatkozó nemzetközi leveleket;
g) szakmai szempontból felülvizsgálja az informatikai fejlesztéseket, beszerzéseket; továbbá az 5 millió forint, és az azt meghaladó értékű kifizetésekkel, követelésekkel, tartozásokkal kapcsolatos ügyeket;
h) irányítja a társadalmi, érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartást;
i) jóváhagyja a forgalomba hozatali járulék felhasználását.
A Koordinációs és Audit Önálló Osztály
54. § A Koordinációs és Audit Önálló Osztály
a) ellátja az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes által felügyelt szakterületek vonatkozásában az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv végrehajtásának ellenőrzését,
b) ellenőrzi a hatósági feladatok állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, valamint növény- és talajvédelmi szolgálat által történő ellátását,
c) elkészíti az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes által felügyelt szakterületek vonatkozásában végrehajtott belső ellenőrzések és auditok eljárásrendjét, és összeállítja a felülvizsgálati programot, illetve annak módosítását,
d) elkészíti az audittervet, szervezi az auditterv végrehajtását, elkészíti az elvégzett auditok eredményéről szóló jelentést, az auditálás végrehajtásával kapcsolatos egyéb iratokat,
e) jóváhagyja a belső ellenőrzési tervet, valamint az auditjelentések alapján készített intézkedési tervet,
f) visszaellenőrzi az auditjelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását, továbbá elvégzi a belső ellenőrzési jelentés alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának általános nyomon követését,
g) engedélyezi – az illetékes növényvédelmi szervvel együttműködve – a biológiai hatékonysági vizsgálatot végző vizsgálóhelyeket,
h) ellenőrzi – az illetékes növényvédelmi szervvel együttműködve – a vizsgálóhelyek GEP követelményeknek megfelelő működését, az egyes vizsgálatok kivitelezése GEP szintjének meghatározását, valamint azok betartását,
i) vezeti a felülvizsgálatokkal kapcsolatos nyilvántartásokat, és elkészíti a felülvizsgálatokkal kapcsolatos kimutatásokat és beszámolókat koordinálja az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes által felügyelt szakterületek vonatkozásában a közép és hosszú távú stratégiák, valamint az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv elkészítését, valamint annak végrehajtásáról szóló éves jelentés elkészítését,
j) koordinálja a megjelenő EU jogszabályok harmonizációjához szükséges feladatok ellátását,
k) az élelmiszerlánc biztonsági elnökhelyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek, valamint az MgSzH területi szervei vonatkozásában összeállítja az MgSzH éves költségvetésének tervezéséhez, valamint létszámgazdálkodáshoz szükséges (kiadási, bevételi, támogatási előirányzatokra vonatkozó) adatokat,
l) részt vesz a minisztérium egyéb fejezeti kezelésű előirányzatainak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes szakterületi tevékenységét illető költségvetési tervezési feladatok végrehajtásában,
m) koordinálja az élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes által meghatározott feladatokat.
Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
55. § (1) Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
a) a járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges országos készenléti tervet készít,
b) egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos előfordulásának és a fertőzöttség mértékének tisztázására felmérő rendszert működtet, valamint ellenőrző vizsgálatokat végeztet,
c) a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, előfordulása esetén megteszi az annak megelőzéséhez, felderítéséhez, felszámolásához szükséges intézkedéseket, gondoskodik az állami kártalanításról,
d) ellátja a járványvédelmi célelőirányzat tervezésével kapcsolatos szakmai feladatokat,
e) szakmailag irányítja a járványvédelmi intézkedések megtételét, valamint a járványvédelmi célelőirányzat felhasználását,
f) ellenőrzi és koordinálja a járványok megelőzéséhez és elfojtásához szükséges műszaki, technikai feltételek, védőfelszerelések biztosításával, valamint folyamatos karbantartásával és cseréjével kapcsolatos feladatok ellátását,
g) külön jogszabály szerint megtiltja áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását,
h) vezeti az állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását végző üzemek országos nyilvántartását, valamint gondoskodik annak közzétételéről,
i) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá szervezi és irányítja annak végrehajtását,
j) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részének végrehajtásáról szóló éves jelentést,
k) ellátja a másodfokú járványügyi, állatvédelmi, valamint élő állat, szaporítóanyag szállítással, kereskedelemmel kapcsolatos feladatokat, és a jogosult állatorvos működésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,
l) felelős a bejelentési kötelezettség alá tartozó, továbbá egyes nagy gazdasági kárral járó állatbetegségek és zoonózisok megelőzésére, leküzdésére, illetve kártételük csökkentésére irányuló szakmai és irányítási feladatok ellátásáért,
m) felelős az exporttal és importtal, belső piaci kereskedelemmel és belföldi szállítással kapcsolatos állategészségügyi hatósági előírások érvényesítéséért, az állatok és állati eredetű termékek exportjával kapcsolatos egyes nemzetközi feladatok ellátásáért, amelybe szükség esetén bevonja az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságot,
n) felelős a nemzetközi szervezeti tagsággal járó járványügyi, állatvédelmi és kereskedelmi feladatok ellátásáért, kijelölés esetén Magyarország képviseletéért a Nemzetközi Járványügyi Hivatalnál (O.I.E.) és a FAO Ragadós Száj- és Körömfájás Elleni Védekezési Európai Bizottságában,
o) részt vesz az Állatvédelmi Tanácsadó Testület ülésein,
p) kijelölés esetén ellátja a járványügy, állatvédelem, szakterületet érintő nemzetközi szervezetekben, EU szakbizottságokban és munkacsoportokban a szakmai képviseletet,
q) közreműködik a szakterületének vonatkozásában megjelent uniós jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatok ellátásában,
r) szakterületével összhangban végzi a területi szervek szakmai felügyeletét,
s) szakterületével összhangban végzi igazgatás műszaki fejlesztésének szakmai irányítását,
t) szakterületével összhangban ellátja a szakmai informatikai feladatokat,
u) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízása alapján részt vesz a külön jogszabályban meghatározott agrár- és vidékfejlesztési támogatások ellenőrzésével kapcsolatos szakterületi szabályok meghatározásában, és az ehhez kapcsolódó központi feladatok ellátásában,
v) utasítást, irányelvet, tájékoztatót és egyéb szakanyagot készít a hatósági és egyéb tevékenység egységes ellátásának elősegítésére,
x) egységes állategészségügyi, állatvédelmi ellenőrzési, tagállamok közötti kereskedelemi, belföldi állatszállítási, harmadik országokba irányuló export, import és tranzit szállítási, állati eredetű melléktermékekre vonatkozó ellenőrzési módszereket, eljárási és adminisztrációs útmutatókat készít elő,
y) felügyeli a járványügyi készletet, gondoskodik az orális immundiagnosztikumok beszerzéséről.
(2) Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
a) jogszabályban előírt feladatmegosztás szerint a tenyésztési hatósággal együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét (ENAR),
b) kialakítja, működteti az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszert (OÁIR),
c) szervezi és irányítja az egyes informatikai rendszerek használatát (ENAR, OÁIR, TRACES, RASFF, egyéb), valamint az adott informatikai rendszer jellegétől függően kiadja a hozzáférési jogosultságokat,
d) irányítja és koordinálja az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszer, valamint az egyéb jogszabályokban az állategészségügyi hatóság felelősségi körébe tartozó informatikai rendszerek fejlesztését, üzemeltetését,
e) vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását.
Szervezeti tagozódás:
– Járványügyi Osztály
– Igazgatási és Informatikai Osztály
– Állatvédelmi Osztály.
Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság
56. § (1) Az Élelmiszer- és Takarmány-biztonsági Igazgatóság
1. előkészíti az élelmiszer és takarmány események elleni védekezéshez szükséges országos készenléti tervet (ÉTEK), részt vesz az események területenkénti vagy országos előfordulásának és az azok által okozott élelmiszer és takarmánybiztonsági problémák mértékének tisztázásában,
2. szakmailag felügyeli az élelmiszer és takarmánybiztonsági intézkedések megtételét, amelynek részeként helyszíni és/vagy dokumentum vizsgálatokat végezhet,
3. elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá felügyeli annak végrehajtását, elkészíti a végrehajtásról szóló éves jelentést,
4. eleget tesz az ellenőrző szervek által kért jelentéstételi kötelezettségeinek, jogszabályokban és más rendelkezésekben előírt statisztikai adatszolgáltatásnak,
5. ellátja az élelmiszerbiztonsággal, -higiéniával, -minőséggel és a takarmánybiztonsággal, -higiéniával, -minőséggel kapcsolatos másodfokú feladatokat,
6. ellátja a szakterületének vonatkozásában megjelent EU-jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, részt vesz a tevékenységét érintő jogszabályok előkészítésében,
7. részt vesz a tudományos kutatásban, részt vesz pályázatok előkészítésében, a projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok szervezésében és koordinálásában, a szakmai szervezeti egységekkel és az érintett külső szervezetekkel együttműködve,
8. előkészíti a szakterületet érintő nemzetközi szervezetekben, EU-szakbizottságokban és munkacsoportokban a szakmai képviseletet, részt vesz a szakterülethez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai-tudományos szervezetek és társaságok munkájában, biztosítja a nemzeti referens működésének feltételeit, ellátja az európai uniós és más külföldi delegációk Igazgatóságot érintő látogatások koordinálását, kapcsolattartást,
9. ellátja az Igazgatóság működésével kapcsolatos emberi erőforrás-gazdálkodással, igazgatás műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
10. szakterületével összhangban közreműködik a szakmai informatikai feladatok ellátásában, részt vesz a szakterületéhez kapcsolódó informatikai rendszerek működtetésében,
11. részt vesz a RASFF gyorsriasztási rendszer működtetésében – megteszi a szükséges intézkedéseket a bejelentésekkel kapcsolatban – továbbá előkészíti a rendszer karbantartásával, fejlesztésével kapcsolatos szakmai anyagokat,
12. feladatkörében részt vesz a hatósági szakemberek, valamint élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók és szakemberek képzésében, tanfolyamok anyagának engedélyezésében, tanfolyamok szervezésében,
13. a feladatkörébe tartozóan, az országosan egységes gyakorlat érvényesítése érdekében szakmai útmutatókat készít elő, szakvéleményeket, szakmai állásfoglalásokat, szakmai tájékoztatókat készít, szakértői, tanácsadói tevékenységet lát el,
14. közreműködik az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokkal, érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartásban, az élelmiszer-fogyasztók, takarmány-felhasználók részére oktatási, ismeretterjesztő programokat, projekteket szervez, kiadványokat készít,
15. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízása alapján részt vesz a külön jogszabályban meghatározott agrár- és vidékfejlesztési támogatások ellenőrzésével kapcsolatos szakterületi szabályok meghatározásában, és az ehhez kapcsolódó központi feladatok ellátásában,
16. egységes élelmiszervizsgálati, élelmiszerbiztonsági-vizsgálati, élelmiszer-higiéniai ellenőrzési, takarmányvizsgálati, takarmánybiztonsági-vizsgálati és takarmány-higiéniai ellenőrzési módszereket, eljárási és adminisztrációs útmutatókat készít elő,
17. nyilvántartja az országban működő takarmányipari létesítményeket, valamint az Európai Unió tagállamain kívüli országban működő, az Európai Unióba takarmányt importáló takarmány-előállító üzemek Magyarországon bejegyzett képviselőit,
18. részt vesz a Minőségügyi Tárcaközi Bizottságban, részt vesz a Magyar Takarmánykódex Bizottságban, és ellátja a titkári feladatokat,
19. ellátja az OECD keretében működő Új Takarmányok Bizottságában a szakmai képviseletet,
20. engedélyezi, illetve nyilvántartásba veszi a takarmány-előállító üzemeket, vizsgálatokat végez a takarmány-előállító üzemek működésének engedélyezéséhez és nyilvántartásba vételéhez,
21. kijelöli és ellenőrzi a nyilvántartásba vételre kötelezett takarmány-előállító üzemek nyilvántartásba vételéhez szükséges vizsgálatok elvégzésére jogosult gazdálkodó szervezeteket,
22. az új takarmány eseti engedélyét kiadja, azt felfüggesztheti, újabb feltételhez kötheti, módosíthatja, illetve visszavonhatja,
23. felügyeli és koordinálja a takarmányok előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának és szállításának ellenőrzését,
24. nyilvántartja az élelmiszer-előállító üzemeket,
25. folyamatosan végzi az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmassági vizsgálatát, működteti és naprakészen tartja a gépminősítési nyilvántartási rendszert; gondoskodik annak közzétételéről, illetve élelmiszerek és ételkészítési technológiák kockázatbecslésen alapuló megítélése élelmiszer-biztonsági szempontból, az élelmezésben használt gépek, berendezések, eszközök higiénés minősítése, új vendéglátóipar technológiák engedélyezése,
26. részt vesz a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi szintű engedélyezési eljárásaiban,
27. fogadja és továbbítja az új élelmiszer forgalomba hozatalának a 258/97/EK rendelet 4. cikke szerinti engedélyezési kérelmét,
28. kiadja az Európai Unióban nem engedélyezett adalékanyag forgalmazásának és felhasználásának határozott időtartamra szóló engedélyét,
29. ellátja a hatáskörébe utalt központi feladatait az élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer előállításához felhasználásra kerülő, az európai élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ivóvíz, továbbá ásványvíz, valamint palackozott vizek minőségének, a közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének rendszeres ellenőrzése tekintetében,
30. vizsgálja a megbetegedést okozó élelmiszert és szükség esetén az ezzel kapcsolatos intézkedéseket koordinálja az újabb egészségkárosodások megelőzése érdekében,
31. vizsgálja, elemzi az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okait az élelmiszerláncban, ehhez a területi szervektől érkező adatokat nyilvántartja és elemzi,
32. adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, az élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, tároló és forgalmazó helyek működési engedélyezésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés tekintetében a területi szerveknek iránymutatást ad,
33. szakterülete vonatkozásában, éves ütemezés szerint elvégzi a területi szervek szakmai igazgatóságainak belső ellenőrzését,
34. ellenőrzi és felülvizsgálja a harmadik ország higiéniai előírásainak, feltételeinek teljesülését az adott harmadik országba exportáló létesítményekben,
35. javaslatot tesz a harmadik országok listájára történő felterjesztésről, illetve nem megfelelősségük esetén a listáról való törlésről,
36. részt vesz harmadik ország hatóságai által az élelmiszer-előállító létesítményeket érintő felülvizsgálatokon,
37. kockázatbecslési eredmények alapján, hatósági kijelölésre, hazánkban észlelt élelmiszer és vagy takarmány események kapcsán, valamint a RASFF rendszeren keresztül kapott értesítések alapján, kiemelt és célellenőrzési programokat tervez, koordinálja, és ellenőrzi azok egységes lebonyolítását, jelentést kér, és adatokat gyűjt,
38. részt vesz a Nemzeti Válságkezelési Terv kidolgozásában, folyamatos felülvizsgálatában,
39. értékeli az élelmiszer eredetű megbetegedésekről érkező gyorsjelentéseket és további jelentéseket, szükség szerint szakmai segítséget nyújt a kivizsgáláshoz és a helyszíni intézkedésekhez,
40. az összesített adatok alapján értékeli az országos és lokális epidemiológiai helyzetet, kezdeményezi a megelőzést szolgáló intézkedéseket, együttműködik és adatot egyeztet a központi epidemiológiai adatnyilvántartással,
41. az élelmiszer útján terjedő, bejelentésre kötelezett fertőző betegségek vonatkozásában, ételfertőzési, ételmérgezési jelentési és nyilvántartási rendszert működtet, és folyamatosan korszerűsíti azt a WHO ajánlásai alapján,
42. részt vesz az engedélyköteles élelmiszer-előállító létesítmények állatvédelmet és nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékeket érintő ellenőrzéseiben,
43. több területet érintő esemény kapcsán együttműködik az MgSzH igazgatóságaival, egyéb szakmai szervezetekkel és civil szervezetekkel.
(2) Az Élelmiszer- és Takarmány-biztonsági Igazgatóság Központi Laboratóriumi tevékenysége során:
a) az élelmiszerek és takarmányok minőségével, higiéniájával és biztonságával kapcsolatos vizsgálatokat végeztet,
b) felügyeli az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó országos maradékanyag, kémiai biztonságra vonatkozó, mikrobiológiai, valamint a radiokémiai laboratóriumi mintavételi program végrehajtását,
c) kijelölés alapján nemzeti referencia laboratóriumi feladatokat lát el takarmányok, élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok vizsgálatának területén, illetve NAÜ kollaborációs központként működő radioanalitikai laboratóriumi területen,
d) ellátja a növényi alkaloidák laboratóriumi vizsgálatát jogszabály alapján,
e) élelmiszerek besugárzottságának ellenőrző vizsgálatát látja el jogszabály alapján,
f) külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi és ellenőrzi a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai és –biztonsági célú vizsgálatokat végző laboratóriumok működését, továbbá vezeti azok nyilvántartását, ellátja az országban működő takarmányvizsgáló laboratóriumok, továbbá azok vizsgálatainak minősítését, engedélyezését, ellenőrzését,
g) engedélyezi a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok működését,
h) javaslatot tesz a hatósági ellenőrzések során vett élelmiszer- és takarmányminták vizsgálatait végző laboratóriumok kijelölésére, és gondoskodik a kijelölt laborok közzétételéről,
i) részt vesz az új élelmiszer-biztonsági és -vizsgálati, takarmánybiztonsági és -vizsgálati módszerek kidolgozásában, honosításában, fejlesztésében, adaptálásában és elterjesztésében,
j) véleményezi az élelmiszer- és takarmányvizsgálatok nemzetközi szabványait, érvényesíti a vizsgálati módszereket, gondoskodik az átvett vizsgálati módszerek hazai alkalmazásáról,
k) elkészíti és naprakész állapotban tartja a laboratóriumi élelmiszer- és takarmány vizsgálati módszergyűjteményt,
l) a nemzeti referencia laboratóriumi feladatokból adódóan részt vesz a Közösségi Referencia Laboratóriumok által szervezett körvizsgálatokon, körvizsgálatokat (módszertani, jártassági) szervez – különösen – a nemzeti referencia laboratóriumi feladatainak területén,
m) vizsgálatokat végez, és adatokat gyűjt az élelmiszerek és takarmányok, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok egyes vegyi szennyező anyag tartalmára az étrendi expozíció megállapítása céljából,
n) ellátja a Radiológiai Ellenőrző Hálózat irányítását, melynek keretében koordinálja az országos radiokémiai monitoring-program kidolgozását és végrehajtását, gondoskodik a felügyelete alá tartozó radiológiai-, mérő- és ellenőrző hálózat részére nyújtott polgári védelmi felszerelések rendelkezés szerinti elosztásáról, rendszeres karbantartásáról, javításáról, illetve gondoskodik a szakemberek képzéséről, a REH hálózat laboratóriumainak szakmai és minőségbiztosítási ellenőrzéséről,
o) közreműködik tisztító/fertőtlenítő szerek élelmiszergyártásban való használatának elbírálásában,
p) engedélyezi az egyes élelmiszerek ionizáló sugárzással történő kezelését,
q) ételfertőzésekkel, ételmérgezésekkel kapcsolatos mikrobiológiai vizsgálatokat és speciális mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatokat (botulotoxin, enterotoxin, termonukleáz stb.) végez, gombatoxikológiai laboratóriumot működtet, feladata a gombamérgezések vizsgálati anyagában (pl.: hányadék, gyomormosó folyadék) gombák azonosítása; gombatoxinok kimutatása vérből és vizeletből; étkezési gombák fajazonossági vizsgálata,
r) ellátja a starterkultúrák vizsgálati és élelmezés-egészségügyi szakvéleményezési feladatait,
s) entomológiai vizsgálatokat végez, az élelmiszerek rovarok, rágcsálók és madarak által okozott szennyezettségének megállapítása és szakvéleményezése céljából az érvényben levő nemzeti szabványok szerint,
t) végzi a takarmány- és élelmiszer-alapanyagok, valamint a kész termékek GMO tartalmának minőségi és mennyiségi vizsgálatát, részt vesz a GMO Laboratóriumok Európai Hálózata (ENGL) munkájában,
u) részt vesz az élelmiszerek által közvetített zoonotikus kórokozók (pl. Salmonella, Campylobacter, Listeria) monitoring rendszerének a hatáskörébe tartozó vizsgálataiban, szervezi a vizsgálatok elvégzését, kidolgozza a mintavételi tervet, arra vonatkozóan adatot gyűjt, teljesíti a Salmonella fertőzés azonosításának (serotipizálás) központi feladatait,
v) ellenőrzi – szükség esetén az Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságának bevonásával – az antibiotikumok használatát és szervezi az antibiotikum rezisztencia monitorozását, együttműködve az egészségügyi hatóságokkal,
w) ellátja a gyógyszeres takarmányokkal kapcsolatos feladatokat- szükség esetén az Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságának bevonásával.
Szervezeti tagozódás:
Élelmiszer és takarmány igazgatási igazgatóhelyettes irányítása alatt:
Takarmány Létesítmény-felügyeleti Osztály
Engedélyköteles Élelmiszer-előállító Létesítmény-felügyeleti Osztály
Nem Engedélyköteles Élelmiszer-előállító Létesítmény- felügyeleti Osztály
Étkeztetés, Vendéglátás-felügyeleti Osztály
Élelmiszer-forgalmazás Felügyeleti Osztály
Laboratóriumi és koordinációs igazgatóhelyettes irányítása alatt:
2. számú melléklet I. pontjában felsorolt laboratóriumok.
Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság
57. § (1) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság
a) diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködik az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok végrehajtásában,
b) elvégzi az állategészségügyi hatóság által megrendelt diagnosztikai vizsgálatokat,
c) elvégzi az egzotikus állatbetegségek diagnosztikai vizsgálatát,
d) ellátja a nemzetgazdaságilag nagy kárt okozó állatbetegségekkel kapcsolatos járványvédelmi és diagnosztikai készenléti feladatokat,
e) elvégzi a vadonélő és a védett állatok, a halak, a változó testhőmérsékletű állatok és a méhek betegségeinek felderítésére irányuló diagnosztikai és környezethigiéniai vizsgálatokat,
f) elvégzi az állatkerti és egyéb egzotikus állatok betegségeinek kórmeghatározását,
g) elvégzi a zoonózisok (emberre és állatra egyaránt veszélyes fertőző betegségek) megelőzésével, felderítésével és leküzdésével kapcsolatos laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokat,
h) elvégzi a háziállatok anyagforgalmi betegségeinek, valamint tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminellátottságának vizsgálatát,
i) részt vesz a fertőző, a parazitás, a gazdaságilag jelentős állatbetegségek, valamint a zoonózisok nyilvántartási rendszerének működtetésében,
j) részt vesz a járványmegelőző figyelőrendszerben,
k) a járványvédelmi intézkedéseket a szabad és munkaszüneti napokon ügyeleti rendszerben segíti,
l) kijelölés alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait,
m) közreműködik a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében,
n) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumokat és eszközöket állít elő, illetve szerez be,
o) gondoskodik a földművelésügyi miniszter által meghatározott állatbetegségek laboratóriumi diagnosztikai módszereinek a nemzetközi előírások szerinti meghonosítása és alkalmazása.
(2) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság
a) részt vesz az állatbetegségek megelőzését, gyógyítását szolgáló új eljárások kidolgozásában és elterjesztésében,
b) a miniszter megbízása alapján felmérő és célvizsgálatokat végez,
c) vizsgálati eredményeit az országos diagnosztikai adattárban kezeli,
d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állat-egészségügyi szakemberek képzésében,
e) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá szervezi és irányítja annak végrehajtását,
f) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részének végrehajtásáról szóló éves jelentést,
g) közreműködik az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző feladatok ellátásában foglalkoztatott szakemberek gyakorlati képzésében és továbbképzésében,
h) az igazgatóság szakterületének megfelelően közreműködik az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszer működtetésében, továbbá előkészíti a rendszer karbantartásával, fejlesztésével kapcsolatos szakmai anyagokat.
(3) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság
a) működteti a mikroorganizmus- és sejtbankot,
b) vizsgálja az állategészségügyi laboratóriumok szakmai működését, lefolytatja a laboratóriumok szakszerű működését biztosító (kör)vizsgálatokat,
c) ellátja a szakterületére vonatkozó költségvetési tervezésével kapcsolatos szakmai feladatokat,
d) közreműködik a szakterületének vonatkozásában megjelent uniós jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatok ellátásában,
e) szakterületével összhangban végzi igazgatás műszaki fejlesztésének szakmai irányítását,
f) szakterületével összhangban ellátja a szakmai informatikai feladatokat.
Szervezeti tagozódás:
Igazgatási és Minőségirányítási Osztály
Debreceni területi igazgatóhelyettes irányítása alatt:
– Kórbonctani Osztály, Debrecen
– Mikrobiológiai Osztály, Debrecen
Kaposvári területi igazgatóhelyettes irányítása alatt:
– Kórbonctani Osztály, Kaposvár
– Mikrobiológiai Osztály, Kaposvár.
Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága
58. § (1) Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága engedélyezi
a) az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát,
b) az állat-egészségügyi biocid termék forgalomba hozatalát, annak valamennyi hatóanyagának közösségi jegyzékbe történő felvételéig,
c) az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű előállítását, az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását,
d) az állatgyógyászati készítmények behozatalát,
e) állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmét,
f) a mikrochip forgalomba hozatalát és vezeti azok nyilvántartását.
(2) Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága
a) a külön jogszabály szerinti biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködik,
b) nyilvántartásba veszi az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítményeket, ápolószereket, segédanyagokat,
c) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét és nyilvántartást vezet az állatgyógyászati készítményt forgalmazókról, illetve gyártókról,
d) külön jogszabályban foglaltak szerint közzé teszi az állatgyógyászati termékekkel és az állatgyógyászati készítményt forgalmazókkal, illetve gyártókkal kapcsolatos nyilvános adatokat,
e) ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit, előállítási körülményeit és az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazásának feltételeit,
f) ellenőrzést végez a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai gyártóinál, forgalmazóinál, behozatal esetén az első hazai tárolás helyén, továbbá a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hatóanyagának gyártóinál,
g) részt vesz az állatgyógyászati készítmények előállításának, behozatalának ellenőrzésében,
h) elvégzi az állatgyógyászati készítmények – jogszabályban előírt – vizsgálatát,
i) kivizsgálja az állatgyógyászati készítményekkel szembeni minőségi kifogásokat és feltételezett mellékhatásait, és eleget tesz a vonatkozó nemzetközi informatikai rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeinek,
j) ellátja Magyarország képviseletét az állatgyógyászati készítmények közösségi engedélyezési eljárásaiban,
k) azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket,
l) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részét, továbbá szervezi és irányítja annak végrehajtását,
m) elkészíti az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv szakterületére vonatkozó részének végrehajtásáról szóló éves jelentést,
n) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait,
o) elvégzi a minőségirányítási rendszerek (MSZ EN ISO 9001:2000 és MSZ EN ISO 17025:2005) alkalmazásának összehangolását és folyamatos továbbfejlesztését, valamint ezzel összefüggésben a minőségirányítási dokumentációk kezelését,
p) kezeli a törzskönyvi dokumentációt tartalmazó irattárat,
q) adatot kezel az állatgyógyászati készítmények Európai Uniós adatbázisaiban (Europharm, EudraVigilance, EudraGMP),
r) ellenőrzi a mellékhatás figyelő rendszerre vonatkozó rendelkezések betartását a forgalomba hozatali engedély jogosultjánál, illetve megbízottjánál,
s) működteti az államilag előírt állat-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját,
t) ellátja az állatgyógyászati készítményekkel és a határterületeivel kapcsolatos másodfokú, továbbá a területhez tartozó szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, információs és koordináló feladatokat.
(3) Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága
a) ellátja a gyógyszer-minőséggel kapcsolatos riasztási (Rapid Alert) feladatokat,
b) tervezi a vezetőségi átvizsgálásokat és belső auditokat,
c) tervezi és irányítja a minőségügyi továbbképzéseket,
d) részt vesz az Európai Unió különböző szervezetei (és más nemzetközi szervezetek) által irányított ellenőrzésekben,
e) eleget tesz az Európai Unió által előírt bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeknek, nyilvántartásoknak,
f) az igazgatóság szakterületének megfelelően közreműködik az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszer működtetésében, továbbá előkészíti a rendszer karbantartásával, fejlesztésével kapcsolatos szakmai anyagokat,
g) működteti az igazgatóság feladatainak ellátásához szükséges szakkönyvtárat,
h) ellátja a gödöllői állatkísérleti telep működtetésével kapcsolatos szakmai feladatokat,
i) ellátja a szakterületére vonatkozó költségvetési tervezésével kapcsolatos szakmai feladatokat,
j) közreműködik a szakterületének vonatkozásában megjelent uniós jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatok ellátásában,
k) szakterületével összhangban végzi igazgatás műszaki fejlesztésének szakmai irányítását,
l) szakterületével összhangban ellátja a szakmai informatikai feladatokat,
m) engedélyezi az állatorvosi laboratóriumok működését és azokról nyilvántartást vezet,
n) ellenőrzi az állatorvosi laboratóriumok szakmai működését,
o) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében.
Szervezeti tagozódás:
– Inspektorátus
– Oltóanyag Osztály
– Gyógyszer-törzskönyvezési Osztály.
Borminősítési Igazgatóság
59. § A Borminősítési Igazgatóság
a) ellenőrzi a must, bor, borpárlat és egyéb borászati termék előállítására, kezelésére, tárolására, nyilvántartására, forgalomba hozatalára, zárt borvidékekre vonatkozó rendelkezések megtartását,
b) elvégzi a belföldi forgalomba kerülő borok és borászati termékek minősítését, és kiadja a minősítést tartalmazó határozatokat,
c) ellenőrzi a must, bor, borpárlat, törkölypárlat és egyéb borászati termék borászati előírások szerinti címkéjét,
d) minősíti a külkereskedelmi forgalomba kerülő borászati termékeket, kiadja az export bizonylatokat,
e) ellátja a külföldi származású bor, borpárlat és egyéb borászati termék forgalomba hozatal előtti minősítését, szállítmányonkénti ellenőrzését,
f) nyilvántartja a palackozókat és bortöltő pincészeteket,
g) folyamatosan ellenőrzi a borászati üzemeket, raktárakat, kimérőket; rendellenesség esetén mintát vesz, beazonosító vizsgálatot végez, határozatot hoz; indokolt esetben szabálysértési és büntetőeljárást kezdeményez, minőségvédelmi bírságot szab ki,
h) ellátja az Országos Borszakértő Bizottság működtetésével kapcsolatos teendőket,
i) az Országos Borszakértő Bizottság javaslata alapján az állami ellenőrzőjegy alkalmazását engedélyezi, annak kiadását és nyilvántartását végzi, felhasználását, valamint a bor azonosságát ellenőrzi,
j) gondoskodik az állami ellenőrzőjegy elkészítéséről, elszámolási kötelezettség melletti kezeléséről,
k) ellátja a kékderítéssel kapcsolatos ügyek intézését és egyéb szervezetek által történő végzésének engedélyezését,
l) elvégzi a kékderítési vizsgára felkészítést, annak megszervezését, az eredményes vizsgáról bizonyítvány kiadását, annak nyilvántartását,
m) ellenőrzi a jogszabályban meghatározott adalékanyagok, eljárások borászati alkalmazását,
n) a borászati ügyekben bíróság, egyéb hatóság, valamint mások megkeresésére, illetve felkérésére szakértői véleményt ad,
o) borászati technológiai kérdésekben szaktanácsadást végez,
p) elvégzi a must, bor, borpárlat és egyéb borgazdasági termékek fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatával kapcsolatos laboratóriumi tevékenységet,
q) elvégzi a forgalomba-hozatali eljárásban az 500 hl feletti bortételeknél a hatósági mintavételt,
r) ellátja a származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzését,
s) ellátja a magántárolási, lepárlási, a mustsűrítménnyel való mustjavítási támogatási intézkedésekhez kapcsolódó szakmai ellenőrző feladatokat,
t) ellátja a bortörvény hatálya alá tartozó termékek előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelését is) és forgalomba hozását végző üzemek működésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,
u) ellátja a pincekönyv szakmai tartalmának ellenőrzését,
v) ellenőrzi a borászati termékek származását, eredetét, minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés) a telephely, pince, üzem, raktár működésének jogszerűségét, továbbá a jármű rakományát és a tárolás körülményeit,
z) ellátja a forgalombahozatali járulék befizetésével kapcsolatban, jogszabályban előírt szakmai (ellenőrzési, laboratóriumi és adminisztrációs) feladatokat,
aa) részt vesz nemzetközi és hazai körvizsgálatokban,
bb) az Európai Uniós kötelezettségének megfelelően elkészíti a vonatkozó jelentéseket,
cc) felügyeli az igazgatóság műszaki beszerzéseit és azok biztonságos működtetését,
dd) részt vesz a szőlő- és borágazat nemzetközi szakbizottságainak munkájában,
ee) folyamatosan fejleszti minőségügyi rendszerét,
ff) közreműködik a szakterületére vonatkozó műszerek beszerzésében, beüzemelésében, karbantartásában.
Szervezeti tagozódás
A borászati hatósági igazgatóhelyettes alárendeltségében:
–Borellenőrzési Osztály
– Borászati Hatósági Osztály
Az általános igazgatóhelyettes alárendeltségében:
– Belföldi Borok Vizsgálati Laboratóriuma
– Export-import Borok Vizsgálati Laboratóriuma
– Műszeres Analitikai Laboratórium.
Növény-, Talaj-
és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
60. § (1) A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság alaptevékenysége az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, illetve a végrehajtására kiadott rendeletekben, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott növényvédelmi, növény-egészségügyi, zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési, talajvédelmi, valamint agrár-környezetvédelmi hatósági és egyéb állami szakfeladatok végrehajtása.
(2) A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
a) szakterületének vonatkozásában ellátja a jogszabály-előkészítés keretében a minisztérium által egyeztetésre leadott tervezetek véleményezésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a megjelent EU jogszabályok harmonizációjával kapcsolatos feladatokat,
b) részt vesz az EU szakbizottságainak, valamint nemzetközi szervezetek (EPPO, FAO, WHO, OECD, ENSZ/EGB) munkájában, közreműködik a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek végrehajtásában, az uniós jogszabályok előkészítésében,
c) ellátja a növényvédelemmel, növényegészségüggyel, talajvédelemmel, növény, növényi termék, növényvédőszer-maradék és egyéb toxikus anyagtartalom-ellenőrzéssel, növényvédő szerek, termésnövelő anyagok és EK műtrágyák minőségellenőrzésével, valamint agrár-környezetvédelemmel és zöldség-gyümölcs minőségellenőrzéssel kapcsolatos szakigazgatási és hatósági feladatokat,
d) szakterületével összhangban ellátja a területi szervek szakmai felügyeletét, továbbá az azok feladat-ellátásával kapcsolatos szervezési feladatokat,
e) szakterületével összhangban közreműködik az igazgatóság műszaki fejlesztésének irányításában, ellátja a szakmai informatikai feladatokat,
f) ellátja az elsőfokú növényvédelmi és növény-egészségügyi hatósági feladatokat, és a másodfokú növényvédelemmel, növényegészségüggyel, talajvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat,
g) szakterületén szervezi, összehangolja, irányítja és ellenőrzi a területi szervek szakmai, minőségbiztosítási, laboratóriumi, továbbá informatikai és térinformatikai tevékenységét,
h) szakterületeit érintően szaktanácsot nyújt termelők, gazdálkodók, továbbá a mezőgazdaság egyéb résztvevői részére a növényvédelem, növényegészségügy, talajvédelem, a tápanyag-gazdálkodás, valamint az agrárkörnyezet-védelem és a felsorolt szakterületekhez kapcsolódó térinformatika témakörökben,
i) előkészíti a szakmai tevékenység fejlesztéséhez szükséges beruházási javaslatokat, részt vesz a beruházási programok szervezésében, nyilvántartja az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési igényeket,
j) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízása alapján részt vesz a külön jogszabályban meghatározott agrár- és vidékfejlesztési támogatások ellenőrzésével kapcsolatos szakterületi szabályok meghatározásában, koordinálja és szervezi valamennyi területi szerv ilyen irányú területi feladatainak ellátását,
k) elvégzi a nemzetközi egyezmények, joganyagok, tárgyalási jegyzőkönyvek szakterületi fordítását és lektorálását, részt vesz nemzetközi rendezvények szervezésében,
l) elkészíti a szakterületen végzendő éves ellenőrzési programokat, elkészíti – az egyes ellenőrzések végrehajtása előtt az ellenőrzési programban foglaltak figyelembevételével – az ellenőrzési terveket, szervezi az ellenőrzési tervek végrehajtását,
m) közreműködik a növény- és talajvédelemi laboratóriumok működésének engedélyezésében, és azokról nyilvántartást vezet, ellenőrzi a növény- és talajvédelmi laboratóriumok szakmai működését,
n) gondoskodik a szakterületi feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekről,
o) ellátja az SPS és a cross compliance rendszerével kapcsolatos szakterületi feladatokat.
(3) A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságon belül működő növényvédelmi igazgatóhelyettes feladat- és hatáskörében eljárva
a) gondoskodik a nemzetközi vizsgálati módszerek, eljárások, szabványok egységes bevezetéséről;
b) nyilvántartja az egyes országok növény-egészségügyi import előírásait, működteti a növény-egészségügyi információs rendszert és az országos termelői nyilvántartást;
c) koordinálja az exporttal, importtal, vegetatív szaporítóanyag (vetőmag) előállítással, belső piaci kereskedelemmel és belföldi szállítással kapcsolatos növény-egészségügyi hatósági előírások érvényesítését, a növény és növényi eredetű termékek exportjával kapcsolatos egyes nemzetközi feladatok ellátását;
d) növény-egészségügyi felderítési rendszert működteti;
e) működteti, a PHYSAN, EUROPHYT, informatikai rendszereket;
f) koordinálja a határon feltartóztatott szállítmányok növényegészségügyi beléptetésével kapcsolatos feladatokat;
g) jogszabályban meghatározott esetekben növényegészségügyi szempontból engedélyezi egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatalát;
h) Központi Károsító Diagnosztikai Laboratóriumot (KKDL) működtet, melynek keretében ellátja a zárlati károsítók identifikálását, biztosítja a karantén károsítók fenntartását karantén körülmények között, részt vesz a hazai és nemzetközi körtesztek szervezésében, elvégzi Károsító Kockázat elemzéssel (Pest Risk Analysis) kapcsolatos vizsgálatokat, feldolgozza a pályázati mintákat;
i) szervezi és összehangolja az országos jelentőségű és kiterjedésű növényvédelmi programokat;
j) részt vesz a növényvédő szerekre vonatkozó EU-s statisztikák elkészítésében, jelentések elküldésében, a Parlagfű Információs Rendszer (PIR), továbbá az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) működtetésében;
k) irányítja a hozzá tartozó laboratóriumok (szermaradék analitikai, növényvédőszer-minősítő) szakmai tevékenységét, országos számítógépes nyilvántartást vezet és fejleszt, a vizsgálati eredményeket összesíti és feldolgozza, a MÉBiH szakembereivel kockázatbecslést végez, koordinálja a minőségbiztosítási felügyelők munkáját és megszervezi az akkreditálás felügyeleti feltételeit;
l) részt vesz a hazai és az EU peszticid határérték nyilvántartásában és adaptációjában, felügyeli a nemzeti referencia laboratóriumok tevékenységét, szervezi az országos hatáskörű szakmai munkacsoportok tevékenységét, működteti a DG Sanco RASFF gyorsvészjelzési rendszerét, informáló- és döntést előkészítő anyagokat készít;
m) ellátja a külön jogszabály szerinti Koordinációs Központként a zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatok operatív koordinációját;
n) a Koordinációs Központ elemzi és szervezi az országos adatok feldolgozását; értékeli az ellenőrzés adatait és a tapasztalatokról éves jelentést készít, negyedévenként tájékoztat; kidolgozza az ellenőrzés és mintavétel eljárásrendjét, kidolgozza és közzéteszi az eljárás során használt nyomtatványokat; kidolgozza a kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési rendszert; irányítja annak működését, meghatározza az ellenőrzések gyakoriságát és ellenőrzi a végrehajtását; munkakapcsolatot tart a vámhatóságokkal, igény esetén megszervezi az ellenőrök részvételét közös ellenőrzési akciókban,
o) a Koordinációs Központ javaslatot tesz az export-ellenőrzések gyakoriságára, nyilvántartásba veszi a külföldi kifogásokat, észrevételeket és megteszi az ezekből származó szükséges intézkedéseket; javaslatot tesz a vizsgálóhelyek kijelölésére; az éves tapasztalatok alapján összeállítja a következő évi ellenőrzés ütemtervét, illetve az ellenőrzési célprogramokat; meghatározza a zöldség-gyümölcs piac résztvevőiről készülő adatbázis tartalmát, a bekerülés feltételeit és kezeli az adatbázist; értékeli az import tételekkel és a külföldi bizonyítványokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokat; tevékenységével hozzájárul a hazai termelők és forgalmazók zöldség- és gyümölcsminőséggel kapcsolatos ismereteinek bővítéséhez,
p) a Koordinációs Központ kapcsolatot tart a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ/EGB, OECD, Európai Bizottság, Codex), a felügyelettel közösen részt vesz a nemzetközi szervezetek munkájában; általános nemzetközi kapcsolatot tart a nem megfelelőségi esetek külföldi ügyintézése, export-import vonatkozásában; a nemzetközi a zöldség-gyümölcs előírások változásáról, tájékoztatja az ellenőröket és a felügyeletet; ellátja a FAO Codex Alimentarius MNB Friss Zöldség-Gyümölcs Szakbizottság titkársági feladatait,
q) ellátja a dísznövény és a komló minőségellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(4) A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságon belül működő növényvédő szer és termésnövelő anyag engedélyezési igazgatóhelyettes feladat- és hatáskörében eljárva
a) kiadja, módosítja, illetve visszavonja a növényvédő szerek forgalomba hozatali és felhasználási engedélyeit,
b) engedélyezi a növényvédő szerek kísérleti felhasználását, a még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérletek nyilvános bemutatásának és a vizsgálati eredményeinek ismertetését, a növényvédő szerek eseti felhasználását, a növényvédő szerek címkétől eltérő felhasználását, a növényvédő szerek párhuzamos behozatalát,
c) engedélyezi a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek forgalomba hozatalát és felhasználását,
d) növényvédő szerek és termésnövelő anyagok vonatkozásában kiadja az adatok kölcsönös elfogadásán alapuló engedélyeket,
e) ellátja a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezési dokumentációinak érkeztetését, azok szakhatóságokhoz történő eljuttatását,
f) működteti a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezéshez kapcsolódó dokumentációs tárat,
g) nyilvántartja a növényvédő szerek gyártásához, formálásához és kiszereléséhez kapcsolódó bejelentéseket,
h) eleget tesz az Európai Unió által kötelezően előírt negyedéves és éves szerlista, eseti engedély és nélkülözhetetlen használat bejelentési kötelezettségnek, adatot szolgáltat a tagállamoknak párhuzamos behozatalhoz, valamint a nemzeti engedélyek felülvizsgálatához,
i) nyilvántartást vezet az engedélyezett és visszavont növényvédő szerekről,
j) részt vesz a növényvédő szer hatóanyagok uniós engedélyezésében, elvégzi az uniós döntést követően az engedélyezett készítmények kötelező felülvizsgálatát,
k) szakterületén elkészíti az uniós rendeletek alapján Magyarország számára előírt hatóanyagok értékelését,
l) szakterületén elvégzi az új hatóanyagok uniós engedélyezését,
m) ellátja Magyarország hivatalos képviseletét az Európai Unió növényvédőszer-maradék és műtrágya szakbizottságban, munkacsoportban,
n) kiadja, módosítja, illetve visszavonja a termésnövelő anyagok forgalomba hozatali és felhasználási engedélyeit,
o) engedélyezi a termésnövelő anyagok kísérleti felhasználását,
p) nyilvántartásba veszi a hazai gyártású és import EK műtrágyákat,
q) elkészíti a Növényvédelmi Módszertani Gyűjteményt,
r) előkészíti a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezési vizsgálatait, megszervezi azok végrehajtását és ellenőrzi a kísérleti munkát, összegzi, elemzi és értékeli az engedélyezési vizsgálatok eredményeit,
s) országos növényvédelmi előrejelzési rendszert működtet,
t) együttműködik a Koordinációs és Audit Önálló Osztállyal a biológiai hatékonysági vizsgálatot végző vizsgálóhelyek GEP minősítésében, valamint a vizsgálóhelyek GEP követelményeknek megfelelő működésének, az egyes vizsgálatok kivitelezésének GEP szintjének meghatározásának, valamint azok betartásának ellenőrzésével kapcsolatosan.
(5) A talajvédelmi és agrár-környezetvédelmi igazgatóhelyettes feladat- és hatáskörében eljárva
a) szervezi és összehangolja a szakhatóságokkal folytatott együttműködést,
b) részt vesz a szakterületeit érintő beruházási programok lebonyolításában, nyilvántartja az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési igényeket,
c) módszertani útmutatókat és egyéb szakanyagokat készít a talajvédelmi hatósági tevékenység egységes ellátásának elősegítésére, különösen az ültetvénytelepítés (beleértve a gyümölcs- és szőlőtelepítésekre, vagy azzal kapcsolatos egyéb feladatokra), a melioráció és öntözés, tereprendezés, beruházások vonatkozásában. Részt vesz új talajvédelmi módszerek adaptálásában, módszerfejlesztésében,
d) működteti a talajvédelemmel kapcsolatos országos nyilvántartási és információs rendszert és a talajvédelmi országos térképtárat,
e) szervezi a talaj- és műtrágyavizsgáló laboratóriumok részére a jártassági körvizsgálatokat az akkreditált státusz fenntartásához,
f) felülvizsgálja a nitrát-érzékeny területeket, értékeli az akcióprogramokat, összeállítja a Nitrát-országjelentést az EU Bizottsága részére,
g) koordinálja a nitrát-érzékeny területeken lévő állattartó telepek, a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására vonatkozó évenkénti adatszolgáltatását, azokat rögzíti, összesíti, értékeli, adatszolgáltatást nyújt a környezetvédelmi hatóságnak,
h) elkészíti a reprezentatív trágyázási statisztikai felmérést,
i) ellátja a megyei MgSzH illetékes részlegeinek az agrár-környezetgazdálkodással és térinformatikával kapcsolatos szakmai felügyeletét, koordinálja a területi szervek erre irányuló tevékenységét,
j) kialakítja és működteti az agrárkörnyezet-gazdálkodási és a természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások terepi monitoring rendszerét,
k) a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére működteti az országos talajvédelmi és információs monitoring rendszert (TIM), irányítja, felügyeli és ellenőrzi a területi szervek ilyen irányú tevékenységét és működteti, felügyeli és ellenőrzi az agrárkörnyezet-gazdálkodási információs rendszert (AIR), valamint az igazgatóság és kapcsolódó területi szerveinek országos térinformatikai rendszerét,
l) közreműködik a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatról szóló jogalkotási és jogalkalmazási feladatok ellátásában,
m) közreműködik az agrárkörnyezet-gazdálkodáshoz és -védelemhez tartozó szakmai követelményrendszerek feltételeinek kialakításában, részt vesz azok helyszíni ellenőrzésében,
n) részt vesz az EU Vidékfejlesztési Támogatások (NVT, UMVP) agrár-környezetvédelmi intézkedések (pl. AKG, KAT, Natura 2000, stb.) tervezésével, működtetésével és végrehajtásával kapcsolatos szakmai feladatok előkészítésében és végrehajtásában, valamint területi koordinációjában,
o) részt vesz a gazdálkodói nyilvántartások (pl. Gazdálkodási Napló, nitrát jelentés stb.) szakmai előkészítésében, kiértékelési rendszerének kialakításában és feldolgozásában,
p) feldolgozza, rendszerezi a megyei igazgatóságok növény-és talajvédelmi, agrár-környezetvédelmi és ezekkel kapcsolatos egyéb adatait, információs anyagait és biztosítja (pl. talajtani térképek, laboratóriumi és gyomvizsgálati adatok, ellenőrzési eredmények, károsítók és a parlagfű terjedése, stb.) azok térinformatikai módszerekkel történő megjelenítését.
Szervezeti tagozódás:
A növényvédelmi igazgatóhelyettes alárendeltségében:
– Növényvédelmi Osztály
– Növény-egészségügyi Osztály
– Zöldség- Gyümölcs Minőségellenőrzési Osztály
– Központi Károsító Diagnosztikai Laboratórium (KKDL).
A növényvédő szer és termésnövelő anyag engedélyezési igazgatóhelyettes alárendeltségében:
– Technológiai Osztály
– Engedélyezési Osztály
– Értékelési Osztály.
A talajvédelmi és agrár-környezetvédelmi igazgatóhelyettes alárendeltségében:
– Talajvédelmi Osztály
– Agrár-környezetvédelmi Osztály.
A természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes alárendeltségében működő
szervezeti egységek
Földművelésügyi Igazgatóság
61. § (1) A Földművelésügyi Igazgatóság ellátja, irányítja, koordinálja és ellenőrzi
a) a nemzeti agrárpolitika képviseletét és érvényre juttatását a különböző szintű területekre vonatkozó (régió, megye, kistérség, település) stratégiák, koncepciók, programok és tervek egyeztetése során,
b) a jogszabály-előkészítés keretében a minisztérium által egyeztetésre leadott tervezetek véleményezésével kapcsolatos feladatokat,
c) a nemzeti támogatási rendszer működtetésével összefüggő feladatokat a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, és a minisztérium által meghatározott időpontban jelentést ad a támogatások felhasználásáról,
d) a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások felhasználásának ellenőrzését,
e) a Kormány által korábban meghirdetett, a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjának végrehajtásával kapcsolatos végrehajtási feladatokat,
f) az elemi károkkal és azok biztosításával kapcsolatos állami támogatások működtetésével összefüggő feladatokat,
g) a földügyi igazgatás keretében a földkiadással, és földárveréssel kapcsolatos feladatokat,
h) a növénytermesztési és állattenyésztési szakigazgatási feladatokat,
i) a korábbi szőlő-, gyümölcstelepítéssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat,
j) a jogszabályban meghatározott halászati és vadászati igazgatási feladatokat,
k) a minisztérium szakfőosztályával együttműködve a vadászati és halászati területi igazgatás felügyeletét, valamint a jogszabályokon alapuló vadászati és halászati hatósági feladatokat,
l) a minisztérium szakfőosztályával együttműködve a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat, így
la) felelős az állami tulajdonú mezőgazdasági célú vizek és vízilétesítmények fejlesztésének, üzemeltetésének, fenntartásának koordinálásáért, a kapcsolódó támogatási konstrukciók működtetéséért és felhasználásának ellenőrzéséért,
lb) felelős a vízkár-elhárítás területi feladatainak koordinációjáért, a védelmi művek állapotának megőrzéséért, védőképességének folyamatos fenntartásáért, a működéséhez szükséges költségvetési előirányzatok szakszerű felhasználásáért és ellenőrzéséért,
lc) a közcélú létesítményeken folytatandó védekezés (belvízvédekezés, helyi vízkár elleni védekezés) koordinálásáért, a védelmi információk összegyűjtéséért és a minisztériumhoz való továbbításáért,
ld) felelős az MgSzH területi szerveinél foglalkoztatott vízügyi referensek feletti szakmai felügyelet ellátásáért,
le) felelős az állami tulajdonú, mezőgazdasági célú vizek és vízilétesítmények alapadatainak nyilvántartásáért, aktualizálásáért, archiválásáért,
lf) felelős a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás területi feladatainak koordinálásáért, szakvélemények kialakításáért,
lg) felelős a szakterületét érintő forgalomképes állami tulajdonú vízilétesítmények elidegenítésével kapcsolatban a tulajdonba adás elősegítéséért,
lh) felelős a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás feladatát érintő panaszok és bejelentések kivizsgálásában való közreműködésért,
m) az állami tulajdonú forgalomképes vizek és vízi létesítmények kezelésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat,
n) az információszolgáltatással kapcsolatos feladatokat; az MgSzH Központot és a minisztérium vezetését elsődleges információkkal és statisztikai adatokkal az agrárágazat területi szintű működésével kapcsolatosan (regionális, megyei, települési és egyéni gazdálkodói szint),
o) a mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,
p) a Regionális-, és a Megyei Területfejlesztési Tanácsnál, valamint a különböző területi munkabizottságoknál jelentkező, külön jogszabályban megjelölt feladatait.
(2) A Földművelésügyi Igazgatóság
a) a területi szervek útján ellátja a termelői csoportok működésének ellenőrzését,
b) elvégzi a nemzeti támogatás keretében megvalósított mezőgazdasági beruházások utóellenőrzése (ideértve előzetesen elismert termelői csoportok, a BÉSZ-ek, a gépkörök és a tejszövetkezetek, valamint az integrátorok támogatásainak utóellenőrzését is),
c) a korábbi években meghirdetett, a nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt egyes agrárgazdasági célokhoz tartozó támogatás felhasználásának jogszabályban előírt feladataihoz kapcsolódó adminisztrációs és operatív feladatokat végző titkárság működtetése,
d) ellenőrzi a termelői csoportok éves beszámolói feldolgozásának kötelezettségét,
e) koordinálja a területi szervek mezei őrszolgálattal kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatait,
f) koordinálja a területi szervek mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, nyilvántartásával összefüggő feladatait,
g) koordinálja a területi szervek mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszatérítéssel kapcsolatos feladatait.
(3) A Földművelésügyi Igazgatóság a területi szervek részére
a) folyamatos tájékoztatást ad a kormányzati döntésekről, támogatási lehetőségekről,
b) útmutatást ad az egyes mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó támogatások eljárási rendjéről,
c) meghatározza a területi tapasztalatokkal kapcsolatos szakmai szempontokat,
d) eligazítást ad a termelői, értékesítő szervezetek megalakításával kapcsolatos teendők ellátásához,
e) eligazítást ad a termésbecsléssel, állapotminősítéssel, az elemi károk felmérésével, valamint az ezekhez kapcsolódó nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatok ellátásában.
(4) A halászati, vadászati igazgatási feladatok koordinálása a Földművelésügyi Igazgatóságon:
a) a Földművelésügyi Igazgatóság gondoskodik a területi szervek halászati szakigazgatási munkájához szükséges nyomtatványokról (állami halászjegy, állami horgászjegy, állami gyermek horgászjegy, horgász vizsgabizonyítvány, halász vizsgabizonyítvány, halőri esküokmány, halőri napló). A minisztérium szakfőosztályával együttműködve koordinálja a területi szerveknél folyó halászati hatósági munkát, és arról a minisztérium részére tájékoztató jelentéseket készít. Az állam halászati jogának haszonbérbeadásával kapcsolatos pályázatokkal kapcsolatosan előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó döntéseket, és azokat felterjeszti a minisztérium szakfőosztályának,
b) a Földművelésügyi Igazgatóság gondoskodik a területi szervek vadászati szakigazgatási munkájához szükséges nyomtatványokról.
(5) A Földművelésügyi Igazgatóság feladatai a területi növénytermesztési és állattenyésztési szakigazgatási feladatok koordinálása keretében
a) információnyújtás a minisztérium részére a legfontosabb növénykultúrák termelési adatairól (így különösen vetési munkák, termésbecslés, állapotminősítés, beleértve az időszerű mezőgazdasági munkák végzésének folyamatos figyeléséről, a meghatározó termelési tényezők értékeléséről történő információ szolgáltatását is),
b) Aratási Koordinációs Bizottság működtetése,
c) mezőgazdasági elemi károk felmérése,
d) állattenyésztési támogatási konstrukciók működtetése,
e) információnyújtás a minisztérium részére az állattartás és állattenyésztés területén (felvásárlási árak, létszám stb.),
f) szoros együttműködés a terméktanácsokkal, valamint a szakmai szövetségekkel és egyesületekkel,
g) információnyújtás a minisztérium részére a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet alapján az ipari, az étkezési és a díszítőmák termesztésével kapcsolatosan.
(6) A Földművelésügyi Igazgatóság a falugazdász-hálózat MVH részére végzett közreműködői tevékenységének koordinációja keretében
a) a tájékoztatási feladatok ellátása vonatkozásában felelős:
aa) a kérelem nyomtatványok terjesztéséért, kitöltési útmutatásáért,
ab) támogatás igénybevételéhez, intézkedésben való részvételhez kapcsolódó tanácsadásért,
ac) az MVH közleményeinek megismertetéséért,
ad) a támogatási kérelmek feldolgozása kapcsán feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedések bonyolítása során az ügyfél részére tájékoztatás adásáért, illetve konzultációk tartásáért hiánypótlások teljesítése érdekében,
b) a támogatási kérelmek feldolgozásához kapcsolódó adminisztratív feladatok során az egyes nagytömegű, rövid időszakra koncentrálódó adminisztrációs feladatok végrehajtásában (rögzítés, szkennelés) történő közreműködésért,
c) a jogcímek ellenőrzési feladataival kapcsolatban a helyszíni ellenőrzések végzéséért,
d) az intervenciós készletek leltározásával kapcsolatos feladatokban való közreműködésért az MVH mindenkor hatályos leltározási szabályzata alapján.
(7) A Földművelésügyi Igazgatóság ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatai körében
a) irányítja, szervezi, koordinálja és ellenőrzi a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal ügyfélszolgálati rendszerét,
b) kialakítja az egyablakos ügyfélszolgálati rendszert, melyet területi szinten is elő kell készíteni, és be kell vezetni,
c) meghatározza a központi és a területi ügyfélszolgálati rendszer működéséhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,
d) meghatározza és ellenőrzi az ügyfélfogadás rendjét,
e) meghatározza az ügyfélszolgálat szakmai területeit és biztosítja az ügyfelek érdeklődésének megfelelően az egyes szakmai területek ügyfélszolgálati helyét, illetve az ügyfél-fogadó ablakok igény szerinti számát,
f) meghatározza és előírja az ügyfélszolgálaton dolgozók szakmai képzettségét,
g) kidolgozza és karbantartja az egyablakos ügyfélszolgálati rendszer működésének egységes szabályzatát,
h) kialakítja az ügyfelek nyilvántartási rendszerét,
i) előkészíti, bevezeti és folyamatosan ellenőrzi, hogy az ügyfelek szakmai érdeklődései, panaszai rögzítésre kerüljenek, valamint azok ügyintézései is dokumentálva legyenek,
j) előkészíti, koordinálja és felügyeli az ügyfélszolgálatok elhelyezésével kapcsolatos teendőket,
k) biztosítja az ügyfelek tájékoztatásához szükséges szakmai anyagokat, információkat, nyomtatványokat, egyéb segédanyagokat,
l) gondoskodik az ügyfélszolgálat dolgozóinak továbbképzéséről,
m) kialakítja az ügyfélszolgálatok közötti informatikai kommunikáció rendszerét,
n) koordinálja az írásos panaszok, kérelmek, beadványok ügyeit, szükség esetén az illetékes részleg/részlegek bevonásával kivizsgálja az abban foglaltakat, valamint előkészíti a hatályos jogszabályok alapján az írásos választ,
o) kialakítja az elektronikus ügyintézés rendszerét,
p) szabályozza az elektronikus aláírással ellátott beadványok és kiadványok kezelését,
q) biztosítja a hatósági ügyek ügyfélkapun keresztül történő ügyintézését.
(8) A Földművelésügyi Igazgatóság ellátja a jogszabályban előírt másodfokú halászati hatósági feladatokat:
a) halgazdálkodási bírság kiszabása,
b) halvédelmi bírság kiszabása,
c) rendelkezés halászjegy, illetve horgászjegy visszavonásáról,
d) a vízi létesítmények létesítésével kapcsolatos szakhatósági feladatok ellátása,
e) a halgazdálkodási üzemtervekkel kapcsolatos feladatok ellátása,
f) tilalmi időkkel és korlátozásokkal összefüggő feladatok ellátása.
(9) A Földművelésügyi Igazgatóság ellátja a jogszabályban előírt első fokú vadászati hatósági feladatokat
a) vadaspark létesítésének engedélyezése,
b) vadászterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása,
c) trófea nemzeti értékké nyilvánítása.
(10) A Földművelésügyi Igazgatóság ellátja a jogszabályban előírt másodfokú vadászati hatósági feladatokat:
a) vadgazdálkodási bírság kiszabása,
b) vadvédelmi bírság kiszabása,
c) vadászjegy, illetve vadászati engedély visszavonása,
d) vadászterület határának megállapítása, vadászterület határának megváltoztatása,
e) vadászterületek nyilvántartása,
f) vadászatra jogosultak nyilvántartása,
g) földtulajdonosi képviselők nyilvántartása,
h) vadászati jog haszonbérletére kötött szerződések jóváhagyása,
i) idényen kívüli vadászat engedélyezése,
j) vadászati tilalom elrendelése,
k) vadászati kíméleti terület megállapítása,
l) mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatásának engedélyezése,
m) vadgazdálkodási tervezés,
n) hivatásos vadász nyilvántartása,
o) trófeás vad elejtés szakszerűségének vizsgálata,
p) vad kártételével összefüggő erdővédelmi bírság kiszabása esetén egyetértési jogkör gyakorolása.
(11) A Földművelésügyi Igazgatóság ellátja a jogszabályban előírt másodfokú hatósági feladatokat az alábbi földművelésügyi feladatokat érintően:
a) birtok-összevonási támogatások,
b) a tagállami állampolgároknak a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti földtulajdon szerzése,
c) földkiadás és földárverés,
d) az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. tv. szerinti feladatok,
e) korábbi években meghirdetett nemzeti forrásból finanszírozott támogatások kezeléséből adódó feladatok az alábbi jogcímeknél
– fiatal gazdálkodók, valamint pályakezdő fiatal agrárszakemberek alkalmazásának támogatási programja
– gazdahitel program
– kedvezőtlen térségek hitelrendezési programja
– a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházási támogatások
f) egyéb hatósági ügyek.
Szervezeti tagozódás:
– Földművelésügyi és Vízgazdálkodási Osztály
– Vadászati és Halászati Osztály.
Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság
62. § (1) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság alapfeladatai
a) új növényfajták állami elismeréséhez szükséges hatósági vizsgálatok és a fajtaoltalomhoz szükséges DUS vizsgálat elvégzése,
b) szántóföldi és kertészeti vetőmagvak, szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldség-, erdészeti, valamint energetikai szaporítóanyagok előállításának, forgalmazásának ellenőrzése, minősítése, fémzárolása, fajtaazonosság vizsgálata, törzsültetvények és faiskolák, szaporítóanyag előállító és forgalmazó üzemek engedélyezése, nyilvántartása,
c) az új növényfajták és a vetőmagvak minősítéséhez szükséges növénykórtani vizsgálatok végzése,
d) a szőlőültetvény-kataszter vezetése.
(2) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság ellátja a nemzetközi szerződésekkel és az akkreditációval ráruházott feladatokat, az igazgatósághoz tartozó illetékes osztályok bevonásával gyakorolja a következő nemzetközi szervezetekben a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket
a) EU Mezőgazdasági- Kertészeti és Erdészeti Vetőmag és Szaporítóanyag Állandó Bizottsága,
b) UPOV Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szervezet,
c) CPVO Európai Fajtavédelmi Hivatal,
d) OECD Növényfajta igazolási, Vetőmag és Erdészeti Rendszer,
e) ISTA Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség.
(3) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság feladatai a növényi génmegőrzés körében
a) eljárás a szaporítási engedélyek és az engedményezés ügyében,
b) adatot szolgáltat,
c) szakmai kiadványok készítése,
d) megkeresésre illetékes osztályok bevonásával szakértőként jár el,
e) működteti a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságot (GEVB), Titkárságot.
(4) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság állami alapfeladatainak részletezése a növényfajták állami elismerésével kapcsolatos feladatok körében
a) a növényfajták DUS vizsgálatának (megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság) végzése, állami elismerés, illetve fajtaoltalom céljából, eredmények értékelése és a döntés meghozatala. DUS vizsgálatok elvégzése, kétoldalú együttműködés keretében társhatóságok részére. DUS vizsgálati, illetve egyéb kísérleti eredmények értékesítése külföldi társhatóságok részére,
b) az állami elismerésre bejelentett fajták gazdasági értékvizsgálata, ahol a jogszabály előírja, az eredmények értékelése,
c) a növényfajták előterjesztése állami elismerésre, (regisztrációra) az elismerés visszavonására és/vagy a vizsgálatok megszüntetésére és a döntés meghozatala,
d) az államilag elismert fajták fajtafenntartásának ellenőrzése,
e) az állami elismerésre bejelentett és államilag elismert növényfajtákról közhitelű nyilvántartás vezetése, az államilag elismert fajták Nemzeti Fajtajegyzékeinek évenkénti kiadása,
f) a leíró fajtajegyzékek kiadása,
g) az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatainak ellátása,
h) jelentések készítése és küldése az Európai Unió különböző szerveinek és a tagállamoknak,
i) fajtakísérleti módszertan fejlesztése és elismertetése,
j) kiegészítő termelés, kísérleti elővetemények biztosítása,
k) kísérleti eredmények értékesítése és cseréje szerződés keretében belföldi partnereknek, illetve külföldi társhatóságoknak,
l) Technikai Vizsgáló Hivatalként részt vesz a Közösségi Növényfajta Hivatal CPVO által szervezett vizsgálatokban és a kétoldalú társhatósági együttműködésekben.
(5) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság állami alapfeladatainak részletezése a vetőmag ellenőrzésével és minősítésével kapcsolatos feladatok körében:
a) irányítja, koordinálja és felügyeli a megyei hivatalok által ellátott
aa) hazai előállítású és felhasználású, valamint a nemzetközi érvényű bizonyítvánnyal kivitelre kerülő, továbbá a külföldről behozott vetőmagvak mintavételét,
ab) hazai előállítású és felhasználású, valamint a nemzetközi érvényű bizonyítvánnyal kivitelre kerülő, továbbá a külföldről behozott vetőmagvak fémzárolását,
ac) hazai előállítású és felhasználású vetőmagvak laboratóriumi vetőmag vizsgálatát, minősítését és minősítő okmányainak kiadását,
ad) vetőmagszaporítások származási igazolását, szántóföldi ellenőrzését és minősítését,
ae) vetőmagtételek minősítésének jelölésére szolgáló hatósági okmánycímke használatot,
af) vetőmag előállítási zárt körzetben előírt korlátozások betartásának ellenőrzését,
ag) vetőmagvak feldolgozásának, valamint a fémzárolt vetőmagvak kiszerelésének ellenőrzését,
ah) vetőmag forgalomba hozatalhoz és minősítéshez kapcsolódó hatósági ellenőrzési tevékenységet,
b) a hazai előállítású és felhasználású, valamint a nemzetközi érvényű bizonyítvánnyal kivitelre kerülő, továbbá a külföldről behozott vetőmagvak minőségének vizsgálata, minősítése,
c) a vetőmagvak előállításának, feldolgozásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának, valamint a fémzárolt vetőmagvak kiszerelésének ellenőrzése,
d) a vetőmagtételek faj-, fajtaazonossági és fajtatisztasági vizsgálata kisparcellás fajtamegállapító termesztés útján a hazai és a nemzetközi előírásoknak megfelelően,
e) a vetőmagtételek laboratóriumi faj-, fajtaazonossági és fajtatisztasági vizsgálata a hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően,
f) a vonatkozó rendeletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő vetőmag forgalmazására vonatkozó kérelmek elbírálása, az engedményekre vonatkozó engedély kiadása,
g) a minőségileg meg nem felelő tételek zárolása, szükség esetén megsemmisítésük elrendelése, illetve visszaélés esetén minőségvédelmi bírság kiszabása,
h) a beküldött vetőmagok vizsgálata, a vizsgálatok és minősítések eredményéről belföldi, illetve nemzetközi érvényű okirat kiállítása,
i) közhitelű nyilvántartások vezetése,
j) hivatalos adatszolgáltatás a felügyeleti szerv, az Európai Unió és egyéb nemzetközi szervezetek felé,
k) a hatósági vetőmag vizsgálat ellátására hazai és nemzetközi akkreditációval rendelkező laboratóriumot működtet, és ellátja az akkreditációval kapcsolatos feladatokat, és a szabványbázis feladatokat,
l) a vetőmag-vizsgálati módszerek fejlesztése, adaptálása, oktatás szervezése,
m) a meghatalmazott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzéssel, mintavétellel és vetőmagvizsgálattal kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása,
n) a vetőmag-előállítási zárt körzet létesítésének engedélyezése,
o) fémzárolt vetőmagtétel kiszerelési tevékenység engedélyezése,
p) a standard vetőmagelőállítói tevékenység nyilvántartása és ellenőrzése,
q) szabálytalanság feltárása esetén szankciók elrendelése, és minőségvédelmi bírság kiszabása a jogszabályi előírások alapján,
r) a közösségi támogatásokkal kapcsolatos szerződéses ellenőrzési feladatok ellátása,
s) ökológiai vetőmag adatbázis kezelése,
t) vetőmaggal kapcsolatos bejelentések, panaszok és reklamációk kivizsgálása,
u) szakvélemény készítése hivatalos szervek részéről történő megkeresés alapján,
v) kísérleti célú fajták vetőmagtételeinek forgalomba hozatali engedélyezése, nyilvántartása.
(6) A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság feladatai a szőlő, gyümölcs, dísznövény, zöldségpalánta, erdészeti, valamint energetikai célú szaporítóanyagok vizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatosan:
a) a szőlő, gyümölcs, zöldségpalánta, valamint az erdészeti és energetikai célú szaporítóanyag előállítását, termelését szolgáló növényállományok /törzsültetvények/ létesítésének engedélyezése, törzskönyvezése, nyilvántartása, fenntartásának ellenőrzése szemlézéssel és kitermesztéssel, továbbszaporításra való alkalmasságuk minősítése, megszüntetésének véleményezése,
b) faiskola (csemetekert) és más szaporítóanyag-előállító üzem létesítésének, valamint a szaporítóanyag forgalmazók tevékenységének engedélyezése, illetve nyilvántartásba vétele, valamint ellenőrzése,
c) a szaporítóanyag-előállító üzemek termelési folyamatának ellenőrzése, a hazai felhasználású, valamint a nemzetközi érvényű bizonyítvánnyal kivitelre kerülő, továbbá a harmadik országból behozott szaporító-anyag vizsgálata, minősítése, certifikálása,
d) a szaporítóanyag-forgalmazás ellenőrzése, a minőségileg meg nem felelő tételek zárolása, szükség esetén megsemmisítésének elrendelése, illetve visszaélés esetén kizárási eljárás kezdeményezése, minőségvédelmi bírság kiszabása,
e) közhitelű nyilvántartások vezetése,
f) szaporítóanyag importengedélyezés és belföldiesítés. Erdészeti szaporítóanyagok harmadik országból való behozatalának engedélyezése az EK Vetőmag és Szaporítóanyag Állandó Bizottságának jogszabályi felhatalmazása alapján, illetve a szaporítóanyag importjára vonatkozó derogációs kérelem továbbítása az EK Állandó Bizottságának,
g) ültetvény telepítési és kapcsolódó építési beruházások utóellenőrzése, szőlőültetvények telepítésének és kivágásának ellenőrzése a szőlőtermelési potenciál nyomonkövetése céljából,
h) szaporítóanyag vizsgálati módszerek fejlesztése, adaptálása,
i) az erdészeti és energetikai célú fajták DUS és gazdasági teljesítmény vizsgálata, a fajták előterjesztése állami elismerésre, (regisztrációra) az elismerés visszavonására és/vagy a vizsgálatok megszüntetésére és a döntés meghozatala,
j) az államilag elismert erdészeti és energetikai célú fajták fajtafenntartásának ellenőrzése.
Szervezeti tagozódás:
A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgató közvetlen alárendeltségében:
– Fajtakitermesztő Állomás / Monorierdő
– Növényfajtakisérleti Állomás/Régió Szalánta Eszterágpuszta
– Növényfajtakísérleti Állomás/Régió Szarvas
– Növényfajtakísérleti Állomás/Régió Tordas
– Növényfajtakísérleti Állomás/Régió Debrecen
– Növényfajtakísérleti Állomás/Régió Szombathely.
A fajtakísérleti igazgató-helyettes alárendeltségében:
– Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály
– Kertészeti növények Fajtakísérleti Osztály.
A vetőmag-felügyeleti igazgató-helyettes alárendeltségében:
– Vetőmag-minősítési és Nyilvántartási Osztály
– Vetőmag-szaporítási Osztály
– Vetőmag-vizsgálati Laboratóriumok Osztály.
A kertészeti és erdészeti szaporítóanyag felügyeleti igazgató-helyettes alárendeltségében:
– Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály
– Dísznövény és Zöldségpalánta Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály
– Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály.
Állattenyésztési Igazgatóság
63. § (1) Az Állattenyésztési Igazgatóság az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében:
a) ellátja a tenyésztő szervezetek és az állattenyésztési törvényben nevesített állatfajták állami elismerési feladatait;
b) engedélyezi
ba) a mesterséges termékenyítő állomás üzemelését,
bb) apaállat felhasználását szaporítóanyag előállítására,
bc) embrióátültető állomás üzemeltetését,
bd) baromfi- és halkeltető állomás, valamint méhanyanevelő telep üzemeltetését;
be) a spermatároló központ üzemeltetését;
c) ellenőrzi
ca) a törvényi rendelkezések végrehajtását,
cb) a tenyésztő szervezetek, szövetségek, tenyésztő vállalkozások, művi szaporítást végző személyek szakmai tevékenységét, a tenyésztési program végrehajtását,
cc) az engedélyköteles tevékenységeket és az adatszolgáltatási kötelezettségek betartását,
cd) a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalát, illetve kivitelét, valamint az állati szaporítóanyagok minőségét,
ce) az állatok származását (dokumentációs audit, illetve genetikai laborvizsgálatok útján);
d) felülvizsgálja
da) az engedélyek lejártakor, vagy jogszabályban meghatározott gyakorisággal az engedélyhez kötött tevékenységet,
db) az elismerés megújítása érdekében évente az elismert szervezetet, fajtát, hibrideket és keresztezési programokat,
dc) a külföldi teljesítményvizsgálati adatokat;
e) fajtaelismerésre irányuló vizsgálatot végez;
f) hitelesíti;
fa) a törzskönyvet,
fb) a tenyésztési főkönyvet,
fc) a nem általa végzett teljesítményvizsgálatok eredményét,
fd) az embrióátültető állomás nyilvántartását,
fe) a tenyésztési adatokat;
g) felkérés alapján közreműködik a nem hatáskörébe tartozó hozzájáruláshoz vagy elismeréshez kötött tevékenységek kérelmeinek elbírálásánál,
h) üzemelteti a tenyészetinformatikai rendszert (TIR), tenyészet azonosítót ad ki, nyilvántartásba veszi a TIR partnereket, és azonosítót ad ki részükre,
i) az engedélyhez kötött tevékenységekről, az elismert fajtákról, hibridekről keresztezési programokról és tenyésztő szervezetekről nyilvántartást vezet,
j) ellátja a külön jogszabályokban előírt nyilvántartási és közzétételi feladatokat,
k) karbantartja és megjelenteti az Állattenyésztési Évkönyvet, az állatfaji teljesítményvizsgálati kódexeket, valamint a faji évkönyveket,
l) szankciókat rendelhet el, és bírságot szabhat ki a jogszabályok alapján,
m) kiadja az agrártámogatások megállapításához szükséges igazolásokat és ellátja a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat,
n) hatósági bizonyítványba foglalva nyilvántartásba veszi az inszeminátorokat és az embrió átültetőket, valamint ellenőrzi tevékenységüket és továbbképzi őket,
o) működteti a Lóútlevél Irodát, kiadja a lóútlevél hatósági bizonyítványt.
(2) Az Állattenyésztési Igazgatóság az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében
a) országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn, ellátja az adatok tárolását, feldolgozását,
b) jogszabályban előírt feladatmegosztás szerint, az állategészségügyi hatósággal és más szervezetekkel együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét, adatbázisát, ellátja az egyes állatfajok egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerei adatbázisának ( ENAR, BIR, TIR, OLIR) fejlesztési és üzemeltetési feladatait. Ennek keretében:
ba) biztosítja a kapcsolattartás és a fejlesztés koordinálását más informatikai rendszerekkel történő együttműködés során (OVMR, MVH- ügyfél-regisztráció, OÁIR),
bb) kérésre, javaslatra, ha azt jogszabály lehetővé teszi, adatokat, vagy adathozzáférési jogosultságokat biztosít,
bc) megszervezi a füljelző teszteket és gondoskodik az engedélyezett jelölő eszközök biztosításáról az állattartók részére,
bd) gondoskodik az útmutatók és a nyomtatványrendszer karbantartásáról, és az állattartók részére történő eljuttatásról,
be) ENAR, BIR, TIR, OLIR ügyfélszolgálatot tart fenn;
c) teljesítményvizsgálatokat, ellenőrző teszteket, tenyészértékbecslést végez és közzéteszi annak eredményét,
d) teljesítményvizsgálati megbízásokat ad ki,
e) végzi az állami tulajdonú apaállat-gazdálkodást,
f) irányítja, ellenőrzi a védett őshonos fajták fenntartását,
g) MVH megbízása alapján a támogatások ellenőrzésének végzése,
h) információt szolgáltat az MVH részére a támogatások ellenőrzéséhez,
i) helyszíni ellenőrzést végez és adatot szolgáltat a kölcsönös megfeleltetéshez.
(3) Az Állattenyésztési Igazgatóság egyéb feladatai az állattenyésztés körében
a) Szarvasmarha Információs Rendszer kidolgozása,
b) a magyar méneskönyvek (angol telivér és ügető) vezetése,
c) import szaporítóanyag elkülönítő lerakat működtetése,
d) kutatási, fejlesztési, szakértői és oktatási feladatok ellátása,
e) részvétel a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában (ICAR,-INTERBULL, DAGENE, INTERWOLLABS, ISAG, EU AIVETS, ESDAR), és kijelölés esetén az uniós munkabizottságokban a nemzeti képviselet ellátása,
f) az MgSzH Központ Állattenyésztési Igazgatósága által elismert, ellenőrzött felnevelésből származó „Minőségi Magyar Állati Termék” védjegy használatához kötött minőségtanúsítási, minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése,
g) védjeggyel és földrajzi árujelzővel ellátott termékek előállításának előírások szerinti ellenőrzése,
h) védett őshonos állatok szaporítóanyag tárolására génbank létesítése és működtetése,
i) Országos Lótenyésztési Információs Rendszer kidolgozása,
j) a parádi lóteljesítmény-vizsgáló állomáson a kocsi múzeum üzemeltetése,
k) a Nemzeti Lovarda üzemeltetése,
l) a fajtatiszta ebek tenyésztésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátása,
m) kijelölés esetén szakértő delegálása az EU Mezőgazdasági Génforrások Munkacsoportba,
n) nemzetközi szervezetekben, EU szakbizottságokban, munkacsoportokban a delegált státuszból eredő egyéb feladatokat ellátása.
(4) Az Állattenyésztési Igazgatóság hatósági feladatai a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatosan:
a) az EUROP rendszerű vágott test minősítés ellenőrzése, hatósági felügyelete. Az engedélyek kiadása, a nyilvántartások vezetése, a felülvizsgálandó minősítő helyek, minősítő szervezetek kijelölése. Az adatfelvétel, az adattovábbítás, a jelentési, a jelölési kötelezettség, a kereskedelmi forgalomban ezek meglétének ellenőrzése, illetve az oktatás, a teljes tevékenység hatósági felügyelete, irányítása, a Vágott Test Minősítési Szabályzat elkészítése és a jogszabályokban előírt közzétételi kötelezettségek teljesítése. Az informatikai rendszer vágóhídi és központi szoftvereinek fejlesztése, az Országos Vágóállat Minősítési Rendszer (OVMR) adatbázis ENAR-ral összhangban történő üzemeltetése. A minisztérium és az Európai Unió felé a jelentések elkészítése,
b) az EUROP rendszerű vágómarha, vágósertés és vágójuh vágás utáni minősítés és a kereskedelmi osztályba sorolás ellenőrzése, hatósági felügyelete,
c) a felülvizsgálandó minősítő helyek kijelölése, a kötelező számú ellenőrzések végzése. Az informatikai rendszer vágóhídi és központi szoftvereinek fejlesztése, az OVMR az adatbázis üzemeltetése (vágósertés esetén a Vágóállat és Hús Terméktanáccsal, az adatbázis kezelőjével való megállapodás szerinti adatátvétel alapján),
d) a marhahús intervenciós és a juh- és kecskehús, a marhahús és a sertéshús magántárolás esetén szakértői közreműködés,
e) a vágás utáni minősítés, a vágott test minősítési és kereskedelmi osztályba sorolási jelölésének ellenőrzése,
f) szakértő delegálása az Európai Unió Bizottság helyszíni ellenőrzéseihez.
Szervezeti tagozódás:
– Szarvasmarha-tenyésztési és Tenyésztéshigiéniai Osztály
– Sertés, Kecske- és Juhtenyésztési Osztály
– Baromfi-, Kisállat-tenyésztési és Vágott Test Minősítési Osztály
– Lótenyésztési Osztály.
Erdészeti Igazgatóság
64. § (1) Az Erdészeti Igazgatóság feladatai keretében irányítja, felügyeli és összehangolja a területi szervek által ellátott alábbi tevékenységeket :
a) a hatósági és szakhatósági feladatok tekintetében
aa) az erdőterület, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevételének,
ab) az erdészeti magánút és annak tartozékát képező műtárgy, az erdőgazdálkodás érdekében az erdőterületen létesített csatorna és tározó, valamint
ac) az erdei vasút, az állandó jellegű erdészeti kötélpálya és épület kivételével egyéb erdészeti létesítmény építésének, korszerűsítésének, értéknövelő felújításának, használatba vételének, megszüntetésének,
ad) az erdőgazdálkodó személye változásának,
ae) az üzemtervtől eltérő gazdálkodásnak,
af) az erdő elsődleges és további rendeltetései megváltoztatásának,
ag) az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásának,
ah) a fenyőgyanta gyűjtésének (gyantázás),
ai) az erdőterületen erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének
engedélyezési feladatait;
b) a hatósági és szakhatósági feladatok tekintetében
ba) a társult erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának,
bb) a fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén, amennyiben szükséges, a felújításnak,
bc) a gazdasági rendeltetésű erdő faállományának megfelelő fejlődéséhez szükséges nevelővágások elmulasztása esetén azok elvégzésének,
bd) az erdősítés befejezetté nyilvánítását követően szükség esetén az erdősítés megismétlésének,
be) növényi, állati vagy fertőzést okozó károsítók erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén az erdőgazdálkodó részére a szükséges védekezés elvégzésének,
bf) az előző pontban foglaltak nem teljesítése esetén az erdőgazdálkodó költségére elvégeztetésének (a közérdekű védekezésnek),
bg) az erdő védelme érdekében az erdőterületen tárolt erdei fa és egyéb termék kezelésének, illetve elszállításának, továbbá a rendelkezés be nem tartása esetén a szükséges munkálatok elvégeztetésének,
bh) ha az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges határidő kitűzésével a fa kitermelésének,
bi) erdőterület engedély nélküli, vagy attól eltérő igénybevétele esetén az erdő művelési ág visszaállításának, és a terület újraerdősítésének,
bj) az előző pontban foglaltakhoz kötődően, amennyiben az erdőterület termelésbe való visszaállítására és az újraerdősítés elrendelésére nincs lehetőség az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdő telepítésének, vagy az újraerdősítés költsége megfizetésének,
bk) az erdő védelme érdekében az erdőterületre való belépés tilalmának,
bl) az erdő állapotát veszélyeztető károsodott élőfa vagy károsító eltávolításának,
bm) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetésének, illetve az attól való tartózkodásnak,
bn) az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság megfizetésének
elrendelési feladatait;
c) a hatósági és szakhatósági feladatok tekintetében
ca) az erdő elsődleges és további rendeltetéseinek,
cb) az erdőtelepítés, erdősítés befejezetté nyilvánításának megállapításával
kapcsolatos feladatokat;
d) a hatósági és szakigazgatási feladatok tekintetében
da) az üzemterv,
db) az éves erdőgazdálkodási terv,
dc) az erdőállomány szerkezet-átalakításáról készített erdősítési terv,
dd) az erdőtelepítési-kivitelezési terv
jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat;
e) az erdőterület tervezett igénybevételéhez történő elvi hozzájárulás megadását,
f) az erdőgazdálkodók, valamint az erdészeti szakszemélyzeti nyilvántartásának vezetését,
g) a talajvédelmi hatósági jogkör erdőterületen való gyakorlását,
h) szakhatóságként
ha) az állandó jellegű erdészeti kötélpálya és épület építéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez,
hb) a közérdekből elrendelt erdőtelepítés engedélyezéséhez,
hc) erdőterület erdő művelési ágban való nyilvántartásához,
hd) erdő művelési ágú terület más művelési ágban való nyilvántartásához,
he) erdőterület két vagy több földrészletre történő megosztásához való
hozzájárulási feladatokat;
i) a jogszabály által meghatározott egyéb szakhatósági feladatokat.
(2) Az Erdészeti Igazgatóság erdészeti igazgatási feladatai keretén belül irányítja, felügyeli és összehangolja a területi szervek által ellátott alábbi tevékenységeket:
a) az erdőgazdálkodás térbeli rendjének kialakítását, erdőtagok és erdőrészletek területének és erdőgazdasági azonosítójának felülvizsgálatát,
b) az erdészeti és az ingatlan-nyilvántartás adatainak összehasonlítását,
c) az erdőgazdálkodók, önkormányzatok, szakhatóságok körzeti erdőtervezéshez kötődő véleményeinek összegyűjtését,
d) erdőtervi egyeztető tárgyalások előkészítését és lebonyolítását,
e) az erdőleltározási feladatokat,
f) a terepi felvételeket és a részletszintű tervezést,
g) a részletszintű tárgyalások, egyeztetések lebonyolítását,
h) a körzeti erdőterv átfogó tervezését, a szöveges munkarészek elkészítését,
i) a körzeti hozamszabályozást,
j) a körzeti távlati erdőkép elkészítését,
k) az erdészeti termőhely-feltárást és termőhely-térképezést,
l) a talaj laboratóriumi vizsgálatok elvégzését,
m) a terepi mérést, és azok feldolgozását,
n) az erdészeti üzemi térkép elkészítését,
o) üzemterv és üzemtervi kivonat kiadását,
p) az erdőterület védetté nyilvánítási eljárásában és az erdőterületre vonatkozó természetvédelmi kezelési tervek elkészítésében való közreműködést,
q) a települési rendezési tervek véleményezését,
r) a területi szervek útján ellátja a fás szárú energetikai célú ültetvények telepítésével, nyilvántartásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat.
(3) Az Erdészeti Igazgatóság pályázatkezelési és támogatási feladatai keretén belül irányítja, felügyeli és összehangolja a területi szervek által ellátott alábbi tevékenységeket:
a) a nemzeti erdészeti támogatási rendszer működetését,
b) delegált feladatok keretében a közösségi erdészeti támogatási rendszer működtetését,
c) a közösségi támogatásokkal kapcsolatos delegált ellenőrzési feladatok ellátását,
d) az erdőgazdálkodók befizetési kötelezettségeinek megállapítását és nyilvántartását, valamint a kintlévőségek behajtásának kezdeményezését.
(4) Az Erdészeti Igazgatóság a területi szervek által végzett tevékenységek összehangolása érdekében:
a) az Elnök jóváhagyásával – a minisztérium szakmai főosztályának véleményét is figyelembe véve – éves Erdészeti Feladattervet állít össze, melyben az Erdészeti Igazgatóság és a területi erdészeti igazgatóságok számára közös, országosan ismétlődő és egységes feladatok részletezése és a teljesítésükre vonatkozó határidők szerepelnek,
b) rendszeresen szakmai értekezletet tart, melyet az Erdészeti Igazgatóság igazgatója a területi erdészeti igazgatók számára, míg az Erdészeti Igazgatóság igazgató-helyettesei a területi igazgatóságok igazgató-helyettesei számára hív össze.
(5) Az Erdészeti Igazgatóság
a) ellátja az erdőgazdálkodás területén a másodfokú hatósági és szakhatósági feladatokat, beleértve a felügyeleti jogkör gyakorlását,
b) elsőfokú hatósági jogkörében
ba) a területi szerv javaslatára erdőgazdálkodót jelöl ki,
bb) mentességet ad az erdőterület igénybevételi díjának megfizetése alól.
(6) Az Erdészeti Igazgatóság
a) az erdészeti igazgatási feladatok tekintetében:
aa) az Országos Erdőállomány Adattár, az országos erdőleltár részére a szükséges adatokat összegyűjti, elemzi,
ab) gondoskodik az Adattár digitális térképállományának folyamatos karbantartásáról és fenntartásáról,
ac) elvégzi az országos hozamszabályozás feladatait,
ad) gondoskodik a tervkészítés eljárási rendjének és az Erdőrendezési Szabályzatban foglalt szabályainak betartásáról,
ae) pontosítja, szükség esetén módosítja az erdőtervezés éves ütemezését,
af) ellenőrzi az erdőtervek főbb adatait, a tervezést, a hozadékszabályozást, gondoskodik az Erdőrendezési útmutató előírásainak maradéktalan betartásáról,
ag) jóváhagyásra felterjeszti a körzeti erdőtervet,
ah) közreműködik az erdőtervezési munkát segítő információrendszerrel szemben támasztott követelmények kidolgozásában, a rendszer folyamatos fejlesztésében és véleményezésében,
ai) kezeli és fejleszti az erdőtervtárat, biztosítja a hozzáférhetőséget,
aj) biztosítja a földmérés és térképészet szakmai előírásainak egységes szemléletű érvényesülését,
ak) fejlesztői munkájával összefogja a digitális térképezési technológia, az erdészeti térinformatikai alkalmazások projektjeinek munkáit, végzi és végezteti az ezekhez kapcsolódó feladatokat,
al) irányítja és koordinálja a földmérési, térképészeti területen alkalmazásra kerülő egyéb fejlesztéseket,
am) koordinálja a térképészettel kapcsolatos információáramlást,
an) beszerzi a szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat és gondoskodik a légifénykép-ellátottságról,
ao) termőhely adattárat üzemeltet,
ap) működteti az Erdővédelmi Mérő Megfigyelő rendszert,
aq) közreműködik az erdőt érintő területfejlesztési, területrendezési tervek készítésében,
ar) ellátja a térségi fejlesztés erdészettel összefüggő tervezési és fejlesztési feladatait,
as) komplex térségi erdőfejlesztési terveket, ezen belül erdőfunkció értékelést, távlati eredőtelepítési tervet és közjóléti tervet készít,
at) közreműködik az országos területrendezési terv felülvizsgálatában,
au) javaslatot tesz az erdei károsítók elleni védekezéshez álható állami támogatásra,
av) javaslatot tesz az erdővel, az erdőgazdálkodási tevékenység végzésével, valamint az elsődleges fafeldolgozással összefüggő jogszabályokra,
aw) előkészíti az erdőállományok helyzetéről szóló országos jelentést,
ax) folyamatosan elemzi az erdőgazdálkodási tevékenységet, és ennek alapján az ágazati irányítás részére döntés-előkészítést végez,
ay) ellátja a minisztérium által meghatározott tervezési, elemzési és döntés-előkészítési feladatokat,
az) közreműködik az erdőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fejlesztési irányelveinek kidolgozásában;
b) az erdészeti igazgatási feladatai keretén belül továbbá:
ba) ellátja az erdészeti és elsődleges fafeldolgozás statisztikai feladatait, és eleget tesz a nemzetközi ágazati statisztikai kötelezettségeknek,
bb) ellátja az erdőgazdálkodás ágazati irányításával és ellenőrzésével kapcsolatosan a minisztérium által részére kijelölt egyéb feladatokat, illetve ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal,
bc) összehangolja az önkormányzat, testületek és a területi szervek együttműködését,
bd) vezeti az erdei vasutakkal, a közjóléti berendezésekkel, valamint a fejlesztési tervekkel kapcsolatos nyilvántartásokat,
be) szakmai javaslatot ad a tűzgyújtási tilalom elrendeléséhez az illetékes szerveknek,
bf) működteti az Erdőtűz Információs Rendszert, s ez alapján ellátja nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket,
bg) az erdészeti igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt és egyenruhát, a hatósági feladatokat ellátó személyek részére az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyedi igénylés alapján szolgálati fegyvert biztosít.
(7) Az Erdészeti Igazgatóság a pályázatkezelési és támogatási feladatok tekintetében
a) közreműködik a Delegálási Szerződés előkészítésében,
b) egyes jogcímek esetében kezeli a támogatásokat és kidolgozza a támogatási eljárásrendeket,
c) megszervezi az ellenőrzések lebonyolítását,
d) összefoglaló jelentéseket készít.
(8) Az Erdészeti Igazgatóság szervezési és egyéb feladatai körében
a) megbízás alapján ellátja a nemzetközi erdészeti egyezményekből adódó kormányzati feladatokat és kapcsolatot tart a nemzetközi erdészeti szervezetekkel,
b) biztosítja az ENSZ és szakosított szervei felé történő adatszolgáltatást, valamint az 1979. évi Genfi Konvenció keretében működő, az országhatárokon túl terjedő légszennyezés erdőkre gyakorolt hatását vizsgáló program útmutatójában, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzeti koordinációs központ feladatait,
c) az Adattár adatai és a vonatkozó jogszabályok alapján az erdőgazdálkodók és az állampolgárok részére tájékoztatást nyújt,
d) elvégzi az erdészeti szakfordításokkal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos feladatokat,
e) javaslatot tesz az erdészeti oktatás és kutatás fejlesztési irányainak meghatározására, és részt vesz az oktatási és kutatási tevékenységben,
f) működteti a Zamárdi székhelyű Erdészeti Továbbképzési és Oktatási Kabinetet,
g) gondoskodik az általános igazgatási, szervezési, iratkezelési és humánpolitikai feladatok végrehajtásáról,
h) ellátja:
ha) a kötelezettségvállalások előkészítése, és igazgatósági hatáskörű beszerzés esetén a megrendelés végrehajtása,
hb) a teljesítésigazolások és pénzügyi analitikák előkészítése,
hc) a telephelyhez kötött üzemeltetői, gondnoki feladatokat.
Szervezeti tagozódás:
Az erdőfenntartási és szabályozási igazgató-helyettes alárendeltségében:
– Erdőleltározási, Erdővédelmi és Szabályozási Osztály
– Regionális és Zöldövezeti Tervező Osztály
– Nyilvántartási és Térképészeti Osztály.
Az erdőfelügyeleti igazgató-helyettes alárendeltségében:
– Erdőfelügyeleti és Területrendezési Osztály
– Pályázatkezelési és Támogatási Osztály
– Hatósági Osztály
– Statisztikai, Elemzési és Fejlesztési Osztály.
Agrobotanikai Központ
65. § (1) Az Agrobotanikai Központ feladata
a) az országos szántóföldi- és zöldségnövény aktív és bázis génbanki feladatok ellátása, továbbá a hazai gyűjtemények tevékenységének szakmai koordinálása,
b) jogszabályban meghatározott keretek között a növényi génmegőrzési feladatok ellátása és irányítása,
c) a hazai szántóföldi zöldség-, fűszer-, és gyógynövény fajok aktív és bázis génbanki feladatainak ellátása, ezen gyűjtemények fejlesztése, ezek agrobotanikai értékelő vizsgálata, dokumentálása és közreadása, valamint közép- és hosszú távú megőrzése hűtött magtárolókban, vagy esetenként merisztéma kultúrákban; ezzel összefüggésben a helyi körülményekhez alkalmazkodott hazai tájfajták, ökotípusok és populációk eredeti termőhelyen történő fenntartásának szervezése és irányítása,
d) a Nemzeti Génbank adatbázis működtetése, a hazai specializált génbank gyűjtemények származási és leíró adatainak nyilvántartása, adatszolgáltatás a FAO/BIOVERSITY/EU információs rendszerek részére,
e) a Nemzeti Bázis Gyűjtemény kialakítása és működtetése,
f) a genetikai erőforrások megőrzésének és hasznosításának módszertani fejlesztése, a nemzeti génmegőrzési program fejlesztéséhez szükséges módszertani kutatások,
g) a Magyarországon termesztett és termeszthető kultúrnövény vad rokonfajainak és a hazai természetes flóra mezőgazdasági és élelmezési célból számbavehető génforrásainak felmérése, gyűjtése, megőrzése és közreadása,
h) új tételek felszaporítása, taxonómiai ellenőrzése,
i) már tárolt csökkent életképességű, vagy magmennyiségű tételek felújító vetése,
j) egyes tételek leírását biztosító adat-felvételezés nemzetközileg egyeztetett tulajdonságlisták és módszerek alkalmazásával,
k) származási és felvételezett adatok számítógépes dokumentálása,
l) felszaporított génbanki tételek tárolásra való előkészítése és tárolása alacsony nedvességtartalommal, hűtött tárolókban a nemzetközi standard előírások alkalmazásával,
m) génbanki tételek és információk hozzáférhetőségének biztosítása,
n) új génforrások gyűjtése, beszerzése és a genetikai alapanyagok közreadása,
o) nemzetközi együttműködési programokban való magyar részvétel szervezése és koordinálása
oa) Bioversity ECPGR, a Növényi Genetikai Erőforrások Európai Együttműködési programja,
ob) FAO ITPGRFA, Nemzetközi Egyezmény a növényi genetikai erőforrások megőrzése, felhasználása és a keletkező haszon méltányos megosztása szabályozására,
oc) FAO WIEWS, Globális információs és korai figyelmeztető rendszer a génbanki gyűjtemények területén,
od) FAO Commision on PGRFA, az Élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások Génbank Bizottsága,
oe) FAO Global Plan of Action, Globális akcióterv a genetikai erőforrások megmentésére,
of) EURISCO Európai génbank információs rendszer.
A Gazdasági elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
Költségvetési Igazgatóság
66. § (1) A Költségvetési Igazgatóság feladata a költségvetési előirányzat gazdálkodás, amelynek keretében elkészíti az országos terveket, adatszolgáltatásokat – egyeztetve az MgSZH által ellátott szakmai területek vezetőivel és a minisztériumi szakmai felügyeletet ellátó főosztályokkal.
(2) A Költségvetési Igazgatóság
a) gondoskodik a költségvetési előirányzatoknak intézményekre, feladatokra, szervezeti egységekre történő lebontásáról. A költségvetés végrehajtását elemzi és a konkrét pénzügyi helyzet alapján finanszírozza a költségvetési egységeket,
b) gazdálkodik az összintézményi és a költségvetési jogosultsággal rendelkező szervezeti egységek számára meghatározott költségvetési előirányzatok különbözeteként képződő központi tartalékkal,
c) nyilvántartja az összintézményi, a költségvetési jogosultsággal rendelkező szervezeti egységek számára meghatározott, illetve a központ tartalékot képző működési, felhalmozási és létszám előirányzatokat,
d) gondoskodik az egységes gazdálkodási, pénzügyi, számviteli rendszerekről és biztosítja azok alkalmazását valamennyi gazdálkodó egységnél,
e) felelős az egységes adatszolgáltatási és beszámolási rendszer kialakításáért, működtetéséért, ellenőrzéséért,
f) szakértők és kirendelt munkatársak útján részt vesz a minisztériumi döntéslőkészítési és ellenőrzési tevékenységében.
(3) A Költségvetési Igazgatóság
a) elkészíti MgSzH költségvetéséről és vagyonáról szóló beszámolókat, valamint a gazdálkodás területét érintő valamennyi adatszolgáltatást és elemzést,
b) minisztériumi megbízás alapján ellátja az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal és célfeladatokkal kapcsolatos költségvetési, pénzforgalmi és elszámolási feladatokat,
c) összefogja a központi és területi gazdasági operatív osztályokat, amelyek az általuk ellátott területi hivatalok és költségvetési jogosultsággal rendelkező központi szervezetek pénzügyi-számviteli tevékenységét bonyolítják le.
(4) A Költségvetési Igazgatóság
a) az MgSzH területi szervei számára MgSzH elnöke megállapítja az adott költségvetési évre vonatkozó kiemelt kiadási és bevételi, illetve létszám előirányzatokat,
b) az MgSzH Központ költségvetési jogosultsággal rendelkező szervezeti egységei (ún. keretgazdák) számára MgSzH elnöke költségvetési kereteket határoz meg, mely magában foglalja a foglalkoztatható létszám felső határát is.
(5) A tervezéssel azonosan kell külön-külön elkészíteni a költségvetési beszámolókat is.
(6) A költségvetési jogosultsággal rendelkező szervezetek számára külön feldolgozási rendszereket működtethet a gazdasági felelősség és ellenőrizhetőség követelménye miatt.
(7) Az MgSzH területi szerve Gazdasági és Informatikai Önálló Osztályának vezetőjét az elnök nevezi ki és menti fel, felette a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
(8) A Költségvetési Igazgatóság alapfeladataként ellátja a jogi személy számára megnyitott kincstári számla, adószám és egyéb, a területi szervektől elkülönült statisztikai besorolások alapján kötelező adatszolgáltatások szerinti gazdasági feladatokat.
(9) A Költségvetési Igazgatóság és a területi szervek Gazdasági és Informatikai Osztályi feladata
a) az általuk ellátott költségvetési szervezetek költségvetésének elkészítése,
b) a pénzforgalom lebonyolítása, analitikus és főkönyvi számvitel vezetése, adatszolgáltatás, a beszámolók elkészítése,
c) amennyiben – a jogosult állatorvos kivételével – nem a szakmai szervezet számláz a feladatellátása során, a számlák kibocsátása a vevők számára, a bevételek beszedése és elszámolása,
d) az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartások vezetése, arányosítás és bevallás elkészítése,
e) A szakmai tevékenységük során számlázással és készpénzkezeléssel foglalkozó munkatársak elszámoltatása,
f) közreműködés a leltározásban, a leltárak kiértékelése,
g) a központosított illetmény-számfejtési rendszer keretében a dolgozók járandóságainak számfejtése, munkaügyi, társadalombiztosítási és adó ügyek lebonyolítása,
h) a szervezeti egységek kereteinek évközi módosításának kezdeményezése, átvezetése.
(10) A Költségvetési Igazgatóság feladata az országos, KIR hálózatban dolgozó illetményszámfejtő helyek munkájának éves/havi/napi ütemezése, koordinálása, segítése, irányítása, ellenőrzése. Feladata továbbá a Magyar Államkincstár által biztosított informatikai program változások fogadása, rendszerbe építése és a rendszer pénzügy-szakmai gondozása.
(11) A Költségvetési Igazgatóság
a) a Magyar Államkincstár által rendelkezésre bocsátott INFO rendszer segítségével biztosítja a havi, negyedéves, éves gazdaságstatisztikai és egyéb jelentések előállítását,
b) elkészítteti az intézményi havi SZJA- és járulékbevallást, egészségbiztosítási és családtámogatási statisztikát,
c) operatív feladata az MgSzH intézményen kívüli külső szervek dolgozói számára az illetmény és egyéb járandóságok számfejtése,
d) az MgSzH Központ dolgozói számára ellátja a munkaügyi feladatokat és a dolgozók járandóságainak számfejtését,
e) elkészíti a MgSzH adószámához kapcsolódó szervezeti egységek dolgozóiról az SZJA- és járulékbevallásokat, valamennyi, dolgozóhoz köthető adatszolgáltatást, beleértve a magánnyugdíj- és az önkéntes pénztári kapcsolatokat is.
Szervezeti tagozódás:
– Költségvetési Összefoglaló Osztály
– MgSzH Központ Operatív Gazdálkodási Osztály
– Központosított Illetményszámfejtési Osztály.
Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság
67. § (1) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság összeállítja az MgSzH Központja és az MgSzH területi szerveinek (megyei hivatalok) igényei és szükségletei alapján az intézményi fejlesztési tervet, amely magába foglalja mind a beruházásokat, mind a felújításokat, mindezekről nyilvántartást vezet.
(2) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság
a) a költségvetési előirányzat biztosítása után lebonyolítja a központi szervezet számára és lebonyolíttatja a területi szervekkel a beruházásokat és felújításokat a közbeszerzési jogszabályok figyelembevételével. Ellenőrzi a megvalósítás folyamatát és gondoskodik a műszaki átvételről,
b) a felhalmozási kiadásokon túl minden egyéb területen hivatali szinten felülvizsgálja a közbeszerzési eljárásokat, és a Központ szintjén lefolytatja az eljárásokat,
c) a Központ szintjén összefogja és termékkörönként teljes egészében lebonyolítja a központosított közbeszerzési eljárásokat.
(3) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság
a) elvégzi a központi szervezet számára és koordinálja a területi szervek gépeinek és épületeinek felújítását, és a javítási terv alapján ellenőrzi a munkák végrehajtását,
b) engedélyezi a Hivatal Központja és területei szervei vonatkozásában a tárgyi eszközök selejtezését, a Központban elvégzi a szellemi termékek, gépek, berendezések, járművek selejtezését.
(4) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság
a) feladata a szervezeti változás kapcsán létrejött épületvagyon feladathoz igazított felhasználása, ennek keretében az MgSzH Központja és területei szervei vonatkozásában az ingatlanállomány felmérése, a szakmai vezetőkkel a feladatellátáshoz szükséges elhelyezési feltételek koordinálása,
b) javaslatot készít az elnök számára az elhelyezésre valamennyi központi és területi szervezet vonatkozásában,
c) koordinál a jóváhagyott elhelyezési terv alapján, és gondoskodik annak megvalósulásáról,
d) intézkedik a megüresedő ingatlanok hasznosításáról – értékesítés és bérbeadás útján – a jogszabályoknak megfelelő engedélyezési feltételek között,
e) lebonyolítja a feleslegessé vált ingatlanok értékesítési eljárását az MgSzH Központja és területei szervei vonatkozásában, ennek során megkéri az engedélyeket, elvégezteti az értékbecslést, biztosítja a területbejárást, elkészíti a pályázati kiírást és a visszahagyási kérelmet,
f) rendezi az MgSzH Központjában az ingatlanok földhivatali nyilvántartását, előkészíti és megköti a vagyonkezelői szerződéseket,
g) megköti, aktualizálja a bérbe adott ingatlanok és szolgálati lakások bérleti szerződéseit, lebonyolítja a szükséges pályáztatásokat,
h) lebonyolítja a földalapú támogatások visszaigénylését,
i) elvégzi a felhalmozással, közbeszerzéssel, ingatlannal és termeléssel kapcsolatos adatszolgáltatásokat és a statisztikai jelentéseket.
(5) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság
a) elkészíti az MgSzH Központja és területei szervei vonatkozásában a gépjárművek üzemeltetésének szabályzatát, azt a szervezeti és jogszabályi háttér figyelembe vételével aktualizálja,
b) ellátja a Központ járműveinek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, bonyolítja az eseti hibák azonnali elhárítását,
c) megszervezi a központi járművek esetében az ütemezett karbantartásokat, nagyjavításokat, ellenőrzi azok szakszerű elvégzését,
d) koordinálja az MgSzH Központ igazgatóságainak rendkívüli gépjármű igényeit, bonyolítja azok teljesítését,
e) vezeti a központi hivatali járművekkel kapcsolatos technikai, pénzügyi nyilvántartásokat,
f) ellenőrzi a központban a magán gépjárművek hivatali használatának szabályszerűségét, az előírt elszámolásokat,
g) az MgSzH Központ és területi szervei vonatkozásában számon tartja az intézményi gépjárműpark műszaki paramétereit, javaslatot tesz a fejlesztési terv részeként a gépjárművek cseréjére és a szakmai feladatokhoz igazítva újak vásárlására.
(6) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság feladata az MgSzH Központ valamennyi telephelyén az üzemelési feltételek biztosítása. Ennek keretében az épületek őrzésének, takarításának megszervezése, az épületgépészeti feltételek ellenőrzése és a kapcsolódó karbantartások és javítások elvégeztetése.
(7) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság irányítja az ügyintézésébe utalt gondnoksági ügyek lebonyolításában résztvevő személyeket. Koordinálja a Központ telephelyein folyó üzemeltetési tevékenységet.
(8) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság megszervezi, irányítja a tűzrendészeti és munkavédelmi tevékenységet, ennek keretében ellenőrzi és koordinálja a területi szervek tűzrendészeti és munkavédelmi tevékenységét.
(9) A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Igazgatóság az MgSzH Központban a jogszabályokban meghatározottak szerint gondoskodik a veszélyes hulladékok tárolásáról és elszállításáról, valamint ezt a tevékenységet koordinálja a területi hivataloknál.
Szervezeti tagozódás:
– Vagyongazdálkodási Osztály
– Üzemeltetési Osztály.
1. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához
a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal helyszíni eljárásra jogosult köztisztviselője részére
FÉNYKÉP |
|
Foglalkoztató, munkáltató neve, székhelye: ……………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Feladata, munkaköre: ……………………………………………………………………………………………… Működési terület: ……………………………………………………………………………………………… |
Név: |
|
Születési hely, év: |
|
Lakcím: |
elnök
2. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához
I. Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt
1. Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (6001 Kecskemét, Halasi út 34.)
2. Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (3501 Miskolc, Vologda utca 2.)
3. Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (8000 Székesfehérvár, Csikvári utca 15.)
4. Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (4030 Debrecen, Diószegi út 30.)
5. Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (7400 Kaposvár, Cseri major)
6. Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium (7100 Szekszárd, Tormay Béla u. 18.)
7. Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium (9700 Szombathely, Zanati út 3.)
8. Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (8200 Veszprém, Mártírok útja11/A)
9. Regionális Élelmiszerlánc-mikrobiológiai Laboratórium (8200 Veszprém, Dózsa György út 33.)
10. Takarmányvizsgáló Nemzeti Referencia Laboratórium (1144 Budapest, Remény utca 42.)
11. Koordinációs és Minőségirányítási Laboratórium (1095 Budapest, Mester utca 81.)
12. Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium (1095 Budapest, Mester utca 81.)
13. Élelmiszer Toxikológiai Nemzeti Referencia Laboratórium (1095 Budapest, Mester utca 81.)
14. Élelmiszer Analitikai Nemzeti Referencia Laboratórium (1135 Budapest, Lehel utca 43–47.)
15. Radioanalitikai Referencia Laboratórium (1182 Budapest, Fogyoly utca 13–15.)
16. Műszaki-technológiai Laboratórium (1095 Budapest, Mester utca 81.)
17. Csomagoló- és Adalékanyag Ellenőrző Laboratórium (1095 Budapest, Mester utca 81.)
18. Monitoring és Módszertani Laboratórium (1095 Budapest, Mester utca 81. II.)
19. Tisztító- és Fertőtlenítőszer Ellenőrző Laboratórium (1095 Budapest, Mester utca 81.)
II. A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt
20. Központi Károsító-diagnosztikai Laboratórium (1118 Budapest, Budaörsi út 141–145.)
III. Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt
21. Központi Vetőmagvizsgálati Laboratórium (1024 Budapest, Kisrókus u. 15/A, Kitaibel Pál u. 4.)
IV. Az Állattenyésztési Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt
22. Állattenyésztési Laboratórium 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.
23. Gyapjúminősítő Laboratórium 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.
V. Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt
24. Emlős Kórbonctani és Kórszövettani Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
25. Immunológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
26. Molekuláris Biológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
27. Higiénés Bakteriológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
28. Emlős Virológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
29. Baromfi Virológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
30. TSE és Veszettség Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
31. Baromfibetegségek Laboratóriuma (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
32. Gümőkór és Klinikai Bakteriológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
33. Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratóriuma (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)
VI. Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt
34. Gyógyszer Analitikai Laboratórium (1107 Budapest, Szállás u. 8.)
VII. A Borminősítési Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt
35. Belföldi Borok Vizsgálati Laboratóriuma (1027 Budapest, Bem József tér 2.)
36. Export-Import Borok Vizsgálati Laboratóriuma (1027 Budapest, Bem József tér 2.)
37. Műszeres Analitikai Laboratórium (1027 Budapest, Bem József tér 2.)
3. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához
4. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához
|
Hatósági ügy |
Jogszabályi rendelkezés |
Eljáró hatóság |
A döntés meghozatalába bevonandó szerv |
1 |
takarmány-előállító üzem működési engedélyezése |
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 36. § (1) bekezdés a) pontja |
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: az MgSzH) területi szerve (korábban = állomás) |
az MgSzH Központja |
2 |
működési engedéllyel rendelkező létesítményekről nyilvántartás vezetése |
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés g) pontja |
az MgSzH Központja és területi szerve (állomás) |
erről tájékoztatja az MgSzH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságát |
3 |
új takarmány (ideértve a gyógyszeres takarmányt is) eseti jelleggel történő előállítása, felhasználása és behozatala |
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 36. § (1) bekezdés b) pontja, illetve 34. § (2) bekezdés i) pontja |
az MgSzH Központja és területi szerve |
gyógyszeres takarmány eseti engedélyezéséhez az MgSzH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságát |
4 |
a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés |
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 18. § (2) bekezdés |
a vadászati hatóság |
az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság |
5 |
vadasparkban vadászat |
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 25. § (2) bekezdés |
a vadászati hatóság |
állat-egészségügyi ok esetében az állategészségügyi hatóság (MgSzH) |
6 |
gazdasági rendeltetésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonása |
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása 68. § (1) bekezdés |
az erdészeti hatóság |
(talajvédelmi hatóság) MgSzH területi szerve |
7 |
védelmi rendeltetésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonása, csak kivételesen indokolt esetben |
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása 68. § (2) bekezdés |
az erdészeti hatóság |
a hatáskörrel rendelkező hatóság |
8 |
a föld, tanya körüli föld kiadása, a tényleges értéknövekedést eredményező költségek megállapítása |
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása, 10. § (1) bekezdés |
az MgSzH területi szerve |
szakhatóság bevonása |
9 |
borászati terméket előállító egység ellenőrzése során a törvényben foglaltak megsértése vagy az ellenőrzés végrehajtásában akadályozás |
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 50. § (1) bekezdés |
ellenőrzést végző hatóság |
MgSzH Központja Borminősítési ig.-helyettes |
10 |
kiadott működési engedély visszavonása, a kezelő által az előzetes kötelezettségvállalásában foglaltak nem teljesítése miatt |
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 57. § b) pontja |
az MgSzH Központ és területi szerve |
az engedélyezésben eljáró szakhatóságok értesítése |
11 |
ellenőrzéskor tapasztalt nem megfelelő eredmény esetén az engedélyt feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja |
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 57. § f) és m) pontja |
az MgSzH Központ és területi szerve |
az MgSz Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság |
12 |
takarmány-előállító üzemek működésének felfüggesztése, feltételhez kötése, módosítása vagy a működési engedély visszavonása |
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 57. § b) pontja |
az MgSzH Központ és területi szerve |
kezdeményezheti az MgSzH területi szervénél |
13 |
takarmány felhasználása feltételeinek meghatározása, betartásának ellenőrzése |
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 57. § f) pontja |
az MgSzH Központ és területi szerve |
tájékoztatja az MgSzH területi szervét |
5. számú melléklet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához
1. Cél
Az eljárásrend célja, hogy
– hozzájáruljon a jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegéséből adódó szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, illetőleg a szabálytalanságok ismételt előfordulásának megelőzéséhez,
– keretet biztosítson ahhoz, hogy az előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen,
– a szabálytalansággal érintett területeken szerzett tapasztalatok beépítésre kerüljenek a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) rendszerbe.
2. A szabálytalanság fogalma
2.1. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérés az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében az egyes műveletekben (korrigálható mulasztástól vagy hiányosságtól, a fegyelmi, büntető-, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményig).
2.2. A szabálytalanság lehet szándékosan (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) vagy gondatlanságból okozott (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság), továbbá lehet egyedi vagy rendszeresen ismétlődő.
3. A szabálytalanságokkal kapcsolatos felelősség
3.1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 97. §-a értelmében az Elnök felelős:
a) a feladatai ellátásához a Hivatal vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;
b) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért;
c) a Hivatal gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért;
d) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért;
e) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért;
f) az intézményi számviteli rendért;
g) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.
3.2. Az Áht. 121. §-a értelmében az Elnök felelős a hivatali szervezeten belül gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, a FEUVE létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért, a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével.
3.3. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az Elnök felelőssége, hogy:
– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet,
– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető,
– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
3.4. Minden szervezeti egység vezetője felelős a feladatkörébe tartozó szakterületen észlelt szakmai és gazdálkodási szabálytalanságok feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért, megelőzéséért, a felelősségre vonásért, valamint a hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért.
3.5. A tapasztalt szabálytalanságok jelzése a szolgálati út betartásával a vezető felé és megszüntetések érdekében javaslatok adása, továbbá az elrendelt intézkedések megvalósítása a Hivatalban dolgozó valamennyi köztisztviselő, ügykezelő és munkavállaló feladata és kötelessége. A köztisztviselő fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik, ha a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
4. A szabálytalanságok észlelése
A szabálytalanság észlelése a FEUVE rendszerében történhet a munkatárs és a vezető részéről egyaránt, ezen kívül származhat mind a belső, mind a külső ellenőrzéstől, valamint egyéb külső személytől is.
A szabálytalanság gyanújának szervezeten belüli észlelése esetén a szabálytalanság gyanúját alátámasztó adatok, bizonylatok, információk csatolása a tájékoztatás kötelező eleme.
Dokumentumokon alapuló ellenőrzés által feltárt szabálytalanság esetén a hiba kijavítására hiánypótlásra felszólító levél megküldésével kell felhívni a folyamatért felelős szervezeti egységet. Amennyiben a hiánypótlást követően továbbra is súlyos szabálytalanság áll fenn, helyszíni ellenőrzés elrendelését kell kezdeményezni.
– A Hivatal valamely munkatársa által észlelt szabálytalanság
a) A szabálytalanságot észlelő munkatárs köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén az Elnököt kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.)
b) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az Elnököt.
c) Valamennyi felettes és az Elnök érintettsége esetén közvetlenül a felügyeleti szerv vezetőjét kell értesíteni.
A szervezeti egység vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve köteles az intézkedések megvalósítását figyelemmel kísérni a szabálytalanság megszüntetéséig. Amennyiben a szabálytalanság saját hatáskörében nem szüntethető meg, köteles értesíteni a felettes vezetőt, aki a jogszabályokban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően köteles gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy:
– mi a szabálytalanság pontos tartalma;
– milyen normától való eltérésről van szó;
– elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot;
– a szabálytalanság mely területet érinti;
– van-e enyhítő körülmény (pl. a határidő túllépését váratlan, elháríthatatlan külső akadály fellépése okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta stb.);
– a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés következtében merült fel;
– korrigálható-e a szabálytalanság;
– pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésre – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések;
– amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket.
Amennyiben nem a folyamatba épített ellenőrzés során észlelnek egy szabálytalanságot, azt is meg kell vizsgálni, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot (pl. a kontroll tevékenységek nem megfelelő szervezése, végrehajtásának hiányossága; emberi mulasztás; rendszerhiba; előírások be nem tartása stb.).
– Az Elnök által észlelt szabálytalanság
Az Elnök, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
– A Hivatal belső ellenőrzése által észlelt szabálytalanság
Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) rendelkezéseinek megfelelően jár el. A Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. Az intézkedési terv végrehajtását az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője az általa éves bontásban vezetett nyilvántartás segítségével nyomon követi.
A szabálytalanság belső ellenőrzés által történő feltárásakor külön kell vizsgálni az alábbiakat:
– miért nem tárta fel a FEUVE rendszer a szabálytalanságot és az azt lehetővé tevő tényezőket;
– amennyiben a FEUVE rendszer feltárta a szabálytalanságot vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket;
– ha a szükséges intézkedéseket megtette a vezető, miért nem érte el a kívánt hatást;
– volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot.
– Külső ellenőrzési szerv által észlelt szabálytalanság
A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni.
– Egyéb külső személy által észlelt szabálytalanság
Amennyiben egyéb külső személy (pl. szerződéses ügyfél, társszervezet vagy ügyfél) jelzi a szabálytalanságot, a szervezeti egység vezetőjének a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia. Ezekben az esetekben javasolt (a szabálytalanság kivizsgálásának eredményétől függően) írásban visszaigazolást tenni az észlelő személy felé (amennyiben személye ismert). Egyebekben az eljárás megegyezik a költségvetési szerv munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással.
5. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása
5.1. A Hivatal vezetői felelősek – a jogszabályokban, illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírt hatásköri feladataiknak megfelelően – a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Az intézkedések végrehajtására határidőt kell szabni.
5.2. Az Elnök a szabálytalanság észlelése során a hatáskörébe tartozó szabálytalanságok esetén a következő intézkedéseket teheti:
– vizsgálat elrendelése a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok betartásával. A vizsgálat következménye lehet további vizsgálat elrendelése is akkor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség meghatározása és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtételéhez nem elegendő a rendelkezésre álló információ. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni, szabálytalanság megállapítása esetén a szükséges intézkedést meg kell hozni,
– fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, illetve ha a szabálytalanság következtében kár keletkezik, fegyelmi-, illetve kártérítési eljárás elrendelése. A fegyelmi, illetve kártérítési felelősséget a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek (Ktv.) a fegyelmi eljárásra irányadó szabályai alapján lefolytatott eljárás keretében kell megállapítani,
– büntető- vagy szabálysértési ügyekben az arra illetékes szervek (ügyészség, rendőrség) értesítése (feljelentés, bejelentés) annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
6. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése
Az Elnök a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:
– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;
– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;
– a feltárt szabálytalanság típusa alapján beazonosítja a további „szabálytalanság-lehetőségeket” (hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, valamint az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást;
– értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát.
Az Elnök fenti feladatait az Elnöki Titkárság útján látja el. Az intézkedést elrendelő vezető is köteles nyomon követni a végrehajtást.
Amennyiben az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett terület vezetőjét, valamint annak felettesét írásban értesíteni kell a további intézkedések meghozatala érdekében. A szabálytalanság korrigálása esetén nincs további teendő. A szabálytalanság fennállása esetén újabb intézkedést kell hozni, illetve kezdeményezni.
7. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartásának feladatai
7.1. A szabálytalansággal kapcsolatos – a Szervezeti és Működési Szabályzatban valamint az ügyrendekben szabályozott rendes ügymenet során keletkezett dokumentumoktól – elkülönített nyilvántartás vezetése annál a szervezeti egységnél történik (minimum igazgatósági szinten), ahol a szabálytalanság történt, ezért a szervezeti egység vezetője a felelős. Ennek során:
– gondoskodik a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész vezetéséről, továbbá
– az elkülönített, szabálytalansággal kapcsolatos nyilvántartásban a kapcsolódó írásos dokumentumok iktatásáról és gyűjtéséről,
– nyilvántartja a megtett intézkedéseket és az azokhoz kapcsolódó határidőket,
– a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a külön jogszabályokban foglalt előírásokat.
7.2. A nyilvántartás az alábbi – tárgyévet követő évre vonatkozó ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatelemzés alapjául is szolgáló – információkat tartalmazza:
a) a szabálytalanság típusa (büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárásra okot adó),
b) a szabálytalanság rövid leírása,
c) a kapcsolódó lezárult eljárás eredménye,
d) az érintettek száma, beosztása,
e) az esetleges kár mértéke,
f) a szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések leírása.
7.3. Ha az Elnök a szabálytalansággal kapcsolatban rendelkezésére álló információk alapján fegyelmi vagy kártérítési eljárás lefolytatását rendeli el, akkor a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjének kötelessége továbbítani a szabálytalansággal összefüggésben keletkezett dokumentumok másolatát a Humánpolitikai Főosztály felé.
7.4. A Humánpolitikai Főosztály előkészíti, koordinálja és nyilvántartja az Elnök által elrendelt, a szabálytalanságokkal kapcsolatos fegyelmi és kártérítési ügyeket. A fegyelmi és a kártérítési eljárásban keletkező dokumentumok nyilvántartása során gondoskodik azok elkülönített, naprakész és pontos vezetéséről.
7.5. Ha az Elnök a szabálytalansággal kapcsolatban rendelkezésére álló információk alapján szabálysértési vagy büntető feljelentés megtételét tartja szükségesnek, akkor a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjének kötelessége továbbítani a szabálytalansággal összefüggésben keletkezett dokumentumok másolatát a Jogi és Igazgatási Főosztály felé.
7.6. A Jogi és Igazgatási Főosztály a Hivatal feladatait érintően előkészíti és koordinálja, és nyilvántartja a Hivatal által kezdeményezett, szabálytalanságokkal kapcsolatos szabálysértési és büntető ügyeket. A szabálysértési- és büntetőeljárásban keletkező dokumentumok nyilvántartása során gondoskodik azok elkülönített, naprakész és pontos vezetéséről.
7.7. A fegyelmi vagy kártérítési eljárás határozatát a Humánpolitikai Főosztály tartja nyilván a szabálytalansággal érintett köztisztviselő, ügykezelő vagy munkavállaló személyi anyagában.
8. Jelentési kötelezettségek
A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie (Ber. 29. §).
Az Elnöknek az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról [Ber. 31. § (3) bekezdés bb) pont].
A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján is intézkedési tervet kell készítenie az ellenőrzött szervnek és tájékoztatnia kell a költségvetési szerv vezetőjét.
A belső és külső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője évente beszámolót készít.
A külső ellenőrzési szervek az ellenőrzésük során megállapított szabálytalanságokkal kapcsolatban megtett intézkedésekről jelentési kötelezettséget írhatnak elő a Hivatal számára. E jelentési kötelezettségeket a Hivatal érintett szervezeti egységei kötelesek a munkatervükbe beépíteni. Ha erre a jelentés elkészítésének határideje, vagy egyéb ok miatt nem kerül sor, a kötelezettséget munkaterven kívüli feladatként kell a külső ellenőrzési szerv által előírt határidőre teljesíteni. Az Ellenőrzési Önálló Osztály az Elnöki Titkársággal közreműködve a külső ellenőrzési szerv által előírt jelentési kötelezettség teljesítése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a szabálytalanságokkal kapcsolatos feladatok intézkedési tervben történő megjelenítését, a feladatok teljesítését és a határidők betartását, ezekkel kapcsolatban megteszi a szükséges intézkedéseket.
Függelék a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Szervezeti és Működési Szabályzatához
Az utasítást a 11/2009. (VIII. 12.) FVM utasítás 2. pontja hatályon kívül helyezte 2009. augusztus 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás