1108/B/2008. AB határozat
1108/B/2008. AB határozat*
2009.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdés a) pontja, aa) alpontja és b) pontja 2007. szeptember 12-től hatályos szövege alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdés a) pontja, aa) alpontja és b) pontja 2007. augusztus 1-től 2007. szeptember 11-éig hatályos szövege alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó bíró az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a alapján – a Baranya Megyei Bíróság előtt 6.K.20.278/2008. szám alatt folyamatban lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett – kezdeményezte a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 36. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a konkrét ügyben történő alkalmazásának kizárását.
A per felperese – 2005. évtől költségtérítéses képzésben részt vevő, levelező szakos – egyetemi hallgató, aki a 2007. júliusában született gyermekére tekintettel 2007. augusztus 13-tól 2007. december 27-ig terhességi-gyermekágyi segélyben (a továbbiakban: THGYS) részesült. 2007. szeptember 14-én benyújtott kérelmében kérte a költségtérítés fizetése alóli mentesítését, amelyet az egyetem tanulmányi bizottsága első- és másodfokon elutasított. A másodfokú határozat indokolása szerint a hallgató ugyan a Korm.r. 36. § (1) bekezdés aa) alpontjában foglalt feltételeknek eleget tett, mert a 2007/2008. tanév első félévének első napján THGYS-ben részesült, a mentesülés b) pontban írt feltétele azonban – miszerint korábban – 2007. augusztus l-jén, a Korm.r. hatálybalépéskor – már részesülnie kellett volna a költségtérítés alóli mentesítésben – nem áll fenn. A per a másodfokú határozat felülvizsgálata tárgyában indult.
Az előterjesztő bíró álláspontja szerint a támadott rendelkezésnek a „perben alkalmazandó (...) szövege mindkét változatban” – értendő ez alatt a 2007. augusztus 1-jétől 2007. szeptember 11-ig, illetőleg a 2007. szeptember 12-től hatályos szöveg – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményébe ütközik, mert megvonta azt a kedvezményt, amelyre a felperes a gyermek fogamzásakor, illetőleg terhessége alatt az akkor hatályos, a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szabályai szerint számíthatott. Ezáltal sérti a jogintézmények kiszámíthatóságához fűződő, továbbá azt a követelményt, hogy a jogalanyoknak meglegyen a tényleges lehetőségük arra, hogy magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:
1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. A Korm.r. 2007. szeptember 12-től hatályos szövege:
„Átmeneti rendelkezések
36. § (1) Az a hallgató, aki
a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és
aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült,
(..) és
b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz,
azon a szakon, szakképzésben, melyben e rendelet hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben részesült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.”
III.
A bírói előterjesztés a Korm.r. 36. § (1) bekezdésének 2007. szeptember 12-től hatályos szövege tekintetében nem megalapozott.
1. Az indítványozó bíró a Korm. r. 36. § (1) bekezdésének egészét támadta, valójában azonban csak az (1) bekezdés – különböző intervallumban hatályos – a) pontja, aa) alpontja és b) pontja tekintetében fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat.
Az Abtv. 38. § (1) bekezdése értelmében a bíró az Alkotmánybíróság eljárását az előtte folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály tekintetében jogosult kezdeményezni: az ügyben a felülvizsgálattal megtámadott határozat a Korm.r. -nek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló, 2007. szeptember 12-én hatályba lépett 233/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésének k) pontjával megállapított rendelkezésein alapult.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az érdemi alkotmányossági vizsgálatot a támadott rendelkezés 2007. szeptember 12-től hatályos szövegére folytatta le.
2. Az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése biztosította az állami felsőoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben – alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, vagy felsőfokú szakképzésben – részt vevő hallgató számára a költségtérítés alóli mentességet.
A 2006. szeptember 1-jétől 2007. július 31-ig hatályos Kr. ilyen kedvezményt már nem tartalmazott, de az átmeneti rendelkezések között, a 33. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kimondta, hogy a költségtérítéses képzésben részt vevő, 2006. december 1-je előtt jogviszonyt létesítő, az adott félév első napján a gyermekszüléssel összefüggően a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján járó egészségbiztosítási ellátásokban és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján járó gyermekgondozási támogatásokban (a továbbiakban: támogatás) részesülő, illetőleg közismereti tanári vagy hittanári oklevéllel már rendelkező, második közismereti tanári szakos hallgató számára költségtérítés nem állapítható meg. A kedvezményre így a fenti időpontig beiratkozott hallgatók közül – tanulmányai idejére – az számíthatott, aki a Kr. hatálybalépését követő tanévek első vagy második félévének első napján a támogatás valamelyik formájában részesült.
A Kr.-t a 2007. augusztus 1-jén hatályba lépett Korm.r. 37. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte, az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó 36. § (1) bekezdésében pedig a kedvezményre igényt tartók körét szűkítette: a támogatás a 2006. december 31-éig létesített jogviszonnyal rendelkező, és az adott félév első napján támogatásban részesült hallgatót [aa) alpont] akkor illette meg, ha a támogatást a Korm.r. hatálybalépésének napján – augusztus 1-jén – is kapta [b) pont)]. E rendelkezés ténylegesen a korábbi feltételek szerint – a 2006/2007. tanév valamelyik (,,adott”) félévének első napján fennálló támogatásra tekintettel – ezen a címen költségtérítés alól mentesült, és 2007. augusztus 1-jén is még támogatásban részesülő hallgató számára biztosította a kedvezmény folyamatosságát, vagyis annak, akinek a gyermeke a 2006/2007. tanév második félévét megelőzően született.
A Korm.r.-nek a 2007. szeptember 12-től hatályos, módosított szabálya a hallgatók közül ugyancsak azt mentesítette a fizetési kötelezettség alól, aki a korábbi rendelkezések alapján már mentesült a költségtérítés fizetése alól, egyben – a 2007/2008. tanévben – a félév első napján is támogatásban részesült.
A fentiekből következően az a hallgató, aki 2006. december 31-e előtt kezdte meg a tanulmányait, de 2007. augusztus 1-jén még nem volt jogosult a fentiekben írtak szerint a mentességre (nem részesült támogatásban), akkor sem igényelhette a kedvezményt, ha a 2007/2008. tanév első napján már támogatásban részesült.
3. Az indítvány szerint a hallgató a gyermek fogamzása, majd terhessége idején alappal számíthatott arra, hogy a szülés után a kedvezmény megilleti, ezért a rendelkezés, amely a mentességet a jövőre nézve nem biztosította, sérti a jogbiztonságból következő, a jogszabályok megismerésének, az egyes intézmények kiszámíthatóságának követelményét.
Az indítványozó által idézett alkotmányos követelményt, amely szerint a jogalanyok számára tényleges lehetőséget kell biztosítani a jogszabály megismeréséhez, az Alkotmánybíróság a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése közötti „kellő idő” mértékével összefüggésben fogalmazta meg. A jogalkotónak kellő időt kell biztosítania arra, hogy az érintettek a jogszabály szövegét megismerhessék, és eldöntsék, miként alkalmazkodnak a jogszabály rendelkezéseihez. Alkotmányossági szempontból az bírálható el, hogy a jogalkotó biztosított-e az érintettek számára legalább minimális felkészülési időt, vagyis lehetőségük volt-e az érintetteknek a jogszabály előzetes megismerésére. Alkotmányellenesség csak a felkészülésre szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő hiánya esetén állapítható meg. [7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 45, 47.; 25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.; 28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 155, 157.; 41/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 292, 298.] Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során a felkészülési idő hiánya miatt különösen akkor állapította meg valamely jogszabály alkotmányellenességét, ha az szerzett jogot korlátozott, a korábbihoz képest úgy állapított meg hátrányosabb rendelkezést, illetőleg oly módon hárított fokozott kockázatot a címzettekre, hogy a megismerés és a felkészülés lehetőségének hiánya sérelmet okozott az érintettek számára, akadályozta a jogalkalmazót a jogszabály alkalmazásában. [7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 45, 47.; 25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.; 43/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 188, 196–197.]
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jelen ügyben a felkészülési idő hiánya nem állapítható meg. A támadott rendelkezés módosított szövege 2007. szeptember 4-én került kihirdetésre, és a Korm.r. mód. 2. § (1) bekezdése folytán szeptember 12-én lépett hatályba. E rendelkezés azonban a 2007. március 26-án kihirdetetett Korm.r.-ben foglalt rendelkezésekhez hasonlóan csak a korábban már támogatásban részesülő hallgatóknak adott lehetőséget a mentesülésre. Így a jogszabály megismerése nem igényelt hosszabb felkészülési időt.
A Kr. megvonta a kedvezményt a hallgatóktól, azok számára azonban, akik az ott meghatározott időpont előtt kezdték tanulmányaikat, lehetőséget adott a mentességre a képzés teljes tartamára, vagyis az átmeneti szabály azt célozta, hogy általánosságban a „kifutó” hallgatóktól ne kerüljön elvonásra. A Korm.r. 2007. augusztus 1-jétől hatályos, illetőleg vizsgált szabálya azonban a korábbi átmeneti rendelkezés feltételeit tovább szűkítette. Így azon hallgatóknak, akiknek várománya volt a gyermek születése után a költségtérítés alóli mentesülésre, de nem feleltek meg a Korm.r. által támasztott feltételeknek, annak hatálybalépésével, 2007. augusztus 1-jével e várományuk meghiúsult; a kedvezményből a jogalkotó a jövőre nézve kizárta e hallgatókat.
Az Alkotmánybíróság ezért azt is vizsgálta, hogy a korábbi szabályozás szerinti mentesség olyan várománynak minősíthető-e, amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének védelme alatt áll.
Az Alkotmánybíróság a 731/B/1995. AB határozatában kifejtette, hogy „az alkotmányos védelmet élvező »szerzett jogok« védelmét a már konkrét jogviszonyokban alanyi jogként megjelenő jogosultságok, illetőleg azok a jogszabályi »ígérvények« és várományok, amelyeket a jogalkotó a konkrét jogviszonyok keletkezésének lehetőségével kapcsol össze. A jogszabályok hátrányos megváltoztatása így csak akkor ellentétes a »szerzett jogok« alkotmányos oltalmával, ha a módosítás a jog által már védett jogviszonyok lefolyásában idéz elő a jogalanyokra nézve kedvezőtlen változtatást.” (ABH 1995, 801, 805.) Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a jogbiztonság és a szerzett jog alkotmányos védelme nem értelmezhető akként, hogy a múltban keletkezett jogviszonyokat soha nem lehet alkotmányos szabályokkal megváltoztatni. [515/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 976, 977.; 495/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1382, 1390.] A 43/1995. (VI. 30.) AB határozata pedig tartalmazza, hogy a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet alkotmányosan megfelelő indok nélkül, sem pedig egyik napról a másikra lényegesen megváltoztatni. Az átmenet nélküli változtatáshoz különös indok szükséges. E határozatban az Alkotmánybíróság megkülönböztette a szerzett jogok védelmének elvi alapjait, amikor kimondta hogy „a járulék fejében járó szolgáltatás megvonása vagy jogalapjának kedvezőtlen megváltoztatása az alapjogi sérelem ismérvei szerint bírálható el”, azokban az esetekben azonban „ahol a biztosítási elem nem játszik szerepet, (...) a jogbiztonság követelményei alapján kell eldönteni a szociális ellátásokba való beavatkozás alkotmányosságát.” (ABH 1995, 188, 191, 193, 194, 196.)
Mivel a támadott rendelkezés nem vont el jogot attól, aki a Korm.r. hatálybalépésekor támogatásban részesült, az Alkotmánybíróság megítélése szerint szerzett jogot nem sértett.
A költségtérítés alóli mentesség az államilag nem támogatott képzéshez kapcsolódó kedvezmény, ezért alapjogi védelem nem illeti meg. Az Alkotmánybíróság a 174/B/1999. AB határozatában kimondta, ha a jogosultság „nem része az alapvető jogok katalógusának,” feltételeinek meghatározásánál a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg, az alkotmányellenesség csak egészen szélső esetben, akkor állapítható meg, ha az igérvény alanyi joggá válásához szükséges feltételeinek módosítása valamely más alkotmányos rendelkezés sérelmét eredményezné. (ABH 2005, 870, 877.)
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 126. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az intézménynek a szervezeti és működési szabályzatában meg kell határoznia a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató számára tanulmányi eredmények alapján járó és szociális helyzet alapján adható kedvezményeket, míg az 55. § lehetőséget ad arra, hogy a kiemelkedő tanulmányi eredményű, költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató az államilag támogatott hallgató jogviszonya megszűnése esetén a helyére lépjen. E rendelkezések alapján az a költségtérítést fizető, a tanulmányait 2006. december 1-je előtt megkezdő hallgató, aki a Korm.r. támadott rendelkezése folytán elesett a mentesítéstől, tanulmányi eredményére, illetőleg szociális helyzetére figyelemmel más típusú kedvezményben részesülhet. Ezért az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kedvezmény jövőre nézve történő elvonása nem okozta a jogbiztonság kirívó sérelmét.
A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a bírói indítványt e részében elutasította.
Mivel a támadott rendelkezés megsemmisítésére nem került sor, az alkalmazhatóság tekintetében való döntést az Alkotmánybíróság mellőzte.
4. Az Alkotmánybíróság az indítványt a Korm.r. 2007. augusztus 1-jétől 2007. szeptember 12-ig hatályos szövege tekintetében visszautasította, mert az Abtv. 38. § (1) bekezdése értelmében az indítványozó bíró a perben alkalmazásra nem kerülő jogszabály tekintetében nem jogosult eljárást kezdeményezni.
Budapest, 2009. február 9.
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||
|
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
|
||||
|
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||
|
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás