111/E/2008. AB határozat
111/E/2008. AB határozat*
2010.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 79. § (1) bekezdése kapcsán előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 79. § (1) bekezdése kapcsán mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte.
A Ptk. érintett rendelkezése a személyhez fűződő jogok sajtóorgánumok útján elkövetett sérelmének esetére vonatkozóan a helyreigazítás intézményét szabályozza. E rendelkezéssel kapcsolatosan az indítványozó azt kifogásolta, hogy az abban foglalt taxatív felsorolás nem terjed ki az elektronikus hírportálokra, illetve más fórumokra, valamint a plakátokra, így szerinte helyreigazítás, mint polgári jogi igény ezek kapcsán nem érvényesíthető. Ennek következtében a személyhez fűződő jogok ezúton történő sérelme az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében foglalt jó hírnévhez való jogba ütközik.
Az indítványozó sérelmezte továbbá, hogy mivel a Ptk. 79. § (1) bekezdése nem minden, személyhez fűződő jogaiban sértett személy tekintetében garantálja a helyreigazítás bírósági úton történő érvényesítését, e rendelkezés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. A Ptk. érintett rendelkezései:
„78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is.
(2) A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.”
„79. § (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül – követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).”
„84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján azt vizsgálta, hogy az Alkotmány 59. § (1) bekezdése, illetve 70/A. § (1) bekezdése alapján megállapítható-e a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség a Ptk. 79. § (1) bekezdése kapcsán.
1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. § (1) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton beavatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.]. Hiányos tartalmú szabályozás esetén is a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57.].
2. A sajtó-helyreigazítás intézményéről a Ptk. 79. § (1) bekezdése a személyhez fűződő jogok védelme körében rendelkezik. A Ptk. 79. § (1) bekezdése szerint a helyreigazítás akkor vehető igénybe, amikor a személyhez fűződő jogok különösen súlyos sérelme azáltal következik be, hogy a személyiség jóhírnevét sértő valótlan tartalmú közlemény a sajtóban jelenik meg. Tehát helyreigazítás kizárólag a sajtóorgánumok, vagyis napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó útján elkövetett jogsérelem miatt követelhető. A sajtó-helyreigazításra vonatkozó szabályt ugyanakkor a bírói gyakorlat kitágította, s a Ptk.-ban felsoroltakon kívül akár internetes hírportálokra is alkalmazza a helyreigazítás intézményét (példaként hozható fel a Fővárosi Bíróság 19.P.21.259/2008/5. számú ítélete, illetve a Fővárosi Ítélőtáblának az azt helybenhagyó 2.Pf.21.272/2008/6. számú ítélete). Egyebekben pedig a személyhez fűződő jogok, különösen a Ptk. 78. §-a által biztosított jó hírnév védelmének sérelme esetén támasztható polgári jogi igények a Ptk. 84. § (1) bekezdése alapján terjeszthetők elő.
A Ptk 79. § (1) bekezdése szerinti helyreigazítás tehát valóban csak meghatározott körben kezdeményezhető. Egyebekben a személyiség védelmét érintő jogsérelem, ha esetleg nem sajtó-helyreigazításként, de a Ptk. 84. § (1) bekezdése alapján orvosolható. Az utóbbi rendelkezés szerint ugyanis a jó hírnév védelmének megsértésével szemben bíróság előtt polgári jogi igényt lehet érvényesíteni. A személyhez fűződő jogaiban sértett személy a Ptk. 84. § (1) bekezdése alapján követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Követelheti továbbá, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak. Kérheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, jogsértő mivoltától megfosztását, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A Ptk. 84. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elégtétel tartalmában akár azonos is lehet a sajtó-helyreigazítással. Mindezt figyelembe véve a személyhez fűződő jogaiban sértett személy nem csupán sajtó-helyreigazítás kezdeményezésével, hanem a Ptk. 84. § (1) bekezdése alapján is érvényesítheti polgári jogi igényét a jogsértővel szemben.
Az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, hogy az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított „jó hírnévhez való alapjog az általános személyiségi jog anyajogából fakadó nevesített jog, amely a személy megítélését hivatott védeni a valótlan és a személy hátrányos megítélésére alkalmas közlésekkel szemben” (942/B/2001. AB határozat, ABH 2004, 1561, 1575.). Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerinti jó hírnév védelméhez való alapjog érvényesülését szolgálják a Ptk. fentiekben hivatkozott szabályai. A Ptk. e rendelkezéseit figyelembe véve nem megalapozott az indítványozó állítása, hogy a jogalkotó nem biztosítja azoknak a jó hírnév védelméhez való alkotmányos jogát, akiket nem sajtóorgánumok útján sértenek meg. Így a jó hírnév védelmével összefüggésben az indítványozó által vélt szabályozási hiány nem állapítható meg.
3. A Ptk. 79. § (1) bekezdése kapcsán az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértő jogalkotói mulasztás sem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az egész jogrendszerre kiterjedően alkalmazza a diszkrimináció tilalmát. Az Alkotmánybíróság már legelső döntéseinek egyikében megállapította, és azóta következetesen alkalmazza, hogy a diszkrimináció tilalma nem jelenti minden megkülönböztetés tilalmát. A megkülönböztetés tilalmából az következik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie; „azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. Az alapjognak nem minősülő egyéb jogra vonatkozó, személyek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a jogalkotó önkényesen, a tárgyilagos megítélés alapján ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos helyzetű, azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.; 35/1994. AB határozat, ABH 1994, 197.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138–140.]
A Ptk. 79. § (1) bekezdése különbségtétel nélkül teszi lehetővé a helyreigazítás kezdeményezését. Ennek következtében a Ptk. 79. § (1) bekezdése kapcsán az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének sérelmére alapított jogalkotói mulasztás nem áll fenn.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Ptk. 79. § (1) bekezdésével összefüggésben az Alkotmány 59. § (1) bekezdésének és 70/A. § (1) bekezdésének sérelmére alapított mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2010. június 15.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás