112/E/2008. AB határozat
112/E/2008. AB határozat*
2008.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Ltv.) összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kéri. Előadja, hogy az Ltv. 24. § (1) bekezdés a levéltári anyagokhoz való hozzáférésre védelmi időt határoz meg, melyet a (2) bekezdés b) pontja tágít azzal, hogy a védelmi idő lejárta előtt is lehetséges a kutatás, amennyiben az érintett, vagy annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója hozzájárult.
Az indítványozó szerint azonban a kutatási jog nem terjed ki a kutató tulajdonában álló ingóra vagy ingatlanra vonatkozó iratokra, hogyha azok előzőleg tulajdonost váltottak, így sérül az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott tulajdonhoz való jog.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
2. Az Ltv. érintett rendelkezései:
„24. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.”
„24. § (2) A védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha
(...)
b) a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy
(...)”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-a szabályozza. Eszerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Abtv. rendelkezése és az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának két együttes feltétele van:
– a jogalkotó jogszabályi felhatalmazáson alapuló, vagy feltétlen jogszabályi rendezést igénylő kérdésben jogalkotói kötelezettségének nem tesz eleget, és
– a jogalkotói kötelezettség elmulasztásának eredményeként alkotmányellenes helyzet keletkezik.
Mulasztásos alkotmánysértés valósul meg azonban akkor is, ha valamely alapjog, alkotmányos elv érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [például 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.].
2. Az adott esetben tehát az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a tulajdonhoz való jog sérelme megvalósul-e azáltal, hogy a kutatási jog nem terjed ki a kutató tulajdonában álló ingóra vagy ingatlanra vonatkozó iratokra, ha azok korábban tulajdonost váltottak.
Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány az Ltv. téves értelmezésén alapul. Nem megalapozott az az indítványozói állítás, hogy a kutatási jog nem terjed ki a kutató tulajdonában álló ingóra vagy ingatlanra vonatkozó, a tulajdonába kerülés előtti időben keletkezett, adott esetben a korábbi tulajdonosokkal kapcsolatos iratokra, hiszen az Ltv. – indítványozó által is hivatkozott – 24. § (2) bekezdés b) pontja lehetőséget teremt arra, hogy hozzáférjen ezekhez az iratokhoz is, amennyiben az érintett (vagy halála után örököse vagy hozzátartozója) hozzájárul.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint így a fenti szabályozás, illetve az indítványozó által állított mulasztásos alkotmánysértés a tulajdonhoz való joggal nem hozható összefüggésbe. A tulajdonhoz való jog [Alkotmány 13. § (1) bekezdés] ugyanis nem terjedhet ki a dologgal kapcsolatos, a dolog tulajdonjoga megszerzése előtti időben keletkezett iratokra. Azért sem, mert a levéltári iratok maguk is állami tulajdonban vannak, így legfeljebb adatvédelmi szempontok jöhetnek szóba, ezt azonban az Alkotmánybíróság indítvány hiányában nem vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányos összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi, ezért az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2008. október 6.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás