PÜ BH 2008/117
PÜ BH 2008/117
2008.05.01.
A Hepatitis C vírusfertőzött beteg vérének átmeneti vírusmentessége nem jelenti azt, hogy a betegségéből meggyógyult [1972. évi II. tv. 22. § (2) bek., 58. § (4) bek.].
Az 1960-ban született felperes az 1984-ben történt műtétjei során több alkalommal kapott vérátömlesztést, amelyek valamelyikétől Hepatitis C vírusfertőzést kapott és aktív májgyulladása alakult ki. A fertőzöttségét a 2003 augusztusában elvégzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, a feltételezett diagnózist pedig a 2004 februárjában elvégzett májbiopszia vizsgálat megerősítette. A felperes kombinált vírusellenes gyógyszeres kezelését 2004 júliusában megkezdték, amelynek eredményeként a szervezetében a betegség megállt, jelenleg stagnál, de a már kialakult májbetegség visszafordíthatatlan. A májsejt károsodása kórszövettani vizsgálattal kimutatható volt, az pedig, hogy a vírusszaporulat ismételten megindul-e, nem prognosztizálható. A felperes indokoltan tart májkímélő diétát.
A felperes a keresetében a vírusfertőzöttsége miatt kialakult egészségkárosodására hivatkozással 4 000 000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai, valamint 2004. augusztus 18-ától havi 20 000 forint járadék megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes elsődlegesen elévülésre hivatkozással kérte a kereset elutasítását, de a keresetet érdemben is alaptalannak tartotta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével 3 000 000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai, valamint 2004. augusztus 18-ától 2004. december 31-éig havi 17 071 forint, 2005. január 1-jétől havi 17 924 forint járadék megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Rendelkezett a lejárt járadékösszeg és kamatai, valamint a perköltségek és az illeték térítéséről, a járadékra vonatkozóan pedig fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította az ítéletet.
Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a műtétjei során kapott vérkészítménytől fertőződhetett meg, ezért a károsodása idején hatályos, az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (Eütv.) 22. §-ának (2) és 58. §-ának (4) bekezdése alapján az alperes kártalanításra köteles a Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a követelését időben érvényesítette, mert a károsodása az 1984 szeptemberében kapott vértranszfúziókkal bekövetkezett, az elévülés elkezdődött [Ptk. 326. § (1) bek., 360. § (1) bek.], de nyugodott 2003. szeptember 2-áig, mert addig a felperesnek nem volt tudomása a fertőzöttségéről. Ettől kezdődően a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése szerinti egy év alatt benyújtotta a keresetlevelét.
A felperes nem vagyoni kárigényét a Ptk. korábban hatályos 354. §-a alapján ítélte meg, miután visszafordíthatatlan egészségkárosodást szenvedett, míg a kártérítés összegét a felperes betegségének körülményei és az egyéb tényezők figyelembevételével állapította meg. Járadékot a Ptk. 355. §-ának (3) bekezdése alapján ítélt meg, az összegét pedig a szakértői véleményben foglaltak alapján, a májkímélő diéta költségeiben határozta meg.
A másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, a nem vagyoni kártérítés összegét 1 500 000 forintra, a felperesnek járó elsőfokú perköltséget 80 000 forintra leszállította, az alperes járadékfizetési kötelezettségét pedig 2007. január 1-jétől megszüntette.
A másodfokú bíróság a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését nem indokolta, a járadékfizetési kötelezettséget pedig azért szüntette meg, mert – megítélése szerint – az orvosszakértői vélemény megállapításai azt támasztják alá, hogy a felperes a vírusfertőzöttségéből meggyógyult, többletköltsége nem merül fel.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a szakértő véleményét és kellő szakértelem híján olyan kérdésben foglalt állást, amely a Pp. 177. §-ának (1) bekezdése alapján igazságügyi orvos szakértő kompetenciájába tartozik.
Azt állította, hogy a szakértő véleményéből egyértelműen következik: a vírus replikációt egyelőre sikerült megszüntetni, de a kialakult májbetegséget nem lehet visszafordítani, a máj elváltozása irreverzíbilis. A vírusfertőzésből tehát nem gyógyult meg, a vírusszaporulat bármikor megindulhat, ezért is kell tartania a májkímélő diétát.
Kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban már nem volt vitás a felperes vértranszfúzióval okozott vírusfertőzése és az, hogy az ebből eredő kárigényét időben érvényesítette. A károsodás bekövetkezésére és a kártérítés esedékességére, valamint az elévülés kezdetére és nyugvására irányadó anyagi jogi szabályokat [Ptk. 360. § (1) bek., 326. § (1)–(2) bek.] helyesen értelmezte és alkalmazta az elsőfokú bíróság. Nem tévedett, amikor az alperes kártalanítási kötelezettségét megállapította, és a szakértői vélemény figyelembevételével kötelezte a felperes vagyoni és nem vagyoni kárainak a megfizetésére.
Alappal hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a másodfokú bíróság értelmezte tévesen a szakértői vélemény megállapításait, mert abból nem következik, hogy a betegségéből meggyógyult volna. A vírus replikáció jelenlegi megszüntetése folytán a szakértő csak arra látott esélyt, hogy a betegség nem fog progrediálni, de ebből az is következik, hogy nem kizárt a felperes életének későbbi szakaszában a vírusszaporulat ismételt jelentkezése és a kórfolyamat újbóli elindulása. A már eddig kialakult májbetegséget a szakértő visszafordíthatatlannak, a létrejött elváltozást irreverzíbilisnek tartotta, tehát a felperes gyógyulása nem állapítható meg. Ezért is kell rendszeresen ellenőrzésre járnia és diétát tartania. A szakértői véleményből következik, hogy a felperes nem vagyoni kárigénye összegének megállapításánál a betegséggel együttjáró hátrányokat, a vírus replikáció megszüntetése ellenére fennálló maradványállapotot – a májkárosodást – értékelve az elsőfokú bíróság döntése a helyes. Ebben a körben kellett figyelembe venni a vírusfertőzés aktív idejének fennállott következményeit, a hosszabb ideig tartó, és a szervezetet igénybe vevő kezelés tényét, továbbá a kialakult pszichés hátrányokat. A bizonyítékok a felperes súlyos egészségkárosodására utalnak, és a jövőben bekövetkezhető – a betegség kiújulásával kapcsolatos – bizonytalanság tudata mellett olyan hátrányt jelentenek, amelyek ellensúlyozására, csökkentésére a másodfokú bíróság által megállapított összeg nem alkalmas. Ezzel sérült a Ptk. 355. §-ának (4) bekezdésében meghatározott anyagi jogi szabály, de a Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárási szabály is, mert a másodfokú bíróság indokát sem adta annak, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított nem vagyoni kártérítés összegét milyen okból mérsékelte.
A járadékként érvényesített vagyoni kárigény körében tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a vírus replikáció megszüntetését követően a felperesnek diétát nem kell tartania és ezzel többletköltségei nem merülnek fel. A visszamaradt májkárosodása miatt az állapota romlásának elkerülése érdekében is indokoltan tart májvédő diétát, amely a szakértői vélemény szerint is többletköltséggel jár. Az emiatt igényelt vagyoni kártérítés összegét az elsőfokú bíróság a dietetikus szakértő véleményére is figyelemmel a bizonyítékok Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelésével helyesen állapította meg. A felperes járadékigényének 2007. január 1-jétől való megszüntetésére eljárásjogi lehetőség sem volt [Pp. 230. § (1) bek.], mert jogerős ítélet nem kötelezte az alperest járadék fizetésére.
A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróság ítélete volt a helyes, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pfv. III. 20.718/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás