1193/B/2008. AB határozat
1193/B/2008. AB határozat*
2011.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítására, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvénnyel összefüggésben mulasztás megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A Kr. támadott rendelkezése ugyanis az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüavt.) 30. § (7) bekezdésével ellentétesen – amely a vények őrzését 3 évre teszi kötelezővé a gyógyszertárak számára – öt éves tartamra teszi kötelezővé a vények őrzését a forgalmazónak (pl. a gyógyszertáraknak). Ez az Alkotmány 35. § (2) bekezdését sérti, mivel a Kr. törvénnyel ellentétesen szabályozott.
Az indítványozó emellett mulasztás megállapítását kérte megállapítani az Eüavt.-vel kapcsolatban, mivel az „nem szabályozza a gyógyszertárakban, gyógyfürdőkben és a gyógyászati segédeszközöket forgalmazóknál létrehozott elektronikus adatbázisok adatvédelmét, az adatkezelés célját, az adatokhoz történő hozzáférést, az adatok őrzési idejét”. Ez azon adatok vonatkozásában vezet alkotmányellenességre az indítványozó szerint, amelyek tekintetében az Eüavt. nem tartalmaz speciális szabályozást (mint pl. a vények tekintetében). Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § g) pontja alapján nem minősülnek egészségügyi intézménynek a gyógyszertárak, gyógyfürdők és gyógyászati segédeszköz forgalmazók. Ennek következtében az Eüavt. 32. §-ában található adatvédelmi rendelkezések, amelyeknek az egészségügyi intézmények a címzettjei, a gyógyszertárakra, gyógyászati segédeszköz forgalmazókra, gyógyfürdőkre nem vonatkoznak. Így ezek az intézmények nem kötelesek adatvédelmi felelőst alkalmazni, adatvédelmi szabályzatot készíteni. Az indítványozó álláspontja szerint azonban ugyanezen intézmények a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 30. § c) pontja alapján nem tesznek bejelentést az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba sem a náluk kezelt adatokra vonatkozóan. Így a gyógyszertárak, gyógyfürdők és gyógyászati segédeszköz forgalmazók által kezelt személyes adatok (illetve az érintettek) tekintetében nem érvényesülnek az adatvédelmi garanciák. Azt is kifogásolja az indítványozó, hogy ezen intézmények esetében nem kizárt, hogy a társadalombiztosítás által nem támogatott termékek tekintetében is adattovábbítást végezzenek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) számára, amely adatokat az OEP ezt követően úgy kezel, mint a támogatott termékekre vonatkozó (vagyis az OEP által jogszerűen kezelt) adatokat. A mulasztás megállapítását az indítványozó az Alkotmány 59. § (1) bekezdése, valamint 8. §-a alapján kéri.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„35. § (2) A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki és határozatot hoz, amelyek törvénnyel nem lehetnek ellentétesek.”
„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
2. A Kr. indítvánnyal támadott, az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezése:
„2. § (2) A forgalmazó a vényt – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – öt évig köteles megőrizni.”
3. A Kr. indítvánnyal támadott hatályos rendelkezése:
„2. § (2) A forgalmazó a vényt – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – három évig köteles megőrizni.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a Kr. indítvánnyal támadott 2. § (2) bekezdését 2010. január 1. napjával módosította a – Kr. módosításáról szóló – 347/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Eszerint a vények őrzési ideje a Kr. alapján is 3 év, kivéve a kábítószert és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerekre, továbbá a 3 évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközökre vonatkozó vényeket. Így az indítványozó által felvetett alkotmányossági problémát a jogalkotó megszüntette. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárását az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.
2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban a mulasztás megállapítására irányuló indítványi kérelmet vizsgálta.
2.1. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. §-a szabályozza. E rendelkezés értelmében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból eredő jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az említett törvényi rendelkezés alkalmazása során a két feltételnek: (1) a mulasztásnak, és (2) az ennek következtében előállt alkotmányellenes helyzetnek együttesen kell fennállnia [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.; 1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.].
„A jogalkotói feladat elmulasztása önmagában nem feltétlenül jelent alkotmányellenességet [14/1996. (IV. 24.) AB határozat, ABH 1996, 56, 58-59.; 479/E/1997. AB határozat, ABH 1998, 967, 968-969.; 1080/D/1997. AB határozat, ABH 1998, 1045, 1046.; 10/2001. (IV. 12.) AB határozat, ABH 2001, 123, 131.], a mulasztásból eredő alkotmányellenes helyzetet minden esetben csak konkrét vizsgálat eredményeként lehet megállapítani” [35/2004. (X. 6.) AB határozat ABH 2004, 504, 508.].
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenséget állapít meg továbbá az Alkotmánybíróság, ha az alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 231.].
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapításának nemcsak akkor van helye, ha az adott tárgykörre vonatkozóan egyáltalán nincs szabály [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.]. A szabályozás hiányos tartalmából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetén a mulasztásnak vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán kell alapulnia [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57.].
2.2. Az indítványozó szerint a gyógyszertárak, gyógyfürdők, gyógyászati segédeszköz forgalmazók esetében nem biztosított a személyes adatok védelme, ugyanis az Eütv. 3. § g) pontja értelmében az ilyen tevékenységet folytató ellátók nem minősülnek egészségügyi intézménynek. Ennek következtében nem irányadó rájuk nézve az Eüavt. 32. §-a, így nem kötelesek például adatvédelmi felelőst állítani, továbbá nem kötik őket az adatkezelésre vonatkozó határidők.
Az Eütv. 3. § f) pontja határozza meg az egészségügyi szolgáltató fogalmát, s az egészségügyi szolgáltatók körén belül megkülönbözteti az egészségügyi intézményeket. Az Eüavt. 3. § g) pontja definiálja a betegellátó fogalmát, amelybe beletartozik az orvos és az egészségügyi szakdolgozó mellett az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy és a gyógyszerész is. Az Eüavt. az egészségügyi és személyazonosító adatok nyilvántartása körében szabályozza a betegellátó nyilvántartási kötelezettségeit (29. §), továbbá nevesíti az egészségügyi intézményen belül az adatok védelme érdekében az intézményvezető felelősségi körébe eső kötelezettségeit (32. §). Az Eüavt. emellett az egészségügyi dokumentáció, valamint annak egyes elemei tekintetében szabályozza az őrzési idő tartamát, továbbá a jogutód nélküli megszűnés esetére a dokumentáció kezelésével kapcsolatos feladatokért való felelősséget.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az Eüavt. a gyógyszertárak, gyógyászati segédeszköz-forgalmazók és gyógyfürdők adatkezelése tekintetében is szabályozza az adatkezelés egyes kérdéseit. Emellett mögöttes szabályként az Avtv. rendelkezései irányadók a betegellátókra, amennyiben adatkezelésükre nézve az Eüavt. nem alkalmaz különös szabályokat.
A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által felvetett összefüggésben az Eüavt. vonatkozásában alkotmányellenes mulasztás nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2011. december 28.
|
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||||
|
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Bragyova András s. k., |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Pokol Béla s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Stumpf István s. k., |
Dr. Szalay Péter s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
Dr. Szívós Mária s. k., |
||||||||||
|
alkotmánybíró |
||||||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás