1205/B/2008. AB határozat
1205/B/2008. AB határozat*
2009.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 16. § (2) és (3) bekezdése, valamint a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Sajtótv.) kötelespéldányról rendelkező 16. § (2) és (3) bekezdése, valamint a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) egésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte utólagos normakontroll keretében. Állítása szerint az, hogy a jogszabályban meghatározott sajtótermékből tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani, mely az arra jogosult szerv tulajdonában marad, az Alkotmány tulajdonhoz való jogot védő 13. § (1) és (2) bekezdésébe ütközik. Az indítványozó úgy véli, hogy ezzel a jogszabályban megjelölt könyvtárak a sajtótermékeket – ideértve a könyveket is – a jogszabály erejénél fogva megszerzik, „kisajátítják” anélkül, hogy teljes, feltétlen és azonnali kártalanításra lennének kötelesek.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”
2. A Sajtótv.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezése:
„16. § (2) A jogszabályban meghatározott sajtótermékből tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a köteles- és tiszteletpéldányok rendelkezésre bocsátását rendeletben szabályozza.”
3. Az R.-nek az indítvánnyal támadott, releváns rendelkezései:
„2. § A kötelespéldány-szolgáltatás a sajtótermékek
a) nemzeti könyvtári, filmarchívumi, egyéb közgyűjteményi gyűjtését és megőrzését,
b) nemzeti bibliográfiai nyilvántartását,
c) nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tételét,
d) statisztikai számbavételét,
e) igazgatási feladatok ellátását szolgálja.”
„3. § (1) Kötelespéldányokat kell szolgáltatni a legalább 50 példányban sokszorosított
a) Magyarországon előállított, vagy
b) külföldön előállított és belföldön kiadott sajtótermékből.”
„4. § (1) A kötelespéldányok szolgáltatására kötelezett (a továbbiakban: szolgáltató):
a) a nyomda (sokszorosító szerv),
b) film esetében a gyártó, (…)
(4) A kötelespéldányokat a szolgáltató a kiadó (megrendelő) terhére szolgáltatja.
(5) A kötelespéldányok és a 10. § (1) bekezdése szerint felajánlott példányok szállítási költsége a szolgáltatót terheli. A postán vagy fuvarozó útján továbbított kötelespéldány-küldeményt a feladónak teljes mértékben díjmentesítenie kell.”
„5. § (1) A sajtótermékből – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – hat kötelespéldányt kell ingyenesen szolgáltatni az Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK) számára.(…)
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) három kötelespéldányt kell szolgáltatni az OSZK számára a mellékletben felsorolt sajtótermékekből,
b) két kötelespéldányt kell szolgáltatni az OSZK számára a 3. § (5) bekezdésében felsorolt sajtótermékekből, (…)”
„7. § (2) A nyomda mulasztása esetén a kötelespéldányokat a kiadónak kell szolgáltatni. Ha a szolgáltató a kötelespéldányok szolgáltatását elmulasztja, az OSZK a kötelespéldányokat megvásárolja, illetőleg az eredeti sajtótermékről másolatot készít, vagy szerez be. A szolgáltató a mulasztással okozott kárt köteles megtéríteni.”
„11. § (1) Az OSZK a szolgáltatott hat kötelespéldányból:
a) 1 példányból előállítja a nemzeti bibliográfiát, majd ezt a példányt archiválja,
b) 1 példányból nyilvános könyvtári szolgáltatásait látja el, illetve ezt a példányt az igazgatási feladatokat ellátó szervezet számára biztosítja,
c) 1 példányt a Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtárának (a továbbiakban: KLTE Könyvtára) küld el,
d) 1 példányt gyűjtőkörének megfelelően az Országgyűlési Könyvtárnak küld el,
e) 2 példányt, valamint a d) pont teljesítése után megmaradó példányokat a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat kötelespéldány jogosultságának figyelembevételét követően a tudományos és szakkönyvtári ellátást végző országos szakkönyvtárak és egyetemi könyvtárak között oszt el.
(2) Az OSZK a mellékletben felsorolt sajtóterméktípusok három kötelespéldányából
a) 2 példányt a nemzeti könyvtári alapfeladatok ellátására fordít,
b) 1 példányt a KLTE Könyvtára számára küld el.”
„19. § E rendelet alkalmazásában (…)
d) sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zeneművet, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz, ideértve a sajtótermékek elektronikus változatát is (…)”.
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó a kiadó (megrendelő) kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettségét – mint ingyenes szolgáltatást – a tulajdonhoz való jogba ütközőnek véli. A jogszabályok alapján a kötelespéldányokat a szolgáltató – azaz a nyomda, film esetén a gyártó – a kiadó (megrendelő) terhére szolgáltatja az Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK) részére. Az indítványozó szerint a kötelespéldányoknak az OSZK részére történő kötelező átadása a tulajdonhoz való jog sérelmét eredményezi, ugyanis a jogszabályban meghatározott számú példány tulajdonát vonja el a Sajtótv. és az R. anélkül, hogy azért bármiféle ellentételezést – a piaci árat vagy akár a kulturális járadékból történő levonási lehetőséget – adna.
Az Alkotmánybíróság abból indul ki, hogy az előállított (nyomdai) példányokon, illetve elektronikus adathordozókon a megrendelőnek – illetve a kiadónak – tulajdonjoga áll fenn. E példányokat mind a megrendelő, mind a kiadó jogosult többszörözni, valamint forgalomba hozni, illetve azzal – kiadói szerződés esetén annak keretei között – szabadon rendelkezni. Ebben az értelemben – a kiadó (megrendelő) szempontjából – a kötelespéldányok ingyenes átadása az OSZK részére a tulajdonjog korlátozásának minősül.
Az Alkotmánybíróság további vizsgálata a kiadó (megrendelő) tulajdonjoga korlátozásának az alkotmányosságára irányult.
2. Az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jogot alapvető jognak tekinti [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.]. A későbbi gyakorlatot meghatározó 64/1993. (XII. 22.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) kimondta, hogy az Alkotmány a tulajdonjogot az egyéni cselekvési autonómia anyagi alapjaként részesíti védelemben. Hangsúlyozta azt is, hogy „(…) a tulajdon szociális kötöttségei a tulajdonosi autonómia messzemenő korlátozását alkotmányosan lehetővé teszik” (ABH 1993, 373, 380.). E határozat kimondta továbbá, hogy az Alkotmány szerinti tulajdonvédelem köre nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon védelmével; azaz sem a birtoklás, használat, rendelkezés részjogosítványaival, sem pedig negatív és abszolút jogként való meghatározásával. Az alapjogként védett tulajdon tartalmát a mindenkori (alkotmányos) közjogi és magánjogi korlátokkal együtt kell érteni. Az alkotmányos tulajdonvédelem terjedelme mindig konkrét; függ a tulajdon alanyától, tárgyától és funkciójától, illetve a korlátozás módjától is. A másik oldalról nézve: ugyanezen szempontoktól függően az adott fajta közhatalmi beavatkozás alkotmányos lehetősége a tulajdonjogba más és más. (ABH 1993, 373, 380.)
Az Alkotmány maga nem rendelkezik a tulajdonhoz való jog korlátozhatóságáról, ennek dogmatikáját az Alkotmánybíróság az Abh.-ban dolgozta ki. Kimondta, hogy „az alapjogi tulajdonvédelem sajátosságai miatt az állami beavatkozás alkotmányossága megítélésének súlypontja, az alkotmánybírósági értékelés voltaképpeni tere a cél és az eszköz, a közérdek és a tulajdonkorlátozás arányosságának megítélése lett. Az alapjogkorlátozás szükségessége, illetve elkerülhetetlensége vizsgálatánál itt eleve figyelembe kell venni, hogy az Alkotmány 13. § (2) bekezdése a kisajátításhoz csupán a »közérdeket« kívánja meg, azaz, ha az értékgarancia érvényesül, ennél szigorúbb »szükségesség« nem alkotmányos követelmény. (…) Demokratikus társadalomban természetes, hogy a tulajdont érintő gazdasági és szociális kérdésekben a közérdeket igen eltérően ítélik meg. A törvénnyel érvényesített közérdek alkotmánybírósági vizsgálata ezért nem a törvényhozó választásának feltétlen szükségességére irányul, hanem – még ha formálisan nem is a közérdek fennállására irányul, hanem a szükségesség-arányosság ismérveit alkalmazza – arra kell szorítkoznia, indokolt-e a közérdekre hivatkozás, illetve, hogy a közérdekű megoldás nem sért-e önmagában is valamely más alkotmányos jogot (például a hátrányos megkülönböztetés tilalmát). (ABH 1993, 373, 381–382.)
Az Alkotmánybíróság a 42/2006. (X. 5.) AB határozatban megállapította, hogy a közérdek alapján történő tulajdonkorlátozásnál „nem tekinti elégségesnek, hogy a jogszabály általánosságban hivatkozik a korlátozást szükségessé tevő közérdekre, szabad hatósági mérlegelési jogkörben hagyva annak meghatározását, konkrétan milyen tulajdoni tárgyakra kell a korlátozást alkalmazni. A közérdeket jogszabályban úgy kell meghatározni, hogy konkrét ügyben a közérdekből történő korlátozás szükségességét bíróság ellenőrizhesse” (ABH 2006, 520, 529.).
2.1. Az Alkotmánybíróságnak jelen üggyel összefüggésben először azt kellett megvizsgálnia, hogy a kötelespéldányok ingyenes átadása a tulajdon közérdekű korlátozásának tekinthető-e.
A Sajtótv. 16. § (2) bekezdése szerinti kötelespéldányok jogszabályban megjelölt szervek részére való átadásának tudományos és igazgatási célja van. E célokat nevesíti és pontosítja az R. 2. §-a, melynek értelmében a kötelespéldány-szolgáltatás a sajtótermékek nemzeti könyvtári, filmarchívumi, egyéb közgyűjteményi gyűjtését és megőrzését, nemzeti bibliográfiai nyilvántartását, nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tételét, statisztikai számbavételét, valamint igazgatási feladatok ellátását szolgálja.
Az R. 12. § (1) bekezdése ezen túlmenően kimondja, hogy a könyvtárak a kötelespéldányokat kötelesek nyilvántartásba venni, feltárni, és a nyilvános könyvtári ellátás rendszerében hozzáférhetővé tenni. Az R. külön is kiemeli az OSZK és az Országgyűlési Könyvtár feladatait, miszerint az OSZK egy kötelespéldányt archiválni köteles, az Országgyűlési Könyvtár kötelezettsége pedig az állam- és jogtudomány, politikatudomány, legújabb kori magyar és egyetemes történelem hazai szakirodalmának, valamint az Országgyűlés dokumentumainak könyvtári rendszeren belüli hozzáférhetővé tétele.
Az R. megvizsgált rendelkezéseiből megállapítható, hogy a kiadó tulajdonjogának korlátozása közérdekből történik, melyet az R. nem általánosságban, hanem egzakt módon meghatároz. Nem vitás, hogy össztársadalmi érdek fűződik az összefoglalóan sajtótermék megnevezésű, a kultúra lényegében minden szegmensét magába foglaló kiadványok, zeneművek, grafikák, rajzok, fotók, filmszalagok, videokazetták, hanganyagok archiválásához, kutathatóvá tételéhez, a szabad hozzáférés biztosításához és a jövő nemzedékek számára történő megőrzéséhez. Ez alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kiadó tulajdonjogának ilyen okokból történő korlátozása – mint közérdekű korlátozás – nemcsak a tulajdonhoz való jog, hanem a művelődéshez való alkotmányos jog részeként is indokolt.
2.2. Ezt követően az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a tulajdonkorlátozás arányos-e.
Az R. 3. § (1) bekezdése értelmében nem minden sajtótermékből, hanem kizárólag a legalább 50 példányban sokszorosított, Magyarországon előállított, vagy külföldön előállított és belföldön kiadott sajtótermékből kell csak kötelespéldányt szolgáltatni a kiadónak (megrendelőnek).
Az R. taxatíve felsorolja azokat az eseteket is, amikor nem kell kötelespéldányokat szolgáltatni, így az időszaki kiadványok és a szabályzatok kivételével a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek működésével kapcsolatban keletkezett, azok irattárában, kép- és hangfelvételtárában őrzött sajtótermékekből, az ügykezelésre szánt hivatali és üzleti nyomtatványokból, a tervdokumentációkból, a műszaki rajzokból, a cikklistákból, a kódszámjegyzékekből, a vizsgakérdésekből, a tételjegyzékekből, a munkatérképekből, illetve a névjegyekből.
Az általános szabályoktól (hat kötelespéldány) eltérő rendelkezést tartalmaz az R. a mellékletében felsorolt sajtótermékek esetében (három kötelespéldány), ezen túlmenően csak két kötelespéldányt kell szolgáltatni az OSZK számára azon sajtótermékből, amelynek nyilvános közlését a bíróság – részben vagy egészben – megtiltotta, illetve amely a kiadó intézkedése alapján terjesztési korlátozás alá esik. Végül egy-egy kötelespéldányt kell szolgáltatni az OSZK és a Magyar Filmintézet számára a műsoros videodokumentumokból, valamint a Magyar Filmintézet számára a filmekből, a filmek és filmszínházak szöveges plakátjaiból és műsorfüzeteiből.
Az Alkotmánybíróság emellett utal a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 147. § (1) bekezdésére is, mely az Országgyűlési Könyvtár feladatait határozza meg. Eszerint az Országgyűlési Könyvtár prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása. A külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai integrációs szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása.
A tulajdon korlátozása a fenti jogszabályi rendelkezések alapján a kötelespéldányok példányszáma alapján nem tekinthető eltúlzottnak. Ugyanígy nem minősül aránytalannak a szabályozás abból a szempontból sem, hogy az válogatás nélkül minden műre kiterjed, ugyanis a kiadó (megrendelő) kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettsége kizárólag a jogszabályban – illetve annak mellékletében – meghatározott fajtájú művek tekintetében áll fenn. Ennek megfelelően a jogszabály mind mennyiségi, mind fajtabeli kritériumokat előír, azaz megfelelően szűkíti (arányosítja) a kötelespéldány szolgáltatás általános kötelezettségét. Ugyanakkor szélsőséges esetek (pl. alacsony példányszámú, magas költségigényű kiadványok) az intézmény arányossági szempontból történő ismételt alkotmányossági vizsgálatát indokolhatják. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a tulajdonkorlátozás az elérendő célhoz viszonyítva nem minősül aránytalannak sem.
Mivel az Alkotmánybíróság a kötelespéldány szolgáltatásával összefüggésben a kiadó tulajdonhoz való jogának közérdekű korlátozását alkotmányosnak minősítette, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2009. november 30.
|
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
|
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás