1297/B/2008. AB határozat
1297/B/2008. AB határozat*
2009.07.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a lakossági távhő-szolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhő-szolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelet 2. § a) pontja, valamint 3. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a lakossági távhő-szolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhő-szolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy.r.) 2. § a) pontja, továbbá 3. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és a hivatkozott rendelkezések megsemmisítését kérte, mivel azok úgy véli, sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az indítványozó beadványában a Kgy.r.-ben szabályozott távhő-díj összegébe beszámított alapdíj jogsértő voltát állította, mivel szerinte a Kgy.r. Preambulumában megjelölt felhatalmazó rendelkezések – a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. § (3) bekezdése, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. § (5) bekezdése – egyike sem ad felhatalmazást a távhő alapdíj bevezetésére.
II.
1.?Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„44/A. § (...)
(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2.?A Tszt. hivatkozott rendelkezései:
„6. §
(...)
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete:
a)?rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is;
b)?ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat, valamint rendeletben határozza meg az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket. A szolgáltatói hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az önkormányzat képviselő-testülete külön díjalkalmazási feltételeket határozhat meg ezen mérések esetére. Az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt köteles a fogyasztóvédelmi hatóság, továbbá a felhasználói érdekképviseletek véleményét kikérni. A véleményalkotáshoz szükséges információkat az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt 20 nappal köteles a felhasználói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátani;"
„43. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.”
(...)
(2) A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.”
„60. § (3) Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.”
3.?Az Ártv. indítványozó által megjelölt rendelkezése:
„7. §
(...)
(5) E törvény Melléklete II. Legmagasabb ár pontjának „B) Szolgáltatások” fejezetében található
„40.30.90.0 Távhőszolgáltatás csatlakozási díját és lakossági távhőszolgáltatás díját” a települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, az energiapolitikáért felelős miniszter véleményének beszerzését követően.”
4.?A Kgy.r. hivatkozott rendelkezése:
„2. § A Tszt., a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet és annak 3. számú mellékleteként kihirdetett Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (TKSZ) és a jelen rendelet alkalmazása szempontjából:
a)?Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, 1 légköbméterre, illetve 1 MW-ra (megawattra) megállapított díj.”
„3. § (1) A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhő-szolgáltatási díj) köteles fizetni. A lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatás alapdíjait az e rendelet 1. sz. mellékletének az általános alapdíj-tételeket meghatározó „A” pontja, valamint a választható alapdíj-tételeket meghatározó „B” és „C” pontja tartalmazza. A fizetendő hődíjat a 4/A. és 4/B. §-okban foglaltak szerint kell megállapítani.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, a 44/A. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Alkotmány e tételei az önkormányzat rendeletalkotási szabadságát rögzítik (amely így az Alkotmány által védett önkormányzati alapjog), de egyben meghatározzák a rendeletalkotási szabadság korlátait is: az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
A távhőszolgáltatás a helyi közszolgáltatások körébe tartozik. A Tszt. 6. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátásának biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. Ugyanezen törvény 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja pedig akként rendelkezik, hogy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is; továbbá ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat, valamint rendeletben határozza meg az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket.
Az Ártv. 7. § (5) bekezdése és mellékletének I. Legmagasabb ár pontjának „B) Szolgáltatások” fejezete 40.30.90.0 szolgáltatásszám alatt rendelkezik arról, hogy a távhőszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhőszolgáltatás díját a települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete (illetve közgyűlése) rendeletben állapítja meg, az energiapolitikáért felelős miniszter véleményének beszerzését követően.
Ezen törvényi felhatalmazó rendelkezések alapján alkotta meg a Fővárosi Közgyűlés a Kgy.r.-t.
Az Ártv. az ármegállapítás módjáról nem szól, hanem csak arról rendelkezik, hogy a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy „a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson” (7. § és 8. §), továbbá, hogy a hatósági ár megállapítása „történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal” (9. §). A távhő árának meghatározása során a Tszt. és az Ártv. értelmében az említetteken kívül számtalan egyéb tényezőt kell figyelembe venni (pl. a megállapított árnak ösztönözni kell a biztonságos és legkisebb költségű távhő termelésre és szolgáltatásra, a kapacitások hatékony igénybevételére, valamint a távhővel való takarékosságra; figyelembe kell venni a folyamatos termelés és a biztonságos szolgáltatás indokolt költségeit, beleértve a szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, valamint a hőt termelő létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit is; figyelembe kell venni továbbá a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit).
A fővárosi közgyűlés a Kgy.r.-ben többtényezős ármegállapítást rendel alkalmazni, amely – ahogyan azt az indítványozó által kifogásolt 3. § (1) bekezdése tartalmazza – áll az alapdíjból, és a fogyasztott hőmennyiséggel arányos hődíjból.
A hőfogyasztástól független alapdíj – amelyet a Kgy.r. 4. § (3) bekezdése, valamint 1. számú melléklete a távhőszolgáltatás felhasználási céljához igazodva (vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, melegvíz-szolgáltatás célú, fűtési célú, fűtési- és vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, fűtési és melegvíz-szolgáltatás célú) differenciáltan rendel megállapítani a fogyasztóknak – a rendszer fenntartásával szükségszerűen együtt járó költségek fedezését szolgáló díjtétel, amelynek funkciója a rendszer üzemképes állapotban tartása, a hő előállítása, szállítása, átadása díjának fedezése. Vagyis ahogyan a Kgy.r. indítvánnyal érintett 2. § a) pontja rögzíti: az alapdíj „a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért” fizetendő.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy eltérő tartalmú magasabb szintű jogszabály hiányában nem jogszabály-, illetve alkotmányellenes sem az, ha valamely hatósági áras szolgáltatás ára több elemből [egy vagy több tényezőből (alapdíjból és az elfogyasztott mennyiségéhez igazodó díjból)] kerül kiszámításra, sem az, ha tételesen van meghatározva [vö.: 1175/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 732, 733.]. A távhő-díj esetében a Kgy.r.-től eltérő tartalmú jogszabály nem lévén, az abban alkalmazott többtényezős ár-megállapítási modell nem ellentétes a magasabb szintű jogszabályokban foglalt rendelkezésekkel, s így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe sem ütközik.
Ezért az Alkotmánybíróság a Kgy.r. fent hivatkozott rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2009. június 23.
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
|
|
Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró |
|
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás