13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendelet

az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről

2018.01.01.

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. § (13) bekezdésében, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. § a) pontjában, és a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § b) és c) pontjában meghatározott feladatkörben, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában foglalt feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére és azok ellenőrzési módszereire terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha

aa)¹ a terméket nem a fogyasztó, illetve a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,

ab) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,

ac) az ab) pont szerinti mennyiség a csomagolás kinyitása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és

ad) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek:

1. megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (beleértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),

2. tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva, és

3. legalább 5 grammosak vagy 5 milliliteresek, de legfeljebb 10 kilogrammosak vagy 10 literesek;

b) előrecsomagolt termék névleges mennyisége (névleges tömege vagy névleges térfogata): az előrecsomagolt termék csomagolásán tömeg- vagy térfogategységben feltüntetett mennyiség, amelyet az előrecsomagolt terméknek mérhetően tartalmaznia kell;

c) előrecsomagolt termék tényleges mennyisége: az a mennyiség (tömeg vagy térfogat), amelyet az előrecsomagolt termék csomagolása ténylegesen tartalmaz;

d) előrecsomagolt termék negatív eltérése: az a mennyiség, amennyivel az előrecsomagolt termék tényleges mennyisége kevesebb, mint a névleges mennyisége;

e) EK-jelölés: egy, az 1. melléklet szerinti legalább 3 mm magasságú kis „e” betű a névleges tömeggel vagy a névleges térfogattal azonos látómezőben elhelyezve, amely a csomagoló vagy az importőr garanciájának tekintendő arra vonatkozóan, hogy az előrecsomagolt termék megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek;

f)² ellenőrző hatóság: a fogyasztóvédelmi hatóság és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

3. § (1) Az előrecsomagolt terméknek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) a csomagolás tartalmának tényleges mennyisége átlagosan nem lehet kevesebb, mint a névleges mennyiség;

b) a rendelet 2. mellékletében meghatározott névleges mennyiségre vonatkozó megengedett negatív eltérés mértékénél nagyobb negatív eltéréssel rendelkező termék csak olyan arányban fordulhat elő, hogy megfeleljen a rendelet 3. mellékletében előírt, a termékek statisztikai ellenőrzésének referenciamódszerére vonatkozó követelményeknek.

(2) A névleges mennyiség 2. melléklet szerinti megengedett negatív eltérése mértékének kétszeresénél nagyobb negatív eltérést tartalmazó előrecsomagolt terméken az EK-jelölés használata nem engedélyezett.

Előrecsomagolt termék jelölése

4. § (1) Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában folyékony terméket tartalmazó csomagoláson a termék névleges térfogatának tekintett térfogatot, egyéb terméket tartalmazó csomagoláson pedig a termék névleges tömegének tekintett tömeget kell feltüntetni a (2) bekezdésnek megfelelően.

(2) Az előrecsomagolt termék csomagolásán az egyéb jelölési előírások figyelembevételével jól láthatóan, tisztán olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a következő jelöléseket:

a) az előrecsomagolt termék kilogrammban, grammban, literben, centiliterben vagy milliliterben kifejezett névleges mennyisége, legalább a következő betűnagyságok alkalmazásával:

50 g-ig vagy ml-ig 2 mm,

51–200 g vagy ml között 3 mm,

201–1000 g vagy ml között 4 mm,

1000 g vagy ml fölött 6 mm;

b) a használt mértékegység külön jogszabályban meghatározott jele vagy a mértékegység megnevezése, amely az a) pontban meghatározott jelölést követi; külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén az előrecsomagolt termékek a) pontban előírt SI-mértékegységekben kifejezett névleges tömegének, névleges térfogatának feltüntetését a tartalom angolszász mértékegységben kifejezett, azonos értékének az SI mértékegységben kifejezett betűk és számok méreténél nem nagyobb betűkkel és számokkal történő feltüntetése kísérheti a következő átváltási tényezők alkalmazásával:

1 g = 0,0353 uncia (avoirdupois rendszerben),

1 kg = 2,205 font,

1 ml = 0,0352 fluid ounce,

1 l = 1,760 pint vagy 0,220 gallon;

c)³ a csomagoló vagy a csomagolást megrendelő vagy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamban letelepedett importőr azonosítását lehetővé tevő jelölés vagy felirat.

(3) Azokat az előrecsomagolt termékeket lehet megjelölni EK jelöléssel, amelyek megfelelnek e rendelet előírásainak. Nem alkalmazható olyan jelölés vagy jelzés, amely összetéveszthető az EK-jelöléssel.

Egyes termékek forgalomba hozatala

5. §⁴ (1)⁵ A 4. melléklet b) pontjában felsorolt termékek

a) a 4. melléklet a) pontjában meghatározott értéktartományon belül csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat a felsorolt névleges mennyiségekben csomagolták előre,

b) a 4. melléklet a) pontjában meghatározott értéktartományon kívül bármilyen névleges mennyiségben előrecsomagolt formában forgalomba hozhatók.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha kettő vagy több egyedileg előrecsomagolt termékből gyűjtőcsomagot állítanak össze, a 4. melléklet a) pontjában felsorolt névleges mennyiségek valamennyi egyedi előrecsomagolt termékre vonatkoznak.

(3) Ha az előrecsomagolt termék kettő vagy több olyan egyedi csomagból áll, amelyet nem kívánnak egyedileg értékesíteni, az előrecsomagolt termékre a 4. melléklet a) pontjában felsorolt névleges mennyiségek vonatkoznak.

(4) A 4. mellékletben meghatározott névleges mennyiségek értéksorait nem kell alkalmazni azokra a 4. mellékletben felsorolt előrecsomagolt termékekre, amelyeket az Európai Gazdasági Térség területén kívüli fogyasztásra, vámmentes üzletekben értékesítenek, és nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba.

Aeroszol-adagolók

6. § (1) Az aeroszol-adagolókon fel kell tüntetni a tartály teljes névleges térfogatát. Az erre vonatkozó adatot úgy kell megadni, hogy az ne legyen összetéveszthető az előrecsomagolt termék névleges térfogatával.

(2) Az aeroszol-adagolókra vonatkozó külön jogszabály szerinti aeroszol-adagolóban értékesített terméken nem kell feltüntetni a névleges tömeget.

Az előrecsomagolt termékek ellenőrzése

7. § (1) A csomagoló vagy az importőr felelős azért, hogy az előrecsomagolt termék csomagolása megfeleljen e rendelet követelményeinek.

(2) Az előrecsomagolt termék tényleges mennyiségének (tömegének vagy térfogatának) ellenőrzése a csomagoló vagy az importőr felelőssége. A mérést vagy az ellenőrzést megfelelő pontosságú, hiteles mérőeszközzel kell elvégezni.

(3) Az előrecsomagolt termékek metrológiai ellenőrzése a 8. § (1) bekezdésében és a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelően történik.

(4) Az ellenőrzés végrehajtható mintavételezéssel is.

(5) Ha a csomagolás tartalmának tényleges mennyiségét nem mérik, a csomagolónak úgy kell az ellenőrzést végrehajtania, hogy az biztosítsa az előrecsomagolt termék megfelelő mennyiségét.

(6)⁶ A csomagolónak az ellenőrző hatóság által elfogadott eljárások alkalmazásával gyártási ellenőrzéseket kell végrehajtania.

8. § (1)⁷ Az ellenőrző hatóság a 3. mellékletben meghatározott módszerrel végzi az eredmények kiértékelését a csomagoló, az importőr vagy az importőr képviselője telephelyén. Alkalmazható más módszer is, ha az kielégíti az 5. mellékletben foglalt összehasonlíthatósági feltételeket.

(2)⁸

(3) Az ellenőrző hatóság ellenőrzése során megtilthatja azon előrecsomagolt termékek forgalmazását, amelyek EK jelöléssel vannak ellátva, de nem felelnek meg a rájuk vonatkozó külön rendeletben foglaltaknak.

(4)⁹

Záró rendelkezések

9. § (1) A rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet 5. §-a és 4. melléklete 2009. április 11-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az előre csomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeiről és azok ellenőrzési módszereiről szóló 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM együttes rendelet.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az előre csomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeiről és azok ellenőrzési módszereiről szóló 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM együttes rendelet 1. § (1) bekezdése, 2. § (2)–(4) bekezdése, 3–9. §-a, 10. § (2) és (3) bekezdése, valamint 1/a számú mellékletének 3. és 5–10. pontja, 1/b–1/d számú melléklete és 2–7. számú melléklete.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet 21. melléklete II. fejezetének 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.1. Az X kategória azokra a mérlegekre vonatkozik, amelyek az egyes előrecsomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő kiszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. január 20-i 76/211/EGK tanácsi irányelv előrecsomagolt termékekre vonatkozó követelményeivel összhangban összeállított, előre csomagolt termékek ellenőrzésére szolgálnak.”

Az Európai Unió jogának való megfelelés

10. § A rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 76/211/EGK irányelve (1976. január 20.) az egyes előre csomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő kiszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,

b) a Bizottság 78/891/EGK irányelve (1978. szeptember 28.) az előre csomagolt árukról szóló 75/106/EGK és 76/211/EGK tanácsi irányelvek mellékleteiben előírt rendelkezéseknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2007/45/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

1. melléklet a 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendelethez

Az „e” jel

Az „e” jel méretarányai

Az ábrán megadott számok a kis „e” betű körüli kör átmérőjéhez viszonyított értékek.

2. melléklet a 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendelethez

Az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségének megengedett negatív eltérése

Névleges mennyiség (Q_n) grammban vagy milliliterben	Megengedett maximális negatív eltérés
Névleges mennyiség (Q_n) grammban vagy milliliterben	Q_n százalékában	g vagy ml
5–50 között	9	–
51–100 között	–	4,5
101–200 között	4,5	–
201–300 között	–	9
301–500 között	3	–
501–1000 között	–	15
1001–10 000 között	1,5	–

A táblázat használatakor végzett százalékszámítás eredményét egy tizedesre kell kerekíteni.

3. melléklet a 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendelethez

A termékek statisztikai ellenőrzésének referenciamódszerére vonatkozó követelmények

Ez a melléklet megállapítja az előrecsomagolt terméktételek statisztikai ellenőrzésének referenciamódszerére vonatkozó eljárásokat a rendelet 8. §-ában előírt követelményeknek való megfelelés céljából.

1. Az előrecsomagolt termékek tényleges mennyiségének mérésére vonatkozó előírások

A csomagolások tartalmának tényleges mennyisége mérhető mérleggel, térfogatmérő eszközzel, vagy a folyadékok esetében közvetett módszerrel az előrecsomagolt termék tömegének és sűrűségének a mérésével.

Az alkalmazott módszer típusától függetlenül a csomagolások tartalmának tényleges mennyiségének mérésekor elkövetett hiba nem haladhatja meg az előrecsomagolt termék névleges mennyiségéhez megállapított megengedett maximális eltérés mértékének az egyötöd részét.

A térfogategységben kifejezett mennyiség ellenőrzését 20 °C hőmérsékleten kell végezni vagy ahhoz a hőmérséklethez kell igazítani, függetlenül attól, hogy milyen hőmérsékleten végezték a csomagolást vagy az ellenőrzést. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni gyorsfagyasztott vagy fagyasztott termékek esetében, amelyek mennyiségét térfogategységében mérik.

A térfogategységekben kifejezett mennyiségű termékek esetében a mérésekre és ellenőrzésekre vonatkozó követelményeknek megfelelő egyik módszer az előrecsomagolt termék kiszerelése során egy, az arra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott típusú térfogatmérő használata, amelyet abban a jogszabályban, valamint ebben a rendeletben előírt feltételek alapján töltöttek meg.

2. Az előrecsomagolt termékek tételeinek ellenőrzésére vonatkozó előírások

Az előrecsomagolt termékek ellenőrzését mintavételi eljárással és két lépésben kell elvégezni:

– a mintában valamennyi előrecsomagolt termék tényleges mennyiségének az ellenőrzése,

– a mintában az előrecsomagolt termékek tényleges mennyisége átlagának az ellenőrzése.

Az előrecsomagolt termék tételeit elfogadhatónak kell tekinteni abban az esetben, ha mindkét ellenőrzés kielégíti az elfogadhatósággal szemben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Az ellenőrzések végrehajtásához két mintavételi terv áll rendelkezésre:

– a roncsolásmentes vizsgálat, amely nem jár a csomagolás felbontásával, vagy

– a roncsolásos vizsgálat, amely során a csomagolást kinyitják vagy roncsolják.

Roncsolásos vizsgálat csak abban az esetben alkalmazható, amikor a roncsolásmentes vizsgálat nem kivitelezhető.

2.1. Előrecsomagolt terméktételek

2.1.1. A tételt az ellenőrizendő ugyanolyan névleges mennyiségű, ugyanolyan típusú és ugyanabból a gyártási sorozatból származó, és ugyanazon a helyen csomagolt valamennyi előrecsomagolt termékből kell összeállítani. A tétel méretét a következőkben előírt termékszámra kell korlátozni.

2.1.2. Amikor az előrecsomagolt termékeket a csomagolósor végén ellenőrzik, minden egyes tételben a termékek számának meg kell felelnie a csomagolósor óránkénti maximális teljesítményének.

Egyéb esetekben a tétel mennyisége legfeljebb 10 000 db termék.

2.1.3. A 100-nál kevesebb előrecsomagolt terméket tartalmazó tétel esetében, ha roncsolásmentes vizsgálatot végeznek, a vizsgálat 100%-os legyen.

2.1.4. A 2.2. és 2.3. pontokban meghatározott ellenőrzések megkezdése előtt minden egyes tételből véletlenszerű válogatással úgy kell kiválasztani megfelelő számú előrecsomagolt terméket, hogy a nagyobb számú mintát igénylő ellenőrzés is végrehajtható legyen.

A második ellenőrzési sorozat végrehajtásához szükséges mintákat az első mintavételből kell kiválasztani, és jelöléssel kell ellátni.

A minták jelölésének a mérési műveletek megkezdése előtt be kell fejeződnie.

2.2. A csomagolás tartalmának tényleges mennyiségének ellenőrzése

Az elfogadható minimális mennyiség mértékét ki kell számítani a kérdéses mennyiségre vonatkozó megengedett maximális eltérésnek (2. melléklet) az előrecsomagolt termék névleges mennyiségéből történő kivonásával.

Azok az előrecsomagolt termékek, amelyek tartalmának tényleges mennyisége nem éri el az elfogadható minimális mennyiséget, hibásnak minősülnek.

2.2.1. Roncsolásmentes vizsgálat

A roncsolásmentes vizsgálatot a következő táblázatban bemutatott kétlépcsős mintavételi eljárásnak megfelelően kell végrehajtani.

2.2.1.1. A tétel minősítése az első lépcsőben:

Az első sorozatban ellenőrzött előrecsomagolt termékek számának a mintavételi tervben jelzetteknek megfelelően meg kell egyeznie az első mintavételhez kiválogatott termékek számával:

a) ha a hibás termékek száma kisebb vagy egyenlő, mint az első elfogadhatósági kritériumban előírt szám, a tételt ennek a vizsgálatnak a céljából elfogadhatónak kell tekinteni,

b) ha a hibás termékek száma nagyobb vagy egyenlő, mint az első elutasítási kritériumban előírt szám, a tételt el kell utasítani,

c) ha a hibás termékek száma az első elfogadhatósági kritérium és az első elutasítási kritérium közötti tartományba esik, egy második ellenőrzést kell végrehajtani, amelyben az egységek száma a mintavételi tervben van meghatározva.

2.2.1.2. A tétel minősítése a második lépcsőben:

Az első és második mintavételben talált hibás termékeket össze kell adni, és:

a) ha a hibás termékek összesített száma kisebb vagy egyenlő, mint a második elfogadhatósági kritériumban előírt szám, a tételt ennek a vizsgálatnak az eredménye céljából elfogadhatónak kell tekinteni,

b) ha a hibás termékek összesített száma nagyobb vagy egyenlő, mint a második elutasítási kritériumban előírt szám, a tételt el kell utasítani.

Tételnagyság	Sorozat	Kiveendő minta		Hibás minták száma
Tételnagyság	Sorozat	Mintaszám	Összes mintaszám	Elfogadási kritérium	Elutasítási kritérium
100–500	1.	30	30	1	3
	2.	30	60	4	5
501–3200	1.	50	50	2	5
	2.	50	100	6	7
3201 vagy több	1.	80	80	3	7
	2.	80	160	8	9

2.2.2. Roncsolásos vizsgálat

A roncsolásos vizsgálatot a következő táblázatban bemutatott egylépcsős mintavételi eljárásnak megfelelően és csak 100 db-os vagy annál nagyobb mennyiségű tételen kell elvégezni. Az ellenőrzött minták száma 20 legyen.

A tétel minősítése:

a) ha a hibás termékek száma kisebb vagy egyenlő, mint az elfogadhatósági kritériumban előírt szám, a tételt elfogadhatónak kell tekinteni,

b) ha a hibás termékek száma nagyobb vagy egyenlő, mint az elutasítási kritériumban előírt szám, a tételt el kell utasítani.

Tételnagyság	Kiveendő minta	Hibás minták száma
Tételnagyság	Kiveendő minta	Elfogadási kritérium	Elutasítási kritérium
Bármekkora, de 100-nál nagyobb szám	20	1	2

2.3. A tételt alkotó előrecsomagolt termékek tényleges mennyisége átlagának ellenőrzése

2.3.1. Előrecsomagolt termék tétele abban az esetben tekinthető elfogadhatónak, ha a mintában az „n” számú termékek tényleges x_i tartalmának számtani középértéke

nagyobb, mint a

képlettel kiszámított érték.

Ahol a képletben:

Q_n= az előrecsomagolt termék névleges mennyisége,

n = az ellenőrzéshez kiválasztott minták száma,

s = a mérési adatok korrigált tapasztalati szórás értéke,

t_1–a = a Student-féle eloszlás n–1 szabadságfokú 0,995 értékű megbízhatósági szintje (azaz a tévedési valószínűség a=0,005)

2.3.2. Ha x_i az n számú mintát tartalmazó tétel „i” számú mintájának a tényleges mért mennyisége, akkor:

2.3.2.1. a minták számtani középértéke a következő képlettel számítható:

2.3.2.2. és a mérési adatok korrigált tapasztalati szórás s értéke a következő képlettel számítható:

– a mért értékek négyzetének összege:

– a mért értékek összegének négyzete:

majd

– a javított összeg:

– a becsült eltérés:

és a korrigált tapasztalati szórás értéke:

2.3.3. Az előrecsomagolt termék tételének elfogadási vagy elutasítási kritériumai a termék tényleges mennyisége átlagának ellenőrzése alapján.

2.3.3.1. Roncsolásmentes vizsgálat kritériumai:

Tételnagyság	Kiveendő minta	Kritériumszint
Tételnagyság	Kiveendő minta	Elfogadás	Elutasítás
100–500 (a határértékekkel együtt)	30	_ x ≥ Q_n – 0,503s	_ x < Q_n – 0,503s
>500	50	_ x ≥ Q_n – 0,379s	_ x < Q_n – 0,379s

2.3.3.2. Roncsolásos vizsgálat kritériumai:

Tételnagyság	Kiveendő minta	Kritériumszint
		Elfogadás	Elutasítás
Bármekkora 100-nál nagyobb szám	20	_ x ≥ Q_n – 0,640s	_ x < Q_n – 0,640s

4. melléklet a 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendelethez¹⁰

Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségeinek értéksora

a) Térfogat szerint értékesített termékek

Borok	100 ml és 1500 ml között csak a következő nyolc névleges mennyiség ml-ben: 100 – 187 – 250 – 375 – 500 – 750 – 1000 – 1500
Sárga borok	100 ml és 1500 ml között csak a következő névleges mennyiség ml-ben: 620
Pezsgőborok	125 ml és 1500 ml között csak a következő öt névleges mennyiség ml-ben: 125 – 200 – 375 – 750 – 1500
Likőrborok	100 ml és 1500 ml között csak a következő hét névleges mennyiség ml-ben: 100 – 200 – 375 – 500 – 750 – 1000 – 1500
Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve	100 ml és 1500 ml között csak a következő hét névleges mennyiség ml-ben: 100 – 200 – 375 – 500 – 750 – 1000 – 1500
Különleges minőségű és muzeális borok	100 ml és 1500 ml között csak a következő névleges mennyiség ml-ben: 700
Szeszes italok	100 ml és 2000 ml között csak a következő kilenc névleges mennyiség ml-ben: 100 – 200 – 350 – 500 – 700 – 1000 – 1500 – 1750 – 2000

b) Termékmeghatározások

Borok	A borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. mellékletének 1., 15. és 16. pontjában meghatározott borok^[1] (közös vámtarifaszám (KN-kód: ex 2204)
Sárga borok	A 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. mellékletének 1., 15. és 16. pontjában meghatározott borok (KN-kód: ex 2204) eredetmegjelöléssel: az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. április 29-i 753/2002/EK bizottsági rendelet^[2] I. mellékletének 3. pontjában meghatározott palackozott „Côtes du Jura”, „Arbois”, „L’Etoile” és „Château-Chalon”
Pezsgőborok	A 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. mellékletének 4., 5., 6., 7., 8. és 9. pontjában meghatározott borok (KN-kód: 2204 10)
Likőrborok	A 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. mellékletének 3. pontjában meghatározott borok (KN-kód: 2204 21–2204 29)
Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve	Az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendelet^[3] 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ízesített borok (KN-kód: 2205)
Különleges minőségű és muzeális borok	Az 1993. előtt Magyarországon gyártott és palackozott különleges minőségű és muzeális borok
Szeszes italok	A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőknek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelet^[4] 2. cikke (1) és 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott szeszes italok (KN-kód: 2208)

^[1] HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

^[2] HL L 118., 2002.5.4., 1. o. A legutóbb a 382/2007/EK rendelettel (HL L 95., 2007.4.5., 12. o.) módosított rendelet.

^[3] HL L 149., 1991.6.14., 1. o. A legutóbb 2005-ös csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

^[4] HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

5. melléklet a 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendelethez

A statisztikai mintavételi ellenőrzés

A tényleges nettó mennyiség ellenőrzése során a 3. melléklet szerinti vizsgálati eljárásokat kell alkalmazni. Ezek az eljárások referenciamódszernek tekintendők, és nem zárják ki az olyan mintavételi tervek alkalmazását, amelyek hatékonysága összehasonlítható a referenciamódszerrel.

Összehasonlíthatóság feltételei:

a) Az egyedi darab ellenőrzésének mintavételéhez:

Az alkalmazott és a referenciamódszer jelleggörbéin a 0,10 átvételi valószínűséghez tartozó megfelelő abszcissza értékek közötti eltérésnek 15%-nál kisebnek kell lennie.

b) az átlag ellenőrzésének mintavételéhez:

A korrigált tapasztalati szórást alkalmazó eljárás esetén az alkalmazott és a referenciamódszer jelleggörbéin a 0,10 átvételi valószínűséghez tartozó abszcissza értékek közötti eltérésnek 0,05-nél kisebbnek kell lennie. Az abszcissza értéket a

Q_n – m

képlettel kell kiszámítani. Ahol

Q_n= az előrecsomagolt termék névleges mennyisége

m = az adott terméktétel számtani középértéke

s = a mérési adatok korrigált tapasztalati szórás értéke

A 2. § a) pont aa) alpontja a 2/2009. (I. 23.) NFGM–FVM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

A 2. § f) pontja a 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 62. §-a, a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 20. §-a szerint módosított szöveg.

A 4. § (2) bekezdés c) pontja a 2/2009. (I. 23.) NFGM–FVM együttes rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴

Az 5. § a 9. § (2) bekezdése alapján 2009. április 11-én lépett hatályba.

⁵

Az 5. § (1) bekezdését a 2/2009. (I. 23.) NFGM–FVM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶

A 7. § (6) bekezdése az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

A 8. § (1) bekezdése az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

A 8. § (2) bekezdését az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 21. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁹

A 8. § (4) bekezdését az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 21. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A 4. számú mellékletet újonnan a 2/2009. (I. 23.) NFGM–FVM együttes rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek