• Tartalom

13/2008. (HÉ 52.) KHEM utasítás

13/2008. (HÉ 52.) KHEM utasítás

a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról1

2009.05.30.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Sztv. vhr.) rendelkezéseire figyelemmel a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról a következők szerint rendelkezem:

Az utasítás hatálya

1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: KHEM vagy minisztérium) Igazgatás-költségvetésének tervezésére, teljesítésére, gazdálkodására és beszámolására.

Az előirányzatok tervezésének feladatai

2. § A KHEM Igazgatás bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése, a költségvetési irányelvek szerinti összeállítása, az egyes jogcímek közötti felosztási javaslat előkészítése, a célok és támogatások összhangjának megteremtése a Költségvetési Főosztály feladata, amelynek keretében:

a) a költségvetési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban elkészíti a KHEM Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát,

b) a költségvetési törvény alapján elkészíti a kincstári költségvetést és az elemi költségvetést, amely magában foglalja

– a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozását és javaslattételt a szakmai főosztályokkal egyeztetve,

– az előirányzat-felhasználási terv kidolgozását,

– a személyi juttatások kidolgozását – az engedélyezett létszámkeret alapján – a Humánigazgatási Főosztály bevonásával,

– a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó szöveges indokolás elkészítését, a vonatkozó számításokat,

– a költségvetési alapokmány elkészítését.

A költségvetési alapokmányt, valamint az elemi költségvetést felügyeleti hatáskörben a Költségvetési Főosztály által elkészített és ellenőrzött dokumentációk alapján – a miniszter által átadott jogkörben – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár hagyja jóvá.

Költségvetési előirányzatok felosztása, módosítása

3. §

1. A KHEM – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – költségvetési törvényben megállapított előirányzatainak részletes, felhasználási célok szerinti felosztását a Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyetértésével a miniszter hagyja jóvá.

2. Költségvetési Főosztály vezetőjének kezdeményezésére

– a KHEM jóváhagyott előirányzatain belül az eredetileg felosztásra nem került tartalék, vagy a megtakarított kiadási előirányzatnak az év közbeni felhasználásából eredő átcsoportosításokat,

– az elemi költségvetésben jóváhagyott összegekhez képest, a törvényi kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást az Áht. 24. §-a (3) bekezdésében foglaltak szerint, valamint

– a jóváhagyott előirányzatokon felüli – a tényleges többletnek megfelelő összegű – az Áht. 93. §-ának (2) bekezdésében, valamint az Ámr. 48. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével történő előirányzat-módosításokat

saját előirányzat-módosítási hatáskörében a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár hagyja jóvá.

3. A KHEM Igazgatás átvett pénzeszközök felhasználásával, valamint előző évben vállalt kötelezettségek teljesítésével összefüggő kiadásainak teljesítését és előirányzat-módosítását – az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát és jóváhagyását megelőzően – a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, a Költségvetési Főosztály vezetője, vagy a Költségvetési Főosztály vezetője által írásban kijelölt személy hagyja jóvá.

4. A KHEM Igazgatás felülvizsgált és jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználásából adódó intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat a Költségvetési Főosztály vezetője, vagy a Költségvetési Főosztály vezetője által írásban kijelölt személy engedélyezi.

5. A KHEM Igazgatás költségvetését érintő, a Magyar Államkincstárnak bejelentett előirányzat-módosításokról – hatáskörönkénti bontásban – az analitikus nyilvántartás vezetését a KHEM Költségvetési Főosztályának Igazgatási Osztálya végzi.

Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés

4. §

1. Kötelezettségvállalás

1.1. Kötelezettségvállalás minden olyan intézkedés, amely a minisztérium feladatainak ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében, a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár.

Kötelezettségvállalási dokumentumnak minősülnek különösen az alábbiak:

1.1.1. köztisztviselői kinevezési okmány, munkaszerződés,
1.1.2. megbízási szerződés,
1.1.3. egyéb szerződés (megállapodás),
1.1.4. visszaigazolt megrendelés,
1.1.5. ideiglenes külföldi utazási engedély,
1.1.6. belföldi kiküldetés elrendelése,
1.1.7. pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma,
1.1.8. kormányhatározat alapján átcsoportosított és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belül tett intézkedés dokumentuma,
1.1.9. az előzetes kötelezettségvállalás dokumentuma: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (továbbiakban: Kbt.) foglaltak szerint a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) – amennyiben azok nem kerülnek visszavonásra,
1.1.10. egyéb [az Ámr. 66. § (10) bekezdésében foglaltak].
1.2. A minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat-
és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben és a költségvetési alapokmányban foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel – az 1.3 pontban foglaltak kivételével – kizárólag a 2. pont szerinti költségvetési ellenjegyzést követően és írásban lehet. [Ámr. 134. § (1) bekezdés].
1.3. Gazdasági eseményenként a bruttó – általános forgalmi adót tartalmazó – 50 000 forintot el nem érő kifizetések esetén írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges [Ámr. 134. § (3) bekezdés]. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla alapján kell nyilvántartásba venni, az 1.14. pont szerint.
1.4. A KHEM-ben kötelezettségvállalásra jogosult:
1.4.1. átfogó jogkörrel
– a miniszter – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár véleményének kikérésével – értékhatár nélkül,
1.4.2.2 ügyrendileg hozzátartozóan
– az államtitkár, a kabinetfőnök, a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyetértésével – nettó 40 millió forint értékhatárig,
– a főosztályvezető, a főosztályvezetői juttatásra jogosult vezető – a kabinetfőnök, illetve a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár és a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyetértésével – nettó 25 millió forint értékhatárig,
– a főosztályvezető, a főosztályvezetői juttatásra jogosult vezető – a kabinetfőnök, illetve a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár egyetértésével – nettó 5 millió forint értékhatárig.
1.4.3. Az értékhatár-kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik, és nem tartalmazza az általános forgalmi adót, ugyanakkor az összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben az adott szervezeti egység, a szakmai kezelő főosztály részére jóváhagyott előirányzatot.
1.5. A KHEM Igazgatás terhére kötendő szerződésnek, az Igazgatás terhére történő megrendelésnek tartalmaznia kell:
a) a szakmai, műszaki teljesítés határidejét, amelyet az Ámr. 57/A. §-ának (1) bekezdése értelmében tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át,
b) a kifizetendő összeget,
c) az összeg kifizetésének időpontját,
d) kötelezettségvállalás azonosítóját,
e) részteljesítés esetén a fizetési ütemtervet.
1.6. A kötelezettségvállaló felel a Kbt.-ben, a kapcsolódó jogszabályokban, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasításban foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, öszszegéért.
1.7. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalások szerinti fizetési kötelezettség és az előirányzat-felhasználási terv összhangjának biztosításáról a költségvetési ellenjegyző köteles gondoskodni.
1.8. A kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát, (előkészítés, véleményezés, aláírás, szakmaiteljesítés-igazolás, szerződés nyilvántartás stb.) továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasítás tartalmazza.
1.9. Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, a szakmai kezelő főosztály részére jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható.
1.10. Éven túli fizetési kötelezettség vállalható egyrészt a tárgyévi előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-ig megtörténik, másrészt a következő évek előirányzata terhére az Áht. 12/A. §-ában, a 47. §-ában, valamint a 49. §–ának r) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel, az Ámr. 134. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. Éven túli kötelezettségvállalást a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető, valamint a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet.
1.11. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére – ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb a vállalt kötelezettségnél – újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalható [Ámr. 134. § (6) bekezdés].
1.12. A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát – szerződések esetében a szerződésnek a minisztériumot illető eredeti példányát a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasításban foglaltaknak megfelelően – nyilvántartásba vételre a Költségvetési Főosztály részére meg kell küldeni.
1.13. A Költségvetési Főosztály Igazgatási Osztályának vezetője integrált rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetéséről. Az analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szervezeti egységenként, a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az előirányzat összegét, a kötelezettségvállalások halmozott összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetőleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát, a kötelezettségvállalás azonosítóját, jogcímét, forint összegét, bejegyzésének dátumát, a fizetési kötelezettség várható időpontját, a kötelezettség teljesítésének időpontját.
1.14. A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását negyedévente egyeztetni kell a főkönyvi nyilvántartással. Az egyeztetésért, amelyért felelős személyeket név szerint, valamint a dokumentálásának módját a Költségvetési Főosztály Igazgatási Osztályának vezetője jelöli ki, és az előzőekben foglaltakat (felelősség, dokumentálás módja) az érintettek munkaköri leírása tartalmazza.
2. Ellenjegyzés
A kötelezettségvállalások költségvetési ellenjegyzését a Költségvetési Főosztály végzi.
2.1. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a Költségvetési Főosztály vezetője, vagy a Költségvetési Főosztály vezetője által – az Ámr. 134. §-ának (8) bekezdésére, 138. §-ának (1) és (3) bekezdéseire figyelemmel – írásban kijelölt személy jogosult. Írásbeli ellenjegyzés nélkül – az 1.3. pontban foglalt kivétellel – a KHEM Igazgatás költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető.
2.2. Az éves költségvetési előirányzatok jelen utasítás 3. §-ának 1. pontjában foglalt jogcímenkénti, illetve felhasználási célok szerinti felosztásának jóváhagyását megelőzően a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyedi engedélyével jegyezhető ellen kötelezettségvállalás.
2.3. Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet,
b) előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,
c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat
2.4. Az ellenjegyző a 2.3 pont szerinti feladatai ellátásához szükség esetén – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár külön engedélyével – szakértőt vehet igénybe. [Ámr. 134. § (10) bekezdés]
2.5. A Költségvetési Főosztály köteles gondoskodni a dologi, felhalmozási kiadásokat, valamint az államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő kötelezettségvállalások Magyar Államkincstárhoz történő bejelentéséről – a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül az Ámr. 14. számú mellékletében meghatározott formában – ha annak egyedi összege eléri a bruttó, általános forgalmi adót is tartalmazó – 25 millió forintot. A kötelezettségvállalás változásait az Ámr. 15. számú, valamint a 15/a. számú mellékletében meghatározott formában kell bejelenteni, legkésőbb a kifizetést megelőző 10. napig [Ámr. 162. § (1)–(3) bekezdés]. A kötelezettségvállalások Magyar Államkincstárhoz történő bejelentésével kapcsolatos feladatokat, a feladatok teljesítésének határidejét a kijelölt felelősök munkaköri leírásai tartalmazzák.
2.6. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a 2.3. pontban előírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét, valamint a gazdasági, és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárt. [Ámr. 134. § (11) bekezdés]
3. Eltérés az általános előírástól
3.1. A kötelezettségvállalás és ellenjegyzés eljárási rendje az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan esetben, ahol külön belső szabályozás jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Különös eljárási szabályokat tartalmaz:
– az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló,
– a minisztérium reprezentációs kiadásaira, valamint a protokollhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásaira vonatkozó,
– a fordítási feladatok ellátásáról szóló,
– a tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló
belső szabályozás.
3.2. A KHEM létszámának és a rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a Humánigazgatási Főosztály közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja.
3.3. Az egyes szervezeti egységeknél a KHEM éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés, valamint a többletfeladatok díjazásaként adható céljuttatásokról szóló megállapodások megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, és a Humánigazgatási Főosztály előterjesztése alapján – a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár és a kabinetfőnök egyetértésével – a Költségvetési Főosztály ellenjegyzését követően, a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár engedélyezi, céljuttatások esetén a miniszter hagyja jóvá. A szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok szerződését és a megbízási szerződéseket a Humánigazgatási Főosztály vezetője írja alá.
3.4. A miniszter, valamint az államtitkár közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységeknél a vezető közvetlen kezdeményezése alapján – a Költségvetési Főosztály ellenjegyzését követően – engedélyezhető a személyi juttatás terhére szerződés megkötése. A Költségvetési Főosztály a megbízási szerződés egy másolati példányát megküldi a Humánigazgatási Főosztály részére.
3.5. A szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének rendjét külön miniszteri utasítás tartalmazza. A szellemi tevékenység végzésére kifizetés jogcímen megtervezett előirányzat kizárólag a személyi juttatások előirányzata terhére növelhető. [Ámr. 51. § (8) bekezdés]
3.6. Kiadást igénylő belföldi rendezvényekre (konferencia, szeminárium, képzés) jelentkezni csak az e célra előirányzattal rendelkező Humánigazgatási Főosztály vezetőjének írásos állásfoglalása és kötelezettségvállalása után lehetséges.
3.7. A belföldi kiküldetést – az utazás módját is figyelembe véve – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető vagy helyettese, mint kiküldő rendeli el. A kiküldetést elrendelő egyidejűleg a kiküldetési költség kötelezettségvállalója is.
3.8. A kiküldött munkáltatói jogokat gyakorló vezetője engedélyezi a saját személygépkocsi igénybevételét, hivatalos külföldi és belföldi út esetén, abban az esetben, ha a személygépkocsi érvényes casco biztosítással rendelkezik. Ezzel egyidejűleg az 1. számú melléklet szerinti „NYILATKOZAT”-ot kell kitölteni és aláírni, valamint a gépkocsira és az útra vonatkozó adatokat megadni. Saját személygépkocsi igénybevételét utólagosan nem lehet engedélyezni.
3.9. Saját személygépkocsi hivatalos célra csak abban az esetben vehető igénybe, ha a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (továbbiakban: KSZF) hivatali gépkocsit nem tud biztosítani.
3.10. Belföldi kiküldetés esetén az 1. számú melléklet kitöltését és a kiküldött általi aláírását követően a Költségvetési Főosztály Igazgatási Osztálya végzi el az üzemanyagköltség kiszámítását. A költségtérítés folyósítása – a kiküldetéssel járó egyéb költségekkel együtt – a kiküldött egyéni számlájára átutalással történik.
Teljesítés, érvényesítés, utalványozás
5. § 1. Teljesítésigazolás
A teljesítésigazolás folyamatát, részletes eljárási rendjét, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat, a minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasítás tartalmazza.
2. Érvényesítés, ellenjegyzés (ellenőrzés), utalványozás
A teljesítés igazolását követően, a pénzügyi teljesítés előtt, a Költségvetési Főosztály, valamint az Igazgatási Osztály írásban kijelölt munkatársainak a kifizetendő számlát a 2.1–2.3. pontok szerint érvényesítenie, ellenjegyeznie (ellenőrizni), utalványoznia kell.
2.1. Érvényesítés [Ámr. 135. §]
2.1.1. A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a szerződés szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy a benyújtott számla alakilag és tartalmilag az előírt követelményeknek megfelel-e.
2.1.2. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot és a kötelezettségvállalás azonosítóját.
2.1.3. Az érvényesítés átutalás esetében a Forrás SQL integrált rendszer által előállított ún. „Kiadási utalványrendelet”-en, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik.
2.1.4. A KHEM Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a Költségvetési Főosztály vezetője által írásban meghatalmazott pénzügyi-számviteli képesítésű személyek jogosultak.
2.2. Ellenjegyzés (ellenőrzés) [Ámr. 137. §]
2.2.1. Az utalvány ellenjegyzője köteles ellenőrizni a 2.1. pont szerinti érvényesítés szabályszerűségét és meg kell győződnie arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása megtörtént-e.
2.2.2. Az utalvány ellenjegyzését (ellenőrzését) végző, ha hiányosságot tapasztal, köteles az okmányokat visszaadni az érvényesítőnek.
2.2.3. Az utalvány ellenjegyzésére jogosult személyeket a Költségvetési Főosztály vezetője írásban jelöli ki.
2.3. Utalványozás [Ámr. 136. §]
2.3.1. Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalvány ellenjegyzése (ellenőrzése) után kerülhet sor.
2.3.2. Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, átutalással postai utalvány alapján – befolyó bevétel beszedését.
2.3.3. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a Forrás SQL integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e.
2.3.4. Utalványozásra a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár által írásban meghatalmazott személyek jogosultak.
2.4. Összeférhetetlenség
Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.
2.4.1. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az utalványt ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet.
2.4.2. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult, valamint a szakmai teljesítést igazoló személlyel.
2.4.3. Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, ellenjegyzési, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja] vagy a maga javára látná el. [Ámr. 138. § (3) bekezdés]
Számviteli feladatok

6. §

1. Nyilvántartás, számbavétel, adatszolgáltatás

1.1. A számvitel feladata az utalványozott és pénzforgalmilag teljesített gazdasági események bizonylatainak jogszabályokban, belső szabályzatban előírt gazdálkodási, illetve számviteli rend szerinti nyilvántartása.

1.2. A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (azaz a könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – a számviteli törvényben, illetve a vonatkozó kormányrendeletekben előírtak, továbbá a KHEM számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint – ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető.

1.3. Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint, a számvitelen rendezetten – bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban – az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók.

1.4. A KHEM Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról a féléves és éves beszámolót, valamint a negyedéves mérlegjelentéseket a Költségvetési Főosztály készíti el.

1.5. Az Igazgatás éves költségvetési beszámolóját a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy, a további adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének alapjául szolgáló dokumentumokat a Költségvetési Főosztály vezetője írja alá. [Ámr. 146-149/A. §]

2. Hatáskörök

2.1. A számviteli politikát [Sztv. 14. §], ennek keretében az eszközök és források értékelési szabályzatát, a leltározási szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot, valamint a számlarendet és a bizonylati szabályzatot [Sztv. 161. §] a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár hagyja jóvá.

2.2. A számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a kis összegű (az értékhatár 2008. december 31-ig 100 000 forint) követelések hitelezési veszteségként történő leírását [Sztv. vhr. 34. § (10) bekezdés] a Költségvetési Főosztály vezetője engedélyezi.

2.3. Az értékhelyesbítéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását a Költségvetési Főosztály vezetőjének javaslatára a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár engedélyezi.

2.4. A bankszámlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.

2.5. Az Igazgatás eseti bevételével összefüggő tényleges költségek és a térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza. [Ámr. 57. § (14) bekezdés]

Záró rendelkezések

7. §

1. Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az Áht., az Sztv., az Ámr., az Sztv. vhr., az egyéb jogszabályok, továbbá a KHEM Szervezeti és Működési Szabályzata és az egyéb vonatkozó miniszteri utasítások és belső szabályzatok előírásait kell alkalmazni.

2. Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 16/2008. (III. 26.) GKM utasítás.

1. számú melléklet a 13/2008. (HÉ 52.) KHEM utasításhoz

Saját személygépkocsi költségelszámolása
Saját személygépkocsi költségelszámolása

Kiküldetési rendelvény száma: …………………

Gépkocsi típusa: ………………………………… Üzemanyagnorma (l/100 km): …………

Forgalmi rendszáma: …………………………… Gépkocsi lökettérfogata: ………… cm3

Casco-kötvény száma: …………………………

Gépkocsivezető neve: …………………………………………………………………………

Dátum

Honnan

Hová

Megtett út (km)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen: …………… (km)

A fenti adatok hitelességéért vállalom a felelősséget!
Budapest, 200… ……………………… hó ……. nap

………………………………
kiküldött

 

Elszámolás:

 

Felhasználható üzemanyag:

…………………………………………… liter

Üzemanyag-felhasználás:

…………………………………………… liter

Üzemanyag fajta- és egységára: – benzin:

…………………………………………… Ft/liter

 

– gázolaj:

…………………………………………… Ft/liter

Üzemanyag-felhasználás költsége:

…………………………………………… Ft

Karbantartási + felújítási átalány:

…………………………………………… Ft/km

Összesen:

…………………………………………… Ft

Kifizethető költségtérítés:

…………………………………………… Ft

 

Budapest, 200… …………………… hó …… nap

…………………………………

1

Az utasítást a 13/2010. (III. 12.) KHEM utasítás 14. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. március 16. napjával.

2

A 4. § 1.4.2. alpontja a 34/2009. (V. 29.) KHEM utasítás 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 13. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 30. napját követően indított szerződéskötési eljárásokra kell alkalmazni.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére