13/2008. (HÉ 47.) MeHVM utasítás
a Miniszterelnöki Hivatal egyes polgári jogi szerződéseiről1
2010.03.27.
Ezen utasítás célja, hogy szabályozza a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladatainak ellátásához szükséges, jelen utasítás hatálya alá tartozó polgári jogi szerződések megkötésének rendjét.2
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.1.3 Az utasítás hatálya – az 1.2 pontban írt kivétellel – kiterjed a Hivatal szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörével összefüggő – a nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerint a közbeszerzési eljárások lefolytatása alól mentes – beszerzésekre és azok eredményeként létrejött polgári jogi szerződések megkötésének rendjére, valamint a szerződések nyilvántartására. 1.2. Az utasítás hatálya nem terjed ki
–4 a Hivatal támogatási szerződéseire;
– az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésekre;
–5 a közbeszerzési eljárások lebonyolításáról, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjéről szóló MeHVM utasítás hatálya alá tartozó beszerzésekre, és azok eredményeként létrejött szerződésekre.
1.3.6 Az utasítás rendelkezéseit a közbeszerzési eljárások lebonyolításáról, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjéről, a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal honlapján történő közzététel, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló MeHVM utasításokkal összhangban kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2.1. Ezen utasítás alkalmazásában
2.1.1. Alapfeladat: a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott feladat.
2.1.4. Előkészítésért felelős szervezeti egység: a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály, Jogi Képviseleti Osztálya.
2.1.5. Kapcsolattartó: a szervezeti egység részéről eljáró szakmai felelős, illetve az egyszerű közbeszerzési eljárások lefolytatása esetén a szervezeti egység részéről az eljárásban közreműködő személy.
2.1.7. Kezdeményező: a Hivatal szervezeti egységének kötelezettségvállalásra jogosult vezetője.
2.1.8. Megrendelés: jelen utasítás hatálya alá tartozó beszerzésére irányuló egyoldalú kötelezettségvállalás.
2.1.9. Pénzügyi fedezetet kezelő főosztály: a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást kezelő, és annak rendelkezésre állását igazoló szervezeti egység; a fejezeti forrásból történő finanszírozás esetén a Költségvetési Főosztály, a Hivatal működési költségei terhére történő finanszírozás esetén a Pénzügyi és Számviteli Főosztály.
2.1.10. Pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály: az a főosztály, amely a kifizetést, átutalást teljesíti.
2.1.11. Szerzői jogi alkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ában meghatározott alkotás. 2.1.12. Szolgáltató: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodószervezetek, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálya alá tartozó, valamint egyéb jogszabályok alapján működő azon jogi és nem jogi személyek, továbbá az olyan természetes személyek, akik az általuk teljesített szolgáltatásaikkal kapcsolatban számla adására kötelezettek. A szerződéskötés szempontjából az egyéni vállalkozóval azonosnak kell tekinteni azt a személyt is, aki mint magánszemély az APEH-nél a költségelszámolásra bejelentkezett és ezért adószámmal rendelkezik. 2.1.13. Természetes személy: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. évi törvény hatálya alá tartozó magánszemély.
II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3. A szerződések megkötésének általános szabályai
3.1. Az utasítás hatálya alá tartozó beszerzések körében kötelezettséget vállalni csak az adott szerződéstípusra előírt előzetes pénzügyi fedezetigazolás vagy ellenjegyzés, illetve jogi ellenjegyzést követően, írásban lehet.
3.2. A Hivatal alapfeladatait a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint illetékes szervezeti egysége útján látja el. Tilos közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkaviszonyt leplező szerződést kötni.
3.3. A Hivatal szervezeti egységénél foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személlyel csak a miniszter előzetes engedélyével köthető szerződés a másik szervezeti egységnél jelentkező, a Hivatal alapfeladatának nem minősülő tevékenység ellátására.
3.4. A szerződések előkészítését az előkészítésért felelős szervezeti egység végzi.
3.5. Olyan szolgáltatások igénybevételére, amelyek tárgyában a Hivatal keretszerződést kötött, a szervezeti egységek a keretszerződés szerinti szolgáltatást nyújtóval kötelesek szerződést kötni. A kezdeményezőnek a megkötött keretszerződést, az annak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, továbbá formanyomtatványokat, az eljárási rendet, az ügyintéző nevét és elérhetőségét legkésőbb az aláírt keretszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni az előkészítésért felelős szervezeti egységnek, amely gondoskodik annak az intranet hálózaton történő közzétételéről.
3.6. Biztonsági ellenőrzés szükségessége esetén szerződés csak azzal köthető, aki a meghatározott típusú kérdőívet kitöltve a Személyügyi, Jogi, Képviseleti és Biztonsági Főosztály Biztonsági Osztálynak (a továbbiakban: Biztonsági Osztály) leadta és erről az előkészítésért felelős szervezeti egység a Biztonsági Osztálytól az értesítést megkapta.
4. A szerződési igény, illetve a szerződés előkészítésével kapcsolatos általános feladatok
4.1.9 A kezdeményező a szerződéskötés kezdeményezése előtt az intranet hálózaton közzétett adatok (közbeszerzési terv, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések listája, folyamatban lévő közbeszerzési eljárások) alapján, valamint a VIII. fejezet szerinti szerződés-nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) segítségével köteles ellenőrizni, hogy a Hivatal egészét tekintve korábbi szerződéskötés, előzetesen jelzett és nyilvántartásba vett szerződéskötési igény vagy folyamatban lévő közbeszerzési eljárás alapján a beszerzés értéke a jogszabályban meghatározott valamely közbeszerzési értékhatárt eléri-e. A beszerzés értékének meghatározása során a Kbt. 40. §-a alapján egybeszámítani rendelt szerződések együttes értékét kell figyelembe venni. 4.2. A szerződéskötés előkészítése során a kezdeményezőnek – a cégkivonat, egyéni vállalkozói igazolvány, önéletrajz, képesítési vagy más okirat stb. alapján – meg kell vizsgálnia, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltató vagy természetes személy jogosult-e a szerződés tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására.
5. A szerződés kezdeményezése
5.1.10 Szerződéskötést az igazgatási szakállamtitkárnál kell kezdeményezni. A szerződéskötési igényt a kötelezettségvállalónak úgy kell előterjeszteni, hogy a jelen utasításban meghatározott kezdeményező iratok a szerződés tervezett aláírása előtt legalább 20 munkanappal az igazgatási szakállamtitkárhoz megérkezzenek.
5.2.11 Különösen indokolt esetben, ha az iratoknak az 5.1. pontban meghatározott határidőn belüli előterjesztésére a kötelezettségvallónak fel nem róható okból nem került sor, azonban a szerződés soron kívüli elkészítése szakmailag indokolt, az igazgatási szakállamtitkár a határidőt – a kötelezettségvállaló megfelelően indokolt kezdeményezése alapján – legfeljebb 5 munkanapra lerövidítheti.
5.3.12 A szerződés létrehozását a kezdeményező az 1. sz. melléklet szerinti, teljeskörűen kitöltött és aláírt formanyomtatványon (a továbbiakban: formanyomtatvány) kezdeményezi. 5.4. A formanyomtatványokhoz – a 2.1.11. pont szerinti szerzői jogi alkotások felhasználására irányuló szerződések megkötésére irányuló kezdeményezések kivételével – minden esetben csatolni kell a kötelezettségvállaló által hiánytalanul kitöltött és aláírt 3. sz. melléklet szerinti adatlapot.
5.5. A formanyomtatványon – ha a terjedelme miatt célszerű, külön mellékletben – az ellátandó ügyet, feladatot részletesen, a konkrét tevékenységek felsorolásával és megjelölésével, a teljesítést ellenőrizhető módon kell meghatározni.
5.6. A kezdeményező köteles vizsgálni, hogy a kezdeményezni kívánt szerződés teljesítése során külföldi vagy kettős állampolgár foglalkoztatása szükségessé válhat-e. Ilyen esetben a formanyomtatványon jelölni kell a munkavállalási engedély számát, az engedély beszerzésének szükségességét, vagy az engedély nélküli foglalkoztatást lehetővé tevő körülményt. A külföldiek foglalkoztatására vonatkozón az előkészítésért felelős szervezeti egység Tájékoztatót tesz közzé a Hivatal intranet hálózatán.
5.7. A kapcsolattartó, annak hiányában a kezdeményező kötelezettsége és felelőssége jelen utasítás szerinti formanyomtatványok, adatlapok és mellékletek hiánytalan kitöltése, dokumentumok hiánytalan csatolása.
6. Vagyonnyilatkozat-tétel
6.1. Vagyonnyilatkozat tételre köteles a szerződő fél vagy annak közreműködője, amennyiben a szerződésben meghatározott feladat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső feladatok ellátására irányul. 6.2. Amennyiben a szerződő fél vagy közreműködő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt megtagadja, vele szerződés ilyen tárgyban nem köthető. Ilyen esetben az igazgatási szakállamtitkár az iratokat a kezdeményező részére visszaküldi.
6.3. A vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó eljárást külön utasítás szabályozza.
7.13 Intézkedés a kezdeményezés alapján
7.1. A jogszabállyal vagy belső normával ellentétes szerződéskezdeményezés esetén az igazgatási szakállamtitkár tájékoztatja a kezdeményezőt, és javaslatot tesz a jogszabálynak, belső normának megfelelő szerződés előkészítésére. Amennyiben a szerződés megkötésére a fentiekben nevesített okok miatt nincs lehetőség, az igazgatási szakállamtitkár erről ad tájékoztatást.
7.2. Ha az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvánnyal kezdeményezett beszerzés a közbeszerzési eljárások lebonyolításáról, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjéről szóló utasítás hatálya alá esik, a kezdeményező iratokat az előkészítésért felelős szervezeti egység visszaküldi, a kezdeményező pedig a vonatkozó MeHVM utasításban meghatározottak szerint gondoskodni köteles a közbeszerzési eljárás megindításáról. 7.3. Amennyiben a kezdeményezés nem az 5.1., illetve az 5.2. pont szerinti határidőben érkezik, továbbá a szerződés előkészítése annak bonyolultsága vagy egyéb ok miatt (pl. vagyonnyilatkozat-tétel, nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége) előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe, az előkészítésért felelős szervezeti egység a szerződés aláírásának várható időpontjáról haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt.
7.4. Amennyiben a kezdeményezés hiányos vagy nem megfelelően előterjesztett, az előkészítésért felelős szervezeti egység a beérkezéstől számított 2 munkanapon belül tájékoztatja erről a kezdeményezőt. A kezdeményező a tájékoztatásban foglaltak szerint köteles gondoskodni a hiánypótlásról.
7.5. A 7.1. pont szerinti javaslatra vonatkozó válasznak, illetve a 7.4. pont szerinti hiánypótlásnak a szerződés előkészítéséért felelős szervezeti egységhez történő beérkezéséig eltelt idő a szerződés elkészítésére rendelkezésre álló, 5.1., illetve az 5.2. pontban írt határidőbe nem számít be.
7.6. A 7.1., 7.3. és 7.4. pontok szerinti javaslatot, illetve tájékoztatót a kezdeményezőnek telefax útján kell megküldeni, azzal egy időben az 1. sz. mellékleten megjelölt ügyintézőt elektronikus levél formájában annak tartalmáról értesíteni kell.
8. A szerződéskötés előkészítése
8.1. Szabályszerű kezdeményezés esetén az előkészítésért felelős szervezeti egység az adatokat szerződési igényként nyilvántartásba veszi, és a formanyomtatványt továbbítja a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak a fedezet rendelkezésre állásának igazolása és a kötelezettségvállalási jogosultság fennállásának vizsgálata céljából.
8.2.14 A pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a fedezet igazolására jogosult vezetőjének aláírását követően, a formanyomtatvány érkeztetésétől számított 5 munkanapon belül visszaküldi azt az előkészítésért felelős szervezeti egységnek. Amennyiben a pénzügyi fedezet igazolása akadályba ütközik, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály – az okok megjelölésével – 3 munkanapon belül tájékoztatja a kezdeményezőt, illetve a formanyomtatvány visszaküldésével az előkészítésért felelős szervezeti egységet.
8.3. Ha a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésre, erről az előkészítésért felelős szervezeti egység feljegyzésben tájékoztatja a kezdeményezőt.
8.4. Ha a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, az előkészítésért felelős szervezeti egység megküldi a formanyomtatványt a Biztonsági Osztályra, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalás beszerzése érdekében. A Biztonsági Osztály az állásfoglalásával ellátott formanyomtatványt visszaküldi az előkészítésért felelős szervezeti egységnek.
8.5. Ha a szerződéskötéshez nemzetbiztonsági ellenőrzés szükséges, az ellenőrzés típusát a Biztonsági Osztály jelzi a formanyomtatványon, valamint ezzel egyidejűleg értesíti a kezdeményezőt, az értesítés megtörténtéről pedig az előkészítésért felelős szervezeti egységet.
8.6. A kezdeményező kötelezettsége közölni a megjelölt természetes személlyel a nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségességét, továbbá azt, hogy a szerződéskötés feltétele az előírt ellenőrzésnek megfelelő típusú kitöltött és aláírt kérdőívek átadása a Biztonsági Osztálynak. A biztonsági ellenőrzéshez szükséges üres kérdőívek a Biztonsági Osztályon vehetők át. A kitöltött adatlapok leadását a Biztonsági Osztály igazolja, és az igazolást az átvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül megküldi az előkészítésért felelős szervezeti egységnek.
9. A szerződés elkészítése és ellenjegyzése
9.1. A szerződéseket, valamint azok módosításával és megszüntetésével kapcsolatos dokumentumokat – az 1.2. pontban foglaltak kivételével – az előkészítésért felelős szervezeti egység készíti el, majd az előkészítésért felelős szervezeti egység vezetője, távollétében az előkészítésért felelős szervezeti egység kijelölt jogtanácsosa látja el ellenjegyzésével (jogi ellenjegyzés).
9.2. A jogi ellenjegyzést követően az előkészítésért felelős szervezeti egység a szerződés példányait a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére soron kívül továbbítja.
9.3. A szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre állását, a szerződés gazdálkodásra vonatkozó szabályoknak történő megfelelését, továbbá a kötelezettségvállaló erre vonatkozó jogosultságának fennállását a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály vezetője tanúsítja ellenjegyzésével (pénzügyi ellenjegyzés).
9.4.15 A pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a jogi és pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott szerződést
a) amennyiben az a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról szóló 272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. § a) pontja alapján a KSZF-et mint a Hivatal vagyongazdálkodását ellátó szervet is érinti és a számla címzettje a KSZF, aláírásra a KSZF főigazgatójának, b) amennyiben a kötelezettségvállaló a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter vagy annak kabinetfőnöke, de a szerződés nem tartozik az a) pont hatálya alá, egyetértésre az igazgatási szakállamtitkárnak,
c) amennyiben az nem tartozik az a) vagy a b) pont hatálya alá, aláírásra a kötelezettségvállalónak
9.5.16 A 9.4. pont a) alpontjában meghatározott esetben a KSZF főigazgatója – aláírását követően – a szerződés példányait
a) amennyiben a kötelezettségvállaló a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter vagy annak kabinetfőnöke, egyetértésre az igazgatási szakállamtitkárnak,
b) amennyiben a szerződés nem tartozik az a) pont hatálya alá, aláírásra a kötelezettségvállalónak
9.6.17 A 9.4. pont b) alpontjában és a 9.5. pont a) alpontjában írt esetekben a szerződés példányait a kötelezettségvállaló részére – aláírás céljából – az igazgatási szakállamtitkár küldi meg.
10.1.18 A kezdeményező részére csak a jogi és pénzügyi ellenjegyzést, valamint – annak szükségessége esetén – a KSZF főigazgatójának aláírását tartalmazó szerződést lehet aláírásra megküldeni.
10.2. A szerződéseket legalább négy, a KSZF főigazgatója által is aláírt szerződés esetén legalább öt példányban kell elkészíteni, melynek egy-egy példánya a feleket, illetve az ellenjegyzők (jogi és pénzügyi) által irányított szervezeti egységeket illeti.
10.3. A Hivatallal szerződő fél képviselőjével történő aláírattatásról – a 22.3. pontban foglalt eset kivételével – a kezdeményezőnek kell gondoskodni. Az aláírattatás során az eljáró ügyintézőnek ellenőriznie kell a szerződő fél képviselőjének személyazonosságát, az aláírási jogosultságát az aláírás dátumának feltüntetését.
10.4. A szerződést a Hivatal nevében a hatályos Számviteli Szabályzat, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló utasítás szerinti kötelezettségvállalásra jogosult vezető írja alá.
10.5. Az ellenjegyzett és a szerződő felek által aláírt szerződések kettő, a KSZF főigazgatója által is aláírt szerződés esetén három példányát az aláírást követő 5 munkanapon belül a kezdeményező az előkészítésért felelős szervezeti egységnek közvetlenül visszaküldi.
10.6. A kezdeményező szervezeti egység köteles az aláírásra nem került szerződés valamennyi példányát a kézhezvételét követő 15 napon belül közvetlenül visszaküldeni az előkészítésért felelős szervezeti egységnek az előzetes kötelezettségvállalás törlésére vonatkozó közléssel együtt, melynek egy másolati példányát az előkészítésért felelős szervezeti egység megküldi a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló főosztálynak is.
10.7. Az aláírt szerződés egy-egy példányát az előkészítésért felelős szervezeti egység közvetlenül megküldi a pénzügyi fedezetet igazoló főosztály, illetőleg a KSZF részére, egyidejűleg a szerződés aláírásának tényét rögzíti a nyilvántartásban.
11. A szerződés módosítása
11.1. Ha a megkötött szerződést bármely okból módosítani kell, a kötelezettségvállaló a 4. sz. melléklet szerinti feljegyzésben kezdeményezi a szerződésmódosítás elkészítését. 11.2. A szerződésmódosításra az 5–10. pontok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
12. A szerződés megszüntetése
12.1. A szerződés megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést az igazgatási szakállamtitkárnál kell előterjeszteni.
12.2. A szerződés megszüntetésére vonatkozó megfelelő jogi megoldás kiválasztása és a szükséges dokumentáció elkészítése végett az előkészítésért felelős szervezeti egység segítséget nyújt.
12.3. Ha a megkötött szerződést bármely okból a másik szerződő fél felmondja, eláll a szerződéstől, vagy annak megszüntetését, felbontását kezdeményezi, az erre vonatkozó iratot legkésőbb a kézhezvételt követő napon meg kell küldeni az előkészítésért felelős szervezeti egység részére, amely elkészíti a szükséges iratokat.
13. A szerződés teljesítéséhez biztosítható eszközök
13.1. A Hivatallal szerződő fél vagy annak közreműködője a szerződésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges eszközöket maga köteles biztosítani.
13.2. Különösen indokolt esetben a szerződés teljesítéséhez a Hivatal a szükséges eszközöket – a KSZF közreműködésével, külön utasításban meghatározottak szerint – biztosíthatja.
13.3. A szükséges eszközök biztosítására irányuló szándékát a kezdeményező a külön utasításban írtak szerint, az ott megjelölt vezetőnél kezdeményezheti.
13.4. A 13.3. pont szerinti eljárás eredményéről a kezdeményező az eszköz biztosítását jóváhagyó döntés másolati példányának egyidejű megküldésével a szerződés előkészítéséért felelős szervezeti egységet soron kívül tájékoztatja.
14. A szerződések teljesítésének figyelemmel kísérése, igazolása és kifizetése
14.1. A kezdeményező köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a szerződés teljesítését és – a felek együttműködési kötelezettsége keretében – minden tőle elvárhatót megtenni a megfelelő mennyiségben és minőségben történő teljesítés biztosítása érdekében. Ha felmerül a veszélye annak, hogy a határidőben, és/vagy megfelelő mennyiségben, minőségben történő teljesítés a szerződő félnek felróható okból nem teljesül, annak képviselőjével történő soron kívüli egyeztetést kell kezdeményezni.
14.2. A szerződések teljesítését a kezdeményező szervezeti egység ezzel megbízott ügyintézője ellenőrzi és annak eredményéről tájékoztatja a teljesítés igazolására jogosult vezetőt.
14.3. Kizárólag a szerződésnek megfelelő teljesítés igazolható. A teljesítés ellenőrzését a szolgáltatást nyújtó erre vonatkozó bejelentése, írásbeli megkeresése alapján legkésőbb 3 munkanapon belül el kell kezdeni és a lehető legrövidebb időn belül, illetőleg a szerződésben meghatározott határidőn belül be kell fejezni. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot – ez utóbbiban meg kell jelölni a kijavítandókat, pótolandókat stb. és az annak teljesítésére meghatározott póthatáridőt – a szolgáltatást nyújtó képviselőjének dokumentáltan át kell adni.
14.4. Ha a teljesítés nem megfelelő és a kijavításra nincs mód, a póthatáridő eredménytelenül telt el vagy az a szolgáltatás jellege miatt kizárt, a teljesítés ellenőrzésével megbízott ügyintézőnek a szerződő felek képviselői által aláírt teljesítési jegyzőkönyv eljuttatásával kell kezdeményeznie a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynál a szerződésben kikötött díj csökkentését, illetőleg az ellenérték meg nem fizetését, megjelölve azok okát és konkrét mértékét, vagy a szerződés teljes meghiúsulását. A hibás teljesítésről felvett jegyzőkönyv egy példányát egyidejűleg az előkészítésért felelős szervezeti egység részére is el kell juttatni.
14.5. A kifizetés a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály részéről abban az esetben teljesíthető, ha a szerződést kötő szervezeti egység teljesítésigazolásra jogosult munkatársa
14.5.1. a természetes személlyel kötött megbízási szerződés, illetőleg a szerzővel kötött felhasználási szerződés esetében a szerződésben foglaltak hiánytalan és hibátlan teljesítését vagy részteljesítését igazolta, és a kifizetéshez – adóügyi, társadalombiztosítási szempontból – szükséges okiratokat a jogosult a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak benyújtotta;
14.5.2. a 14.5.1. pont hatálya alá nem tartozó szerződések esetében a szabályszerűen kiállított és a szolgáltató által aláírt számlát és a teljesítésigazolást a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak megküldte;
14.5.3. felhasználási szerződés esetén a tanulmányt egyszer írható CD-n, más művet a szerződés tárgyának megfelelő adathordozón a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak megküldte.
15.1. A szerződések előkészítése során kezelt adatok megismerésére jogosult:
– a kezdeményező és annak felettes vezetői,
– a kapcsolattartó és annak felettes vezetői,
– az előkészítésért felelős szervezeti egység munkatársa és vezetője,
– a Biztonsági Osztály eljáró munkatársa és vezetője,
– a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály eljáró munkatársa és vezetője,
– a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály vezetője,
– az igazgatási szakállamtitkár, és az általa kijelölt munkatárs,
– az Ellenőrzési Főosztály ellenőrzésre kijelölt munkatársa és vezetője,
– a 9.4. a) pont esetében a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság főigazgatója vagy az általa kijelölt munkatárs.
15.2. A 15.1. pontban felsoroltakon kívül az adatok megismerését a miniszter, az előkészítésért felelős szervezeti egység vezetője, a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály vezetője, továbbá az igazgatási szakállamtitkár engedélyezheti.
15.3. A szerződéssel összefüggő adat – a jogszabályi rendelkezésen alapuló adatszolgáltatás esetét kivéve – az igazgatási szakállamtitkár engedélyével hozható nyilvánosságra.
III. EGYES SZERZŐDÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK
16. A természetes személyekkel kötendő szerződések előkészítésének szabályai
16.1. Ha a kezdeményező természetes személlyel kíván szerződést kötni, az előkészítésért felelős szervezeti egység részére a szerződő természetes személy által kitöltött és aláírt, jelen utasítás 5. sz. mellékletét képező adatlapot és az azon feltüntetett igazolásokat is meg kell küldeni.
17. A szolgáltatóval megkötendő szerződés előkészítésének szabályai
17.1. Az előkészítésért felelős szervezeti egység a cégjegyzékbe bejegyzett szolgáltató esetén azonosítói alapján (cégnév, székhely, képviselő, cégjegyzékszám, adószám, számlavezető pénzintézet neve, számlaszáma) az online céginformációs rendszeren keresztül, egyéni vállalkozó esetén a kezdeményező által megküldött egyéni vállalkozói igazolvány, illetőleg más hatósági, bírósági, egyéb szervezet (pl. ügyvédi kamara) által kiadott, nyilvántartásba vételt igazoló irat hitelesített fénymásolatából ellenőrzi az igénybe venni kívánt szolgáltatóra vonatkozó adatokat.
17.2. Ha a szerződés teljesítésénél személyes közreműködőként olyan harmadik személy szerepel, aki nem tagja a szerződő szolgáltatónak, a kezdeményezéshez csatolni kell a 6. sz. melléklet szerint elkészített és a szolgáltató képviselője által adott – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatot arról, hogy a személyes közreműködőként megjelölt milyen jogviszonyban áll a szolgáltatóval, továbbá arról, hogy a szolgáltató a Hivatallal kötendő szerződés teljes időtartamára a megjelölt személy rendelkezésre állásáért helyt áll. 17.3. Ha a szolgáltatás jellege ezt szükségessé teszi, a nemzetbiztonsági ellenőrzés, illetve a szervezeti egység által használt épületbe történő bejutás biztosítása érdekében a szerződésben vagy mellékletében meg kell jelölni, hogy a teljesítést név szerint ki(k) végzi(k) vagy végezheti(k).
18. A felhasználási szerződésre vonatkozó szabályok
18.1. Ha a Hivatal közvetlenül a szerzővel köt szerződést, a szerzőnek a 7. sz. melléklet szerint nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a felhasználási szerződéshez kapcsolódó díjazáson belül százalékban meghatározva milyen arányt képez személyes közreműködése (amely biztosítási jogviszonyt keletkeztet), és milyen arányt képez a mű átadásának vagyoni ellenértéke. 18.2. Az írott formátumú szerzői jogi védelem alá eső művet számítástechnikai adathordozón (egyszer írható CD-n) rögzített formátumban is igényelni kell. Olyan szerzői jogi védelem alá eső mű esetében, amely nem került rögzítésre (szóbeli előadás, oktatás), a szerződésben fel kell tüntetni az előadás, oktatás elhangzásának pontos helyét, idejét.
IV. A MEGRENDELÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS SZABÁLYAI
19. Megrendelések kezdeményezése
19.1. Megrendelés útján történő beszerzés esetén a megrendelésen fel kell tüntetni:
– a megrendelt szolgáltatás/árubeszerzés mennyiségét, minőségét, árát,
– a teljesítés határidejét,
– a teljesítés igazolásának és a kifizetésnek a részleteit.
19.2. A szervezeti egység köteles a megrendelést három példányban a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak megküldeni a fedezet rendelkezésre állásának igazolása céljából.
19.3. A KSZF-et, mint a Hivatal vagyongazdálkodását ellátó szervet is érintő megrendelést négy példányban kell a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére megküldeni.
19.4. A pénzügyi fedezet rendelkezésre állását a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály aláírásra jogosult vezetője a megrendelés minden példányán igazolja, majd a kezdeményező részére aláírásra visszaküldi.
19.5. A megrendelés másik fél részére történő továbbküldéséről a kezdeményező szervezeti egység gondoskodik, egyidejűleg az aláírt megrendelés egy-egy példányát köteles megküldeni a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak, illetve a 19.3. pontban meghatározott esetben a KSZF Pénzügyi Főosztályának.
19.6. A megrendelés tudomásulvételéről a kezdeményező köteles meggyőződni és arról írásos visszaigazolást kérni.
19.7. A megrendelésekről nyilvántartást a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály vezet.
V. A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK20
VI. AZ EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK22
VII. EGYÉB POLGÁRI JOGI SZERZŐDÉSEK
28.23 Azon polgári jogi szerződések esetén, amelyek nem beszerzésre irányulnak, a szerződések elkészítéséről a feladat ellátásáért felelős szervezeti egység – az államháztartási rendszerhez tartozó szervek, illetve fejezetek közötti megállapodások esetében a Költségvetési Főosztály – gondoskodik.
29. A szerződések jogi ellenjegyzését – a szerződés indokait bemutató feljegyzéssel – az igazgatási szakállamtitkárnál kell kezdeményezni.
30. Az e fejezet hatálya alá tartozó szerződések esetében az utasítás 9.4.–9.6., illetve a 10.4. pontjait megfelelően alkalmazni kell.
31. Szerződések és megrendelések nyilvántartása
31.1. A szervezeti egységek által kezdeményezett szerződéskötési igényekről, a megkötött szerződésekről és a módosításokról az előkészítésért felelős szervezeti egység központi nyilvántartást vezet a szerződés-nyilvántartási rendszer keretében.
31.2. A nyilvántartás tartalmazza az előkészítésért felelős szervezeti egység részére előzetesen jelzett szerződéskötési igényeket, a megkötött szerződések adatait és azok módosításait, továbbá az egybeszámítási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat és értékhatárokat.
31.3. A nyilvántartás nem tartalmazza
– a keretszerződések alapján létrejött egyedi szerződéseket, megrendeléseket,
– a központosított közbeszerzés alapján létrejött szerződéseket,
– a támogatási szerződéseket,
31.4. A nyilvántartáshoz a szervezeti egységek kijelölt ügyintézői számára az előkészítésért felelős szervezeti egység hozzáférést biztosít az adott szervezeti egység szerződéskötésre irányuló igényeinek, megkötött szerződéseinek adatait, valamint – a Hivatal egészét tekintve – az azonos, vagy hasonló tárgyú szolgáltatások tekintetében a közbeszerzési értékhatárokról történő tájékozódás érdekében.
IX. A TÁJÉKOZTATÁSRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK
32. Az egyes közbeszerzési értékhatárokat elérő szolgáltatások
32.1.24 Az előkészítésért felelős szervezeti egység minden hónap utolsó napjával összesítést készít és jelentet meg a Hivatal intranethálózatán azon szolgáltatásokról, amelyek értéke az adott költségvetési évben hivatali szinten várhatóan eléri, vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat.
35. A kezdeményező felelős
35.1. a szerződéskötés szükségességéért, indokoltságáért,
35.2. a szerződéskötés határidőben történő kezdeményezéséért,
35.3. a kezdeményezés, illetve a szerződés szakmai tartalmáért,
35.4. a szerződéskötést megelőző eljárásban a Hivatal szakmai érdekekeinek érvényesítéséért,
35.5. az általa irányított szervezeti egység tekintetében a színlelt szerződés tilalmára vonatkozó rendelkezés betartásáért,
36. A jogi ellenjegyző felelős
36.1. a szerződés és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangjáért,
36.2. a szerződésnek az alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak – így különösen a Kbt., Szjt. és a Ptk. – rendelkezéseinek történő megfeleléséért, 36.3. a Kbt. eljárási szabályainak érvényesüléséért, 36.5. a reá irányadó határidők betartásáért.
37. A pénzügyi ellenjegyző felelős
37.1. a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre állásáért,
37.2. a kezdeményezőnek az adott szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalási jogkörének fennállásáért,
37.6. a reá irányadó határidők betartásáért.
38. A teljesítésigazoló felelős
38.1. a teljesítésigazolás határidőben történő kiállításáért,
38.2. a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért, a hiányosságok feltárásáért,
38.3. a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért.
39. Az utasítás 2008. november 15. napján lép hatályba és egyidejűleg a Miniszterelnöki Hivatal egyes szerződéseiről és a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások rendjéről szóló 8/2005. KÁ utasítás hatályát veszti.
40. Az utasítás a Hivatalos Értesítőben és a Hivatal intranethálózatán kerül közzétételre.
41. Felhatalmazást kap az igazgatási szakállamtitkár, hogy – az érintett szervezeti egységek vezetőivel egyeztetve – az utasítás mellékletét képező nyomtatványokat saját hatáskörében módosítsa és közzétegye.
Igazgatási szakállamtitkárhoz érkezett:
Kezdeményezés előzetes kötelezettségvállalásra, illetve szerződés létrehozására
Az igénylő szervezeti egység tölti ki!
9E09644_0
Az igénylő szervezeti egység |
megnevezése: |
|
ügyintézője, annak telefonszáma: |
|
szerződésben megjelölendő kapcsolattartója: |
|
A szerződő fél |
neve: |
|
székhelye/lakcíme: |
|
Szolgáltató, szerződő fél |
azonosító adatai26: |
|
aláírásra jogosult képviselőjének neve, képviselői minősége: |
|
számláját vezető pénzintézet neve és számlaszáma: |
|
kapcsolattartójának neve, ha nem azonos a képviselővel: |
|
teljesítése során igényelt személyes közreműködő/szerző neve, a megjelölt szolgáltatóhoz való viszonya27: |
|
A szerződés tárgya, az igényelt szolgáltatás, az ellátandó feladat leírása: |
A szerződés tárgya szerinti SZJ szám, CPV-kód és megnevezés: |
A felhasználás céljából megvásárolni kívánt szerzői jogi védelem alá eső mű (pl. tanulmány) vagy előadás címe és terjedelme (oldalszámban, órában):
Felhasználás terjedelme:
korlátlan korlátozott
A szerződés alapján megszerezni kívánt felhasználási jog:
kizárólagos nem kizárólagos
Felhasználási szerződés esetén
a megvásárolandó alkotás
a MeH tevékenységét
– 1 éven belül vagy
– 1 éven túl szolgálja28
Indokolás29:
|
A szerződés időtartama:30 |
|
A kikötött ellenérték, díj
(szolgáltató esetén nettó összeg +%-os áfabontásban, természetes személy esetén bruttó összegben)31: |
|
Az igényelt szolgáltatás pénzügyi fedezete:32 |
Hivatali költségvetés |
Fejezeti előirányzat száma, megnevezése: |
A feladat ellátása a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 68. § (4) bekezdés
e) pontját érinti / nem érinti.
Fentiek alapján az ellenőrzés szintjét meghatározó jogszabály helye: ………….. [Nbtv. 71. § (2) bekezdés a1), a2), b1), b2), b3)].33 |
A szerződés alapján elvégzendő feladat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi
CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontját érinti / nem érinti.34 |
A kötelezettségvállalásra jogosult
neve:
……………………………
munkaköre:
…………………………… |
Az utasítás 4.1. pontjában meghatározott, az egybeszámításra vonatkozó vizsgálatot elvégeztem, a szerződéskötés a Kbt. 40. §-ában foglalt egybeszámítási rendelkezésekre tekintettel közbeszerzési eljárás lefolytatását nem igényli.
Budapest, 200... ………………………………….
A kötelezettségvállalásra jogosult aláírása:
……………………………………………………. |
A Biztonsági Osztály tölti ki!
Biztonsági ellenőrzés szükséges, típusa: ……
Az ellenőrzéshez szükséges kérdőíveket az érintett 200………………………-án leadta. |
Biztonsági ellenőrzés nem szükséges, mert
|
Biztonsági ellenőrzés megtörtént
száma: ……………… |
Az igényelt szolgáltatás nem érint olyan feladatot, amelyhez biztonsági ellenőrzés lefolytatása szükséges. |
Budapest, 200
|
Aláírás: |
A Pénzügyi és Számviteli/ Költségvetési Főosztály vezetője tölti ki!
A pénzügyi fedezete:
|
A megbízói díjkeret terhére
|
biztosított / nem biztosított
|
Budapest, 200
|
Aláírás: |
A Jogi Képviseleti Osztály tölti ki!
Nyilvántartásban előjegyezve.
Budapest, 200 |
Ügyiratszám:
Aláírás:
|
ADATLAP
a Miniszterelnöki Hivatal polgári jogi szerződéseinek vizsgálatához
8E8256_0
A szerződés adatai |
Szerződő szervezeti egység: |
|
Szerződő fél: |
|
Szerződés hatálya: |
200.. …………………– 200.. ………………………… |
Szerződés tárgya: |
|
8E8256_1
A szerződés jellemzői |
|
|
IGAZ |
Többségében igaz |
Többségében hamis |
HAMIS |
1. |
A szerződés szerinti tevékenység a MeH alapfeladatai körébe tartozik |
|
|
|
|
2. |
A szerződő felek között alá-fölérendeltségi viszony áll fenn |
|
|
|
|
3. |
A MeH képviseletében eljáró személy vagy munkatársa általános utasításadási joggal rendelkezik. |
|
|
|
|
4. |
A szerződés szerinti feladatot a megbízó által meghatározott helyen és időben kell ellátni |
|
|
|
|
5. |
A szerződő felek között szoros, mindennapi kapcsolat áll fenn |
|
|
|
|
6. |
A szerződő fél, vagy képviselője a feladatot csak személyesen teljesítheti |
|
|
|
|
7. |
A feladat ellátása a MeH helyiségében és munkaeszközeivel történik |
|
|
|
|
8. |
A feladatellátás rendszeres, a megbízó részére történő rendelkezésre állás folyamatos |
|
|
|
|
9. |
A díjazás havi rendszerességgel történik |
|
|
|
|
10. |
A MeH éves szinten meghatározott idejű távollétet biztosít a fél részére |
|
|
|
|
11. |
A megbízott a MeH más megbízottja vagy munkatársa vonatkozásában irányítási, utasításadási jogkörrel rendelkezik |
|
|
|
|
A kötelezettségvállaló nyilatkozata |
Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásom van arról, hogy a vonatkozó törvényi előírás alapján a Miniszterelnöki Hivatal közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladatok ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. Tisztában vagyok azokkal a jogszabályi és a MeH belső normáiban rögzített előírásokkal, amelyek a munkaviszonynak, illetve közszolgálati jogviszonynak minősülő foglalkoztatás polgári jogi szerződéssel történő leplezését tilalmazzák, valamint azzal, hogy az ilyen szerződés létrehozása során eljáró személyt fegyelmi és anyagi felelősség, továbbá a Büntető Törvénykönyv 310/A. §-a alapján büntetőjogi felelősség is terheli.
Budapest, 200... …………………………...
………………………………………………
kötelezettségvállalásra jogosult vezető
|
Igazgatási szakállamtitkárhoz érkezett:
Kezdeményezés polgári jogi szerződés módosítására
Az igénylő szervezeti egység tölti ki!
9E09646_0
Az igénylő szervezeti egység
|
megnevezése: |
|
ügyintézője, annak telefonszáma: |
|
szerződésben megjelölendő kapcsolattartója: |
|
A módosítandó szerződés azonosító adatai
|
A szerződés iktatószáma a Jogi Képviseleti Osztályon: |
|
A szerződő fél neve: |
|
A szerződés tárgya: |
|
A szerződés aláírásának napja: |
|
A szerződés az alábbiak szerint módosul: |
Tárgya: |
|
Időtartama, ütemezése: |
|
Ellenértéke: |
|
A szerződő fél részére biztosított juttatás, eszköz: |
|
A szerződést kiegészítő új rendelkezés(ek):
|
|
A szerződésmódosítás hatálya: |
|
A szerződésmódosításhoz pénzügyi forrástöbbletre nincs szükség/szükséges pénzügyi többletforrás-igényt biztosítani37: |
Az igényelt módosítás pénzügyi fedezete:38 |
Hivatali költségvetés: |
Fejezeti előirányzat száma, megnevezése:
|
A szerződésmódosítással kapcsolatban a Biztonsági Osztály intézkedésére nincsen szükség/szükség van39.
A feladat ellátása a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 68. § (4) bekezdés
e) pontját érinti / nem érinti.
Fentiek alapján az ellenőrzés szintjét meghatározó jogszabály helye: ………….. [Nbtv. 71. § (2) bekezdés a1), a2), b1), b2), b3)].40 |
A szerződés alapján elvégzendő feladat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi
CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontját érinti / nem érinti.41 |
A kötelezettségvállalásra
jogosult neve:
……………………………
munkaköre:
…………………………… |
Az utasítás 4.1. pontjában meghatározott, az egybeszámításra vonatkozó vizsgálatot elvégeztem, a szerződésmódosítás a Kbt. 40. §-ában foglalt egybeszámítási rendelkezésekre tekintettel közbeszerzési eljárás lefolytatását nem igényli.
Budapest, 200... ………………………………….
A kötelezettségvállalásra jogosult aláírása:
……………………………………………………. |
A Biztonsági Osztály tölti ki!
Biztonsági ellenőrzés szükséges, típusa: ……
Az ellenőrzéshez szükséges kérdőíveket az érintett 200………………………-án leadta.
Belépőkártya meghosszabbításáról intézkedem / nem szükséges intézkedni. |
Biztonsági ellenőrzés nem szükséges, mert
|
Biztonsági ellenőrzés megtörtént
száma: ……………… |
Az igényelt szolgáltatás nem érint olyan feladatot, amelyhez biztonsági ellenőrzés lefolytatása szükséges. |
Budapest, 200 |
Aláírás: |
A Pénzügyi és Számviteli/ Költségvetési Főosztály vezetője tölti ki!
A pénzügyi fedezete:
|
A megbízói díjkeret terhére
|
biztosított / nem biztosított
|
Budapest, 200 |
Aláírás: |
A Jogi Képviseleti Osztály tölti ki!
Nyilvántartásban előjegyezve.
Budapest, 200 |
Ügyiratszám:
Aláírás:
|
Nyilvántartási adatlap
természetes személyekkel létesítendő szerződéses jogviszonyhoz
8E8259_0
Név: |
Leánykori név: |
Születési hely: |
Születési idő: |
Anyja neve: |
Lakcím (postai irányítószámmal): |
Tartózkodási hely és címe (postai irányítószámmal): |
Telefonszám (hálózati v. mobil): |
Főállású munkahely megnevezése:36 |
Főállású munkahely címe: |
Tanulói jogviszony esetén oktatási intézmény neve és címe: |
|
Nyugdíjas jogviszony esetén a nyugdíj, illetve a nyugdíjjellegű ellátás formája: |
Nyugdíj-törzsszáma: |
Egyéb közlendő: |
Adóazonosító jele: ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ |
Taj-száma: ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ |
Bankszámlaszáma: ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ |
Bankszámlát vezető pénzintézet neve: |
Nyilatkozat biztosítotti jogviszony esetén a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságról
|
1. Magánnyugdíjpénztárnak |
A) tagja vagyok |
|
B) nem vagyok tagja |
|
C) pénztári tagság kötelező, de pénztárat nem választok (választottam), illetve a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította. |
|
2. Magánnyugdíjpénztár neve: …………………………………………………….. |
Pénztárazonosítója: ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ |
|
3. Magánnyugdíjpénztár címe (irányítószámmal): |
|
4. Magánnyugdíjpénztár bankszámláját vezető pénzintézet neve (címe): |
|
5. Magánnyugdíjpénztár bankszámlaszáma: ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ |
|
|
Tudomásul veszem, hogy az adatszolgáltatás és az adatok kezelése az 1992. évi LXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján írásban adott hozzájárulásom alapján történik. A fenti adatok kezeléséhez hozzájárulok. |
|
|
Budapest, 200… év…………. hónap…….. nap |
|
……………………………………
aláírás |
NYILATKOZAT
a kifizetőtől származó bevétel adóelőlegének megállapításához a 2008. évben
Kérjük, kitöltés előtt figyelmesen olvassa el a kitöltési útmutatót!
Kérjük a választott számjegyek bekarikázását!
A nyilatkozatot adó magánszemély:
A számomra kifizetésre kerülő összegből az adóelőleg alapjának megállapításához a következő nyilatkozatot teszem:
1. 1.1. önálló tevékenységemből származó bevételem 90%-a jövedelem.
1.2. önálló tevékenységemből származó bevételem ………%-ának (legfeljebb a bevétel 50%-át) levonását kérem felmerült költségként.
Az 1.2. pont kitöltése azzal jár, hogy Önnek év végén önadózóként adóbevallást kell beadnia. Amennyiben az 1.2. pontban megjelölt költséget utóbb nem tudja igazolni, és a nem igazolt költség több, mint a levont összeg 5 százaléka, a nem igazolt rész 12%-át külön adóként kell bevallani és megfizetni.
2. 2.1. Az éves jövedelmem nem éri el az 1 700 000 Ft-ot, ezért
2.1.1. kérem az adóelőleget göngyölítéses módszerrel megállapítani.
2.1.2. 36% adó levonását kérem.
2.2. Az éves jövedelmem eléri az 1 700 000 Ft-ot.
Figyelem! Amennyiben Ön a 2.1.1. pont szerinti nyilatkozatot adja, de utóbb az év elejétől számított összes összevonandó jövedelme meghaladja az 1 700 000 Ft-ot, az értékhatár túllépését eredményező minden kifizetését megelőzően nyilatkoznia kell – önkéntesen, felhívás nélkül – a kifizetőnek, hogy az adóelőleget az általános szabály alapján vonja le (36%-os kulcs szerint). Ha elmulasztja a nyilatkozatot megtenni, és emiatt az adóév végén befizetési különbözet keletkezik (hiszen továbbra is 18%-os kulcs szerinti levonás történik), annak összege után 12% különadót is meg kell fizetnie.
3. Amennyiben az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 Ft-ot meg nem haladó összeg kerül kifizetésre:
3.1. 36% adó levonását kérem.
3.2. összevont adóalap részeként adózom.
A 3. pontról csak akkor kell nyilatkozni, ha Önnél az egyszeri kis összegű kifizetés esete áll fenn.
4. A 2.1.1. pontban meghatározott adóelőleg-számítási mód választása esetén nyilatkozni kell az adóterhet nem viselő járandóság összegéről.
Adóterhet nem viselő járandóságaim összesen 2008. évben: ……………………… Ft
Figyelem! Amennyiben Ön a Kitöltési útmutatóban felsorolt járandóságokban részesül, arról nyilatkoznia kell, mivel ez a járandóság 2008. január 1-jétől az adóelőleg-számítás szempontjából jövedelemnek minősül. Amennyiben az adóterhet nem viselő járandóságainak összege év közben változik, arról ismételten nyilatkoznia kell.
Budapest, 200… év…………. hónap…….. nap
– Főállású munkahely esetén munkáltatói igazolás az egészségügyi hozzájárulás megfizetéséről
– Nyugdíjas szerződő fél esetén a nyugdíjfolyósító intézet határozata a nyugdíjas jogviszonyról
– Tanuló jogviszony esetén iskolalátogatási igazolás
– Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a tagságot igazoló okirat másolata
– Felhasználási szerződés esetén a szerző nyilatkozata a felhasználási díj megoszlásáról
A magánnyugdíj-pénztári tagsággal kapcsolatos adatszolgáltatáshoz
A nyilatkozatot saját jogú nyugdíjasnak nem kell kitöltenie.
A magánnyugdíj 1998. július 1-jétől a pályakezdőkre kötelező, míg a többi biztosított 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztárat választhat. Pályakezdő, aki 1998. június 30-a után létesít olyan jogviszonyt, amely járulékfizetéssel jár, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Akinek a magánnyugdíjpénztár választása kötelező, de ezzel nem él, a biztosított a kijelölt területi pénztár tagjává válik. A területi pénztár részére a munkáltató a pénztártag törvényben meghatározott személyes adatait közli.
Az 1. pontban a megfelelő válasz aláhúzandó. A C) pontban foglalt változat azok részéről jelölhető meg, akiknek a magánpénztári tagság választása kötelező (pályakezdők).
Figyelem! Amennyiben magánnyugdíjpénztárba a későbbiek során belép, vagy a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, kérjük, hogy a nyugdíjjárulék átutalásához szükséges adatokat ezen nyilatkozat kitöltésével 3 napon belül szíveskedjék bejelenteni.
Az adóelőleg-levonásra vonatkozó nyilatkozathoz 2008-ban
Az 1.1. és 1.2. ponthoz: Ha Ön az önálló tevékenységéből származó bevételéből az adóelőleg alapjának megállapításához költséglevonást kér a nyilatkozatában, egyetlen más önálló tevékenységéből származó bevételével szemben sem alkalmazhatja a 10 százalék költséghányad levonásával történő jövedelem-megállapítást.
Ha költség levonását nem kéri, akkor a kifizetőnek a munkadíj 90 százalékát kell adóelőleg-alapnak tekintenie, a költségtérítés esetében pedig a törvény által elismert, igazolás nélkül elszámolható költséget, ilyen elismert költség hiányában pedig 10 százalék költséghányadot kell a bevételből levonnia. Ha az adóelőleg alapjának megállapításához Ön nem kéri költség levonását, és ezért a kifizető az előzőek szerint jár el, nincs akadálya, hogy utóbb az adóbevallásában a 10 százalék költséghányad levonása helyett az igazoltan felmerült költségek figyelembe vételével állapítsa meg bármely önálló tevékenységből származó jövedelmét.
Figyelem! Ha a nyilatkozatában az 1.2. pont szerint levonni kért költséget utóbb nem tudja igazolni, és a nem igazolt rész több, mint a levont összeg 5 százaléka, a nem igazolt rész 12%-át külön adóként kell bevallania és megfizetnie.
Az 1.2. pont kitöltése azzal jár, hogy Önnek év végén önadózóként adóbevallást kell beadnia!
A 2.1.1. ponthoz: Ön a 2.1.1. pont kitöltésével kérheti az adóév elejétől számított göngyölítéses adóelőleg-fizetést. Ekkor a kifizető az adóév elejétől összesíti a tőle származó, a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat. Az adott kifizetés adóelőlegét az adóelőleg-alapok így meghatározott összegére az adótábla szerint számított adóból az adóévben korábban már megállapított adóelőlegek levonásával határozza meg. Az adóelőleg megállapításához az adóterhet nem viselő járandóságot is figyelembe kell venni.
Ha a 2.1.1. pont szerinti nyilatkozatot ad, vegye figyelembe, hogy utóbb, amikor az év elejétől számított összes összevonandó jövedelme (az adóterhet nem viselő járandóságot is beleértve) meghaladja az 1 millió 550 ezer forintot, minden alkalommal az általános szabály szerinti (azaz 36%-os kulccsal történő) adóelőleg-levonást kell kérnie. Ha az utóbbi nyilatkozat elmulasztása az adóév végén befizetési különbözetet eredményez, annak összege után 12% különadót is kell fizetnie.
18. § (1) Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert – költség (tételes költségelszámolás), vagy b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).
(2) A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.
49. § (18) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában költség figyelembevételét kérte és a nyilatkozat alapján az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség(ek) meghaladja (meghaladják) az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költsége(ke)t, akkor a különbözet 12 százalékát (költségkülönbözet alapján meghatározott adó) köteles az adóévre vonatkozó bevallásában megállapítani és bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a különbözet nem haladja meg az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség(ek összegének) 5 százalékát. 47. § (2) A magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozhat arról, hogy a) a kifizető az adóév elejétől összesítse az általa kifizetett (juttatott), a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat, és az egyes kifizetett (juttatott) bevételeket terhelő adóelőleget – az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – az adóelőleg-alapok így meghatározott összege alapján a (4)–(5) bekezdés szerint állapítsa meg (göngyölítéses módszer); ekkor a magánszemély e nyilatkozata alapján a kifizető az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az adóelőleget göngyölítéses módszerrel állapítja meg; 49. § (19) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során összevont adóalapja meghaladja az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor az említett értékhatár túllépését eredményező minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozik a kifizető(k)nek, hogy az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabály szerint vonja le, ekkor a kifizető a magánszemély nyilatkozata szerint jár el. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12 százalékát (adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó) köteles az adóévre vonatkozó bevallásában megállapítani és bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. 73. § (1) Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy a) a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy
b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték). (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizetőnek a Második rész önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie. a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék;
b) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;
d) a szociális gondozói díj évi 120 ezer forintot meg nem haladó része;
e) a szakképző iskolai tanulót – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része;
f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
fa) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
– tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
– a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, az e)–f) alpontban nem említett pénzbeli juttatás;
i) oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része;
l) törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelem;
m) az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján az a)–j) alpontban meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;
n) az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);
o) a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
ö) az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke;
p) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott nyugdíj előtti támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része;
q) a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;
r) az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
s) a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj.
– Főállású munkahely esetén munkáltatói igazolás az egészségügyi hozzájárulás megfizetéséről
– Nyugdíjas szerződő fél esetén a nyugdíjfolyósító intézet határozata a nyugdíjas jogviszonyról
– Tanuló jogviszony esetén iskolalátogatási igazolás
– Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a tagságot igazoló okirat másolata
– Felhasználási szerződés esetén a szerző nyilatkozata a felhasználási díj megoszlásáról
A magánnyugdíj-pénztári tagsággal kapcsolatos adatszolgáltatáshoz
A nyilatkozatot saját jogú nyugdíjasnak nem kell kitöltenie.
A magánnyugdíj 1998. július 1-jétől a pályakezdőkre kötelező, míg a többi biztosított 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztárat választhat. Pályakezdő, aki 1998. június 30-a után létesít olyan jogviszonyt, amely járulékfizetéssel jár, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Akinek a magánnyugdíjpénztár választása kötelező, de ezzel nem él, a biztosított a kijelölt területi pénztár tagjává válik. A területi pénztár részére a munkáltató a pénztártag törvényben meghatározott személyes adatait közli.
Az 1. pontban a megfelelő válasz aláhúzandó. A C) pontban foglalt változat azok részéről jelölhető meg, akiknek a magánpénztári tagság választása kötelező (pályakezdők).
Figyelem! Amennyiben magánnyugdíjpénztárba a későbbiek során belép, vagy a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, kérjük, hogy a nyugdíjjárulék átutalásához szükséges adatokat ezen nyilatkozat kitöltésével 3 napon belül szíveskedjék bejelenteni.
Az adóelőleg-levonásra vonatkozó nyilatkozathoz 2008-ban
Az 1.1. és 1.2. ponthoz: Ha Ön az önálló tevékenységéből származó bevételéből az adóelőleg alapjának megállapításához költséglevonást kér a nyilatkozatában, egyetlen más önálló tevékenységéből származó bevételével szemben sem alkalmazhatja a 10 százalék költséghányad levonásával történő jövedelem-megállapítást.
Ha költség levonását nem kéri, akkor a kifizetőnek a munkadíj 90 százalékát kell adóelőleg-alapnak tekintenie, a költségtérítés esetében pedig a törvény által elismert, igazolás nélkül elszámolható költséget, ilyen elismert költség hiányában pedig 10 százalék költséghányadot kell a bevételből levonnia. Ha az adóelőleg alapjának megállapításához Ön nem kéri költség levonását, és ezért a kifizető az előzőek szerint jár el, nincs akadálya, hogy utóbb az adóbevallásában a 10 százalék költséghányad levonása helyett az igazoltan felmerült költségek figyelembe vételével állapítsa meg bármely önálló tevékenységből származó jövedelmét.
Figyelem! Ha a nyilatkozatában az 1.2. pont szerint levonni kért költséget utóbb nem tudja igazolni, és a nem igazolt rész több, mint a levont összeg 5 százaléka, a nem igazolt rész 12%-át külön adóként kell bevallania és megfizetnie.
Az 1.2. pont kitöltése azzal jár, hogy Önnek év végén önadózóként adóbevallást kell beadnia!
A 2.1.1. ponthoz: Ön a 2.1.1. pont kitöltésével kérheti az adóév elejétől számított göngyölítéses adóelőleg-fizetést. Ekkor a kifizető az adóév elejétől összesíti a tőle származó, a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat. Az adott kifizetés adóelőlegét az adóelőleg-alapok így meghatározott összegére az adótábla szerint számított adóból az adóévben korábban már megállapított adóelőlegek levonásával határozza meg. Az adóelőleg megállapításához az adóterhet nem viselő járandóságot is figyelembe kell venni.
Ha a 2.1.1. pont szerinti nyilatkozatot ad, vegye figyelembe, hogy utóbb, amikor az év elejétől számított összes összevonandó jövedelme (az adóterhet nem viselő járandóságot is beleértve) meghaladja az 1 millió 550 ezer forintot, minden alkalommal az általános szabály szerinti (azaz 36%-os kulccsal történő) adóelőleg-levonást kell kérnie. Ha az utóbbi nyilatkozat elmulasztása az adóév végén befizetési különbözetet eredményez, annak összege után 12% különadót is kell fizetnie.
18. § (1) Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert – költség (tételes költségelszámolás), vagy b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).
(2) A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.
49. § (18) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában költség figyelembevételét kérte és a nyilatkozat alapján az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség(ek) meghaladja (meghaladják) az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költsége(ke)t, akkor a különbözet 12 százalékát (költségkülönbözet alapján meghatározott adó) köteles az adóévre vonatkozó bevallásában megállapítani és bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a különbözet nem haladja meg az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség(ek összegének) 5 százalékát. 47. § (2) A magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozhat arról, hogy a) a kifizető az adóév elejétől összesítse az általa kifizetett (juttatott), a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat, és az egyes kifizetett (juttatott) bevételeket terhelő adóelőleget – az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – az adóelőleg-alapok így meghatározott összege alapján a (4)–(5) bekezdés szerint állapítsa meg (göngyölítéses módszer); ekkor a magánszemély e nyilatkozata alapján a kifizető az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az adóelőleget göngyölítéses módszerrel állapítja meg; 49. § (19) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során összevont adóalapja meghaladja az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor az említett értékhatár túllépését eredményező minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozik a kifizető(k)nek, hogy az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabály szerint vonja le, ekkor a kifizető a magánszemély nyilatkozata szerint jár el. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12 százalékát (adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó) köteles az adóévre vonatkozó bevallásában megállapítani és bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. 73. § (1) Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy a) a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy
b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték). (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizetőnek a Második rész önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie. a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék;
b) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;
d) a szociális gondozói díj évi 120 ezer forintot meg nem haladó része;
e) a szakképző iskolai tanulót – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része;
f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
fa) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
– tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
– a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, az e)–f) alpontban nem említett pénzbeli juttatás;
i) oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része;
l) törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelem;
m) az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján az a)–j) alpontban meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;
n) az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);
o) a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
ö) az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke;
p) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott nyugdíj előtti támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része;
q) a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;
r) az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
s) a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj.
NYILATKOZAT
jogviszony igazolásáról
Alulírott ………………… mint a ………………………. cégnév (székhely:………………, cégjegyzékszám:………………., adószám: ………………….) képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy
……………. ………………………… (lakcím: …………………, személyi ig. szám: ……………………) az általam képviselt céggel …………………………………………. jogviszonyban (pl. munkaviszony, megbízási, vállalkozási jogviszony stb.) áll, továbbá az általam képviselt cég és a Miniszterelnöki Hivatal között megkötendő szerződés teljes időtartamára a megjelölt személy – mint személyes közreműködő – tevékenységéért és rendelkezésre állásáért helyt állok.
…………………………………………
képviselő
Előttünk, mint tanúk előtt:
Nyilatkozat
szerzővel kötött felhasználási szerződéshez
név: ………………………………………………………….
lakcím: ………………………………………………………
kijelentem, hogy a Miniszterelnöki Hivatallal az alábbi, szerzői jogi védelem alá eső mű felhasználása tárgyában kötött szerződés teljes ellenértékéből
1. |
a személyes közreműködésemmel járó biztosítási jogviszony alá tartozó tevékenység ellenértéke |
%-ot |
2. |
a mű átadásának vagyoni ellenértéke |
%-ot |
A szerzői jogi védelem alá eső mű:………………………………………………………..
A felhasználás tárgyában kötött szerződés száma: ………………………………………..
