KÜ BH 2008/137
KÜ BH 2008/137
2008.05.01.
Termőföld vásárlása esetén az elővásárlási jog miatt előírt jegyzői kifüggesztési eljárás időtartama nem hosszabbítja meg az illetékkiszabásra történő bejelentésre előírt 30 napos határidőt (1990. évi XCIII. tv. 91. §, 1997. évi CXLI. tv. 26. §, 16/2002. Korm. r. 1. §, 2. §, 3. §).
A felperes 2005. szeptember 15-én adásvételi szerződéssel megvásárolta a 0108/20 hrsz.-ú, szántó művelési ágú, külterületi termőföld ingatlant. A felperes az adásvételi szerződést a földhivatalhoz illetékkiszabás végett 2005. október 24-én nyújtotta be.
A Megyei Illetékhivatal a 2006. január 11-én kelt fizetési meghagyásával 81 000 forint visszterhes vagyonátruházási, 3000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, valamint 16 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest.
Később a felperes igazolta, hogy mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó, ezért az illetékhivatal a 2006. február 14-én kelt határozatával a fizetési meghagyást módosította, a visszterhes vagyonátruházási illetéket törölte.
A felperes a határozat ellen benyújtott fellebbezésében a mulasztási bírság kiszabásának, jogosságát vitatta. Arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződés megkötését követően, 2005. szeptember 26-án a termőföldre vonatkozó elővásárlási jog miatt a szerződést a benyújtás előtt meg kellett küldenie az illetékes önkormányzat jegyzőjének. A jegyző az iratokat 2005. október 15-én küldte vissza a részére, ezért ezt követően volt módja arra, hogy az iratokat a földhivatalhoz benyújtsa.
Az alperes a 2006. április 14-én kelt határozatával a módosított elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 91. § (1) bekezdése értelmében az illetékkiszabásra történő bejelentésnek szerződéskötéstől számított 30 napon belül kellett volna eleget tenni. Ezt a határidőt nem módosítja, nem hosszabbítja meg a felperes által hivatkozott elővásárlási jog gyakorlása miatti jegyzői eljárás. A mulasztási bírság kiszabására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. § (1) bekezdés b) pontja és (12) bekezdése alapján az eset összes körülményének mérlegelésével, a 7 napos késedelemmel arányban állóan került sor.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyben a mulasztási bírság kiszabását továbbra is sérelmezte. Állította, hogy mulasztás nem terheli, vele szemben bírság nem szabható ki. Jóhiszeműen járt el, ezért az Art. 172. § (12) bekezdése alapján esetleges mulasztása esetére a bírság kiszabása mellőzhető.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (R.) 1. § (1) bekezdése, 2. § (1) és (2) bekezdése szerint a termőföldvásárlás miatt lefolytatandó, az elővásárlásra jogosult számára történő ajánlat kifüggesztés kötelezettsége nem minősül az Inytv. 26. § (3) bekezdésében foglalt, az adásvételi szerződés hatályát felfüggesztő feltételnek, ezért nem mentesít az alól a kötelezettség alól, hogy a szerződést a szerződéskötéstől számított 30 napon belül illetékkiszabásra be kell jelenteni.
Az adásvételi szerződés a Ptk. 213. § (1) bekezdése alapján a keltének napjával válik érvényessé és hatályossá, függetlenül attól, hogy az elővásárlási jog jogosultja az elővásárlási jogát gyakorolja-e vagy sem. Az elővásárlásra jogosult igenlő nyilatkozata azt eredményezi, hogy a szerződés ugyanolyan tartalommal közte és az eladó között hatályos. Mindebből következően tény, hogy adásvételi szerződést a felperes az Itv. 91. § (1) bekezdése alapján és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 26. § (3) bekezdése alapján a szerződéskötést követő 30 napon túl nyújtotta be a földhivatalhoz, ezért a mulasztásáért az Art. 172. § (1) bekezdés b) pontja szerint mulasztási bírsággal sújtható. A perbeli esetben a mulasztási bírság kiszabására jogszerűen került sor, annak mértékét az Art. 172. § (12) bekezdése alapján az alperes helytállóan állapította meg. A bírság mellőzésére indok nem volt, a felperes nem igazolta, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogy az általában elvárható lett volna.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 91. § (1) bekezdését, az Inytv. 26. § (3) bekezdését, mert a szerződés – a R.-ben meghatározott – kifüggesztési eljárás miatt nem jön létre a keltezése időpontjában csak akkor, ha az ajánlattevővel szemben a kifüggesztési határidő letelt. Csak ettől az időponttól válik a szerződés illetékkiszabásra bejelentésre és tulajdonjog változás átvezetésre alkalmassá, így ettől az időponttól kell számítani a 30 napos benyújtási határidő. Mindezek alapján határidőben teljesítette a bejelentési kötelezettségét, mulasztás nem terheli, ezért vele szemben mulasztási bírság kiszabásának nem volt helye. Másodlagosan előterjesztett kérelme szerint – amennyiben bírság fizetésére kötelezhető is – a 7 napos késedelemmel arányban nem álló összegű mulasztási bírságot szabtak vele szemben. Ő a R. előírásaihoz igazította az eljárását, úgy járt el, hogy az adott helyzetben tőle elvárható. Csak a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges és a R.-ben előírt dokumentumokkal tudta igazolni a vétel megtörténtét, a tulajdonjog megszerzését, így a tőle elvárható magatartás tanúsította, mert a jegyzői értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul bejelentette a vagyonszerzés tényét illetékkiszabásra. A jogerős ítélet ezért sérti az Art. 172. § (1) és (12) bekezdését is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az elsőfokú bíróság az Itv. 91. § (1) bekezdése, az Inytv. 23. § (3) bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, hogy a felperes a bejelentési határidőt elmulasztotta, mert az Inytv. 26. § (3) bekezdésében szabályozott, ennek a határidőnek a megtartása alól felmentést jelentő körülmények – a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatóság jóváhagyása –, a perbeli esetben nem állt fenn.
A R. 3. § (1) bekezdése, 4. §-a, 5. § b) pontja szerint lefolytatandó az ajánlattételnek a kifüggesztésére vonatkozó kötelezettség és annak időtartama nem azonos a harmadik személy beleegyezésétől függő szerződés hatálybalépésének törvényben szabályozott esetével.
A felperesnek az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül kellett volna a szerződést benyújtania a földhivatalhoz illetékkiszabás végett.
A R. 1. § (1) bekezdése szerint a Tft. valamint a Polgári törvénykönyv alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy tanya tulajdonosa (az eladó) az ingatlanára vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni – az ajánlatközlés módját a R. 1. § (3) bekezdése szabályozza. A fentiekre figyelemmel a perbeli esetben az adásvételi szerződés megkötése előtt kellett volna a felperes ajánlatát közzétenni, majd a határidő eredménytelen eltelte után kellett volna a szerződést megkötni, igazolva az ajánlat közzétételét. Ennek elmulasztása az indoka az alperes határozatának.
A felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a mulasztással arányban nem álló összegben került a bírság kiszabására, mert a tőle elvárható magatartást tanúsította. A felperes a rá vonatkozó rendelkezések pontos ismerete mellett jogi képviselővel eljárva kötötte meg a termőföld megvásárlására vonatkozó szerződést, így tudatában kellett lennie az őt terhelő irat benyújtási kötelezettségnek. Első ízben történő mulasztás esetén a bírság kiszabásánál az eset összes körülményére, a jogellenesség mértékére, a cselekmény súlyára, a késedelem napjaira figyelemmel kell a bírság összegét meghatározni. A perbeli esetben 7 napos késedelemre az alperes 16 000 forint mulasztási bírságot szabott ki a 100 000 forintig terjedhető bírságmértéken belül. Helyes az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a perbeli esetben a kiszabott bírság az elkövetett mulasztással arányban áll, annak mellőzésére az Art. 172. § (12) bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem kerülhet sor.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.045/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás